Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-14 / 111. szám
2 NAPLÓ KEDD, 1951. MÄJTJS 14, A pécsi menyei bíróság 14 évi börtönre ítélte Dobrovics Emiit, a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányúié mozgalom egyik vezetőjét Dobrovics Emilt bemutattuk már lapunkban, azt a Dobrovics Emilt, aki az elmúlt két esztendő 'alatt tizennégyszer változtatta munkahelyét és ezekután még nem átallotta azt a kijelentést tenni a bíróságon, hogy ......Engem szerette k a dolgozók Pécsbányán A múltjáról tehát elég ennyi is, hanem nézzük csak meg, milyen tevékenységet űzött az október 23-tól letartóztatásáig terjedő időszakban? Dobrovics élethű típusa a konjuktura-lovagnak, aki a zűr-zavarban megjelenik és szájával (nem józan eszévei!) igyekszik magának stabilis pozíciót biztosítani. Amikor a megyei munkástanács az októbervégi napokban véget nem érő üléseit tartotta, és amikor ennek az ülésnek résztvevői — mialatt kint a városi tanács előtt vagy 80 főnyi csőcselék fegyverért ordított — addig az ülés résztvevői azt vitatták, hogy vajon holnap, vagy holnapután kellene-e megalakítani a pécsi cserkészcsapatot. Am, de jön Dobrovics ős uj „napirendet” javasol. A megyei munkástanács „ellenőrző bizottságot” alakítson — amelynek feladata lenne a rendőrség és a határőrség szerveinek ellenőrzése ..: Köztudomású azóta, hogy azokban a napokban a józan ítélőképességű embereknek már csak a rendőrségben és a hatarírség katonáiban volt reményük a rend helyreállítását illetően. Nos hát Dobrovics éppen ezt a két fegyveres testületet akarja „ellenőriztetni”; A bizottság megalakul — vezetője Dobrovics Emil. Dobrovics tehát ellenőriz .;; Ellenőrzi, hogy a hirtelen megalakult „nemzetőrség” — kijátszva több becsületes rendőrtiszt ellenállását — miképpen tart házkutatást, a városi és a megyei párt-, illetve DISZ-bizottság épületében, ellenőrzi, hogy éjszaka folyamán hogyan zaklatják a rendőrtisztek családjait lakhelyükön és „ellenőrzi”, hogy lehetőleg minden rendőr mellé kettő vagy három nemzetőrt állítsanak éjszakai portyákon .; s De nézzük csak tovább. Dobrovics 120 főnyi fegyveres csoportot szervez, akiknek katonai kiképzését meg is kezdte, de ez a csoport november 4-e után felmenekült a Mecsekbe. Persze, Dobrovics nem ment velük. Ahhoz meg volt a maga esze, hogy „forradalmisága” csak addig tartson, amíg golyók nem fütyülnek a feje körül. November 4-e után Dobro- vicsot hogy, hogy nem néhány pécsbányai hangadó megválasztja munkástanácsi elnöknek. A Sopiana Gépgyárban tartott ülésen — ahol a kiküldött párt- és szakszervezeti funkcionáriusok — megpróbálják rábeszélni az üzem dolgozóit arra, hogy vegyék fel a Szerkesztői ÜZENET CSIRKE JÓZSEF pécsújhe- gyi lakos írta: „Pécsújhegy (szőlők) több mint ezer főt számláló község s az egész településnek nincs egy olyan telefonkészüléke, amelyet adott esetben használni lehetne.’’ A Pécsi Postaigazgatóság vezetője válaszolt: „Megvizsgáltam a közvetlen vonal kiépítésének lehetőségét és megállapítottam, hogy az 1956-ban végzett kábelbővítés lehetőséget ad erre. A munka végrehajtásához szükséges összeget biztosítottam. A külön vonal kiépítése és üzembe helyezése 1957. júniusában megtörténik." KONCZ PÁLNÉ Hegyszent- márton. A hegyszentmártoniak Pécsre utazásával kapcsolatban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Igazgatóságának igazgatója a következőket válaszolta: „A hegyszentmártoni utalok elszállításának érdekében a Pécsi 26. sz. AKÖV autóbuszt Indít, amely 5.30 órakor indul- ha Hegyszentmártonból Pécsre ts 16.45 órakor indulna Pécsről vissza a községbe. így az útvonalon lévő községek lakói- bak utazása is megoldódik,” munkát, mert a sztrájk előbb- utóbb nemzeti katasztrófához vezet — Dobrovics kijelenti: „Ha meggátolják a sztrájk- bizottság megalakítását, bizottság nélkül is sztrájkolunk ...” Aztán Dobrovicsot rövid idő múlva már Budapesten találjuk, ahogy éppen „tárgyal” a Szénbányászati Miniszterrel. Gazdasági és politikai „követelései” vannak. A gazdasági követelésekre megnyugtató választ ad a miniszter. Hanem a politikai „követelések”-nek — melyeket Dobrovics előadott — a miniszter határozottan nemet mondott. Miféle politikai követelések voltak ezek? Először: a választások azonnali megtartása;;: Amikor Budapest belvárosa romokban hevert, amikor az ország jóformán valamennyi üzeme áll, nincs termelés, amikor a lakosság kedélyállapotát a lehető legnagyobb mértékig felkavarták az októberi-novem béri események; — amikor még szó sem lehetett rendről és nyugalomról az országban, — akkor a kormány tűzzön ki egy általános választást? Vajon a világon hol van az a kormány, amely hasonló esetben ezt megtette volna? Nézzük a másik „pol-'tikai” követelést. Bontsuk fel a varsói szerződést, kiáltsuk ki a „semlegességet”:;: Ehhez elég csak annyi, hogy amikor az ügyész megkérdezte Dobrovicsot; mit ért semlegesség és a varsói szerződés alatt, akkor Dobrovics kénytelen volt bevallani: — Nem tudom;;; Lám a nagy forradalmár „politikus”, azt sem tudta tulajdonképpen, mi az, amit ő „követel” a kormánytól. Dobrovics hazajön Pécsre, néhány üzemben beszámol pesti útjáról — hozzátehetjük: nem sok eredménnyel... — s bejelenti, hogy miután a kormány nem teljesítette kívánságát, ezért hát sztrájkoljunk. — Ha ez sem használ, vízzel árasztjuk el a bányákat... Itt álljunk meg egy pillanat ra. Ez az ember — ki néhány hónapot dolgozott csupán a bányában, s akinek fogalma sincs arról, hogy egy bánya — legyen az bármilyen társadalmi rendszer tulajdona — micsoda nemzeti érték-, aki a?t sem tudja, hogy hány ezer ember került volna egyik napról a másikra utcára kenyér nélkül, ha javaslatát valóravált- ják, ez az ember, az anarchista Dobrovics Emil vízzel akarja elárasztani a bányát... Egy másik gyűlésen, november végén kijelenti: „Ha 12 éven keresztül éheztünk, akkor még hét-három" hónapig éhezhetünk, mire a kormány teljesíti követeléseinket...” — Mi volt önnek a keresete az utóbbi két esztendőben? — tette fel a bíró a kérdést. — Három és fél—négyezer forint..: Tehát Dobrovics — éhezett... A négyezer forintból. -.; Dobrovics nem volt megelégedve a Kádár-kormánnyal..; Ki is jelentette: „Olyan követeléseket kell a kormány elé állítani, hogy a kormány belebukjék ..: ” Dobrovics ezt be Is vallotta a bíróságon, de utána kijelentette, hogy ő mindig a pécsbányaiak érdekét képviselte ... Kilóg a lóláb ... ! Nem a gazdasági követelések végrehajtása volt Dobrovics „tárgyalásainak” célja, hanem a kormány megbuktatása .. ;• Ez a pécsbányai bányászok érdeke? A bányászok érdeke az, hogy az a kormány megbukjék, amely nagyarányú béremelést hajtott végre a bányákban a legnehezebb napokban;;. ? Ki hiszi ezt? Dobrovics „forradalmi lelkesedése” úgy elszállt a bíróság előtt, mint a füst... „Nem emlékszem rá...” — „Pontosan nem tudom, így volt-e... ? — „Lehet, hogy mondtam ...” és ehhez hasonló válaszokat ad a bírónak. Gyáva, hazudik, másokra hárítja a felelősséget, — ez Dobrovics. Tehát 14 évi börtönt kapott. Sok? Kevés? Ki-ki a maga szemszögéből döntse el. De egyet ne feledjünk. Most jött ki a kormányrendelet bizonyos árucikkek árának felemeléséről... Miért volt erre szükség?. Egyrészt azért, mert az októberi—novemberi harcok során sok millió forintos kár keletkezett. A másik ok: a sztrájk... A napnál is világosabb, hogy ha nem dolgozunk — nincs kereset, nincs kenyér, nincs ruhanemű ... Ha nincs termelés — nincs anyagi fedezet. Novemberben, decemberben nagyon nehezen akarták ezt egyesek megérteni s az „egyesek” közé tartozik Dobrovics Emil is. S ezek az „egyesek” vadul uszítottak a sztrájk folytatására, s lám — az eredmény itt van ... Valakinek ki kell vennie részét a sztrájk okozta terhekből... Ki más, ha nem a dolgozó ember issza meg a levét a Dobrovicsok uszításának ... ? De végre ... végre ... véget ért a sztrájk, s azok, akik tétlenségre kárhoztatták a bányák és az üzemek dolgozóit, '“hkik kiverték hamis és hazug szólamokkal kezükből a szerszámot, azok végül is elnyerték méltó büntetésüket. ;.. Mint ahogy Dobrovics Emil is odakerült, ahová — való.. i s Rab Ferenc Már tíz csoport újra működik A szigetvári járásban múlt év őszén 36 termelőszövetkezet volt. Összesen 1198 család, 2015 tag gazdálkodott közösen 13,427 holdon. Az ellenforradalom itt is megtépázta a szövetkezeteket. Azonban már tíz csoport újra működik. Eddig 120 család és 194 tagja van és 2270 hold földdel bírnak. Somogyhár- ságy, Nagydobsza, Ibafa és Nagyváty termelőszövetkezetei egy percre sem szüneteltették a közös gazdálkodást. Rózsafa és Somogyapáti azóta már visszaállt régi jogaiba és még négy új csoport, alakult. HétUdzs bátoco&ás A KISZ Baranya megyei Szervező Bizottsága értesíti a KISZ-szervezeteket és középiskolákat, hogy az „Express” Ifjúsági Vállalat által szervezett Balaton- f öld vári nemzetközi táborba 1957. július 15. és 27-e között kéthetes táborozást szervez, mely napi 29 forintba kerül. Jelentkezni lehet a KISZ Baranya megyei Bizottságánál (Pécs, József Attila u. 10. sz.) május 25-ig, a résztvevők számának pontos feltüntetésével. Bővebb felvilágosítást a megyei bizottság ad. ü kommunistákat nem leket tökké megtévesztem ősz hajú, tiszteskorú -ember Kocsis bácsi, a beremendi ermelőszövetkezet elnöke. Régóta ismerem és amolyan zemélyes jóbarátság fűz hozzá. Sokat segített már s én is viszonoztam, ahogyan tőlem ellett. Ezért aztán nem is igen epett meg, hogy tegnap leve- et kézbesített a posta, mely alatt az ő neve áll. így kezdődött a levél: „Folyó hó 8-án este családom a csatolt nyilatkozatot adta át részemre, hogy azt írjam alá és majd jönnek érte s elviszik.” No ugyan miféle nyilatkozat az, aminek aláírásával zak- atják a tsz elnökét? Ez áll benne: \ „Alulírott Kocsis István T. Sz. elnök igazolom és bizonyítom, hogy Bodnár Béla beremendi állatorvos a községben állatorvosi működése során lelkiismeretes és jó munkát végzett. A község lakosaival szemben szociális érzületéről tett tanú- bizonyságot. Soha nem tapasztaltunk tőle olyan magatartást és nem hallotr tunk tőle olyan kijelentést, amely arra engedne következtetni, hogy a^Né- pi Demokrácia ellensége. Ez már annál kevésbbé sem lehetséges, mert tudomásunk szerint édesanyja is orosz nő. Igen hasznos és lelki- ismeretes munkát végzett a község, a körzet, valamint az én vezetésem alatt álló T. Sz. állategészségügyének a megjavítása érdekében. így véleményem szerint a szabadlábra helyezése a község, a körzet és a T. Sz. állategészségügyének érdekében is feltétlenül kívánatos. i B eremend, 1957 stb., stb." Pfuj! Gyalázat! Rászedik Kocsis bácsi! Vigyázzon! — De kár félteni az öreget. Nem mai kommunista. így ír: „Az ellenforradalom vezető személyei hozzátartozóik révén igyekeznek a község vezetői közelébe férkőzni, hogy ilyen nyilatkozatok aláírásával védjék saját bőrüket. Igaz, hogy Bodnár Béla jó szakember volt, de arra is volt esze, hogy 1956 nor vember 1-én beszédet tart* son a szovjet emlékmű előtt. S — bár a nyilatkozat hivatkozik arra. hogy az édesanyja orosz származású — mégis szidta a szovjet katonákat és a szovjet emlékműre a következőket mondta: „Tizenkét évig imádtuk ezt a bálványt, melyet most ledöntött a népV Mármint Bodnár úr népe, Balázs Ferenc munkakerülő, Kovács János nyugatos. aki az amnesztia rendelet értelmében az októberi 'események előtt jött haza és még néhány hasonszőrű ember. Hát ez lenne Be- remend népe? Nem, nem a beremendi nép döntötte le azt a szobrot.” Hát így állunk Kocsis bá-. esi? Hát még most sem nyugodnak azok, akik annakidején a maga nyakába is szemrebbenés nélkül belehúzlak volna a kötelet, csak azért, mert a piros tagsági könyv ott volt a zsebében? Ok bemocskoltak minket, népünket és államunkat, s most arra kérnek, hogy mossuk tisztára sötét lelki ismeretüket. Nem, ezt nem tesszük meg Kocsis bácsi! „Nem, mert a beremendi kommunisták nem mentek el papírokat gyűjteni azért, hogy védjék a saját bőrüket az ellenforradalom hű kiszolgálói előtt • — írja Kocsis bácsi, majd így folytatja — bátran szembenéztek azzal, ami rájuk várt volna, de soha nem alkudtak meg. Ne bújjon hát meg és ne ta- karódzon egy ellenforra- dalmista sem a kommunistákkal, azokkal, akiket 1956 októberében még el akart tüntetni a föld színéről." Ez már beszéd, kommunista beszéd! Nehéz napjaink voltak, fájdalmas napok, de ez a levél is bizonyítja, hogy csak edződtünk, erősödtünk és összekovácsolódtunk. A kommunistákat nem lehet többé megtéveszteni sem erőszakkal, sem orvosi diplomás fondorlattal. A nyilatkozat szövegének ugyanaz lesz a sorsa, mint kiagyalójának: megsemmisül, mert a józan és bizakodó tömeggel találja magát szemben. A III-as aknai bányászok példája Az országgyűlés pénteki ülésén mondotta Antos István pénzügyminiszter: „Nemcsak az a fontos, hogy mennyit termelünk, hanem az is, hogy mennyiért termelünk." Ha nem is ugyanezekkel a szavakkal, de ugyanezt fejezi ki a III-as aknai felolvasó-teremben elhelyezett tábla, amelyen többek között ez olvasható: „Feltárók! 1 darab vídia 259 forintba kerül. Vigyázzatok, né lőjétek eV. „Egy csavar ára 45 forint. Ne dobáljátok el1” S ezek a figyelmeztetések nemcsak a feltáróknak szóinak, hsrnam minden III-as aknai bányásznak, vájárnak, csillésnek' egyaránt. Az üzem vezetői, a munkástanács így kéri őket, hogy takarékoskodjanak. Tak arékoskodnak A III-as-aknad vezetők, az üzem munkástanácsa ugyanis már rég megértette, hogy a takarékosság, a reális önköltség kialakítása- ugyanolyan fontos feladat, mint a termelés növelése, a tervek maradéktalan tel jesítése. Megértették, hogy jólétünk, további előrehaladásunk függ attól: sikerül-e a hihetetlenül magasra szökött termelési költségeket leszorítani, s így is cselekedtek. Bár önköltségük még mindig magas, — a márciusi 344,31 forintról áprilisban csak 339,36 forintra csökkent, — az az * igyekezet, amelyet a különböző költségese csökkentése érdekében kifejtet tek, elismerésre méltó; Szerszámmal... A fokozott takarékosság, a termelés gazdaságosságának megteremtése érdiekében az üzem vezetői elsősorban a helyes anyaggazdálkodás kialakítását tartották fontosnak, mert a munkabér után ez a legfontosabb önköltségi tényező. Min den körlet számára megszabták azt az anyagmennyiséget, amely egy hónapra előírt munka elvégzéséhez elegendő s figyelmeztették a körletek vezetőit: úgy gazdálkodjanak, hogy ennél többet nem kapnak. Ha valamelyik • körlet vezetője megfeledkezik erről — mert ilyen is előfordul — az üzem vetető! az anyagosztály jelentései alapján ismételten felhívják a figyelmét: „Vigyázz barátom, mert még csak 10-e van s az engedélyezett anyag nagy részét már felhasználtad.“ A második figyelmeztetés rend szerint használ. Erre mutat, hogy a múlt hónapban az engedélyezett anyagikereteket nem lépték túl s az 1 tonna szénre jutó anyagköltség 67,71 forint volt De számos más példa is mutatja, hogy a III-as-aknai bányászok egyre inkább megbecsülik az anyagot. Az utóbbi időben mintegy 50—60 használt fúrószárat hoztak M a bányából s adtak át a műhelynek, hogy ott Ismét használhatóvá tegyék azokat. Mivel a bányában sok használt vasanyag, gépalkatrész gyűlt össze, az üzem vezetői elhatározták, hogy vastalanítási napot rendeznek, Az eredmény meglepő volt. Farkas mérnök és Horzsa Pál technikus vezetésével á műhely dolgozói 34 fakocsi vasat, sóik csövet, vasúti, sínt. 6 csille apróbb vasanyagot, 2 sűrítettlevegő-meghajtású motort, 16 csúzdát stb. gyűjtöttek össze és szállítottak ki a külszínre. E vasanyagok egy része kisebb-nagyobb javítás után ismét használható. ... fával... Az ellenforradalom alatt és után III-as almán is nagyon divatba jött a klecnihordás. Olyannyira, hogy egyesek már nemcsak a huüadékbányafát, hanem a használhatót is elvágták, hogy egy-egy darabot ha- zaivihéssemek belőle. Mondaná sem kell, hogy milyen hatalmas károkat okoztak ezzel, hisz köztudomású, hogy bányafát külföldről, valutáért kell vásárolnunk. Hogy a kfecni- hordást megakadályozzák, III- aS-akna vezetői elhatározták, hogy az úgynevezett illetmény- fát mindenkinek — ahogy a sor rákerül —■ a lakására szállítják s szigorúan megtiltották, hogy egyénileg valaki hulladék fát vigyen ki az üzem területéről. A határozatot a bányászok többsége örömmel fogadta s így az üzem vezetőinek lehetőségük nyílott arra hogy a még használható használt bányafából már eddig is több száz talpfát, pillérfát és szerszám- nyelet készíttessenek. És ennek az intézkedésnek még egy előnye van. Hogy min den bányász számára jusson illetményfa, ahhoz az szükséges, hogy a bányászok a hulladék- fát rendszeresen összegyűjtsék és a külszínre szállítsák. Nem is feledkeznek meg erről, s azóta a bánya sokkal tisztább, rendezettebb. Bárki megnézheti. ... pénzzel... Az anyagtakarékosság azonban csak akkor eredményezheti az önköltség csökkenését, ha a többi termelési költségek sem emelkednek. Mivel az önköltségnek majdnem a felét a munkabér teszi ki, (áprilisban 133,50 forint munkabér jutott 1 tonna szénre) takarékoskodni kell ezzel is. III-as aknán például azelőtt elég sokan teljesítettek vasárnap is műszakot. A vasárnapi munkáért viszont dupla bért kell fizetni s rendszerint az ellenérték is kevesebb, mint hétköznap. Ma III-as aknán nincs több 3—400 vasárnapi műszaknál egy-egy hónapban. Hogy hogyan csinálták? Nagyon alaposan és megfontoltan. Eddig hat lóápoló teljesített minden vasárnap műszakot. Ezután délelőtt kettő, délután és éjjel pedig egy- egy jön csak be. Ezután a 3 fürdőkezelő helyett csak 1, á 3 portás helyett csak 1, a hat lámpakiadó helyett csak 3 teljesit vasárnapi műszakot. Ugyanakkor lényegesen csökkentették a külszíni létszámot is, kevesebb a küldönc, a gépíró, stb. Mindez jelentős munkabérmegtakarítást eredményez, eredményesebbé teszi a munkát. ...jobb biztosítással A takarékosságra, a gazdaságosságra való törekvésnek van III-as aknán más példája is. A márciusi 2,25 forintról áprilisban 9,49 forintra növelték az 1 tonna szénre eső korszerű biztosítási költségeket. Hogy hol itt a takarékosság? Hát bizony csak évek múlva jelentkezik, azon kívül, hogy a korszerű elemekkel biztosított vágatokban könnyebben, gyorsabban és így olcsóbban lehet dolgozni. A III-as aknaiak ilyen takarékosságát mégis helyeselni kell, mert az a többlet- költség, amit jelenleg a korszerű biztosításra fordítanak később vrsszatérül s ami nagyon fontos: import bányafát takarítanak meg. Természetesen a gazdaságos termelésnek a legfőbb feltétele — bár az említettek is nagyon fontosak — a termelés, a teljesítmények növelése. S, hogy a III-as aknai bányászok e téren is jópéldát mutatnak, azt két szám világosan bizonyítja. Esedékes havi tervüket 107,6 százalékra teljesítik s az összüzemi teljesítményük a márciusi 0,794 tonna/műszakról áprilisban 0,828 tonna/műszakra emelkedett. íme a III-as aknai példa; Talán tartalmaz tanulságot más bányaüzem számára is. MESTERFALVI GYULA