Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-12 / 60. szám
4 NAPLÓ 1957. MÁRCIUS IS, 7 MIT KELL TUDNI A VILÁGRÓL? AZ OJ KÍNA "i Épül a misodiK móló Kína sokszáz éves elmaradottságát szinte évek alatt hozza be. A legutóbbi napokban például új kikötőt nyitottak a dél-kínat tengeren; Csang-Csiang városnál, a Lcj- csan félszigeten cpfil az új kikötő, amelyhez 1955 óta elkészült egy pompás mélyvizű móló és nemsokára újabb mólók sorakoznak majd a két évvel ezelőtt itt „díszelgő” romantikus őserdő helyén. Az új mólók mellett 10 ezer tonnás hajók is kiköthetnek majd. Az új kikötőt bekapcsolják Kína legfontosabb vasúti hálózatába, hiszen ez lesz a legközelebbi érintkezési pont az Európából és Dél- Afrikából jövő hajók számára. Az óceán közepén találkoznak \ Afrika uj ónálló allama Mint március 8-i számunkban jelentettük, a Bermuda- szigeteket emlegetik Eisenhower amerikai elnök és MacMillan angol miniszterelnök találkozó helyéül. Itt találkozott 1953-ban Eisenhower Churchillal és Laniel francia miniszterelnökkel. A Bermuda brit szigetek igen távol esnek az amerikai és még messzebb az angliai partoktól. A 360 sziget közül a legnagyobb a Bermuda, 23 km hosszú és másfél kilométer széles. Klímája nagyon egyenletes, a leghidegebb hónapban, februárban, plusz 16 fok, júniusban pedig plusz 31 fok a hőmérséklet. Szép fekvése és kelle- éghajlata rendkívül idegen for- különösen i-J Ü mes miatt fejlett galma, télen. Húsz lakott szí getének összesen / 37.200 lakosa van.f Hamiltonnak, a fő-J városnak 2800. f Főtenméke a i hagyma és zöld-/ ségféle. Megterem a kókusz és a narancs is. Nevezetes rákhalászata Érdekesség szám- / ba megy, hogy a# vasutat1 elhanya-# golták és autóbusz-/ járattal váltották# fel. Na^ repülő-# terére naponta ér-/ kezik repülőgép / New-Yorkból, és leszállnak az Amerikába repülő angol gépek Is. Több szigetén az USA tengeri bázist létesített. A Bermuda-szi-' geteket Juan Bér-] mudas spanyol hajós fedezte fel1 1522-ben vagy 27- ben. Sir George' Somers 1609-ben] hajótörést szenvedett rajtuk és mi-] után szerencsésen] megmenekült, 1611-ben néhány] gyarmatossal visz- szatért és le telepe-] dett. K*OS O E&tlPTOrt O BRIT £> FRANCIA ft EGYEB 4 ■ 20 0ÜC 000 Afrika, a fekete földrész volt Idáig a gyarmatosító erők legszilárdabb támasza. Jóformán egy kézen meg lehetett számolni az ezen a hatalmas földrészen levő önálló államokat. A második világháború után azonban megnőtt az arab és a néger népek nemzeti felszabadító mozgalma. Ennek a küzdelemnek eredményeként az elmúlt év folyamán olyan új önálló államok keletkeztek, mint Szudán, Tunisz és Marokko; Egyiptom pedig a Szuezi-csatoma államosításával a gyarmati rendszer utolsó maradványát is eltüntette. Most egy újabb független állam, Ghana Is megjelent Afrika térképén. Ghana Idáig Aranypart néven szerepelt a földrajzkönyvekben. Területe 203 700 négyzetkilométer, tehát kétszer akkora, mint hazánk. Lakossága azonban mindössze 4 és félmillió. Az Aranypart nevét aranykln- esel után nyerte. A Délafrikai Unió után az Aranypart termeli a legtöbb aranyat Afrikában (évi 23 tonnát). Igen jelentős ezenkívül mangánérc-bányászata Is. A második világháború után bontakozott ki az Aranyparton a nemzeti felszabadító mozgalom. 1931-ben a brit kormány új alkotmányt volt kénytelen adni és a múlt év végén a brit parlament elhatározta, hogy 1937. márciusában megadja a függetlenséget Aranypartnak. Az új független állam a Ghana nevet kapja, amely annak a hajdani afrikai országnak volt a neve, amely a IX. és XIII. század között a Szenegál és a Niger folyó felső folyása között terült el. Ghana fővárosa Akra kikötőváros lesz. Az új, független afrikai ország megalakulása még Jobban megszű- klti a gyarmati rendszer kereteit. Az új állam egés-cn biztosan kedvező hatást fog kifejteni a még nem szabad afrikai népek szabadságharcára. JA világ „legforróbb“ pontja: ! KÖZEL-KELET A szuezi és az akabai öDöltől körülzárt, a a Vörös tengerbe nyúló félsziget Ázsia és Afrika között Egyip- f tóm alkotó része, r A vízben rendkí- ■’vül szegény siva- \ tagnak Vörös ten- .1 ger felé eső részét > hatalmas, néhol j 2.600 méter magas | gránithegyek zár- j ják el. Bibliai ne> vezetességű terü- | let. A félsziget e I részén, közel az iz- / raeli határhoz, (• drágakőlelőhelyek i] vannak, újabban ]i pedig kőolajat is / találtak. # Az izraeli csapa# tok október 29-én / itt törtek be Egyip- f tóm területére, és / nyomultak előre # Szuez irányába. Az Egyesült Nemzetek határozata után ENSZ karhatalmi csapatok érkeztek Egyiptomba, a félszigetre elsősorban jugoszláv egységek, és elfoglalták a visz- szafelé húzódó izraeli csapatok helyét. Az ENSZ csapatok azóta elérték El Arist, a félsziget legnagyobb városát, az utóbbi napokban pedig elfoglalták a gazai Í térséget és az akabai öböl területét, amelynek elhagyáI sát Izrael eddig különféle feltételekhez kötötte, ellenszegülve a feltételnélküli kivonulásról hozott ENSZ-határozat- nak. Izraeltől keletre feleszik a legÍ fiatalabb középkeleti arab ország, Jordánia. 1948-ban Nagybri tanniával különleges védelmi szerződést kötött, amelynek alapján Nagybri- tannia támaszpontokat és csapato- / kát tarthat területén. Jordánia, mint általában a többi középkeleti ország, elmaradott. A lakosonként átlag évi jövedelem száz dollárnál kevesebb, a gyermekeknek csak egynegyed része jár iskolába. Ezer felnőtt közül 28 olvas újságot. Az országnak csak egy- hatoda nem sivatag. Jordánia tavaly viharos politikai események színhelye volt. A lakosság tüntetésekkel és zavargásokkal válaszolt azokra a brit törekvésekre, hogy bevonják a bagdadi egyezménybe, s ezzel széthúzást okozzanak az arab államok között. Hiába öltöztek az angol katonák, az Arab Légió tisztjei színpompás arab viseletbe, nem szerették őket. Nagy izgalmat keltett Angliában, amikor Husszein ki rály menesztette Glubb pasát, a jor- dániai arab légió angol parancsnokát és több tiszttársát Májusban Jordánia közös katonai tanácsot alakított Egyiptommal. A legutóbbi választásokon a britellenes csoportok a parlamenti képviselői helyek kétharmadát megszerezték. Szuiejmán Nabuiszki, új Jordániái miniszter- elnök már decemberben követelte, hogy szakítsák meg Angliával az 1948-ban kötött szerződést. Angol- jordániai tárgyalások kezdődték, s végül megegyezés jött létre, hogy az 1948-ban kötött szerződés ez év április elsején érvényét veszti. A brit csapatokat ettőf az időponttól szá* mított hat hónapon belül kivonják Jordániából. Az országnak 1,330.000 lakosa van. Ebből 400.000 izraelből menekült arab. Egyiptom megtámadása után az országon áthaladó kőolajvezetéket két helyen is felrobbantották. Fordította: BABITS MIHÁLY VII. — Kényszerülök beismerni tudatlanságomat, — válaszoltam —, de mindenekelőtt való az igazság. Mégis úgy érzem, porig vagyok alázva azáltal, hogy nem ismerem ezeknek a kétségkívül rendkívüli férfiaknak müveit. Azonnal föl fogom kutatni írásaikat és különös gonddal tanulmányozom át. Monsieur Maillard, ön igazán — nem rejthetem el ezt ön elől — ön igazán megszégyenített! Valóban restelkedtem. _ Szót se többet róla, kedves fiatal barátom — mo ndta ő nyájasan, kezemet megszorítva — Igyon meg velem egy pohár sauterne-it! Ittunk. A társaság nem várva biztatást, követte példánkat. Csevegtek, tréfáltak, nevettek, ezer bohóságot vittek végbe: a hegedűk visítottak,' a dob' zörgött és kopogott, a trombiták bőgtek, mint a Phalnris bronzbikái, s az egész jelenet, mind vadabbá és vadabbá válva, amint a bor hatása fölülkerekedett, végre mát olyan volt, mint egy valóságos pandemonium — pokolzsinat in petto. Közben Monsieur Maillard és én, kettőnk között Sauteme és Vougeot néhány palackjával, folytattuk beszélgetésünket, ahogy csak a torkunkon kifért. Közönséges hangon kiejtett szónak nem lett volna itt több eshetősége, hogy meghallják, mint egy dal hangjának a Niagara vízesés fenekén. — On uram, ebéd előtt — mondtam, a fülébe ordítva 20 EDGAR POE; DR. TOLL. ES PROF. KÁTRÁNY — említett valamit arról a veszélyről, amivel a régi kedélycsillapító rendszer járt. Ez a dolog hogy áll? — Igaz — felelte — időnként bizony meglehetős nagy veszéllyel jár. Az őrültek szeszélyeit nem lehet kiszámítani; s véleményem szerint, valamint dr. Toll és professzor Kátrány nézete szerint is, sohasem bátor- ságos dolog nekik megengedni, hogy kíséret nélkül szabadon járjanak. Az őrültet lehet egy időre, ahogy mondani szokták, „lecsillapítani”, de mindig meg van benne a hajlam, hogy előbb-utóbb egyszer csak kitörjön rajta a dühöngés. A ravaszsága is közmondásos és csakugyan rendkívüli. Ha valami tervet forral, szándékát bámulatos higgadtsággal képes eltitkolni; és az ügyesség, amellyel az épelméjűséget szimulálja, a legkülönösebb problémák egyikét nyújtja a filozófus számára az emberi lélek tanulmányában. Valóban, amikor egy őrült teljesen épelméjűnek mutatkozik, legfőbb ideje, ráhúzni a kényszerzubbonyt. — ön valami veszélyt említett, kedves uram, amit maga átélt, mióta ezt az épületet igazgatja; volt valami személyes és közvetlen oka a véleményre, hogy a tébolyultakkal szemben kockázatos a liberalizmus? — Itt? amit én magam átéltem? hát mondhatom önnek, igenis volt. Például: — nem nagyon sok idővel ezelőtt különös körülmény adta elő magát épp ebben a házban. Tudja, akkor még a „kedélycsillapító rendszer” volt érvényben és a páciensek szabadon jártak. Meglepő csöndesen viselkedtek és minden épeszű ember ebből a tényből is — hogy olyan meglepő csöndesen viselkednek — tudhatta, hogy valami pokoli tervet forralnak agyukban. És csakugyan egy szép reggel az ápolók és örök arra ébredtek, hogy ők vannak a cellákba csukva, kezük és lábuk jó) összekötözve és úgy őrzik őket, mintha ők volnának-az őrültek, maguk az őrültek pedig elfoglalták a felügyelők és gondnokok helyét. • Ne mnndi-i! Soha életemben nem hallottam ilyen képjelen esetet! EDGAR POE: DR. TOLL ES PROF. KÁTRÁNY 21 — Tény. Az egészet egy hülye pasas okozta, — eg\ őrült —, aki valahogy azt vette a fejébe, hogy minden eddig ismertnél jobb kormányzati rendszert talált föl — már ami az őrültházak kormányzatát illeti. Gondolom, ki akarta próbálni a találmányát s ezért rábeszélte a többi beteget, hogy szőjenek együtt egy összeesküvést és döntsék le trónjáról az uralkodó hatalmat — S csakugyan sikerült? — Nem lehet tagadni. Őrzők és őrzőitek egy csapásra helyet cseréltek. Azaz, hogy nem egészen szószerint mert hisz az őrültek azelőtt is szabadok voltak, míg az őröket minden további nélkül a cellákba zárták és sajnálattal kell megállapítanom, nem valami gavallé- ros módon bántak velük. — De remélem, nemsokára bekövetkezett az ellen- forradalom. A dolgoknak ilyen állapota nem sokana tarthatta fenn magát. A szomszéd falvak lakossága, az intézetbe érkező látogatók bizonnyal megadták a vészjelet. — Ebben már nincs igaza. A lázadás vezére sokkal ravaszabb volt. Egyáltalán nem bocsátott be látogatókat, kivéve egyetlen egyszer, egy nagyon jámborképű fiatalembert, akitől nem volt oka megijedni. Ezt az egyet beresztette, csak úgy változatosság kedvéért, hogy a bolondját Járassa vele. Mikor eléggé elbolondi- totta, megint kibocsátotta és útjára küldte. — Es hát mennyi ideig uralkodtak Így az őrültek? — Oh bizony, nagyon sokáig; legalább egy hónapon keresztül; tovább is, de hogy mennyivel, azt nem tudom megmondani. Azt az egyet biztosra veheti, hog> az őrülteknek ez alatt az idő. alatt jó dolguk volt. Viselt ruháikat levetették és rászabadultak a családi gardróbra és az ékszerekre. A chateau pincéi pompásán el voltak látva borral, s ezek az emben ördögök épp a legjobban tudták n módját, hogyan kell meginni. Mondhatom km éltek (Folytatás a csütörtöki számban)
