Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-20 / 67. szám
Í93T MÁRCIUS 20. N A Pf rt 8 Dávid Gyula „alperes" panasza Hártyavékony papírra gépelt lévél fekszik az asztalon. A felirat szerint másodpéldány, az oldalán levő két lyuk jelzi, hogy most vették ki a fűzős dossziéból. Egyébként tele van rendeletek és paragrafusok Számával. Nem is hittem volna, hogy még ilyennel is találkozom a siklósi járási párt- intézőbizottságon ! — Érdekes története lehet, Ugye? — mondom Löffler elvtársnak. A magas, nyurga fiatalember bólint: — Igen, érdekes Dávid Gyula bácsi panaszának a története. — Mesélje el:;i * Február elején történt::; Erőteljes kopogtatás után belépett egy csizmás és olajos pufajkakabátot viselő ember, Vagyis Gyula bácsi. Még gyermekkoromból ismerem, naiv- számból élt világéletébeu, ki- vülmaradt a pártokon, nem szeretett politizálni — molyán csendes ember volt mindig. Most nagyon bánthatta valami. Az asztalra támaszkodva farkasszemet nézett velem: — Te Jóska! Igaz, hogy visz- szakapják a kulákok a vagyonukat? — Csak annyit, hogy gazdálkodhassanak. Semmivel se többet, szó se lehet negyven és ötvenholdakróL De miért kérdi? — Mert Kése Vince beperelt. Tizenhetedikén lesz a tárgyalás, el akarja venni a házamat. Nem volt szükség bővebb magyarázatra, jól ismerem Ké- sééket. Módos zsírosparasztok voltak, nem tudom már hány hold, nagy udvar, fészer, pajta, Istálló és két nagy ház tirai. Az egyikben az öreg lakóit a fiával és a menyével, a másikban pedig a zsellérek.:; A két épületet kőkerítés kötötte össze, amihez szoba- konyhás kis vityillót ragasztottak újabb zsellérlakásnak. Ebben lakott Gyula bácsi. Most papírokat keresgélt és izgatottan bizonygatta: négyszáz forint lakbért fizetett a tanácsnak, ezerkétszázat pedig a kőművesnek, hogy emberivé tegye a házacskái Én csak fél-, ■füllel figyeltem oda, mert a_ gondolataim még mindig aj múltban kószáltak. Mintha máj ba járt a község — a két falu között mindig levetette ünneplő cipőjét. Pedig módos ember hírében állott, senkinek se volt két olyan muraközlje a faluban, mint neki..: Egyszóval zsugori, fösvény és vagyonhajhászó volt Késé- ék minden gazdag famíliája. Lám, most se tagadták meg farkas mivoltukat, már Gyula bácsi kis házára is rátennék a kezüket. De mit akarhatnak vele? Lakni nem laknának benne — vagy újra cselédeket kívánnak?.;» Gyula bácsi folytonos beszéde riasztott fel merengésemből: — Te Jóska! Az a kulák mindig odajön és követeli, hogy hurcolkodjak ki. Eddig még csak bírtam türelemmel, de most már csináljatok valamit, mert ha nem.:: — Mert ha nem? ■— Egyszer kifogyok a béketűrésből, nem tudok uralkodni magamon és agyoncsapom az anyja.: — Agyonütni nem szabad, mert megbüntetik! Mindennek megvan a törvényes útja. — És mi legyen az? — hajolt felém Gyula bácsi, ezer kíváncsiságot tükröző tekintettel. — Mikor lesz a tárgyalás? Tizenhetedikén? Rendben van. Menjen csak haza nyugodtan, majd küldünk egy levelet, amiben megírjuk, hogy milyen rendeletekre hivatkozzon a tárgyaláson:: -. Erre már felderült zord arca: — Jó, akkor elmegyek ügyvédet fogadni! . — Ne fogadjon Gyula bácsi. Kár a pénzért. Annyira Igaza van, hogy csak maga nyerhet! Nem lesz szüksége ügyvédre... Még a lelkemre kötötte, hogy fegyverezzük fel a munkásokat és elment. Ml bekopogtattunk a járási tanácsra, megnéztük a rendeleteket és meg- írtilk: a 29/1956-os MT. rendeletre, az 1956. IX. 3-án kelt MT. rendelet 62. és 75. paragrafusára, a 62. paragrafus 5. bekezdésére hivatkozzon, amely a következőket mondja... stb. Utána megnyugodva láttunk munkához, el is felejtettük Gyula bácsi panaszát, hiszen annyi panasz van, ki győzné * fejben tartani! Am, tizenhete- • dike után beállított még mér- : gesebben, mint múltkor. — Na, mi újság Gyula bá- ■ esi? — Hadd el, hadd el! — le- : gyintett. — Képzeld el, a já- : rásbíróság ennek a ;.;. kulák- * nak adott igazat! Értetlenül néztem rá, aztán kiderült minden. Gyula bácsi rosszul értesített a tárgyalás időpontjáról, mert nem tizenhetedikén, hanem tizenegyedikén vagy tizenkettedikén tartották meg. Mi ugyan még ki- m lencedikén feladtuk a pariig- : rafusos levelét, de már nem * kapta meg. Egyébként azt • mondta, hogy alig hallgatták : meg a bíróságon... Nem beszélgettünk sokáig. • Kabátot, kalapot fogtam és el- • mentünk Gyula bácsival a já- : rásbíróságra. Megkerestük ; Sánta elvtársat, az elnököt, j aki bár szabadságát töltötte, { nagyon szívesen fogadott ben- : nünket. — Nincs Jogunk és nem is • akarunk beavatkozni a bíró- ság belső ügyeibe — mondtam : neki. — A véleményünket j azoiiban — mint mindenki — • mi is megmondhatjuk. Igaz- • ságtalanul döntött a bíróság, E Sánta elvtárs. Ez a per az íté- j lő bíró számára talán csak ; Dávid Gyula alperes pere volt • De az-e Babarcszöllősön is? : A falu figyelme azt bizonyít- ; Ja, hogy nem. Ok a régi szegé- • nyék perének tartják, ha Gyula bácsi veszít, egy egész falut veszítünk el. Kedvezően fogadták megjegyzésünket. Sánta, elvtárs azt válaszolta, hogy megvizsgálja az ügyet, s ha a tények az „alperest” Igazolják, akkor segíteni fog. így is történt. Sánta elvtárs tanácsára az , egyik ügyész Gyula bácsi oldalán beavatkozott a perbe. A babatcszöllősi szegények pere tehát továbbfolyik!;: t * I Ej de belemelegedtünk! Égé- ; szén elzsibbadtunk a hosszú ülésben, észre se vettük, hogy • füstben úszik a szoba. Löffler elvtárs az ablakhoz : ment és kitárta. Márciusi nap- ; fény, fűszagú levegő tódult a I szobába. Magyar L ! Mién nincs „Magyar Ifjúság"? Mindszenty bíboros úr útmutatása nyomán jelentkezett Nagy érdeklődéssel olvas- ; suk az új ifjúsági lapot, j Kapóra jött Veres Dezsöné- Alig várjuk a hétfőt, hogy «nek az októberi „forradalom”. megvásárolhassuk az új szá- «Csak ült a rádió mellett reg*- s.e mar szertefoszlik, amikor az :Nem a statárium, a fegyverle- újságot kérjük az elárusí- í tétel és a főváros ellátása ér- Mt-Mi Sdekelte. Sokkal kézzelfoghaI tóbb és hasznosabb Utasításra, rendeletre várt. a azmnaz térén anariunn « Nettl és neln jött a rendelet. „Magyar lfjúság”-ot venni. ! beszélt azonban Mindszenty Az elárusító azt felette: »bíboros úr és világosan kifej- „Van — de még sines...” siette, hogy a továbbiakban az Rövidesen kiderült: akkor (országot a magántulajdon alapra«, ha mellette más újsá- jjaira kell helyezni. Ez már vi- got Is vásárolunk és nincs, 5 lúgos beszéd. Ebből értett Véka erre nem vagyunk haj- jres Dezsőné Is, aki valamikor landók. ja villányi mozi tulajdonosa Diákok vagyunk, kevés a {volt. Azonnal összeült a házi pénzünk s jól megnézzük, {„nemzeti tanács” — a férj, fentire fordítjuk. Nem kötelez- (leség és Huba nevű fiuk — és hetitek bennünket, hogy :határozatot hoztak. A végre- más kiadványokat is ve- «hajtást a feleségre bízták. Tegyünk. A „Magyar Ifjú- ■ hették, mert fedezte őket a ság"-öt nem üzérkedésre, í férj magas funkciója, melyet hanem mint á címben Is fa villányi Nemzeti Tanácsban benne Mtt, ez ifjúság szá- Viselt. a villányi mozitulaidonos mára készítik. Akkor pedig minden árukapcsolás nélkül kaphassuk meg. Tanítóképző IV. osztály Veres Dezsóné egy napot sent késlekedett. Felkereste a mozi vezetőjét és nem éppen kedves hangon szólította fel az üzem átadására. — Itt újra én vagyok a tu- lajdonos — mondta és azonnal írásba is foglalták a szavakat. Ezentúl a villányi mozi üzemeltetése és tulajdonjoga csakis Veres Dczsőnét illeti, hiszen Mindszenty bíboros űr 1# megmondta. — Majd ÉN válogatom meg ezentúl, kit alkalmazzak saját mozimban. De nem sokáig válogathatott az új alkalmazottakban a nagyságos asszony, mert hamar a körmére ütöttek a hasonszőrűekkel együtt. Most legfeljebb azon elmélkedhet, hogy fiz évi szünet után mégis csak mozitulajdonos volt egy-két napra, Mindszenty bíboros űr és társai jóvoltából. UTOSZÖ: A férjét azóta már letartóztatták. Bűne: kommunisták letartóztatása, több ezer forintos sikkasztás és útiszámla csalás. A Huba gyerek sem érdemel különb sorsot, ö mocskolta be az ellenforradalom alatt a villányi Szovjet Ifiteök emlékművét és halátfeleket rajzolt az oldalára. Talán már akkor látta az ellenforradalom sorsát?! *aaaaa*aaaaa*aíiaRa«eaaaaa««aaa«i«aaiitiaai«aa««áiáaáiéaaaBaaaaaaaaaaaaa *aaaaaa>a«aá«aaaaaaaaaiMia» DH. DANW1TZ HÄZASSÄGA ■«aaaaaaaaaBaaBBaai Vidát _ m ember, fürge történne, két kép villant elém! ember a bikáid tanácselnök, áz emlékek rengetegéből. Az: Két szóból ért a aztán már égyik a tűzöl tószertári: a négy-: maga irányítja az Idegent, ház venes évek elején ott bóncol-j ról-házra és éppen oda, aho- ták fel az öreg Kése menyét.« vá kívánkozik. Először a térB1KATJ A ragyogó, tiszta klinika laboratóriumában egy fiatal orvos, dr. Danwlfz folytatja kísérleteit. Felesége egyik előkelő divatszalonban, mint mannekin dolgozik, hogy egyetemi tanulmányait folytathassa és keresetével segítséget nyújtson férjének Is, aki még nem kész orvos, csak gyakorlati évelt tölti a klinikán. — természetesen fizetés nélkül. Berendezték már csinos lakásukat is — hitelbe, abban a reményijén, hogy a* asszony keresetéből majd fizetik a részleteket. Hogyan alakul kiegyensúlyozottnak ígérkező életük? Megszakítja-e valami drámai esemény sorsukat? Elmondja ez a nem szokásos értelemben feldolgozott orvosi 'Um. aaaaaaaaaaaaa< *aai '■•■aaaaaaaaaaaaaaacaaaaaaaaacaaaaaacBaaM .aaaaaáaaa'- Sok szerződéses növényt — ... „„ -----„— ----------------a ver- vetünk. Nyolc hold borsót, Me zítlábas kis kanászgyerek: melőszövetkezethez vezet. Bár vagy tíz hóid mustárt. Cukorvoltam akkor, félénken ka-: sok más érdekesség la akad a répánk is lesz öt hold. Ugyan- paszkodtam az ajtóba, ijedez-« faluban, mégis ezt veszi első- ennyi burgonya szintén szerve és értetlenül hallgattam aj nek. Ez most a legkedvesebb: ződésre. Hat mázsa baltacím falubeliek suttogását: magzat-: Újszülött. Alig néhány hete, elhajlásba pusztult bele a lel-: hogy megalakult. »ert Késéék nan akar-; Domboldalba épült ház ják felosztani a birtokot;:: Aj előtt kiugrik a kocsiból, és másik az öreg egyik rokoná-j egy fiatal, piros arcú férfit ^k képe volt. .Mezítlábas: szó!ít meg: Késé -nek hívták, mert temp-* t várt rt tt.., , >. lomb, ™„ne, _ Sikl&brttay.j caak' ***** Túri Sándor tsz-elnök csakaaaaaaaaasaaaBBamaaaal tíetvehetyen is megalakult i S olyan friss felfogású, mint a , , . •• 5 tanácselnök és szaporán vezet "««Jfhet elvetni, bármennyi- • fel a domboldalba, hogy mu- ^d^pen elmunlláUák alá a — Alapszabályuk van-e már? — Készítjük. Nagyjából elfogadjuk a III. típus alapszabályát, de módosítjuk. Háztáji föld minden családnak egy hold lesz. A kapásokat kiadjuk a tsz tagoknak részibe. magot is elvetünk. Idén ebből lesz a haiszhunk, aztán majd a közös állatállomány jövedelme is hozzájön. Panasza te vasi. ígérgetésből származik s a fiatál tsz látja kárát. Kevés lett az árpa vetőmagjuk és 12 mázsát még kértek a járástól. ígérik már riéhány hété, de az ígéretet „ • tasson valamdt a Szabadság az MbAMLr-szervezet j Tsz-ből. Mert olyan „újszülött” „ , S ez, amelyik már komoly „felMárclns M-én tíz régit nőtt” — termclőszövetkezetek- kornmunlsta Hetvehetyen Isi kel versenyre kél akármi- megáWSítŐÍVd &z MSZMP % lyen nHinícábösiw helyi szervezetét. Az alakuló■ pent a tetőn Zetor dübörög. taggyűlésen egyhangúan DÖ-\ Mögötte a pótkocsiról hárman mőtör Imre ácsot, Horváth j is szórják a trágyát. Gábor Ferenc tsz tagot és Tnmni * _,_______ «.U/it. Lá szló erdőgazdasági gozót választották meg ____ _ in téző bizottság tagjává. \ hamarosan esküvő Tesz n lmon-* __a naui-_________ tago t és Toma \ ImreTne" a családja dolgozik Mopedig úgy, hogy mindenki- végleges területe 400 ] nzdasági dől-: itt_ Fjazte; szaporán forgatja a tó.\. &&&&**'. SSSgjj !««. S a haszon hirtelen | villát, kell a munkaegység, a ^ ?íi-: pénz, hamarosan esküvő lesz f3 feszítettük el a Ezek az emarsak « a Gábor-portán. A Sőtér gyemunista mozgalom régi har-i rek ^ feleségnek Esztikét JütU? cosai. Torna László •aaaaaaaaaak*»i A Magyar Lcaiközlekedési Vállalat értesít! az utazóközönséget hosy április 1-én a Pécs— Budapest és a Pécs—szegedi légi j áfátokat megindítja. A gépek menetrendje: Budapestről Pécsre indul: 6.45 11.35 16.10. Pécstől Budapestre indul: 8.00, Í3.4Ó, 17.25. Pécsről Szegedre indul: 13.40- aor. ■Az toiazállftás Szünetel} és olyan komoly a dolog, hogy már a csoportban is eszerint mérték ki a háztáji földet. Két családnak, mert a ■ fiatal pár is a közösben dolgozik majd. Visszafelé — ereszkedőnek már könnyebben lépked az ember és jobban esik a beszéd is. Túri a csoportot sorolja, hányán vannak, mivel bírnak? — összesen 18 család 32 taggal dolgozik a tsz-ben. Földünk az sok, de majd csak megbirkózunk vele. Négyszáz hold már a közös területei szántóval, réttel, mindennel együtt: De nem ez a dicsekedni való, hnnem amit ezután egyelőre moní a • hasznot, nagy jö; védelmét hoz. tudunk művelni. A vezetőség is csak 4 tagból áll. Az elnök egyben könyvelő te; S még egy jó hírt mond búcsúzáskor, hogy három gépállomási munkás te tagja a csoportnak. így a gépesítésnek fokozott lehetősége van a közösben. • «“» Szép ez a hatalmas halastó, itt az út mellett. — Gyerünk a gazdaságba, a főmezőgazdáez éppen most ment be. Majd elmeséld hogyan épült, mikor készült — s már megy is a tanácselnök a gazdaság központja felé. Ért meg utána; Hanem bent szerénységből-e vagy talán más ok vezérelte, de a főritezőgazdász Vájni! keveset mond. Helyette az igazgató beszél a olyan dolgokat, hogy alig győzd befogadni a jegyzetfüzet — Ez itt a faluban „csak” 47 holdon készült és tavaly az első lehalászásnál 4 mázsa 20 kilót adott holdanként Most épül mellette á teleltető teljesen a gazdaság erejéből. De nem is ez az igaz! halastó. Az ott készül Dombóvár mellett S milyen tót Alig lesz vele valami munka. Míg másutt 15—20 ezer Mintha kerül a halastó elkészítése holdanként, itt a Bőka-tó helyén alig kétezer forintos költséggel építik. Tíz év óta nem volt hasznosítva s most a dombóvár-budapesti vasútvonal hiellett igen szép látványt nyújt majd az Utazóknak. A vízellátása is nagyon jó. Idén már 250 holdon neveli majd a Béka-tó a tükörpontyot, de ‘ hold fel sem mérhető. Csak külföldre számítanak vagy hat vagon- bal ekjpeftáltti az állami gazdaságok központi exportirodáján keresztül. — De nemcsak ebből lesz valutája az országnak — dicsekszik az Igazgató — «bikáid sertések te szép hasznot hoznak az államnak. No, ez nem újdonság; A magyar sertés világhírű, akár Blkalon nevelik, akár másutt. Nem te ez Itt az érdekes a dologban, hanem az, hogy a külföldi kereskedőik személyesen járnak a gazdaságban és válogatják ki az „árut”. Legutóbb egy fiatal, bővérű olasz kereskedő járt Bikálon és 88 süldőt Vitt eL Nem vonaton étkezett. Hathengeres, legújabb gyártmányú FIAT kocsival jött. Nézték te á faluban s az árát tudakolták siómét nyelven, mert így értekezett velük az olasz. Végül fa odamondta nagy nyugalommal, hogy 7—8 hízóért itt hagyja a kocsit s vonattal megy vissza Taljánországlba. Na. még a gyümölcsöst húzni belőle. Lassan sorolja, hogy ősszel tehenet cseTél. Jobb tejelőt fiatalabbat több hasznot hajtót — Mikor vettem, még 1953- ban, csak ilyenre futotta a pénzemből. Most majd jobbat is vásárolhatok A tanácselnök már számítóbb ember és a számokkal érdemes megemlíteni — foly- érvel. Két bika Után darabontatja az igazgató — 256 holdat telepítünk. Ebből 104 hold dió. Közte három sor mogyoró bokor, hogy mire a dió termőre fordul, a mogyoró megter- mí az ültetés költségeit Meg még többet is. Ugyanennyi mandulánk lesz, meg nyolc hold őszibarack s hozzá 40 hold szilva. Szilva. Abból alighanem pálinka készül. Igaz Is a gondolatom. Mibe a szilvatelepítés termőre fordul, megépül a gazdaság szeszfőzdéje és mellette az aszalóüzem te. S ahogy az asztalra kiterített szárnak mutatják, már az első évben, amikor termést ad a gyümölcsös, visszafizeti a be- léfektetett költségeket, hlert egy évben előreláthatólag két ként 600 forintot fizetnek csak előlegbe: — Én most kaptam két szerződött süldőért 800 forintot Itt a csekk róla — és mutatja: Egyed csak mosolyog, mintha mondana a szeme: Nekem te lesz ilyen, talán több pénz érő te. Én meg azon gondolkodom, hogy melyik közülük a mintagazda? A tanácse’nök váltig állítja, hogy még most is Egyed Gézát illeti ez a megtisztelő elnevezés. A2 meg egyre csak az elnököt dicsért: Végül is kibújik a szög a zsákból. Mert Igaz, hogy Ruzsár Emil a tanácselnök s a falu első embere, de Egyed Géza a helyettese és nemkevésbé és félmillió forint haszon lesz äved a bizalmát, belőle; Emlékszik: még Egyed Gézára? — kérdd a tanácselnök. — Már hogyne emlékeznék, ő volt a mintagazda a faluban egy esztendeje. Ml van véle? *— Majd megnézzük; S most meg ereszkedőnek haladunk. Az Egyed porta te lejt 6 úgy épült a ház, hogy egés2 nap süti az elejét a nap. A nagy kerekeskút árnyékában beszélgetünk. Az ÚJ termelési lehetőségekről esik szó. Arról, hogy ezentúl mennyi állatot tart egy mintaeazda, mennyit bír el a gazdasága? — Tön*ál1at0kat tartok. —■ Mennyit? Két törzstoikát — Már leszerződte? — Még nem. Csak három hónaposak. Majd később:;: Minden szót úgy kell JdS hogy le ne maradjon az elnök mögött, már készülődik, hogy ebéd után felszántsa még azt az egy holdat az árpa alá s végezzen vele. Az elnök te megy ebédelni. Kezében a fém mérőszalag. Kertet mért a termelő- szövetkezetnél. Maga végzi az ilyen munkát. Nem annyira bizalmatlanságból, mint Inkább mindenütt ott szeret lennd, ahol fontos doloeról van szó. Márpedig manapság falun a földkérdés a legfontosabb. Erről te van egy-két szava búcsúzásnál: — Nagyon féltem tőle, de azért sikerült úgy megcsinálni, hogy ne sértsük meg a rendeletet, de a parasztok is megelégedjenek; Gáldonyi Béla