Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-05 / 130. szám

»CT JÜKTUS 5

NAPtö

3

IM. Sz. Hruscsov beszélgetése a „Columbia Broadcasting System*4 amerikai rádió- és televíziós társaság munkatársaival

N. Sr. Hrusííőv, az SZKF

Központi Bizottságának első titkára május 28-án a Kremlben fogadta Schorr, Novlns (És Cutler urakat, a „Columbia Broadcasting System“ amerikai rádió és televíziós társaság képviselőit és válaszolt kérdéseikre.

A beszélgetést filmre és hangszalagra vették és június 2-án közvetítette az amerikai televízió.

A hangfelvétel alapján alábbiakban közöljük a beszélgetést.

NOVINS: Hruscsov úr, nagyon hálásak vagyunk önnek azért, hogy engedélyezte idejövetelünket. Sok kérdésünk van, amelyeket az ön tolmácsán keresztül szeretnénk feltenni és bizonyosak vagyunk abban, hogy önnek szükségképpen sok válasza van' kérdéseinkre, olyan válaszok, amelyek rendkívül érdekesek az amerikaiak milliói számára.

Sir, ha tehát ön kész, kezdjük az első kérdéssel, amelyet Schorr úr tesz fel.

SCHORR: Hruscsov úr, engedje meg, hogy azzal a témával kezdjem, amely érzésem szerint közel áll szivünkhöz: a mezőgazdasággal.

ön nemrégiben azt mondotta, hogy a Szovjetunió remélhetőleg a legközelebb bl néhány évben utoléri az Egyesült Államokat a tej-, vaj• és hústermelésben. Az amerikai szakértők azt mondják, hogy ez nem reális célkitűzés, különösen az állattenyésztés vonatkozásában, vagyis nem reális célkitűzés az, hogy az állatállományt több mint háromszorosára növeljék. Hogyan tervezi ön ennek az elérését?

HRUSCSOV: Sajnos, amikor Oroszország munkásosztálya,- élén Lenin vezette párt- ' javai kezébe vette a hatalmat és annak támogatására szólította fel a dolgozó parasztságot, nemcsak sok amerikai, hanem más országokban is sokan. még magukat a tudósoknak nevezfe emberek is kétségbe vonták, hogy a szovjet hatalom túlél akár egy hónapot. Azt gondolták, hogy hamarosan megbukik. Csupán egyetlen honfitársukban, John Read-ban, aki a „Tíz nap, amely megrázta a világot” című könyvet írta v©Vz 0k$be- látó és látta meg,' ho*,. i,' új korszak kezdődik. Ezt arra vonatkozólag mondom, hogyan fogadták az októberi forradalmat Amerikában és Nyugatom

Amikor kezdtük végrehajtani ötéves terveinket, Nyugaton majdnem senki sem hitt intézkedéseinkben, fantasztáknak tartottak bennünket;

De elmúlt negyven esztendő és mi harmincszoroséra növeltük iparunk termelését. Magunk mögött hagytuk Angliát, Franciaországot, Németországot és most a második helyre kerültünk a legnagyobb kapitalista ország, az Amerikai Egyesült Államok után. Most pedig közvetlenül megközelítjük alapfeladatunk megoldását — a leghaladot- tabb kapitalista országok utolérését az egy főre eső termelésben.

Mindenekelőtt az a véleményünk, hogy megérlelődtek a feltételek a következő feladat konkrét megoldásához — utol kell érni az Egyesült Államokat a tej- és hústermékek termelésében.

Az egy főre eső tej és teavaj termelésében már a jövő 1958. esztendőben utolérjük az Egyesült Államokat. Az idén szemlátomást egy színvonalon leszünk az Egyesült Államokkal, a tej és teavaj termelés« tekintetében, vagyis annyi! termelünk, amennyit az Egyesült Államok termel. Mint hogy azonban a mi lakosságunk száma nagyobb mint a: Egyesült Államoké, még égj esztendőre van szükségünk hogy az egy főre jutó terme lés tekintetében elérjük a. Egyesült Államokat. Ezért ve szem ezt az esztendőt, az 1958 évetj

Igaz, a hús tekintetében bonyolultabb a helyzet. Ezért a húst illetően az 1980—1981. esztendőt vesszük. E pillanatban ezt nem mondhatom meg pontosabban, mert ezt az ország, a nép dönti majd el. A Kommunista Párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány kitűzte a feladatot, de az ország, vagyis a kólhózta- gok, a munkások, a munkásnők, a mérnökök, állattenyésztők és agranómusok hajtják végre, s meggyőződésünk, hogy ez hozzávetőleg I960— 61-ben meg is történik. Az Önök szakembered, akik azt mondják, hogy ez lehetetlen, részben ugyanazt mondják, mint egyes szovjet közgazdászaink. A mi közgazdászaink is azt mondották nekem, hogy ez a feladat csak 1975-re oldható meg. Mi csak mosolyogunk a mi prófétáinkon, meg az Önökéin egyaránt, ám a feladatot mindenképpen megtudjuk;

CUTLER: Hruscsov úr, a hús engem is érdekel, Ügy hallottam, hogy a szakemberek szerint még a világ egyetlen országában sem sikerült négy esztendő alatt három és félszeresére emelni a hústermelést. Talán önöknél, Jcommunis fáknál van valami olyan módszer, amely biztosítja, hogy minden tehén ikerborjakát elljen.

HRUSCSOV: Ez is lehetséges a természetben. (Élénkség, nevetés.) A természetben megtörténik, hogy a tehenek nemcsak két, hanem három borjút is ellenék, de persze mi nem erre számítunk. A mii számításunk a következő. E feladat megoldásában a fő helyet hús- gazdálkodásunkban a sertés foglalja el, mert a sertés szapora állat és itt a hústermelés megnövelésének lehetőségei korlátlanok, igen nagy lesz a jelentősége a baromfinak is, mert itt szintén nagyok a lehetőségek. Ügy hiszem, hogy a marhahús termelése tekintetében mostani ötéves .tervünk alatt még lesznek bizonyos hiányosságok s éppen, ezért arra törekszünk, hogy ne any- nyiira zsínsertésb, hanem inkább Bacon-sertést tenyész- szünk. Hiszen az angolok élnek, és nem rosszul élnek a húsos szalonnán. Akkor hát az oroszok, az ukránok, és a Szovjetunió más népei miért ne tudnák megemészteni a húsos szalonnát? Szerintem ez is nagyon jó és ízletes táplálók: Ha önnek van valami kapcsolata a mezőgazdasággal, akkor tekintetbe kell vennie a következőt is: eddig nálunk a szarvasmarhát főként egyéves korában vágták le, vagyis voltaképpen a borjút ölték le. Most egy kicsit késleltetni akarjuk a borjúk levágását, hogy két-három éves korában öljük le a marhát. Ebben az esetben készleteink két-háronv szorosára nőhetnek, hiszen ezeknek növekedése attól függ, hogy a borjút egyhónapos, egyéves vagy két-hároméves korában vágják-e le. Márpedig nekünk pontosan 3,15-szorosá- ra kell növelnünk élelmiszer- termelésünket. hogy utolérjük az Egyesült Államokat.

Ügy gondolom, Önök is haladnak előre valamennyit 1960-ig, éppen ezért veszünk 3.5-szeres növelést. Mint már mondottam, ha ez nem 1960- ma valósul meg, hanem 1961- ne, ezért nem fogunk haragudni és népünk sem fog haragudni ezért Kommunist c Pártjának Központi Bizottságára és kormányéra.

Nagyszerű feladat ez és m megoldjuk. Nekem már tetszil az, hogy most lehetővé vá’, versenyre kelnünk Önökkel jól lehet az Egyesült Államol igen gazdag ország, önöket vi szomt ne keserítse el, ha ezt s feladatot a javunkra megold juk. Az Egyesült Államol minden cikk termelésében i kapitalista államok élén ha lad. De lám, megjelent egy ú ország, egy szocialista onszái amely utói akarja érni öní két és mi utólérjük, legyené bizonyosak efelői.

Schormák arra a kérdési re, hogyan értékeli Hruscso az idei búzatermelés kilátó sait a Szovjetunióban, Hrui csov többek között a kőnél kezőket válaszolta:

Az idei év eddig még nem jóbban alakul, mint a tavalyi. De valamit meg kell mondanom. Ismerem a farmer-életet, tudom, hogy a fanner akkor nyugodt a termés felől, amikor ( betakarítja a gabonát és rak- j tárba rakja. Mivel egyes vi- j déken csak most vetnek vagy c éppen hogy befejezték a ve- . tést, legyünk óvatosak. De még ha rosszabb is lesz a termés a tavalyinál, ez nem állít meg bennünket annak a feladatnak megoldásában, amelyet az állattenyésztés fellendítése vonalán tűztünk ki és nem állít meg a húsprobléma megoldásában.

NOVINS megkérdezte: Melyek Hruscsov szerint azok a legégetőbb kérdések, ame- , Iveket meg kell oldani a . Szovjetunió és az Egyesült ■ Államok között?

Hruscsov többek között ezt válaszolta: Legfőbbnek a két 1 ország viszonyának általános- 1 ságban az országok viszonyé- ; nak normalizálását tartom. A normalizálást a következőkép- , pen értem — meg kell szüntetni a kereskedelmi sorompő- kalt. A kereskedelemmel kell , kezdeni, meg kell valósítani a kulturális küldöttségek cseré- ' jét; több érintkezésre van szükség népeink, az üzletemberek között. Ezt tartom a legfőbbnek. Önöknél még mindig van megkülönböztetés, nem akarnak velünk kereskedni. Politikusaiknak, akiktől ez függ, az a véleményük, hogy ezzel kárt okoznak a kommunizmusnak. De láthatják, hogy ezzel nagyon csekély kárt okoznak nekünk, ellenkezőleg, ez arra kényszerít bennünket, hogy termeljünk, olyan termékeket, amelyeket önöktől vehetnénk és önök ezen kereshetnének. Most magunk termeljük ezeket a termékeket és előrehaladunk. így lesz ez a jövőben is.

De ez a vélünk szemben tanúsított magatartás forróvá teszi a légkört. Rontja a kapcsolatot. Idegességét teremt a világon. Ez igen káros. A népek nyugalmat, békét akarnak. Emberhez méltó életet akarnak élni. Igyekszünk megteremteni ezeket a viszonyokat.

Egyik kérdésre Hruscsov így válaszolt: Az önök unokái is Amerikában szocializmusban fognak élni. Ezt megjósolom Önöknek. Ne aggódjanak az unokáik miatt, csodálkozni fognak nagyszüieiken. Hogy önök nem értettek meg olyan haladó tanításit, mint amilyen a tudományos szocializmus.

Mi az ideológiai harcot sohasem azonosítottuk a háborúval. Ez az eszmék harca és^az az eszme győz, amely- erősebb, életképesebb és amelyet a nép támogat. Ha az Önök amerikai népe (amely ma nem támogatja a marxista—leninista tanítást) a bur- zsoá személyiségeket követi, vajon ezért háborút kell indítani? Vajon ezért ellenségeskednünk kell Amerikával vagy más országgal? Nem! Éljünk békében, fejlesszük gazdaságunkat, versenyezzünk, kereskedjünk, cseréljük ki tapasztalatainkat, bízzuk a történelemre, népeinkre annak eldöntését, hogy ki győz. Úgy gondolom, hogy ez jó feltétel.

A beszélgetés további során Hruscsov hangoztatta: véleményem szerint a kapitalizmust

■ nem háborúval és háborús

■ konfliktusokkal, hanem az

■ ideológiai fronton, a gazdasági i fronton vívott harccal kell • megsemmisíteni. És úgy véljük, hogy a kapitalizmust

i nemcsak a Szovjetunió erői : fogják legyőzni, az Amerikai t Egyesült Államokban az ame- . rikai munkásosztály fog har- : colni a kapitalizmus ellem

A Londonban újra kezdődő leszerelési tárgyalá- ’ sokról szólva Schorr megi kérdezte, hogy Hruscsov

' lát-e valamilyen reményt a s megegyezés elérésére a je, lenlegi amerikai elgondolás,

” a kezdeti kis lépés alapján7

5 Még nem tudom, hogy milyen lépéseket gondol meg- tenni az Amerikai Egyesüli v Államok, mert Stassen úr méj- nem fejtette ki, feltételeit — mondotta Hruscsov. Hajlandói

;- vagyunk a kicsivel kezdeni hogy rátérjünk a nagyra; I

célból egyoldalúan csökkentettük fegyveres erőink létszámát. Sokat tettünk azért, hogy biztosítsuk a kölcsönös megértést és megegyezzünk más országokkal a leszerelésről, ke De eddig sem az Egyesült Ál- ne lamok, sem Anglia, sem Fran- lél claország nem viszonozta ezt, an amit igen sajnálunk. kiNovins megkérdezte: A szovjet kormány véleménye _ szerint melyek azok a félté- telek, amelyek között a Szovjetunió elég biztonság- ban érezné magát ahhoz, ^ hogy kivonja csapatait azok- ^ ból az országokból, ahol most vannak?

Mi semmitől sem félünk — válaszolta Hruscsov —. Nem akarunk háborút, de mint tudják, ezt nem egyedül mi döntjük el. Ha a háborút ránk- kényszerítik, népünk óriási lelkesedéssel és odaadással “ küzd majd, elszántain meg fog- ° ja védelmezni hazáját. ^

Milyen lépéseket kell terv- k niink a háború megakadályo- n zására? Miért nem vonják 3d az c Amerikai Egyesült Államok és ti más országok csapataikat Nyu- ei gait-Németországból, a nyugati v. országokból, azaz Franciaor- s< szágból, Olaszországból, Tö- W rökorezágból, Görögországból, t< nem tudom, hol vannak még C önöknek csapatai. És mi ki- f< vonnánk csapatainkat Kelet- ® Németországból, Lengyelország p ból, Magyarországról és -- Romániából. Más országban se- s: hol sincs csapatunk. Ez igen b hasznos volna és első próbá- v ja lenne a jó kapcsolatoknak n és az első lépés lenne olyan í jó légkör megteremtése felé, * amely nem bűzlik a háború- " tói. Ez elősegítené azokat a 1 békés, jó kapcsolatokat, ame- a lyek országaink között kiala- c. kulhatnának. Erről beszéltünk, e ezt megismételjük és készek c. vagyunk megtenni minden £ szükséges lépést.

NOVINS: Hruscsov úr, i amikor ön az amerikai csa- r patok Nyugat-Európából va- i ló kivonásáról beszél, több 1 mint háromezer mérföld tá- r válságra való kivonásról be- í szél. Amikor pedig az orosz ( csapatok Kelet-Németország- i ból való kivonásáról be- t szél, ez csak olyan távol- < ságra váló visszaixmulást 1 jelent, amelyet két óra alatt 1 meg lehet tenni. 1

Mint reálista, nem gon- ‘ dolja ön, hogy Itt valami- ’ lyen ígéreteket lehetne vár- 1 ni a kölcsönös bizalom meg- 1 teremtése céljából. Mit haj- [ landó Oroszország tenni?

HRUSCSOV: ön nem egészen helyesen használja az ’ aritmetikát, amikor kiszámit- ; ja a csapatok kivonásakor a távolságot, önök kisebb té- | volságra vonulnak vissza, mint mi. Anglia például csak \ a La Manche csatornán túl,

’ az Amerikai Egyesült Álla- , mok pedig az óceánon túl van. Nem tudnám megmondani, hány hajó megy az Egyesült Államokból Németország- ’ ba, vagy Franciaországba, de ' számolja ki, hány vonat fog " menni csapatainkkal például Irkusztkból vagy Vlagyivosztokból? Nekünk nagyobb tá- ‘ volságot kell megtennünk, mint Önöknek.

t Ezenkívül, amikor a leszere- 5 lésről van szó, bízzunk egy- i ^másban és ne úgy nézzünk i egymásra, mint két rabló.

1 Mérjünk a becsületes ember - mértékével és mi szavunkat t adjuk és lehetővé tesszük sza- ■i vünk ellenőrzését. Létesítsünk i állomásokat bizonyos helye- . ken, hogy lehetetlenné váljon ■- mindkét fél számára a váratlan támadás. Ezek a feltételek, amelyeket javasolunk, ele- gendők ahhoz, Hogy biztosítsák az ellenőrzést és kizárják, hogy az egyik ország várat- v lanul megtámadja a másikat.

CL

Hruscsov úr — kérdezte Cut- s, ler — nem tart-e ön attól,

? hogy ha önök kivonják csapataikat néhány kelet- •' európai országból, ezek kö:* zül az országok közül nem

lT mind marad kommunista?

!S

HRUSCSOV: Ez mese,

ik amely úgy látszik, megfertőz- ü, te önt. Ön úgy gondolja, hogy E a kommunista rendszert egyik

vágy másik országban fegyveres erőn fenntarthatják. Én ilyen kommunista rendszerért nem küzdenék. A kommunista rendszernek a nép akaratán kell alapulnia és ha a nép nem akarja ezt a rendszert, létesítsen olyan rendszert, amilyent akar. Ezért bátran kivonjuk csapatainkat minden országból, ahol állomásoznak, Lengyelországból, Magyarországból, Romániából, bátran kivonjuk Kelet-Német- országból és meggyőződésünk, hogy ezeknek az országoknak népei még jobban meg fogják védeni rendszerüket,

SCHORR: Hruscsov úr, önnek meggyőződése, hogy minden országban, ahol jelenleg kommunista rezsim van, a rendszer a nép akaratán épül?

HRUSCSOV: Tökéletesen.

Hogy is lehetne másképpen? önök látják, hogy Csang Kaj- sek milyen eszközökkel tartja kézben Tajvanon a kínai lakosságot. Az amerikaiak hat- milliárd dollárt költöttek Csang Kaj-sefcre, hogy a kontinensen tartsák. És mj lett az eredmény? Mindazok a fegyverek, amelyeket Csang Kaj- sek az amerikaiaktól kapott, Mao Ce-tung Kínájának jutott. Ki tette ezt? A nép. mert Csang Kaj-sek rezsim je nem felelt meg a kínai nép kívánságainak és ez a rezsim elpusztult.

Emlékeznek, milyen rendszer volt a cári Oroszországban? A forradalmárokat ki- .végezték. És mi történt? A nép felkelt és létrehozta saját rendszerét. Az októberi forradalom után majdnem mindenki háborúval jött ellenünk. Harcoltak ellenünk önök, az amerikaiak is. Csak önök harcoltak ellenünk? Az angolok és a franciák is. Ki nem harcolt ellenünk! És mi történt? A nép kiseperte az összes intervenciósokat és biztosította a szovjet rendszer megszilárdulását. Rendszerünk tehát megfelel a nép érdekeinek és a dolgozó nép harcol érte. Emlékeznek rá, 1942-ben a németek eljutottak a Volgáig és azt hitték, hogy a nép felkel és segíti őket a hódításban. És mi történt? A németeket megverték, Hitler a földben van, a Szovjetunió pedig él és fejleszti szocialista gazdaságát és magabiztosan halad a kommunista rendszer felé. Hisz már a hús-, a tej- és a vajterme- lésibem utolérjük önöket, az iparban utol fogjuk érni és előrehaladunk és biztosítjuk országunkban a kommunista társadalom megteremtését

SCHORR: Nem azért vagyunk itt, Hruscsov úr, hogy vitázzunk önnel,* hanem, hogy meg tudjuk az ön véleményét.

De, ha ön felvetette Amerika formozai kellemetlenségeit és mert nyílt beszélgetést folytatunk, csak azt szeretném kérdezni, hogy az ön véleménye szerint milyen hosszú ideig tartaná magát a Kádár-rezsim szovjet csapatok és tankok nélkül Magyarországon?

HRUSCSOV: Próbáljuk ki! Vonják ki csapataikat Németországból, és Franciaországból, és mi kivonjuk Németországból, Lengyelországból, Magyarországról, és meg fogjuk látni, hogy a Kádár-rendszer — és ez a magyar nép rendszere — élni és virágozni fog évszázadokig. Ott, ahol a munkásosztály jutott hatalomra, hatalmát nem engedi át a ki- zsákmányolóknak, hanem erősíteni fogja, fejleszteni fogja

gazdaságát, kultúráját. Nos; ilyen hatalom Kádáré. Ez nem Is Kádár hatalma, Kádár a magyar népet szolgálja, ez a magyar nép. a magyar munkásosztály ügye.

NOVINSNAK arra a kérdésére, milyen nagyszabású lépéseket kíván tenni a szovjet kormány, hogy enyhítse a feszültséget, hogy közelebb jussunk a világ országainak jobb, kölcsönös megértéséhez — Hruscsov így válaszolt:

Ügy gondolom, hogy mindig ezeket a lépéseket keressük és megtesszük őket. De ha az egyik fél lépéseket tesz, a másik pedig nem, akkor semmire sem jutunk, mert a feszültség enyhítése nem csak az egyik féltől függ, hanem a másiktól is. Várjuk, mikor tesz lépéseket Amerika, Anglia és Franciaország, és . azt mondjuk, hogy nem maradunk el és nem maradhatunk adósak. íme, legradikálisabb javaslataink: javasoltuk leszerelési terveinket, most javasoljuk a kereskedelmi korlátozások megszüntetését; javasoljuk az Egyesült Államoknak a „vasfüggöny” megszüntetését és a különféle kérdésekkel foglalkozó és szakmáju küldöttségek széleskörű cseréjét: Mit lehetne még kitalálni? Most nem tudnám megmonda- * ni. Azt gondolom, hogy kezdetnek ez elegendő. Ha Amerika ugyanígy válaszolna, jobban előrehaladnánk.

NOVINS: Engedje meg uram, hogy még egy kérdést intézzek Önhöz. Gondolja-e, hogy a háború befejezése óta eltelt történelem ad valamilyen alapot arra a feltevésre, hogy a Szovjetuniónak egyes esetekben nem volt igaza vagy hibát követett el a nemzetközi ügyekben, amelyek előidézték a feszültség néhány tűzfészkét?

HRUSCSOV: Nem tudom, milyen hibákra gondol. Megengedem, hogy talán mindkét fél elkövetett hibát. Ha értelmesen fogunk hozzá a vitás kérdések megoldásához, talán el is lehet kerülni az éles helyzeteket

Úgy gondolom, hogy az éles helyzet, amely előállt, láthatólag annak a következménye volt, hogy a kapitalista országok próbára akartak tenni ben nünket. Amikor az Önök politikusai azt mondják, hogy készek szóbaállni velünk a „rabságban” élő népek „felszabadítása” után, akkor Európa szocialista országaira gondolnak. De uraim, ha önök így értelmezik a rabságot, akkor meg kell mondanom Önöknek, hogy nekünk meg van a magunk fogalma a rabságról.

NOVINS: Hruscsov úr,

meggyőződésem, hogy egyetértünk abban, hogy az ilyen vita semmire sem vezet ebben a beszélgetésben. De rendkívül hálásak vagyunk önnek, hogy szerepelt „A nemzet előtt?’ című műsorunkban.

HRUSCSOV: Én szeretnék köszönetét mondani Önöknek, hogy lehetővé tették, hogy találkozzam önökkel, meghallgassam kérdéseiket és válaszoljak rájuk. Ismétlem, népünknek az az egyetlen kívánsága vezetett, hogy jó viszonyban legyünk az önök országával, az önök népéveL Kérem adják át üdvözletemet és jókívánságaimat népüknek.

Társas kirándulások az NDK-ba és Lenelorszáolia

Az Express Ifjúsági Utazási és Szolgáltató Vállalat június folyamán társas kirándulásokat indít a Német Demokratikus Köztársaságba, 15—26 éves ifjúmunkások részére Thüringiába és a Harz hegységbe. A gyalogtúrával egybekötött 14 napos társas kirándulás részvételi díja 1 600 forint. A csoportok június 11-én és 18-án indulnak.

Lengyelországba 15—30 év közötti fiatalok mehetnek. Ugyancsak 14 napra. A csoportok két útvonalat utaznak

be: Varsó—Mazuri tavak—Sopot (tengerpart) és Varsó— Darlowo—Sopot (tengerpart) részvételi díj: 1.624,20 forint; Indulás június 12-én, 18-án,

24-én, és 28-án.

Jelentkezni az Express Ifjúsági Utazási és Szolgáltató Vállalatnál lehet. (Budapest; VIII. Gaál utca 8. Telefoni 159-290) 12 órától 17 óráig.

A jelentkezésekhez budapestieknél a kerületi, vidékieknél a megyei KISZ—bizottságok javaslata szükséges;