Dunántúli napló, 1957. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-03 / 102. szám

1951. MÄTÜS 3. NAPLÓ 5 Május elsejei nagygyűlés a Hősök terén (Folytatása a 4. oldalról.) Küzdünk azért, hogy a mun­kások és a parasztok alapve­tő tömegei mellett tömörít- sük az értelmiségi dolgozó­kat, sőt ezen túlmenően a városi kispolgárság összes haladó elemeit is. A kommunisták találják meg a baráti, a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés módját mindazokkal az emberekkel, akik egyetértenek a szocialista társadalom felépítésének cél­jával. Erősítenünk kell a proletár- diktatúra államhatalmát a szocialista demokrácia fej­lesztése vonalán is. — Be kell vonnunk az egész párttagságot és a pártonkívüli tömegeket az alapvető kérdések eldöntésébe, a törvények és rendeletek megalkotásába, vég­rehajtásába és a megvalósítás ellenőrzésébe. Végül erősítenünk Kell a proletárdiktatúra államhatal­mát az ellenforradalom meg­semmisítésével és a népi ha­talom ellenségeinek még kö­vetkezetesebb elnyomásával. A „Szabad Európa“ és a Ma­gyar Népköztársaság többi el­lensége mérgesen köpködi "rá­dióban és sajtóban, hogy ná­lunk szörnyű terror, véres bosszúhadjárat, tömeges inter­nálás van. Persze ők is nagyon jól tudják, hogy mindez ha­zugság. Kiabálnak, mert na­gyon féltik ellenforradalmi kádereiket, önök, kedves Elv­társak, nagyon jól tudják, hogy népünk joggal kifogásolja ép­pen azt, hogy nem eléggé bün­tettük meg' a bűnösöket. (Úgy van. Nagy taps.) Azt is mondják ellenségeink, és néha jóindulatú, de helyze­tünket pontosan nem ismerő barátaink is, hogy nem va­gyunk eléggé megbocsátóak, nem vagyunk eléggé emberie- sek és demokraták. A mi né­pünk ellenségeink emberiessé­gét és demokratizmusát alapo­san megismerte októberben. Mi azt gondoljuk, hogy a bű­nösöket meg kell büntetni, a néoköztársaság ellen a nép nyu gálma és munkája ellen áská- lódókat kordában kell tartani. (Taps.) Az a véleményünk, hogy a nép hatalma, élete és békéje a legszentebb dolog a világon, ezért törvényes szer­veink akkor tesznek eleget az emberiesség és a demokrácia követelményeinek, ha a bűnö­sökkel minél keményebben bánnak el. (Úgy van! Taps.) lyozhatja a szocialista hazánk teljes és győzelmes felépítését. Érőnket és bizalmunkat nö­veli, hogy a szocialista orszá­gok testvéri családjában olyan oltalom és erő részesei va­gyunk, amelynél nagyobb erő nincs ma a világon. Tisztelt nagygyűlés, elvtár­sak, elvtársnők! Dolgozó tár­saim! Az októberi események után erre a május elsejénkre min­den oldalról figyelnek, bará­tok is, ellenségek is. Azt hi­szem, hogy ez a május elseje örömmel fogja eltölteni bará­tainkat, keserűséggel ellensé­geinket. Azt hiszem, nem téve­dünk, ha megállapítjuk, hogy ez a nap új lendületet ad bel­ső fejlődésünknek és hozzájá­rul a proletár nemzetköziség zászlaja alatt tömörült népek és a nemzetközi munkásmozga­lom együttes erejének növelé­séhez. Fel elvtársak, az új munkára, új harcra, új felada­tokra és győzni fog igaz ügyünk. Éljen a marxizmus-leniniz- mus és a proletár nemzetközi­ség! (Nagy taps.) Éljen a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió vezette szocialista tábor megbontha­tatlan egysége! (Hosszantartó, nagy taps.) Éljen drága hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság, dolgozó népünk és legfőbb vezető ere­je, a Magyar Szocialista Mun káspárt! (Viharos taps.) Éljen a népek barátsága és a béke! (Nagy taps.) Éljen május elseje, a világ dolgozóinak nagy ünnepe! (Vi­haros éljenzés és taps.) Marosán György elvtárs zárószavai Erősítenünk kell a népi hatalom gazdasági alapjait Harmadszor erősítenünk kell a népi hatalom gazdasági alap­jait. Meg kell oldanunk mielőbb a gazdasági építés előttünk ál­ló és őszintén meg kell mon­danunk nem könnyű felada­tait. Gazdasági életünkben je­lenleg még vannak feszültsé­gek. De dolgozóink munkája és nagyrészt a testvéri orszá­gok gazdasági segítségével biz­tosítottuk az egyensúlyt, emel­tük a dolgozók életszínvonalát. Jelenleg azonban a megnö­vekedett életszínvonal és a ter­melékenység alacsony színvo­nala, valamint a magas ön­költség között ellentmondás van. Ebben a helyzetben a feladat az, hogy a pénz vásár­ló értékét és a felemelt élet- színvonalat megőrizzük és az ellentmondást a munka meg­javításával, a termelékenység növelésével, az önköltségcsök­kentésével, takarékosabb anyaggazdálkodással és hason­ló rendszabályokkal küszölböl- jük ki. Rövidesen közismertté vál­nak az ez évre kidolgozott gazdasági terveink. Ezt kö­vetően nyilvános vitára bo­csátjuk új hároméves ter­vünket. Pártszervezeteinknek, a szak,- szervezeteknek azonban már most legfontosabb feladatuk, hogy a termelés mindennapi kérdéseivel nagyon komolyan foglalkozzanak és mozgósítsák az egész munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, népün­ket a gazdasági termelési fel­adatok minél jobb megoldá­sára. A gazdasági nehézségekről szólva hangsúlyoznunk kell, hogy ha a néptömegek a kér­dések megoldását kezükbe ve­szik, minden reális feltétel meg­van ahhoz, hogy a Magyar Népköztársaság gazdaságilag is erős és szilárd legyen. Ezután Marosán György mondott záróbeszédet. Többek között a következőket mon­dotta: — Engedjék meg, hogy innen küldjék üdvözletét, erről a bu­dapesti nagygyűlésről, mint a Budapest szocialista lesz és titkára, Magyarország vala­mennyi városába, falvába, munkásnak és dolgozó paraszt­nak egyaránt. Budapestet nem lehet elszakítani a vidéktől. Budapest szocialista lesz és szocialista lesz az ország is! — Szeretném önöket meg­kérni arra, — mindenkit kivé­tel nélkül — hogy mindaz a hit, ragaszkodás, megbecsülés a párt és a nép ügye iránt, ami itt kifejezésre jutott, jusson kifejezésre a hétköznapi, egy­szerű munkában is. * A május elsejei nagygyűlés Budapest dolgozóinak hatal­mas seregszemléje az Intema- cionalé hangjaival ért véget. A nagygyűlés után Kádár János üdvözölte a külföld szakszervezeti küldöttségek tagjait. A kormányelnök és az MSZMP Intéző Bizottságának- tagjai még sokáig időztek a dolgozók között, s hosszasan elbeszélgettek velük. Jordániában felosztatták a szakszervezeteket és a munkásszövetségeket AMMAN: (MTI) A Reuter jelenti: A jordániai kormány szerdán május 2-i hatállyal elrendelte a szakszervezetek és a munkásszövetségek feloszla­tását. A legújabb „biztonsági intéz­kedések“ nyomén letartóztat' ták a felfüggesztett parlament egyik kommunista képviselő lét és a ieruzsálemi térség több kommunista vezetőjét. r Uj szovjet leszerelési javaslatok Légifényképezés hétmillió négyzetkilométeren. Csökkentsék a külföldi támaszpontok fegyveres erőit! Létesítsenek ellenőrző őrhelyeket! London (MTI). Az ENSZ le­szerelési albizottságának ked­di ülésén V. A. Zorin szovjet megbízott a szovjet kormány felhatalmazása alapján javas­latokat terjesztett az albizott­ság elé a leszerelés terén te­endő részleges intézkedésekre. Zorin megállapította, hogy a szovjet kormány új javaslatai a leszereléssel kapcsolatos mi­nimális intézkedéseket írják elő. Ezeknek a megvalósítása a szovjet kormány véleménye szerint szükséges, lehetséges ás halaszthatatlan. — Az egyik ilyen intézke­dés — mondotta a szovjet megbízott — véleményünk sze­rint mindenekelőtt az atom- és hidrogéníegyver-kísérletek beszüntetése, vagy átmeneti felfüggesztése. Mi azon a vé­leményen vagyunk — mondot­ta Zorin — hogy a kísérletek kérdését ki kell emelni a le­szerelés többi kérdésének ál­talános komplexumából és ön­állóan, haladéktalanul kell megoldani. — A Szovjetunió azt is ja­vasolja, hogy az államok kö­telezzék magukat, nem hasz­nálják az atom- és hidrogén­fegyver semmiféle fajtáját. Ezt a kötelezettséget a szovjet kor­mány által előterjesztett meg­felelő deklaráció-tervezet tar- ‘a1 mázzá. Zorin hangsúlyozta, hogy az atomleszerelés terén teen­dő fenti két intézkedés az a minimum, amely nélkül, a Szovjetunió véleménye szerint, nem lehetséges részleges meg­állapodást kötni. Az új szovjet javaslatok a továbbiakban megismétlik azt a korábbi indítványt, hogy az Egvesült Államok, a Szovjet­unió és Kína fegyveres erőit csökkentsék két és félmillió főre, Nagy-Britannia és Fran- --aorszáe fegyveres erőit pe- 750 000 főre. I A szovjet javaslatokban fon­tos helyet foglal el az idegen területeken lévő külföldi kato­nai támaszpontok és az ezeken lévő atomalakulatok megszün­tetésének kérdése, továbbá a négy hatalom Németországban állomásozó csapatainak csök­kentése, a varsói szerződés országaiban elhelyezett szov­jet fegyveres erők és az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország által a NATO-orszá- gokban fenntartott csapatok csökkentésére teendő intézke­dések kérdése is. A szovjet javaslatok a továb­biakban megfelelő nemzetközi ellenőrzés megteremtését ír­ják elő. A Szovjetunió szük­ségesnek tartja a megegyezést arról, hogy Biztonsági Tanács keretei között alakuljon ellen­őrző szerv és ellenőrző őrhe­lyek létesüljenek, amelyen felhívják a figyelmet a rajta­ütésszerű támadás előkészüle­teire. Zorin a továbbiakban megje­gyezte: a Szovjetunió új fon­tos javaslatokat terjeszt elő a légifényképezés kérdésében. A szovjet kormány elhatározta, hajlandó beleegyezni, hogy lé­gifényképezést hajtsanak vég­re egy nagykiterjedésű övezet fölött nemcsak Európában, ha­nem Távol-Keleten is, belő értve Kelet-Szibéria, Primőrje, Kamcsatka és Szahalin terüle­tét, összesen hétmllliószázhu- szonkilencezer négyzetkilomé­ter kiterjedésben, valamint be­leértve Alaszkát és az Egye­sült Államok nyugati részét, összesen hétmillió-hatvanhá- romezer négyzetkilométer ki­terjedésben. Befejezésül a szovjet megbí­zott hangsúlyozta, hogy a rész­leges leszerelésre vonatkozó javaslatainak előterjesztésében a Szovjetuniót a jóakarat és az a törekvés vezette, hogy gyakorlati megoldást találjon a leszerelés már régóta meg­érett problémájára. Rendel kell teremteni a kulturális éleiben! Negyedszer: rendet kell te­remtenünk a kulturális élet­ben. Nem titok, hogy az okta­tás, a művelődés, a,kultúra egyes területén az ellenforra­dalom és a revizionizmus sú­lyosan visszavetett bennünket. A burzsoázia a kultúra' te­rületén is álarcot öltött magá­ra. A szocialista kultúra es­küdt ellenségei a „sztáliniz­mus", az adminisztratív mód­szerek megszüntetése, a hibák kijavítása zászlaja alatt léptek fel. De októberben kitűnt, hogy ez kalózlobogó volt. Elég egy pillantást vetni a kultúra területére, hogy lás­suk: a kalózlobogó alatt fasisz­tákat, nyilas sajtófőnököket, burzsoá kufárokat rehabilitál­tak. Ezek az elemek azután előkotorták a penész-szagú burzsoá kultúrtermékeket és ezeket népünk nyakába zúdí­tották. Nyilvánvaló, ho°v ezen a területen is rendet kell te­remteni. A Magyar Népköstársas ág minden híve bizalommal tekinthet a jövőbe Elvtársak, elvtársnők! Végezetül a magyar népi de­mokrácia erejét növelnünk kell az internacionalizmus el­mélyítése útján. Küzdjük le a nacionalizmus maradványait, az úgynevezett „nemzeti kom­munista” nézeteket és erősít­sük a magyar népben az igazi hazafiság, a proletár nemzet­köziség eszméjét. Testvérünk a világ bármely országában élő internacionalista munkásem­ber, de ellenségünk a magyar hazát és népet eláruló,' magyar származású ellenforradalmár. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy a szocialista tábor valamennyi országá­hoz, elsősorban a Szovjet­unióhoz fűződő baráti szövet­ségi viszonyunkat erősítsük hazánk és az egész szocialis­ta tábor egységének további szilárdítása érdekében. Bár viszonyunkban jelenleg ellentmondások vannak, elvi engedményeken kívül mindent meg kell tennünk annak érde­kében, hogy viszonyunk Ju­goszláviához ne csak a békés egymás mellett élés elveinek feleljen meg, hanem szívélyes és baráti legyen. Jugoszlávia népeivel és vezetőivel a jóvi szony közös érdekein kívül ösz- szekötnek bennünket a szocia' lizmus építésének közös cél­jai is. Mi a marxizmus-leninizmus, a proletár nemzetköziség elvei alapján állunk. Ennek megfe­lelően tisztelünk minden né­pet, a népek békéjének és a különböző társadalmi rendsze­rű országok és népek békés egymás mellett élésének va­gyunk a hívei. Vannak nagy feladataink, de mély meggyőződéssel mondom, hogy a Magyar Népköztársaság minden híve bizalommal te­kinthet a jövőbe. Az ellenforradalmi támadás' tanított is, edzett is, össze is kovácsolt bennünket. Ha nem feledkezünk meg a múlt hibái ról, ha éberek leszünk, nincs olyan erő, amely megakadá „Hűséggel a párthoz 1 Hűséggel a néphez 1" Á budapesti kommunista fiatalok átvették a párt zászlaját Az első májusi reggelen a Köztársaság tér felé vezető utcákon záSzlóerdő alatt, vidáman, nótaszóval vonult a fiatalok sokezres serege. KISZ-isták, ifjúmunkások, diákok, katonák, fiúk, leányok meneteltekv a pártház elé. Az ünnepség kezdetére megteltek a környe­ző utcák. Eljött Csepel, Angyalföld, Kőbánya és a többi nagy munkáskerület ifjúsága is, hogy messzehangzó szóval tegyen hitet a párt, a munkáshatalom mellett. Hatalmas tapsvihar köszöntötte az emelvényen megjelenő Maro­Marosázi György elvtárs beszéde Hatvannyolc évvel ezelőtt a világ munkásainak képviselői nemzetközi konferenciára gyűl­tek össze, amelyen elhatároz­ták, hogy május elsejét, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepévé avatják — kezdte beszédét. — Azóta nem volt az öt földrészen váro6, falu, tanya, ahol ne emelték volna magasra a proletárinter­nacionalizmus munkásvértől vörösre festett lobogóját. Kicsi volt az a hadsereg, amely hat­vannyolc esztendővel ezelőtt elindult, de ma már száz és százmilliókat gyűjt magába. Mi volt sikerének, győzelmé­nek titka? Ennek a hadsereg­nek a győzelmét nemcsak az segítette elő, hogv igaza volt, hanem az is, hogy e hadsereg tagjai jelentették a holnapot, ők jelentették az új világot! A kommunisták mozgalma mindig nagy súlyt helyezett a fiatalságra. Munkásemberek gyerekei álltak évtizedeken át újból és újból a sorba. Soha annyit nem szenvedett osztály, soha osztályt úgy még nem ti­portak, ahogy a munkásosz­tályt — de elnyomorítani még­sem tudták, mert a kommunis­táknak igazuk volt, mert ők a ma, a holnap. Amikor azt a feladatot kap­tam, hogy a Magyar Szocia- j lista Munkáspárt Központi Bi- Izottsága nevében Budapest sán Györgyöt, a budapesti pártbizottság első titkárát, Komócsin Zoltánt, a KISZ országos szervezőbizottságának vezetőjét, valamint az MSZMP Központi Bizottságának több tagját, az ünnepség többi vendégét, köztük a Kom- szomol képviselőjét. A Himnusz hangjai után Borbély Sándor, a KISZ országos szervezőbizottságának tagja nyitotta meg az ünnepséget, majd Marosán György, a budapesti pártbizottság első titkára szólt Budapest kommunista fiataljaihoz. kommunista fiatalságának egy lobogót adjak át, akkor nehéz szívvei gondoltam a saját ifjú­ságomra, mert én is voltam valamikor ugyanolyan fiatal, mint Ti, csak nekem nem ju­tott osztályrészemül az, hogy ilyen vidáman és bátran ünne­pelhessem május elsejét. De hogy Ti itt lehessetek és így lehessetek itt, azért az előttem lévő korosztályok és az én kor- ösztályombeliek ezrei és tíz­ezrei mentek a börtönbe és az akasztófa alá! Helyes, hogy ide jöttünk zászlót avatni! Március 29-én a felnőttek jöttek ide tanúság­tételt tenni, hogy Magyar- ország szocialista rendje és ha­talma egy októberi viharral nem semmisíthető meg. Miről volt szó októberben, fiatal elv­társaim és barátaim? Arról, hogy Ti, munkások gyermekei soha ne ismerjétek meg a nap­sugarat, a boldogságot és a szabadságot! Arról, hogy a bankárok, a grófok és a fő­papok országa térjen vissza, hogy az egyetemekről és a fő­iskolákról újból ki lehessen rúgni a munkásnak, a bányász­nak, a parasztnak a gyerekét és visszahozni ugyanazt a ren­det Magyarországon, amely ne­künk, az Itt álló Ő6zfejűeknek még száraz kenyeret sem tu­dott adni, nemhogy jogot és szabadságotj A lobogót, amelyet átadok nektek, azzal a hittel és tudat­tal adom át, hogy rajta van mártírjaink vére. Azt kérem tőletek: legyetek éppen olyan szilárdak, kemények a harc­ban, amilyen szilárdak és ke­mények voltak elődeink, akik megteremtették a föld egyhato- dán a dolgozók hatalmát. Amikor ezt a lobogót át­adom, szeretném, egy idő6 elv­társ tanácsát is odaadni. Ha mi egyszer meghalunk, nem hagyunk hátra sem földbirto­kot, sem házat, sem bankot, sem bankbetétet. Mi két dol­got hagyunk hátra: a nevün­ket és a becsületünket! A régi szervezett munkások arról vol­tak nevezetesek, hogy ezt a kettőt megőrizték, nem váltak huligánokká, sztrájktörőkké, nem árulták el az osztályt, az igazságot, a szocializmust. Éhezve, vagy börtönbe kerülve is, mindig helytálltait. Fiatal barátaim, nevet és becsületet mindenki kaphat, de ha nem vigyáz rá, hamar elveszítheti! Ipari munkásfiatalok és diá­kok! Ne engedjétek, hogy széj­jel válasszanak benneteket! A mi kommunista mozgalmunk, a munkásmilliók hadserege előtt három olyan értelmiségi ember halad, mint Marx, En­gels és Lenin. S ha az egye­temi diákok őket veszik példa­képnek, akkor sohasem csap­hatja be őket az élet. Mi ipari munkások őket tekintjük min­taképünknek s ha az ő lo­bogójukkal menetelünk, akkor tudjuk, hogy igaz ügyet kép­viselünk, amely győzni fog nemcsak Moszkvában és Pe- kingben, hanem Párizsban, Londonban és New Yorkban is! (Viharos taps.) örülök, hogy esik az eső. mert akit innen elmosott, az nem is hiányzik. De akik most ide jöttek, azokat nemcsak az eső nem mossa el, de a vihar sem! Optimista vagyok, mert látom a harcba Induló buda­pesti fiatal kommunistákat. Ti velünk együtt, idősebbekkel megvívjátok azt a csatát, amely osztályrészünk. (Lelkes, nagy taps.) Marosán György ezután a párt zászlajával a kezében for­dult az ifjúsághoz. — Amikor ezt a lobogót át­adom, azzal adom át, hogy emeljétek magasra, őrizzétek meg színét a szivetekben és telketekben! Emeljétek magas­ra a becsület, a tisztaság, a haladás, a szocializmus lobo­góját! A vörösselyem zászlót, ame­lyen ez áll: „Hűséggel a párt­hoz! Hűséggel a néphez!" — Nagy Tibor, a KISZ budapesti szervezetőbizottságának veze­tője vette át, a kommunista fiatalok ezreinek szűnni nem akaró tapsa, lelkes hurrá-kiál­tása közben. A tér minden ré­széből zengett a jelszó: Éljen a párt! A forró hangulatú ifjúsági ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A fiata­lok fegyelmezett sorokban, lelkes hangulatban indultak a Köztársaság térről Budapest nagy májusi seregszemléjére, a Hősök terérét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom