Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-20 / 143. szám

' MW JÚNIUS M NAPLÓ S A borverseny győztesei A baranyai borok nem vesztettek értékükből A megyei és városi tanács mezőgazdasági osztályainak rendezésében kedden borver­seny kezdődött a TTIT épüle­tében. A verseny szerdám dél­után az értékeléssel zárult. A 17 tagú, kiváló szakemberek­ből álló értékelő bizottságnak Irányos József elnökkel, a Budapesti Szőlészeti Kutatóin­tézet vezetőjével az élen, sok munkája akadt, amíg meghoz­hatták döntésüket A versenyre új fehérborból 51 mintával neveztek, melyből 27 egyéni volt. Ófehérborból már csak öt minta érkezett, amelyből egy volt egyénié. A versenybizottságnak 10 vörös­bor minta között kellett el­döntenie, hogy melyik a jobb. Ebben a ,.kategóriában“ hat állami gazdasági, három egyé­ni és egy termelőszövetkezeti volt. Az új fehérborok versenyé­ben az állami szőlészetek kö­zül a villányi állami gazdaság érte el a legjobb eredményt, hisz három helyezést is szer­zett. Az első helyet 41,5 pon­tos fehér burgundijával, a má­sodikat 40,7 pontos cirfandli­jával, a negyedik helyet pedig 40,6 pontos hárslevelűjével biztosi tattá magának. A har­madik helyezést a siklósi ál­lami gazdaság 40,7 pontos fe­hér burgundijával, az ötödiket pedig a Pécsi Szőlészeti Kuta­tóintézet 40,2 pontos kisbur- gundijával érte el. Az új fehérborok versenyé­nek első helyezettje az egyé­niek között Kordélv Mihály nagytótfalusi szőlősgazda 39 pontos vegyes fehér borával. A második helyet Czompó Sándor máriagyűdi gazda fog­lalja el 38,3 pontos tramini­jével. A harmadik helyezett ugyancsak máriagyűdi gazda Balatoni Béla személyében, aki 38 pontos traminijével vív­ta ki magának ezt a helyet. A ■negyedik Darvas Tivadar pé­csi szőlősgazda 37 pontos riz- ling szilvánijával, míg az ötö­dik helyein Gyenis Antal szin­tén pécsi szőlősgazda 37 pontos nizkmg szilvánijával végzett. Az ó-fehérborok versenyé­ben a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet 48 pontos, 1951. évi olasz rizling bora verekedte ki az első helyet, megelőzve a villányi állami gazdaság 45 pontos 1953. évi hárslevelűjét. A harmadik helyet is a villá­nyiak szerezték meg 1951. évi tos olasz rizlingj ükkel értek el. Az egyéniek közül a ver­senytárs nélküli Angyal Péter : pécsi szőlősgazda lett az elsőj é itt szeretné felléptetni 31 pontos bouvier-javai. Az 1956-os vörösborok ver­senyében már több egyéni in­duló akadt, akik közül Bala­toni Béla máriagyűdi szőlős­gazda került ki elsőként 38 pontos medoc noir borával. A második helyezett Kordély Mi-\ hály (Nagytótfalu) 37 pontos kékfrankos, a harmadik Sziré­nát Ferenc (Villány) 33 pontos oportó borával. Itt egy tsz. induló is akadt a villánykövesdi Alkotmány képviseletében, amely 36,2 pon­tos vegyes vörös borával az első helyen végzett: A vörösborok versenyében a villányi állami gazdaság ugyancsak kitett magáért, mert négy helyezést is elért. Az elsőt a 45 pontos modoc noir, a másodikat a 42 pontos burgundi vörös, a harmadikat 40,7 pontos kadarka, a negye­diket pedig 39,2 pontos oportó borával szerezte meg. Az ó-vörös borok versenyé­Ä hét filmje (Színes szovjet film) Két színésznő egy szerep C zinyicskin, az öreg szí- nész a városba igyek- t szik lányával, a szép szőke Lizával. Szinyicskin régen so­kat szerepelt ebben a város­lányát is, akit kicsi kora óta színésznőnek nevelt. Régi kolléganőjéhez, Szur- milovához fordul támogatá­sért. Ez a középkorú, kacér asszony „zajos“ sikereket arat a színházban. Nem azért, mint­ha nagyon tehetséges lenne, hanem mert előkelő pártfogói vannak. — Csak egy szót kell szól­nod és Liza előtt megnyílik minden út — mondja Szinyics­kin Szurmilovának, akinek azonban esze ágában sincs se­gíteni, mert megkapja a lány szépsége és vetélytársnőt lát benne. De közbelép Vetrin- szkij herceg ... Ekkor kezdődik a bonyoda­lom, amelyből az út... , Nem áruljuk el, hová vezet, f akit érdekel, nézze meg a fil­met, amelyet Konsztantyin Ju- gyin, a Bátor emberek, Örs a hegyekben című filmek mes­teri rendezője rendezett. Be­mutatja a Kossuth filmszínház június 20—23-ig. 40 pontos rajnai rizlingjükkel. ben, mivel csak a villányi ál­\A„főtisxtelendő“ ellenforradalmár A szőlészeti kutatóintézet az első helyezés mellett még egy negyedik hellyel Ss büszkél­kedhet, amit 1954. évi 39 pom­Széleskörű társadalmi ellenőrzést! lamá gazdaság nevezett két < mintával, mind a két első he- < lyet a gazdaság kapta meg. Az < első' helyet az 1953-as 38,4 < pontos burgundi vörössel, a < második helyett pedig az 4 ugyancsak 1953. évi 33 pontos^ kadarkájukkal szerezték meg. A szakemberek véleménye i szerint, bár nem indult széles 4 Bogdósón 1956 október 27-én tüntető ellenforradalmi felvo­nulás volt. A tüntetők a ró­mai katolikus templom közelé­ben, a kocsma előtt gyülekez­tek. Sokan hangoskodtak és ilyen kiáltások hallatszottak: ,/Nem kell kolhoz!“ „Bocz Jenőnek (a termelőszövetke­A napokban egy kereske­delmi ellenőr panaszkodott, hogy ismét egy „csaló" mér­leget leplezett le. A mérleg csupán két dekával állt előbbre. De ez a két deka azt jelentette, hogy a vevő minden tízdekás csomagban csak nyolc dekát visz haza. Ha csak cukorkában számo­lunk, így naponta átlag 20— 24 forint jogtalan hasznot je­lent ez az eladónak. Felháborító! Még aznap fagylaltért áll­tam sorba a Gyöngyvirág cukrászdában. Előttem mérik a fagylaltot, de igen szűkén mérik. Gyorsan jár a keze a fehérkötényes asszonynak és a kanál csak félig telik meg fagylalttal s aztán gyor­san felkérni a tölcsér tete­jére. Számolok magamban. Három kétforintos adagon megspórol egy negyediket. Vajon erről is elszámcű? Aligha. Bosszantó eset. Rekkenő a hőség. Minden­ki sörért tolakszik. Sietnek, kérnek, kiabálnak a pultnál. S a csapos is siet. Gyors mozdulattal tele engedi a poharat sörrel. A sör csak félig ér, a többi hab, de már adja is ki a blokkokra. Min­den második pohár illeték­telen haszon, vagy ha úgy vesszük, a sörivók kára. Te­hát, ha valaki egy teljes po­hár sört akar inni egyszerre, annak már előre két blokkot kell váltania. % Tűrhetetlen! S még sorolhatnánk to­vább a „tévedéseket”, vissza­éléseket, apró csalásokat, melyek egyenkint nem je­lentenek nagyobb kárt a tár­sadalomnak, de összességük­ben fertőzik szocialista éle­tünket. Szemünk láttára tör­ténik mindez. Mindenki be­szél róla és egymásnak adja át sérelmét. Csupán a tett marad el, mely megszüntet­né, kemény kézzel megaka­dályozná egyes kereskedelmi dolgozók további „mesterke­déseit”, mezőny ezen a borversenyen, zet elnökének) kötelet!“ megállapítható, hogy a bara- * nyal borok nem vesztettek ér-1 lékükből, hisz van olyan is ( közöttük, amely majdnem el- i éri a legjobb pontszámot — az i ötvenet is. A kiabálásra felfigyelt Ho- rényi Kálmán bogdásai római katolikus plébános és elindult a tömeg közé. Útközben talál­kozott Szatyor Rezsővel, aki felkérte, hogy intézzen beszé­det a tömeghez. Herényi Kál­mán a felkérésnek eleget is tett és több száz főnyi tömeg előtt a következőket mondot­ta: „Ezt az időt vártuk, most kell az alkalmat megragadni, hogy kezünkbe vegyük a ha­talmat, elég volt a tizenkét évi elnyomásból és szenvedésből.“ Amikor azután 1956 október 30-án Bogdásám is megalakult a nemzeti bizottság, Horényi Kálmán a református pappal együtt, megjelent az ülésen. A református pap megnyitó ! A szabadszombatok, hanyagság» nemtörődömség miatt ».hervasan maradt' kihasználatlanul 14 mi 500 tehervagon Június első tíz napjában 12— 14 gőzmozdony és mintegy öt­száz tehervagon maradt ki­használatlanul. Az ok: a szál­líttató vállalatok 7 ezer tonna súlyú betervezett árut nem ad­tak fel a beütemezés szerint szállításra. A kár jelentős. Kis „ , . , körültekintéssel azonban köny­E gye dűli büntetéssel és el-Ínyen elkerülhető lett volna. krtort fT Mliplpllpa« au AM- . , , , . A pécsi igazgatóság terüle­tén főleg a kő- és kavicsbá­nyák azok, ahol még nagy az árufeladási lemaradás. Persze, a kavics- és kőbányák lema­radását bizonyos mértékig ma­gyarázza az is, hogy több vál­lalattal szemben áruforgalmi ha a közeljövőben a keres- ^korlátozásokat is életbe kellett kedelmi szervek nagyaktívát léptetni, mivel rakterületüket hívnának egybe, ahol a kő- nem ürítették ki és nem tud­bocsátással lehetetlen meg­akadályozni az ilyen és ha­sonló visszaéléseket. Ehhez a társadalom széleskörű ak­tívahálózatára van szükség. Legyen beleszólásuk a ve­vőknek! Igen hasznos lenne, Cementipari Vállalattal szem­ben áll fenn áruforgalmi kor­látozás az előbb említett okok miatt: A szállítást, észrevételünk szerint, jelentősen akadályozza az érkezett áruk határidőn túli kirakása is. Főleg a sza- badszombatclk miatt állt elő az utóbbi időkben sok kirakási határidő-túllépés. Sok vállalat pedig munkaszünetes napokon hallani sem akar a vagonok kirakásáról. A Textilnagyke­reskedelmi Vállalat például va­sárnap kereken megtagadja az érkezett áru kirakását. A Szeszforgalmi Vállalatnál sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Jó Az áruk szállítása során fel­merülő tervszerűtlenségek ta­lán nem is látszanak nagy dol­goknak, mégis jelentős kárt okoznak. Tegyenek tehát róla a vállalatok, hogy a tervsze­rűtlenségek megszűnjenek! Komoly értékeket takarítha­tunk meg ezzel. NAGY KAROLY MÁV ig. VI. o. vez. szavai után, felszólalt Horényi „főtisztelendő“ úr is és a kö­vetkezőket mondotta: „Elég volt ebből a kommunizmusból, független Magyarországot aka­runk, oroszok nélkül, az oro­szok menjenek haza!" Nem elégedett meg izgató beszédeivel, felszólalásaival, hanem november 4-én reggel 8 és 9 óra között távbeszélőn felhívta a drávafoki rendőr­őrsöt és Sopomyai József őrs- parancsnoktól fegyvert kért. Amikor az őrsparancsnok azt válaszolta neki, hogy nincs fegyver, Horényi Kálmán azt feledte, hogy kell fegyvernek lennie, mert a népet meg kell védeni az oroszok előiU A pécsi megyei bíróság a népi demokratikus áUamrend elleni izgatás bűntette miatt kedden délelőtt vonta felelős­ségre Horényi Kálmán, előze­tes letartóztatásban lévő bog-, dásai plébánost A tárgyaláson ,i Horényi nem ismerte be bű­nösségét, de a tanúvallomások azt bizonyították, hogy izgató kijelentésed elhangzottak. A megyei bíróság ezért 3 évi börtönbüntetésre ítélte, egyes jogainak gyakorlásától pedig tíz évre eltiltotta. Brosúra Harkányfurdőről „Harkány” címmel dr. Cse- key István egyetemi tanár négyíves brosúrát írt, amely a Baranya megyei Idegenforgal­lenne, ha a Belsped Vállalat­-- , , . ---- — nál is jobban, több munkaerő mi Hivatal kiadványainak első zöns ég elmondaná^ a véleme- ^nak újabb árukat fogadni. Je- bevonásával szerveznék meg a példányaként jelenik meg. A brosúrában a szerző táj­- - —- -------------------------------------- ismertetést ad, levéltári kuta­do lgoznák a társadalmi el-r gyei Építőipari Vállalattal, a kát segítenének ezzel, a vasút- tások alapján közli Harkány lenőrzést. # Szénbányászati Tröszttel és a nak is. történetét és ismerteti a har­A mi fdetZis Az ifjúságról, a fiatalok­ról általában sokat beszél­tünk a múltban és sokat be­szélünk most is. Hányszor hallja az ember, hogy ezek a mai fiatalok nem olyanok, mint a régiek. Ebben van igazság, de azért nem sza­bad elfeledkeznünk arról sem, hogy azok a régi fia­talok, vagyis ml is megvál­toztunk egy kissé és hogy nekünk is nagyon sok kö­zünk van ahhaz, hogy a mai fiatalok olyanok, amilyenek. Hogy miért? Elmondok né­hány példát; A gyerek durcás, nem akar enni. Próbálja az any­ja 6penóttal, tejbedarávalv kapormártással, de a gye­rek csak nem eszik. A ma­mának hirtelen ötlete tá­mad: — Egyél, mert ha nem eszel, megeszi apa! — és már, nyomja is a papa szá­jába a spenótot, a tejbeda- nát, a kapormártást A gye­rek meg jókat nevet mint gyömöszölik apja szájába az ételt, amit ő nem akart meg­enni. S az egész ceremóniá­nak az a vége, hogy, a gye­rek legközelebb már az ap­jára mutat, hogy ő egye meg. a sopsiótot* nagy más Mond- a gye­efféle gyerekételt, hatom, jól „kitoltak' rekkel! De, ha csak ez lenne az egyedüli olyan „nevelési” módszer, amely visszaüt a szülőre, szóra sem lenne érdemes, de sajnos több van. A napokban otthon jártam és másodikos öcsém büsz­kén újságolja, hogy megta­karított pénzéből malacot vett. Rendben van — gon­doltam — ez helyes. A gye­rek kisebb-nagyobb mun­kájáért pénzt kapott, össze­gyűjtötte és most malacot vett, amelyet ő is etet. Most arra gyűjti a pénzt, hogy kukoricát is vegyen. Ezt csak helyeselni lehet, de azt már nem, amit a kö­vetkezőkben mutatott ne­kem. Befutott a szobába és három négyzetlap alakú pa­pírral jött vissza: — Ide nézz! Ezt a kettőt nyelvtanért, ezt meg szám­tanért kaptam! — rakta sorba elém a papírokat, amelyeknek egyik oldalán nagy piros ötös és árnyé­kolt zöld betűkkel a követ­kező szöveg volt olvasható: „Jutalom": Hát ez nagysze­rű! Da ami a papír másik oldalán van, az már nem. Itt szó szerint a következő szöveg állt: „Jó tanulásod mellett gondolj a takarékos­ságra és vásárolj takarékbé­lyeget!“ Helytelen, hogy az Országos Takarékpénztár megnyengeli és mintegy szentesíti a szülőknél amúgyis dívó rossz szokást, az ötösökért adott 5—10 fo­rintos jutalmakat. Mire vezet ez? Arra, hogy a gyerek lassanként elvár­ja, hogy a tanulásért pénzt kapjon és ha netalán a szü­lőnek nincsen pórne, akkor a gyerek nem tanul. És mi lesz akkor, ha a gyerek befejezi iskoláit, önálló em­ber lesz, tovább kell, hogy képezze magát, tanulnia kell mégpedig úgy, hogy ezért egy fillért sem kap? Tanul ez a gyerek majd ingyen, fi- zettség, jutalom nélkül? Er­re is gondoljanak az Orszá­gos Takarékpénztárban és a szülők; . De van ftt egy másak do­log is, amely szántén figye­lemre méltó. Megírtuk már egypánszor, hogy a fiatalok általában nem szeretik a falut, a mezőgazdasági mun­kát. Hibáztattuk a szülő­ket, a nevelőket, a felsőbb szerveket,/ s nem alaptala nül; — Az én gyerekemből úr lesz! — hallja az ember fa­lun és sajnos, sok helyen eb­ben a szellemben is cse­lekszenek. Néhány helyen, — pl. Diósviszlón — akad­nak már olyan szülők is, akiknek a falusi iskola nem felel meg. Ezért általános iskolás gyerekeiket vonatra ültetik és bejáratják Pécs­re, ahol már úgyis annyi a gyerek, hogy hely hiányá­ban sok helyen három tur­nusban kell tanítani. Per­sze, az ilyen úrhatnámság cifrább példájával is talál­kozik az ember. Itt vannak például a vágott gyerekek, akik nem járnak be, hanem itt laknák albérletben. És, ha netalántám mégsem lesz­nek „urak", akkor haza kell menniök a szülőfalujukba és végighallgathatják azoknak a szülőknek a megjegyzéseit, akik elrontották őket. Mert a szülők ilyen esetben so­hasem szűnnek meg han­goztatni: „Hát erre nevel­tük mi a gyerekeinket?“ Sajnos, csak a kérdést te­szik fel és maguk nem mer­nek rá válaszolná: Pedig ha válaszolnának, nem mond­hatnának mást: „Igen er­re!" Rajtuk, a szülőkön mú­lik, hogy ezt a kérdést egy­általán fel se kelljen tenni! Gyakran beszélünk mri a fiatalok erkölcsi életéről is. És itt is hibáztattunk min­denkit, csak magunkat nem. Ha baj van, akkor szádjuk a társadalmat, a nevelőket, egyszóval mindenkit, csak magunkat nem. Hadd mond­jak el egy példát erre is!, Az egyik pécsi iskola ta­nárnője a Mecseken sétált s mi tagadás, nagyon kínos helyzetben találta egyik nyolcadikos tanítványát. Egy férfivel volt. A tanárnő nem _______________ szó lt a gyerelcnek. Másnap Mecsek nyomdában. azonban behívatta az any­ját és elmondta neki az esetet. Figyelmeztette, hogy jobban ügyeljen a gyerekére, mire az anya kitört: — Mi köze magának az én gyerekemhez! Vagy ta­lán azért beszél, mert maga már idős és irigyli a lá­nyomtól : ; Mit felelhetett erre az idős tanárnő, áld hat gyermeket nevelt fel? Semmit. Sírva- fakadt. Az ilyen eseten saj­nos, csak sírni lehet, mert annyira megdöbbentő a szü­lő felelőtlensége, hogy azt szóval kifejezni nem is le­het: Néhány példát soroltam kányi gyógyvizet. Külön feje­zet szól arról, hogy Harkány- fürdőnek milyen szerepe van a gyógyászatban, leírja Har- kányfürdőt, valamint Harkány környékét. Bibliográfiát közöl a Harkányról eddig megjelent művekről, végül idegenforgal­mi tájékoztatóval és történel­mi képek magyarázó szövegé­vel végződik a brosúra. Harkánnyal kapcsolatosan öt történelmi képmellékletet is tartalmaz a könyv, köztük olyan is akad, amely első köz­lés, a Magyar Történelmi Kép­csarnokból való. A brosúrához Gádor Emil festőművész 15 il­lusztrációt készített és ugyan­csak 6 tervezi a borítólapot is: A régóta nélkülözött bro­súra 7000 példányban készül a Előrelát­hatólag július közepe táján je­lenik meg. A Balaton mellett töltik a nyári szabadságot Már csak pár nap választ el az iskolai év befejezésétől. A Janus Pannonius Gimnázium Il/b. osztályában is lázasan ké­szülnek a leányok a nyári va­kációra. Az osztály 26 tanulója közül 14-en a Balaton mellett töltik szabadságukat. A kirán­dulást a lányok — Lenkei Irén osztályfőnök segítségével — maguk szervezték: 28-án indul- fel, de art hiszem ez is yd- nak a 10 napos túrára. Ügy ter- lágosan megmutatja: miért nézik, hogy először Veszprém- olyan a fiatalság, amilyen- &e látogatnak, onnan Zircre ki­nek mi látjuk. Azért, mert rándulnak, majd hajóval Keszt- mi szülők, pedagógusok is helyre. Útközben meglátogat- ilyenekké neveljük őket. El- ják Tihanyt is. A táborozás központja Keszthely lesz, on­nan szinte naponta kirándul■“ nak majd Fonyódraíj Hévízre, Badacsonyra, dobjuk azt a bizonyos bu­merángot és sírunk, jajga­tunk, ha visszaüt. Szalai János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom