Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-15 / 139. szám
2 NAPLÓ 19ÜTI JÜNTT78 lg külügyminisztérium szóvivőjének saj tó táj ékoztatój a Sokan vannak, de kevés jót cselekszenek A külügyminisztérium sajtótájékoztatójából Gyáros László remdVvttli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium szóvivője pénteken délelőtt sajtótájékoztatót tartott a külföldi és hazai újságírók részére. A szóvivő sajtótájékoztatójában többek között az alábbi kérdésekre válaszolt: £U , __.inpolgári hűség éllen, va gy súlyos bűncselekmények miatt magy~* vagy külföldi bíróság ítél el, megfosztanak állampolgárságuktól, Miért változtatják meg a Magyar ifjúság útja elnevezést Népköztársaság útjára7 <— A Sztálin út nevet az ellenforradalomban változtatták meg Magyar Ifjúság útjára; Magyar Ifjúság útja azonban van már Budapesten, a Népstadion mellett. A budapesti városi tanács illetékes osztálya most ezt az utat Népköz- társaság útjának nevezte eh Egy tor kapitálisig ország sajtója, köztük a nyugat- berlini Kűrier jelentette, hogy az utóbbi időben állítólag zavargások vannak a Magyar' Népköztársaság területén. Az említett újság pl azt irta, hogy a magyar- szovjet egyezmény aláírása alkalmával súlyos zavargások történtek. Hogyan itéh meg a magyar kormány az imperialista sajtónak ezt az újabb kampányát a Magyar Népköztársaság ellen? — Az éhes disznó maikkal álmodik. Az Imperialisták azért fizetik bértollnokatkat, hogy politikád csemegéket szállítsanak nekik. Ezek, ha Ilyen nincs, akkor mit tehetnek mást, kitalálnak valamit, mert másként miből élnének meg. Ml ezt megértjük és ezeket a meséket elengedjük a fülünk mellett Ezek a tisztesség ne essék szólván, „újságírók" nagy gyakorlatra tettek szert abban, hogy mindig újabb meg újabb meséket találjanak ki. Közéjük tartozik Mr. Anthony Rhodes, a Daily Telegraph tudósítója, alá tíznapos budapesti tartózkodását arra használta fel, hogy — miközben „tárgyilagos“ jelentéseket küldött lapjának — „szenzációs“ fényképeket készített. Ezeket magával akarta vinni, hogy az ott megírandó, már nem olyan „tárgyilagos" cikkeihez felhasználja, A kapitalista sajtóban olyan jelentések látnak napvilágot, melyek szerint a népi demokratikus országokban a nemzeti kisebbségek elnyomás alatt vannak. Hogyan oldotta és hogyan oldja meg a Magyar Népköz- társaság a nemzetiségi kérdést, elsősorban a német nemzeti kisebbség problémáját7 *— A Magyarországon, élő nemzetiségiek száma alacsony, A Népakarat június 2-1 száma közölte, hogy tárgyalások folynak egy magyarországi üzejn felállításáról, amelyben Franciaországban gyártott alkatrészekből autókat állítanának össze. Szolgálhat-e a külügyminisztérium szóvivője részletekkel és közölhet'i-e, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások? — Francia részről valóban kaptunk ilyen javaslatot, amelyet Jelenleg a magyar szakértők tanulmányoznak. Végleges állásfoglalás még nincs ebben az ügyben. Kormányunk a kölcsönös előnyök alapján mindenkivel hajlandó kereskedelmi ügyletet kötni. Ebben az esetben is az dönti el állásfoglalásunkat, hogy a> szakértők szerint számunkra Is hasznos llesz-e egy (ilyen szerződés megkötése. A legutóbbi időben elterjedt hírek szerint Mao Ce- tung még ez évben ellátogat Európába. Van-e kilátás arra, ho— Magyarországra is ellátogat? Remélem, hogy (igém Népünk és kormányunk nagy örömmel fogadná, ha Mao Ce-tung elvtáns, európai útja alkalmával bennünket is meglátogatna. Mao Ce-tung a nemzetközi kommunista mozgalom legtapasztaltabb vezetői közé tartozik. Számunkra felbecsülhetetlen segítséget Jelentene a vele folytatott közvetlen eszmecsere. Személyében a nagy kínai nép vezetőjét üdvözölhetnénk hazánkban; A kínai nép már korábban is, -•de különösen e múlt óv októberi ellenforradalom leverése után. igen nagy segítséget nyújtott népünknek; Hogyan szdndélcoztk a kormány alkalmazni az új állampolgári törvényt azokra, akik az októberi események óta elhagyták Magyar- országot? — Az új álHampolgársáa törvény nem tér ki erre a kérdésre. Nincs olyan rendelkezés és ilyen tervről sem tu- c. -, amely megfosztaná a külföldön élő, vagy október után külföldre szökött magyarokat állampolgárságuktól. Az új törvén" azonban kimondja, hogy azokat, akik súlyosan vétenek nem egy csoportban laknak, hanem az ország különböző területein szétszórva; Velük kapcsolatban kormányunk teljes mértékben érvényesíti a lenini nemzetiségi politika elveit. Az országunkban élő valamennyi nemzetiség részére teljes egyenjogúságot, anyanyelvűknek szabad gyakorlását biztosítja alkotmányunk; Törvényeink a nemzetiségek bármilyen hátrányos megkülönböztetését szigorúan büntetik. A tavaly őszi ellenforradalom Idején a Horthy-fa- sizmus által tenyésztett sovinizmus ismét feléledt Az ellenforradalom leverése után kormányunk első intézkedései közé tartozott hogy a Magyarországon élő nemzetiségek jogait megvédje. A nemzetiségeknek Magyar- országon jelenleg 63 óvodájuk van s 33 olyan általános isko. lójuk, amelyben saját anya- nyelvükön tanulhatnak; 286 olyan általános iskola van, ahol a délszláv, német román és szlovák nyelveket tantárgyként tanítják, 'négy általános gimnáziumuk, négy tanítóképzőjük és 11 diákotthonuk van. A nemzetiségi területeken önálló kultúréletet élnek, igen sok kul túrcsoportjuk van és az ellenforradalom előtt minden nemzetiségnek volt saját nyelvű lapja A közeljövőben ismét meg fognak ezek a lapok jelenni, miután sikerül megoldani a papírellátási nehézségeket A magyar sajtóban több ízben találkozunk olyan cikkekkel, amelyek a külföldre került magyar gyermekek sorsával foglalkoznak. Mi az oka annak, hogy ebben a kérdésben még nem jött létre megegyezés? •— A műit év végi ellenforradalom számos családban öltözött súlyos tragédiát Sok szülő van, akinek egyetlen gyermeke külföldire ment és sok olyan család, amely ilyen módon vesztette el egész fiatal 10—13 éves gyermekét. Ezek a gyermekek nem saját elhatározásukból távoztak külföldre. Novemberben és decemberben a határimenbl gyűjtőhelyekre egész általános Iskolai osztályok is korül tele, amelyeknek tanulói együttesen indultak külföldre, nem egy esetben tanítójuk, más alkalommal egy-egy idősebb fiú vezetésével. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy egy 10—15 éves gyermeknek nem lehet önálló ítélőképessége és hogy külföldre távozásában a döntő szerepet a kalandvágy és a félrevezetés játszotta. Nincs az a jóérzésű ember, áld nem tartaná kötelességének az ily- módon megbomlott családi élet helyreállítását és azt, hogy a gyermekeket visszajuttassák szüleikhez. Az imperialistákban azonban hasztalan keresnénk jóérzést Számukra az a politikai haszon a döntő, amelyet a magyarországi gyermekek külföldre távozásából szerezhetnek. Ezért gátolják ezeknek a gyermekeknek a hazatérését, pedig naponta levelek százai érkeznek, amelyekben ezek a gyermekek kifejezik azt a kívánságukat, hogy visszatérjenek szüleikhez. Az osztrák kormány nem tárgyal a kérdésről, a francia kormány szinte naponta újabb feltételeket szab és a nemzetközi szervezetek is csak húzzák-fialaszt- ják a kérdés megoldását. Mindez kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy az illető országokat nem emberbaráti, hanem önző, szűklátókörű, hazánkkal szemben barátságtalan politikai szempontok vezetik, A nyugati sajtóban állandóan arról írnak, hogy Magyarországon megtorlási had járat folyik. Ml erről a külügyminisztérium szóvivőjének a véleménye? A múlt év őszén ellenforradalmi, fasiszta csoportok, börtönből kiszabadult bűnözők számos bűncselekményt követtek eh Ezeket a bűncselekményeket természetesen meg kell torolni és mihelyt a tetteseket felismerik és megtalálják, bíróság előtt felelősségre vonják őket. Ezek a tárgyalások nyíltak, a külföldi újságíróiénak is módjuk volt ezek csaknem mindegyikén részt- vennl, megismerhették az elkövetett bűncselekményeket és a bűnösöket is. Az imperialista sajtó úgy ír ezekről az eljárásokról, mintha nem is közönséges gyilkosokat vonnánk felelősségre, hanem valaki valamilyen oknál fogva nem tetszik nekünk és erre kitalálunk valamilyen bűncselekményt, amelyért felelősségre vonjuk. Önök, akik a külföldi sajtó képviselőiként már hosz- szabb Ideje tartózkodnak Magyarországon , ismerik a nyugati sajtó, elsősorban az osztrák Die Presse, valamint az úgynevezett Szabad Európa Rádió ilyen irányú közléseinek értékét. A magyar kormány nemrég jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormányához az Egyesült Államok budapesti diplomáciai képviseletének létszámával kapcsolatban, A jegyzék szövege a kővetkező: „Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége hivatalos bejelentése szerint 21 diplomatát és 13 adminisztratív beosztású személyt foglalkoztat. A követség és a követség tagjai alkalmazásában 120 magyar állampolgár van, A követség ilyen magas létszáma arra enged következtetni, hogy a követség igen intenzív tevékenységet folytait hogy a két ország közötti hivatalos kapcsolatokat elmélyítse és szívélyessé tegye, amint ez a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában általában a követségek feladatai közé tartozik —* és a nagyszámú beosztott e munka elvégzéséhez szükséges. Ezzel szemben a magyar kormánynak az utóbbi néhány évben szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy amerikai részről ilyen tevékenységnek vagy kezdeményezésnek még csak halvány jelei sem mutatkoznak. Ellenkezőleg, a követséget jelenleg vezető ideiglenes ügyvivő és beosztottjai, ahol csak tehetik, a hivatalos kapcsolatok bojkottálására törekszenek. Mindezek betetőzése, hogy az amerikai kormány által Budapestre kijelölt követ, Walles úr, inkább hazautazott, minthogy átadja megbízólevelét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának. A fenti magatartás méltán felveti azt a kérdést a magyar nép széles köreiben, hogy mi a célja az Egyesült Államok kormányának budapesti követségével, a követség létszámának nagyarányú fejlesztésével, ha a nemzetközi kapcsolatok alapelveiből és gyakorlatából származó kötelezettségeit nem teljesíti, a követség tevékenységéből tehát a magyar népnek nincs meg az az előnye, amely a két ország együttműködéséből és szívélyes kapcsolatából természetszerűleg következhetnék. Ellenkezőleg, a tények azt mutatják, hogy a követség tagjai passzív magatartást tanúsítanak a két ország közötti kapcsolatok ápolása tekintetében. Ugyanakkor igen élénk kapcsolatokat tartanak fenn olyan elemekkel, akik a Magyar Népköztársaság államrendjének ellenségei és annak megdöntésére törekszenek, sőt egyesek tevékeny segítséget is nyújtanak ezeknek az elemeknek, A kapcsolatok ápolása helyett pedig jogtalan hírszerző tevékenységet végeznek. Mindezek alapján a Magyar Népköztársaság kormányának az a véleménye, hogy az említett magas létszám további fenntartását semmi sem indokolja. Az amerikai követség jelenlegi hivatalos kapcsolatai és tevékenysége, valamint a követség létszáma közötti összefüggés kellő és gondos mérlegelésével a magyar kormány úgy látja, hogy a követség vezetőjét és katonai beosztású személyeit is beleértve, a jelenlegi hivatalos kapcsolatokból adódó feladatok ellátásához elegendő maximálisan 12 diplomata és kilenc adminisztratív beosztású személy. A két ország kapcsolatának történelmi tapasztalatai is indokolják a fenti nagyon méltányos döntési, hiszen . az Amerikai Egyesült Államok kormánya a Horthy-fasiszta Magyarországon átlagosan hat diplomatát tartott és ez is elég volt azoknak a közismerten szívélyes kapcsolatoknak ápolásához, amely e két kormány között abban az időben kialakultak. A magyar kormány véleménye szerint ilymődon indokolatlanná válik a követség és beosztottai alkalmazásában levő magyar állampolgárok nagy számának további fenntartása és kéri, hogy a követség személyi állományában történt csökkentés után a követség és a beosztottak személyi alkalmazásában levő magyar állampolgárok számát is a beosztottak létszámával arányosan csökkentsék. A magyar kormány le kívánja szögezni, hogy intézkedését átmenetinek tekinti. A jövőben, amikor ezt a körülményeit, vagyis a két ország közötti kapcsolatok indokoltá teszik, nem zárkózik el a fent említett maximális létszámra vonatkozó határozatának felülvizsgálata és a keretek kölcsönös emelése elől, jelenleg azonban szükségesnek tartja. hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a fentiek figyelembevételével budapesti követsége személyi állományának létszámát e jegyzék kézhezvételétől számított hat héten belül módosítsa.“ Az Egyesült Államok kormánya a fent említett ' jegyzékkel kapcsolatban néhány nappal ezelőtt egy primitiv és sértő hangú válaszjegyzéket adott át a magyar kormánynak. Furcsálljuk, hogy az Egyesült Államok kormánya ahelyett, hogy az országaink közötti jóviszony helyreállítására törekedne — amelynek, megromlására nem mi szolgáltattunk okot — a diplomáciai érintkezésben szokásos hangnem helyett az általuk Irányított Szabad Európa Rádió stílusát vezeti be. imTTTTTTTTYTTTTTTTTTTWmTmfTTTTTWWWTYTTTTWTTTWmWWTWYTWTmiWmWTTTTTWT^TTWTTTTTYTTTTTTTTTTTVTTTTTTYTVWTTTWTTTTYTTTTTTTTTTTTTTTTYTTTfTfTTYTVTT»**»*™ J£$t (íLl A mikor a napokban Heincz András ren- _ des foglalkozása felől érdeklődöm a vásárosbéciektől, ilyenképpen válaszolnak. — Rendes foglalkozása? Hát isten tudja ml légyen. Parasztnak nem paraszt, mert mindig olyasmivel foglalkozik, amivel kevés a bajlódás, de annál több a haszon. Amolyan kupecféle, bár hét holdat művel a határban. S ezután Is akárhogyan próbálom meghatározni Heincz András mesterségét, sehogyan sem sikerül. Valamikor két cséplőgar- níturája is volt Tehát lakatosféle lehet. De nem, hiszen a fűrészgatter nem illik a cséplőgéphez. S ha mindez kevés lenne, ott van még a daráló, amit annakidején magáénak mondott. Mégsem molnár, mert szatócsüzletet is nyitott, hogy a legkönnyebb pénzforrást sem szalassza el. Hát akkor bizonyára üzletember. S úgy érzem ez a leghelyesebb meghatározás, mert igaz elég régen, de kocsmája is volt. Csakhogy Heincz András olyan üzletember, aki a pénzt imádja és halálos ellensége a munkának. Ebből aztán már eddig is sok baja, bonyodalma támadt. Ritka esztendő volt, hogy Heincz András nem pereskedett valakivel. Érthető is. Pénze volt. Tellett autóra, motor- kerékpára, sőt nőre is. S ebben nem ismeri tréfát. Amolyan fenegyerek volt. Ha nem tetszett neki a kiszemelt asszony férje, akkor megverette, hogy nagyobb legyen a tekintélye szíve választottja előtt. Már említettem, hogy egy ellensége ooR csak — a munka. S hogy mégis a nagy semmittevésben elteljen a nap, vásárolt egy har- móniumot. Fejébe vette, hogy ha törik, ha szakad, de 6 kántor lesz. Zenélt is egész nap. Sokszor reggeltől delelésig, amikor másról a mezőn szakadt a veríték a kapálásban. Hanem addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik — tartja a közmondás. Heincz András nem botlott el a sokféle „mesterség” üzése közben, de otthagyta a fogát a harmó- niumozással ma a szó szoros értelmében. Jl f ég október végén kezdődött a dolog, l7JL amikor az ellenforradalom Vásáros- bécet sem kerülte ki. A tanácsházán hárman vannak. Az elnök, a titkár meg Magduslca, a fiatal adminisztrátor. Az utcáról egyre erősebb zaj, kiabálás hallatszik. Szemben a tanácsházával lakik Heincz András. Most szalad ki a kapun — már ahogy tud szaladni — aztán Huszár Dá- nielné csatlakozik hozzá hadonászva, ö a felső szomszéd. A túlsó sorról egy imbolygó járású férfi vasvillával a kezében tart a tanácsházára. Málek István verekedői ember hírében áll. Azt hiszi, hogy nincs nála erősebb a faluban. S erejét csak fokozza a szesz, amit Heincz fizetett neki, a nagyobb nyomaték kedvéért. Mire a kis csoport a tanáesházAhoz ér már a felső dűlőnél is gyülekeznek a parasztok. A kocsma felől is közeledik egy csoport Mintha csak összebeszéltek volna. Mintha csak valaki megszervezte volna ezt a tüntető kivonulást. Magduska nézz ki, mi van odakünn? «—> Gyertek ki onnan! — zúg a tömeg. t-í Menjetek a fenébe! t—i Takarodjatok rákosistékl A tanácsbeliek összenéznek. Nem párttagok, csak becsületes végrehajtói a kormány rendeletéinek. Kinéznek, öklök, szúrós tekintetek és egy vasvilla. Nincs mit tenni, elmennek. Átadják a tanácsházát a nemzeti bizottságnak vagy munkástanácsnak vagy .,. maguk sem tudják mit alakítanak. Csak üléseznek, választanak és határoznak. Heincz szeretné vinni a hangot, de letorkolják, leszavazzák, még a bizottságba sem választják be. Egy szerepe van — erre nagyon jó —, hogy lázitó, vérforraló beszédével nyugtalanságban tartsa a falut. Egy megfelel a forradalmi bizottság céljainak. Az Igazi prímet a pap, főtisztelendő Végh György úr viszi. Nem lép fel nyíltan, csak hátulról sugall, ő a „forradalom" szentlelke. Ilyesmiket sugall: — Dobjátok ki a rákosistákat a tanács- háziról. Ti magyar emberek vagytok7 Éljetek a „szabadsággal" síb.., stb TI iszen ki lenne képes a teotógiai szaktudomány fekete köntösébe bujtatott ördögi szózatok megjegyzésére. Csak a hatását érzik, a sugallatának eredményét tapasztalják. Aztán vége a pünkösdi királyságnak. A „forradalmi bizottság’’ tagjai visszavonulnak. Nekiveselkednek a földművelésnek, mintha mi sem történt volna. A főtisztelendő úr is magyarázkodik, hogy 6 csak a vallásszabadságot féltette és nem volt semmi felforgató gondolata. Ám mégsem nyugszik. Bár az ellenforradalom alatt — amikor egy volt a céljuk, a papnak, hogy visszaszerezze a volt birtokokat, Heincz pedig nyolcvan egynéhány holdját, a cséplőgépjét, autóját, motorját, fürészgatterét, darálóját, — nagyon megértették egymást. Most azonban füstbement terv elhatározásuk. Ellenségek hát és szemben állnak egymással A tisztelendő úr a magyarságot és ^vallásosságot emlegeti Heincz előtt, 'z meg ’sértődöttségében nem megy a templomba. Később mégis meggondolja. Hiszen ő kántor akár lenni s most itt az alkalom, hogy megmutassa a papnak: ö is valaki! Pünkösd van. Ünnepi misére megy a falu népe. Úgy fél tíz tájban jár az idő, Heincz András is az iskolába siet. Itt van az Imaház. Egyenesen a kórusra tart, ahol a kántor helye és a harmóniám áll. Valamikor 6 készített ide egy másik széket, hogy legyen helye a fiatal kántor mellett, akinek az állására pályázik. Nem sokáig ül itt, r— Menjen innen — mondja valaki. ■— Nem megyek. Mit zavarok én itt? — Sokat — és már csattan az első pofon. Mintha csak jel lenne ez, még egy... még egy ...és ki tudja még hány pofon éri Heincz arcát. Már ott van Varga Gyula a volt nemzetőrség volt tagja, ő is üt, aztán Nagy József is emeli a kezét és Heincz köp. Egy fog, még egy és még egy. Forró a hangulat. A pap nem misézik, csak a kezét tördeli és olyasmit motyog, hogy soha többet nem jön misézni ide Dióspusztáról. így lettek ellenségek a pap és a falu ku- peckodó kulákja. így lett a pünkösdi ünnepi miséből tömegverekedés nemzetes Végh György főtisztelendő úr és Heincz András kulák veszekedéséből. Hol a krisztusi béke és felebaráti szeretet? Vagy talán az csak azokra a cifra ruhájú nőkre vonatkozik, akikről annyit beszélnek mostanában Vási’t'os- bécen és környékén? Akik mindössze néhány hetet töltenek a parókián és átadják helyüket az utánuk következőknek, T\ e úgy látszik Heincz András is elfe- lejtette, hogy a tanácsházáról az ellen- forradalom alatt elvitt kétezer egynéhány- száz forintot neki is vissza kellett fizetnie. Bár nem volt a bizottság tagja, de azok azt mondták, hogy 6 is fizesse, mert sok gazemberséget csinált. Hadd verekedjenek az ellenforradalom le- vltézlett lovagjai egymással. Hadd mutassák meg igazi arculatukat és pereskedjenek egymással a kivert fogakért. Arra azonban erélyesen fel kell figyelni, hogy még ma is a magyarságra hivatkozva uszítják, zaklatják a békés parasztokat Vásárosbécen is. GÁLDONY1 BÉLA
