Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-27 / 175. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! mndNrnj A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT^ 1957. JÚLIUS 27 Apad a Duna Ausztriában B é e s : (MTI) Amint a Reuter-iroda jelenti, Auszt­riában csütörtökön este apadni kezdett a kiáradt folyók vízszintje. A bécsi Reichsbrückenél hét méter volt a vízállás, körülbelül 43 centiméterrel az árvíz­szint felett. Kremstől a magyar határig sok helyen dolgozik a csendőrség és a tűzoltóság a gátak kar­bantartásán. A lottó nyerőszámai: I. 25» 49, 02. 75 Uj népi ülnökök | Seiwyn Lloyd az ománi helyzetről Újra meleg van Ismét beköszöntött a meleg kánikulai idő és megteltek a l strandok. A Hullámban és másutt is a megyében, ahol csak • medence és víz van, ismét hangos a környék a fürdőzők vidám t nevetésétől. Tartsunk tervismertető értekezleteket! Hamarosan véget ér a harmadik negyedév etső hó­napja s a baranyai bányák és üzemek dolgozóinak több­sége még mindig nem ismeri részletesen harmadik ne­gyedévi feladatait, sót a második negyedévben végzett munkájának eredményét sem. Bányáink és üzemeink többségében ugyanis még nem tartották meg az esedékes tervismertető-termelési értekezleteket, nem ismertették, hogy mit is tartalmaznak a II. negyedévi mérlegek, meg­feledkeztek arról, hogy munkásaiknak is joguk van ismerni az elért eredményeket, az előttük álló feladatokat. Sűlyos hiba ez. Nehéz rá mentséget találni, bárhogy is igyekeznek üzemeink gazdasági és szakszervezeti vezetői a felsőbb szervekre hivatkozva a tervismertető értekezletek elmaradását megmagyarázni. Mert miről is van szó? Arról, hogy a tervismertető-termelési értekezletek rendszerét sem­miféle határozat nem szüntette meg, hanem az ellenforra­dalom ítélte rossznak* feleslegesnek. Es nem véletlenül, nem is azért, mert a termelési értekezletek rendszerének valóban voltak hibái, mint például az, hogy nem mindenütt vették figyelembe a dolgozók javaslatait, nem mindig or-< vosolták az ott elhangzott jogos panaszokat, hanem azért; mert a termelési értekezletek az üzemi élet legfőbb fó­rumát jelentették, azt a fórumot, ahol a munkás hallat­hatja a szavát, elmondhatja a véleményét a vezetésről éppúgy, mint az anyaggazdálkodásról, a munkafegyelemről, vagy más problémáról. A termelési értekezletek megtartása tehát az üzemi demokrácia érvényesülésének igen fontos feltétele s ez ellen csak az tiltakozik, aki az üzemi demok­rácia kiszélesítését is ellenzi, Sajnos, üzemeink vezetőinek egy része ezt-még nem értette meg. Inkább lemondanak arról a hatalmas segít­ségről, amit a termelési értekezleteken dolgozóik javas­lataikkal, véleményükkel nyújtanának s arra várnak, hogy a termelési értekezletek megtartására vonatkozó ren­delet megjelenjen, hogy ezt számukra a felső szervek rendeljék el. Kétségtelenül hiba, hogy ez a — s a munka­versenyre vonatkozó — rendelet hónapok óta késik, de semmi esetre sem indokolja, hogy karbatett kezekkel várjunk. Ahogy a komlói bányaüzemekben már az előző negyedévben is s ahogy most az Agrária Keményítőgyár­ban, a Pécsi Közlekedési Vállalatnál megtartották ezeket az értekezleteket, úgy a többi üzemekben is meg lehet és meg is kell tartani. Ez máskülönben az üzemi dolgozók többségének a véleménye s követelésük teljes mértékben jogos. Semmiféle indokkal nem lehet és nem is szabad megvonni tőlük azt a jogot, hogy beleszólhassanak az üzem, a bányák életének irányításába. Ma, amikor dacára az első félévben elért jelentős eredményeknek, még mindig nagyon sokat kell tennünk, ha az év végére minél több területen el akarjuk érni a múlt évi termelési és főleg költségszinteket — erre nagyon nagy szükség is van. Szükség van arra, hogy az üzemek vezetői őszintén tárják fel a problémákat, mutassák meg, hol mit és miért kell tenni. Elemezzék közösen a II. ne­gyedévi mérlegbeszámolókat, dicsérjék meg azokat, akik jól dolgoztak, de mondják meg azt is, ki hol követett el hibát. Erről is, arról is van mit beszélni. Megyénk ipara a könnyűipar kivételével még nem érte el a múlt év III. negyedévének termelési szintjét. A költségek szinte kivétel nélkül mindenütt túlhaladják ezt, s ami ugyancsak fi­gyelmeztető: az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket ölt a pazarlás, megszaporodott az üzemi lopások, sikkasz­tások száma. A termelési értekezleteken ugyanakkor beszél­ni kell a munkafegyelem nagymérvű lazulásáról is, hisz különösen a bányáknál tarthatatlanul magas a mulasztók száma, nagymérvű a munkásvándorlás. Nem ártana, sőt hasznos lenne, ha az üzem kollektívája névszerint is fele­lősségre vonna néhány fegyelmezetlen munkást, hogy pél­dájukból a többiek is okulhassanak. A termelési értekezletek fő célja természetesen a jövő feladatainak ismertetése és e feladatok megoldására való mozgósítás kell, hogy legyen. De üzemeink vezetői necsak arról beszéljenek, hogy hány tonna szenet, hány gépet vagy más terméket kell előállítani, hanem arról is: hogyan kí­vánják szervezni a munkát, hogy a feladatokat eredménye­sen oldhassák meg. Mutassák meg, melyek azok a legfon­tosabb tényezők, amelyekre a munkaversenyt irányítani kell, hogy a munkások tudják mit várnak tőlük úgy is, mint egyénektől s úgy is, mint kollektívától. A második negyedévben végzett munka tapasztalatai­nak megvitatása, a harmadik negyedévi célok ismertetése bizonyára nagy érdeklődést kelt majd a munkások köré­ben. El kell készülni a műszaki, gazdasági és szakszervezeti vezetőknek, de a pártszervezeteknek is, hogy sok-sok hasz­nos javaslat születik, s az üzemek munkásai sok-sok hi­bára mutatnak rá. Nagyon fontos, hogy ezek a javaslatok, '•szrevételek nyitott fülekre találjanak. Nem szabad annak még egyszer előfordulni, hogy a munkások szavát semmibe vegyék. Üzemi pártszervezeteink ügyeljenek arra, hogy minden elhangzott javaslatra, bírálatra a lehető legrövi­debb időn belül minden tekintetben kielégítő választ kap­janak a bányászok, az üzemek munkásai s amennyiben a javaslatok helyesek, azok megvalósításáról minél előbb gondoskodjanak. Ez a feltétele annak, hogy a harmadik negyedévi terv teljesítéséért az eddiginél is jobb kedvvel, nagyobb lendülettel, eredményes ebben foifjac a munka üzemeinkben. Minden őt holdra egy számosállat; Felfrissítik a tsz-ek állatállományát a sásdi járásbanj csak 10 tenyészállatot igé­nyelt; A csikóstöttösi Tartós Béke Tsz 255 holdra 15 szarvasjószágot tart; Bár a járás összességéiben nem áll rossziul és remélik, hogy év végére végre tudják hajtani a megyei végrehajtó bizottság határozatát, hogy a termelőszövetkezetekben min­den öt holdra jusson egy szá­mosállat. Számszenint a kö­vetkező a helyzet: 4087 hold: szántóra 760 számosállat jut.: így már alatta vannak a hat-: holdas átlagnak. Csupán az a; hiba, hogy rossz a szarvas-: marha aránya, összesen 356; szarvasjószág van a járás ter­melőszövetkezeteiben. A járá-j si tanács elhatározta, hogy: több gondot fordít az állatál­lomány, főleg a szarvasmarha-} állomány fejlesztésére; I VIT-karneváli bál Az Urániumbánya Válla­lat KISZ-szervezete július 28-án, vasárnap délután 6 óraikor a vállalat klubhelyi­ségében (Tavasz étterem) a világifjúsági találkozó meg­nyitója alkalmából karne­váli bált rendez, A hangu­latos bálon fellépnek Sza­bó Samu, Mátrai Mária, Gyapay Yvette, Széplaki Endre. Igen örvendetes hírt közölt a sásdi járási tanács a mi­nap: két termelőszövetkezet összesen 22 tenyészüszőt vá­sárolt. Az állatokat a mohá­csi járásiból hozták; A má- gocsi tsz 12-t, az egyházas- kozárd Uj Élet pedig 10-et kö­tött be az istállójába. Ezen­kívül még 87 tenyészüszőre van igény a járás tíz termelő­szövetkezetében,. Frissül, erő­södik és főleg javul a közös állatállomány; Különösen szép ez az eredmény, ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy eddig már 50 tenyészállatot vásá­roltak a fentieken kívül; Bármennyire is biztatóak a jelek, meg kell nyíltan mon­dani, hogy a sásdi járás ter­melőszövetkezeteiben még min dig igen lassan folyik az ál­latállomány — főleg a törzs­állatok — számának fejleszté­se és kicserélése. így például a mekényesi Biztos Jövő Tsz,: mely a múltban jól gazdálko­dott, most a 900 hold földhöz; 23 szarvasjószágot tart és: Alakítsatok ifjúsági cséplőcsapatokat! A Szentegáti Kísérleti Gazdaság KISZ’Szervezetének felhívása Mi, a Szentegáti Kísérleti Gazdaság szentegáti üzemegy­ségének ifjúsági cséplőcsapata, versenyre hívjuk a megye ifjúsági cséplőcsapatait az alábbi feltételek mellett: 1. A cséplőcsapat tagjainak 60 százaléka a 28 éven aluli, 40 százalékig 28 éven felüli dolgozó legyen. 2. 1070 mm-es cséplőgépün­kön naponta minimálisan át­lagban 150 mázsa terményt csépelünk el. A nagyobb dob­szélességű gépeknél százalé­kos arányban „A növényter­melési dolgozók normarend­szere" című füzet által meg­állapított emelkedő termelést kell figyelembe venni. 3. Kötelezzük magunkat, hogy augusztus 20-ig az üzem­egység területén cséplésre vá­ró 4 500 mázsa kenyér- és takarmánygabonát elcsépel­jük. 4. Gazdaságon belül kitű­zött céljutalom elnyerésére törekedünk, minthogy gazda- 3 Ságunkban rajtunk kivül mi-) sík négy cséplőcsapat is dől-! gozik és reméljük, hogy a: gazdaságban cséplésre váró | kenyér- és takarmánygabona- J ból a mi cséplőcsapatunk fog- \ ja a legtöbbet elcsépelni. 5. A felelős gépész vállalja,3 hogy a cséplőcsapat részére: biztosítja azt, hogy a cséplés j ideje alatt üzemzavar miatt) kiesés nem lesz. RAVASZ FERENC igazgató NAGY LÁSZLÓ KISZ-titkár. A ceyloni miniszterelnök bírálta a Magyarországra vonatkozó ENSZ-jelentést — Nem helyesli rendkívüli közgyűlés összehívását sem Colombo (Reuter) Banda- ranaike, ceyloni miniszterel­nök csütörtökön a képviselő­házban bírálta azt a jelentést, amelyet az ENSZ különbizott­sága tett közzé a magyaror­szági eseményekről. Bandara- naike, aki most foglalt elő­ször a nyilvánosság előtt állást ebben az ügyiben, kijelentet­te, hogy a bizottság vizsgálata „nem teljesen kielégítő, mint­hogy a Szovjetunió és Ma­gyarország kormányától nem érkezett a bizottsághoz illeté­kes! tájékoztatás.“- A bizottság jelentésének közzététele után többen java­solták, hogy rendkívüli ENSZ- közgyűlést hívjanak össze. — folytatta Bandaranaike. Majd kijelentette, hogy ezt ő ellenzi, mert ennek az ülésnek semmi más célja nem lenne, mint „az egyik érdekelt nagyhata­lom megszégyenítése.^ Befejeződlek á felvételi vizsgák Az egyetemi felvételi vizs­gák befejeztével lapunk mun­katársa felkereste dr. Chol- noky Lászlót, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem professzo­rát, a felvételi bizottság el­nökét, aki a felvételekről a következőket mondotta: — A felvételi vizsgák a vá­rakozáson felül jól sikerültek. A jelentkezők többsége jó fel­készültségről tett bizonyságot Nehéz dolga volt a bizottság­nak, hogy a 440 jelentkezőbe1 kiválassza a legjobbakat. Az idén az Orvostudományi Egye­temre 160 hallgatót vettünk fel, de a jelentkezők felké­szültsége alapján jóval többet is felvehettünk volna. A fel­vett hallgatók 50 százaléké nunkás- és paraszt-származ’ fiatal A júliusi nap évről-évre kincset érlel a Mecsek lan­káin. Dúsan rakott barackfák hívják magukra a figyelmet a hegyi ösvények és dűlőutak mentén. Ez az illatozó, ham­vas gyümölcs így nyár köze­pén legkedvesebb csemegéje a városi embernek. Nemcsak nálunk, de Európa-szerte is. Ezért oly keresett cikk az őszi­barack Budapesten, Bécsben és Prágában egyaránt. Alig érik meg, máris gondos kezek szedegetik és csomagolják, hogy jéggel .hűtött ttasuti ko­csikban eljuttassák a távoli városok piacaira, a szomszé­dos országok lakóinak aszta­lára. A napokban is 4 vagonnal vittek Csehszlovákiába és pén­tek reggel újabb 2 vagon gyü­mölcs rakodását kezdték meg a MÉK emberei a pécsi fő- pályaudvaron. Ez a 6 ~vagon exportbaraek csak a kezdet. A zöme az elkövetkező napok­ban indul útnak, amikor a világos husu Ford barack 'án elérkezik a wigvaváló sárgahúsu L. H. Hale és az Elberta érési ideje is. Ahogy Bonyhárd Elemér elvtárs, a HUNGAROFRUCT ZÖLDEX Vállalat átvevője és ellenőre mondja, körülbelül 20—25 va­gon őszibarack indul útnak Pécs környékéről a szomszé­dos országokba. 20—25 vagon nem kis meny- nyiség, de még többre is akad­na vevő, ha a meglévőkön kí­vül még néhány ezer barack­fa virágozna tavaszonként Bá- lics, Szkókó, Jánoskút és Tettye környéki szőlőkben. Az elmúlt hónapokban egyre több szakembernek jutott eszébe a mecseki barackban rejlő nagy kereskedelmi lehe­tőség és egyre többen gondol­nak arra, hogy az újabb gyü­mölcsösök telepítésének előse­gítésére faiskolát kellene lé­tesíteni, amely nemesített cse­metékkel látná el a szőlős­gazdákat. A Mecsek meszes talaja és a déli lejtő kellemes időjárása olyan különleges zamatot ad barackunknak, amelyet más vidékeken semmiképpen el nem érhetnek, 8—10 esztendővel ezelőtt nem volt szervezett és biztos, gyors kivitelünk és nem volt elegendő hűtővagonunk. Ez le­hetett az oka annak, hogy so­kan a mecseki szőlősgazdák közül nem fektettek nagyobb súlyt a baracktermelésre. Most viszont már érdemes len­ne fellendíteni a mecseki ba­rack-kultúrát, hiszen 5—6 éve egyre fejlődő és jólszervezett kivitelünk van. Az exporttal pedig jobban jár a gazda és jobban jár a népgazdaság is, hiszen különleges gyümöl­cseinket szirtesen megfizetik a hűvösebb éghajlatú országok. Az őszibarack termelése vagy jó 20 évvel ezelőtt kez­dett fellendülni a Pécs környé­ki szőlőkben. Ha 20 év alatt eljutottunk a 20—25 vagonos kivitelig, akkor néhány év alatt összefogással, állami tá­mogatással ugrásszerűen meg- növelhetnénk a kivitel meny- nyiségét, hiszen ezzel szinte földön heverő pénzt rakhatunk zsebre, Rendezik a baranyai határt f Az idei nyáron minden ed­► diginél nagyobb arányú föld- t rendezést hajtanak végre Ba­> ranyában. 1949 óta ugyanis f alig volt olyan év, hogy ne E történt volna tagosítás vagy • földrendezés a megyében. A E földek állandó cserélődése, ■ vándorlása károsan hatott a : gazdálkodásra: a tulajdonosok : nem fordították kellő gondot a használatukban levő földek művelésére, trágyázására; A mostani rendezés során — nyolc év után végre — igaz­ságot tesznek a • baranyai föl- .deken: sok vitát, vajúdó prob­lémát oldanak meg. Ennek a nagy munkának az irányítá­sát huszonöt mérnök végzi a megyében. A rendezés során körülbelül 320 község határá­ban mintegy százhúszezer hold szántót, szőlőt és erdőt mér­nek fel. Ez év elején ötezer kérelem érkezett a tanácsok­hoz, amelyekben huszohkét- ezer hold földei igényeltek vissza egykori tulajdonosaik. A földrendezés során a jogos igényeket is kielégítik. Eddig több, mint kétszáz község határában végeztek a mérnökök a földrendezéssel és ennek során mintegy het­venezer hold föld talált végle­ges gazdára. Jelenleg hetven­két falu határát mérik fel. Ügy számítják, hogy augusz­tus végéig, tehát egy hónappal a kitűzött határidő előtt, az egész megyében befejezik a földrendezést. Ilymódon a dol­gozó parasztok már szeptem­ber elején végleges földjei­ken kezdhetik meg az őszi szántást-vetést;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom