Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-08 / 133. szám
4 NAPLÓ 1957 JtJNITTS * Az országgyűlés júniusi ülésszakának utolsó napja Az állampolgársággal foglalkozó törvényjavaslat vitája Az országgyűlés ezután rátért az állampolgárságról, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről és a külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalására. Dinnyés Lajos és Gyarmati Sándomé jelentkeztek felszólalásra. A törvényjavaslatok előadója Kristóf István volt. A törvénytervezet — mondotta többek között — népi demokratikus államrendszerünk jelenlegi követelményeinek megfelelően rendezi a magyar állampolgárság megszerzését és elvesztését, valamint egyéb, ezzel összefüggő kérdéseket; Az 1948. évi állampolgársági törvény nagymérvű fejlődést jelentett a kapitalista állampolgársági jogszabályhoz viszonyítva, de ennek ellenére is voltak olyan hiányosságai, amelyeket ezzel a törvénytervezettel kívánunk megszüntetni. A tervezet elősegíti az állampolgárság területén is a szocialista demokratizmus ki- szélesítését, megszünteti a bürokratizmust, az állampolgárság ügyében való döntést pedig a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe utalja. A törvénytervezet különös súlyt helyez arra, hogy az állampolgárság megszerzésének jogcíme alapján megkülönböztetést tenni az állampolgárok között nem lehet, Ezenkívül a tervezet szerint a jövőben a nők házasságkötés útján nem vesztik el, illetve nem szerezhetik meg a magyar állampolgárságot. Azt hiszem, ezt a javaslatot minden nő örömmel fogadja, mert ez is a nők egyenjogúságának egyik kifejezése. A törvénytervezetnek a honosításra és a visszahonosítás- ra vonatkozó rendelkezései be- illenek azokba a szocialista humanizmusból fakadó elgondolásokba, amelyeknek célja a hontalan állapot csökkentése. Különösen jelentős ez a kérdés nálunk Magyar- országon. A törvénytervezet megkönnyíti az ország területén három éve megszakítás 'nélkül lakó, nem magyar állampolgár honosítását, továbbá magyar állampolgárnak tekinti az ország területén született, vagy itt talált és itt nevelt gyermeket mindaddig, amíg külföldi állampolgársága be nem bizonyosodik. Véleményem szerint a jelen állampolgársági törvénytervezet nem lenne teljes, ha nem tartalmazna szigorú szankciókat a hazaárulókkal szembem Súlyosan vétenénk munkásparaszt államunk törvénykezése és törvényeink alkalmazása ellen, ha az osztályidegen és az idegen hatalom szolgálatába beszervezett, népünk békés alkotó munkájára törő, külföldön élő hazaárulókkal szemben a törvény nem adna lehetőséget az állampolgárságtól való megfosztásra, (Helyeslés) Csak egyetérteni lehet a törvénytervezet ama intézkedésével, amely lehetőséget nyújt, hogy egyes személyeket állampolgárságuktól megfosszanak. Mert kérdezem én, tisztelt országgyűlés, milyen állampolgára hazánknak például Nagy Ferenc, Sulyok. Pfeiffer, vagy hogy a legújabban külföldre távozottakat említsem meg: a királybélák, az aczéltamások, a méraytibo- rok, (felkiáltások: árulók!) akik meg akarták dönteni a munkás-paraszt állam hatalmát, s amikor látták, hogy az megdönthetetlen, akkor imperialista1 barátaikhoz menekültek, a hazaárulók szemétdombjára kerültek, ahol judáspénz- ■ért árusítják magukat a Szabad Európa Rádiónak. Az ellenforradalmi esemé- hyek zűrzavarában azonban (dz ellenség kufárai nagyszámú (taagyar állampolgárt továbbítottak külföldre, éppen ezért az állampolgársági törvény alkalmazásakor rendkívül nagy felelősséggel kell eljárnunk annak megítélésénél, hogy ki az, aki népi demokratikus rendünk ellen idegen politikai szolgálatba lépett, és ki az, aki az ellenséges propaganda következtében megtévedt, — mert nem vonhatjuk egy kalap alá ezeket a megtévesztett embereket, a jelenleg külföldön tartózkodó tudatos osztályellenséggel; Nap-nap után mind nagyobb számban kérik nyugati országokba került magyar állampolgárok, hogy még egyszer visz- szatérhessanek szülőföldjükre. Kérik, adjunk módot nekik arra, hogy bebizonyítsák, becsületes, hasznos polgárai kívánnak lenni a magyar társadalomnak. Éppen ezért kormányzatunk csak azokat fogja megfosztani állam polgárságuktól, akik népi demokratikus rendünkkel szem ben tudatosan álltak idegen állam jKűitikai szolgálatába. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának minden esetben komoly mérlegeléssel kell majd ezekben a kérdésekben döntenie; Kristóf István ezután elmondotta, hogy a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint a külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvénytervezet az állampolgársági törvényben foglaltak alapján kimondja, hogy a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséhez nincs szükség az Elnöki Tanács engedélyére, majd kérte az országgyűlést, hogy mindkét törvényjavaslatot változatlan szövegben, általánosságban és részleteiben fogadja el. Ezután Dinnyés Lajos szólt a törvényjavaslatokhoz. _A törvényjavaslat előkészítése és beterjesztése igazolta, hogy a kormányzat az elmúlt hónapokban nemcsak az államhatalom megszilárdulásán, az ellenforradalom által okozott gazdasági nehézségek leküzdésén fáradozott, hanem foglalkozott jogrendszerünk szocialista átalakításával is. A javaslat szerint megfosztható magyar állampolgárságától az, aki' külföldön, vagy — véleményem szerint — területenkívüliséget élvező területen él és súlyosan vétett az állampolgársági hűség . ellen, vagy valamilyen bűncselekményt követett el. A törvény- javaslat szerint a megfosztás kimondása nem kötelező, mégis remélem, hogy a megfosztás hatáskörével , rendelkező szerv, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, alapos mérlegelés és megfontolás után élni fog ezzel a jogával annyiszor, ahányszor kell; Dinnyés Lajos is a disszi- densek problémáival foglalkozott; Hangsúlyozta, hogy a Kos- suth-díjas hazaárulóktól vonják meg az állampolgárságot. De nem szabad visszaengednünk a különböző disszidált üzletszerzőket, piackutatókat, előadókat, sibereket és egyéb szökött gazdasági „szakembe- rek“-et som; Ne titokban, és bizalmasan kezeljük ezeket az ügyeket — mondotta —, hanem a legnagyobb nyilvánosság előtt fosszuk meg állampolgárságuktól, Ismertessük a róluk készített listát és bélyegezzük meg őket. 'Végül bejelentette, hogy a javaslattal általánosságban és részleteiben egyetért és azt elfogadja; A következő felszólaló Gyarmati Sándomé volt. Hangoztatta, hogy a törvényjavaslat hozzájárul az alkotmányban biztosított egyenjogúságnak érvényesítéséhez is; A törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Az országgyűlés ezután az állampolgárságról szóló törvényjavaslatot az előadó módosításával együtt, valamint a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről és a külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután Pongrácz Kálmán a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében javasolta, hogy az országgyűlés három új bizottságot — államigazgatási, építésügyi és munkaügyi bizottságot — válasszon, a mezőgazdasági bizottság tagjainak a számát pedig 21-ről 26 főre egészítse ki. Indokolásul mondta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, továbbá az ipari bizottságnak aránytalanul több feladata van, mint az országgyűlés többi állandó bizottságának. Az új bizottságok létrehozásával a feladatokat arányosan el tudnák osztani. A mezőgazdasági bizottság létszámemelését az teszi szükségessé, hogy több nagyobb mezőgazdasági jellegű megye, például Hajdú-, s Zala megye kifogásolta, hogy képviselőik közül senki sem vesz részt a mezőgazdasági bizottság mimikájában. Az országgyűlés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta, s az állandó bizottságok számát kilencről tizenkettőre emelte fel. Hozzájárult az országgyűlés a mezőgazdasági bizottság kiegészítéséhez is, majd megválasztották az új bizottságok tagjait. Az államigazgatási bizottság tagjai: Bajtai Károly, Balogh József, Bognár József, Bodorkós István, Erdei Ferenc, Győré József, Harrer Ferenc,. Házi Árpád. Hegyi Jánosné, Randa Zsófia, Katona Sándor, Király László, Kovács Sándor, Kukucska János, Mucsi Sándor, Nagyistók József, Papp Sándor, Seregélyi József, Suhajda József, Szabó István, Székely Béla. A munkaügyi bizottság tagjai: Achátz Imre, Beszteri Mihály, Blaha Béla, Bozsold Ferenc, Gazda Géza, Gáspár Sándor, Hegyi Gyula, Kalmár Pá'.né, Kiss János, Loy Árpád, Martin Ferenc, Mekis József, Müsitz József, Ökrös Illés, Petrovics Jánosné, Sudár Ferenc, Szabari István, Puha Lászíóné, Varga Jenő- né, Vass Istvánná, Vida Miklós. Az építésügyi bizottság tagjai: Börcsök Ferenc, Csala László, Dóra János, Brubics István, Giczi Ferenc, Hódos János, Kádár Béla, Köböl József, Osváth Károly, ötvös Lajos, Polák Mihály, Reszegi Ferenc, Szijjártó Lajos, Szilágyi Gyula, Szobek András, Szomszéd László, Tóth Istvánná, Varga Lénárd, Varga Károly, Vida Gyula, Wolf Johanna. A mezőgazdasági bizottság új tagjai: Benkő György, Erdei Ferenc, Kovács Gy. Pál- né, Nagy István, Sási János, Suszta Sándor. Lemondás folytán megüresedett bizottsági tagságra, a következőket választották: a honvédelmi bizottságba: Komócsin Zoltán (mezőgazdasági biz. tags, helyett), az ipari bizottságba: Bakó László, a jogi bizottságba: Székely Béla. Intézkedések a lakás- problémák enyhítésére Rendezik a nyugellátást Ezután sor került a bejegyzett interpellációkra. Az első interpelláló Beszteri Mihály, Szolnok megye képviselője, a termelőszövetkezeti tagok nyug díjának kérdését tette szóvá. Feltette a kérdést: Készül-e olyan rendelettervezet, amely megnyugtatóan rendezi ezt a kérdést; Kisházi Ödön munkaügyi miniszter válaszában elmondta, hogy a termelőszövetkezeti tanács, a * pénzügyminisztérium, a munkaügyi minisztérium, a szaktanács és az országos nyugdíjintézet képviselőiből bizottság • alakult, amely szabályzatot dolgozott ki a nyugellátás rendezésére. A bizottság tagjai ezenkívül a társadalombiztosítás kiterjesztésének lehetőségét is vizsgálják; Minden reményűnk megvan arra, hogy ebben az esztendőben elkészül a kiöregedett termelőszövetkezeti tagok nyugellátására vonatkozó rendelet. A miniszter ezután szólott a nyugdíjasok problémáiról, a jelenlegi rendelet hiányosságairól. Megemlítette, hogy nálunk tíz évi munka már ötven százalékos nyugdíj-járandóságot biztosít, amire Európa egyetlen országában sincs példa. Ez a helytelen rendelkezés nem veszi figyelembe az idős dolgozók sok évtizedes munkáját. A párt és a kormány a nyugdíjrendelet hibáinak kijavítására készül, sa minisztérium a jövő év elejére elkészíti az új nyugdíj- törvényt, amely kellően méltányolja a munkában eltöltött időt. Megemlítette, hogy a törvény hátrányos azokra a dolgozókra is, akik az öregségi járadékot korábban felvették. Helytelen rendelkezés az is, hogy aránytalanul kis összeget kapnak azok, akik 1954 előtt mentek nyugdíjba; Nehéz helyzetben vannak a hadviseltek, illetve a hadiözvegyek és hadiárvák; Reméljük, hogy népgazdaságunk fejlődése olyan nyugdíj- törvény életbeléptetését teszi lehetővé, amely méltó elbírálásban részesíti a dolgozókat — fejezte be válaszát Kisházi Ödön. A választ Beszteri Mihály képviselő és az országgyűlés elfogadta. A következő interpellációt Mónus István, Tolna megyei képviselő nyújtotta be, a földművelésügyi miniszterhez. Felvetette a kérdést: mi lesz azokkal az állami házingatlanokkal, amelyeket a helyi földigénylők kielégítésére juttattak, s amelyeket az igénylők elhagytak. Szóvá- tette, hogy ezeket senki ßem tataroztatja, évek során nem lakják, használhatatlanokká válnak. Az országgyűlés elnöke közölte az interpelláló képviselővel, hogy a válaszadásra illetékes földművelésügyi miniszter — aki igazoltan távol van az ülésről — az ügyrend értelmében 30 napon belül válaszol.Mónus István képviselő a szabálysértési bizottságok működéséről tett fel kérdést az igazságügyminiszternek. Elmondotta, hogy a bizottságok jelenleg nem működnek és sok szabálysértési ügy marad elintézetlenül. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter válaszában rámutatott arra, hogy a tavaly kiadott rendelkezés szerint vi- -déken 1956. október 13-ig. a városokban és a fővárosban ez év február 28-ig kellett volna megalakítani a szabálysértési bizottságokat. Az ellenforradalom ezt megakadályozta, s a bizottságok szervezésével járó feladatokat más, fontosabb tennivalók szorították háttérbe. Ezért az Emöki Tanács január 26-án megjelent rendelete a szabálysértési bizottságok megválasztását, működésük megkezdésének időpontját később kibocsátandó jogszabályra bízta. A szabálysértési ügyek rendezésére és az ezzel kapcsolatos hatásköri problémák tisztázására előreláthatólag még ebben az évben szabálysértési kódexet adnak ki. A miniszter válaszát Mónus István tudomásul vette; | Horváth Sándor; a földművelésügyi miniszterhez intézett interpellációjában szóvá- tette, hogy egyes megyei tanácsok súlyos összegeket fizetnek ki vadkárok megtérítése címén. Minthogy ezeket a károkat az erdőgazdaságok vadjai ' okozzák, megkérdezte, nem volna-e helyes az erdő- gazdaságokat kötelezni a károk kifizetésére; Az elnök bejelentette, hogy a miniszter 30 napon beUr írásban adja meg válaszát. Vida Miklós interpellációjában a régi lakóházak állaga nagyfokú romlásának megakadályozására, välamint Bu- pest folyamatos újjáépítésére kérte a kormány intézkedését. Felvetette azt a gondolatot, hogy a lakások egyrészét adják el öröklakásként a lakónak és biztosítsák magánerőből végzett karbantartás ösz- szegének lelakhatóságát. Az új lakások építése a lakosságnak az eddiginél nagyobb anyagi hozzájárulásával történjék. Trautman Rezső építésügyi miniszter válaszában megígérte, hogy minden intézkedést megtesz az építési vállalatok helytelen levonásainak kiküszöbölésére, majd ismertette, mit tesz a kormány a meglévő lakások további romlásának megakodályozására és a mind nagyobb mértékben jelentkező új lakásépítési szükséglet kielégítésére. Becslés alapján megállapítható, hogy tízmillió magyar lakosra kereken 2,6 millió lakás esik, vagyis egy lakásban kereken négyen laknak. Ez a szám nem a legrosszabb, az európai országok között. 1953 óta a kormány arra törekszik, hogy mind több keretet biztosítson a meglévő lakásvagyon javítására és felújítására. 1953-ban mintegy, 263 millió forintot fordítottunk erre a célra. Az idén hatszáz húszmillió forint, tehát több, mint kétszerese áll a rendelkezésre, 6Öt az előttünk lévő hároméves terv előzetes adatai alapján ez összeg tovább emelkedik. Az építésügyi minisztérium ebben az esztendőben az érdekelt műszaki és tudományos intézkedésekkel kidolgozza a 15—20 éves lakásépítési 'tervet. Ez a tervezet természetesen csak a körvonalait tartalmazza a megoldandó problémáknak, de alkalmas lesz arra, hogy a kormány, az illetékes szervek és a lakosság is képet kapjon a való helyzetről, amelyért nincs mit szégyenkezni, hiszen nem a szocializmus okozta ezt a helyzetet, hanem a szocializmus igyekszik segíteni rajta. Vida Miklós tudomásul vette a miniszter válaszát, amelyet az országgyűlés is elfogadott Nagy János képviselő interpellációjában a terményfelvásárlással kapcsolatban tett fel kérdést, amelyre Kovács Imre, élelmezésügyi miniszter váú aszóit. A szabadpiaci felvásárlással az egész felvásárlási tervnek mintegy nyolc százalékát kell biztosítani — mondotta többek között — ez a mennyiség azonban többszöröse annak, amit a megelőző években hasonló címen felvásároltunk. A felvásárlások lebonyolítása során feltétlenül fenn kívánjuk artani azt a szabályt — hogy továbbeladásra csak az állam vásárolhat kenyér- gabonát. Ez természetesen nem érinti az állampolgároknak azt a jogát, hogy szükségleteik fedezésére a termelőktől kenyérgabonát vásároljanak, de kupectevékenységet nem tűrhetünk jövő évi kenyerünk biztosításánál. Ezután arról beszélt, hogy bár akadnak a felvásárlási apparátusban kupecek, de az illám az ő káros tevékenységüket viszonylag könnyen, meg tudja akadályozni. Nagyobb problémát jelent a magánkereskedelemben kialakult ku- peckedés, spekuláció, amelv nemcsak a felvásárlási tervek teljesítését, hanem az új gazdasági évre előirányzott árszínvonal megtartását veszélyezteti. Ezen a téren mind a tanácsoknak, mind az egyéb államhatalmi, valamint a rendészeti szerveknek fokozottabb és szigorúbb ellenőrzést kell kifej teniök. A zöldség- és gyümölcsfelvásárlással kapcsolatban az élelmezésügyi miniszter elmondotta: tekintve, hogy ez különböző tárcákhoz tartozik, az idetartozó problémák megoldására országos operatív bizottság alakult. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem és az ipar felkészült a nagyobb zöldség- és gyümölcstermés felvásárlására, értékesítésére és feldolgozására, azonban — részben az ellenforradalom okozta károk miatt — csomagolási, tárolási és szállítási problémák még mindig kisebb zavarokat fognak okozni. Befejezésül elmondotta, hogy a felvásárlási árakat úgy állapították meg, hogy az az eddiginél nagyobb ösztönzést adjon a minőségi gyümölcs- és zöldségtermelésre. Nagy János képviselő és ennek alapján az országgyűlés az élelmezésügyi miniszter válaszát tudomásul vette. Ezután az elnök az ország- gyűlés júniusi ülésszakát bezárta. Zarubin javaslatokat tett a szovjet—amerikai kulturális kapcsolatok jelentős kibővítésére Zarubin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete több javaslatot tett az amerikai külügyminisztérium illetékes szerveinek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kulturális, tudományos és műszaki kapcsolatainak jelentős kibővítésére; Ezek a javaslatok magukban foglalják színművészek, zeneművészek, tánc és zeneegyüttesek kölcsönös látogatásait, orvosi és egészségvédelmi, geológiai, kereskedelmi, kohászati és szénbányászati szakemberek küldöttségeinek cseréjét, valamint a két ország tanárainak és tanárnőinek kölcsönös látogatását. A külügyminisztérium megbízottja kijelentette Zarubin- nak, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma megvizsgálja a szovjet javaslatokat, továbbá, hogy az Egye sült Államok még ebben az évben hajlandó néhány küldöttség-csere lebonyolítására; Á jugoszláv nemzetvédelmi államtitkár Moszkvába utazott Mint a Tanjug jelenti, Ivan Gosnyak hadseregtábornok, jugoszláv nemzetvédelmi államtitkár pénteken reggel külön- repülőgépen tizenöt napos látogatásra a Szovjetunióba utazott. Az államtitkár kíséretében vannak Veljko Kova- csevics vezérezredes, Rudi Petovar altábornagy, Martin Daszovics vezérőrnagy, Bogdán Pecotics ellentengernagy és más személyiségek.
