Dunántúli Napló, 1957. június (14. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-28 / 150. szám
4 NAPLÓ 19« JÚNIUS SS Zendülés Szilváson Június 18-án tak, amikor Kustra Pali bácsi, a párttitkár, és Szabóné, a tanácstitkár felesége odaért: — EmberekJ Térjenek észhez! Ne beszéljenek össze mindenféle bolondságot! Csak színdarabot játszottak a rádióban. Hihetetlenkedő moraj futott végig a csoporton. Ök tovább ütötték a vasat: — Ha nem hiszik, nézzék meg a rádióújságot! Rideg Sándor mucsai ellenkormányát játsszák! es puskás emberek kopognak \ tószerkezeteinek az alapjait. A pécsváradi be Kustra Pali bácsi, Szabó ( országút menten elkészült már a szögállomás Lajos és mások hazaba... (, ajapja és kész az újhegyi leadóállomás alapFolyfessam? {i ja js. Az újhegyi leadóállomás alapjainak az Ezt tették októberben is. Em- | * elkészítése állította a legnehezebb feladatok berovics, Herendi és Schleier i1 elé a mélyépítőket. Itt meg kellett birkózniuk volt a fő-fő zászlóégető, He-11 az ingoványos, süppedékos talajjal. Most rendi ■ pincéje volt a susmukos 11 újabb nehéz munka előtt állnak. Az új Ist- ellenforradalmi találkahely, 11 ván szállítóaknánál készülő feladóállomás Végre hitelt adtak a szavuk- ahol a kommunisták, a haladó 11 alapjait mintegy 15—20 ezer köbméter föld mik, rövid időn belül szét is gondolkodású parasztok lefogá- l1 megmozgatásával kell elkésziteniök. Ezzel pár~ sánalk tervét kiagyalták. i1 huzamosan építik a közbeeső tartószerkezetek I alapjait is. Nem kériinh Az Újpesti Bányagcpgyár megkezdte mára , , vabm tojie- «' vasszerkezetűk szállítását és ebben az évben mények -bői. Nem engedjük „ szerelést is. Tervek szerint az széledtek. Ami Herendit, Em- berovicst és Schleiert illeti, azok úgy oldalogtak el, mint télen a fárkasordító hidegbe kivert kutyák. Ábrázatukra volt írva, hogy mélységes csalódással fogadták, a'hírt. Ez lenne hát a szilvási ellenforradalmi zendülés története. rasztok a régi szokások szerint este nyolc óra tájban térnek meg a mezőről, a férfiak kiállnak a kiskapu elé és várják a csordát... Legalábbis ezt mutatja a külső. A hamu alatt azonban izzik a parázs. A kommunisták, a becsületes emberek el-el gondolkoznak a történtek felett, mérgelődnek, tanakodnak és erre a következtetésre jutnak: — Ej, de buták voltunk mi ellenforradalmi zendülés tört ki Szilváson. Elmúlt már nyolc óra. Faluhelyen ilyenkor szoktak hazatérni a mezőről. Az asszonyok főzéshez láttak, a férfiak kifogták lovaikat, bevezették az istállóba, fényért vetettek elé- bük, .majd kiálltak a kiskapu elé és várták a csordát. Közben szOmszédoltak is kicsit — szóval minden úgy történt, mint általában történni szokott. Schleier Dániel, a község leghíresebb galambtenyésztője ezidőtájt rádiójával bíbelődött. Recsegett-ropogott az istenadta. , x Végre egyenletesen búgott és síri hangon mondta valaki: — Figyelem, figyelem! Fontos közleményt olvasunk fel!..; Ellenforradalmi banditák támadtak a népi hatalomra, fegyveres csoportok lőnek a parlamentre és más fontosabb középületeinkre. Hadseregünk, rendőrségünk és belső karhatalmunk sikeres tűzharcot folytat velük szemben ... Kérjük. a lakosságot, hogy őrizze meg a nyug.sj A rádió ismét recsegni kezdett. Dühösen káromkodott Schleier, égre-földre szidta szomszédját, a kis villanydarálóért. Mert amikor bekapcsolja, mindig vége van a rádiózásnak. Hanem kár mérgelődni! Víg tölt a galambtenyésztő! öröm- téli vigyorra torzult a szája, kéjesen nyújtózkodott egyet és kiröhant az utcára: — Emberek! Hé emberek! Kitört a forradalom! Lövik a parlamentet! Értelmetlenül és megütődve néztek rá a kiskapukból. Különösért Kustra Pali bácsi, a párttitkár, aki néhány házzal odébb beszélgetett. Schleier — nem tudni mit várt attól a „forradalomtól“, tálán azt, hogy kétgatyás gala fnbjai négygatyásak lesz-(> neit? —- mint a megszállott ro-11 ■dfjpv fsain írnvslviwő<v hangászott a poros főutcán ésíMST iaiU gazdasaga eszelősen ordítozta: |i — Vazul! Vazuul! Pesten ki- é tört a foorradaloom!... ,; Emberovics Vazul, a kiál-|i tás céltáblája a fülét hegyezte, tpbben kifutottak az utcára.<> -- „ , T Néhány perc alatt, mint a(ihatár jgen felaprózódott az gyorsan elharapózó tűz, úgyéldők folyamon. Ügy mondják, terjedt végig a baljós hír' a(»ez attó1 van- ho«y közel a vá* kiékapuban álldogáló emberek tros. ipa» és bányavidék és között. A kis Móricz Ernő ;sJmindennap jár a busz. Viszi a lélekszakadva rohant Szabó \ munkaerőt az iparba. A család- Lajcs tanácstitkárhoz: f nak azért kell valami munka fodahaza a faluban. Bérelnek — Lafos bácsi, nem hal- r hát tartalékföldet vagy tartanr."iiv.'i'.'i' sóz lotta mi r nak egy-két hold sajátot, s vijn? Azt mondják, Pesten ki- fmáris megvetették a kétlaklság tört a forradalom!.;; falapját. Nem is ez a baj — ter— Ne beszélj badareágo- fmészetesen csak akkor nem, kát! fha mindez nem megy az ipari — Igázat mondok! *— erős-« munka rovására—, mert a leg- ködött a Móricz fiú. — A Da-' több kisparasztnak vagy falusi ni bácsi saját fülével hallót-1 iparosnak nagy családot kell tá a rádióban! _ * .eltartania. Hét-nyolc éhes száj Szábó elvtám besietett a szó- legtöbb háznál naponta a bába. Felesége izgatottan ke- fkenyeret rcsgéü a rádióiriságban. J g éppen a kenyérgand ^ * Síd*, kérjjf« 2L«i, nem hagyott kétséget a szavai <|Va|£ részaratóst váilaljon va: — A szerepeket Játszották..; J^elyik &töbeli gazdánál. Berohannak az iskolába, elégetik a vörös zászlót, megalakítják a „nemzeti” tanácsot, & • ha sikerül — lefegyverzik f istván-akna és a rendőrőrsöt, összegyűlnek a másután készítik Jövőre üzembebelyezik az Islván-aknai drótkötélpályát pincében, susmukolnak kicsit , f megkezdik meg! |[ De azért — hogy mégsem va- 11 gyunk minden „további fejle- <1 meny” ellen — kívánjuk, hogy!' olyan folytatása legyen a zen- i a Mezőgazdaság dülésnek, hogy = * - - “ - ~ auiesneK, nogy a nerenaien. \ c * > • ■ - .. $ Azóta ismét csendes a holtuk napjáig megemlegessék! #5zerarugyaV dolgozol falu, a pa- Megfelelő büntetést kapjanak f w . . . é isok szerint — az emberi humanitás névé- * A Mezogazdasagi Szeraru- i Pécsújhegy között egy- a 3. számú Mélyépítő Vállalat munkásai az új drótkötélpálya tarlóén a drótkötélpálya hetven százalékig készül cl. A hátralévő szerelési munkákat a jövő évben végzik majd el, úgy, hogy a jövő év második felében mar üzembe lehessen az új létesítményt helyezni. Bizonyára sokan kérdik, hogy mi lesz a jó öreg villamossal, ha elkészül a drótkötélpálya. Bizony a villamosnak a drótkötélpálya készítésével írják meg a felmondólevelet. Ami kor a drótkötélpálya megkezdi az üzemelését, nem lesz már szükség a villamosvasúti szállításra. A villamos nem Is jár fel utána már Béke-aknáig, hanem csak az épülő István légaknához szükséges anyagokat szállítja majd a hármas számú őrház.ig. Aztán egy szép napon végleg eltűnik, átadva helyét a korszerűbb, jobb, olcsóbb szállítási eszköznek, a drótkötélpál.vana-a. üdöíőt avattak J Miért nincs éiieli orvosi i Mezoffazdasasi * ^ ügyelet? az emberi humanitás névé- f A Mezőgazdasági Szeráru- ben. A humánus politika ma é syar szakszervezetenek ko- egyet jelent azzal, hogy leszá- t rülbctul lí ezer formtja volt, mólunk azokkal, akik ismét ) amit már joideje údttlő-léte- vérre, rombolásra, zászló- és jt sitesre tartogatott. Ezt az könyvégetésre, egyszóval fa-1 összeget a vállalat korülbe- sizmusra törekszenek. # 1Ü1 ugyanennyivel megtoldotKicsiny, háromszáz lakosú j adott hozzá az igazgató- falu Szilvás, de példája figyel- I Is- társadalmi munkával meztető lehet nemcsak a me- f segítettek a dolgozók és így gyének, hanem az ország szá- I sor kerülhetett az elmúlt hét mára is. Elsősorban is azoknak t ®z0.*T,j>atj^n * ^y;'r harkányi az elvtársaknak, akik alig há- üd"ö*"e* íeiavatasára. romnegyed évvel az ellenforra- $ vendóglő melléképületében akkor! Várni kellett volna ki- dalom után személyi torzsaliko- f létesült, több szobával, tármii 4 O 7‘»ol O IzatKootÁI A eenl I _ . ........ . , i aa a r a . ara. . • a közbeszólással! megtudtuk volna, lesznek a további ősit azzal Legalább hbgy mik fejlemények. Tetszetőseik az érvek, én is elfogadtam először. Hanem — rövid gondolkodás után — megváltoztattam az álláspontomat. Mert vajon mi ic történhetett volna? dással töltik drága idejüket, t salkodóval. A szobákban ti- akiket megint elfogott a fele -1 «-«hatan kapliatnak állana * «m»*™** akik elfeledkeznek arról, hogy I jast. építőmunkárvk közben, amíg J Az avatáson a gyár 49 dolcsak ellenség 'lesz, állandóan \ vett részt. A gyár f tánccsoportja kultúrműsort ütni kell. Magyar László adott, majd a meghívottak r közös vacsorán vettek részt, t Miből él hetven család? Schleier, Emberovics, s még vagy hat ember időközben a főiéire ért. Helyesebben Herendi Ferenc háza elé. Nem A nagykozári girbe-görbe és a család tagjai szépen megművelik. Ebből azonban még nem lesz kenyér az asztalra. A kisparasztok úgy biztosítják évi kenyerüket, hogy beállnak részaratónak. Tavaly is 110 holdat vágtak le falubeli részaratók. Ugyanis a tehetősebb, nagyobb darab földön gazdálkodó parasztok úgy cselekszenek, hogy meghagynak maguknak egy holdat, amit a családdal kényelmesen levágnak, a többit, sokszor háromnégy holdat is leszerződik részes aratásra. Itt kell megemlíteni, hógy a faluban három nemzetiség is lakik: magyarok, horvátok és németek. Az egyetértést mi sem bizonyítja jobban, hogy válogatás és részrehajlás nélkül kötik egymással a részaratási szerződéseket. Vranesics János tavaly Hoffecker Jó-11 zsefnek adott ki másfél holdat aratni, s jól egymást így él a többi hetven család is, s mire vége az aratásnak, s> nemcsak a földművelő gazdák-1 nak, de nekik is biztosítva van # az évi kenyerük. 4 Csakhogy idén nem igyekez- # Ezt a nagy mennyiségű üvegnek a szerződéskötéssel. A köz- ) gyapotot Komlón, Koesuth- ségi tanács már tárgyalta a * aknától néhány méternyire dolgot, dobolták is, de eddig egv ' ...„ .. , . .. gazda sem Jelentkezett, egy ré- örökítette meg a fenykepezo(i gép. Ügy látszik olyan sok van i belőle, hogy a megfelelő táro- 1 \ lésről nem szükséges gondoskodni Vagy talán nagystílű í pazarlás inkább? szes arató sem kereste fel a tanácsot. Pedig azoknak, akiki tavaly kiadták a gabonát részi-1 ben levágni, nem szaporodott; a munkaerőjük. i Igen helyesen, a községi tanács nem ” rosszallólag bírálja; el hosszantartó elmaradásukat. Belátják a tanácshézán, hogy az esős idő hátráltatta a munkát, összetorlódott kapálás, kaszálás, nincs ideje a kozári parasztnak tanácsot járni, mikor a határban temérdek a dolga. Ezért a tanácselnök, meg a többiek vállalnák még azt is, hogy este fogadják a szerző-. dSket, csak jöjjenek, mert nya- \ kukon az aratás, s ha minden jól megy, a jövő héten meg- pendül a kasza a kozári határban, még a búzaföldeken is. öt évvel ezelőtt igen üdvös intézkedést tettek egészségügyi vonalon Pécsett. Hétköznapokon este 6 órától másnap reggel 6 óráig bármely percben orvoshoz jutott az arra hirtelen rászoruló beteg. Csak feltárcsázta az inspekciós orvos 3000-es hivő számát, vagy a 05-at és a posta az esetleg éppen úton lévő Inspekciós orvost vlsszaérkeztekor azon nal értesítette újabb feladatáról. Az inspekciós orvos az SZTK épületében tartott ügyeletet s itt őt személyesen is fel lehetett keresni. A város lakossága öt év alatt ezt megszokta, — az egész napon át dolgozó körzeti orvos nyugodtan hagyhatta magára körzetét délutáni rendelése után — megnyugtató volt az a tudat a betegek és az orvosok számára, hogy az ügyeletes orvos őrködik a város felett és sürgős esetben bármikor igénybe vehető. Októberben c kijárási tilalom miatt megszűnt ez az üdvös intézkedés, és még ma sem vezették be ismét. Az orvos, ha tökéletes munkát akar végezni, akkor az esti rendelés befejezése után sehová nem mehet, napi fáradalmai, munkája után otthon kell rostokolnia, mert körzetének betegellátása nincs biztosítva. Pedig pihenésre, kikapcsolódásra, üdülésre neki is szüksége van. Tapasztalatból tudom, — többször előfordult, ha valakinek éjjel sürgős orvo- si segítségre volt szüksége, néha órák hosszat kellett keresnie orvost s ha talált, meg kellett fizetnie a vizit- dijat, mert hiszen az az orvosnak megjár. Van egy másik lehetőség is: a beteghez kihívják a mentőket. A mentők csak orvosi hívásra mehetnek ki s ha envotr- iégből mégis kórházba viszik a beteget, kérdés, hogy az orvosilag nem''•értékelt, laikus hívások nein jelentenek-e többletmunkát a mentőknek és a klinikáknak. Az egészségügyi szervek ellenvetése a hétköznapi ügyelet bevezetésénél az, hogy nincs rá keret, és az orvost ingyen kell • igénybe venni, öt éven keresztül ingyen láttuk el ezt a szolgálatot és soha nem is kértünk ezért fizetést, mert láttuk, hogy ez a közösség érdeké. Budapesten még az októberi napokban is működött orvosi ügyelet, itt pedig nagy harc árán sikerült ejérni a hétvégi, szombati— vasárnapi, — hétfő reggelig tartó ügyeletes szolgálatot. A megterhelés, ami a hétköznapi ügyelettel járt, nem volt sok az orvos számára. Ugyanis minden orvosra egy hónapban egyszer került sor az ügyelet ellátására, az ünnepi ügyelet pedig háromhavonként egyszer esett ugyanarra az orvosra. A többi orvos nyugodtan élvezhette hétvéai pihenőjét. Végeredményben a hétköznapi ■ ügyelet mellőzésével a betegellátás éjjel nincs biztosítva, az orvos munkaerejét túlzottan igénybe veszik a feladatok, a mentők és klinikák túl'vannak terhelve a sok felesleges és sürgősnek jelzett betegszállításokkal. Mindez véleményem szerint megköveteli a hétköznapi éjjeli ügyelet azonnali visz- szaálütását. DR. GYOPÁR JENŐ, a Vili. sz. körzet kezelőorvosa Nagykozámak mintegy negyven százaléka, összesen 70 család gazdálkodik egy-két holdon, s emellett van még egyéb azért, mert a főtéren épült, kereseti forrása is. De vala- hánem azért, mert Herendi-« mennyien arra törekednek, nek negyven holdja van, b az!'hogy őszkor mázsán felüli hízó ilyen birtoknak nagy a tektn-! legyen az ólban. Ehhez kukori- télye! i'céra van szükség, kukorica peA hét-nyolc főnyi csoport «'dig jól megterem a kozári ha- Herendl Ferenc háza előtt állt« tárban. így azt az egy-két hólés nem tudni mit susmukol-1 dat elfoglalja a kapásnövény másfél hol-d _ y megértették PdZdtíCíS Kossuth-aknin Egy hőnap az NDK-ban A jövő héten kedden, az úttörőház különböző szakköreinek 14 tagja két nevelő kíséretében a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. Csehszlovákián dt vezet útjuk Bad-Schandauba, ahol a lipcsei úttörőház igazgató- helyettese várja őket. Itt két részre oszlik a magyar küldöttség. Négy gyerek egy névelővel Weimarba, Goethe ét Schiller városába utazik, majd Lipcsébe, ahol megtekintik az ottani úttÖrŐhá- zet, végignézik a mezőgaz- \ dasigi kiállítást. Innen Berlin lesz a következő állomás, majd az Északi-tenger partja. Tíz gyerek egy nevelővel a Ztttau-l hegyvidéki úttörőtáborba látogat, megismerve Sziléziát, Drezdát, Berlint. Egy hónap múlva tér vissza hazájába a kis csapat. Gondosan készülnek a nagy útra. Minden nap német nyelvleckét kapnak, hogy megtanulják a legszükségesebb szavakat, német irodalom, földrajz, művészettörténeti órákon vesznek részt s az ujoncpróbát is le kell tenniök. Az itthonmaradóttáknak sem kelt elkeseredniük. Minden napra készített számukra programot 1 az úttörőhöz vezetősége, Minden hétfőn jdtékdélutdn, kedden kitin- \ dutás, szerdán az újonc- próba anyagának tanulmányozása, csütörtökön kirándulás, pénteken mesedélután, ' zene- és énektanulás, szombaton délutánonként filmvetítés, vasárnap klubdélután, > tánc, sakk, ping-pong, túra stb. , t A szórakozás közben 1 azonban készülni kell a > nyári táborozásra íz. Az úttörőháznak Fonyódon van telke, ahol augusztus 10—24- * ig „nomád életet" élnek ezok az úttörők, akik szeretik a természetet, a szabad levegőt és a Balatont. (, Ez a kép Is Kossuth-aknán készült. A régi szállitógépházat már évekkel ezelőtt lebontották, a szállítógépet is máshova szállították, csak ezt az egy lendkereket felejtették itt. Ugyanúgy nyugszik a betonalapzatán, mint 20 évvel ezelőtt, csupán azzal a különbséggel, most már a rozsda sem kíméli. Nem igaz, hogy nem 'ehetne valahol hasznosítani
