Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-10 / 59. szám
YTLÄG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! DÜWMTOII A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM ARA 59 FILLÉR VAS A RT* A P, 1957. MARC. 10. Mai számunkban : MindszenSy: szökött rab cA fiíeii zenei élet tevőéi Verne és a mai technika Nyílt levél a fiatalokhoz SZAKKÉPZETTSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG Am .UenforradahM élmények után mrkhelyütt vált szükségessé a vezető beosztású dolgozók felülvizsgálása. Nincs szükség arra, hogy ennek okait feszegessük. Néma* lyek megtévedtek, másokról kiderült, hogy vezetésre alkalmatlanok, ismét mások csak ügyeskedésük révén kerültek vezetőhelyre, s az első alkalommal csatlakozták az ellenforradalomhoz. Tény az, hogy a vezetők cseréié napjainkban fontos probléma, amelynek helyes megoldása egész népi demokratikus rendszerünk érdeke. Az új vezetők kiválasztásakor mindig két alapvető követelményt kell figyelembevennünk: a szakmai hozzáértést és a politikai megbízhatóságot. Ezt mindenki természetesének is tartja, mégis a gyakorlatban számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy hol egyik, hol másik követelmény rovására tesznek engedményeket. Tudunk olyan esetekről, hogy egy- egy gazdasági vezetőt számos visszaélése után is azzal tartották meg a helyén, hogy „pótolhatatlan szakember". Másutt leváltottak képzett, a maga szakmájában kiváló vezetőt, mert a közelmúlt hónapokban néhány politikai kérdésben helytelen álláspontot foglalt él, bár ellenséges cselekménnyel, sót magatartással sem lehetne vádolni. Helytelen lenne nevekkel példálózni, elég, ha mondjuk, újhegyi vagy komlói dolgozókkal beszélünk, s kiderül, hogy ezek a kérdések igen sok munkást foglalkoztatnak manapság. I Káros akár az egyik, akár a másik meggondolás túlzott előtérbe helyezése. Egyoldalú ítéletekre vezet és az üzem, vállalat, intézmény dolgozói isszák meg ennek a levét. Persze érvelni mindkétféle álláspont mellett lehet. „Majd szemmeltartjukr — mondják azok, akik a hozzáértést tartják mindenekfelettvaló követelménynek, s olyan vezetőt választanak, akiről bebizonyosodott, hogy a népi demokrácia rendjével, a szocializmus építésével, a kormány politikájával nem ért egyet. Nagyon kétes értékű érvelés. Hogyan dolgozzék jól az az akármennyire fs hozzáértő vezető, 'ha naponta érzi, hogy gyanakvó szemek figyelik? Viszont ha nem figyelik, mi a biztosíték arra, hogy nem érvényesíti saját elgondolásait, a dolgozók és államunk kárára? Sokkal jobb, helyesebb, ha az ilyen szakember szakképesítésének megfelelő, de nem vezető, irányító munkakört kap. Téves a hozzáértés követelményének a mellőzése a politikai megbízhatóság javára is. Igaz, hogy az az ember akiről határozottan tudjuk: teljesen egyetért a párt politikájával, kész követni a kormányt, mindig a dolgozók és a népi demokrácia érdekelt tartja szem előtt munkájában, nem fog becsapni bennünket, igyekezni fog, hogy a rábízott munkát jól végezze. De itt az a kérdés, hogy elég-e az igyekezet. A legjobb szándékkal is követhet el súlyos baklövéseket és okozhat ezzel nagy károkat, ha nincs meg a kellő szakképzettsége. „Majd megtanulja" — szokták erre mondani. Ebben van is némi igazság, de a korábbi években nagyon sokszor fizettünk már tetemes tanulópénzeket, jól tudjuk, hogy helyesebb, ha a vezető előbb szerzi meg a szükséges szakképzettséget és nem utólag. Adjunk alkalmat a tanulásra, i idővel új, vezetésre alkalmas emberekkel erősödünk, de a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vezető-pozícióba helyezés nem mindig a legjobb alkalom erre. A vezetők személyének kiválasztása fontos kérdés, nem kerülhetjük meg. S az is igaz, hogy vezetésre minden tekintetben alkalmas emberek, olyanok, akik politikailag is teljesen megbízhatóak, szalcmai műveltségük is kellő színvonalú, nem teremnek minden bokorban. De pesszimisták sem lehetünk. Nem hihetjük, hogy nincs elég vezetésre termett ember, hogy a volt vezetők így vagy amúgy — helytelen utasítások vakon és szolgai módon való végrehajtásával a korábbi években vagy az ellenforradalom előtti kapitulációval tavaly ősszel — mindenütt alkalmatlanná váltak tisztségük betöltésére. Azt sem állíthatjuk, hogy a felszabadulás óta eltelt tizenkét év alatt nem nőttek fel nagy számban szocialista meggyőződésű és jóképzettségű szakemberek. Azt a követelményt, hogy „megfelelő embert a megfelelő helyre”, meg tudjuk valósítani, ha kellő körültekintéssel és lelkiismeretességgel választunk. Nem lenne helyes, ha úgy látnánk munkához, hogy minden vezetőnél mérleget készítenénk és csak akkor fogadnánk el vezetésre alkalmasnak, ha a szakképzettség adatait a mérleg egyik, a megbízhatóságot bizonyító adatokat pedig a másik serpenyőjébe téve a mérleg nyelve pontosán a középre mutat. Ilyen „tökéletes kádereket" csak nagyon ritkán találunk. De az már igenis lehet követelmény, hogy a mérleg nyelve ne lengjen ki túlságosan se az egyik, se a másik oldalra. Úgy is mondhatnánk, hogy a jó vezetéshez szükséges szakértelemből a minimálisnál többet kell követelnünk attól, aki (rendszerint megbízhatatlansága miatt leváltott korábbi vezető helyére) elsősorban helyes politikai állásfoglalása révén jut vezetőhelyre, viszont a legjobb szakember mellett is csak akkor állhatunk ki teljes bizalommal, ha pártunk politikáját legalábbis az alapvető kérdésekben magáénak vallja és a szocializmus építéséért kész teljes tudását felhasználva dolgozni. Ma még sokhelyütt viták folynak a vezetőállások betöltése körül, s ezek a viták csak úgy végződhetnek eredménnyel, ha a vezetőket eszerint válogatjuk meg. 1848 igazi örökösei a kommunisták és a szocializmust építő dolgozó nép Tézisek az 1848—49-es magyar polgári forradalom és nemzeti függetlenségi harc 109. évfordulójára 1648 tavaszán forradalom vihara söpört végig Európán. Talpra állott a magyar nép ja, hogy megdöntse a feudalizmus korhatag rendjét és kivívja az ország függetlenségét a reakciós Habsburg zsarnoksággal szemben. A forradalom szétzúzta a feudális rendet, eltörölte a jobbágyresndszert, paraszti tulajdonná tette az úrbéres tél- kékét, megszüntette az úriszéket. A forradalom az ország élére önálló magyar kormányt állított. A forradalom nemzeti demokratikus vívmányai utat nyitottak a polgári átalakulásnak hazánkban, megnyílt annak lehetősége, hogy az ország leküzd je a Habsburg-uralom súlyos örökségét, évszázados elmaradottságát A forradalmi átalakulás vezetője aikkor a liberális középnemesség volt ezért a földesúri nagybirtok- rendszer érintetlen maradt, az egykori jobbágyok nagy részéből földnélküli koldusparaszt lett. A munkások és a szegényparasztok nem kaptak választójogot, s a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát sem ismerték el. 1848 nyarán a Habsburg abszolutizmus, a magyarországi ellenforradalmi erőkre támaszkodva, fegyverrel tört hazánkra. Népünk nem hódolt meg az elnyomóknak. Kossuth hívó szavára napok alatt tízezrek gyűltek seregbe, hogy megvédjék a forradalmi vívmányokat, s a nemzeti függetlenséget Hosszú hónapokon áit egymaga állta a magyar nép a rettentő ellenforradalmi túlerő rohamát. Ez a küzdelem akkor az emberi haladás élére állította Magyarországot, s 1848—49-el nemzeti történelmünk egyik legnagyobb fejezetévé avatta. Az 1848-as forradalom és nemzeti függetlenségi harc a nemzetközi reakció túlerejével szemben elbukott Megoldatlan feladatként maradt az utókorra a nemzeti függetlenség kivívása, a feudális nagybirtokrendszer és a monarchista önkényuralom megsemmisítése, demokratikus köztársaság teremtése. Negyvennyolc forradalmi örökösei az eltelt több, mint egy évszázad során mindig azok voltak, akik vállalták a harcot a forradalom megoldatlan feladatainak végrehajtásáért II. Hasznos munkára fogfák j a pécsi bányák eüensegef, Külföldi tapasztalatok alapján, X.7 millió forintos költséggel korszerű metángázlecsa- poió üzemet építettek Fécs- Va sason és azt — a gyakorlati hasznosítás első lépéseként — bekötötték a pécsvasasi Petőfi- akna egfrik, erre a célra átalakított kazánjába. A szerelési munkákkal szombaton végeztek és így március 10-én, vasárnap megtörténik a metángáztüzelésű kazán begyújtása, amelyhez.közvetlenül a bányából kapnak 5000—5500 ka lóri á- jú metánt, A szabadságharc bukása után csak a dolgozó nép maradt hű 1848—49 zászlajához. Kossuth, Petőfi neve az ő ajkán vált nemzeti legendává. Az uralkodó osztályok eldobták a nemzeti f üggetlenség lobogóját, s 1867-ben kiegyeztek a Habsburg monarchiával A kiegyezés biztosította a magyar uralkodó osztályok uralmát a nemzeti kisebbségek felett, megőrizte a nagybirtokrendszert és a nép jogait megnyomorító monarchia-uralmat, alárendelte a nemzetet a Habs- burg-dinasztíámaik. A negyvennyolcas forradalmi örökség valóra váltásának történelmi szerepe szükségszerűen az egyre erősödő, osztállyá szerveződő munkásságra várt; 1848-ban a feudalizmust kellett megdönteni. 1848 után kifejlődött a kapitalizmus, majd a századforduló idején kialakult az imperializmus; A társadalmi előrehaladás feladata a félbemaradt polgári demokratikus átalakulás befejezésén túlmenően — már a kapitalizmus megdöntése lett. A kapitalizmus a XX. század elejére hasonlóan korhatag renddé vált, mint amilyen a feudalizmus volt 1848-ban: csökönyös akadály a társadalmi fejlődés útjában. A forradalom, amely 48 forradalmi örökségét végrehajtja, az imperialista renddel találja immár szemben magát A munkásosztály érdeke mindenfajta kizsákmányolás maradéktalan megszüntetése. Történelmi hivatása, hogy a nép élén haladva felszámolja a kapitalista rendet és megteremtse az új társadalmat. Ezt az osztályt a tudományos szocializmus nagy eszméje vezérli, amely megőrzi és továbbfejleszti az emberi gondoskodásnak évezredek során létrehozott örök értékeit. Mint József Attila mondja: „Papok, katonák, polgárok után így lettünk végre mi hű meghaltál a törvényeknek, minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű A munkásosztály, olyan párttal az élén, amely a tudományos szocializmus tanításait alkalmazni tudja. — 1848 forradalmi hagyományainak igazi örököse, minden dolgozó osztály vezetője lett a társadalmi harcban. Az ipari proletariátus köré tömörült az úri Magyarország ellen sikraszálló, földosztást követelő szogényparasztság. A munkásság kialakulóban levő szocialista mozgalmához csatlakozott 1867 után az ősz Táncsics Mihály. A munkásság keleten felragyogó vörös csillagától várta a magyar hajnal- hasadást Ady Endre. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép, a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetésével 1919-ben vívta ki első nagy győzelmét. Az 1919-es tanácsköztársaság azoknak az uralmát döntötte meg, akik 1848—49-ben vagy nyomában utána, a forradalom ügyét elárulták, s szembefordultak a magyar néppel. Dolgozó népünk harcához a példát ax orosz forradalom adta, az erkölcsi és eszmei segítséget az orosz kommunisták, akik Lenin vezetésével megdöntötték a cári zsarnokságot, a mi Habsbni'g elnyomóinknak 1849-es szövetségesét Az 1919-es munkáshetalom hajtotta végre először — a gyárak, a bányák, bankok kisajátítását és a nagybirtokok kisajátítását is. A Magyar Tanácsköztársaság talált elsőnek megoldást a nemzeti kérdésre, az egyenlőség és önrendelkezés alapján Ez a rend biztosította először a .kunyhók lakóinak’* is az állampolgári jogokat, s e jogok gyakorlásának anyagi feltételeit —• ahogyan azt Petőfi követelte. Ez a forradalom hívta zászlal alá 1849 óta az első hadsereget, amely az ország függetlenségéért vívott dicső harcot az Antant imperialista hódítók ellem A Tanácsköztársaság leverése után a hazaárulásban fogant horthysta ellenforradalmi rendszerrel szemben ismét a magyar munkásosztály legjobb fiai, a kommunisták emelték magasra a népszabadság és nemzeti függetlenség lobogóját A magyar kommunistáik védték meg Kossuth, Petőfi és Táncsics alakját, demokratikus és függetlenségi eszméit az ellenforradalmi történetírás ferdítésével, rágalmaival szemben. A marxista—leninista világnézet alapján ők tárták fel tudományosan a maga teljességében 1848—49 hagyatékát. ÜL A negyvennyolcas demokratikus nemzeti feladatok teljesítésére a Szovjetunió felszabadító harca adott lehetőséget a magyar népnek; A második világháború idején a negyvennyolcas szabadságharcosok példája azt jelentette: harcolni a nemzetközi reakció főereje, a hitleri fasizmus, s annak hazai szövetségesei, Horthyék és a nyilasok ellen, szövetségben az összes antifasiszta erőkkel, szövetségben a demokratikus nagyhatalmak koalíciójával, mindenekelőtt pedig e demokratikus koalíció vezető erejével, a szocialista Szovjetunióval. A magyar kommunisták és népünk sok más hű fia. becsülettel vállalták ezt a feladatot. Ezrek tettek vérükkel hitet a nemzeti szabadság és embert haladás ügye melletti Abból a mély szakadékból kellett kiemelni nemzetünket, amelybe a Horthy-rendszer taszította, amikor hazánk a szovjetellenes rablóháború részese és a hitlerista Németország utolsó csatlósa lett. A Szovjetunió felszabadító harca meg hozta néltünk a várva-várt füg getlenséget. Attól a néptől kaptuk a szabadságot, amely ellen bűnös háború ha vitték hazánkat; A magyar dolgozó nép, élén » k orrún n ni sták-vezette munkásosztállyal, kezébe vette sorsa Intézését, megkezdhette a negyvennyolcas demokratikus és nemzeti feladatok teljesítését Is, Felosztotta a nagybirtokosok földjét a nincstelen és kevés- földdel bíró jobbágyutódok között. Megteremtette a nép demokratikus államát. Eltávolította az államhatalomból a nagybirtokos és nagytőkés osztály képviselőit Az irányító he lyekre a munkásosztály és a dolgozó parasztság fiait állította; Szembefordultunk a reakció soviniszta politikájával és rendeztük viszonyunkat a szom szédos népekkel iS; A Szovjetunió nemzetközi tekintélyére, s önzetlen segítségére támaszkodva, megvéd tűk hazánkat az imperialista világ beavaticazási kísérletei ellen. 17. A magyar munkásosztály, a kommunisták vezetésével, nem csak végrehajtotta azokat a nemzeti feladatokat, amiket az 1848-as forradalom örökül hagyott, hanem tovább is ment; Valójában. 1848 forradalmi szellemének, Petőfi szellemének megtagadása lett volna, ha csupán a múlt században meg nem oldott, vagy félig megoldott feladatokat hajtja végre, s nem megy tovább a történelemszabta úton: harcban a mai fejlődés akadálya, a burzsoázia ellen, a mai kor haladó rendjének, a szocializmusnak felépítéséért. Petőfi és Vasvári,« legmesszebb-tekintő márciusi fiatalok sem akartak félúton m-gállni a kizsákmányolás, nyomor és szolgaság elleni’küz delemben „;:. a XIX. század költőihez“ írt versében a költő a legtisztább fogalmazásban mondja ki: „Ha majd a bőség lcosarából mindenki egyaránt vehet, ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet, ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán: akkor mondhatjuk, hogy megálljunk..." Ml más ez, mint a kommunizmus prófétai megálmodása? A magyar kommunisták Petőfi szellemi örökösei voltak, amikor a földesurak előzetese u án harcba vezették a munkásságot, hogy űzze el a tőkéseket is, adja a nép tulajdonába a gyárakat, bankokat, s szövetségben a dolgozó parasztsággal, vegye kezébe az államhatalmat. E nagyszerű harcban a magyar dolgozó nép történelmi feladatot hajtott végre. A szocialista átalakulás során. néhány év alatt nagy eredményeket értünk el. Kiemeltük az országot a fasiszta Horthy- rendszer és a háború okozta pusztulásból és nyomorból. Lényegében megszüntettük az embernek ember által történt kizsákmányolását tár aad almunkban, Erős ipart teremtettünk, amely nélkül — Kossuth szavaival — „Fél-karú óriás a nemzet“. Megnyitottuk a falu szocialista fejlődésének útját. Letörtük a volt kizsákmányoló osztályok művelődési egyeduralmát, meg nyitottuk a középiskolák és az egyetemek kapuit a munkásuk és dolgozó parasztok gyermekei előtti A magyar kommunisták célja volt és marad, hogy a szocialista építés eredményeképpen évről évre nagyobb darab kenyér jusson minden dolgozó asztalára, hogy egyre szélesebben terjedjen a műveltség, hogy a dolgozó nép demokratikus szervei révén egyre inkább valóban maga igazgassa önmagát, a hogy növekedjék államunk anyagi ereje, örag- bedjék tekintélye a világban. Bár a szocialista építésben nagy eredményeket értünk el, a Eákosf-féle vezetés súly,is hibái következtében ezeknek ?. céloknak az elérése törést szén vedett A bürokratizmus eltorzította a viszonylag békés körülmények között létrejött proletárdiktatúrát: A magyar népi demokrácia mint diktatúra nem volt elég hatékony az osztályéi- fenséggel szemben: demokráciánk pedig nem volt elé? a dolgozók számára. S ngyanakkor, amikor a forradalmi és haladó nemzeti hagyományok ápolása és továbbfejlesztése terén nagy munkát végeztünk, ezt beárnyékolta az, hogy a Rákosi-féle vezetés több vonatkozásban megbántotta a magyar nép nemzet? érzését is, s ezzel ártott a proletár nemzetköziség eszméjének is. Mindez érthető elégedetlenséget váltott ki a nép körében. Ezt az elégedetlenséget szította az a felelőtlen demagógia, amelyet a hibák eltúlzásával és a párt hátbatámadásával, s Nagy Imre—Loscnczi-féle cső; port a nyflt ellenforrad;v".l érőkké1 szövetségben folyta* '95(í októberben az így keietprolytatás a 2, oldalon.)
