Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-08 / 106. szám

2 NAPLÓ 1957. MATTS & Adenauer atomfegyverek gyártására kért engedélyt Berlin (MTI). Adenauer nyu­gatnémet kancellár, mint saj- tójclentcsek mondják, a NATO lx>nni tanácsülésének kereté­ben Dulles amerikai külügy­miniszterrel bizalmas megbe­széléseket folytatott, amelyek­nek során kérte, hogy Ameri­ka engedélyezze atomfcgyve- rek és távolról Irányítható rakétafegyvcrck szabad nyu­gatnémetországi gyártását- Dulles a megbeszéléseken azt a kívánságát fejezte ki, hogy a nyugatnémet hadsereget a lehető leggyorsabban atom­fegyverekkel szereljék fel. Irányított lövedékeket kap Taivan? New York (MTI), A Reuter szerint a New York Times úgy értesült Washingtonból, hogy az Egyesült Államok Irányí­tott lövedékeket szándékozik Tajvan szigetére küldeni, ame­lyeket többszáz mérföldnyi távolságra lehet majd kilőni. A jelentés szerint Matador­mintájú irányított lövedékről van szó, amelyeket az ameri­kai légierő kezelne. Amennyiben a terv megva­lósul, első ízben történik meg, hogy irányított lövedékegy­ség állomásozik a Távol-Kele­ten. Az olatz kormány- válság Róma (MTI). OronchI köz­társasági elnök megkezdte tár­gyalásait az dlasz Ikormány- vá’ság megoldására, miután Segni miniszterelnök hétfőn este benyújtotta lemondását. Hruscsov elvtárs beszámolóid (Folytatás az U oldalról-) tatnak megoldására való moz­gósítás jellemzett. A népgazdaság fejlesztésében a szovjet hatalom eddigi évei­ben összegyűlt tapasztalatok — jelentette ki Hruscsov — iga­zolják a szocialista építés le­nini irányításának nagy élet­erejét. Lenin már a szovjet hatalom első hónapjaiban kijelentette, hogy a szocialista gazdaság irá­nyításának alapelve a demok­ratikus centralizmus, amely lehetővé teszi, hogy a gazda­ság centralizált állami irányí­tását összekapcsoljuk a dolgozó tömegek alkotó aktivitásának legteljesebb kifejlesztésével. Egyesek feltehetik a kér­dést — folytatta Hruscsov — miért kell átszervezni a veze­tést, hiszen iparunk jól dolgo­zik, mi kell még? Igen, iparunk valóban Jól megbirkózik az ál­lami tervek teljesítésével, nagy eredményekről számolhat be. Ez elvitathatatlan. De éppen az ipar gyorsütemű növeke­dése és az eddig soha nem tapasztalt arányú építkezés tefezi szükségessé a vezetési formák és módszerek továb­bi tökéletesítését, A népgazdaság továbbfej­lesztésének feladatai a fejlő­dés jelenlegi fokán szükséges­sé teszik — mondotta Hrus­csov — hogy az ipar és az épí­tőipar operatív vezetésének súlypontját a helyszínre, az üzemekhez és az építkezések­hez közelebb tegyék át. Ez pe­dig csak úgy történhet meg, ha a népgazdaságnak ágazati minisztériumokon és főigazga­tóságokon keresztül való irá­nyításáról áttérünk a űleti jellegű irányításra^ Három halálos ítélet Dudáséh fejvadászainak bűnperében A legfelsőbb bíróság népbí" rósági tanácsa többnapos tár­gyalás után kedden hirdetett ítéletet Dudásék fejvadászai­nak bűnperében; A népbíróság Pálházl Feren­cet, az ellenforradalmi csoport vezetőjét, Varga Rezsőt, és Preisz Zoltánt a csoport két teáját halálra ítélte. Sárközi Károlyt, aki ugyancsak a Sza­bad Nép székházban tevékeny­kedett, hat évi börtönbünte­téssel sújtotta.­Az ítélet indoklása rámutat, hogy a terrorista különítmény törvénytelenül őrizetbe vett több, hazájához hű, becsületes embert, akinek „bűne“ kom­munista meggyőződése volt- A1 doza tálkát akkori főhadi- szállásukra, a Szabad Nép székházba hurcolták, s megkí­nozták. Pálházi lelkén két gyilkosság szárad, Varga Re­zső ugyancsak két gyilkosság­ban vett részt, mint bűnsegéd. Preisz Zoltán — aki nagy sze­repet Játszott abban, hogy Sar­kad! István ügyészt megölték — egyebek között kémkedett Is: külföldi megbízóitól azt a feladatot kapta, hogy szerezze meg Magyarország nagymére­tű katonai térképét; A fejvadász csoport tagjai ezenkívül fosztogatásukkal mintegy másfélmillió forint kárt okoztak a Corvin Áruház­ban, ahonnan nagymennyiségű ruhaneműt hordtak el. A vádlottak a bíróság előtt mindent tagadtak, azt is, amit tanuk sora bizonyított. Taga­dásuk azonban illogikus, át­látszó volt — mondja az ítélet Indoklása — úgy, hogy a bí­róság ennek semmiféle jelen­tőséget nem tulajdoníthatott. Pálházi, Varga és Preisz cse­lekményei olyan kimagaslóan súlyosak, hogy azokkal csak a legsúlyosabb ítélet áll arány­ban. Az ítélet kihirdetése után a vádlottak kegyelmet kértek. Hruscsov bejelentette, hogy megvitatás végett a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának ülés­szaka elé terjesztik a népgaz­dasági tanácsok létrehozás áréi szóló javaslatot. Ugyancsak ja­vasolják ennek kapcsán a je­lenleg fennálló szövetségi ées szövetségi köztársasági minisz­tériumok és főigazgatóságok megszüntetését, illetve átszer­vezését. A vezetés átépítésének mun­káját — jelentette ki Hrus­csov — nem szabad elnyújtani, le kell bonyolítani ez év má­jus-júniusában. A tervek szerint kilencven- két népgazdasági tanácsot szán dékoznak felállítani, ebből az OSZSZSZK-ban hatvannyolcat, Ukrajnában tizenegyet, a töb­bi (szövetségi köztársaságban egyet-egyet. Hruscsov a továbbiakban el­mondotta, hogy áz ipar jelen­legi szövetségi, szövetségi-köz­társasági, köztársasági és helyi iparra való tagozódása helyébe a továbbiakban kétféle aláren­deltségi formát kell létrehoz­ni: legyen szövetségi-köztársasá­gi Ipar, amely a népgazdasá­gi tanácsok hatáskörébe tar­tozik, és helyi Ipar, amely közvetlenül a helyi szovje­teknek van alárendelve. Hruscsov a továbbiak során hangoztatta: A gazdasági kerületek lét­rehozásával, a népgazdasági tanácsok megszervezésével, a szakosított minisztériumok és főigazgatóságok megszün­tetésével nyomban lehetősé­günk nyílik arra, hogy a legátfogóbb arányokban megvalósítsuk a termelés specializálását és és koope­rációját. Az ésszerűen megszervezett specializálás és kooperáció a népgazdasági tanácsok révén hathatósan hozzájárulhat a népgazdaságban rejlő óriási tartalékok jobb kihasználásá­hoz; Hruscsov hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány különö­sen figyelmet fordít a tervsze­rűség fokozására a népgazda­ság fejlesztésében és vázolta a tervek kidolgozásának módját az új tagozódásban; Hruscsov kijelentette, hogy lényegesen meg kell javítani a távlati tervezést; Mint Hruscsov rámutatott, az ipar és az építőipar irányí­tásának átszervezése nagy je­lentőségű a szövetségi köztár­saságok jogkörének további ki­szélesítése és a gazdasági épí­tés irányítása szempontjából. A tervezett intézkedéseknek az óriási gazdasági jelentőség mellett elsőrendű politikai je­lentőségük is van, mivel újabb hatalmas lépést jelentenek a lenini nemzetiségi politika megvalósításában, olyan lépést, amelyet a szocialista építés egész menete készített elő. Hruscsov beszámolójának befejező részében kiemelte, hogy az Ipar és az építőipar Igaz­gatásának átépítése megkö­veteli a szakszervezetek át­szervezését, munkájuk alap­vető megjavítását is. Amikor átszervezzük az ipar és az építőipar igazgatását — mondotta Hruscsov — állan­dóan gondolnunk kell arra, hogy a népgazdaság fejlődé­sének gyors ütemét és a nép­jólét szakadatlan fokozódását a nehézipar elsődleges fejlesz­tését hirdető lenini irányvonal következetes végrehajtása biz­tosítja. Csak a nehézipar sok­oldalú, és magasfokú fejlesz­tése teremti meg a könnyű­ipar és a mezőgazdaság vala­mennyi ágának fejlődéséhez feltételeket. A nehézipar további fejlesz­tése nélkül — mondotta Hruscsov — nem tudjuk megoldani a legfőbb gazda­sági feladatot, amelyet a párt különös erővel húzott alá a XX. kongresszus határoza­taiban, azt a feladatot, hogy történelmi szempontból a legrövidebb időn belül utol­érjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista or» szagokat az egy főre eső ipa­ri termelésben. Ezután Hruscsov az ipar és az építőipar irányításának tö­kéletesítését célzó tervek kül­földi visszhangjával foglalko­zott. Hruscsov végül így szólt: Nem mondtunk le és nem szán­dékozunk lemondani a népgaz­daság irányításában a lenini elvről, — a demokratikus cen­tralizmus elvéről. Ezt az utat igazolták a Szovjetunió, a nagy Kína, az összes népi demokra­tikus országok sokéves tapasz­talatai. Csakis ez az út vezet el a nagyszerű célhoz, a kom­munista társadalom felépítésé­hez^ amelyben biztosítva lesz az ember minden szükségleté­nek kielégítése munkában és az életben. TOLLHEGYEN „Magas érdekek“ szövevénye Nos, hát, vágjunk neki Is­mét a lakás-dzsungélnék! özvegy Hideg Gyulánél, két gyermekét, anyját, majd Böndi József színészt és fele­ségét május 10-én, azazhogy három nap múlva kiteszik a lakásból. Karhatalommal. írással. Pecséttel. S ilyenformán megürülne a Rét utca 39/1. szám alatti ház egyik lakása — három­szobás —, amelybe beköltö­zik Herbst János futballista, egyébként MÁV-lakásügyi hivatalnok, — feleségével és gyermekével. Herbsték hárman vannak, — tehát a három szoba egy kissé sok lenne. Ám de, — hogy a MÁV jogügyi előadójá­nak indokolásával éljek: „... Herbsték lakásának ren­dezéséhez magas érdekek fűződnek... T Nem tudom ml lehet az a „magas ér­dek”, bár sejtem, ha egyszer labdarúgóról van szó. (Ha nem ez a magas érdek, ak­kor utólagos elnézést kérek.) Hanem Hidegék és Bön- diék összesen — írva és mondva — hatan vannak, te­hát a három szoba inkább őket illetné meg. Nem? Bár való igaz, hogy Herbstélcnek is elkelne egy jobb lakás, de... a jobban rászorulta­kat azért kitessékelni egy lakásból, hogy helyükbe egy kevésbé rászorultat helyez­zenek, —. egy kicsit furcsa logika;;, Különösen akkor, ha Hide* gék már rég igényelték ezt a lakást, amelyből még a té­len diszidált Polgár Gyula —* a vasút volt edzője, családjár val... Hidegnének akkor meg is ígérték, hogy minden­képpen megkapja a lakást- az egész lakást, — mert egy szobát már lakott ebből a háromszobás lakásból, har­madmagával ... Böndték lak­ták a másik szobit. Böndi- éknek nincs is szükségük több szobára, végeredmény­ben ketten vannak. De Hide­géknek igenis jár két szoba, ne'gyedmagukra, amennyiben van erre lehetőség,,, Es van is! Csak egy kis jó­indulat kell. És Igazságérzet! Hidegnét ámították heteken át, hogy megkapja a lakást, be is vitte a bútorát az üre­sen maradi szobába (ha nem vitte volna be, más költö­zött volna be önkényesen...!) és lám, az ígéretből nem lett semmi. Sőt! Most a két csalá­dot kiköltöztetik, mert ezt valamiféle „magas érdekekf* így kívánják. Nos, hát, három nap van még hátra a határidőig, a ki­lakoltatás napjáig. Három nap éppen elegendő arra, hogy a Jciköltöztetésl határo­zatot hatálytalanítsák az ille­tékes szervek, miután rájön­nek, hogy az Igazságnál „ma­gasabb érdek” nincs a vilá­gon! (RAB) A legfőbb ügyészség közleménye Az 1956. évi 31-es számú törvényerejű rendelet 1. §-a alapján elrendelt közbiztonsá­gi őrizetet a legfőbb ügyészség az eljárás iratainak alapján hivatalból vizsgálja felül. Ezért a legfőbb ügyészség felhívja az érdekelteket, hogy a közbizton­sági őrizettel kapcsolatos pana­szaikkal, észrevételeikkel, vagy felvilágosítás iránti kérelmeik­kel írásban forduljanak köz­vetlen a megyei (fővárosi) ügyészséghez. Ilyen ügyekben a legfőbb ügyészség — annak ér­dekében, hogy a felülvizsgálá­sok gyorsan és fennakadás nélkül történjenek —• feleket nem fogad. A Jordániái helyzetről Beirut (TASZSZ): Az Al Ah- bar című lap a jordániai hely­zettel összefüggésben azt írja, hogy a jordániai imperialista- barát elemek további intézke­déseket tesznek a nemzeti mozgalom elfojtására. A lap leleplezi a reakciós sajtónak azt a hazug állítását, hogy „összeesküvés” készült Husz- szein jordániai király ellen. Valóban szőttek összeesküvést — írja a lap — de a jordániai nép ellen. Ez vezetett Nabulszi kormányának leváltásához, az amerikai segély” elfogadásá­hoz, többszáz tiszt és más ha­ladó személy letartóztatásához, a rendkívüli állapot és a ki­járási tilalom bevezetéséhez, az iskolák bezárásához, a pár­tok és a szakszervezetek fel­oszlatásához. A jordániai események —* hangsúlyozza az Al Ahbar — idegen beavatkozás következ­ményei. Ha nem így volna, mi­vel lehetne megmagyarázni a 6. amerikai flotta mozdulatait a Földközi-tengeren és a bei- ruti kikötő előterében, vala­mint amerikai felelős szemé­lyek fenyegetőzéseit? Mivel le­het megmagyarázni a sziriai határon észlelhető izraeli és török — csapatösszevonásokat? Mindez beavatkozás Jordánia belügyeibe. Az As Sark című lap meg­állapítja, hogy a jordániai ese­mények „az inkvizíció korira emlékeztetnekf. Egyiptomi lapjelentések sze­rint Jordániában tok állami tisztviselő nem jelent meg munkahelyén, tiltakozásul a je­lenlegi kormány reakciós In­tézkedései ellen. Ez gyakorlati­lag megbénította a kormány- gépezet munkáját. A lapok beszámolnak arról, hogy folytatódnak a letartóz­tatások. A kormány bejelentet­te „az állam-apparátus meg­tisztítását!”. Elbocsátás fenye­get minden olyan tisztviselőt, aki politikai tevékenységet fej­tett kL ORSI FERENC: Négyen a jégen Ifjúsági regény V; így indult el a négy fiú a víz elől, a biztonságos gátak mögé. Bérezi még utánuk nézett. Aztán felkapaszkodott a lovak mögé az ülésdeszkára. — Akkor ti utánuk mentek? — kérdezte Bacsót; Az csak intett — Te pedig nézd meg, mi van azzal a bedöglött ko­csival! Az öreg magasra emelte az ostorát, pattintott egyet a lovak fölött Néhány pillanat múlva csörömpölve tűnt el a fagyos keréknyomban dobálódzó szekér a Pap-erdei úton. Kutyái, Duna és Sió egy darabig a kocsi után futottak, majd hatalmas szökellésekkel az öreg mögé lendültek a megrakott kocsi tetejére. Az ökrös-irtás felé vezető út erdőben kanyarog az irtás széléig. Ott enyhén déli fekvésű dombocskán hú­zódik keresztül, azután ismét erdőben megy tovább a gátig. Az irtás előtt keresztezi a kisvasutat, amely­nek ez az ága kissé emelkedve, egészen a Duna part­ján fekvő Bujdosó zátonyig' ér. Eddig a kereszteződésig aránylag jól ment a kocsi. Az észak-déli irányú vízmosások letaposott peremén ugyan nagyokat huppant, de a vezető, aki egyre a víz irányát kérdezte, erősen adta a gázt, és a motor him­bálva vitte előre a kocsit. Az irtásnál azonban baj történt. A déli nap sugarai meglágyították az utat és hiába pörgött veszekedettt-n a kerék, csak a sarat szórta, de a kocsi nem mozdult. •— Szórjatok gallyakat eléje —- kiáltozta a vezető 14 ORSI FERENC: NÉGYÉN A JÉGÉN és kiugrott a kocsiból. — Halló! Gyerünk le onnan! Szórjatok rozsét a kerekek elé! Az irtás farakásai mellett kévékben állt a rőzse. Ezekért szaladtak a fiúk és szőnyegként terítették a kerekek elé. Az autó lassan rákapott és egyre sebesebben indult neki az útnak. Várták, hogy megáll, de csak a vezető­fülke ajtaja nyílott ki és a tarkasálas ordított hátra valamit. Ügy sejtették, hogy azt: a többi autó elé is rakjanak rozsét — Gyerünk — Intett Farkas a két gyereknek és újabb kötegekért indult « Laci egy darabig még bámult a távolodó kocsi után, amelyik az irtás szélén eltűnt az erdőben. Az­után ő is hordta a rőzsét Negyedóra múlva már tenyérnyi vastag ágszőnyeg biztosította a következő kocsi útját. De motorzúgás nem közeledett. Távoli neszeket hozott a szél, nem tudták, hogy az ő távolodó kocsijuknak vagy a követ­kezőnek a zúgása. — Menjünk eléjük — ajánlotta Laci és mind a né­gyen elindultak visszafelé az úton. Már ismét átmentek a kisvasúton, amikor Péter megállította őket — Hallgassatok csak! Némán füleltek. — Valami zúg! — bizakodott a kis Berde. Péter is hallotta, Laci is. Egymásra néztek. — Ti ketten maradjatok itt a kereszteződésnél! — indult meg hirtelen Laciba karolva Péter. Már nem hallották a kisebbek, amikor megszólalt: — A víz zúg így! —> Tudom! — nyelt nagyot a másik; —- Hívd a srácokat! Rohanunk vissza a tanyára! Megyek előre az utat nézni! — lódult futásnak. Laci kiabált öccsónek és Palinak, majd ók is Péter után csörtettek; ORSI FERENC: NÉGYÉN A JEGEN U Széles víz partján érték utói. — Nem mehetünk tovább. Másfél méter mély és rettenetesen hideg — fordult szembe velük. — Gyerünk vissza az irtáshoz! — kiáltotta Laci. Mire odaértek, már megemelte rőzséiket a víz és messze a fák közé úsztatta. Kétszáz méter szélesség­ben hömpölygött előttük a gátak felé törő Duna. Egyelőre csak egy és másfélméteres mélységben, de állandóan emelkedett. *— A kisvasút mentén kijutunk! — támadt mentő gondolata Péternek. A kereszteződéstől indulnak el. Háromszáz méter után vízben lógnak a vasúti sínek Is. — Itt döglünk! — tör ki Laci, akinek lelkesedését egyszeriben szétfújta a veszély. A két kisebb még nem érti meg a tizenötévé« fiú szavát Értetlenül, lihegve a sietéstől, bámulják a ha­jába markolászó fiút. Csak Péter nyugodt, Csendesen megfogja Laci ke­zét, — Egy fenét — a közben úgy néz a szemébe, hogy remegő szája is vidámabbra kanyarodik. — Persze, hogy... hogy nem... persze;:; — he­begi, mert megérti, hogy a két kisebbet nem szabad riogatni. — Én azt mondom, hogy menjünk vissza az út­kereszteződésig és próbáljunk onnan tájékozódni. Az a legmagasabb hely ezen a környéken — ajánlja Péter nyugodtan és a többiek válaszát sem várva, megindul vissza a sinek között. A nap elbújt és hideg pára ülepedett a suhogó vi­zek fölé. A lótás-futástól megizzadt fiúkra rányirko- sodott az ing, amelyet reggel is mosakodás nélkül húz­tak fel. Apró hideg hullámok íutkároztak végig a há­tukon; , BMytatJuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom