Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-19 / 116. szám

2 NAPLÓ 195T MÄ TTTS 1». így helyes ez, hiszen közös a cél önállóan működik a Mohácsi Sokatok Olvasóköre All jón itt a Hórthy-korszak „nemzetiségi politikájának“ egyik díszéül a következő mon dat: „Mohácsi sokatok ma­gyar olvasóköre. Félreértés ne essen; nem arról volt szó, hogy abban az időben azok a mohácsi sokacok, akik a ma­gyar olvasókörben akartak es­ténként összejönni, a sokac ol­vasókör mellett találjanak egy magyar olvasókört is. Nem. Az akkori idők erőszakolt „magyarositásd" politikájának következménye volt, .hogy a több ezer mohácsi sokáénak nem engedték meg hagyomá­nyaik ápolását, nem tették le­hetővé számukra egy, mond­hatnánk nemzetiségi ház fenn­tartását. Csak a magyar ol­vasókörben jöhettek össze. Most, ha valaki Mohácson a Táncsics Mihály utcában jár, már messziről feltűnik egy szépen tatarozott épület, hom­lokfalán a felirattal: Mohácsi Sokacok Olvasóköre. Miként működik ez a művelődési ott­hon, milyen programmal fogja össze a szórakozni, művelődni kívánó sokacokat? —i erről be­szélgettünk Bundzsáklia Má­tyással, az otthon vezetőségé­nek egyik tagjával; Ez év januárjában közgyű­lést tartottak és újjáválasztot­ták a vezetőséget. Elmondhat­ni, hogy a vezetőség Kovácsics János elnök irányításával jól dolgozik. Hozzáláttak az otthon keretében működő tánciskola szervezéséhez, ahol sokac népi táncokat tanulhatnak a fiata­lok. A tánciskolának nagy a sikere: már csaknem negyven fiatal ropja szerdán és szom­batonként a sokac népi táncot. Tanulásukat, szórakozásukat a délszláv központ énekeket és táncokat tartalmazó könyvek küldésével is segíti. Működik a színjátszócsoport is: leg­utóbb egy műsoros est kere­tében léptek fel: két magyar és egy sokac színdarabbal ked­veskedtek a közönségnek. A jól sikerült est bizonyítéka: csaknem 8000 forint bevétel. De nemcsak egy-egy na­gyobb műsoros est alkalmával jönnek össze a művelődési ott­honban, hanem szinte estén­ként benépesül a ház. Köny­vek, biliárd, napilapok várják a szórakozni, tanulnivágyókat. Bundzsáklia Mátyás elmon­dotta, hogy a látogatottság nö­vekedése az otthon nagyobb önállóságának is köszönhető. Az olvasókör működésébe ma már nem szólnak bele, nem határozzák meg pontról-pont- ra á feladatokat, nem korlá­tozzák tevékenységüket a kü­lönböző szempontok halmazá­val A nagyobb önállóság, fókó- zott felelősségérzetre, sokré­tűbb tevékenységre ösztönzi a vezetőséget, tagokat. A még elevenebb kultúráiét megte­remtéséért több tervét szövö­getnek. Gazdagítani akarják az olvasókör berendezését: több széket, asztalt, színpadi kellékeket kívánnak beszerez­ni. Tervbevették egy mezőgaz­dasági szakkör megszervezé­sét is. S még egy: nagyon há­lásak lennének, ha italmérési engedélyt kapnának. Nem akarnak ők — mint mondot­ták— dáridóznd, de a látoga­tók is szívesen fogadnák, ha esténként egy-egy pohár sört is megihatnának beszélgetés közben. Havi öt hektoliter „sörkeretet“ kérnek. -. -. Jó úton halad az olvasókör vezetősége, hogy még jobb, még sokrétűbb művelődési, szórakozási lehetőséget teremt­sen a mohácsi sokacok számá­ra. így helyes ez, hiszen közös a cél;ji (— ray) Június 30-ig lehet áicsttii a BékeAöicsön kamatozó JiBivényeit Az Országos Takarékpénz­tár felhívja mindazokat, akiknek birtokában I. és II Békekölcsön kamatozó köt­vények vannak, hogy azo­kat az 1908/1956. MT számú határozat értelmében, az új visszafizetési feltételeknek megfelelő, új kamatozó köt­vényekre, vagy kívánságuk szerint a VI. Békekölcsön nyereménykötvényeire cse­réltessék át. Az átcserélés végső határideje június 30-a. A nyereménykötvényeket nem kell átcserélni, csupán a kamatozó kötvényeket. Tiltakozó nagygyűlést tartanak Pécsett A nemrég megalakult „Gyermekért Bizottság” május 23-án, csütörtökön délután 5 órakor tiltakozó nagygyűlést ren­dez Pécsett az SZMT Színház-téri székhazában. A tiltakozó nagygyűlésen résztvesznek az összes pécsi iskolák és óvodák szülői munkaközösségének tagjai, a pécsi területi nőtanácsok asszonyai, az üzemek dolgozó női, a pedagógus nők. A nagy­gyűlés célja, hogy Pécs asszonyai, az édesanyák egységesen hallassák hangjukat, egységesen tiltakozzanak a nukleáris fegyverek használata és a felfegyverkezés ellen. A Városi Nő­tanács nevében Kiss Istvánné elvtársnő köszönti majd a nagy­gyűlésen megjelenteket, majd Tamási Márton elvtárs, a peda­gógus pártszervezet titkára' mond ünnepi beszédet. Már a nagygyűlés előtti napokban a nőtanácsok a területeken meg­kezdték a tiltakozó aláírások gyűjtését, az iskolákban pedig ankétokat, gyűléseket tartanak. Ezeken a szülői munkaközös­ségek tagjai kifejezésre juttatják kívánságukat, hogy gyerme­küket szocialista szellemben, a proletár internacionalizmus jegyében tanítsák és neveljék. „£de& hazám lohadj izío&dbt..“ Megkezdődik a pótválasztása Az elmúlt években a bírósá­goknak komoly segítséget nyújtottak a dolgozó nép kül­döttei: az ülnökök. A dolgozó népnek ez a közvetlen rész­vétele azonban csak akkor eredményes, ha a bírói mun­kában olyan politikailag ön­tudatos, élettapasztalatokkal rendelkező, feddhetetlen múltú ülnökök vesznek részt, akik méltók a dolgozó nép bizal­mára és helyesen képviselik annak érdekeit. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a népi ülnö­Május 26.| Építők Napja Az Építők Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága, illetőleg az idei Építők Napja rendezőbizottsága elkészítette május 26. műsorát. Az Építők Napja ünnepsé­geit délelőtt a Széchenyi téren és a felső-sétatéren, délután pedig a balokányi ligetben tartják. A rendezők mintegy húszezer pécsi és vidéki építő- munkás és más látogató rész­vételére számítanak. A délutáni szabadtéri játé­kok, a színpadi és sportműsor költségeit, „Az Építők Napjá­ra“ készített ízléses emblémák bevételéből fedezik. (Az Épí­tők Napja pécsi műsorát a ké­sőbbiek során közöljük.) népi ülnökök Baranyában kőket kijelölő szervek, nem mindig gondoskodtak ’ arról, hogy a bíróságokra olyan ül­nökök kerüljenek, akik való­ban emelik az igazságszolgál­tatás színvonalát. Sok olyan ülnököt választottak meg, akik a bírói feladatokat nem tudták helyesen ellátni. A legutóbbi ülnökválasztás óta, különösen az 1956. évi októberi ’ ellen­forradalmi események miatt, az ülnöki létszám csökkent. Ugyanakkor szükségessé vált egyes ülnökök visszahívásá­nak javaslása is. A bíróságok zavartalan mű­ködésének biztosítása ezt ül- nök-pótválasztás tartását te­szi szükségessé. Az előbb em­lített hibák megelőzése ér­dekében a pártszervek, taná­csok, üzemek és vállalatok hat­hatós támogatását kérjük az ülnökök kijelölésénél és meg­választásánál. Ha ez így lesz, remélhető, hogy a közeli ta­nácsüléseken az arra legmél­tóbbakat választják meg ül­nökökké. Csorba Sámuel a megyei bíróság elnöke TTünneplőbe öltözött a Janus Pannonius Gimnázium ezen a napfényes májusi szombaton. Ünnepélyes csend üli meg a fe­gyelemre intő merev folyosókat. Zöld gallyak, kedves virágok színei muzsikálnak az ezernyi emléket őrizgető falak között, s egyszeresek halkan, bánatosan végighullámzik a folyosó­kon a régi-régi diákdal: „Ballag már a vén diák... tovább ... tovább.” A könnyes búcsúcsókok és a zúgó emlékek közül már fel-felbukkan a jövő, az élet. Az élet, mely olyan nehéznek, fárasztónak tű­nik, s ahol már nem nyújt menedéket az ölelő karú iskola. Nem nyújt menedéket, de azért velük lesz örökre. S most az iskola kis közössége után egy nagyobb, komolyabb kö­zösség várja őket. A mi kis hazánk katonái lesznek ők is. Dolgozók, édesanyák. Minden, most még könnyes szemből kicsattanó élet ragyog, minden, még az ünnep emlékidező hangulatában ringatózó lány a fiatalság egy- egy lobogó ígérete. A legszebb imádságot, József Attila sorait, mondták el most, amikor jelképesen kiléptek az életbe; „Édes hazám fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad." Ä edves lányok, meleg szeretettel tárja fe­létek ölelő karjait a Haza, legyetek va­lóban hűséges fiai és kedves iskolátokat ne felejtsétek el soha. (L. E.) Ötven tonnás vasbetonelemekből készül az újhegyi erőmű Október után, október ellen írta: Marosán György, az MSZMP Központi Bizottság titkára /. Ha a párt egységes — legyőzhetetlen A párt az összes magyar kér­dések és problémák megoldá­sának a kulcsa. Ha a magyar munkásosztálynak van erős, egységes, harcos, marxista— leninista pártja, amely képes végrehajtani a helyes és jó nemzetközi tapasztalatok bázi­sán kialakított politikáját, mindenkor tekintetbe véve a magyar helyzet realitását, a sa­játos magyar viszonyokat, és meg tudja őrizni, védeni és erősíteni az osztály egységét minden osztály idegen nézettel szemben, akkor nincs és nem lesz olyan kérdés, probléma, amellyel meg ne birkóznék, amelyet ne tudna győzelemre vinni. Ha viszont a munkás- osztálynak nincs ilyen pártja, vagy gyenge, ingadozó, ha bel­ső ellentétek züllesztik, vagy tehetetlenné teszik, akkor a felmerülő kérdések, vagy prob­lémák nyitottak, megoldatla­nok maradnak. Ez esetben a munkásosztály, a magyar nép vezető ereje és vezérkara a párt, valamint az egész ország érdeke ki volna téve a hazai és a nemzetközi imperialista pro­vokációknak, támadásoknak, felforgatásoknak. Ha az elmúlt években elért fejlődést ie eredményeket, az októberi magyar eseményeket és a nemzetközi eseményeket elemezzük, ha az események fő fordulatainak alakulását vizsgáljuk, meggyőződhetünk a párt vezető szerepének fontos­ságáról, a párt nélkülözhetet- lenségéröli De érdemes megvizsgálni, elemezni az ellenség támadá­sait a magyar nép ellen az el­múlt 12 esztendőben. Mi volt a hazai és nemzetközi reakció fő támadási pontja és állandó céltáblája? A párt. A párt el­len folyt a harc, mint az egye­düli olyan erő ellen, amely kö­vetkezetesen harcolt olyan kérdésekért, mint a földosztás, az államosítás, a tulajdonvi­szonyok megváltoztatása, a né­pi demokrácia megteremtése, a proletárdiktatúra kivívása,' megerősítése, megvédése Ma­gyarországon; Emlékezzünk csak vissza, milyen bősz és dühödt támadá­sodat vezettek a kommunista párt ellen, amikor a munkás­osztály egységéért folyt a harc. Mindenáron meg akarták aka­dályozni a munkásosztály elvi, politikai és szervezeti egységé­nek megteremtését. Az ellen­ség nagyon jól tudta és tudja most is, hogy egy elvi, politi­kai és szervezeti egységen ala­puló párt legyőzhetetlen. Ha az osztály valamennyi erejét egységes vezetés alá he­lyezzük, hatalmas minőségi ug­rás következik be, megterem­tődik a feltétele az egész dol­gozó nép nemzeti egységének is. Ahol sikerül, vagy sikerült az ilyen egység létrehozása, óriási nemzetközi erőt és von­zóerőt gyakorolt. Az egyes or­szágok sikerei nemzetközi si­kerekké válnak, erősítik a pro­letár internacionalizmust, a más népek és nemzetek harcát minden imperialista agresszió ellen. Harc nélkül nem lehet elér­ni az egységet, eredményeket, sikereket és győzelmeket. Szün­telenül szívós, kemény harcot kellett és kell folytatnunk ha­zai és nemzetközi arányokban, mert maga az egység — a ka­pitalista is, az imperialista is — nemzetközi. Az ellenség taktikája és stratégiája Ez a harc évtizedek óta tart, amióta modem értelemben vett munkásmozgalom van, és még élesebb lett, amióta mar­xizmus—leninizmus, azaz kom­munista pártok vannak. Az el­lenség, bár nagy gyakorlatra tett szert! a fejlődést, a prole­tár intemaeioalizmus sikereit megakadályozni nem tudta. Nem is fogja tudni feltartóz­tatni az eszmei hódítást, de a szervezeti erők kialakítását sem sikerült megakadályoznia. Az ellenség nem mond le a harcról, nem is fog lemondani, legfeljebb módszereit, taktiká­ját cserélgeti, a stratégiája és a stratégiai cél . változatlan es világos. Ez pedig az, hogy dön­tő csapást mérhessen a kom­munistákra, a pártra, a mun­kásosztály vezető pártjára. Kezdetben az volt a cél, hogy ne jöhessen létre a munkás- osztály vezető pártja, ne le­hessen megszervezni a kom­munista pártot. A nemzetközi munkásmozgalom sok történel­mi tapasztalata támasztja alá ezt a tényt. Ha mégis létrejött egy ilyen párt, rögtön gyengí­teni próbálták, és ha sikerült, igyekeztek összetörni. Mert, ha egy ilyen pártot összetörnek, vagy illegalitásba' kényszeríte­nek, biztosítva van az út a tő­ke megvédésére, vagy a már megdöntött tőke hatalmának restaurálására. Az októberi események során is különböző tetszetős jelsza­vak, „demokrácia”, „szabad­ság”, „nemzeti függetlenség”, szuverenitás” voltak az ural­kodók. Amikor ezen a téren bizonyos eredményeket elér­tek, megnyíltnak hitték az utat a restaurálásra. A restaurációs törekvések csak akkor tudtak realizálódni, amikor a Magyar Dolgozók Pártja szétesett. Megjelentek a megdöntött hazai és nemzet­közi tőkések, földbirtokosok a régi úri rend visszaállítására Magyarországon. Mindszenty és Eszterházy nem a magyar népért, hanem a saját osztály­érdekeiért, kiváltságaiért szállt síkra. Ez alig'szorul magyará­zatra. Csak a vakoknak nem sikerül- meglátni és a süketek­nek meghallani a tettek és a beszédek alaphangját. Az ellenség mindén fegyvert és eszközt felhasznált és fel is fog használni célja elérésére, befolyása növelésére, osztály­idegen, revizionista nézetek be­csempészésére. A revizionista nézetek elterjesztése a pártban alkalmas arra, hogy frakciók és csoportok jöjjenek létre, ál­demokratikus és szabadság­követelésekkel. Az osztálytar­talom nélküli - „demokrácia”, „szabadság” az osztályharc ta­gadása, az imperializmus el­kendőzése a taktikai fegyve­rük. Ezután kerül sor a párt vezető szerepének tagadására, ami egyet jelent a munkás- osztály vezető szerepének ta­gadásával. Mindent megtesznek, hogy az elkövetett hibák és bűnök kihasználásával lerombolják a párt tekintélyét, lejárassák a vezetés tekintélyét, szétzüllesz- szenek mindent, 'ami a párt és az osztály egységét szilárddá, ellenálló erővé tudja kovácsol­ni. Ezután már csak ki kell várni egy olyan időpontot, amely hazai és nemzetközi vo­natkozásban alkalmas az álta­lános támadásra. A siker érde­kében soha sem riadtak visz- sza kezdetben a szabotázstól, az összeesküvéstől, gyilkossá­goktól, s később, ahogy az ok­tóberi események alatt végig­szenvedtük, a tömegmészárlá­soktól sem. Ezzel akarták meg­félemlíteni a párt tagjait és magát az egész munkásosztályt. Persze nem új dolog ez Ma­gyarországon. Csak nem' sza­bad félejteni, mindig emlékez­ni kell. 1919-től napjainkig elég tapasztalat áll rendelkezé­sünkre. Amikor Magyarorszá­gon a párt és a munkáshata­lom ellen megindult a táma­dás — és ezt élesen alá kell húzni és figyelmeztetni kell a párt tagjait, s a pártonkívülie- ket is, az egész osztályt, s az egész magyar népet — ezzel egyidőben Franciaországban, Olaszországban, egész Európá­ban, de Dél-Amerikában is, támadásba lendült a tőke. (Folytatjuk.) A 120 holdas területen léte­sülő 90 ezer kilo Wattos pécsi erőműre ez évben 60 millió fo­rintot költenek. Ebből az ősz- szegből folytatják a Pécs és Mohács közötti dunai vízveze­ték építését, az erőmű főépü­letének munkáival pedig any- nyira jutnak, hogy a jövő év első hónapjában megkezdhe­tik a gépek beszerelését. To­vább építik a központi kapcsa- lóházat, a vízlágyítót és a szénkeverő-telepet is. Ez utób­bit a pécsi bányákból kikerült' palahegy tövében létesítik, s innen nagyteljesítményű szál­lítószalagon kerül a szén az erőmű kazánjaiba. Az eddig hasznosíthatatlan palahegy, mintegy 20—25 évig elegendő az új erőmű számára. A képen látható emelődaru a főépület előregyártott vas­beton-építőelemeinek összeil­lesztésére szolgál. A kép bal­oldalán egy háztetőformájú panel látható, amely 33 méter hosszú, 4 méter széles és 50 tonna súlyú. Ilyen elemekből — összesen 50 darabból — ál­lítják össze a főépület oldal­falait. Ion a peronoszpóra! Május közepétől csaknem szüretig károsítja a szőlőt. El­sősorban a leveleket, fiatal für töket, a szőlő zöld hajtásait támadja meg. Az első fertőzést az átteleló spórák szaporító szervei (konidiumok) hozzák létre, amely kiadósabb eső után kicsírázik és rajzó spórá­kat hoz létre. A rajzó spórák néhány óra alatt kicsirázhat­nak és a Ievélzet levegőnyílá­sain a levél belsejébe hatolva a Ievélzet és fürtök sejtjeit roncsolják szét. Mivel szabad­szemmel nem láthatók, így már idejében meg kell tenni az elóvédekezést fél százalékos bordói-lé permetezésével. A jelenleg! időjárás eléggé veszélyes. A sok esőzés előse­gíti a peronoszpóra fejlődését. Egyes termelők okulva az el­múlt év hibáin, nem késle­kednek, hanem már permete­zik szőlőiket. A bábáról Béke Termelőszö­vetkezet már végzett is 20 hold szőlő permetezésére», ’a- vában permeteznek már a mi- riagyűdi egyénileg gazdálko­dók is, mert csak megfelelő, időbeni védekezés esetén ment hetik meg szőlőtermésüket. BACZ tanos szőlészeti felügyelő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom