Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-17 / 65. szám

1957. MÁRCIUS 17. NAPLÓ 7 & dicső tanácsköztársaság katonái Takács József főmérnök {NOTESZEMBŐL szívükben hordták a forrada om tüzet Legnagyobb forradalmi ha­gyományunknak valljuk az 1919-es tanácsköztársaság hő­si harcait, a proletárhatalom megtartásáért vívott hősi küz­delmét. Amikor a tanácsköztársa­ság élet-halál harcát vívta a nemzetközi reakció által szer­vezett antant-támadásokkal és a belső árulókkal szemben, Baranya nagyrészét — Pé­cset is — szerb csapatok tar­tották megszállva. A tanács- köztársaság felhívása azon­ban átszállt a demarkációs vonalakon is: Fegyverbe! Fegyverbe! Éjszakánként el­szánt emberek vágtak neki a mecseki erdőknek. Az útjuk célja Komló volt, az első Komlói Vörös Bányészzászló- alj székhelye. A zászlóalj vöröskatonái között szép számmal voltak vasaslak. Purger Róbert műhelyfelvigyázó — a zászló- al4 későbbi parancsnoka — ve­zette őket Komlóra. A zászlóalj katonái nem so­rozott katonák, hanem egy­től egyig önkéntesek voltak. Hogyan ment a jelentkezés? Berki elvtárs, a zászlóalj egyik volt tagja így emlékezik erre: reggel bementünk dolgozni a műhelybe. Purger Róbert, az akkori műhelyfelvigyázó vé-. gigjárta a munkásokat: este átmegyünk Komlóra. Nem kellett magyarázgatnia, hogy miért és hogyan. Mindenki tudta, hogy utunk célja a bá­nyászzászlóalj lesz. Munka után el is indultunk és más­nap már fegyverben álltunk. A bányászzászlóalj parancs­nokává Purger Róbertét vá­lasztották. Az ő parancsnok­sága alatt szerveződött ütő­képes harci egységgé a zászló­alj. Május elején kerültek el Komlóról. A Hetvehely—Bá- taszék közötti vonalat tartot­ták megszállva, azután Ka­posvárra kerültek és a 44-es vörösezredhez soroltak be. Rö­viddel ezután Köbölkútnál ve­tették be az ezredet. A cseheket kiszorították a védőállásaikból és üldözték Érsekújváron át egészen Nagysurányilg. Nagy- suránylnál temették az első hősi halottjukat egy Havelka nevű fiatal bányász vörös­katonát. Honnét merítettek erőt a győzelemhez, mivel verték meg a cseh intervenciós csa­patokat? Nem az akkori világ kor- tek francia gyarmati katonák szerű haditechnikájával! Egy és jött Peidl és Peyer és jött zászlóaljnak például csak Horthy. négy géppuskája volt... A A Komlói Vörös Bányász­új gépet tervez ,T/ , , , , a Xe».»« J Vonatravaro emberek szére a Cement árui pari Válla­lat állítja elő a bányaékeket. < > Odakünn langyos tavaszaié jí jutott a morzsából. Talán azt Ezek felhasználása a vágatoki*Szél csókolgatta a bokrok pat- akarta vissza? A fene ott egye áaZtalftvtk biztosítása alkat-ij tanó rügyeit. Este volt. meg, már nincs a faluban s haditudományuk? A parancs- zászlóali nem tette le a feev- !i Bent a vasúti váróterem- ez 13 Meg... hm .. * nokok nem a Ludovika Aka- vert. Felfegyverezve jöttek J nyaék-kö^knek lilább 35o‘ ű be* fmber üldögélt. Vo- ^val lennM aüt beszélni, démián es a bécsi Teréziánum- vissza Komlóra, a zászlóalj >_400 ke/nécvzetcm szi’árd- natra vártak- Valami baj la- <*■.. ««miért vont 6 kezd­ban végzett tisztek voltak, ha- szülővárosába. Azután amikor Jártaknak kell lenniük Az hetett a várótermi villannyal, te Nagu komótosan elővette a nem bányászok, vasasok. A a darutollas fehérek terror-Jüzemnekgondoskodnia kell te- \™Tt hiAba csavargatták a kap P’Paját es tömni kezdte... sem különlegesen hadjárata elkezdődött átlép- Íh4t , mLnacvohb terhelést "sol6t> nem m!Últ világosság. A másik várakozó Buda. Já- ^ tmitav a---------------------... ^.Tnal a megnagyoDD terneicst \ Cgak a leíü(Jf]önyözött pénz. nos> a vostás voTf Hallotta 5 Ez az egyik cél. a másik, hogy f ‘Arfülkf, . atbl°kAbó\ k^rődő is a rádiót *éppen Jakarta a bányák egyre növekvő igé-{ világított rájuk keveset, mondani Varga Bálimnak, nyenek mennyiségileg is ele- A négy ember közül hár- ho,®1' ”JÓ lAn ló* most a falu- gél tehessen a vállalat. fman itt, ebben a kis hegyháti ra • Mdr 0 nyelvén vol a szó. Ezek a gondolatok régóta)™^ laktak. Ismerték egy- lmífcor rnennondoHa mna*t. fogla’koztatják a Cementáru- A TÍfEn'°(li.k e™ Sör ­ipari VáPalat műszaki vezc- » Ae<>en volt Mély csönd ülte tőit. Takács János főmérnök ® vAro}arnf.t\ nem elhatározta egy korszerű gépi olt közbs beszédtéma. Tálán előállításét J "■z idegen miatt hallgattak na­ivakat? katonák harcosok 5zben ta- átadták az egytől egyig hasz-. nultuk meg, hogyan kell a nálhatatlanná tett fegyvereket/ géppuskát kezelni, — mondja a szerb őrségnek. Utána szét­Nem^A harcok°közbeít gyártásáról. el Berki elvtárs — és emlék szem, egyszer, — ez még a harcok legelején történt — az utolsó pillanatban tudtuk megindítani a géppuskánkat. Dehát akkor tele voltunk tűz­zel, és ha az utolsó pillanat­ban sem sikerült volna elin­dítani, puszta kézzel Is neki­mentünk volna a fehér cse­heknek .:: Ez a tűz, ez a gyárban mes­terséges úton elő nem állítha­tó lelkesedés és az igaz ügy győzelmébe vetett hit adott erőt és biztosította a fölényt még a túlerővel szemben is. S ez a tűz nemcsak fellobo­gó lidércfény volt, mégis el­nyomták az katonai túlerejével és az osz­tályárulás mocsokjával. Jöt­szóródott a zászlóalj. De a tüzet a Horthy bika- csők sem tudta kiverni és az emigráció sem tudta kioltani a néhai vöröskatonákból Igaz, sokáig nem lobogott ma­gasan, csak parázslóit az emigrációból titkon hazatér­tek Illegális pártszervező mun­kájában és a megkínzottak *|a jelenlegi 350—400 kg/négy- i -odaírni munkás-paraszt kor­szívében, de elaludni soha*“^ ,cMe?cntetf?­nem hagyták. zclcm. szilárdságú bányaéke- ­Hadd lobogjon ma megint#két állít elő. Szembetűnő a magasan a tfiz, amelyet a mennyiségi termelés növeke- matrózsapkás komlói vörös­vmr mein« *1 . ._, _f*ad műszakonként 500 darab ant ant hatalmas katonák hagytak ránk, az °i'bányaékct gyárt, ezzel szemben lével és az ősz- igaz hazaiiságuk emlékezetére, az új gép 15—20 ezer darabot KURUCZ PÁL i előállítását. A gép mindössze kétszer két méteres terjedelmű lesz. Kei meieres lerjeueimu iksz. tórte meg. Lehet, hogy Az előzetes «irnitfa alapján <' ^énztáros kapcsolta, be. „A Pont ö kezdje a beszédet? ö, az állami ember? Ha dicsérné a kormányt, még ezek it4 azt hinnék, azért teszi — mert.., hogy haza beszel Meg mit le­hessen tudni? Hátha Va*na Bálint másképven gon' s a végén — nem stimmel a szó... A harmadik utas Késes András kőműves is hallot'a a iogy nem állítják vissza a ré- rádiót. Arra gondolt, menkez­A nagy csöndet a rádió hang a for­állít elő műszakonként. di 6 a b^sréJnctést hter»* a városi építkezésekről, ahol •»->!­"°JMTTSZ 12 HflHÚLS Lépked az őlező és fut az és ha újra megalakul a ezö- acél mérőszalag a székelysza- vetkezet, át kell adni neki. f bari határban is. Mérik a föl- Ezért kBnnyű tsz't a,akítanl det, a rétet a kilépett terme- lőszövetkezetl tagoknak. A <) község határában csaknem 800 holdat mérnek ki s jelölnek i»meg karóval és névvel. Az- ftán hamarosan szekér poroz a dűlőutakon és a székelysza- fbarl parasztok szántanak, vet­nek majd az új parcellákon. Míg a határ innenső részén ^csoportokban járják a szán­któl a parasztok, a másik felé­kben új szövetkezet alakitásá- (* ról beszélgetnek. A lehetőség $ biztosítva van. A rendeletben nem feledkeztek meg a közös f gazdálkodásról sem. A föld- k rendezést tárgyaló kormány­rendelet ugyanis kimondja, f hogy a termelőszövetkezet ni beadási rendszert s az el­lenkező hírek minden alavot eéTküTK-’nek.” Ennidt jól lehe- nozik. sokat tudna meséin' isi­iéit hallani, de többet már mondaná, hogy a sok jó mei­nem, mert a rádiót valaki hal- lett akad bizony hiba is kabbra csavarta. A rádió hang ki látott már olyant, hnny Íja — ez az egy mondat — ott úgy állapítják meg a fizetést, zizegett a kis váróteremben, hogy a szorgalmas is, meg a Mind a négyen úgy érezték, lusta is egyformán keres O-a- Áhogy itt a „közös téma", erről bérben dolgoznak Tavain md­(i lehetne pár szót beszélni. Az ron megkeresett 5 havonta ét r idő is gyorsabban telne... és félezret is, most men ólig Az egyik várakozó, Varga kettőt. Pedig most sem téfien- Bálint 8 holdas paraszt úgy kedik. dehát az órnhér n? ő-rr- ^gondolta, megkezdi 6 a szót. bér, mit lehet tenni? Ncm volt Hozzá is akart kezdeni, — de rossz az a teliesitménubé- — .____a~\ynr)meggondolta magát. Zavarta gondolkodott. Igaz, ezek itt ta­SÄ zÄÄ « Wegen jelenléte, aki ugyan Ián meg sem értenék s még rült <? ennvl adósságot nerrTnem sokat törődött velük, mert azt hinnék, hogy raga°r1"'e’ii kénes masára vállalni az új Rendesen szunyókált. - Eh, a „régihez". Pedig ami jó volt, Sl&zfte?A kör-Tmt politizáljak én - flondol- nem lehet vitatni, ___________ _______ _ __ nyék nagyüzemeinek semJW, aztán csak magában for- fjles vonatsíp hasitól a a tsz-tábla szélén mérik Is a szükséges jelenleg ilyen nagy {?atta a rádió szavait. Vissza- csendes estébe. Egy W Ahe földet, a nagy táblához nem sertésfiaztató, így a községi J’dézte az elmúlt hónapokat, szálltak. A meleg, vlláon* bu­nyóinak, mert annak tulajdo- tanács veszi át és üzemelteti yjgy érezte, hogy ez a Kadar- pában könnyebben oMW«" a nosa van. Igen, mert közben a lehetőségeihez mérten, amíg, kormány — akárki akármit is szó. A beszélgetést az „íd»"-n” Székelyszabaron is megala- végleges gazdája akad. \ beszél — jól cselekszik. Most kezdte s mire az óra éltél Cnlé kult a termelőszövetkezet. S Mert akad gazdája hama-J’5 azt mondta, hogy nem lesz járt, már mint „réni is— —ö. ha tavaly csak egy volt a fa- rosan, csak erősödjenek meg aj beadás. Ez jó. Aztán tovább r.ök" fűzték a szavakat. Fi"'rm luban, most már kettő tervezi termelőszövetkezetek. Ennek J kavarogtak benne a gondola- dották gondolataikat s a* ue- a közös gazdálkodást. Az pedig minden feltétele meg-if°k. Az Is igaz, hogy a rend- yen” megjegruezte: Aztán c *1- egyik a III. típusú, a fejlet- van a faluban. Már most sok y~rök elvitték a faluból Cse- mosság mind halkabbra s-oH* tebb nagyüzemi termelést vá- olyan gazda tagja a közösnek, i resnyés Istvánt. Voltak akik tóttá a beszédet, mtg vén'"1 ’» lasztotta csaknem 40 taggal, aki néhány hónapja még a a méltatlankodtak, de ő ha nem mét csönd lett... Csak a rá­földjét kérte és otthon a ka-jis mondta, magában helyesel- nat Kerekeinek zakatolása hab rókát faragta a méréshez.»te. Mert tunya egy ember volt látszott. Mindennek az a tanulsága, # az a Cseresnyés, semmi sem hogy ahol egyszer gyökeret 0 tetszett neki soha. Dolgozni, vert a közös gazdálkodás on-,,azí nem szeretett' «afc kiabál­óén a KÖZÖS gazdálkodás, on-J^ hogy ^ élf Székelyszabaron Is, másutt is, az ellene acsarkodók minden mesterkedése ellenére. S ha A másik az alacsonyabb tár­sulás mellett döntött és 18 tagja van. A fejlettebb módszerekkel termelőcsoport veszi át a régi termelőszövetkezet épületeit <1 gazdasági épületei körül egy a beltelkeken. A nagy sertés- nan sem rágalommal, sem erő-(iugy élt... Igaz, urak talpnya- '[ táblában kell hagyni a földet fiaztatónak azonban még szakkal kitépni nem lehet i1 lója volt mindig, néha neki is Löffler József, egy magas, nyurga és halkszavú fiatalem­ber fogadott a siklósi járási párt-intéző bizottságon. Leül­tetett a kis kerekasztal mellé és nagy halom iratpaksamétát tett elém: — Itt vannak a jelentések. A tanácsoktól, pártszerveze­tektől, munkásoktól és parasz­toktól kaptuk, kérésre és kérés nélkül. Ebből készítjük a Fe­hérkönyvet .; i Csaba, Huba és Levente... Beletúrtam a papírtengerbe, kiválasztottam találomra egy jelentést. Szaváról küldték. Sokoldalas, íráshoz jól értő te­hetséges ember lehetett a szer­zője. így írt: „Varga István megkezdte a szónoklást”. „Ki akarja a taná- sot?” „Le vele, le vele!” — harsogták. „Akkor ml válasz­tunk, de magunkfajtátl Jó lesz Szabó Sándor nemzetőrpa­rancsnoknak?” „Jó, jó, éljen!” — ordították... így lett Sza­bó Sándor nemzetőrparancs­nok. Varga István a „nemzeti” tanács titkára, Krell Antal pe­dig az elnöke...” Hogy kik ezek az emberek? Varga István az egyik csendőr veje, Szabó Sándor negyven disznót tartó nagygazda, Kreíl Antal pedig önkéntes hitleris­ta, őrmesteri rendfokozatot ka­pott a náci hadseregben..; Ezek lennének a „magunk­fajták”? Gyorsan átnéztem még néhány jelentést. Dfávacsepely: Havas Ferenc csendőr, nyilas bélyegzőt talál­tak nála. Bisse: Nagy Ferenc, a disszldens miniszterelnök apja r. *’»rte a népköztársasági cí- ^ f ianácstáblát és megrótta Pécs. kát, hogy micsoda do­'ki, az öregnek kell A „nemzeti" forradalom nevében „példát” mutatnia?.;: Ismét Bisse: a nemzetőrség tagja volt Gajkovics István, kétrendbeli gyilkosságért elítélt személy is.;. Diósviszló: dr. Mikola László nyilasszervező és há­rom fia volt az ellenforradalom vezéralakja. A fiuk neve: Csa­ba, Huba és Levente..: Elég, elég! Ha valaki Csaba, ám legyen Csaba! De még Hu­ba is és Levente ls?l Nem jó, kevereg a gyomrom. Eszembe jutnak a magukat Etelközig visszaszármaztató és a turánista — színfasiszta „nagymagya­rok” ; j | Miért félt X munkás? Az egyik jelentés Kistótfa- luról Jött. Érdekes! Az első oldalon elő- íedöntl a betűket, a másodikon hátrafelé. Aláírás nincs. A vé­gén kiegyenesednek a betűk! Azt hiszem ez lehet a termé­szetes kezeírés. Ugyan mit ír­hatott itt? „::. Magamról csak annyit: nem voltam és nem is vagyok párttag — de munkás vagyok s így a munkáshatalomnak is híve vagyok. A munkásnak is joga van az élethez és nemcsak a gyárosoknak, nagybirtoko­soknak meg a kulákoknak, akik olyan jó módban dőzsöl­tek a Horthy-rendszerben. Em­lékszem, ha valaki a Jogát merte keresni, mindjárt le- kommunistúzták, piros ceruzái fogtak és aláhúzták a nevét a jegyzőségen. Mehetett aztan munkát keresni, nem vették fel seholsem!.. Hej, de igaza van! De engem most nem ez foglalkoztatott. Arra voltam kíváncsi, miért döntögeti ide-oda a betűket kistótfalusi munkásunk. Ma- gyáFSn: miért félt ez az X munkás? Löffler elvtárs, elővette jegy­zettömbjét, és monoton hangon olvasgatni kezdte: — Drávacsehi. Idős Mohácsi elvtársat megverte Felföldi Imre, egy feketecséplésért el­ítélt személy. Nagyharsány. Itt házkutatásokat tartottak a kommunistáknál, a pérttitkár és az iskolaigazgató napokig bújdosott. Turony. Gazsi József követelte, hogy szedjék össze a kommunistákat. Csamóta: Sza­bó József volt csendőr azt mondotta, hogy „ha felveszem a csendőrruhát, majd megmu­tatom a kommunistáknak, hol lakik a magyarok istene!” Kistótfalu: Ladányi Gyula nemzetőrparancsnok azt kia­bálta, hogy „ha rajtam állna, minden kommunistát kiirta­nék”. Győrfi József ugyanott azt ordítozta, hogy „még az éj­jel vérben fogok fürdeni...” Zúgott a fejem. Mintha kö­dön át láttam volna Löffler elvtánsat. — Biztos? *— Biztos. De nézze meg az iratokat! A siklósi került a kezembe. így Írtak: „::. November 1: Minden­szentek. A templomokban gy észmisét tartottak a forra­dalomban elesett hősökért. Ugyanaznap este megkezdődött a kommunisták összeszedése. Letartóztatták Wizer, Mester, Pavlovlcs, Jeszenszki, Sugár, Koritár, Tóth, Valkal, Szilágyi, Szeliné, Szeli Judit. Petykó, György Gyula és Erdősi elvtár­sakat. Horváth István községi v. b.-elnöknek Lapos Sándor já­rási tanácselnöknek és Eisen­/ berg Adolf kisiparos órásnak megtiltották, hogy kimenjenek az utcára, vagyis szobafogsá­got kaptak...” A harkányit vettem a ke­zembe: „... Megjelenik Gaál József harkányi hovatartozású pécsi nemzetőr és puskát keres. Meghívatja Rozbora Bélát és Horváth Zoltánt. Fenyegetőzik, főbelövést ígér ha nem lesz fegyver. Az illetők mondják, hogy nincs. Erre Rozborát fal­hoz állítják, hogy — tíz perc gondolkodás, ha nem lesz fegyver, lőni fogunk 1 Rozbora sírva fakadt, erre elenged­ték ...” Terror, fehérterror! ökölbe szorult a kezem! De gyerünk tovább. Nézzük a tüskéspusztaiakét: .......Átjött hozzánk Endrődi La jos volt csendőr, a rádfalval nemzetőrség parancsnoka. Gyűlést tartott, ahol kijelen­tette, hogy „aki ellenáll, azt úgy lelövik, mint a kutyát!.. Tehát nemcsak a kommunis­tákat! Mindenkit, aki ellenáll a csendőröknek. Az egyházasharasztiak írják: „.;. November 3-án kitele­fonált Pécsről Kovács Péter volt csendőrőrmester, a pécsi nemzetőrség tagja. Máté Lajos, a tanács hivatalsegéde vette fel a hallgatót. Kovács azt mond­ta, hogy Hajdú úr (a „nemzeti” tanács elnöke) holnap állíttassa a tanács elé Szabó Károly v. b.-elnököt, Brandt Adám párt- titkárt és még két másik kom­munistát és várják őt vigyázz­állásban, mert le akar velük számolni. Ugyanakkor azt az üzenetet hagyta hátra Hajdú Lajosnak, hogy holnapig az utolsó szegig állíttasson vissza mindent államosított lakásába, mert ezért őt teszi felelőssé. November 4-én azonban — úgy látszik — már nem mert kijön­ni.” A jelentés ezután részletesen felsorolja dr. Kovács László siklósnagyfalusi református lelkész bűneit, aki vezetőszere­pet játszott az egyházasharasz- ti ellenforradalmi események­ben is, majd így folytatja: „.:. Az események után Ko­vács pap mindennap ellenőr­zést tartott a .nemzeti’ tanács felett. Állandóan követelte, hogy távolítsák el Máté Lajos hivatalsegédet, mert megbízha­tatlan kommunista. Máté ezért szembeszállt egyszer vele. Más­nap tapasztalta, hogy éjjel va­laki nagymennyiségű fekáltrá- gyát öntött a kútjába...” — Párttag Máté Lajos? —< kérdeztem Löffler elvtárstól. — Igen. — Október 23-a előtt is az volt? — Nem: Igen, már értem, hogy miért félt a mi kistótfalusi munká­sunk! Mit is írt? „;;. Emlék­szem, ha valaki a jogát merte kérni, mindjárt lekommunis- tázták, piros ceruzát fogtak és aláhúzták a nevét a jegyzősé­gen. Mehetett aztán munkát keresni, nem vették fel sehol­sem!.*," Cselédeket hivott a dobszó Löffler elvtáre Ismét közölt néhány tényt. Váradi János, bissei reakciós tanító követel­te, hogy a külföldre szökött emigránsokat engedjék büntet­lenül haza és adják vissza száz holdig a birtokoka» Mattyon Dómján Imre, Dráva- Szabolcson Iványi István éj Keresztes István kulákok kö vetelték, hogy adják vissza ré­gi birtokaikat..* Nem is jegyeztem tovább! Újra elmerültem a papirten- gerben. Még mindig az egy- házasharaszti jelentés voll előttem és még mindig Kovács pap bűneit sorolták: „*..November 3-án dr. Ko­vács lelkész már visszafoglalta a tsz tábláján lévő volt egyházi földeket. Kidoboltatta, hogy haszonbérletben megkapható, egy mázsa búza és egy mázsa májusi morzsolt kukorica lesz az ára. De senki se vállalt be­lőle, mert még az adót is a bérlőknek kellett volna meg­fizetniük .. Arcomba szökött a vér. ug­rálni kezdtek a szemem előtt a betűk... De nyugalmat eről­tettem magamra és továbbol­vastam, még mindig az egyhá- zasharasztlt: *, i:. Október 30-&n, a nem­zeti bizottság megválasztása után Haraszti Sándor kulák egyenesen a tsz gazdasági ud­varéba ment, amely valamikor az övé volt. Alaposan körülné­zett és kijelentette, hogy bir­tokba veszi a házát és igényt tart minden más egyébre is. Éppen akkor hajtott befelé a tsz juhásza. Haraszti megkér­dezte tőle, hogy mennyi a bir- kaállamány? Százharmincét. — mondta a juhász, mire Ha­raszti azt felelte, hogy néggyel több, mint az övé volt, de az i négy Jó lesz kamatnak...” Elnézést kedves olvasóim! Nem bírtam tovább! Magyar László

Next

/
Oldalképek
Tartalom