Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-07 / 56. szám
NAPfrt 1956. MÁRCIUS t, 2 Küzdjenek a& üzemi bizottságok a protekció elburjánzása ellen! A munkanélkülivé vált dolgozók közül egyre többen keresik fel a Munkaerögazdál- ködási Hivatalt azzal a kéréssel, hogy közvetítsék őket a vállalatoknál megüresedett munkahelyekre. Ugyanis adminisztratív, kisegítő és esők-, kent munkaiképességű dolgozókat csakis közvetítés útján lehet alkalmazni. Rendelet szabályozza azt is, hogy a vállalatok munkaerőigényeiket kötelesek bejelenteni, bár fizikai munkára a kapunál jelentkezőket is alkautazhatják. Mit mutat a gyakorlat? A Munkaerőgazdálkodási Híva* talok munkájának felülvizsgálatakor megállapították, hogy a vállalatok többnyire csak fizikai, illetve segédmunkásigényeiket jelentik be is csak elvétve kémek egy- egy csökkent munkaképességű, kisegítő állományú, (műszaki, vagy adminisztratív dolgozót. Nagyon megnehezíti a Munkaerő tartalékok Hivatala munkáját és a munkanélkülieknek is felesleges fáradságot okoz, ha a vállalatok nem jelzdlk: a jelentkezőkből biztosították-e már a szükséges létszámot. Ez történt a Pécsi Kertészeti Vállalatnál és még néhány más helyen. Van arra is példa, hogy a Jelentkezők között túlságosan sokat válogatnak. A 26. sz. AKÖV két takarítónőt akart alkalmazni. Éne a munkára jelentkezett náluk Nagy Istvánná, öt gyermekes édesanya is, de nem alkalmazták, mert középkorú takarítónőt kerestek, Nagyné pedig már 50 éves leaz ugyan, hogy Nagy Istvánná is jól ellátta volna a feladatát, de ezzel senki sem törődött. Újra ragyog a vörös csillag A Pécsi Sertéstenyésztő és Hizlaló eszterági üzemegysége díszhelyén ismét ragyog a neonfényes vörös csillag. A dolgozók kérése teljesült, amikor az üzemi bizottság és a munkástanács újból helyére tette a nemzetközi munkásmozgalom szimbólumát. A dolgozók széles körében kezdeményezés indult az MSZMP megalakítására, úgyhogy rövid időn belül megindul a. pártélet és pártmunka az üzemegység területén. Megkezdődött az üzemegység mindhárom telepén — Esztcrág, Katalin és Puszta- malom telepeken — az őszi vetések leggondosabb ápolása. Javában szórják a műtrágyát, hengerelnek, boronáinak. Reméljük, hogy a tavalyi terméshez hasonló 14—16 mázsás átlagot sikerül ez évben is elérniök. Temesváry Béla agronómus Fontos feladat lenne az üzemekben a munkafegyelem megszilárdítása — s ennek érdekében, ahol újból megindulnak a felvételek, a régi, jó törzsgárda gyarapítása. Egyes helyeken azonban nem sokat adnak erre. A Növény^ olajipari Vállalat például még a Munka Törvénykönyve szabályait is megsérti, a dolgozókat nem törvényes módon alkalmazza, Egyhavi helyett kéthetes szerződéseiket köt, ha az lejár, vagy meghosszabbítja, vagy a szerződés lejárta miatt a dolgozó munkájára •nem tart igényt. Nagy felelősség hárul a Mun ki erőgazdálkodási Hivatalok dolgozóira a munkanélküliek elhelyezésével kapcsolatban. Az ő becsületükre van bízva, hogy sem ismerőst, sem rokont, sem jóbarátot ne részesítsenek előnyben, hanem a szociális körülmények figyelembevételével. megfelelő szak- képzettségű dolgozókat tegye- hek a megfelelő helyekre. Ma azonban még több helyen tapasztalható, hogy aki közel van a tűzhöz, jobban melegszik. így történt ez Mohácson, a Hajózási Vállalatnál is, ahol a mohácsi Munkaerőgazdálko- dásii Hivatal és a városi ügyészség felülvizsgálta a vállalatnál lévő személyi változásokat. így jöttek rá, hogy a vállalatnál több olyan adminisztratív és kisegítő állományú úo'gozóí vettek fel az utóbbi időben, akiket a rendelet szerint csak kiközvetítő lappal alkalmazhattak volna. Hiba, hogy ilyen eseteknél nem alkalmaz fele- lősségrevonási szankciót a rendelet. Ennek hiányában nyugodtan dívik a protekció, főleg azoknál a munkaköröknél j Ma hirdetik ki az ítéletet az apátvarasdi gyilkosok ügyében ISMÉT a tárgyaló teremben .:. Ez a második nap. A tanúkihallgatás általában nem sokat változtat a vádlottak helyzetén. De ebben az esetben, Szabó István és társai ügyében a tanúk vallomása,. — döntő fordulatot hozott. A tárgyalás második napján először az orvosszakértot hallgatták meg. — Dr. Jáky Kálameiyeknél kevesebb fizikai* véleménye röviden ez munkáért jobb fizetést tudnak! volt: biztosítani. ! — Valamennyi vádlott a Az üzemi bizottságokra nagy* bűntett elkövetése idején felfeladat vár a felsorolt hibák: jesen beszámítható állapotban kijavításában. Éljenek jogaik-: volt. kai és ellenőrizzék: vajon min-; Hallgassuk meg a fegyverdén esetben ^érvényesülnek-e! pzakért«Jt, Kertész József a törvény betűi? ■ rendőrhadnagyot. Ne féljenek fellépni azok ellen,: — A fegyverek olyan ólla- akik a törvényes jogokat sem-; pótban vannak, hogy ember- mibevéve, hátrányos helyzetbej élet kioltására alkalmasak, juttatnak egyes rászoruló dol-j sor ,kerül a tanúk kihallja- gazokat az ismerősökkel, a ,jo-S tásái*a. Szabó Istvá-nmé — az barátokkal, a rokonokkal szem-* elsőrendű vádlott * felesége az ben! j első tanú. A bíró figyelmezteti: A Szakszervezetek Megyei Szö-j — Mivel férjéről van szó, vétségé részéről minden támo-: nem köteles vallani_ de ha gatást megadunk azoknak az: vall, akkor a színtiszta igazsá- üzemi bizottságoknak, amelyekj, got mondja. Megkérdem tehát: a törvénytelenség felszámolása; akar-e vallani, vagy nem? érdekében erőfeszítéseket tesz-: ^.z asszony sírással küszkö- protekció; dik Halkan felel: nek ,és küzdenek a elburjánzása ellen. — Nem May József j Következik Fischer József né, SZMT-titkár : kendergyári dolgozó. iMinnaiMiniimnHMkknuaiuiiiiMMéHMHikKM^iMMniMUHniMMiMiiMiuiiii* aaiaaaaaaaaMaaa«i«iaaaMaaaaai Balatoni kirándulás ^ JiütfötcU csereukctok a Bányaipari Technikum diákszövetségének terveiben Február 24-én megalakult az országos diákszövetség első pécsi szervezete a Bányaipari Technikum kollégiumában.. Jerney Miklósnak, a szervezet elnökének szavaival élve addig nagyon egyedül érezték magukat a fiatalok és tartozni szerettek volna már valahova ... Hogy hova, kimondották az alakuló gyűlésen: elismerik a párt és a munkásosztály vezetőszerepét és támogat ják a szocializmus építését hazánkban. A gyűlésre meghívták a Janus Pannonius és a béöioey Klára gimnázium több fiatalját is. Mindegyikük meg volt elégedve a látottakkal és kijelentették, hogy hamarosan ők is megalakítják szervezeteiket. Az úttörő „bánya- technikumosok" már nyakig belemerültek a szervezeti életbe. Két küldöttjük fennjárt Pesten, ahol azon vitatkoztak az ország többi diákszervezetének küldötteivel, hogy politizálja- nak-e vagy sem. A válasz az volt, hogy igenis politizáljanak, hiszen a szocializmus építését nem lehet támogatni politizálás nélkül. A politizálás azonban ne legyen szájbarágó, brossura- ízű és öreges, mint régebben nem egyszer. És volt még- egy eredménye a pesti útnak: megígérték a központban, hogy ha balatoni kirándulásra mennek, sátrakat kapnak. A fiataloknak természetesen több se kell. Se vége, se hosz sza nincs a tervezge- téseknek. így gondolkoznak például: a nyarat mindig a kötelező gyakorlati mun kával szoktuk eltölteni. Miért ne tehetnénk meg az idén ugyanezt Romániában, Csehszlovákiában, avagy Lengyelországban? És miért ne jöhetnének ■ide például a román fiúk? A szót hamarosan tett követi. A kollégium fiataljai levelet • akarnak küldeni román barátaiknak. Megírják majd, hogy jó lenne a petrozsé- nyi és lupényi szén- telepeket, a só- és ércbányákat látni. Meg Constanzát is, a Fekete-tenger partját. A ,.hazai“ tervek se kevésbé merészek. A Haladás sportcsarnok mögötti futballpályát szeretnék a középiskolás diáJcifjúság számára megszerezni, a jelenlegi MSZT-szék- házat pedig — mint mondják — a város munkás, értelmiségi és diákfiatalságának közös ifjúsági házává alakíthatnák át. Beszélnek még utazási kedvezményről és egy autóbuszról, ame lyet — elképzelésük szerint — tt városi diákszövetség kezelne. Ezzel a busszal fuvaroznák a román, ifiket is, ezzel indulnának balatoni kirán-' dulásra vagy a falusi kultúrműsorok meg tartására. Hogy mennyi valósulhat meg ezekből' a merész és szép tervekből az ország jelenlegi nehéz gazdasági viszonyai között, azt még nem tudni. Majd a jövő dönti el Egy azonban már most is biztos: él és dolgozik a város első diákszervezete a Bányaipari Technikumban, Rádió• és fotószakkör tevékenykedik, sportszakkört szerveznek, irodalmi kört hoznak létre. összefognak majd az óvónőképzős lányokkal és színdarabokat tanulnak stb. Nem kell tehát a fiataloknak kifakadniok szabadidejükben, hogy hej, mit is csináljunk, agyonunjuk magunkat! Mindenről gondoskodik a diákszövetség, helyi szervezete. — Vadházasságban él Pál Lajossal? — kérdezi a bíró. — Igen. — Akkor ön tehet vallomást. Mondja el, mit tud az egész ügyről? — Az ellenforradalom napjaiban id. Tóth János, aki apátvarasdi lakós, kijelentette többek előtt: „Most kell megragadni az alkalmat, szerezzünk fegyvert Pécsváradon!” — A fiúk szereztek is fegyvert. Fischerné a továbbiakban elmondja, hogy Pál Lajos, szerinte, Szabó István hálójába került. Fischerné többször figyelmeztette Pál Lajost, hogy hagyja ott a bandát, azaz Szabó István tanyáját, de Pál nem hallgatott rá. Szabó István előtt is egy alkalommal hazahívta Pált, de Szabó a következőt válaszolta: — Pál ittmarad, neked semmi. közöd az ügyhöz! Ezután a bíró megkérdezte, hogy az úgynevezett „félszeműt”, akit Szabó és társai meggyilkoltak, ismerte-e? — Igen, — felelte Fischerné — ismertem. Egy alkalommal én is fent voltam a Szabó-tanyán. Félszemü megkért, hogy varrjam meg a nadrágját. Ekkor kijelentette, hogy Vajda párttitkárt és az apátvarasdi tanácselnöliöt ki fogja nyírni. Szabó István, a „félszemű” ebbeli szándékához segítséget is nyújtott. Ugyanis Szabó István \kijelentette, hogy Vajda Ist- " ván íróasztala közvetlen az ablaknál van, tehát ha a gangon felmegy', az ablakon keresztül kinyírhatja. A bíró szembesít. Szabó határozottan tagadja. A bíró ezután felteszi a kérdést Fischemének. — Kíván-e még valamit vallani? — Igen. szeretnék még valamit elmondani. Feszült csend van a tárgyalóteremben. Fischerné megszólal: — Amikor a férjemet és a többi fiút a rendőrök elvitték, Szabó felkeresett a lakásomon is a következőidet mondotta: „Ha tudnám biztosan, hogy te voltál az áruló, agyonlőnélek Szabó felugrik: — Nem igaz! — mondja kikelve magából. A bíró leülteti Szabót. A tanúkihallgatások során kihallgatják Vajda Jánost, az apátvarasdi volt párttitkárt is. — Tartottak-e önnél házkutatást? — Igen, — feleli az 58 éves idős parasztember. — A házkutatás során id. Tóth és Hajsza László azt kérdezték, hpgy van-e fegyverem? Mondtam, hogy nincs. Ezek az ellehfor- radalmárok azt képzelték, hogy a párttitkárok fel vannak fegyverkezve. Nem sokkal a házkutatás után egyik este feleségemmel és kis unokámmal ültünk a konyhában, amikor megzörrent az ajtó. Unokám mondotta, hogy bizonyára megdobták az ajtót. Kinéztem s akkor megtaláltam a követ, amellyel az ajtót megdobták s egy levelet, amelyben megfenyegettek. Szabó vádlott védője most közbeszól, nyilván azzal a szándékkal, hogy a tanú vallomásából védencének enyhítő körülményt hozhasson fel: — Kérem, maga szerint milyen ember volt Szabó István? Az öreg párttitkár azonnal kész a válasszal: — Doktor úr, én erre csak azt mondhatom, hogy aki annakidején a békeívet nem volt hajlandó aláírni, arról nincs mit többet mondanom. Szabó ilyen ember volt. Ellenben Fekete Jánosról azt tudom mondani, hogy jó gyereknek ismertem, szülei is becsületes dolgozó parasztok. Nagyon csodálkozom, hogy a gyerek ilyen piszkos ügybe keveredett. A párttitkár után még több tanút is kihallgatnak. • A TÁRGYALÁSON hallottak alapján észrevételünk a következő: Az igaz, hogy Pál Lajos és Fekete János gyilkolták meg a „félszeműt”, azaz Kovács Sándort, Pécs, Felsőmalom utca 2/1 sz. alatti lakost. De a felbújtó mindenképpen Szabó István! A tárgyaláson bebizonyosodott a vádlottak, a nyomozási jelentés, majd a tanúk vallomása alapján, hogy Szabó volt az, aki önkényesen felajánlotta ^z áldoktor Horváth Gézának, a mecseki bandave- zérnek a mecseknádasdi rendőrőrs megtámadását, ő kérte továbbá azt is, hogy Apátva- rasd vezetőit, továbbá a párttitkárt „kinyírják”, az ő agyában fogamzott meg az a gondolat is, ami később végrehajtásra került — hogy a „íélsze- műt” Pállal és Feketével le- gyilkoltassa. A bíró ezután felolvasta a boncolási jegyzőkönyvet, majd sor került a vád és védőbeszédekre. A tárgyalás a késő délutáni órákig elhúzódott. A bíró bejelentette, hogy az ítéletre csütörtökön délután három órakor kerül sor, majd a tárgyalást berekesztette, Ritka vendég Nemeshanyban Már egy hónapja, hogy a neme&hanyi halastóra ritka vendég — egy hattyú — érkezett, s azóta is ott tartózkodik. Ez az Európában csak igen ritkán fészkelő, ■ nálunk elvétve átvonuló szép madár védelem alatt van, lelövése tilos. A szövetkezés magyar formái Tallózás az új alapszabályokba!) Böngészem az újonnan i t i..t alakult termelő szövetkezetek alapszabályait. Mindegyikben felfedezhetők az önállóság jelek Van, amelyikben kisebb mértékben, de olyan nincs, amelyikből hiányozna. Hogy milyen változtatások vannak a régi alapszabályon? Nincs olyan termelőszövetkezet a megyében, ahol ne vetődött volna fel a kérdés: helyes-e az, hogy az állattenyésztők sokkal többet keresnek, mint a növénytermesztők? Nagy volt az aránytalanság, mert míg a növénytermesztő nehéz munkával alig tudott egy évben 200 munkaegységet összehozni, addig az állattenyésztő könnyebb munkával 5 —600 munkaegységet is elért. Ezen a múltban is lehetett volna változtatni, mert módot adtak rá, de sajnos senki sem merte megkezdeni. Most aztán egyszerre kiöntötték a panaszukat mégpedig a következőképpen: „Elfogadjuk a régi hármas mintaalapszaháiuÁt. de a helyi viszonyoknak megfelelően módosítunk a munkaegységeken”. Ez azt jelenti, hogy ők szabják meg a normákat a helyi viszonyok, és nem a régi munkaegységkönyv figyelembevételével. Ez az egyik változat, amely a lövőben munkaegység arányában oszt, míg a másik csak az állattenyésztésben használja a munkaegységet. Ilyen értelmű alapszabály született Sik- lós nagy faluban is, ahol pár gazda kivételével mindenki a termelőszövetkezet tagja lett. Itt a kapásokat, a kalászosokat felesben művelik a tagok. Tehát fele termés a tagoké, fele a termelőszövetkezeté, amelyből a termelőszövetkezet fedezi az adót, a gépállomás költségeit, kifizeti a kocsisokat és állattenyésztőket, akik viszont munkaegységre dolgoznak. Munkaegységre, de hogyan? A vezetőség tapasztalati számokkal dolgozik. Hat év alatt kitapasztal: ’ ány munkaegységet érhet ei egy-egy kocsis. Tehát megszabják nekik, hogy egy egész gazdasági évben 400 munkaegységet kell elérniök. Ha ennél többet teljesítenek, húsz százalékkal többet kapnak, mint a növénytermesztők. Hogyan számolják ki a munkaegység értékét? Úgy, hogy átlagtermést vesznek mindenből és ehhez viszonyítják a kocsisok teljesítményét. Meg kell mondani, hogy ez egy kicsit bonyolult, hisz végeredményben kétféle bérezést alkalmaznak. De ók azt mondják, hogy ez így jobb, mint ahogy azelőtt volt. Vagy itt van például a csá- nyoszrói Uj Tavasz bérezési osztozkodási rendszere. Itt meg órabér van. Mindenkinek legalább 1200 órát kell teljesítenie a termelőszövetkezetben egy évben. Ha ezt nem teljesíti, megvonják tőle a háztáji főidet. A kátolyi Uj Élet is a termés őtven százalékát kiosztja, csakhogy az általuk megváltoztatott munkaegységek alapján. De vannak példák arra is, hogy a termés egy részét osztják ki, míg a másik két rész a termelősZövetkézeti alapba, a különböző költségek fedezésére megy. így akarnak osztozkodni például Egyházaskozáron. Emlékszem, mennyi baj volt azzal a bizonyos földjáradékkai. Hányszor volt emiatt veszekedés a termelőszövetkezetekben, különösen a szegényes középparasztok között. A veszekedés vége az lett, hogy törvény ide vagy oda, alig egynéhány helyen fizették meg a földjáradékot. Szó, ami szó, nem nagyon tetszett ez a parasztoknak. Ez megmutatkozik most is az új alapszabályokban, mégpedig a következőképpen: „Földjáradékot nem fizetünk!” Aztán itt van egy másik === sokat vitatott kérdés! Erről is gyakran szó esett, ha az ember elment egy-egy termelőszövetkezetbe. Megkérdezték gyakran, hogy mi lesz a termelőszövetkezet vagyonával, helyesebben azzal, ami ebből a vagyonból rájuk esik, ha ók kilépnek? — Ez a bentmaradóké le6z! — hangzott a válasz. Es ez a válasz nagyon sántított. Mert ugye minden tsz-tag csak hozzájárul minden évben a közös vagyon gyarapításához?! Ez évek során sokra megy. Es, ha netalántán kilép, akkor ebből a vagyonból nem kapja meg a ráeső részt, csak annyit részel, amennyit a kilépés évében dolgozott. De, ha adósság van, akkor azt szigorúan kiszabják rá. Szóval igazságtalan volt ez és ezért nem csoda, ha egynémelyik alapszabály máris kimondja. A szé- kelyszabari Előre mintaalapszabálya például így rögzíti az e kérdésre vonatkozó részt: „Belépéskor minden tag köteles a szövetkezeti alaphoz hozzájárulni. Ezt a hozzájárulást a mindenkori tiszta vagyon egy tagra eső aránya szabja meg. Például, ha év végén az egy tagra eső tiszta vagyon 1500 forint, akkor az új belépő 1500 forinttal köteles a szövetkezeti vagyonhoz hozzájárulni. Ez a hozzájárulás lehet jószág, felszerelés, vagy készpénz is. Ha a tag kilép, akkor a reá eső tiszta vagyont kiviheti, akár jószágban, vagy felszerelésben”. Ez világos beszéd, csakúgy, mint a véméndieké, akik bár más szavakkal, de mégis hasonlóan vélekednek a közös vagyonról. Persze, vannak olyan termelőszövetkezetek is, amelyek pontosan ellenkezőleg döntöttek. A döntés mindenütt rájuk volt és van bízva, a törvényes kéretek között úgy alakítgatják az alapszabályukat, ahogy akarják. És e/’cl a lehetőséggel élnek is a szövetkezetek. Ha az ember az alapszabályokat nézegeti, rettenetes bonyolultnak látja a helyzetet, hisz ahány termelőszövetkezet, annyiféle alapszabály, annyiféle elosztási mód, de ha arra gondol, hogy az alapszabályokban lerögzített minden pont az útkeresés, a magyar viszonyoknak legjobban megfelelő szövetkezeti formához való eljutásnak egy-egy mérföldköve, akkor megnyugszik és szeretne felkiáltani: ez az igazi, amikor a parasztok maguk határozzák meg a törvényes keretek között: hogyan akarnak szövetkezni! Véleményem szerint he- -:t —a. -1 Bass lyes lenne, ha a megyei tanács tsz-osztá- lya a módosítások alapján kidolgozna két-három úgynevezett mintaalapszabályt, amelyben a legjobb elemeket egyesítené és e?t kiküldeni a termelőszövetkezeteknek. Eleknek az alapszabályoknak az elfogadása semmiesetre sem lehetne kötelező- de annyit elérnénk vele, hogy a parasztok n alapszabályuk kidolgozásánál figyelembe vehetnék. Azt hiszem, hogy ennek minden termelőszövetkezet na gyónta örülne. Szalal János
