Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-08 / 133. szám

1951 JÚNIUS 8

NAPLÓ

5

Miért nem párttag Koncz Pálné?

„Még az év elején kértem átigazolásomat az MSZMP-be. Kérem, nézzenek utána, miért nem kaptam meg tagsági könyvemet." (Levél.)

Hegyszentmárton, Szőlőhegy 202. Hosszú, kacskaringós út vezet ide a szőlőtőkékkel borított hegyre. Ha nem találkoztam volna össze egy idős, barátságos asszonnyal, aki készségesen kalauzolt — „hogyne, ismerem Koncznét’’ — talán meg sem találtam volna az apró, fehérre meszelt pincét. Háromszázötven négyszögöl szőlő öleli körül és néhány hónapja lakóházzá „lépett elő”.

Koncz Pálné, a levélíró, középtermetű, fekete asszony. Huszonhat éves. Háromesztendős körüli kislánya félősen kapaszkodik szoknyájába.

— Igen, én írtam. . . — Kezével a friss leveleket babrálja. Szaporán és kissé kapko- dóan beszél.

Múlt év szeptember óta lakik itt, elzárva a világtól, a falutól. A pestmegyei Üllőről jöttek, eladták ottani házukat s itt a hegyen telepedtek le. A fiatalasszony apja még 1945- ben meghalt. Emlékei közül a legszebbet és maradandóbbat idézi: 19-ben fegyverrel védte az első proletárhatalmat. A zsellértől, a vöröskatonítól örökölte — mi mást hagyhatott volna rá — a hovatartozás gondolatát. Hányatott sors után legutóbbi munkahelyén vették fel a pártba. A községben is támogatták, mert szívesen segített a lakóterületi pártszervezetnek.

Január 4-én adta be átigazolási kérelmét a sellyei járási intéző bizottsághoz. Azért ide, mert a faluban még nem alakult meg a pártszervezet. Hír, válasz még a sürgető levelekre sem érkezett. Keserűen mondja:

— Nem értem, miért? Tudja, én azt érzem, hogy errefelé nem becsülik úgy az embereket, mint nálunk. Mert különben nem tennének ilyent. Várok, várok és nem jön semmi...

A faluban azt mondják a régi párttagok:

— Nem sok vizet zavarna;:«

Ügy értik: vele egy „könyves" taggal lennének többen, akire a munkában nem számíthatnának. Mert asszony.; > Mert kint lakik a szőlőhegyen és volt már onnét párttag, aki még a taggyűlésre sem jött el. Igaz ez, mármint, hogy Koncz- néra nem tervezhetne a pártszervezet? A válasz két apró epizód. Ez az asszony a járási nőtanács meghívóját kézhez- kapva, úgy örült, mint egy gyerek. Egy öreg rozzant kerékpárra ült és a hosszú, de- fektekkel tarkított úton bekarikázott Sellyére. „Azért időben ott voltam"... Egyike volt azoknak, akik buzgón fogalmazták az aktíva határozatát:. tiltakozunk a nukleáris fegyverek használata ellen. Visszajön, ívet vesz a kezébe és járja a házakat, aláírást gyűjt. Ott fenn a hegyen is, ahová hetenkint egyszer visznek újságot, s ahol nem szól a rádió.

HVSEK

Achátz Imre országgyűlési képviselő június 9-én, vasárnap délelőtt 9 órakor tartja képviselői beszámolóját a siklósi kultúrotthon nagytermében.

.V

Az OTP ismételten felhívja mindazokat, akiknek birtokában kamatozó államkölcsön- kötvények vannak, hogy azokat legkésőbb június 30-ig cseréljék át az OTP fiókjainál az űjlejáratú kamatozó kötvényre.

*

Nyolcszor szálltak ki a pécsi tűzoltók májas hónapban. Három esetben tűzhöz, háromszor műszaki mentéshez és kémény- tűzhöz két esetben. A tüzek llöleg gondatlanságból eredtek. Mindegyiknek sikerült elejét tenni, így 200 forintnál nagyobb kár egyikből sem szár- ' Mázott.

Értik ezt? Van egy asszony, aki szól a szomszédokhoz, a maga módján, a maga tehetsége szerint.

— Szeretem a kultúrmun- kát is — mondja. — Üllőn is szerepeltem, ha lehetne, itt is.

Szívesen vállalna minden megbízatást.

Sellyén, a járási intéző bizottságon tudnak ügyéről. Veszik elő az iktatókönyvet és mutatják a levelet. Az üllői pártszervezethez írtak, hogy mivel itt nem ismerik eléggé, mondjanak róla véleményt. A keltezés: 1957. május 2. Hogyhogy?

— Az első kérelem valahol elkallódott — mondja Huber elvtárs — később kértünk tőle egy másikat.

Most már értem, miért említette Konczné, hogy három felvételi kérelmet is beadott! Csak azt nem, hogy miért labdázgatnak vele? Januártól májusig négy hónap telt el és csak most érdeklődnek az üllői pártszervezetnél. Bizony későn, mert hiszen korábban is tudták, hogy erre szükség lesz. De mindenképpen beszélni kelleti volna vele és tájékoztatni ügyének helyzetéről. Ezt eddig is és ma is várja.

•íe

Szó eshetne itt még sok mindenről. De ebből és más esetekből is, amelyekre felhívták a figyelmemet, kiviláglik, hogy egyszer-máskor elfeledkezünk az emberségről, a kötelességről. Pedig a falusi párt- szervezetek kevés tagot számlálnak és senki sem mondja, hogy ok nélkül szaporítsuk, de ha valaki jelentkezik, akkor az egy pillanatra se tűnjön el szemünk elől, amíg így vagy amúgy nem teszünk pontot az ügy végére. Persze, minél gyorsabban.

BOCZ JÓZSEF

Tulajon akart álszokni Jugoszláviába

A sellyei járásbíróság Kaszás Imre budapesti elektrotechnikust, aki ez év április 24-én megkísérelte, hogy a déli határon átszökjön, tiltott határátlépésért 1 évi és 4 hó napi börtönre ítélte. Kaszás Imre 1956. novemberében egyszer már elhagyta Magyarország területét. Ausztriába szökött, ahonnan ez év januárjában visszatért. Ez év áprilisában egy társaságban mulatozott, elitta egész havi keresetét, körülbelül 1800 forintot, utána eladta bőrkabátját és annak árát is elitta. Ezután lement a déli határsávba és megkísérelte a határ átlépését. Eljutott egészen a Dráva folyóig, ott tutajt készített, de a víz sodra miatt nem tudott jugoszláv területre szökni. Ekkor fogták el és megindították ellene az eljárást.

lyttbwdó. (dáMít 'Pécsett

Megérdemelt jutalom

Györkő Antal elvtárs, a városi tanács vb-elnöke átnyújtja az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést Fiszter Gyuláné- nak, a Leöwey Klára Gimnázium tanárának.

Városunkat nem hiába szeretik és dicsérik az idegenek. Pécs helyi adottságai, művészeti értékei, kulturális hagyományai révén méltán foglal el az ország többi nagyobb városai között előkelő helyet. Érdekes, hogy Pécset talán hívebben tudná bemutatni az idegen, mint a „tüke”, a bennszülött pécsi lakos. Nem tudjuk eléggé értékelni városunkat — csak akkor, ha már mások felfedezték. Nem véletlen a cím: állandó kiállítás Pécsett. Az Iparművészeti Boltban Kossuth-díjas ötvöseink, keramikusaink: Tevan Margit, Gorka, Gádor, Borda János, Juris Ibolya munkáit láthatjuk.

Az országban csak Szegeden és Pécsett van Iparművészeti

Bolt. Igaz, Szegeden a Főtéren kapott helyet, míg nálunk a Sörház- és a Kossuth Lajos utca sarkán. Hányszor elmegyünk előtte s csupán megszokásból tekintünk kirakatára. Pedig be iá lehet menni! Szívesen megmutatják Szőnyi, Glatz s más festők képeit, a nippek sokaságát, a porcelán- készleteket, a művészi lámpákat, az ötvös-ékszereket, ame- ■ lyek mind büszkeségei a magyar művészeknek.

Igen, igen, mondhatják olvasóink, vásárolnánk is, de miből: kell a p>énz másra. Ne fe- t leljünk erre a szokásos mon- " dattal: a szép sohasem drága, hanem mondjuk meg — részletre is lehet itt vásárolni.

Kár, hogy ez az igen szép, reprezentatív üzlet eldugott helyen van. Az állandó buda- p>esti vásárlók ugyan megtalálják — havonta felkeresik az üzletet —, de bizonyára a pécsiek is gyakrabban néznének be és vásárolnának, ha a város szívében lenne.

M. E.

A hatodik pedagógusnapon kit üntetett nevelők ünnepi ebéden vettek részt a Belvárosi étteremben.

Még mosógép is lesz elegendő

A pécsi üzletek árukészlete — a hiánycikkek ellenére — kielégítő. Egyes árukból, mint például ruházati pamut áru, férfi és gyermek szandál, mosógép, motorkerékpár, kerékpár, lemezjátszó kevés van, így az egyre növekvő keresletet nem tudja a kereskedelem kielégíteni. A kiváló minőségű szovjet iparcikkek (hűtőszekrény, motorkerékpár, kerékpár)

is kevésnek bizonyultak, rövid időn belül valamennyi elfogyott. Az említett cikkek kereslete most is nagy. Az igényeket valószínűleg a III. negyedévben tudják csak fokozatosan kielégíteni. Még mosógép is lesz elegendő, mert — a napiokban ismertetett nép- gazdasági terv értelmében — több üzem és gyár kezd mosógépeket és hasonló jellegű árukat gyártani.

gazdag szMétermh

A földművelő örül az eső utáni napisütésnek, mert azt tartja, hogy ilyenkor a napsugarak csak úgy húzzák felfelé a növényeket. De, ha a gazdának szőleje is van, akkor már vegyes érzelmekkel tekint az esőutáni napsütésre. Vegyes érzelmekkel bizony, mert míg más növényeknek használhat, addig a szőlőnek árthat a napsugár, mert megindul a nagyarányú párolgás. Egyszóval kedvező alkalom ez a szőlő egyik legnagyobb kártevőjének, a peronoszpótának arra, hogy előbujjék rejtekhelyéről az elrothadt levelek, gyomnövények közül. Ilyenkor aztán benépesedik a hegy, emberek lepik el a szőlőket, permetező- kannákkal a hátukon baktatnak a 6orok közt, hogy megakadályozzák a pusztítást. Lelehajolnak, letépnek egy-egy levelet, a nap felé fordítják, nézegetik, hogy nem fedezik-e fel rajta az olajfoltot, amely azt jelenti, hogy a 4—14 napos lappangási idő lejárt és a peronoszpióra elindult pusztító útjára. Pusztító útjára bizony, mert az olajfolt megjelenése után 4—5 milliméter csapadék, 20—22 Celsius fok meleg és az olajfoltok „kivirágzanak”, olyan lesz a levél fonák része, mintha finomra őrölt porcukorral szórták volna be. Ilyenkor aztán a védekezés már nem sokat ér, mert a peronosz- póra pusztítását — mint mondani szokás — meg lehet előzni, de védekezni már nem nagyon lehet ellene.

Ezt a mondást tartják szem előtt a villányiak is és ézért jelennek meg azonnal a szőlőkben, ha az éjszaka nagyon páratelt volt, ha esett az eső és utána erős napsütés következett. Hátukra veszik ilyenkor a permetező kannát és neki, mert csak piermetezéssel, po rozással előzhetik meg a rajzó spórák csírázását, amelyek 20 Celsius fok mellett 3—4, 25—30 Celsius fok mellett pedig 1—2 óra alatt kicsíráznak.

zés, de mi azt a veszteséget nézzük, ami akkor következne be, ha elhanyagolnánk a védekezést — és miután hozzáteszik, hogy ők bár hatszori permetezést terveztek be, ennek ellenére annyiszor permeteznek majd, ahányszor kell, gyor san kiszámítják azt is, hogy mennyibe kerül nekik egy-egy permetezés.

Egyszeri permetezés a villányi szőlészetben nem kevesebb, mint 50 ezer forintba kerül. Nem is csoda, hisz a háromszáz hold egyszeri permetezéséhez I50O7—1600 hektó vízre — ezt a vizet az elmúlt

években vontatókkal, autókkal és lovaskocsikkal hordták a hegyre, de most már működik a szivattyújuk, amely nemcsak a vízproblémától, hanem évi félmilliós kiadástól is megmentette a gazdaságot — és 10—12 mázsa rézgálicra van szükség.

A nagy kiadások ellenére mégis azt mondják:

— Annyiszor permetezünk, ahányszor kell!

Igazuk van, mert a védekezési költség többszörösen megtérül, ha a szólót megmentik és most még meg lehet menteni.

Az esőzés elgyomosítóttá a szőlőket

Villányban már megjelent a peronoszpóra

A villányi szőlészet szakemberei • boldogan újságolják, hogy náluk a 300 holdjukon nem észleltek még fertőzést, de az egyénieknél sajnos itt-ott már megjelent. A villányi szőlősgazdák nagy többsége már kétszer, sőt van olyan is, aki háromszor permetezett. Sajnos vannak olyanok is, akik még egyszer lsem járták végig permetezőgéppel a szőlejüket, mondván:

— Még nem látni a fertőzést!

Ez a gondolkodásmód helytelen, mert a peronoszpóra fertőzés az első napokban külső jelekből még nem állapííKató meg ugyan, de védekezni ellene, azon egyszerű oknál fogva, hogy a gombaölő szerek nem juttathatók a szőlő leveleinek, vagy más zöld részeinek belső részeibe, nem lehet.

Ez is probléma, hisz a szakadatlan esőzés alig tette lehetővé a talajmunkát. A villányi szőlészetben ezért nem csoda, hogy ha az idő engedi, több mint száz ember kapál. De kapálnak az egyéniek, meg a termelőszövetkezet is. Persze látná még azért éppen elég gyo- mos szőlőt, pedig a jó talajmunka, főképpen a talaj állandóan gyommentes állapota ugyancsak a védekezést szolgálja. A gyomos talaj árnyékos, nehezen szikkad, a levegő és a napfény nem éri, így a tőke alsó része állandóan párás, nedves környezetben van, ami a fertőzés lehetőségét nagyban elősegíti. Ezért is fontos a kapálás, különösen'ilyenkor, peronoszpóraveszély idején.

Gazdag szőlőtermés várható

A védekezés pénzbe kerül, de megéri

Igen, ez is probléma. Vannak gazdák, akik takarékoskodni szeretnének a védelmező- szerekkel, mert amint mondják:

— A védekezés sokba kerül!

Ebben igazuk van, de sajnos, ha fellép a peronoszpóra-ve- szély; védekezni kell. Védekezni permetezéssel és porozással egyaránt, mert csak így tudjuk megmenteni a szőlőt a kártevőtől.

— Mi már háromszor permeteztünk és kétszer poroztunk — újságolják a villányi szőlészetben. — Igaz, hogy nekünk is sokba kerül a védekeAz idén különösen érdemes mindent elkövetni a szőlő megvédéséért, hisz olyan gazdagnak ígérkezik a termés, hogy ehhez az elmúlt tizenkét évben, csak az 1955-ös termést lehet hasonlítani. A villányi szőlészetben 1955-ben 32 vagon szőlőt szüreteltek, ami nem kevesebb, mint 2.200 hektó bornak felel meg. Az idén 37— 40 vagon szőlőre számítanak és nem is alaptalanul, hisz a csercsapos metszésű kadarkatőkéken 10—24 fürtöt számoltak meg és véleményük szerint, ha csak 7—8 fürt marad meg átlagosan, akkor is egy,egy tőke lead 70—80 deka szőlőt. A kékfrankos még a kadarkánál is jobb termést ígér, hisz a kékfrankos tőkéken átlagosan körülbelül 20 fürt van.

A villányi hegyen mindenütt virágzásnak indult az oportó és a rizling szilván!. És a virágzással együtt mint minden évben, most is felvetik egyes szőlősgazdák a kérdést;

— Lehet-e, szabad-e virágzáskor permetezni?

Permetezni virágzás idején is lehet, sőt veszély esetén szükséges is. A virágzás általában tíz napig tart, vegyes telepítésű szőlőknél pedig 20—

25 napot is igénybe vesz. Ez idő alatt fertőzés többször is történhet, és ha nem akadályozzuk meg a fertőzést, nagy kárunk származhat belőle.

Gazdag szőlőtermésre számíthatunk, ha mindent elkövetünk a szőlő egyik legveszedelmesebb ellenségének, a peronoszpóra pusztításának a megakadályozásáért. A villányi szőlészet alaposan felkészült a veszély elhárítására: két hatalmas permetlétornyot épített saját erőből és, ha a peronoszpóra jelzőállomásuk veszélyt jelez, akkor száz, vagy még ennél is több dolgozó veszi hátára a permetező kannát, hogy leküzdjék az ősi ellenséget, amely — ha nem vigyázunk — sok-sok deviza-forinttól, exportlehetőségtől fosztja meg a népgazdaságot, de sok, nagyon sok kárt okozhat a szőlősgazdáknak, a termelőszövetkezeteknek is.

Hárítsuk el a veszélyt!

Hogy ez be ne következzék, hogy megmaradjon az ígérkező jó termés a termelőszövetkezeteknek, a gazdáknak mindent el kell követniük a veszély elhárításáért. Mivel a peronosz- póra-veszély nem naptárszerinti napokon jelentkezik, hanem a felmelegedéstől, a csapadéktól függ a megjelenése, amit a peronoszpóra jelzőállomások előre jeleznek, helyes, ha a villányi és a Villány .környéki szőlősgazdák elfogadják a villányi szőlészet peronoszpóra jelzőállomásának a figyelmeztetését és ennek a figyelmeztetésnek megfelelően cselekszenek az ország, a saját érdekükben.

Szalai János