Dunántúli Napló, 1957. április (14. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-16 / 89. szám
4 NAPLÓ mot. Április i& Kibővítették a Hazafias Népfront megyei elnökségét 4 Hazafias Népfront menüéi elnöksége **■ április 12-én, pénteken délelőtt ülést tartott, amelyen a népfront központjának képviseletében megjelent Sándor István elvtárs. Fél évi szünet után, ez volt a Hazafias Népfront megyei elnökségének első ülése. Sztergár János elvtárs, a népfront megyei titkára ismertette azokat a károkat, amelyeket az ellenforradalom gazdasági, politikai, kulturális életünkben és a népfront munkájában is okoztak, örvendetesnek mondotta, hogy a népfront-bizottságok tagjainak többsége derekasan megállta helyét és nem vált az ellenforradalom kiszolgálóivá. Azonban akadtak egyesek, akik megfeledkeztek magukról, mint például Gyenis János Kozár- mísfenyben, Kálóczi Mihály Romonyán, Bör- tsei Károly Sellyén. Ismertetve a népfront tevékenységét az ellenforradalom után, rámutatott arra, hogy a népfront az év elején értekezletre hívta össze az országgyűlést képviselőket, segítséget adott a képviselői fogadónavok rendszeres megtartásához, legutóbb pedig tapasztalatcserét ren- Baranya, Somogy és Tolna képviselői részére. A jövőben pedig sor kerül a tanácstagi munka segítésére is. A népfront bekapcsolódott a nemzetközi nőnap, továbbá március íS-i és április 4-1 ünnepségek előkészítésébe, a dolgozók tájékoztatása céljából pedig 16 tablóból vándor kiállítási anyagot állított össze, amelyen az ellenforradalom országos és helyi cselekedeteit szemléltette. A me gyei elnökség mellett mezőgazdasági tanácsadó szakbizottságot létesít, amely április 23-án tartja alakuló ülését. A beszámolót élénk vita követte. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a népfrontnak a jelenlegi helyzetben sokkal behatóbban kellene foglalkoznia a kulturális kérdésekkel. Béke-esteket, ismeretterjesztő előadásokat kellene szerveznie. Az értekezleten több fontosabb határozatot hoztak a népfront-munka megjavítása érdekében. Elhatározták többek között, hogy a megyei elnökség mellett egy népművelési bizottságot létesítenek és „Népek barátsága” elnevezésű köröket alakítanak. Az ülésen kibővítették a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagjait, mert az utóbbi időben az elnökség tagjai közül többen eltávoztak, vagy más beosztásba kerültek. Az elnökség új tagjai lettek: Czégény József, a Mező és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöke, Ambrus Lajos, az EPOSZ megyei titkára, Krancz Pál, az MSZMP megyei intézőbizottságának tagja, Szántó Lajos, a mohácsi városi népfront elnöke, Schanzl Antalne, a Megyei Nőtanács titkára, Takács László, a KISZ megyei vezetője, Tolnai Dezső, a siklósi járási népfront- bizottság elnöke, Vollár János, a Vöröskereszt megyei titkára, Molnár István vájár, ország- gyűlési képviselő, Takács József, a TTIT megyei titkára, dr. Gonda Sándor állatorvos. Szifrelvác diktálja a cipodimtot Készülnek az 1958-as modellek A Szigetvári Cipőgyár nem felvonultatják előttük egyre inkább a cipődivat irányítója lesz — voltunk „kénytelenek” megállapítani, amikor végignéztük az 1957-es modelleket. A gyár évekkel ezelőtt is dolgozott már külföldi rendelésekre, de az akkor gyártott és az üzemből ma kikerülő női cipők között óriási a különbség — elsősorban csínyben, azután könnyedségben és a feldolgozott bőrök színgazdagságában. Akkor tömör, középmagas sarok volt a „zsáner”, ma főleg a sokáig nélkülözött tűsarkot kedvelik a nők. A tűsarkon kívül pedig a sarkok — ha nem is ezernyi — de közel tucatnyi változata a különbség. Régen a piros, fehér és fekete, esetleg barna és kék szinek „mentek”, ma harminc szín- fejen három szőlőlevelet fog-: Szigetvári Cipőgyár több mim száz párra rúgó, jövő évre tervezett cipőinek egész kollekcióját, Mosi még csak Dinnyés Ilonka, a gyár egyik dolgozója próbálgatja a külföldi és pesti megrendelők kívánságára a szebbnél-szebb cipőket. De melyik tetszik neki, aki hajlandó akár száz párban is végigsétálni a nézők előtt? A sok szépből bizony nehéz választani. Most talán mégis a gyár tervezőinek legújabb modelljét tartja a legszebbnek, azt a meggypiros, ragasztott pántokból összeállított, szabályozható ssrokfogós, tűsarkú szandált, amelyből piros és fehér színben több ezer párat szállítanak majd külföldre. Avagy az a levélzöld pehelykönnyű, tű-< sarkú szandál lenne a leg-:' szebb, amelynek pántjai a láb-j már futár ment Pestre, hogy két-két pár mintát adjon át egy lengyel cég képviselőjének, aki 19.300 pár szigetvári cipőt rendelt „Made in Hungary” arnynyomásos jelzéssel A megrendelt cipőket most már éppen olyan pontosan és gyorsan szállítják, mint október előtt, mert április elseje óta éppen annyi cipőt gyártanak naponta, mint egy esztendővel korábban. Az önköltség is a régi alatt van. Jól dolgoz: tehát a cipőgyári gárda. S további kedvet ad nekik, hogy most szabadon működhet tervezőik fantáziája, akik újabb és újabb cipőkülönlegességgel kedveskednek a nőknek. (Harsány!) Helyeseljük a miinkaverseny felelevenítését Ülést tartott az SZMT Szombaton délelőtt tartották meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának teljes ülését. Bogár József elvtárs, az SZMT elnöke beszámolójában elemezte a szakszervezeték október óla végzett tevékenységét és megállapította, hogy a szaikszervezeti tagok számának növelésén túl, a legfontosabb feladat a bizalmi hálózat újjászervczésn és ezzel egyidőben a tömegek közötti politikai munka megindítása. Sok sző, több vélemény hangzott el a termelés, a munkaverseny kérdéséről. A Szaktanács X. ülésére hivatkozva a beszámoló megállapította, hogy az életviszonyok javítását célzó intézkedéseket a termeléssel kell megalapozná s ezt a szakszervezeteknek sajátos eszközeikkel támogatni kell. S bár helytelen volt, hogy az elmúlt években az érdekvédelem rovására, s gyakran egyoldalúan és bü- rokrat'kusan a szakszervezetek főleg a rounkavenseny szer vezésével foglalkoztak, az Sr|,MT ülése egyöntetfi'• ■-«’•»Hí a munkaversm f- e’evcnitését. , Nem nézhetjük tovább tétlenül, — mondották ki — hegy az ellenség ócsáro’ja a munkaversenyt, hanem foglalkoznunk kell a doVozók közötti nemes vetélkedés kibontakoztatásával." A beszámoló és az értekezlet résztvevői javasolták, hogy az SZMT hívja fel a megye minden szakszervezeti szervének figyelmét: támogassák és segítsék a dolgozók alulról jövő kezdeményezéseit, segítsék a munkpverseny széleskörű kifej 'ődését! A munkaverseny szervezésénél a múltban elkövetett hi- ák kijavítása szükségessé teszi a {szocialista mvnkaver- senyre vonatkozó 1954-es rendelet megváltoztatását. Nem szabad, hogy a verseny csak a mennyiségi feladatok megoldására irányuljon. Felvetődött az értekezleten a havi versenyek létjogosultságának kérdése is Az SZMT tagjai szerint az anyagtakarékosság, a minőség javítása az újítási feladattervek megvalósítása terén elért eredmé-' nyék értékeléséhez hosszabb idő szükséges. Az SZMT helyesnek tartaná, ha a jövőben a munkaverseny eredményeit negyedévenként értékelnék. Ugyanakikor javasolták, hogy az illetékes minisztériumok a jövőben az élüzem cím elnyerését 4—5 feltételhez kössék a korábbi 20 feltétel helyett, mert a sok feltétel között gyakran elsikkadt az alapvető cél. A javaslatok között szerepelt az is, hogy az egyes területi bizottságok a területükhöz tartozó üzemek, intézmények 10—15 szakszervezeti aktivistájával sürgősen vitas- tassák meg: melyek a munka- verseny szervezésének náluk legjobban bevált módszerei, hogy így minél nagyobb mértékben ki tudják bontakoztatni a dolgozók nemes vetélkedését. Fontos feladatként jelölték meg az üzemi szalcszervézetek számára, hogy már a tervek készítésénél juttassák érvényre r dolgozók javaslatait s a termelési értekezletek felelevenítésével tegyék lehetővé a munkások számára az üzem vezetésében való részvételt. A beszámoló s később a hozzászólók is hangsúlyozták, hogy a szocialista munkaversenyben résztvevő minden kimagasló munkát végző dolgozó erkölcsi és anyag; megbecsülését biztosítani keli. Minden munkás számára lehetővé kell tenni a kivá'ó dolgozó cím és az ezzel járó jutalom elnyerését. Az oklevelek, illetve a kitüntetések jutalmazásának joga az igazgatót és a szakszervezetet i! esse. Célszerűnek tartják ha az oklevelek, illetve juía'mak adományozását félévi vpsy egész évi munka alapján íté’:k meg, de lehetővé kell tenni, hogy a vállalatok rendkívüli esetekben ettől eltérhes«r^k. Az SZMT tagjai a vita során elmondották, hogy az üzemek dolgozóiban él a veié!Ve>- dés iránti vágy és hogy most a szakszervezet kn k *s egvik Icgfon'e«»'’!’ adata •» ezociahs m ■i De szinte kivétel nélkü’ » a a- mennyien hozzátették tioey tanú'ni kell a múltba»- ? követett hibákból, s nem szabad megengedni, hogy a verseny ismét bürokratikussá váljon. fiit törő éí’téhezlet Az Uttörőházban április 10- én úttörőértekezletet tartottak. Az értekezletet, amelyen megtárgyalták az úttörőszövetség feladatait és célkitűzésed. Pusztai József nyitotta meg Elmondta, hogy az elnökségi tagnak jelölt tizenhat elvtárs szívesen vállalta a megbízatást. Az iskolában már kisebb- nagyobb mértékben megindult az úttörőszervezetek újjászertinNimmtMnaanmanHMinfNmMtnnmnmintMtavimHaiHm» árnyalatú bőrből készítenek cipőket S milyeneket! Női luxuscipők gyártásában állítólag az olaszok vezetnek, akik merész színtónusokkal dolgoznak, s fantáziájukkal eddig maguk mögött hagytak minden szakmabelit. Még nem láttam az olaszok női cipőit, de gondolom, a szigetvári modellek nyugodtan felvehetik azokkal a versenyt. Ezt azonban nem is olyan sokára — május második felében — segítsenek eldönteni a pécsi asszonyok! Mert a Szigetvári Cipőgyár, a Pécsi Ruházati Bolttal és az Állami Áruházzal közösen nagy divat- bemutatót tart, amelyen nemcsak a legszebb ruha-kreációkat láthatják a résztvevők, hanak csokorba? Esetleg jobb: lenne az előbbi fazon, tűsarok; helyett teli-sarokkal? S haj ezek a színek esetleg nemi mennek jól az ünneplő ruhák-: hoz, ne válasszon inkább szür-j ÜÍ kertváros épül a Jankovich-telepen Uj munkásnegyed ke, vajszínű, olivzöld, lila vágyj képe bontakozik ki fehér cipőt? De nemcsak Diny-: az ember szeme előtt, nyés Ilonka, hanem mindenki ha a pécs-bátaszéki választhat tetszése szerint s a' vasúti aluljárón átha- bemutatón legtöbb szavazatot kapott cipőket gyártják majd. Aruk sem lesz magas — 145— 220 forintért juthatnak majd hozzá a vásárlók. Ezekből a szandálokból a termelésnek mintegy fele — napi 360 pár — külföldre kerül. Ez év elején Angliának 25 ezer párat gyártottak. Most egy nyugat-német rendelésnek tesznek eleget, de hétfőn este Meglopta munkaadóját — kétévi börtön Bevezetik a vádlottat. Fiatal, csontos arcú legény. Traktoros volt a vajszlói gépállomáson, később normás, majd szerelő lett s legutóbb műhely- vezető. Neve: Mesz- Ezinger László. Lopással vádolják. Egy éven keresztül rendszeresen lopott a gépállomásról. A házkutatás alkalmával fűrészlapok, gumiköpenyek, savmérőik, lúgmérők, huzalok kerültek elő. A pincéből még egy hasz nált szivattyúit is előkotortak, amelyet bevallás szerint azért lopott el, mert 6rah* ^en akart vitet <i’»ívo.*tvúzni a kr a bűnügyi összeállításban összesen 72 tétéi szerepel 32 000 forint értékben. — Ezeket miért lopta el? — A gépállomáson ide-oda helyeztek, azt gondoltam, végül kidobnak, és önállósítaná akartam magam. Mese. A helyez- getoés egyszerűen abból állít, hogy mindig magasabb beosztást kapott. A családból hárman dolgoznak a gépállomáson. A három Messzi nger több, mint 4 000 forintot vitt haza minden hónapban. Gyűjtötték a pánz.t, hogy a vádlott, a tolvaj részére lakást építhessenek. Októbmben Mesz- szingert távol lé lében beválasztották a munkástanácsba. Mikor megérkezett, verte az asztalt, rázta az öklét: — Vagy én megyek, vagy a kommunisták. Olyan tanácsban nem dolgozom, ahol kommunisták vannak. Azok már éleget szerepelték, most mi következünk... Arra persze nem gondolt, hogy a párttagok, a kommunisták harcoltak legelkeseredetteb- bon a bajok orvoslásáért, hogy a párt ós a kommunisták voltak azok, akik műhelyvezetőt faragtak az egykori zs el lér gyerekből. Ügyét a sellye* bíróság tárevalta. Büntetése: két év szjbadságvesztés é' 2000 forint pénzbün tetés, lad. Itt a Zsolnay- gyár tőszomszédságában, a Balokány liget közelében, szinte gom ba módra nőnek ki a földből a piros cseréptetős vadonatúj családi házak. Negyvenöt már elkészült, de ez évben még ötvenöt sorakozik atöb bi mellé. Ideje lenne hát gondoskodni arról, hogy ebben a kialakulófélben lévő vá rosrészben a Janko- vich-telep lakói valóban otthonosan érezzék magukat és egész ségügyi szempontból semmiféle kifogásuk ne legyen! Sétáljunk végig a Basamalom úton és hallgassuk meg a lakókat! — A Jankovich- telep maga a szakara — mondják ironikusan, de egybehangzóan mind. Az úttestet eddig „csak" négyszer bontották fel. Egyszer, amikor a városi gázvezetéket a Zsolnay- gyárhoz bevezették, másodszor, amikor a gázvezetéket a Jan- kovich-telepre vittél harmadszor, amikor a gázvezetéket a Pécsi Erőműhöz bevezették, negyedszer pedig, ami kor a Pécsi Erőműhöz vezető telefonkábeleket lerakták. Azóta viszont senki sem gondoskodik arról, hogy rendbehozzák. Ha az utcán végigrobog egy-egy gépkocsi, óriási porfelhőt hagy maga után. Ha a láthatáron fel- « tűnik egy autó, az utcán járók beszaladnak a kapuk alá, # amíg a porfelhő el nem tűnik. ■ — Én szívesen tartanék tejet — mondja Kordély Gyula vegyeskereskedő. — Az I. kerületi tanács erre megadta az engedélyt, de csak három napig tudtam terei árusítani. A porfelhő miatt, amely üzletembe beárad, • nem vállalom a felelősséget. Hogy mitől poros a Basamalom út? Itt bonyolódik le az egész város slam-for- galma. Ha zárt kocsiban, vagy alumínium tartályban szállítanák a slammot. nem lenne itt semmi hiba. Útközben nem pottyanna cl a sok slam, amiből — ha megszárad — por születik. A szél befújja az élelmiszerüzletbe, a telep lakóinak lakásába. Ezt az utat a haditérképen úgy tüntetnék fel, mint első osz- ‘ályú utat. Amikor a ’asiszta német hadsereg 1944 őszén visz- szavonnlt, erre az útra azt mondták, hogy: „Skandal!” S e men- legyzésében van is valami. Mert ezt az utat már réges-régen meg lehetett volna csinálni, portalaníta- ni, olajoztatni, többször öntöztetni — ha... Ha az I. kerületi tanács ezt szívügyének tekintené! Az úttól körülbelül 200 méterre van a szeméttelep. Minden szemetcskocsi naponta hatszor fordul, azaz százhúszszor szórja szét a szél a szemetet a nyitott szemeteskocsiról. De baj van az árok tisztítással is. A tisz- títatlan árkok miatt, a szennyvíz megreked, megposványosodik és terjeszti a bűzt. Volt itt egy útkaprő, de azt elvitték Pécs- szabolcsra. Aki pedig ittmaradt, annak lzö- rülbelül 10—12 kilométeres körzete van. Ezt a területszakaszt naponta be sem tudja járni, nemhogy tisztításáról gondoskodhatna. Mit lehetne tenni, hogyan lehetne ezen segíteni? Úgy, hogy az 1946-ban innen elvitt bitument — amit a Magaslati útra vittek — t'isszahoznák, illetve kiskockákkal köveznék ki ezt az utat.A legutóbbi ta- 'lácsválasztások alkal mával a telep lakói erre ígéretet is kaptak, de azóta sem történt semmi. Pedig a telep lakói hajlandók ezt az utat társadalmi munkában is megcsinálni. Milyen szép is lenne ez a telep, ha az úttest mellett parkosítanának, virágágy virágágy mellett diszlene! S az árok mellett nem befőtte* üvegek, kidobott fazekak hevernének s a fák közötti szegélyeket nem gaz lepné be. Végül szólnunk kell még egy fehérre meszelt házról, „a borzalmak házáról“. Itt van az Állatifehérje Feldolgozó Vállalat telepe. Hétköznap, amikor működik, a legyek mílliárdjai és bűz árasztja el a Jankovich-telepet. Ideje Tenne, hogy a tanács végre érvényt szerezzen régi határozatának és ezt az üzemet a városon kívül helyezze. Nem lehet kétféle szociálpolitikát folytatni: egyik kezünkkel családi házépítési lehetőséget biztosítani, új munkásnegye det, új kertvárost építeni, a másik kezünkkel pedig lehetőséget adni, hogy a szenny, a bűz, a por miatt, az itt lakók Is elmeneküljenek innen. Erről beszélgettünk a Jankovich-telep lakosaival a virágbabo- rult alma-, körtefák és a bűzt árasztó üzem közötti területen. S nekik van igazuk! 162 apaállat hiányzik a siklósi járásban. Az illetékes megyei szervek tudnak a hiányról, mert már több esetben kérték segítségüket, ígérték is, hogy leszállítják a hiányzó bikákat, kanokat, eddig azonban még egyet sem szállítottak. Aggasztó a huzavona, mert hamarosan több anyakocát ki kell vonni a tenyésztésből, apaállathiány miatt. Ez pedig súlyos kárt okoz a népgazdaságnak cs anyagi veszteséget a dolgozó parasztoknak Is. A legeltetési bizottságok nyilt választ várnak: kapnak, vág}- nem kapnak apaállatokat. Van ugyanis pénzük, hogy néhány napon belül saját maguk ép vezése, ez a munka azonban elég lassan halad a megfe elő vezető megválasztása miatt. A jövőben hivatásos úttörővezetőket bíznak meg és a társadalom különböző rétegeit is bevonják az úttörőszervezésbe. Ezután ismertette a legfontosabb problémákat: a további csapatszervezéseit lehetőségei, a szervező testületek munkája, vezetők képzése, a csapatok programjának összeállítása. A hozzászólások kiegészítették Pusztai elvtárs beszámolóját. Rámutattak arra, hogy az úttörőmunkában gondolni kell a gyakorlati képzésre, az ügyesség fejlesztésére a nyári táborozásokra. Ezek igen fontosaik, egyrészt azért, mert a gyerekeket a táborokban lehet leginkább a természet szeretettre nevelni, másrészt pedig itt van a legnagyobb lehetőség az önállóságra, rendre való nevelésre és a testkultúra fejlesztésére. Elmondták, »gen lényeges célkitűzések helyes megvalósításához, hogy megfelelő vezetőket állítsanak az úttörőcsapatok élére, olyanokat, akik a szocialista haza szeretetére, a magyar nép jogaiért, felemelkedéséért való küzdelemre nevelik a gyerekeket A következő elnökségi ülést május 10-én tartják. beszerezzék az apaállatokat. PUSZTAI JÓZSg* T.sngáw az engedélyt kérik.
