Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-01 / 101. szám

Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a nemzetközi kommunista mozgalom zászlóvivője! a nru Május ür®neg%ünk! esi tüntetésen, amelyen a legbát rabbak erőt adtak a csüggedőki nek, a megfélemlítetteknek, s tudjuk, hogy meggyőződéssel, lelkesedve vonulnak velünk Pécs dolgozói. Ez a non a mi ünnepünk, ======= hiába akarták tőlünk annyi éven át erőszak­kal, fegyveres terrorral és áru­lással elvenni, s hiába akarták^ a múlt év őszén újra kicsa­varni a kezünkből a vörös zászlót, amelyen ez a jelszó^ áll: „Világ proletárjai egyesül­jetek!” Ma együtt ünnepel a párt mindazokkal, akik felso­rakoztak a munkásosztály mö­gött a szocializmusért, a nem­zetközi összefogás erősítéséért,, a békéért. A moszkvai Vörös1 téren, Pekingben, Szófiában, Bukarestben, Prágában, Varsó­ban, a Német Demokratikus Köztársaságban ünneplőkkel, a tőkés elnyomatás ellen a nyu­gati országokban és a gyarma­tokban titokban szervezkedők- kel és a munkásosztály ügyé­ért vérüket áldozó forradalmá­rokkal együtt ünnepiünk ma, vörös zászlók alatt, felzárkóz­va az MSZMP Központi Bi­zottsága és a munkás-paraszt kormány mögött, hogy hibáin­kat felszámolva tovább épít­sük a szocializmust szeretett hazánkban. Krancz Pál, az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja. tHÍRÜK pályázat anyak napjára A Hazafias Népfront, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség és a tanács művelődési osztálya az Anyák napja alkalmából pá­lyázatot hirdet Pécs város és a megye összes általános és középiskolai tanulói részére. A pályázati mű tárgya: az édes­anya iránti szeretet leghübb kifejezése. A pályázati mű kézzel Írott, terjedelme leg­alább másfél, két oldal félíves papíron. A pályázat határideje május 31. A pályázatokat a Hazafias Népfront Megyei Iro­dája címére (Pécs, városi ta­nács, III. emelet 116) kell be­küldeni. A beérkezett müvek­ből a hat legjobbat értékes díjjal jutalmazzák. ISMÉT LESZ MOZIJA SIKLÓS­NAK A siklósi mozi régóta húzódó ügye ez évben megoldást nyer. Már megtörtént a döntés a kte- Iparos székházzal kapcsolatban, ' itt rendezik be majd a film­színházat, amely 340 férőhelyes lesz. Modern műszaki berende­zése lesz és két vetítőgéppel működik majd. Az átalakításo­kat még ez évben megkezdik. BOLTOT KAP BORJAD A bólyl földművesszövetkezct borjáéi helyi szervezeténél megkezdték a bolt és az Ital­bolt építését. A község lakosai júliusban már az új bolthelyi­ségben vásárolhatnak, ANYAK-NAPJA PÉCSETT A pécsi iskolákban és óvo­dákban május 4-én, szombaton tartják meg az Anyák napját. Május 5-én, vasárnap délután 4 órakor pedig a Hazafias Népfront és a Kommunista Ifjúsági Szövetség tartja meg az Anyák napját az SZMT nagytermében. Itt mintegy öt­száz sokgyermekes és kitünte­tett édesanya vesz részt. TIZENKÉTEZER CUKRÁSZ­SÜTEMÉNY A Pécsi Vendéglátó Vállalat felkészült május elsejére. A negyedosztályú vendéglőkben 12,50 forintos száraz pecsenye bort, valamint édes pecsenye bort hoznak forgalomba. A vál­lalat 12 000 cukrászsüteményt és tíz mázsa fagylaltot készített május elsejére. zett munkások mégiscsak mó­dot találtak arra, hogy a nem­zetközi proletárszolidarítást ki­fejezésre juttassák. 1045. május elsején pedig már szabadon ün nepelte a magyar nép, a szov­jet elvtársak számunkra is meghozták a szabadságot. Idén már tizenharmadszor ========= ünnepeljük sza­badon május elsejét. Van okunk arra, hogy most benső­ségesebben ünnepeljünk, mint eddig. A mai május elsejét egy ellenünk indított véres ellen­forradalom után ünnepeljük, amelynek leverését ismét a proletárin temacdonalizmusnak, a szovjet elvtársak segítségé­nek köszönhetjük. Az 1945-től eltelt tizenkét év alatt a szo­cializmus építésében elért óriá­si eredmények mellett hibák: is következtek be. A párt politi­kája 1949. után bizonyos mér­tékig eltorzult. Nagy kárt okoz­tak, az erőnket meghaladó mértékű beruházások, az élet- színvonal kedvezőtlen alakulá­sa a szocialista törvényesség körüli hibák. Emiatt bizalmat­lanság alakult ki a párt, az ál­lam vezetésével szemben. Ezek a hibák megkönnyítették az Imperialistáik és fasiszták szá­mára, hogy Magyarországon el­lenforradalmat szervezzenek, azt hosszabb ideológiai előkészí tés után, 1956. október 23-án az ifjúsági tömegek közé és mögé rejtőzve kirobbantsák. Céljuk volt nemcsak a magyar- országi népi hatalom felszámo­lása, hanem ennek következ­ményeként Magyarországon a harmadik világháború tűzfész­kének megteremtése is. Az ok­tóberi és novemberi napok vé­resek és szörnyűek, voltak. Fel­idézték mindazt a kegyetlensé­get, ami Orgoványt és Siófokot tette hírhedtté a horthysta el­lenforradalom Idején. Szovjet segítséggel menthettük csak ki az országot ennek a dühödt ellenforradalomnak a karmai­ból. A proletár szolidaritás ez­úttal sem hagyott cserben ben­nünket. A mai május elsejét úgy ün­nepeljük, hogy az ellenforra­dalom végső szétzúzása és fel­számolása mellett célul tűzzük ki mindazoknak a hibáknak a felszámolását is, amelyek köz­vetlenül vagy közvetve segítet­ték az ellenforradalom kirob­bantását. Nem követünk el többé még olyan visszatetsző módszereket sem, mint ami­lyen többek között ünnepi al­kalmakkor, s éppen május el­sejéken a dolgozók „kivezény­lése” volt. 1957. május elsején azok vezetik a proletárszolida- rítás harcát, akik Pécsett is visszafoglalták az utcákat 1956. december 9-én, azon a híres pé­. .s A „száró“ nem más, mint egy betongyár, ahol a legkorszerűbb módszerekkel készítik az újhegyi erőmű építéséhez szükséges óriási mennyiségű betont. A kép előterében a bunkersor lát­ható, ahonnét a betont a csillékbe töltik CSILLAGÁSZATI HÍR: kt aJí üstökös Az év elején szerez­tünk tudomást arról, hogy Arend és Ro­land beiiga csillagá­szok néhány hónap­ijai korábban olyan üstököst fedeztek fel, amely április végén szabad szemmel is látható lesz. Ilyen fényes üstökös meg­jelenése az elmúlt évszázadokban elég gyakori jelenség voit, általában. minden nemzedék kigyönyör­ködhette magát vala­melyik hosszú csóvá- ju üstökösben. Vi­szont 1910 óta csak halvány üstökösök jártak a Nap közelé­ben. Éppen ezért kí­váncsian lestük-vár- tuk az „1956 h“ üstö­kös földközelségének időpontját Mostani üstökösünk április 8-án volt leg­közelebb a Naphoz, és április 22-én ju­tott földközelségbe. Ekkor távolsága 85 miliő kilométer volt. Az előzetes számítá­sok szerint 22-étől kezdve lett volna lát­ható a „Háramszög“- csillagképben. Né­hány napig felhős, esős idő akadályozta meg a megfigyelést. 24-én este 20 óra­kor azonban kiderült az égbolt, és a meg­jelölt helyen, az ,,Andrameda‘’-csd'l!Lag- kép szélén ott ragyo­gott az üstökös fé­nyes fejjel és hosszú, 25°~os csóvával. Sza­bad szemmel is meg­kapó volt a látvány. íme, ez a parányi égi vándor évmilliár­dokig keringett a Nap körül tőle egy fényévnyi távolság­ban többmilliáird tár­sával együtt. Néhány millió évvel ezelőtt valamelyik állócsillag zavaré hatására kénytelen, volt beug­rani a Naprendszer belső térségébe. Most meg a nagy bclygók térítették le útjáról, ellipszis-pályája hi­perbolikussá válto­zott. s miután egy­szer megkerülte a Napot, örökre el fog távozni a világmin­denség távolába. De ez a pár hónapos be­mutatkozása pompás. Magja hatalmas üs­tökbe burkolódzott, s a játékos napsugarak hosszú csóvába lök- dösik hátra per- és gázrészecskéit. A Földről milliók gyö­nyörködnek benne. 25-én és a követke­ző napokban már városunkban is szá­zasával állták körül a TTIT csillagdájá­nak távcsöveit, és figyelték az üstököst, tudakozódtak azokról a természeti törvény­szerűségekről, melyek megmagyarázzák az üstökösök szerkezetét, mozgásáé és viselke­dését. Jelenleg esténként a „Perseus“-csillLag- képben az ' észak­nyugati égbolton lát­ható. Nagy sebesség­gel száguld a „Zsi­ráf-csillagkép felé A többmillió kilomé­ter hosszúságú csóvá­ja most a irányába mutat. A „Nagymedve’‘-csdililag- képben fog eltűnni június folyamán. Áp­rilis végén és május elején egész éjjel lát­ható lesz még szabad szemmel is. Ahogy távok dik a Naptól, napról-napra rövidül a csóvája és halványodik a fé­nye. Fényessége 22-én 1.— nagyságrendű volt, május 2-án 3.1, május 7-én 4.1 nagy­ságrendű lesz. A nagy érdeklődés­re való tekintettel a TTIT csillagászati munkaközössége az elkövetkező két hét folyamán a „Csilla­gászati Hetek“ kere­tében» hétfőtől-pón- tékig minden derült, este 19.30-tól 20.30 óráig előadást és táv­csöves bemutatót tart a Leőwey Klára Gim názium tetőterraszán. Dr. Tóth László TTIT csillagászati szakosztály vezetője. A Szovjetunió a béke következetes harcosa Ahány nagyhatalmat ismerünk a világtörténelemből, valamennyire elmondhatjuk, hogy kialakulásának pillana­tától szüntelenül visszaélt erejével, s hódítások útján igye­kezett még jobban terjeszkedni, erősödni Így állunk ma is az imperialista nagyhatalmakkal, amelyek egymás és a többi ország rovására igyekeznek minél szélesebben kiter­jeszteni érdekterületeiket, késhegyre menő, könyörtelen harcot folytatnak a piacokért, a ■ gyarmati és függő orszá­gok feletti gazdasági és politikai uralom megszerzéséért. A történelem örök és megmásíthatatlan törvényének tűnik, hogy az erősebb, nagyobb ország elnyomja a kisebbet és gyengébbet. Mégis van már nagyhatalom, amely mentes ettől a jel­lemvonástól. A Szovjetunió születése pillanatától a béke következetes híve, s azóta, immár kerek négy évtizeden át nincs év, sőt azt is mondhatnánk, hónap, amelyben újabb tanujelét ne adta volna béketörekvéseinek. Lenin 1919 de­cemberében így jellemezte a szovjetköztársaság külpoliti­káját: „Az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztár­saság békében óhajt élni valamennyi néppel és minden erejét a belső építésre óhajtja irányítani, hogy átállítsa a termelést, közlekedést és államigazgatást a szocialista rendszer alapján, amelyet eddig az antant beavatkozása és az éhségblokád akadályozott.” Akkor valóban létfeltétele volt a szovjet államnak a béke, A szorult, válságos helyzetből csak akkor lábalhatott ki a proletárdiktatúra, ha háború nem vonja el erejét a belső építőmunkától. Azóta azonban gyökerében megvál­tozott a Szovjetunió helyzete a világban. Igazi nagyhata­lommá lett, amelynek befolyása a nemzetközi politikában nemcsak egyenértékű a másik három elismert nagyhatalo­méval, hanem annál jóval nagyobb. Változott-e ezzel a Szovjetunió külpolitikájának alapelve? Szemernyit sem változott. Ezt bizonyítja négy évtized szüntelen harca a békéért. Az alapelv maradt, de a Szov­jetunió külpolitikájának gyakorlata a szerzett tapasztala­tokkal gazdagodott. A forradalom győzelmével szinte egy­szerre született békedekrétum óta a békét szolgáló diplo­máciai gyakorlat számos új módszerét fejlesztették ki a Szovjetunió vezető államférfiéi. Minden újabb lépést, az egyszerű diplomáciai jegyzéktől bármely konkrét gyakor­lati intézkedésig áthat az a szellem, amely Lenin szavaiból sugárzik. 1922-ben, az intervenciós csapatok és az ellen- forradalmi bandák legyőzése után, a Szovjetuniónak, mint önálló és egyenjogú államnak világszerte történő elismeré­sének kezdetén mondotta: „Tapasztalatunk azt a szilárd meggyőződést alakította ki bennünk, hogy csupán a különböző nemzetek érdekeinek tiszteletbentartása küszöböli ki a konfliktusok alapját, kü­szöböli ki a kölcsönös bizalmatlanságot, küszöböli ki bár­miféle intrika veszélyét, hozza létre azt a bizalmat, különö­sen a különböző nyelveken beszélő munkások és parasztok , részéről, amely nélkül teljességgel lehetetlen egyrészt a népek közötti békés viszony, másrészt mindannak vala­mennyire is sikeres fejlesztése, ami értékes a mai civili­zációban.” A különböző nemzetek érdekeinek kölcsönös tisztelet­bentartása, mint a békés külpolitika alapelve azóta sem változott, a Szovjetunió azóta is ezt az elvet igyekszik ér­vényesíteni minden nemzetközi kapcsolatában. Erősen hangsúlyoznunk kell azonban a kölcsönösséget. Ha csak az egyik fél tartja tiszteletben a másik fél érdekeit, abból csak egyoldalú, az egyik félre feltétlenül hátrányos hely­zet származhat. S ha a nemzetközi élet többévtizedes té­nyeit vizsgáljuk, kiderül, hogy az imperialista nagyhatal­mak korántsem tartották tiszteletben más országok érde­keit. A hitleri, agresszor Németország nyílt, a fasizmus ideológiájával is alátámasztott, tolakodóén önző, erőszakos hódításokra törekvő politikája csupán nyíltságával és vad­ságával különbözik attól a politikától, amit például az Amerikai Egyesült Államok folytat a gyarmati nyers­anyagforrások megkaparintásáért, támaszpontok kiépítésé­ért és a népi demokratikus országokban elvesztett befolyá­sának visszaszerzéséért. A békéért folyó harc igen fontos része tehát az a küzdelem, amelykt a Szovjetunió azért folytat, hogy a különböző országok valóban tiszteletben- tartsák egymás érdekeit. Érdekes és tanulságos lenne számunkra, ha megvizs­gálnánk, mit tett a Szovjetunió azért, hogy Magyarország érdekeit is tiszteletben tartsák az imperialista hatalmak. Számos beavatkozási kísérlet elleni tiltakozás, küzdelem Magyaroszágnak az ENSZ-be való felvételéért, közvetle­nül és közvetve nyújtott diplomáciai segítő lépések soro­zata jelzi a felszabadulás óta azt az állandó és eredmé­nyes törekvést, hogy az egymás érdekeinek kölcsönös tisz­teletbentartása elvét érvényesítse és érvényesíttesse a Szov­jetunió a nemzetközi kapcsolatokban. Felbecsülhetetlen se­gítséget jelentett ez számunkra, hiszen magunk bőrén érez­hettük legjobban, mit jelent kis nemzetnek lenni acsar­kodó nagyhatalmak árnyékában. De elég, ha csak a leg­utóbb kapott hatalmas diplomáciai és katonai segítséget említjük, amely lehetővé tette, hogy szovjet segítséggel vé­gezzünk az ellenforradalommal, anélkül, hogy ebbe a régi, kizsákmányoló rendszer visszaállítására törekvő imperia­listák beleszólhattak volna. Láthattuk, hogyan csúszik ok­tóber végén, november elején a hatalom egyre inkább a nyíZt ellenforradalmárok kezébe, s hallhattuk az Ígérete­ket, amelyekben a nyugati hatalmak még fegyveres támo­gatást sem átallották ígérni a magyarországi ellenforrada­lomnak. Az ellenforradalmi győzelmet a Szovjetunió gyors, erélyes, a proletárszolidarítás alapján nyújtott katonai se­gítsége akadályozta meg, az imperialista beavatkozást pe­dig az ugyanakkor végrehajtott szovjet diplomáciai lépé- sete. Elmondhatjuk, hogy a Szovjetunió a békéért folytatott harcban nem kíméli erejét, a döntő pillanatban teljes te­kintélyével és súlyával lép közbe. így történt ez a múlt őszön is, sőt arra is maradt ereje a Szovjetuniónak, hogy a Magyarországnak nyújtott segítség mellett határozott fel­lépésével megfékezze az Egyiptom ellen indított imperia­lista agressziót. Mindkét lépés teljes sikerrel járt. Ennek köszönhető, hogy sem Magyarországon, sem Egyiptomban nem alakulhatott ki egy új világháború tűzfészke, S mindez még csak elenyésző része annak, amit a Szovjetunió a békéért tett. Az atomfegyverek betiltásáért, az általános leszerelésért, az agresszív katonai tömbök fel­számolásáért folytatott szüntelen állhatatos küzdelme is azt bizonyítja, hogy aki valóban békét akar, annak a Szov­jetunió mellett kelt állnia. Ezen a napon az egész ■■ ...... világon ün napéi a munkásosztály. Mi, a szocialista tábor országaiban szabadon ünnepiünk. A tőkés, imperialista elnyomás alatt, gyarmati sorsban élő népek is, üldözötten, lopva, de mégis ün­nepelnek, a' proletárszolidarítás erejét állítják szembe a kímé­letlen elnyomással és kizsák­mányolással. Magyarországon, az első szo­cialista forradalom győzelme hozta az első szabad májust. 1919. május 1-én, idős és fia­tal munkások között magam is ott mentem édesapám olda­lán, a lelkesen, boldogan fel­vonuló tömeg diadalmas me­netében. Emlékezetes maradt ez a szabad május. Nemzetközi in­tervenció segítségével győzött akkor az ellenforradalom és 25 évig tartó sötét, szörnyű korszak következett. Mérhetet­len kizsákmányolás, terror, munkanélküliség, gazdasági válság sújtotta a magyar mun­kásokat. De a szörnyű terror ellenére is, az 1923—25. évek­ben újra erősödött, izmosodott a forradalmi szervezetek éle­te, az if júmunkás mozgalom is. Ezekben az években a Mecse­ken gyülekeztünk. Vörösbetűs Május 1. újságunknak tekinté­lyes olvasótábora volt. A Horthy-uralom alávaló kopói igyekeztek sorainkba befura­kodni, gyülekezési helyeinket megtudni. A Kisrét már túlsá­gosan közeli volt ahhoz, hogy ott gyülekezzünk. A távoli Kő­lyuk, a Darázs-forrás környé­kén találkoztunk több százan, s hasonló népes csoportok ala­kultak ki más távol eső helye­ken is. Minden üldözés ellené­re többezres tömeg tett hitet még akkor is a nemzetközi munkásszolidarítás mellett. Május elsejei megmozdulá­saink évről-évre új erőt adtak a kizsákmányolás elleni harc­hoz. M. anhásosztályunk erejét mind nagyobbra növelte a munkás-szolidaritási Tudjuk, hogy 1925-ben az országos va­sas és építőipari sztrájkokhoz a pécsi szervezett munkások is csatlakoztak, s az 1929. és 1934. évi országos bányász­sztrájk egyúttal a pécsvidéki és komlói bányászok sztrájkja is volt. Erőnk, növekedett. Már 1 Horthyéknak a húszas évek elején szervezett zsoldoshadse­rege, csendőrsége és rendőrsé­ge sem volt elég a sztrájkok, munkásmegmozdulások megfé­kezésére, vérbefojtására. Ezért 1930—31-ben öthónapos próba­szolgálatosokat soroztak a had- ! seregbe. Abban az évben is, mint más május elsejék előtt, már hetekkel előbb készenléti állapotba helyezték a karhatal­mat. ,JáegbÍ2ható‘’-nak ítélt katonákat képeztek ki, arra, hogyan kell a tömeg közé lő­ni. Akik azidőtájt voltak kato­nák, emlékezhetnek rá, hogy a „nem megbizható”-nak minő­sített katonák tíz nappal má­jus 1. előtt és után el sem hagyhatták a kaszárnyát. Ez a nap minden évben rettegéssel töltötte el a nép elnyomóit. Mi, kommunisták, szociálde­mokraták, szervezett munká­sok ünnepi hangulatban búj­tunk ezen a napon közel a rá­dióhoz, hogy meghallgassuk a moszkvai rádió közvetítését a Vörös téri felvonulásról. A szovjet emberek hatalmas fel­vonulása nekünk is erőt adott. Ezeken a május elsejéken erő­södtünk, évről évre harcképe- eebbé váltunk. Ez tette lehetővé, hogy » " i 1943. elején, a legnagyobb fasiszta terror közepette is tovább erő- '•sithettük sorainkat a vasmun­kások, épitőmunkások, bányá­szok között. Ekkor az adott erőt munkánkhoz, hogy a vö­rös hadsereg már kezdett csa­pást csapás után mérni a fasiz­mus erőire. 1944. március 19-én bekövetkezett a magyar nép szörnyű trgédiája, a hitleristák átvették az uralmat Magyaror­szágon. De 1944. május 1-én a kommunisták, a bátor szerve­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom