Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-21 / 94. szám

4

NAPLÓ

1957. ÁPRILIS Sf> ^

Kr'/Jär Szászváron

Szászváron van a Komlói

i-----l. . . iSzénbányászati

Tr

öszt egyik legkisebb bányaüzeme. Mindössze 21 vagon szenet termelnek itt naponta, azt is nagy nehézségek között, hisz a szászvári bányában a gépesítés még ismeretlen. A kitermelt szenet itt talicskával, csillével szállítják s egészen az aknáig emberi erővel tólják. Ezzel és a széntelepek szeszélyes, nehezen feltárható elhelyezkedésével magyarázható ez az alacsony termelés. Persze, a szászváriak is szeretnének, sőt akarnak is többet termelni. S most, hogy tisztul a légkör, hogy kisöprik az ellenforradalom szennyét, ez biztosan sikerül is.

Az ellenforradalom ugyanis ebben a kis üzemben nagy port kavart fel. Az októberben alakult munkástanácsba többnyire ellenséges, kétes elemek kerültek be. Novemberben, decemberben még a Szabad Európa Rádió utasításai szerint irányították a bánya életét, sztrájkot sztrájk után szerveztek s a volt párttagokat igyekeztek kiszorítani a rauneszmeileg is, számbelileg is. Az MSZMP üzemi szervezetének ma már 63 tagja van s ezen kívül 18 átigazolási kérelem vár elbírálásra. Az üzemvezetőség, a pártszervezet az újjáválasztott munkástanáccsal karöltve most már képes a termelés növelése, a fegyelem szilárdítása érdekében hathatós intézkedéseket tenni. Azokkal, akik az üzemi élet törvényeit megsértik, nem sokat kukoricáznak. Ha nem hajlandók megérteni, hogy Szászváron is fegyelemnek, rendnek kell lenni, elküldik az üzemtől. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy erre ritkán kerül sor. Endrei József bányamester április 6-a óta ismét a helyén van s mint azelőtt, most is megköveteli a fegyelmet.

Korai lenne ma még arról beszélni, hogy a tisztuló légkör, a pártszervezet, az új üzemvezető és az új munkás- tanács munkájának hatása hogyan mutatkozik meg a termelésben, a javuló munkakedvben. Tény azonban, hogy a mázai bányászok verseny- kástanácsból, sőt az üzemből felhívása visszhangra talált is. Kiss János, a volt munkás- »Szászváron és ennek nyomán.

fejtés csökkentése érdekében az üzem vezetői elhatározták, hogy hozzákezdenek a bánya gépesítéséhez is. Egyelőre egy kaparószalag és egy rakodógép munkábaállítását tervezik. E műszaki intézkedések, valamint az eredményes munkához szükséges más feltételek biztosításával, a munkakedv, a teljesítmények további növelésével a szászvári bánya vezetői módot kívánnak nyújtani ahhoz, hogy a szászvári bányászok áprilisi tervüket legalább 103 százalékra tudják teljesíteni s az április 30-ára ígért 125 százalékos tervteljesítést elérhessék.

Távolabb• tervük az, hogy

===== ha megérkezik a mázai bányászok versenyszerződése, megfogadják: a félév minden hónapjában 102 százalékos tervteljesitést érnek el, s áprilisi eredményeikhez viszonyítva 3 százalékkal növelik a produktív, s 3 százalékkal az összüzemi teljesítményüket is.

Mert képesek erre.

Versenyben május 1. tiszteletére

Nyereséges a darabárus részleg is

A pécsi, 21. sz. Autóközlekedési Vállalat vezetői az alábbi írás közlését kérték szerkesztőségünktől :

„A darabárus részleg azelőtt állandó ráfize tcssel dolgozott. Ennek dacára üzemeltetni kellett, mert Pécs környékén több olyan község van, amelyet sem vonat, sem autóbusz nem érint és ezek áruellátását is biztosítani kell. Hosszú ideig az volt a gyakorlat, hogy a vállalat többi részlege tartotta fenn a da rabárus kirendeltséget. A darabárus kirendeltség akkori vezetői nem láttak kiutat a rá fizetés megszüntetésére.

Az ellenforradalom után új vezető került a részleg élére, aki a dolgozókkal egyetemben mindjárt azon igyekezett, hogy a ráfizetés lkát megkeresse.

Egy-egy járat dolgozói brigádot alkottak«

ügy szervezték munkájukat, hogy ezzel tíz- százalék üresjáratot mindjárt megszüntettek. Azóta nem válogatnak a szállítandó árukban és megakadályozzák a gépkocsik túlfogyasztását. Az elszállítandó árut óvatosan, gondosan keze'ik. s mindezekkel már márciusban is biztosították a rentábilis működést.

A vállalat üzemi bizottsága, a darabáras kirendeltségen dolgozók javaslatára munka- versenyt szervezett május elsejére, a nemzetközi munkásosztály ünnepének tisz »téré.

A darabáras kirendeltség dolgozói és vezetői végső fokon azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az országos áruellátásból kieső falvak ellátásán kívül a vállalati gazdaságosságot is biztosítják.”

Havi kötszere mázsa húsliszt

Modem állatifehérje-feldolgozó üzemet kap Pécs

\ Basamalomi úton, az ** egykori Spin-etil Kesztanács elnöke még ma sem ismeri el a forradalmi munkás- paraszt kormányt és a rendszer ellen agitál. Érthető, hogy ilyen körülmények között a szászvári kommunista bányászokból december 18-án megalakult pártszervezetnek kemény harcot kellett vívnia a rend helyreállításáért, az ellenforradalom erőinek szétveréséért. S mivel meggyőző szóval sikerült a becsületes bányászokat, a szászvári munkások zömét maguk mellé állítani, harcuk sikerrel is járt. A szászvári bányászok kollektívája április 6-án útilaput kötött a volt munkástanács talpára s helyettük a becsületes bányászokat — köztük kilencet a régiből — választott a munkástanácsba.

Kő: ben üzem élére Is

===== új vezetőt, Kincsei Sándor elvtársat állították. A pártszervezet is megerősödött:

a csapatok között megkezdődött a versenyszervezés. Tény az is, hogy a szászvári bányászok általában túlteljesítik napi terveiket s havi átlaguk 10! százalék. Javuló tendenciát mutat a produktív és az összüzemi teljesítmények alakulása is. A termelési költségek — sajnos- — még nagyon magasak. De már sok minden arra mutat, hogy ebbe nem nyugodnak bele. Mivel az egyik szászvári aknán bővítés miatt hat hónapig nem lehet szállítani, a másik kapacitása pedig a jelenlegi 21 vagonos termelés kiszállításához is alig elegendő, 6okan törik a fejüket, hogyan lehetne ezen segíteni. Egy javaslat szerint, mivel a szállítás közben a csillék tartalma megrokkan, a kiszállítás előtt fel kellene tölteni ezeket a csilléket s ez csillénkint 50 kiló szénnel többet jelentene.

A munka termelékenységének növelése, a fizikai erőkityűgyár helyén működik az Állatifehérje Feldolgozó Válla- at. Kevesen Ismerik ezt a vállalatot Akik ismerik is • valamennyire, csak azt tudják

Fél hónap alatt befizették az egész havi adót

Magyarbólyban 2.000 forint adóhátralékot töröltek a Varrócsalád tartozásából. így határozott a tanácsülés és ezzel a határozottal egyetértenek a községbeliek, hisz valameny- nyien ismerik Varróék szociális körülményeit. Sok apró gyerek éhes száját kell csitítani, ehhez pedig kevés a birtok,, a munkaerő. Szükséges volt tehát, hogy az adóügyi megbízottak emberségesen bírálják el hátralékát, enyhítsék Varróék tartozását

Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy szabadon választhatja meg mindenki az adótartozás törlesztésének időpontját Az a cél, hogy minden gazda havonta rendezz» adóját.

Néhány évvel ezelőtt Magyarbólyban eléggé lazán kezelték az adófizetést Ügyhogy egyesek több éven keresztül csak halogatták a kötelezettség teljesítését. Végül 20—25 ezer forintra növekedett egyesek hátraléka.

Ekkor került a községbe Heidt Ferenc adóügyi megbízott és erélyes, de törvényes fellépésének az eredménye, hogy ma már a falu nagy többsége Idejében fizeti az adót. Eddig még senkinél sem zálo- goltak, mégis a hónap 14-ig teljesítette a község április havi adófizetési kötelezettségét.

Természetesen vannak olyan gazdák is, akik még mindig nem rendezték adójukat, Heidt

)

Időjárásjelentés

Várható Időjárás vasárnap eette: váltoaó felhőzet, ma néhány helyen, keleten, holnap a nyugati megyékben több helyen záporeső. Mérsékelt, helyenktnt élénkebb szél. az éjszakai lehűtés kissé erősödik, a nappali hőmérséklet 15 fok körül.

Várható legalacsonyabb hőmét Békl-t ma éllé':

között, legmagasabb nappali hő-i mérséklet vasánmo Iá—17 tolt ká-.

■Ötti • ■

elvtársék igazságosan mérlege lik a körülményeket és nem zaklatják azokat, akiknél mé csak most hízik a szerződéses disznó, vagy még nem vetté át a szerződéses állatot. Isme rik az ilyen adózókat és nem félnek attól, hogy elmulaszt ják a kötelezettség teljesítését Azokkal szemben azonban akik hanyagságból nem telje sítik kötelezettségüket, kémé nyen eljárnak;

ftyitl tevM

a Uchp&nti eyytt&nt UanpUa do&qj&záiU&z,

Kedves Barátaink!

Meglepetve értesültünk az egyetem állami vezetésétől, hogy egyesek önök közül beadvánnyal fordultak a Gazdasági Igazgatóhoz Milota József volt konyhavezető ügyében. Meglepődtünk és érthetetlennek tartjuk, hogy valaki, aki magát becsületes, hazaszerető dolgozónak tartja, „mély fájdalommal értesüljön’’ az ilyen miloták leváltásáról. Méginkább furcsa, ha előre kijelentik, hogy „nem kutatják az okát’’ annak, az intézkedésnek, amelyet azonban helytelenítenek.

Nos, mi ha nem is kutatjuk az okokat, szeretnénk elmondani ezeket. Emlékezzenek csak, Milota a párt segítségével, a pártot megnyergelve lett a konyha főnöke. Az októberi napokban azonban kimutatta a foga fehérjét. A pártellenes uszítás vezéralakjává nőtte ki magát. Leverte a vörös csillagot, megfenyegette és leköpte a párttitkárt, sőt még tovább ment. Amikor a szovjet csapatok elleni féktelen uszítás ideje volt, amikor az ellenforradalmárok a 48 órás sztrájkot szervezték, Milota kijelentette: „Mit fog majd szólni a kormány, ha leáll a konyha”. Uszított a sztrájk mellett, küldte az asszonyokat a konyháról a nőtüntetésre, a munkás-paraszt kormány ellen izgatott, s folytathatnám tovább. Milota az ellenforradalom szelére kimutatta foga fehérjét, hogy csak a vezető állásért volt az MDP tagja.

Az ilyen embereknek nincsen helyük vezető állásban. Nem hisszük, hogy egyetlen becsületes embernek is sajnálnia kellene az ilyen milotákat, sajnálnia kellene az ellenforradalom lelkes helyi vezéralakjait, a vörös csilag leverőit, a pogromtervezgetőket, a sztrájklovagokat, az olyan embereket, akik hajlandók lettek volna több száz beteget saját politikai céljaik érdekében meleg étel nélkül hagyni.

Bizonyára ezeket Önök nem ismerik így. Van azonban egy tanácsunk, nézzenek körül s ne engedjék, hogy az ellenforradalmárok barátai, a még megbúvó fasiszták félrevezessék önöket, bekössék a szemüket. Ezek az elemek nemsokára le fognak lepleződni és az ellenforradalmárokat mosdató memorandumok értelmi szerzői is meg fogják mutatni igazi arcukat.

AZ ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM MSZMP INTÉZŐ BIZOTTSÁGA.

róla, hogy néha kellemetlen szagokat hoz onnét a szél a városszéli házak felé. Pedig érdemes közelebbről Is megismerkedni ezzel az Illatosnak éppen nem mondható üzemmel.

Az üzem nyersanyaga az ál- ati hulla, és a vágóhidak mel- éktermékei, a csont, pajta, vér. állati hullákat ötven kilométeres körzetben gyűjtik be, vágóhídi mellékterméket pedig még a pápai húsüzemtől is apnak.

Ezekből a nyersanyagokból észül a hűsliszt, a növendék- llatok erősödését és fejlődését gyorsító takarniányféleség. Húslisztből 180—200 mázsát termelnek. Ez a mennyiség — sajnos — nem nagy. Arra elég csupán, hogy az állami gaz- aságok és termelőszövetkeze- ek növendékállatait úgy, hogy ellássák vele. Hamarosan azonban a magánosok is rophatnak nagyértékű takarmányjavító szert a teleptől, övő hónapban ugyanis meg- ezdik a ma még a szennyízzel elfolyó húslé' besűrítését, ami még igen sok nagyér- <ékű fehérjét és zsiradékot •vrtalmaz. Ezt a sűrítés után nép alakjában értékesítik, mellett az üzem havonta 28— 0 mázsa ipari zsírt is ad át a eldolgozó üzemeltnek, ahol enőanyagot és egyéb értékes rut készítenek belőle.

Sokan talán a borzalmak ázának képzelik a feldolgozó

vállalatot, miután olvasták, hogy, legfőbb nyersanyag ott az állati hulla. Pedig nem történik ott az égvilágon semmi, ami felborzolhatná akár a gyengébb idegeket is.

A gépkocsikon beszállított állati tetemeket a feldolgozóban szakavatott hentesek megnyúzzák (havonta jelentős mennyiségű nyersbőrt is átadnak továbbfeldolgozásra a bőriparnak) és feldarabolják. Az állatorvos megvizsgálja az állat belsőrészeit, megállapítja az elhullás okát és erről értesíti a károsultakat. Ezután a „nyersanyag” a teljesen zárt főzőkazánokba kerül, ahol négy atmoszféra nyomású '’őzben főzik. Főzés közben a legedzettebb kórokozók is elpusztulnak és a továbbiakban a nyersanyag, — amelyet talán inkább félkészáJTunak nevezhetnénk már — teljesen sterilen kerül a szárítóba, szárítás után pedig a darálóba, ahol vörösesbarna porrá őrlik, és utána papírzsákokba töltik.

A telepen mindössze tizennyolcán dolgoznak. Tizennyolcán havonta közel százezer forint értékű állati tápszert állítanak elő. figyelőre, öt éven belül ugyanis megépül az új üzem, korszerű épületekkel, korszerű gépekkel, ötmilliós beruházással.

Ennyit érdemes tudni az Ä1- latifehérje Feldolgozó Vállaltról azon kívül, hogy szasa van.

Kuni ez.

ITVTTTTTVVTTTVTTTTTTTTTTTTTVVTTTTTTTTTTTTTTVTTTVTTTTTTTTTTTTTTTVVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTIl

I? cmvárt Lajossal, a tizenötéves

■*-*' ezüstkalászos gazdával, gazdavizs- gájn találkoztam először Helesfán. S akkor megígértem neki, hogy egyszer majd kijövök hozzá. ígéretemnek eleget tettem, de hiába keresem az én kis barátomat otthon és a termelőszövetkezetben — sehol sem találom.

— A legelőn van — igazít útba az édesanyja.

De a legelőn sem találom. Azt mondja a pásztor, hogy éppen mcst ment el a nagybátyjával. Még látni lehet, kiált is nőid, mire az én kis ismerősöm szaladni kezd. Sapkáját a kezében tartja, kis kabátját cibálja a szél.

— Hát megjött! — ez az első sziava, aztán meg azt magyarázza, hogy a borjút, a Szögfűt hajtotta ki a legelőre. Nem akar megszokni, mindég hazafelé nézgelődik.

— Add él! — szól közbe a pásztor.

— Ha megfizetik, el is adom. Négyszázat akart adni érte a hentes, de any - nyit nekem is megér. Ha hatszázat adnak érte — vihetik.

Tetszik nekem ez a különben szófukar, de ha megszólal talpraesetten válaszoló legényke.

— Hát a tiéd a borjú? — kérdem tőle később.

— Az enyém! — válaszol. — A tehér is, meg minden állat, ami otthon vair ís Lajos elmondja, hogy a disznók,

‘ehenek, a baromfiak, sőt még a háztí s rá van bízva. Ö otot1 gondozza állatokat és Kapálja a háztájit, tjh ez aztán érdekes dolog! Aztán a pón kié?

mm A* enyém, a canJAdé — ftíelá,

És miköziben ott botorkálunk a legelőn, Lajos elmeséli, hogy csak hót osztályt járt ki, mert vérszegény és emiatt nem engedte az orvos tovább járni, de azért ő váltig erösítgeti, hogy kijárja a nyolcadikat is, mert tanulni, azt szeret. Azért iratkozott be az ezüstkalászos tanfolyamra is, ahol tizenötéves fejjél már ezüstkalászos gazda lett belőle.

— Az idén nem engedtek még a termelőszövetkezetbe, de jövőre már bent leszek én is — kanyarodik át a múltból a tervekhez. — Tudja a tehenekhez, vagy a növendék bikákhoz szeretnék kerülni — és mesél a bátyjáról, a 16 éves Feriről, aki már két éve kocsizik a termelőszövetkezetben és a világért sem adná oda a kocsit, a lovakat. Ezért nem ment el tanulni, pedig a szülei szerették volna, ha tovább tanul.

Egyre inkább izgat a kérdés: miért szereti ez a gyerek annyira az állatokat, a földet? Erre ő csak azt mondja, hogy csak. A faluban is csak példálóznak hogy ez a gyerek valóságos gazda már az idősebbekkel is vitába száll, de azt megmondani, hogy miért, senki sem tudja. Pedig valaminek lenni kell amö- gött, hogy a múlt vasárnap is meglátja amint Bence János egy csikót vezet. Odamegy, megnézegeti, aztán így szól

— Hát, ami azt illeti etethették volna ’ebbán is ezt a csikót..Nagy a szőre, pe- ig tavasz van. Ilyenkor vedleni kellene Teg aztán a lába sem valami jól ál'

ardállású ez a csikó. — mustrátgwtt'

6a közben ” gazdája fejére i< ivasta a hibákat.

Hát ilyen fiú ez a

hogyan lett hlyemé?

gyerek-gazda! De

Ne hagyjuk magukra a gyerekeket!

A hírközpontban cseng a te- közben felveszi az adatokat, cfon. Tinódy utca 6. számból riasztja a tűzoltókat. Gyorsan elentenek tüzet. Dömötör Jól- indulnak, hiszen gyermekek osék lakásában két gyermek életéről is van szó. artózkodik. Az ügyeletes mi- a tűzoltóegység percek alatt

a helyszínre érkezik. A feliderítést végző elvtársak öröm- \mel állapítják meg, hogy a gyermekeket kimentették az udvari lakók. Néhány perc és eloltják a tüzet. A ruhaszekrény leégett, a szülők és a gyermekek ruhái a tűz martalékai lettek.

Mi okozta a tüzet? A szekrény közelében egy doboz gyufát találtak. A megijedt, ki- sírtszemű ötéves gyermek elmondja, hogy 6 játszadozott a gyufával. Testvérkéjét, aki nem lehet főbb egy évesnél, egy házbeli asszony vigasztalja karjai között.

Az anya is sir. Húsvéti bevásárlásra mentek férjével és a harmadik gyermekkel. A két kisgyermeket otthonhagyták magukra, őrizetlenül Előfordult már ez miskor is — ahogy elmondták a környékbeli lakók. Dömőtörék köny- nyelmű életet élnek, mert ha szórakozni mennek (sokat járnak szórakozni) magukra hagy ják a gyermekeket.

Az 6 esetük egy újabb tanulság, szeretnénk ha mások is megszívlelnék a tanácsot: a gyermekeket ne hagyják felügyelet nélkül s a tűzgyújtásra alkalmas eszközöket pedig tegyék hozzáférhetetlenné.

KESZTHELYI RÓBERT

i tűzoltó hadnagyi

— Minden állat, a háztáji föld is az övé — kezdi Romvári Ferenc az apja — Nem szól bele senki, hogy mit ad éL

— Aztán nem potyáz él semmit? — vetem közbe.

— Nem! Tudja volt egy kecskéje is. Egyszercsak lett a kecskének kisgidája. Jön ám a Lajos és azt mondja: >tApi, én most eladom a kecskét. Gida van alatta, így többet kapok érte“. A te dolgod — mondtam neki és a gyerek azt a nyüves kecskét négyszázhúsz forintért adta el. Persze, a pénz a közös kasszába megy és ha rákerül a sor, ő is kap abból.

Tehát itt van a dolog nyitja: önállóság és a feltétlen megbízás, ügy gazdálkodhat Lajos, ahogy neki tetszik. És ez a vézna, kis, szőke fiú gazdálkodik is: számba veszi naponta, hogy hány tyúk tojik, melyik disznó mennyit fejlődött és így tovább. Ezért nem hagyná ő a világ minden kincséért sem az állatokat, a földet, ezért tudja szeretni azt, amitől az elmúlt években megundorc dtak.

Rövid történet ez, amit azért mondtam el, hogy nem reménytelen dolog újból megszerettetni a fiatalokkal a földet, az állatot, a határt, a falut. Nem reménytelen és éppen ezért annál inkább meg kell tennünk mindent azért, hogy minél előbb sok-sok Romvári La- 'os legyen ebben az országban. Higyjék el, kedves szülők és pedagógusok, nagy szükség van a Lajosokra, mert ha végignéznek a határon, kevés, nagyon kevés 'tatait lehet ott látni. S hogy több le- tyen a fiatal, azért a szülőknek és a pedagógusoknak legalább annyit kell tenniök, mint Romvári Ferencóknek He-