Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)

1957-07-26 / 174. szám

VELÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 0 9 II Pécsi Szénbányászati Tröszt hároméves terve ISO millió forintos beruházás — 410 vájjon szén naponta — Elkészülnek a külszíni drótkötélpályák Tamásy István főmérnök nyilatkozata A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. JÚLIUS 26 Legyen vége az intrikának! Mi dönti el: meddig bírálat a bírálati s azontúl az miként fajul intrikáig? Azt hiszem, az igazság és a tények alapos ismerete kell az egészséges bírálathoz. Aki pedig nem ismeri az úgynevezett „tényeket”, azaz az érveket s nem ragaszkodik szigorúan az igazsághoz, ha­nem csak „bírál”, akárhogy nézzük a dolgot, az az ember mindenképpen szövi az intrika hálóját kiszemelt áldozata köré. Az ellenforradalom óta vészesen elburjánzott az intrika s ezen egyrészt nem is lehet csodálkozni, hiszen az ellenforradalom földobta a salakot, amelyet le kell szűr­nünk, társadalmunk minden posztját meg kell tisztítanunk tőle. Azonban nagyon káros eredménye lesz annak, ha a tiszta búza közül felületesen válogatjuk ki a konkolyt s éppen olyan veszélyes ennek fordítottja is: ha a konkoly közé szórjuk a tiszta búzát. Vagyis: ha ártatlan embereket is belekeverünk olyan dolgokba, amelyhez jóllehet semmi közük nem volt, vagy éppen csak belesodródtak s éppen az lenne üdvös, ha ezek az emberek ezután a munkájukkal bizonyítanák be, = nem fújtak egy követ az ellenforra­dalommal. Manapság sokan mondják: „Ajaj Akinek haragosa van, az most elégtételt kaphat, mert csak be kell jelenteni, hogy X kartárs az ellenforradalom alatta" Túlzás ez, de valami alapja mégis van. Van, mert az intrika, a „fúrás“ megint „divatba” jött, jó egynéhány „megfúrt”, utcára tett, elbocsátott ember bizonyítja ezt. Es sajnos az a tapaszta­lat, hogy sokhelyütt, — ha nem is tudatosan, — de valami megfoghatatlan opportunizmussal maguk a pártszervezetek is támogatják az intrika elburjánzását. Maguk a kommu­nisták között is akadnak olyanok, akik, — bár tudják, hogy ártatlan, vagy éppen kicsit „sáros” ember sorsa fölött kell elmarasztaló ítéletet mondaniuk, — mégsem emelik fel szavukat az igazság mellett, mert félnek, hátha meg­bélyegzik őket: „Elvtárs! Vigyázz, mert te egy ellenfor­radalmárt védesz!“ Hallgat tehát. És hozzájárul a határo­zathoz, amely szerint X-nek a mai nappal fél kell mondani. Az intrikus pedig a markába nevet -, ** Nemrég, lapunk egyik számában egyszer már meg­emlékeztünk. a „fúrosok”, intrikusok veszélyes működésé­ről. A cikk megjelenése után levelek garmadája, telefon- hívások, személyes panasztételek tömkelegé jelezte, hogy mennyire elevenére tapintottunk közéletünknek. S csodá­latos, hogy viszont egyetlen egy üzem, vagy hivatal sem jelentkezett a cikk után, hogy hát bejelentsék: „Igazuk volt az elvtársaknak, egy-kct esetben mi is elhamarkodott ,ítéletet’ hoztunk X és N fölött, elbocsátottuk őket. De most rehabilitáljuk, az intrlkust pedig elővesszük. : Ilyen levél, vagy telefonhívás nem érkezett be hozzánk. Miért? Azért, mert az üzemek, vállalatok, hivatalok már eleve belenyugosznak abba, hogy ők „jól és igazságosan döntöttek”, nekik nincs okuk lelkiismeretfurdalásra, ők kizárólag csak az ellenforradalmárokat távolították él munkahelyükről. Valóban így lenne ez? Nem hinném. Nézzük csak az intrikust! Miért „fúr”, miért rágal­maz, miért rosszmájú, miféle kielégültséget eredményez részére, ha hamis vádak alapján keresztül viszi egy sze­rencsétlen munkatársának elbocsátását, meghurcoltatását? Ahány intrikus, — annyifélén-. Az egyik, kommunistább akar lenni a kommunistánál s efféle — rossz helyen időzí­tett — „éberséggel” akarja véghez vinni harsogó osztály­harcát. S jóllehet, éppen ő..; az ellenforradalom alatt ott­hon kulcsolt a rádió mellett, az utcát két héten át nem is látta, felőle akármi is történhet, csak őt ne bántsák (no­vember negyediké után aztán jelentkezett). A másik? Előb­bi beosztásánál fogva tartott attól, hogy az ellenforra­dalom megvadult vandáljai előbb, vagy utóbb meghurcol­ják s most •a bosszúvágy erősebb benne, mint a józan emberség és most azt is eltávolitaná a munkahelyéről, aki októberben csak kiállt bámészkodni a Széchenyi térre. Pedig igazán megérhetné, hogy nemcsak ő egyedül került volna mártír-sorsra, ha az ellenforradalomnak nem vetnek véget, hanem sok más, talán kisebb beosztású kommunista is, akiknek éppen úgy megvan minden okuk az ellenfor­radalom gyűlöletére, mint másaknak. Éppen itt az ideje, hogy egyszer végetvessünk ennek a lehetetlen „divatnak”. Senki ne értse félre: az ellenfor­radalmárokat, a bűnösöket felelősségre kell vonni, minden­kinek legelemibb kötelessége, hogy elhatárolja magától az októberi lovagokat, — akik bár kis ideig voltak hatalmon, — de mégis olyan hatalmas erkölcsi és gazdasági kárt okoztak nemzetünknek, amely örökké tanulságos és intő figyelmeztetés lehet számunkra. Bűn, ha a bűnöst futni hagyjuk, de bűn, ha az ártatlant bemocskoljuk. Ezt min­denkinek. meg kell értenie! A pártszervezetek kommu­nistái tartsák szem előtt: az igazság kiderítése, az igaz­ságos eljárások végrehajtása elsősorban az ö köteles­ségük. A párt vezető elvtársai több esetben felhívták fi­gyelmünket, hogy a megtévedt embereknek adjunk lehetőséget arra, hogy becsületesen dolgozhassanak a jövő­ben s amennyiben ehhez tartják magukat, bántódásuk ne essék. Lehetett ebben az országban bármiféle társadalmi rend, bármilyen államforma, — az igazság és a törvényes­ség védelmére soha nem volt annyira szükség, mint most. Mi azt mondjuk, meg kell alapozni az egészséges, előre­mutató bírálat légkörét. Igen, de hogyan? ügy, hogy bi­zalmat kell adnunk az embereknek, hogy ők is bizalommal forduljanak hozzánk, minden előítélet, minden félelem nélkül. Bizalmat pedig csak úgy tudunk ébreszteni irán­tunk, ha minden tettünk igazságos és őszinte lesz. Igaz­ság az, ha a bűnöst megbüntetjük, de igazság az is, ha az intrikust, —, aki szerencsétlenné tett egy ártatlan em­bert, — igenis bíróság elé állítjuk. Mert ezzel ő is bűnössé vált! Ennek éppen itt az ideje. Az emberek dolgozni akar­nak, alkotni, szórakozni és dolgozni. Ezt akarják. Ehhez nyugodt légkör kell, nyugodt szellem a munkahelyen, hogy ne kelljen attól tartania, — ártatlansága teljes tudatában is, — hogy egyik napról a másikra utcára kerülhet. Nagy igények ezek? Nem lehet „igény” az, ami a leg­természetesebb. Hát ezt kell megteremtenünk minden üzemben, hivatalban, vállalatnál, ezt a szellemet. Még ak­kor is, ha végre egyszer az intrikusokon csattan az ostor. í A Nehézipari Minisztérium j utasítására a Pécsi Szénbá­♦ nyászati Tröszt műszaki ve- ‘ zetőrnek egy csoportja nem­rég elkészítette az 1958-tól 1960-ig tartó 3 éves tervre vonatkozó javaslatát. A javas­lat a minisztériumtól kapott irányszámokra épült, amelyek { átlagosan napi 410 vagon szén ♦ (kitermelését írják elő s a 3 $ évre összesen 450 millió be- i ruházást engedélyeznek. Eb- I bői az első évben, tehát jö- j vőre csak 150 millió forintot ♦ szabad felhasználni. Ebből az ; összegből a kommunális be- j ruházáson kívül minden be- í ruházási költséget fedezni | kell; j Arról, hogy mit tartalmaz a | pécsi tröszt 3 éves tervjavas- I lata, Tamásy István elvtáxs, a í Pécsi Szénbányászati Tröszt ♦ főmérnöke a következőket | mondottat I — A3 éves terv idószaká­♦ na vonatkozó javaslatainkat Pécs 103 rfM Komló 101.1wm A komlói bányászok „haj­ráznak“, szerdán 106.4 szá­zalékra teljesítették tervü­ket. Havi eredményük ezzel 101,1 százalékra javult. Ha így dolgoznak tovább, ha­marosan megelőzik, most még első helyen álló, pécsi : társaikat. A pécsiek 101,6 százalékra : teljesítették a napi tervet, i havi eredményük 103 száza- < lék- < négy pontban foglaltuk ösz- sze. A széntenmelésre, az ipa­ri beruházásokra, a műszaki fejlesztésre és a szociális és kulturális beruházásokra tet­tünk javaslatot. ■ Előre kell azonban bocsá- tanom, hogy lehetőségeink az elkövetkezendő években is korlátozottak lesznek s így a 3 éves tervjavaslat elkészíté­sekor csak a legfontosabb fel­adatok megvalósítására gon­dolhattunk. A korábban 1959- re tervezett felfejlesztésnek az idei 151 milliós és a 3 évre biztosított 450 milliós beruhá­zási összegek ellenére 1960 végéig csak a 61 százalékát tudjuk megvalósítani s ezért bányáink termelését sem tud­juk fokozni. Éppen ezért terv­javaslatunkat úgy állítottuk össze, hogy átlagosan napi 410 vagon szén kitermelését tudjuk biztosítani. Biztonságba helyezik a terményeket a mohács-szigeti hullámtereken Mohács környékén és a szi­geten, ahol a múlt évi árvíz a legnagyobb károkat okozta, megkezdték az előkészülete­ket a Dunán levonuló árhul­lám fogadósára. Ezen a sza­kaszon előreláthatóan július 31. után tetőzik az árhullám. A rendelkezésre álló egy hét alatt a dolgozó parasztok min­denütt biztonságba helyezik a hullámteréken levő termé­nyeiket. Mohács-szigeten főleg ka­szálók varrnak a Duna part­ján. Csütörtökön a városi ta­nács hangoshíradón hívta fel a lakosságot a közelgő árhul-. Iámra. A gazdák még ezen a napon megkezdték a széna­boglyák és gaborrakerepztek behordását a veszélyeztetett területekről. Megvizsgálták a szigeten levő gátakat is' és ahol hibát találtak, ezekben a napokban azt is megjavít­ják. A mohácsi erdészetnek két- háromszáz köbméter kitermelt fája fekszik a dunaszekcsői és a kölkedi árterületeken. Itt is hozzáfogtak a munkához, a rönköket máglyákba rakják össze és vastag dróttal lekötö­zik. A tűzifát viszont bizto­sabb helyre viszik; A duna­szekcsői rakodóról például de­reglyéken a magasban levő mohácsi vasúti rakodóra szál­látják el a fát; Nagy aknáinkon, elsősorban Széchenyi- és István-aknán a jövőben is érvényben marad a kétharmados termelés s min­den eszközzel biztosítani kí­vánjuk a szállítási kapacitás 100 százalékos kihasználását. Ezen kívül a pécsbányai And- rás-aknát a jelenlegi napi 1— 2 vagonos termelésről napi 16 vagonos termelésre akarjuk felfejleszteni. 1959-től a Lan­tos völgy alatt húzódó telepet is művelni akarjuk s innen napa 15 vagon szenet szerel­nénk szállítani. A szén telep felkutatása már meg is kez­dődött; Tovább kutatjuk a szabolcsi kibúvásmentá telepeket is, hogy újabb külszíni fejtéseket létesíthessünk. Béke-aknán is bővíteni kívánjuk a mélyszin­ti termelési kapacitást. A 3 éves terv ideje alatt napi 40 vagonra kívánjuk felfejleszte­ni a jelenlegi napi 25 vagonos termelést; 1959-ben ugyanis hozzákezdünk a szilópillér ki- kiejtéséihez s ezzel Béke-akna | „élete“ be is fejeződik. Ab- í hoz, hogy a tervezett mennyi- I ségű szenet biztosítani tud- | júk, szükséges a vasasi táró­bányászat fenntartása is, sőt biztosítanunk kell, hogy > z jelentősebb mértékben ne es­sék vissza: Igyekeztürffc a tervjavasla­tot úgy összeállítani, hogy a legfontosabb beruházások ide­jében elkészüljenek. Kiemel­tük például István II.-aknát, a • mosóépítést és a külszíni szállítású (Folytatás a 3. oldalon.) Megáradt a Mura Enyhült a vízhiány, de továbbra is takarékoskodni kell Az elmúlt napok kiadós eső­zései és a tanács szigorú intéz­kedése a pazarlók ellen, nagy­mértékben enyhítette Pécsett a vízhiányt. Dulánszky Nán­dor, a Vízmüvek főmérnöke a következőket mondótta erről: — A szigorú rendelkezés feltétlenül használt. Vállala­tunk több vízpazarlót feljelen­tett a kerületi tanácsoknál, ezek ellen valószínűleg eljárás indult; — Megnyugtatásul közölhe­tem, hogy olyan nagymérvű vízhiány, mint az elmúlt he­tekben volt — ha kánikula kö­vetkezik is ezután — nem lesz. Tartályaink feltöltődtek és továbbra is érvényben van a tanács tiltó rendelkezése. Sze­rencsére többségben vannak városunkban a törvényt tisz­telő emberek, mint a pazar­lók. Ezek is azon a vélemé­nyen vannak, hogy ne akkor: kezdjük a takarékosságot,: amikor már kifogytak a tarta-t lékok, hanem takarékoskod- * junk most is, amikor van ele-; gendő ivóvizünk. » A sok esőzéstől a megáradt Mura kilépett medréből, s alig egy óra alatt elöntötte az ár­területet; te tényé, Murarátka, Muraszemenye községek hatá­rában elérte a víz a gabona-' táblákat, s a keresztekbe ra­kott gabonát. A községek la­kosságának apraja-nagyja a veszélyeztetett területre ment, s megkezdték a gabona elhör­dását. A veszély hírére meg­jelentek a letenyei gépállomás vontatói, több teherautó, a rendőrség, a járási tanács és a járási pártbizottság munkatár­sai is, hogy segítségére legye­nek a dolgozó parasztságnak a gabona megmentésében. Többszáz lovas és ökrös szekér hordja az egyébként vizes ■ gabonát az árterületről és környékéről! Bul «ranyin elvtárs válasza Macmillan angol miniszterelnök levelére Moszkva (TASZSZ): Jakov Malik, a Szovjetunió londoni nagykövete, július 22-én át­adta Harold Macmillannak Bulganyin válaszát az angol miniszterelnök június 14-i le­velére. Bulganyin válaszában rámu­tat: sem Macmillan levelében, sem a leszerelési albizottság­ban elfoglalt angol álláspont­ban nem lehet felfedezni sem­miféle jelét annak, hogy az an­gol kormány hajlandó elfogad­ni közösen megállapított lesze­relési intézkedéseket, köztük az atom- és hidrogénrobbantá­si kísérletek beszüntetését. Bulganyin hangsúlyozza: már most feltétlenül meg kell egyezni az atom- és hidrogén- bombák ísérletek beszüntetésé­ben, anélkül, hogy ezt más le­szerelési intézkedésekkel kap­csolnák össze: Bulganyin levelében foglal­kozik többek között a kulturá­lis kapcsolatok kiszélesítésé­vel, s megjegyzi, hogy az angol hatóságok a legutóbbi hónapok Huszonöt baranyai községben készülnek tsz-alakításra Baranyában a múlt év vé­gén a termelőszövetkezetek többsége felbomlott. Azóta egynészük újjáalakult és ma már 86 közös gazdaság műkö­dik a megyében. A sok nehéz­ség ellenére a t&z-ek az idén is megmutatták, hogy sikerrel versenyeznek a magángazdasá gokkal. A cséplés eredményei szerint a szövetkezetek termé­se — megyei viszonylatban — oszd árpából egy mázsával, bú­zából pedig hatvan—nyolcvan kilóval múlja felül az egyé­niek termésátlagait. Több kö­zős gazdaság — í gy például a mágocsd „Béke", a bólyi „Kos­suth”, a lippóá „Béke Öre“ — a középparasztokét is meghaladó életszínvonalat biztosított az idén is a tagoknak. Mégis, mindezek ellenére, számos községben — különö­sen, ahol korábban már mű­ködött szövetkezet — a dolgo­zó parasztok idegenkednek a közöstől. A termelőszövetkeze­ti osztály munkatársai is fel­figyeltek erre és nem sokat rágódtak ezen a problémán. Nemrégiben sorra járták eze­ket a községeket, hogy ma­guk győződjenek meg: mi okozza az idegenkedést. Több helyen, így például Magyar- bolyon, egyszerűen azért nem tud termelőszövetkezet ala­kulni, mert a belépni akaró szegényparasztoknak nincs elég földjük. Piskón és más községekben viszont azért nem akarnak szövetkezni a gazdák, mert a korábban működött tsz rossz gazdálkodása elvet­te tőle a kedvüket: A legfontosabb tapasztalat mégis az, hogy a baranyai dol­gozó parasztok többsége nem ellensége a szövetkezésnek és ha ma még nem is tsz- tagok >— jövőjüket a közös gazdálkodásban látják. Ezt mutatja az is, hogy mintegy huszonöt községben — töb­bek között Ócsárdon, Kapos- szekcsőn, Alsószentmártonban — rövidesen tez-alakulás vár­ható. Több helyen már meg: is egyeztek a gazdák, hogy mi- • helyt véget érnek a nagy nyá-: ri munkák, összehívják azala-: kuló közgyűlést. Ugyanakkor: körülbelül harminc jól műkő- • dő közös gazdaságban na-j gyobb arányú belépésre szá-: mítanak: i folyamán sajnálatos módon sok fontos intézkedést nem hajtottak végre, amelyeket pe­dig korábban a Szovjetunió és Nagy-Britannia kulturális cse­réjének területén elhatároz­tak: Bulganyin javasolja, a leg­közelebbi jövőben indítsanak tárgyalásokat a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett nem­rég megalakított külföldi kul­turális kapcsolatok bizottságá­nak és a brit tanácsnak képvi­selői között, hogy közösen ki­dolgozzák a kulturális, vala­mint a tudományos és műsza­ki csere előmozdítását szolgáló intézkedések programját. E tárgyalásokon szó lehet a BBC Szovjetuniónak szánt adásairól Is, tekintetbe véve természetesen azt, hogy ezek­nek az adásoknak az angol és a szovjet nép kölcsönös meg­értésének megjavítására kell irányulniok. A BBC adásainak mostani célzatos, időnként pe­dig szovjetellenes jellege fel­háborodást kelt a szovjet rá­dióhallgatókban; Áthelyezik több autóbuszvonal indulási helyét A Közlekedési Vállalat vezetősége külön-megállót lé­tesít a 'Hősök te­rei és a Fehér-hegyi au tóbusz-járatok­nak. Ez azért indo­kolt, mert Hősök terei kocsira, a sor­ban állás rendje sze­rint legtöbbször a nem Pécsszabo! csra utazók szálltaik fel, a Hősök terei uta­sok pedig lemarad­tak. Most úgy kí­vánják megoldani a problémát, hogy a Hősök tered járat indulási pontját a jelenlegi kozánmis- lenyi helyére ten­nék: A kozánmislenyi, vasasi, málomi vo­nalak kiindulási he­lyét a t£r északi részén jelölik majd meg. A templom mögötti részen máris megkezdődtek a rendezési munkák, a járdasziget mel­letti földrészt beto­nozzák és korláto­kat állítanak fel; Az ígéretek sze­rint hamarosan meg valósul a meszesd- piad járatok terv? ifi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom