Dunántúli Napló, 1957. július (14. évfolyam, 154-178. szám)
1957-07-26 / 174. szám
VELÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 0 9 II Pécsi Szénbányászati Tröszt hároméves terve ISO millió forintos beruházás — 410 vájjon szén naponta — Elkészülnek a külszíni drótkötélpályák Tamásy István főmérnök nyilatkozata A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. JÚLIUS 26 Legyen vége az intrikának! Mi dönti el: meddig bírálat a bírálati s azontúl az miként fajul intrikáig? Azt hiszem, az igazság és a tények alapos ismerete kell az egészséges bírálathoz. Aki pedig nem ismeri az úgynevezett „tényeket”, azaz az érveket s nem ragaszkodik szigorúan az igazsághoz, hanem csak „bírál”, akárhogy nézzük a dolgot, az az ember mindenképpen szövi az intrika hálóját kiszemelt áldozata köré. Az ellenforradalom óta vészesen elburjánzott az intrika s ezen egyrészt nem is lehet csodálkozni, hiszen az ellenforradalom földobta a salakot, amelyet le kell szűrnünk, társadalmunk minden posztját meg kell tisztítanunk tőle. Azonban nagyon káros eredménye lesz annak, ha a tiszta búza közül felületesen válogatjuk ki a konkolyt s éppen olyan veszélyes ennek fordítottja is: ha a konkoly közé szórjuk a tiszta búzát. Vagyis: ha ártatlan embereket is belekeverünk olyan dolgokba, amelyhez jóllehet semmi közük nem volt, vagy éppen csak belesodródtak s éppen az lenne üdvös, ha ezek az emberek ezután a munkájukkal bizonyítanák be, = nem fújtak egy követ az ellenforradalommal. Manapság sokan mondják: „Ajaj Akinek haragosa van, az most elégtételt kaphat, mert csak be kell jelenteni, hogy X kartárs az ellenforradalom alatta" Túlzás ez, de valami alapja mégis van. Van, mert az intrika, a „fúrás“ megint „divatba” jött, jó egynéhány „megfúrt”, utcára tett, elbocsátott ember bizonyítja ezt. Es sajnos az a tapasztalat, hogy sokhelyütt, — ha nem is tudatosan, — de valami megfoghatatlan opportunizmussal maguk a pártszervezetek is támogatják az intrika elburjánzását. Maguk a kommunisták között is akadnak olyanok, akik, — bár tudják, hogy ártatlan, vagy éppen kicsit „sáros” ember sorsa fölött kell elmarasztaló ítéletet mondaniuk, — mégsem emelik fel szavukat az igazság mellett, mert félnek, hátha megbélyegzik őket: „Elvtárs! Vigyázz, mert te egy ellenforradalmárt védesz!“ Hallgat tehát. És hozzájárul a határozathoz, amely szerint X-nek a mai nappal fél kell mondani. Az intrikus pedig a markába nevet -, ** Nemrég, lapunk egyik számában egyszer már megemlékeztünk. a „fúrosok”, intrikusok veszélyes működéséről. A cikk megjelenése után levelek garmadája, telefon- hívások, személyes panasztételek tömkelegé jelezte, hogy mennyire elevenére tapintottunk közéletünknek. S csodálatos, hogy viszont egyetlen egy üzem, vagy hivatal sem jelentkezett a cikk után, hogy hát bejelentsék: „Igazuk volt az elvtársaknak, egy-kct esetben mi is elhamarkodott ,ítéletet’ hoztunk X és N fölött, elbocsátottuk őket. De most rehabilitáljuk, az intrlkust pedig elővesszük. : Ilyen levél, vagy telefonhívás nem érkezett be hozzánk. Miért? Azért, mert az üzemek, vállalatok, hivatalok már eleve belenyugosznak abba, hogy ők „jól és igazságosan döntöttek”, nekik nincs okuk lelkiismeretfurdalásra, ők kizárólag csak az ellenforradalmárokat távolították él munkahelyükről. Valóban így lenne ez? Nem hinném. Nézzük csak az intrikust! Miért „fúr”, miért rágalmaz, miért rosszmájú, miféle kielégültséget eredményez részére, ha hamis vádak alapján keresztül viszi egy szerencsétlen munkatársának elbocsátását, meghurcoltatását? Ahány intrikus, — annyifélén-. Az egyik, kommunistább akar lenni a kommunistánál s efféle — rossz helyen időzített — „éberséggel” akarja véghez vinni harsogó osztályharcát. S jóllehet, éppen ő..; az ellenforradalom alatt otthon kulcsolt a rádió mellett, az utcát két héten át nem is látta, felőle akármi is történhet, csak őt ne bántsák (november negyediké után aztán jelentkezett). A másik? Előbbi beosztásánál fogva tartott attól, hogy az ellenforradalom megvadult vandáljai előbb, vagy utóbb meghurcolják s most •a bosszúvágy erősebb benne, mint a józan emberség és most azt is eltávolitaná a munkahelyéről, aki októberben csak kiállt bámészkodni a Széchenyi térre. Pedig igazán megérhetné, hogy nemcsak ő egyedül került volna mártír-sorsra, ha az ellenforradalomnak nem vetnek véget, hanem sok más, talán kisebb beosztású kommunista is, akiknek éppen úgy megvan minden okuk az ellenforradalom gyűlöletére, mint másaknak. Éppen itt az ideje, hogy egyszer végetvessünk ennek a lehetetlen „divatnak”. Senki ne értse félre: az ellenforradalmárokat, a bűnösöket felelősségre kell vonni, mindenkinek legelemibb kötelessége, hogy elhatárolja magától az októberi lovagokat, — akik bár kis ideig voltak hatalmon, — de mégis olyan hatalmas erkölcsi és gazdasági kárt okoztak nemzetünknek, amely örökké tanulságos és intő figyelmeztetés lehet számunkra. Bűn, ha a bűnöst futni hagyjuk, de bűn, ha az ártatlant bemocskoljuk. Ezt mindenkinek. meg kell értenie! A pártszervezetek kommunistái tartsák szem előtt: az igazság kiderítése, az igazságos eljárások végrehajtása elsősorban az ö kötelességük. A párt vezető elvtársai több esetben felhívták figyelmünket, hogy a megtévedt embereknek adjunk lehetőséget arra, hogy becsületesen dolgozhassanak a jövőben s amennyiben ehhez tartják magukat, bántódásuk ne essék. Lehetett ebben az országban bármiféle társadalmi rend, bármilyen államforma, — az igazság és a törvényesség védelmére soha nem volt annyira szükség, mint most. Mi azt mondjuk, meg kell alapozni az egészséges, előremutató bírálat légkörét. Igen, de hogyan? ügy, hogy bizalmat kell adnunk az embereknek, hogy ők is bizalommal forduljanak hozzánk, minden előítélet, minden félelem nélkül. Bizalmat pedig csak úgy tudunk ébreszteni irántunk, ha minden tettünk igazságos és őszinte lesz. Igazság az, ha a bűnöst megbüntetjük, de igazság az is, ha az intrikust, —, aki szerencsétlenné tett egy ártatlan embert, — igenis bíróság elé állítjuk. Mert ezzel ő is bűnössé vált! Ennek éppen itt az ideje. Az emberek dolgozni akarnak, alkotni, szórakozni és dolgozni. Ezt akarják. Ehhez nyugodt légkör kell, nyugodt szellem a munkahelyen, hogy ne kelljen attól tartania, — ártatlansága teljes tudatában is, — hogy egyik napról a másikra utcára kerülhet. Nagy igények ezek? Nem lehet „igény” az, ami a legtermészetesebb. Hát ezt kell megteremtenünk minden üzemben, hivatalban, vállalatnál, ezt a szellemet. Még akkor is, ha végre egyszer az intrikusokon csattan az ostor. í A Nehézipari Minisztérium j utasítására a Pécsi Szénbá♦ nyászati Tröszt műszaki ve- ‘ zetőrnek egy csoportja nemrég elkészítette az 1958-tól 1960-ig tartó 3 éves tervre vonatkozó javaslatát. A javaslat a minisztériumtól kapott irányszámokra épült, amelyek { átlagosan napi 410 vagon szén ♦ (kitermelését írják elő s a 3 $ évre összesen 450 millió be- i ruházást engedélyeznek. Eb- I bői az első évben, tehát jö- j vőre csak 150 millió forintot ♦ szabad felhasználni. Ebből az ; összegből a kommunális be- j ruházáson kívül minden be- í ruházási költséget fedezni | kell; j Arról, hogy mit tartalmaz a | pécsi tröszt 3 éves tervjavas- I lata, Tamásy István elvtáxs, a í Pécsi Szénbányászati Tröszt ♦ főmérnöke a következőket | mondottat I — A3 éves terv idószaká♦ na vonatkozó javaslatainkat Pécs 103 rfM Komló 101.1wm A komlói bányászok „hajráznak“, szerdán 106.4 százalékra teljesítették tervüket. Havi eredményük ezzel 101,1 százalékra javult. Ha így dolgoznak tovább, hamarosan megelőzik, most még első helyen álló, pécsi : társaikat. A pécsiek 101,6 százalékra : teljesítették a napi tervet, i havi eredményük 103 száza- < lék- < négy pontban foglaltuk ösz- sze. A széntenmelésre, az ipari beruházásokra, a műszaki fejlesztésre és a szociális és kulturális beruházásokra tettünk javaslatot. ■ Előre kell azonban bocsá- tanom, hogy lehetőségeink az elkövetkezendő években is korlátozottak lesznek s így a 3 éves tervjavaslat elkészítésekor csak a legfontosabb feladatok megvalósítására gondolhattunk. A korábban 1959- re tervezett felfejlesztésnek az idei 151 milliós és a 3 évre biztosított 450 milliós beruházási összegek ellenére 1960 végéig csak a 61 százalékát tudjuk megvalósítani s ezért bányáink termelését sem tudjuk fokozni. Éppen ezért tervjavaslatunkat úgy állítottuk össze, hogy átlagosan napi 410 vagon szén kitermelését tudjuk biztosítani. Biztonságba helyezik a terményeket a mohács-szigeti hullámtereken Mohács környékén és a szigeten, ahol a múlt évi árvíz a legnagyobb károkat okozta, megkezdték az előkészületeket a Dunán levonuló árhullám fogadósára. Ezen a szakaszon előreláthatóan július 31. után tetőzik az árhullám. A rendelkezésre álló egy hét alatt a dolgozó parasztok mindenütt biztonságba helyezik a hullámteréken levő terményeiket. Mohács-szigeten főleg kaszálók varrnak a Duna partján. Csütörtökön a városi tanács hangoshíradón hívta fel a lakosságot a közelgő árhul-. Iámra. A gazdák még ezen a napon megkezdték a szénaboglyák és gaborrakerepztek behordását a veszélyeztetett területekről. Megvizsgálták a szigeten levő gátakat is' és ahol hibát találtak, ezekben a napokban azt is megjavítják. A mohácsi erdészetnek két- háromszáz köbméter kitermelt fája fekszik a dunaszekcsői és a kölkedi árterületeken. Itt is hozzáfogtak a munkához, a rönköket máglyákba rakják össze és vastag dróttal lekötözik. A tűzifát viszont biztosabb helyre viszik; A dunaszekcsői rakodóról például dereglyéken a magasban levő mohácsi vasúti rakodóra szállátják el a fát; Nagy aknáinkon, elsősorban Széchenyi- és István-aknán a jövőben is érvényben marad a kétharmados termelés s minden eszközzel biztosítani kívánjuk a szállítási kapacitás 100 százalékos kihasználását. Ezen kívül a pécsbányai And- rás-aknát a jelenlegi napi 1— 2 vagonos termelésről napi 16 vagonos termelésre akarjuk felfejleszteni. 1959-től a Lantos völgy alatt húzódó telepet is művelni akarjuk s innen napa 15 vagon szenet szerelnénk szállítani. A szén telep felkutatása már meg is kezdődött; Tovább kutatjuk a szabolcsi kibúvásmentá telepeket is, hogy újabb külszíni fejtéseket létesíthessünk. Béke-aknán is bővíteni kívánjuk a mélyszinti termelési kapacitást. A 3 éves terv ideje alatt napi 40 vagonra kívánjuk felfejleszteni a jelenlegi napi 25 vagonos termelést; 1959-ben ugyanis hozzákezdünk a szilópillér ki- kiejtéséihez s ezzel Béke-akna | „élete“ be is fejeződik. Ab- í hoz, hogy a tervezett mennyi- I ségű szenet biztosítani tud- | júk, szükséges a vasasi táróbányászat fenntartása is, sőt biztosítanunk kell, hogy > z jelentősebb mértékben ne essék vissza: Igyekeztürffc a tervjavaslatot úgy összeállítani, hogy a legfontosabb beruházások idejében elkészüljenek. Kiemeltük például István II.-aknát, a • mosóépítést és a külszíni szállítású (Folytatás a 3. oldalon.) Megáradt a Mura Enyhült a vízhiány, de továbbra is takarékoskodni kell Az elmúlt napok kiadós esőzései és a tanács szigorú intézkedése a pazarlók ellen, nagymértékben enyhítette Pécsett a vízhiányt. Dulánszky Nándor, a Vízmüvek főmérnöke a következőket mondótta erről: — A szigorú rendelkezés feltétlenül használt. Vállalatunk több vízpazarlót feljelentett a kerületi tanácsoknál, ezek ellen valószínűleg eljárás indult; — Megnyugtatásul közölhetem, hogy olyan nagymérvű vízhiány, mint az elmúlt hetekben volt — ha kánikula következik is ezután — nem lesz. Tartályaink feltöltődtek és továbbra is érvényben van a tanács tiltó rendelkezése. Szerencsére többségben vannak városunkban a törvényt tisztelő emberek, mint a pazarlók. Ezek is azon a véleményen vannak, hogy ne akkor: kezdjük a takarékosságot,: amikor már kifogytak a tarta-t lékok, hanem takarékoskod- * junk most is, amikor van ele-; gendő ivóvizünk. » A sok esőzéstől a megáradt Mura kilépett medréből, s alig egy óra alatt elöntötte az árterületet; te tényé, Murarátka, Muraszemenye községek határában elérte a víz a gabona-' táblákat, s a keresztekbe rakott gabonát. A községek lakosságának apraja-nagyja a veszélyeztetett területre ment, s megkezdték a gabona elhördását. A veszély hírére megjelentek a letenyei gépállomás vontatói, több teherautó, a rendőrség, a járási tanács és a járási pártbizottság munkatársai is, hogy segítségére legyenek a dolgozó parasztságnak a gabona megmentésében. Többszáz lovas és ökrös szekér hordja az egyébként vizes ■ gabonát az árterületről és környékéről! Bul «ranyin elvtárs válasza Macmillan angol miniszterelnök levelére Moszkva (TASZSZ): Jakov Malik, a Szovjetunió londoni nagykövete, július 22-én átadta Harold Macmillannak Bulganyin válaszát az angol miniszterelnök június 14-i levelére. Bulganyin válaszában rámutat: sem Macmillan levelében, sem a leszerelési albizottságban elfoglalt angol álláspontban nem lehet felfedezni semmiféle jelét annak, hogy az angol kormány hajlandó elfogadni közösen megállapított leszerelési intézkedéseket, köztük az atom- és hidrogénrobbantási kísérletek beszüntetését. Bulganyin hangsúlyozza: már most feltétlenül meg kell egyezni az atom- és hidrogén- bombák ísérletek beszüntetésében, anélkül, hogy ezt más leszerelési intézkedésekkel kapcsolnák össze: Bulganyin levelében foglalkozik többek között a kulturális kapcsolatok kiszélesítésével, s megjegyzi, hogy az angol hatóságok a legutóbbi hónapok Huszonöt baranyai községben készülnek tsz-alakításra Baranyában a múlt év végén a termelőszövetkezetek többsége felbomlott. Azóta egynészük újjáalakult és ma már 86 közös gazdaság működik a megyében. A sok nehézség ellenére a t&z-ek az idén is megmutatták, hogy sikerrel versenyeznek a magángazdasá gokkal. A cséplés eredményei szerint a szövetkezetek termése — megyei viszonylatban — oszd árpából egy mázsával, búzából pedig hatvan—nyolcvan kilóval múlja felül az egyéniek termésátlagait. Több közős gazdaság — í gy például a mágocsd „Béke", a bólyi „Kossuth”, a lippóá „Béke Öre“ — a középparasztokét is meghaladó életszínvonalat biztosított az idén is a tagoknak. Mégis, mindezek ellenére, számos községben — különösen, ahol korábban már működött szövetkezet — a dolgozó parasztok idegenkednek a közöstől. A termelőszövetkezeti osztály munkatársai is felfigyeltek erre és nem sokat rágódtak ezen a problémán. Nemrégiben sorra járták ezeket a községeket, hogy maguk győződjenek meg: mi okozza az idegenkedést. Több helyen, így például Magyar- bolyon, egyszerűen azért nem tud termelőszövetkezet alakulni, mert a belépni akaró szegényparasztoknak nincs elég földjük. Piskón és más községekben viszont azért nem akarnak szövetkezni a gazdák, mert a korábban működött tsz rossz gazdálkodása elvette tőle a kedvüket: A legfontosabb tapasztalat mégis az, hogy a baranyai dolgozó parasztok többsége nem ellensége a szövetkezésnek és ha ma még nem is tsz- tagok >— jövőjüket a közös gazdálkodásban látják. Ezt mutatja az is, hogy mintegy huszonöt községben — többek között Ócsárdon, Kapos- szekcsőn, Alsószentmártonban — rövidesen tez-alakulás várható. Több helyen már meg: is egyeztek a gazdák, hogy mi- • helyt véget érnek a nagy nyá-: ri munkák, összehívják azala-: kuló közgyűlést. Ugyanakkor: körülbelül harminc jól műkő- • dő közös gazdaságban na-j gyobb arányú belépésre szá-: mítanak: i folyamán sajnálatos módon sok fontos intézkedést nem hajtottak végre, amelyeket pedig korábban a Szovjetunió és Nagy-Britannia kulturális cseréjének területén elhatároztak: Bulganyin javasolja, a legközelebbi jövőben indítsanak tárgyalásokat a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett nemrég megalakított külföldi kulturális kapcsolatok bizottságának és a brit tanácsnak képviselői között, hogy közösen kidolgozzák a kulturális, valamint a tudományos és műszaki csere előmozdítását szolgáló intézkedések programját. E tárgyalásokon szó lehet a BBC Szovjetuniónak szánt adásairól Is, tekintetbe véve természetesen azt, hogy ezeknek az adásoknak az angol és a szovjet nép kölcsönös megértésének megjavítására kell irányulniok. A BBC adásainak mostani célzatos, időnként pedig szovjetellenes jellege felháborodást kelt a szovjet rádióhallgatókban; Áthelyezik több autóbuszvonal indulási helyét A Közlekedési Vállalat vezetősége külön-megállót létesít a 'Hősök terei és a Fehér-hegyi au tóbusz-járatoknak. Ez azért indokolt, mert Hősök terei kocsira, a sorban állás rendje szerint legtöbbször a nem Pécsszabo! csra utazók szálltaik fel, a Hősök terei utasok pedig lemaradtak. Most úgy kívánják megoldani a problémát, hogy a Hősök tered járat indulási pontját a jelenlegi kozánmis- lenyi helyére tennék: A kozánmislenyi, vasasi, málomi vonalak kiindulási helyét a t£r északi részén jelölik majd meg. A templom mögötti részen máris megkezdődtek a rendezési munkák, a járdasziget melletti földrészt betonozzák és korlátokat állítanak fel; Az ígéretek szerint hamarosan meg valósul a meszesd- piad járatok terv? ifi.