Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-17 / 65. szám
1957. MÁRCIUS 17. NAPLÓ 7 & dicső tanácsköztársaság katonái Takács József főmérnök {NOTESZEMBŐL szívükben hordták a forrada om tüzet Legnagyobb forradalmi hagyományunknak valljuk az 1919-es tanácsköztársaság hősi harcait, a proletárhatalom megtartásáért vívott hősi küzdelmét. Amikor a tanácsköztársaság élet-halál harcát vívta a nemzetközi reakció által szervezett antant-támadásokkal és a belső árulókkal szemben, Baranya nagyrészét — Pécset is — szerb csapatok tartották megszállva. A tanács- köztársaság felhívása azonban átszállt a demarkációs vonalakon is: Fegyverbe! Fegyverbe! Éjszakánként elszánt emberek vágtak neki a mecseki erdőknek. Az útjuk célja Komló volt, az első Komlói Vörös Bányészzászló- alj székhelye. A zászlóalj vöröskatonái között szép számmal voltak vasaslak. Purger Róbert műhelyfelvigyázó — a zászló- al4 későbbi parancsnoka — vezette őket Komlóra. A zászlóalj katonái nem sorozott katonák, hanem egytől egyig önkéntesek voltak. Hogyan ment a jelentkezés? Berki elvtárs, a zászlóalj egyik volt tagja így emlékezik erre: reggel bementünk dolgozni a műhelybe. Purger Róbert, az akkori műhelyfelvigyázó vé-. gigjárta a munkásokat: este átmegyünk Komlóra. Nem kellett magyarázgatnia, hogy miért és hogyan. Mindenki tudta, hogy utunk célja a bányászzászlóalj lesz. Munka után el is indultunk és másnap már fegyverben álltunk. A bányászzászlóalj parancsnokává Purger Róbertét választották. Az ő parancsnoksága alatt szerveződött ütőképes harci egységgé a zászlóalj. Május elején kerültek el Komlóról. A Hetvehely—Bá- taszék közötti vonalat tartották megszállva, azután Kaposvárra kerültek és a 44-es vörösezredhez soroltak be. Röviddel ezután Köbölkútnál vetették be az ezredet. A cseheket kiszorították a védőállásaikból és üldözték Érsekújváron át egészen Nagysurányilg. Nagy- suránylnál temették az első hősi halottjukat egy Havelka nevű fiatal bányász vöröskatonát. Honnét merítettek erőt a győzelemhez, mivel verték meg a cseh intervenciós csapatokat? Nem az akkori világ kor- tek francia gyarmati katonák szerű haditechnikájával! Egy és jött Peidl és Peyer és jött zászlóaljnak például csak Horthy. négy géppuskája volt... A A Komlói Vörös Bányászúj gépet tervez ,T/ , , , , a Xe».»« J Vonatravaro emberek szére a Cement árui pari Vállalat állítja elő a bányaékeket. < > Odakünn langyos tavaszaié jí jutott a morzsából. Talán azt Ezek felhasználása a vágatoki*Szél csókolgatta a bokrok pat- akarta vissza? A fene ott egye áaZtalftvtk biztosítása alkat-ij tanó rügyeit. Este volt. meg, már nincs a faluban s haditudományuk? A parancs- zászlóali nem tette le a feev- !i Bent a vasúti váróterem- ez 13 Meg... hm .. * nokok nem a Ludovika Aka- vert. Felfegyverezve jöttek J nyaék-kö^knek lilább 35o‘ ű be* fmber üldögélt. Vo- ^val lennM aüt beszélni, démián es a bécsi Teréziánum- vissza Komlóra, a zászlóalj >_400 ke/nécvzetcm szi’árd- natra vártak- Valami baj la- <*■.. ««miért vont 6 kezdban végzett tisztek voltak, ha- szülővárosába. Azután amikor Jártaknak kell lenniük Az hetett a várótermi villannyal, te Nagu komótosan elővette a nem bányászok, vasasok. A a darutollas fehérek terror-Jüzemnekgondoskodnia kell te- \™Tt hiAba csavargatták a kap P’Paját es tömni kezdte... sem különlegesen hadjárata elkezdődött átlép- Íh4t , mLnacvohb terhelést "sol6t> nem m!Últ világosság. A másik várakozó Buda. Já- ^ tmitav a---------------------... ^.Tnal a megnagyoDD terneicst \ Cgak a leíü(Jf]önyözött pénz. nos> a vostás voTf Hallotta 5 Ez az egyik cél. a másik, hogy f ‘Arfülkf, . atbl°kAbó\ k^rődő is a rádiót *éppen Jakarta a bányák egyre növekvő igé-{ világított rájuk keveset, mondani Varga Bálimnak, nyenek mennyiségileg is ele- A négy ember közül hár- ho,®1' ”JÓ lAn ló* most a falu- gél tehessen a vállalat. fman itt, ebben a kis hegyháti ra • Mdr 0 nyelvén vol a szó. Ezek a gondolatok régóta)™^ laktak. Ismerték egy- lmífcor rnennondoHa mna*t. fogla’koztatják a Cementáru- A TÍfEn'°(li.k e™ Sör ipari VáPalat műszaki vezc- » Ae<>en volt Mély csönd ülte tőit. Takács János főmérnök ® vAro}arnf.t\ nem elhatározta egy korszerű gépi olt közbs beszédtéma. Tálán előállításét J "■z idegen miatt hallgattak naivakat? katonák harcosok 5zben ta- átadták az egytől egyig hasz-. nultuk meg, hogyan kell a nálhatatlanná tett fegyvereket/ géppuskát kezelni, — mondja a szerb őrségnek. Utána szétNem^A harcok°közbeít gyártásáról. el Berki elvtárs — és emlék szem, egyszer, — ez még a harcok legelején történt — az utolsó pillanatban tudtuk megindítani a géppuskánkat. Dehát akkor tele voltunk tűzzel, és ha az utolsó pillanatban sem sikerült volna elindítani, puszta kézzel Is nekimentünk volna a fehér cseheknek .:: Ez a tűz, ez a gyárban mesterséges úton elő nem állítható lelkesedés és az igaz ügy győzelmébe vetett hit adott erőt és biztosította a fölényt még a túlerővel szemben is. S ez a tűz nemcsak fellobogó lidércfény volt, mégis elnyomták az katonai túlerejével és az osztályárulás mocsokjával. Jötszóródott a zászlóalj. De a tüzet a Horthy bika- csők sem tudta kiverni és az emigráció sem tudta kioltani a néhai vöröskatonákból Igaz, sokáig nem lobogott magasan, csak parázslóit az emigrációból titkon hazatértek Illegális pártszervező munkájában és a megkínzottak *|a jelenlegi 350—400 kg/négy- i -odaírni munkás-paraszt korszívében, de elaludni soha*“^ ,cMe?cntetf?nem hagyták. zclcm. szilárdságú bányaéke- Hadd lobogjon ma megint#két állít elő. Szembetűnő a magasan a tfiz, amelyet a mennyiségi termelés növeke- matrózsapkás komlói vörösvmr mein« *1 . ._, _f*ad műszakonként 500 darab ant ant hatalmas katonák hagytak ránk, az °i'bányaékct gyárt, ezzel szemben lével és az ősz- igaz hazaiiságuk emlékezetére, az új gép 15—20 ezer darabot KURUCZ PÁL i előállítását. A gép mindössze kétszer két méteres terjedelmű lesz. Kei meieres lerjeueimu iksz. tórte meg. Lehet, hogy Az előzetes «irnitfa alapján <' ^énztáros kapcsolta, be. „A Pont ö kezdje a beszédet? ö, az állami ember? Ha dicsérné a kormányt, még ezek it4 azt hinnék, azért teszi — mert.., hogy haza beszel Meg mit lehessen tudni? Hátha Va*na Bálint másképven gon' s a végén — nem stimmel a szó... A harmadik utas Késes András kőműves is hallot'a a iogy nem állítják vissza a ré- rádiót. Arra gondolt, menkezA nagy csöndet a rádió hang a forállít elő műszakonként. di 6 a b^sréJnctést hter»* a városi építkezésekről, ahol •»->!"°JMTTSZ 12 HflHÚLS Lépked az őlező és fut az és ha újra megalakul a ezö- acél mérőszalag a székelysza- vetkezet, át kell adni neki. f bari határban is. Mérik a föl- Ezért kBnnyű tsz't a,akítanl det, a rétet a kilépett terme- lőszövetkezetl tagoknak. A <) község határában csaknem 800 holdat mérnek ki s jelölnek i»meg karóval és névvel. Az- ftán hamarosan szekér poroz a dűlőutakon és a székelysza- fbarl parasztok szántanak, vetnek majd az új parcellákon. Míg a határ innenső részén ^csoportokban járják a szánktól a parasztok, a másik felékben új szövetkezet alakitásá- (* ról beszélgetnek. A lehetőség $ biztosítva van. A rendeletben nem feledkeztek meg a közös f gazdálkodásról sem. A föld- k rendezést tárgyaló kormányrendelet ugyanis kimondja, f hogy a termelőszövetkezet ni beadási rendszert s az ellenkező hírek minden alavot eéTküTK-’nek.” Ennidt jól lehe- nozik. sokat tudna meséin' isiiéit hallani, de többet már mondaná, hogy a sok jó meinem, mert a rádiót valaki hal- lett akad bizony hiba is kabbra csavarta. A rádió hang ki látott már olyant, hnny Íja — ez az egy mondat — ott úgy állapítják meg a fizetést, zizegett a kis váróteremben, hogy a szorgalmas is, meg a Mind a négyen úgy érezték, lusta is egyformán keres O-a- Áhogy itt a „közös téma", erről bérben dolgoznak Tavain md(i lehetne pár szót beszélni. Az ron megkeresett 5 havonta ét r idő is gyorsabban telne... és félezret is, most men ólig Az egyik várakozó, Varga kettőt. Pedig most sem téfien- Bálint 8 holdas paraszt úgy kedik. dehát az órnhér n? ő-rr- ^gondolta, megkezdi 6 a szót. bér, mit lehet tenni? Ncm volt Hozzá is akart kezdeni, — de rossz az a teliesitménubé- — .____a~\ynr)meggondolta magát. Zavarta gondolkodott. Igaz, ezek itt taSÄ zÄÄ « Wegen jelenléte, aki ugyan Ián meg sem értenék s még rült <? ennvl adósságot nerrTnem sokat törődött velük, mert azt hinnék, hogy raga°r1"'e’ii kénes masára vállalni az új Rendesen szunyókált. - Eh, a „régihez". Pedig ami jó volt, Sl&zfte?A kör-Tmt politizáljak én - flondol- nem lehet vitatni, ___________ _______ _ __ nyék nagyüzemeinek semJW, aztán csak magában for- fjles vonatsíp hasitól a a tsz-tábla szélén mérik Is a szükséges jelenleg ilyen nagy {?atta a rádió szavait. Vissza- csendes estébe. Egy W Ahe földet, a nagy táblához nem sertésfiaztató, így a községi J’dézte az elmúlt hónapokat, szálltak. A meleg, vlláon* bunyóinak, mert annak tulajdo- tanács veszi át és üzemelteti yjgy érezte, hogy ez a Kadar- pában könnyebben oMW«" a nosa van. Igen, mert közben a lehetőségeihez mérten, amíg, kormány — akárki akármit is szó. A beszélgetést az „íd»"-n” Székelyszabaron is megala- végleges gazdája akad. \ beszél — jól cselekszik. Most kezdte s mire az óra éltél Cnlé kult a termelőszövetkezet. S Mert akad gazdája hama-J’5 azt mondta, hogy nem lesz járt, már mint „réni is— —ö. ha tavaly csak egy volt a fa- rosan, csak erősödjenek meg aj beadás. Ez jó. Aztán tovább r.ök" fűzték a szavakat. Fi"'rm luban, most már kettő tervezi termelőszövetkezetek. Ennek J kavarogtak benne a gondola- dották gondolataikat s a* ue- a közös gazdálkodást. Az pedig minden feltétele meg-if°k. Az Is igaz, hogy a rend- yen” megjegruezte: Aztán c *1- egyik a III. típusú, a fejlet- van a faluban. Már most sok y~rök elvitték a faluból Cse- mosság mind halkabbra s-oH* tebb nagyüzemi termelést vá- olyan gazda tagja a közösnek, i resnyés Istvánt. Voltak akik tóttá a beszédet, mtg vén'"1 ’» lasztotta csaknem 40 taggal, aki néhány hónapja még a a méltatlankodtak, de ő ha nem mét csönd lett... Csak a ráföldjét kérte és otthon a ka-jis mondta, magában helyesel- nat Kerekeinek zakatolása hab rókát faragta a méréshez.»te. Mert tunya egy ember volt látszott. Mindennek az a tanulsága, # az a Cseresnyés, semmi sem hogy ahol egyszer gyökeret 0 tetszett neki soha. Dolgozni, vert a közös gazdálkodás on-,,azí nem szeretett' «afc kiabálóén a KÖZÖS gazdálkodás, on-J^ hogy ^ élf Székelyszabaron Is, másutt is, az ellene acsarkodók minden mesterkedése ellenére. S ha A másik az alacsonyabb társulás mellett döntött és 18 tagja van. A fejlettebb módszerekkel termelőcsoport veszi át a régi termelőszövetkezet épületeit <1 gazdasági épületei körül egy a beltelkeken. A nagy sertés- nan sem rágalommal, sem erő-(iugy élt... Igaz, urak talpnya- '[ táblában kell hagyni a földet fiaztatónak azonban még szakkal kitépni nem lehet i1 lója volt mindig, néha neki is Löffler József, egy magas, nyurga és halkszavú fiatalember fogadott a siklósi járási párt-intéző bizottságon. Leültetett a kis kerekasztal mellé és nagy halom iratpaksamétát tett elém: — Itt vannak a jelentések. A tanácsoktól, pártszervezetektől, munkásoktól és parasztoktól kaptuk, kérésre és kérés nélkül. Ebből készítjük a Fehérkönyvet .; i Csaba, Huba és Levente... Beletúrtam a papírtengerbe, kiválasztottam találomra egy jelentést. Szaváról küldték. Sokoldalas, íráshoz jól értő tehetséges ember lehetett a szerzője. így írt: „Varga István megkezdte a szónoklást”. „Ki akarja a taná- sot?” „Le vele, le vele!” — harsogták. „Akkor ml választunk, de magunkfajtátl Jó lesz Szabó Sándor nemzetőrparancsnoknak?” „Jó, jó, éljen!” — ordították... így lett Szabó Sándor nemzetőrparancsnok. Varga István a „nemzeti” tanács titkára, Krell Antal pedig az elnöke...” Hogy kik ezek az emberek? Varga István az egyik csendőr veje, Szabó Sándor negyven disznót tartó nagygazda, Kreíl Antal pedig önkéntes hitlerista, őrmesteri rendfokozatot kapott a náci hadseregben..; Ezek lennének a „magunkfajták”? Gyorsan átnéztem még néhány jelentést. Dfávacsepely: Havas Ferenc csendőr, nyilas bélyegzőt találtak nála. Bisse: Nagy Ferenc, a disszldens miniszterelnök apja r. *’»rte a népköztársasági cí- ^ f ianácstáblát és megrótta Pécs. kát, hogy micsoda do'ki, az öregnek kell A „nemzeti" forradalom nevében „példát” mutatnia?.;: Ismét Bisse: a nemzetőrség tagja volt Gajkovics István, kétrendbeli gyilkosságért elítélt személy is.;. Diósviszló: dr. Mikola László nyilasszervező és három fia volt az ellenforradalom vezéralakja. A fiuk neve: Csaba, Huba és Levente..: Elég, elég! Ha valaki Csaba, ám legyen Csaba! De még Huba is és Levente ls?l Nem jó, kevereg a gyomrom. Eszembe jutnak a magukat Etelközig visszaszármaztató és a turánista — színfasiszta „nagymagyarok” ; j | Miért félt X munkás? Az egyik jelentés Kistótfa- luról Jött. Érdekes! Az első oldalon elő- íedöntl a betűket, a másodikon hátrafelé. Aláírás nincs. A végén kiegyenesednek a betűk! Azt hiszem ez lehet a természetes kezeírés. Ugyan mit írhatott itt? „::. Magamról csak annyit: nem voltam és nem is vagyok párttag — de munkás vagyok s így a munkáshatalomnak is híve vagyok. A munkásnak is joga van az élethez és nemcsak a gyárosoknak, nagybirtokosoknak meg a kulákoknak, akik olyan jó módban dőzsöltek a Horthy-rendszerben. Emlékszem, ha valaki a Jogát merte keresni, mindjárt le- kommunistúzták, piros ceruzái fogtak és aláhúzták a nevét a jegyzőségen. Mehetett aztan munkát keresni, nem vették fel seholsem!.. Hej, de igaza van! De engem most nem ez foglalkoztatott. Arra voltam kíváncsi, miért döntögeti ide-oda a betűket kistótfalusi munkásunk. Ma- gyáFSn: miért félt ez az X munkás? Löffler elvtárs, elővette jegyzettömbjét, és monoton hangon olvasgatni kezdte: — Drávacsehi. Idős Mohácsi elvtársat megverte Felföldi Imre, egy feketecséplésért elítélt személy. Nagyharsány. Itt házkutatásokat tartottak a kommunistáknál, a pérttitkár és az iskolaigazgató napokig bújdosott. Turony. Gazsi József követelte, hogy szedjék össze a kommunistákat. Csamóta: Szabó József volt csendőr azt mondotta, hogy „ha felveszem a csendőrruhát, majd megmutatom a kommunistáknak, hol lakik a magyarok istene!” Kistótfalu: Ladányi Gyula nemzetőrparancsnok azt kiabálta, hogy „ha rajtam állna, minden kommunistát kiirtanék”. Győrfi József ugyanott azt ordítozta, hogy „még az éjjel vérben fogok fürdeni...” Zúgott a fejem. Mintha ködön át láttam volna Löffler elvtánsat. — Biztos? *— Biztos. De nézze meg az iratokat! A siklósi került a kezembe. így Írtak: „::. November 1: Mindenszentek. A templomokban gy észmisét tartottak a forradalomban elesett hősökért. Ugyanaznap este megkezdődött a kommunisták összeszedése. Letartóztatták Wizer, Mester, Pavlovlcs, Jeszenszki, Sugár, Koritár, Tóth, Valkal, Szilágyi, Szeliné, Szeli Judit. Petykó, György Gyula és Erdősi elvtársakat. Horváth István községi v. b.-elnöknek Lapos Sándor járási tanácselnöknek és Eisen/ berg Adolf kisiparos órásnak megtiltották, hogy kimenjenek az utcára, vagyis szobafogságot kaptak...” A harkányit vettem a kezembe: „... Megjelenik Gaál József harkányi hovatartozású pécsi nemzetőr és puskát keres. Meghívatja Rozbora Bélát és Horváth Zoltánt. Fenyegetőzik, főbelövést ígér ha nem lesz fegyver. Az illetők mondják, hogy nincs. Erre Rozborát falhoz állítják, hogy — tíz perc gondolkodás, ha nem lesz fegyver, lőni fogunk 1 Rozbora sírva fakadt, erre elengedték ...” Terror, fehérterror! ökölbe szorult a kezem! De gyerünk tovább. Nézzük a tüskéspusztaiakét: .......Átjött hozzánk Endrődi La jos volt csendőr, a rádfalval nemzetőrség parancsnoka. Gyűlést tartott, ahol kijelentette, hogy „aki ellenáll, azt úgy lelövik, mint a kutyát!.. Tehát nemcsak a kommunistákat! Mindenkit, aki ellenáll a csendőröknek. Az egyházasharasztiak írják: „.;. November 3-án kitelefonált Pécsről Kovács Péter volt csendőrőrmester, a pécsi nemzetőrség tagja. Máté Lajos, a tanács hivatalsegéde vette fel a hallgatót. Kovács azt mondta, hogy Hajdú úr (a „nemzeti” tanács elnöke) holnap állíttassa a tanács elé Szabó Károly v. b.-elnököt, Brandt Adám párt- titkárt és még két másik kommunistát és várják őt vigyázzállásban, mert le akar velük számolni. Ugyanakkor azt az üzenetet hagyta hátra Hajdú Lajosnak, hogy holnapig az utolsó szegig állíttasson vissza mindent államosított lakásába, mert ezért őt teszi felelőssé. November 4-én azonban — úgy látszik — már nem mert kijönni.” A jelentés ezután részletesen felsorolja dr. Kovács László siklósnagyfalusi református lelkész bűneit, aki vezetőszerepet játszott az egyházasharasz- ti ellenforradalmi eseményekben is, majd így folytatja: „.:. Az események után Kovács pap mindennap ellenőrzést tartott a .nemzeti’ tanács felett. Állandóan követelte, hogy távolítsák el Máté Lajos hivatalsegédet, mert megbízhatatlan kommunista. Máté ezért szembeszállt egyszer vele. Másnap tapasztalta, hogy éjjel valaki nagymennyiségű fekáltrá- gyát öntött a kútjába...” — Párttag Máté Lajos? —< kérdeztem Löffler elvtárstól. — Igen. — Október 23-a előtt is az volt? — Nem: Igen, már értem, hogy miért félt a mi kistótfalusi munkásunk! Mit is írt? „;;. Emlékszem, ha valaki a jogát merte kérni, mindjárt lekommunis- tázták, piros ceruzát fogtak és aláhúzták a nevét a jegyzőségen. Mehetett aztán munkát keresni, nem vették fel seholsem!.*," Cselédeket hivott a dobszó Löffler elvtáre Ismét közölt néhány tényt. Váradi János, bissei reakciós tanító követelte, hogy a külföldre szökött emigránsokat engedjék büntetlenül haza és adják vissza száz holdig a birtokoka» Mattyon Dómján Imre, Dráva- Szabolcson Iványi István éj Keresztes István kulákok kö vetelték, hogy adják vissza régi birtokaikat..* Nem is jegyeztem tovább! Újra elmerültem a papirten- gerben. Még mindig az egy- házasharaszti jelentés voll előttem és még mindig Kovács pap bűneit sorolták: „*..November 3-án dr. Kovács lelkész már visszafoglalta a tsz tábláján lévő volt egyházi földeket. Kidoboltatta, hogy haszonbérletben megkapható, egy mázsa búza és egy mázsa májusi morzsolt kukorica lesz az ára. De senki se vállalt belőle, mert még az adót is a bérlőknek kellett volna megfizetniük .. Arcomba szökött a vér. ugrálni kezdtek a szemem előtt a betűk... De nyugalmat erőltettem magamra és továbbolvastam, még mindig az egyhá- zasharasztlt: *, i:. Október 30-&n, a nemzeti bizottság megválasztása után Haraszti Sándor kulák egyenesen a tsz gazdasági udvaréba ment, amely valamikor az övé volt. Alaposan körülnézett és kijelentette, hogy birtokba veszi a házát és igényt tart minden más egyébre is. Éppen akkor hajtott befelé a tsz juhásza. Haraszti megkérdezte tőle, hogy mennyi a bir- kaállamány? Százharmincét. — mondta a juhász, mire Haraszti azt felelte, hogy néggyel több, mint az övé volt, de az i négy Jó lesz kamatnak...” Elnézést kedves olvasóim! Nem bírtam tovább! Magyar László
