Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-17 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. MÁJUS 17. A KÖZÖS ÚT Már túl vagyunk azon az időn, amikor a szövetkezeti gazdálkodást kézzel-lábbal és öles cégérekkel kellett di­csérni, mert nem volt előttünk még hazai tapasztalat, ame­lyiken bemutathattuk volna százféle előnyét. Akkor bizony elkelt a színes agitáció és meggyőző szó, hogy végtére is rábírhassuk a parasztot: próbálkozzék a közösben. Sok paraszt megpróbálta. Ki így, ki úgy és sokféle ta­pasztalattal. De még azok is, akik idők múltán hátat for­dítottak a közösnek, kénytelenek csendes szóval elismerni, hogy ott könnyebb, jobb, csakhát még a megélhetés, a jö­vedelem körül van egy s más tennivaló. Ebben igazuk van. A közös út nemcsak azt jelenti, hogy tiz-húsz paraszt összeadja földjét, állatját és szerszámát, aztán ,/rhogy esik, úgy puffan” alapon gazdálkodnak, amíg a sok adós­ság és állam-hitel ki nem szorítja őket a termelőszövet­kezetből. Nem, ez korántsem közös gazdálkodás. Ez csak a megcsúfolása annak. Aki odahatároz, hogy megalapítja a közös gazdálkodás alapján egy nagyobb család jövőjét, an­nak sokmindennel számolnia hell. S elsősorban nem a ve­zetőn és vezetőségen, hanem a tagság nagy egészén mú­lik, hogy milyen lesz a jövedelmezőség a tsz-ben. A jövedelmezőség megteremtéséhez pedig gondolkod­ni, tervezni, okoskodni kcll^Amil a Ide — öt-tíz holdas gazdaságban — jövedelmezően alkalmaztak, az nem biztos, hogy ontja a forintot a nagy táblákon. Oda más elképze­lés, más munka és más munkaszellem kell, hogy sok csa­lád áldozatos munkája ne vesszen kárba s legyen miből osztani az év végén. Nagy általánosságban három tényező alkotja a jövedel­mező nagyüzemi és közös gazdálkodás alapját. 1. A gépi munka minél szélesebb és sokoldalú kihasz­nálása, de úgy, hogy abból ne csak a gépállomásnak le-, gyen haszna elszámoláskor, hanem a termelőszövetkezet­nek ís- Tehát átgondoltan irányítani a gépek munkáját. Időben szólni a gépállomásnak és kérni a megfelelő gépet s nem utolsó sorban helyesen beosztani a tagokat a gépek mellé, nehogy a tagok feleslegesen „osztogatott” munka­egysége többet „fogyasszon”, mint az egész gépi munka együttvéve. 2. Az állattenyésztés nagyüzemi megalapozása. Értem alatta, hogy a termelőszövetkezet minden erejével arra törekszik, hogy gyarapítsa, erősítse állatállományát. Ter­mészetesen itt is elsősorban a tehenészetet, mint ame­lyik a legtöbb hasznot hozza és a leggyorsabban. A tehe­nészet jövedelme havonként mutatkozik és eddigi tapasz­talatok bizonyítják, hogy nem egy termelőszövetkezet szép, havonkénti osztalékot fizet belőle tagjainak. S ha már az állattenyésztésnél tartunk, nem mindegy, hogy egy termelőszövetkezet milyen állatokat tart az is­tállóban. Nemcsak erkölcsi kérdés ez, hogy a tsz-t job­ban figyelik az egyéniek, hanem gazdasági is. Mert a nagyüzemben minden feltétele megvan a törzstenyészet kialakításának, kiváló egyedek kitenyésztésének. S ma — az állami gazdaságok után — az állam is a termelőszövet­kezetek törzsállományára támaszkodik az ország állatállo­mánya felfrissítésében. 3. Nem közömbös és főleg nem mellékes, hogy milyen háztáji területeket és állatállományt engedélyeznek a szö- vetlcezetek tagjaiknak. A nagy darab háztáji és mellette a több számos állat előbb vagy utóbb elvonja a tagok fi­gyelmét a közös munkától és egyre csak azon igyekeznek, hogy a kis „sajátjukat” megműveljék, gondozzák s mellette elhanyagolják a közös érdeket, amiből nekik is, a szövet­kezetnek is nagyobb a haszna. Másodlagos feladatnak vé­lik a közös táblák művelését, sokkal nagyobb gondot for­dítanak a háztáji megkapálására és nem csoda, ha így a közöst felveri a gaz. Nem rendeletek és intézkedések dolga ez. A közösben dolgozó valamennyi paraszt jobb belátását és érdekét kell határozatba foglalni, úgy, hogy mindenekelőtt a közös gazdaság legyen az első és a legjobban gondozott. De a határozatok is csak akkor érnek valamit, ha azo­kat maradéktalanul és minden tag végrehajtja. S itt kezdő­dik a vezetőség munkája. Olyan feltételeket teremteni — fegyelemmel és határozott szóval —, hogy ott minden tag kénytelen legyen úgy dolgozni, ahogy azt a nagy közös­ség elhatározta. A meggyőző szó mellé természetesen szükséges a jó­példa is, amit az utóbbi időben igen elhanyagolunk. Pedig pclda van megyénkben is. Csak fel kell kutatni. Az egyik „öreg” termelőszövetkezetben az állattenyésztésből tanul­hatnak, a másikban a növénytermesztés megszervezését sajátíthatják el néhány nap alatt. Hasznos tehát felújí­tani a szövetkezetek látogatását, hogy tanulhassunk egy­mástól, egymás sokéves tapasztalataiból. Vegyük át a má­sik termelőszövetkezettől mindazt, ami ott jobb és mond­juk el saját munkánkból, amit mi jobban csinálunk. Mert a közös munkához nemcsak az tartozik, hogy a termelőszövetkezeten belül megteremtjük az összhangot, de a megye, sőt az ország valamennyi szövetkezetével hasz­nos és tapasztalatbővítő kapcsolatot létesítünk, valameny- nyiünk gyarapodására; 3247 tonna kő Báránytetőről A bárány te tői kőbánya ti­zenhat dolgozója olyan követ termel, amit legszívesebben építkezéshez, házak lábazatá­nak kiképzéséhez használnak az építők. Mégpedig azért, mert itt nem robbantanak, időnként egy-egy lövéssel csak lazítják és kézzel fejtik a kö­vet; Májusban 3247 tonna követ kell íejteniök a kőbánya dol­gozóinak ahhoz, hogy teljesít­ek a tervet. A célt ebben a hónapban már minden való­színűség szerint sikerül is el­érniük, mert a létszám meg­van és jók a teljesítmények. A jó teljesítmények titka pe­dig, az üzemvezető szerint ab­ban rejlik, hogy a teljesített munka után kapja mindenki a fizetését, így érdekelt abban, hogy szorgalmasan dolgozzék. Építkezéshez szükséges kő­ből nem lesz tehát hiány, mert a báránytetői kőbánya dolgo­zói tervük teljesítésével bizto­sítják májusban azt a mennyi­séget, amely az állami válla­latok és a magános házépítők munkájához szükséges. A lottó e heti nyerőszámai: j ■ 7,52,58, 62, 67 I 2 m m m ■ ■ iimiiiiniiHiiiiiiiiiiiiuaiiiimiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiuiiimiiuiiiuMiiiiDUUiiiiiuiiiuitMiuuiiiu^ Ói megfúró berendezéseket kaptak a Szovjetuniótól a komlói mélyfúrók A Komlói Mélyfúró Vállalat dolgozói már évek óta kutat­ják, hogy mit is rejt magában a föld mélye, mennyi szén van a Mecsek alatt? Munkájuk na­gyon nagy felelősséggel jár, mert az általuk nyert — a széntelepek elhelyezkedését, gazdagságát meghatározó — adatok alapján tervezik a be­ruházásokat, mélyítenek új ak­nákat, készítenek sok-sok ki­lométer hosszú bányavágato­kat. A mélyfúróknak tehát mindig a lehető legpontosab­ban kell meghatározni: hol s mennyi szén van, mert ha té­vednek, az nagyon sok felesle­ges kiadást okoz. A komlói mélyfúrók igye-. keznek is eleget tenni köteles­ségüknek. A rendelkezésükre álló eszközök, mélyfúró beren­dezések egy része azonban már egy kicsit elavult, a megnöve­kedett igényeknek még a Ro­tary típus sem felel meg min­den tekintetben. A Rotary tí­pusú fúróberendezések ugyanis ja föld mélyében felaprított kő­Újjávarázsolt üzlet i , • i . , ■ .'■■«. j . - ■ i A városi tanács kezelésében lévő Bem utcai cipőbolt nem- ' "ég még ósdi berendezésű, elhanyagolt volt. Ezen a héten mintegy 80 ezer forintos ráfordítással szinte újjávarázsolták íz üzletet. Lebontották a felszabadulás előtti viszonyokra em­lékeztető „galériát”, ahol annakidején a cipészek dolgoztak. Válaszfallal kettéosztották a helyiséget, átalakították az ó- livatú kirakatokat és Kóbor János tanár tervei alapján modern vitrinekkel és bútorokkal rendezték be az üzletet. Most már nemcsak a készítményeik veszik fel a versenyt bármely cipő­ipari termékkel, de az üzlet is eléri a fővárosi, reprezentatív nértékutáni cipőüzletek színvonalát. zetet vízöblítéssel juttatják a felszínre s így akarva-akarat- lan mire a különböző rétegek anyaga a vízzel együtt a fel­színre ér, összekeveredik. Ép­pen ezért már három éve kí­sérletek folynak, hogy a már elkészült fúrólyukakban elekt­romos mérésekkel is ellenőriz­ni tudják, hol mennyi szén van. Ezek a mérések azonban még csak kísérleti jellegűek, üzemszerűen még nem tudják alkalmazni. A mecseki szénbányászat za­vartalan fejlődése, a még is­meretlen szénvagyon felkuta­tása azonban sürgős, nem vár­hatunk vele. A komlói mély­fúróknak tehát más megoldást kellett keresni. Felettes ható­ságuk a Szovjetunióhoz íor- •dult segítségért s a Szovjet­unió segítsége most sem ma­radt .el. A komlói mélyfúrók nemrég 4 darab szovjet gyárt­mányú ZIF típusú magfúró be­rendezést kaptak. Kettőnek üzembeállításához már hozzá is kezdtek a hosszúhetényi ha­tárban. Ezekkel a magfúró be- , rendezésekkel elsősorban a •széntelepes kőzetcsoportokat • fúrják át, de ellenőrizni akar- iják a Rotary-berendezéssel ;fúrt lyukakat is. További ter- ■vük, hogy magfúrásra kétféle •méretű magfúrót használnak. a ■■aBBaaaaBaaawtta*c«t •■•■■*•>■■■*< Hogy a Rotary-berendezések mintavételein javítsanak, nem­rég bevezették a méteres sza­kaszos fúrást is. Mivel a jövő­ben minden méter lefúrása után öblíteni kell, a fúrás üte­me lényegesen lassúbbá vált s így nem tudják a folyamatos fúrásra megállapított tervet teljesíteni. Sőt nemcsak a mé­ter- és értéktervek váltak ir­reálissá, hanem a jelenlegi árak és a kiadott munkanor­mák sem megfelelőek. Mindez sürgős változtatásra szorul. hogy a komlói mélyfúrók ered­ményét megfelelően mérni le­hessen, s a fúrómunkások bére indokolatlanul ne csökkenjen. Az említetteken kívül van a mélyfúróknak még egy problé­mája. Amikor már több száz méter mélységben dolgozik a fúró, bármennyire is vigyáz­nak, előfordul, hogy a fúrószár elakad, eltörik vagy megszorul. Ilyenkor menteni kell. De saj­nos a mentéshez szükséges szerszámokat már évek óta hiába kérik, nem kapják meg. Tudják, hogy népgazdaságunk jelenleg mily nagy nehézségek­kel küzd, de azért azt kérik, ha csak egy mód van rá, segít­senek rajtuk, ök jó munkával, a fúrási eredmények javításá­val igyekeznek ezt honorálni; «•■•■•••a* ■•aaaaanMaaaa» Ezrével várják a munkaerőket az üres munkahelyek Hányszor, de hányszor hall­gatjuk manapság, amikor fia­tal emberek egymás között [szólva, sajnálatkeltően mond- íják: ; — Nem dolgozom öregem. iRaciztak és sehol sincs munka­ialkalom; i Aki tudja, hogy a városi ta­kács munkaerőgazdálkodási [csoportjától minden hónapban [átlag kétezer dolgozót igényel­jek az üzemek és vállalatok — bizony nem sajnálkozik az ilye- [neken. Áprilisban 1830, már- iciusban 3100 üres munkahelyet [jelentettek be a vállalatok; ; Krivitz Gyula szerint három [csoportba lehet osztani a mun- [kát keresőket. Az első csoport­ja azokat, akik rendszeresen [bejárnak a tanácshoz, de „csak l I A Közép-Deindol-hegyhát szőlősgazdái a szőlőikhez ve­zető, teljesen járhatatlanná vált dűlőutat 220 méter szaka­szon rendbehozták, társadalmi munkával. Az úttestet kiszéle­sítették, huszonnégy kocsi kö­vet hordtak rá. Ezáltal lehe­tővé vált, hogy autók és teher­autók is közlekedjenek rajta. Az útszakasz megóvására víz­levezető árkot ástak. Erre a földmunkára 26 munkanapot fordítottak, összesen 3 940 fo­alibi kell nekik”, a másodikba azokat, akik . kizárólag admi- nisz-'. atív munkakört, vagy könr. ebb munkát keresnek, a harmadikba pedig azokat, akik „minden munkát megfognak”, mert családjuknak kell a pénz; Az állam hatalmas összege­ket fordít Pécsett is a munka- nélküliek támogatására. Ja­nuárban még csak egy férfi és két nő kapott segélyt, február­ban 41-re ugrott a férfiak és 94-re a segélyt kérő nők szá­ma. Márciusban 122 férfi és 323 nő kapott munkanélküli segélyt; Három hónap alatt ösz- szesen 144.445 forintot fizetett ki a tanács munkanélküli se­gély címén; Már volt, aki azt javasolta: „Szüntessék meg a munkanél- , küli segélyt, s akkor mindjárt •nem lesz munkáshiány a bá­jnyákban és az építőiparban!” SEz részben jó lenne, mert va­llóban munkára kényszerítené •a notórius munkakerülőket, Sugyanakkor nagyon sújtaná íazokat az assz nyokat, akik ideiglenesen kiszorultak a gyá­rakból, üzemekből, s elhelyez­kedési lehetőségük is csekély. Aki dolgozza akar — dolgoz­hat. Áprilisban a közel kétezer munkahelyből még ezret sem foglaltak el a munkanélküliek. A nőknek valamiképpen több munkaalk-lmat kell te­remteni a könnyű-, vagy élel­miszeriparban, de a férfiak kö­zül e^y sem mondhatia Pécsf t, hogy nincs munkaalkalom. Mintegy két hete költözött a pécsi szén- tröszt központi bá­nyamentő-állomása az István-aknad új, kétemeletes székház­ba. Az új épületben folyik a bányamen­tők kiképzése és itt tartózkodik a tröszt állandó ügyelete. A mentőállomás beren­dezése az országban a legkorszerűbbek kö zé tartozik. A látogatást legér­demesebb a készenlé­ti őrség szobájánál kezdeni. A fehér vas­agyak és a barnára fényezett szekrények kellemes otthon be­nyomásét keltik, a •end és a tisztaság pedig katonás fegyel­met sejtet Az egyik sarokban két csapó­ajtó, felettük felírás: vigyázat, akna! Ez az őrség liftje. A kes­keny akna közepén lévő vascsövén csúsz­hatnak le a szobából egyenesen a garázs­ba, a gépkocsi mellé, cAz &uzáq egyik légkörtzeiubh búaqamcídaálLaniáAa ha elhangzik a riadó dudajele. A riadó gyors végrehajtása egyébként erős olda­luk. a jelenlegi tanfo­lyam hallgatóinak. Éppen az elmúlt na­pokban hajtottak vég re gyakorló riadót. A riadó elhangzása után tizennyolc perccel már jelentkeztek a vasas! Petőfi-akná­nál. Külön érdekességet jelent az épület egyik végében elhelyezett gyakorló-pálya. A pá­lya koromsötét, akár a bánya. A 6zűk fo­lyosók labirintusában mindent megtalálná — főleg minden nehéz­séget — amivel a bányamentőnek a föld alatt is meg kell birkóznia. A folyosó­kat gázzal is el lehet árasztani, ügy, hogy a tanfolyamok hall­gatói teljesen valós körülmények között gyakorlatozhatnak bennük; Az épület földszint­jén van az oktatóte­rem. Világosaöld szék rények sorakoznak a falak mellett, a te­rem közepén pedig hasonló színű aszta­lak mellett tanulnak a tanfolyam hallga­tói. Az oktató-terem felszerelése is tanús­kodik arról, hogy mi­lyen sokféle ismere­tet kell a bányamen­tő-jelölteknek megta­nulniuk. Minden hallgatónak pontosan a legapróbb részletekig meg kell ismerkednie a mentő- készülékével. Az asz­talokon Dräger 160 A mintájú memtőké- szülékek, az előadó asztalán pedig a ké­szülék metszetei. — Ezeknek a tanulmá­nyozása a tanfolyam- hafflgaták mindenna­pos feladata. De ezen kívül megtanulják a tanfolyamon a hall­gatók a Pool-mptor kezelését. Ennek a mesterséges lélegez­tető készüléknek a kezelése igen nehéz és felelősségteljes fel­adat Nem is olyan régen még csak or­vosoknak engedélyez­ték az alkalmazását. Most már azonban a bányamentők is meg­tanulják a kezelését. Mindenki megismer­kedik a tanfolyam keretében a Dräger- féle gázmérő készülék kel is, és az RZ 22-es mentőkészülék ellen- őrzőműszerrel. Ezt a műszert is csak a ipűszarészek kezdhet ték még nemrég, de ma már a tanfolyam­hallgatók maguk el­lenőrzik vele napon­ta a mentőkészülékü­ket A központi mentő­állomásom eddig száz­húsz bányamentőt ké peztek ki. Az új men­tőállomás korszerűen berendezett épületé­ben most mód nyílik a bányamentők még jobb, alaposabb kikép véeépk Kuruez iiuiiumuiuMumiiv Csölkenljk a fagp és iéikírosullaR iöiedeientadójái A városi tanács pénzügyi osztálya felhívja az érdekel*, földhasználói- figyelmét, ho." mindazok, akik a mái. s5 vagy jégeső követkéz té’- legalább huszonöt százaié elérő károsodást szenvedtek, az elemi csapás után, harminc napon belül, jövedelemadójuk csökkentését kérhetik. Az adó- csökkentés szempontjából ké­sőbbi bejelentéseiket, illetve kérelmeket nem vesznek figyel lembe, Útépítés társadalmi munkára! rint értékű társadalmi munkát végeztek a lelkes szőlősgazdák. A társadalmi munkából Ke- lenfi Károly, Naumov Iván, Csizmadia József, Pados Gyu­la, Horváth József, Frei József és Kerepesi János vette ki leg­jobban a részét. A szőlősgaz­dák elismerést érdemelnek jó munkájukért. Munkájuk má­soknak is szolgáljon követendő például. Balogh György Hl. kerületi tanácstag.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom