Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-20 / 67. szám

Í93T MÁRCIUS 20. N A Pf rt 8 Dávid Gyula „alperes" panasza Hártyavékony papírra gépelt lévél fekszik az asztalon. A felirat szerint másodpéldány, az oldalán levő két lyuk jelzi, hogy most vették ki a fűzős dossziéból. Egyébként tele van rendeletek és paragrafusok Számával. Nem is hittem vol­na, hogy még ilyennel is ta­lálkozom a siklósi járási párt- intézőbizottságon ! — Érdekes története lehet, Ugye? — mondom Löffler elv­társnak. A magas, nyurga fiatalem­ber bólint: — Igen, érdekes Dávid Gyu­la bácsi panaszának a törté­nete. — Mesélje el:;i * Február elején történt::; Erőteljes kopogtatás után be­lépett egy csizmás és olajos pufajkakabátot viselő ember, Vagyis Gyula bácsi. Még gyer­mekkoromból ismerem, naiv- számból élt világéletébeu, ki- vülmaradt a pártokon, nem szeretett politizálni — mo­lyán csendes ember volt min­dig. Most nagyon bánthatta va­lami. Az asztalra támaszkodva farkasszemet nézett velem: — Te Jóska! Igaz, hogy visz- szakapják a kulákok a vagyo­nukat? — Csak annyit, hogy gaz­dálkodhassanak. Semmivel se többet, szó se lehet negyven és ötvenholdakróL De miért kérdi? — Mert Kése Vince beperelt. Tizenhetedikén lesz a tárgya­lás, el akarja venni a háza­mat. Nem volt szükség bővebb magyarázatra, jól ismerem Ké- sééket. Módos zsírosparasztok voltak, nem tudom már hány hold, nagy udvar, fészer, paj­ta, Istálló és két nagy ház tirai. Az egyikben az öreg la­kóit a fiával és a menyével, a másikban pedig a zsellérek.:; A két épületet kőkerítés kö­tötte össze, amihez szoba- konyhás kis vityillót ragasztot­tak újabb zsellérlakásnak. Eb­ben lakott Gyula bácsi. Most papírokat keresgélt és izgatottan bizonygatta: négy­száz forint lakbért fizetett a tanácsnak, ezerkétszázat pedig a kőművesnek, hogy emberivé tegye a házacskái Én csak fél-, ■füllel figyeltem oda, mert a_ gondolataim még mindig aj múltban kószáltak. Mintha máj ba járt a község — a két falu között mindig levetette ünnep­lő cipőjét. Pedig módos ember hírében állott, senkinek se volt két olyan muraközlje a falu­ban, mint neki..: Egyszóval zsugori, fösvény és vagyonhajhászó volt Késé- ék minden gazdag famíliája. Lám, most se tagadták meg farkas mivoltukat, már Gyula bácsi kis házára is rátennék a kezüket. De mit akarhatnak vele? Lakni nem laknának benne — vagy újra cselédeket kívánnak?.;» Gyula bácsi folytonos beszé­de riasztott fel merengésem­ből: — Te Jóska! Az a kulák mindig odajön és követeli, hogy hurcolkodjak ki. Eddig még csak bírtam türelemmel, de most már csináljatok valamit, mert ha nem.:: — Mert ha nem? ■— Egyszer kifogyok a béke­tűrésből, nem tudok uralkodni magamon és agyoncsapom az anyja.: — Agyonütni nem szabad, mert megbüntetik! Mindennek megvan a törvényes útja. — És mi legyen az? — ha­jolt felém Gyula bácsi, ezer kíváncsiságot tükröző tekintet­tel. — Mikor lesz a tárgyalás? Tizenhetedikén? Rendben van. Menjen csak haza nyugodtan, majd küldünk egy levelet, ami­ben megírjuk, hogy milyen rendeletekre hivatkozzon a tárgyaláson:: -. Erre már felderült zord ar­ca: — Jó, akkor elmegyek ügy­védet fogadni! . — Ne fogadjon Gyula bácsi. Kár a pénzért. Annyira Igaza van, hogy csak maga nyerhet! Nem lesz szüksége ügyvédre... Még a lelkemre kötötte, hogy fegyverezzük fel a munkáso­kat és elment. Ml bekopogtat­tunk a járási tanácsra, meg­néztük a rendeleteket és meg- írtilk: a 29/1956-os MT. rende­letre, az 1956. IX. 3-án kelt MT. rendelet 62. és 75. parag­rafusára, a 62. paragrafus 5. bekezdésére hivatkozzon, amely a következőket mondja... stb. Utána megnyugodva láttunk munkához, el is felejtettük Gyula bácsi panaszát, hiszen annyi panasz van, ki győzné * fejben tartani! Am, tizenhete- • dike után beállított még mér- : gesebben, mint múltkor. — Na, mi újság Gyula bá- ■ esi? — Hadd el, hadd el! — le- : gyintett. — Képzeld el, a já- : rásbíróság ennek a ;.;. kulák- * nak adott igazat! Értetlenül néztem rá, aztán kiderült minden. Gyula bácsi rosszul értesített a tárgyalás időpontjáról, mert nem tizen­hetedikén, hanem tizenegyedi­kén vagy tizenkettedikén tar­tották meg. Mi ugyan még ki- m lencedikén feladtuk a pariig- : rafusos levelét, de már nem * kapta meg. Egyébként azt • mondta, hogy alig hallgatták : meg a bíróságon... Nem beszélgettünk sokáig. • Kabátot, kalapot fogtam és el- • mentünk Gyula bácsival a já- : rásbíróságra. Megkerestük ; Sánta elvtársat, az elnököt, j aki bár szabadságát töltötte, { nagyon szívesen fogadott ben- : nünket. — Nincs Jogunk és nem is • akarunk beavatkozni a bíró- ság belső ügyeibe — mondtam : neki. — A véleményünket j azoiiban — mint mindenki — • mi is megmondhatjuk. Igaz- • ságtalanul döntött a bíróság, E Sánta elvtárs. Ez a per az íté- j lő bíró számára talán csak ; Dávid Gyula alperes pere volt • De az-e Babarcszöllősön is? : A falu figyelme azt bizonyít- ; Ja, hogy nem. Ok a régi szegé- • nyék perének tartják, ha Gyu­la bácsi veszít, egy egész falut veszítünk el. Kedvezően fogadták meg­jegyzésünket. Sánta, elvtárs azt válaszolta, hogy megvizs­gálja az ügyet, s ha a tények az „alperest” Igazolják, akkor segíteni fog. így is történt. Sánta elvtárs tanácsára az , egyik ügyész Gyula bácsi ol­dalán beavatkozott a perbe. A babatcszöllősi szegények pere tehát továbbfolyik!;: t * I Ej de belemelegedtünk! Égé- ; szén elzsibbadtunk a hosszú ülésben, észre se vettük, hogy • füstben úszik a szoba. Löffler elvtárs az ablakhoz : ment és kitárta. Márciusi nap- ; fény, fűszagú levegő tódult a I szobába. Magyar L ! Mién nincs „Magyar Ifjúság"? Mindszenty bíboros úr útmutatása nyomán jelentkezett Nagy érdeklődéssel olvas- ; suk az új ifjúsági lapot, j Kapóra jött Veres Dezsöné- Alig várjuk a hétfőt, hogy «nek az októberi „forradalom”. megvásárolhassuk az új szá- «Csak ült a rádió mellett reg­*- s.e mar szertefoszlik, amikor az :Nem a statárium, a fegyverle- újságot kérjük az elárusí- í tétel és a főváros ellátása ér- Mt-Mi Sdekelte. Sokkal kézzelfogha­I tóbb és hasznosabb Utasításra, rendeletre várt. a azmnaz térén anariunn « Nettl és neln jött a rendelet. „Magyar lfjúság”-ot venni. ! beszélt azonban Mindszenty Az elárusító azt felette: »bíboros úr és világosan kifej- „Van — de még sines...” siette, hogy a továbbiakban az Rövidesen kiderült: akkor (országot a magántulajdon alap­ra«, ha mellette más újsá- jjaira kell helyezni. Ez már vi- got Is vásárolunk és nincs, 5 lúgos beszéd. Ebből értett Vé­ka erre nem vagyunk haj- jres Dezsőné Is, aki valamikor landók. ja villányi mozi tulajdonosa Diákok vagyunk, kevés a {volt. Azonnal összeült a házi pénzünk s jól megnézzük, {„nemzeti tanács” — a férj, fe­ntire fordítjuk. Nem kötelez- (leség és Huba nevű fiuk — és hetitek bennünket, hogy :határozatot hoztak. A végre- más kiadványokat is ve- «hajtást a feleségre bízták. Te­gyünk. A „Magyar Ifjú- ■ hették, mert fedezte őket a ság"-öt nem üzérkedésre, í férj magas funkciója, melyet hanem mint á címben Is fa villányi Nemzeti Tanácsban benne Mtt, ez ifjúság szá- Viselt. a villányi mozitulaidonos mára készítik. Akkor pedig minden árukapcsolás nél­kül kaphassuk meg. Tanítóképző IV. osztály Veres Dezsóné egy napot sent késlekedett. Felkereste a mozi vezetőjét és nem éppen kedves hangon szólította fel az üzem átadására. — Itt újra én vagyok a tu- lajdonos — mondta és azonnal írásba is foglalták a szavakat. Ezentúl a villányi mozi üze­meltetése és tulajdonjoga csak­is Veres Dczsőnét illeti, hiszen Mindszenty bíboros űr 1# meg­mondta. — Majd ÉN válogatom meg ezentúl, kit alkalmazzak saját mozimban. De nem sokáig válogathatott az új alkalmazottakban a nagy­ságos asszony, mert hamar a körmére ütöttek a hasonsző­rűekkel együtt. Most legfeljebb azon elmélkedhet, hogy fiz évi szünet után mégis csak mozi­tulajdonos volt egy-két napra, Mindszenty bíboros űr és tár­sai jóvoltából. UTOSZÖ: A férjét azóta már letartóztatták. Bűne: kommu­nisták letartóztatása, több ezer forintos sikkasztás és útiszám­la csalás. A Huba gyerek sem érdemel különb sorsot, ö mocs­kolta be az ellenforradalom alatt a villányi Szovjet Ifiteök emlékművét és halátfeleket rajzolt az oldalára. Talán már akkor látta az ellenforradalom sorsát?! *aaaaa*aaaaa*aíiaRa«eaaaaa««aaa«i«aaiitiaai«aa««áiáaáiéaaaBaaaaaaaaaaaaa *aaaaaa>a«aá«aaaaaaaaaiMia» DH. DANW1TZ HÄZASSÄGA ■«aaaaaaaaaBaaBBaai Vidát _ m ember, fürge történne, két kép villant elém! ember a bikáid tanácselnök, áz emlékek rengetegéből. Az: Két szóból ért a aztán már égyik a tűzöl tószertári: a négy-: maga irányítja az Idegent, ház venes évek elején ott bóncol-j ról-házra és éppen oda, aho- ták fel az öreg Kése menyét.« vá kívánkozik. Először a tér­B1KATJ A ragyogó, tiszta klinika laboratóriumában egy fiatal orvos, dr. Danwlfz folytatja kísérleteit. Felesége egyik előkelő divatszalonban, mint mannekin dolgozik, hogy egye­temi tanulmányait folytathas­sa és keresetével segítséget nyújtson férjének Is, aki még nem kész orvos, csak gyakor­lati évelt tölti a klinikán. — természetesen fizetés nélkül. Berendezték már csinos la­kásukat is — hitelbe, abban a reményijén, hogy a* asszony keresetéből majd fizetik a részleteket. Hogyan alakul kiegyensúlyozottnak ígérkező életük? Megszakítja-e valami drámai esemény sorsukat? Elmondja ez a nem szokásos értelemben feldolgozott orvosi 'Um. aaaaaaaaaaaaa< *aai '■•■aaaaaaaaaaaaaaacaaaaaaaaacaaaaaacBaaM .aaaaaáaaa'- Sok szerződéses növényt — ... „„ -----„— ----------------a ver- vetünk. Nyolc hold borsót, Me zítlábas kis kanászgyerek: melőszövetkezethez vezet. Bár vagy tíz hóid mustárt. Cukor­voltam akkor, félénken ka-: sok más érdekesség la akad a répánk is lesz öt hold. Ugyan- paszkodtam az ajtóba, ijedez-« faluban, mégis ezt veszi első- ennyi burgonya szintén szer­ve és értetlenül hallgattam aj nek. Ez most a legkedvesebb: ződésre. Hat mázsa baltacím falubeliek suttogását: magzat-: Újszülött. Alig néhány hete, elhajlásba pusztult bele a lel-: hogy megalakult. »ert Késéék nan akar-; Domboldalba épült ház ják felosztani a birtokot;:: Aj előtt kiugrik a kocsiból, és másik az öreg egyik rokoná-j egy fiatal, piros arcú férfit ^k képe volt. .Mezítlábas: szó!ít meg: Késé -nek hívták, mert temp-* t várt rt tt.., , >. lomb, ™„ne, _ Sikl&brttay.j caak' ***** Túri Sándor tsz-elnök csak­aaaaaaaaasaaaBBamaaaal tíetvehetyen is megalakult i S olyan friss felfogású, mint a , , . •• 5 tanácselnök és szaporán vezet "««Jfhet elvetni, bármennyi- • fel a domboldalba, hogy mu- ^d^pen elmunlláUák alá a — Alapszabályuk van-e már? — Készítjük. Nagyjából el­fogadjuk a III. típus alapsza­bályát, de módosítjuk. Háztáji föld minden családnak egy hold lesz. A kapásokat kiad­juk a tsz tagoknak részibe. magot is elvetünk. Idén eb­ből lesz a haiszhunk, aztán majd a közös állatállomány jövedelme is hozzájön. Panasza te vasi. ígérgetés­ből származik s a fiatál tsz látja kárát. Kevés lett az árpa vetőmagjuk és 12 mázsát még kértek a járástól. ígérik már riéhány hété, de az ígéretet „ • tasson valamdt a Szabadság az MbAMLr-szervezet j Tsz-ből. Mert olyan „újszülött” „ , S ez, amelyik már komoly „fel­Márclns M-én tíz régit nőtt” — termclőszövetkezetek- kornmunlsta Hetvehetyen Isi kel versenyre kél akármi- megáWSítŐÍVd &z MSZMP % lyen nHinícábösiw helyi szervezetét. Az alakuló■ pent a tetőn Zetor dübörög. taggyűlésen egyhangúan DÖ-\ Mögötte a pótkocsiról hárman mőtör Imre ácsot, Horváth j is szórják a trágyát. Gábor Ferenc tsz tagot és Tnmni * _,_______ «.U/it. Lá szló erdőgazdasági gozót választották meg ____ _ in téző bizottság tagjává. \ hamarosan esküvő Tesz n lmon-* __a naui-_________ tago t és Toma \ ImreTne" a családja dolgozik Mopedig úgy, hogy mindenki- végleges területe 400 ] nzdasági dől-: itt_ Fjazte; szaporán forgatja a tó.\. &&&&**'. SSSgjj !««. S a haszon hirtelen | villát, kell a munkaegység, a ^ ?íi-: pénz, hamarosan esküvő lesz f3 feszítettük el a Ezek az emarsak « a Gábor-portán. A Sőtér gye­munista mozgalom régi har-i rek ^ feleségnek Esztikét JütU? cosai. Torna László •aaaaaaaaaak*»i A Magyar Lcaiközlekedési Vállalat értesít! az utazóközönséget hosy április 1-én a Pécs— Budapest és a Pécs—szegedi légi j áfátokat megindítja. A gépek menetrendje: Buda­pestről Pécsre indul: 6.45 11.35 16.10. Pécstől Budapestre indul: 8.00, Í3.4Ó, 17.25. Pécsről Szegedre indul: 13.40- aor. ■Az toiazállftás Szünetel} és olyan komoly a dolog, hogy már a csoportban is eszerint mérték ki a háztáji földet. Két családnak, mert a ■ fiatal pár is a közösben dol­gozik majd. Visszafelé — ereszkedőnek már könnyebben lépked az ember és jobban esik a beszéd is. Túri a csoportot sorolja, hányán vannak, mivel bír­nak? — összesen 18 család 32 taggal dolgozik a tsz-ben. Föl­dünk az sok, de majd csak megbirkózunk vele. Négyszáz hold már a közös területei szántóval, réttel, mindennel együtt: De nem ez a dicsekedni való, hnnem amit ezután egyelőre moní a • hasznot, nagy jö­; védelmét hoz. tudunk művelni. A vezetőség is csak 4 tagból áll. Az elnök egyben könyvelő te; S még egy jó hírt mond bú­csúzáskor, hogy három gép­állomási munkás te tagja a csoportnak. így a gépesítés­nek fokozott lehetősége van a közösben. • «“» Szép ez a hatalmas ha­lastó, itt az út mellett. — Gyerünk a gazdaságba, a főmezőgazdáez éppen most ment be. Majd elmeséld ho­gyan épült, mikor készült — s már megy is a tanácselnök a gazdaság központja felé. Ért meg utána; Hanem bent szerénységből-e vagy talán más ok vezérelte, de a főritezőgazdász Vájni! ke­veset mond. Helyette az igaz­gató beszél a olyan dolgokat, hogy alig győzd befogadni a jegyzetfüzet — Ez itt a faluban „csak” 47 holdon készült és tavaly az első lehalászásnál 4 mázsa 20 kilót adott holdanként Most épül mellette á teleltető tel­jesen a gazdaság erejéből. De nem is ez az igaz! halastó. Az ott készül Dombóvár mellett S milyen tót Alig lesz ve­le valami munka. Míg másutt 15—20 ezer Mintha kerül a halastó elkészítése holdan­ként, itt a Bőka-tó helyén alig kétezer forintos költséggel építik. Tíz év óta nem volt hasznosítva s most a dombó­vár-budapesti vasútvonal hiellett igen szép látványt nyújt majd az Utazóknak. A vízellátása is nagyon jó. Idén már 250 holdon neveli majd a Béka-tó a tükörpontyot, de ‘ hold fel sem mérhető. Csak külföldre számítanak vagy hat vagon- bal ekjpeftáltti az állami gaz­daságok központi exportirodá­ján keresztül. — De nemcsak ebből lesz valutája az országnak — di­csekszik az Igazgató — «bi­káid sertések te szép hasznot hoznak az államnak. No, ez nem újdonság; A magyar sertés világhírű, akár Blkalon nevelik, akár másutt. Nem te ez Itt az érdekes a do­logban, hanem az, hogy a kül­földi kereskedőik személyesen járnak a gazdaságban és vá­logatják ki az „árut”. Leg­utóbb egy fiatal, bővérű olasz kereskedő járt Bikálon és 88 süldőt Vitt eL Nem vonaton étkezett. Hathengeres, leg­újabb gyártmányú FIAT ko­csival jött. Nézték te á falu­ban s az árát tudakolták sió­mét nyelven, mert így érte­kezett velük az olasz. Végül fa odamondta nagy nyugalom­mal, hogy 7—8 hízóért itt hagyja a kocsit s vonattal megy vissza Taljánországlba. Na. még a gyümölcsöst húzni belőle. Lassan sorolja, hogy ősszel tehenet cseTél. Jobb tejelőt fiatalabbat több hasznot hajtót — Mikor vettem, még 1953- ban, csak ilyenre futotta a pénzemből. Most majd jobbat is vásárolhatok A tanácselnök már számí­tóbb ember és a számokkal érdemes megemlíteni — foly- érvel. Két bika Után darabon­tatja az igazgató — 256 hol­dat telepítünk. Ebből 104 hold dió. Közte három sor mogyoró bokor, hogy mire a dió termő­re fordul, a mogyoró megter- mí az ültetés költségeit Meg még többet is. Ugyanennyi mandulánk lesz, meg nyolc hold őszibarack s hozzá 40 hold szilva. Szilva. Abból alighanem pá­linka készül. Igaz Is a gondo­latom. Mibe a szilvatelepítés termőre fordul, megépül a gazdaság szeszfőzdéje és mel­lette az aszalóüzem te. S ahogy az asztalra kiterített szárnak mutatják, már az első évben, amikor termést ad a gyümölcsös, visszafizeti a be- léfektetett költségeket, hlert egy évben előreláthatólag két ként 600 forintot fizetnek csak előlegbe: — Én most kaptam két szer­ződött süldőért 800 forintot Itt a csekk róla — és mutat­ja: Egyed csak mosolyog, mint­ha mondana a szeme: Nekem te lesz ilyen, talán több pénz érő te. Én meg azon gondol­kodom, hogy melyik közülük a mintagazda? A tanácse’nök váltig állítja, hogy még most is Egyed Gézát illeti ez a meg­tisztelő elnevezés. A2 meg egyre csak az elnököt dicsért: Végül is kibújik a szög a zsák­ból. Mert Igaz, hogy Ruzsár Emil a tanácselnök s a falu első embere, de Egyed Géza a helyettese és nemkevésbé és félmillió forint haszon lesz äved a bizalmát, belőle; Emlékszik: még Egyed Gézára? — kérdd a tanácsel­nök. — Már hogyne emlékeznék, ő volt a mintagazda a falu­ban egy esztendeje. Ml van véle? *— Majd megnézzük; S most meg ereszkedőnek haladunk. Az Egyed porta te lejt 6 úgy épült a ház, hogy egés2 nap süti az elejét a nap. A nagy kerekeskút árnyéká­ban beszélgetünk. Az ÚJ ter­melési lehetőségekről esik szó. Arról, hogy ezentúl mennyi állatot tart egy mintaeazda, mennyit bír el a gazdasága? — Tön*ál1at0kat tartok. —■ Mennyit? Két törzstoikát — Már leszerződte? — Még nem. Csak három hónaposak. Majd később:;: Minden szót úgy kell Jd­S hogy le ne maradjon az elnök mögött, már készülő­dik, hogy ebéd után felszántsa még azt az egy holdat az ár­pa alá s végezzen vele. Az elnök te megy ebé­delni. Kezében a fém mérő­szalag. Kertet mért a termelő- szövetkezetnél. Maga végzi az ilyen munkát. Nem annyira bizalmatlanságból, mint In­kább mindenütt ott szeret lennd, ahol fontos doloeról van szó. Márpedig manapság falun a földkérdés a legfon­tosabb. Erről te van egy-két szava búcsúzásnál: — Nagyon féltem tőle, de azért sikerült úgy megcsinál­ni, hogy ne sértsük meg a rendeletet, de a parasztok is megelégedjenek; Gáldonyi Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom