Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-02 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XrV. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1957. MÁRCIUS 2. Mai számunkban: Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Az apatvarasdi gyilkosok Földet vissza nem adunk! Munkatársunk jelenti a Pécs-Baranyáról Szilárd elvi egységben Szűkebb hazánkban, Baranyában is ugyanazt érez­zük, amit a párt központi bizottsága fejezett ki: ismét egy lépési tettünk előbbre a szocialista konszolidáció útján, lezárult a népi demokratikus rend megszilárdulásának egyik szakasza. A decemberi párthatározat óta sikeresen vertük vissza az ellenforradalom nyílt és álcázott, fegy­veres és politikai támadását; a megye bányászainak ki­váló munkája révén sok üzemben normalizálódott a ter­melés, fellendülőben van a kultúra és a művészet és fej­lődnek, erősödnek a pártszervezetek, a tömegszervezetek. A sikerek nyitja: a marxizmus—leninizmus eszméihez hű kommunista párt politikája. Ez a párt minden hival­kodás és nagy szavak nélkül, a legnehezebb napokban is fennen hirdette zászlajára tűzött célját: a szocialista Magyarország megteremtését, a dolgozó osztályok élet- körülményeinek állandó javítását. Emlékezetesek még az államilag fizetett sztrájkok, a vásárlási láz, amely az infláció fenyegető felhőjét kergette fejünk fölé. Még nem oszlott el teljesen a felhő, de a párt az első órában meg­mondta, hogy elkerüljük az inflációt. Következetes harc­ban leplezte le az ellenf or adatom hangzatos jelszavait, a sztrájkjogot, a txilzott követeléseket, miközben az ország teljesítő képességéhez mérten kielégítette a különböző dolgozó rétegek évek óta fájlalt kéréseit, és a kormány sorozatos tárgyalások közepette megszerezte a baráti or­szágok támogatását hosszúlejáratú hitelekben. A párt vál­lalta és teljesíti ezután is a munkások érdekében szük­séges történelmi feladatát. A párt ebben a szakaszban, éppen politikája helyes­sége következtében rohamosan erősödött. Nem árult zsák­bamacskát: élesen elhatárolta magát a Rákosi-féle szek­tás, bürokratikus módszerektől, a súlyos hibáktól, nem engedte és sosem fogja engedni, hogy visszatérjenek a párt és állami élet különböző területeire. Ugyanakkor szakított a Nagy Imre—Losonczy-féle revizionista, oppor­tunista irányzattal is. Ebből világosan látható, hogy a most kialakuló pártegység nem valamiféle ideológiai „habar­cson” nyugszik, nem a különböző nézetek valamiféle ösz- szeboronáJását jelenti. Akkor talán a sokat emlegetett ..középutas politika”? Az előbbiek elfogadása az lenne. Az MSZMP egysége a marxizmus—leninizmus talaján jött létre: eszméit, tanításait hazánk sajátosságait, adottságait figyelembe véve váltja valóra, ahogyan azt Marx és Lenin tanította. A munkásmozgalom két nagy gondolko­dója' mindig azt tanította a forrdalmároknal:, hogy a leg­fontosabb az elmélet tisztasága. A mi pártunk egysége azt jelenti, hogy harcolunk a leninizmustól idegen nézetek és gyakorlatok ellen. A megye üzemeinek, falvainak zömében megalakult a pártszervezet. Több ezer kommunista tartozik a párthoz és átlagosan négyszáz fővel gyarapodik kéthetenként. Mennyivel mások ezek az alapszervezetek! Eleven munka folyik, izzó légkör uralkodik a taggyűléseken, új és új intézkedéseket kérnek a párttól és a kormánytól, se szeri se száma a falvakban lezajló népgyűléseknek. Üljünk csak be akármelyik taggyűlésre, pártaktívára, ahol már az első percben megkap bennünket a szabad, építő jellegű vita légköre, a harcos hangulat. Egyszer-máskor ki is csap medréből. Néhol bizalmatlanság kap lábra és a volt becsületes, ma még azonban kételyekkel vajúdó MDP- tagok felvétele elől elzárkóznak. Bátortalansággal, megal­kuvással vádolják őket és nem egyszer egy kalap alá veszik őket a köpönyegforgatókkal. Elbástyázzák magukat az értelmiségiektől és a munkástanácsoktól is. Nem jó. nem hasznos ez a magatartás. A várt határozata szerint: „Az MSZMP-t az MDP volt tagságának túlnyomó részé­vel a szocializmus győzelméért vívott hosszú és eredmé­nyes közös harc kötelékei fűzik össze”. Igen. velük szem­ben türelmesnek, megértőnek kell lennünk. Baranyában sem alkudozunk az ellenforradalom erői­vel: A proletárállam helyi szervei, a karhatalom, az ügyészség, a bíróság kíméletlenül lecsap a fegyveres ban­dákra, uszítókra és a megérdemelt büntetéssel sújtja őket. Ettől azután sem térünk el, velük a dolgozó emberek ér­dekében mindenkor, ha ezt maguk provokálják, a törvény teljes szigorával járunk el . Ma már azonban időszerűvé és lehetővé is válik, hogy a szocialista konszolidáció eredményeként kiszélesítsük a szocialista demokráciát. A párt ebben a kérdésben is ki­ejtette véleményét. Első teendőnek az országgyűlés tör­vényhozó munkájának megkezdését tartja. Ismeretes, hogy r különböző bizottságok már az elmúlt hetekben hozzálát- ’ak különböző törvények előzetes tárgyalásához. Ez eltér n. korábbi gyakorlattól, amikor is a bizottságoknak látszat­szerepük volt, most viszont kezdik betölteni feladataikat. Hasonló a helyzet a tanácsoknál is. Mostanában különösen a falvakban, gyakran ülnek össze a helyi tanácsok tagjai, hogy nyilvános értekezleten beszéljék meg a falu, az or­szág ügyes-bajos dolgait. A tanácsülések nagy látogatott­ságnak örvendenek. Szederkényben például közel kétszá­zan vettek részt. A dolgozó parasztok bátran elmondják véleményüket a párt és a kormány politikájáról s mind öbb értékes javaslat születik. Természetesen csak a kezdet 'iezdetén vagyunk, s a határozat is utal arra, hogy az ál- lámhatalmi szervek a dolgozók részvételével, velük közö­sen végezzék tevékenységüket, mégpedig mind fokozottabb mértékben. A párt nem fukarkodott őszinte szavakkal, nyíltan az nszá-g népe elé tárta nehézségeinket, jövő feladatainkat. Mindenekelőtt az iparban, ahol gyors és alapvető változást kell elérni a termelékenység, az önköltség, a munkafegye- 'em terén. Az életviszonyok tartós megváltoztatásának ez az alapja. A párt. a kommunisták e célokért fognak dol­gozni az üzemekben. A pártonkívüliek bizonyára az eddi­gieknél is nagyobb megbecsüléssel fordulnak feléjük, mert bennük saját érdekük letéteményeseit látják ma Is, és a határozat alapján a jövőben még inkább, d kokszolható széntermelés nersoektív*; A Komlói Szénbányászati Tröszt kokszolható szénterme­lése az elmúlt három év alatt tízszeresére, havi négyezer ton­náról csaknem negyvenezer tonnára nőtt, bár az összterme­lés átmeneti csökkenése miatt jelenleg nem éri el ezt a meny- nyiséget. Az év végére azonban ismét 38.000—10.000 tonna kok­szolható szenet szállít Komló Pentelének, ami az összterme­lésnek mintegy 35—10 százalé­ka lesz . A komlói kokszolható szén minőségileg is kiváló. Éppen ezért a Komlói Szénbányásza­ti Tröszt további erőfeszítése­ket tesz termelésének növelé­sére. Tervet dolgozott ki, amely szerint 1959-ig — új bá­nyák nyitása nélkül — az össz­termelésen belül ötven száza­lékra növelik a kokszolható szén arányát. Ezt az északi bá­nyaüzemek — Nagymányok, Máza, Szászvár — kokszol­ható széntermelésbe való be­kapcsolásával, a szénelökészi- tés technológiájának tökélete­sítésével és a fejtési vesztesé­gek — porlódás — csökkenté­sével érik el. A fenti intézke­dések megvalósításával 1959-re körülbelül J* 000—20.000 ton­nával kapnak több kokszolható szenet. De igen jelentős nagyobbo­dás várható az erről a részről kevésbé ismert Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt kokszolható széntermelésében is. A pécsi bányák eddig ugyanis összter­melésüknek alig négy százalé­kát szállították kokszolásra elsősorban előkészitőmű kapa­citáshiány miatt. A szénmosó jelenleg folyamatban lévő és májusra befejeződő újjáépítése után azonban ez az arány öt­szörösére — 20.5 százalékra — ugrik. Ez pedig azt jelenti, hogy a komlói tröszt mellett a pécsi szénbányák is tetemes mennyiségű kokszolható szén­nel járulnak a dunapentelei kokszmű ellátásához, a koksz- szén-import teljes megszünte­téséhez, ami évente sokmilliá dollár deviza megtakarítást tesz lehetővé népgazdaságunk­nak. Dr. Doleschall átvette hivatalát Dr. Doleschall Frigyes az új egészségügyi miniszter pénte­ken átvette hivatalát. A mi­nisztérium dolgozói nevében dr. Vilmon Gyula, főosztályve­zető üdvözölte. Bányászati szakér tök utaztak a Szovjetunióba Czottner Sándorral, a ne­hézipari minisztérium megbí­zott vezetőjével bányászati szakértőkből álló küldöttség utazott Moszkvába. KOMLÖ HO PÉCS ÍOO százalékra teüesitette februári tervét Tizenöt terme'őszövetkezet a siklósi járásban ! Januárban még csak hat ter­melőszövetkezetet tartottak nyilván a siklósi járásban. Mindössze 172 család 256 tag­gal gazdálkodott közösen liloO holdon. Február 26-ra már vál­tozott a helyzet. Jelenleg 15 termelőszövetkezet működik a járásban. 487 család 638 tag­gal lépett a közösbe és 4568 holdon gazdálkodnak. Ezenkívül Mattyon gazda­társulást szerveztek. Tizenkét család 18 tapsai alakította meg és, 85 hold földjük van. A já­rásban, Öt zöldség és gyümölcs- termelő szakcsoport is műkö­dik 142 taggal 281 holdon. A szakcsoportok termelik a kül­földön is híres port négy van a siklósi járás­ban. Mégpedig Kovácshidán. Terehegyen, Kásádon és Drá- vaszabolcson. A bányákban lezárták az elmúlt havi eredményeket. A hó­nap utolsó napján a komlóiak olyan eredményt értek el, ami­lyent hónapok óta még soha: 351 vagon szenet termeltek, ’125,5 százalékra teljesítették 28-i tervüket. A pécsiek is javí­tották már amúgyis szép eredményüket: 294 vagon szenet szál­lítottak és 115,5 százalékot értek el. Végeredményben a Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói 110, a Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói 108,8 százalékra teljesítették a februári tervet. Megindult a növényolajexport Megindult a Növényolaj Vállalatnál is az export. Töl­tik már a hatalmas tartály­vagonokat és kilencszáz mázsa napraforgóolaj hamarosan el­indul Romániába. Már éppen ideje. Az olajgyá­riak ugyanis attól féltek már, hogy belefulladnak a saját olajukba. A nyersanyagról — cukorborsót, a napraforgómagról — ugyanja piósviszló. Máriagvűd, Siklós, már az elmúlt év őszén gon- Nagyharsány és Old határé- doskodtak, ezért a termelés- bán. Állattenyésztési szakcso- ben nagy kiesések nem álltak Helyiséget keresnek a negyedik mozinak Hírt adtunk arról, hogy ille­tékesek negyedik mozi felállí­tását tervezik. Az új mozival kapcsolatos tárgyalások meg­akadtak: nem találtak eddig megfelelő helyiséget. A Moziüzemi Vállalat veze­tősége a Széchenyi tér 16-ban működe balettiskola helyiségé­re gondolt. Erről azonban kél okból lemondott. Egyrészt azért mert a helyiség rendkívül al­kalmas a balettiskola részére,.. — beosztása miatt. Másrészt! ahhoz, hogy ott vetíthessenek; igen jelentős átalakítások szíik; ségesek. : A városi tanács művelődési; osztálya és a Moziüzemi Válla-; lat vezetősége más megoldást! keresett. Úgy határoztak, hogy: az Ifjúsági Színházban minden; szerdán, szombaton és vasár-! nap 1.50-es helyárakkal rövi-í desen megkezdik a vetítést r; középiskolások és az általános; iskolák felső tagozatának ta-5 nulói részére. Egy negyedik mozi léteské-S sével kapcsolatban Meszes la-* kői úgy vélekednek, hogy ne: Pécsett létesítsenek negyedik; mozit, hanem Meszesen, keres-! senek mozi részére megfelel-. ; helyiséget. Ugyanis ahogyan; azt szerkesztőségünknek írta! Dobó István meszes! lakos. —; jelenleg öregmeszesen vetíte-; nek egy igen kicsi helyiség­ben. „Büfé — az van — írta Dobó István levelében — de ez nem mindenkinek elegendő szórakozás." A városi tanács művelődési osztályának művelődési cso­portvezetője Tímár Irma ígé­retet tett: a lehetőségek sze­rint minél előbb igyekeznek or­vosolni a meszesiek panaszát. elő. Csak a készáru, a szép, sárga étolaj szállítása akado­zott. Igaz, hogy a tél folya­mán szállítottak a kereskedel­mi vállalatoknak is olajat, de- hát az a szállítás csak egy csepp volt a hatalmas olajten­gerben. Olájtenger? Igen, olajtenger. A gyár olaj pincéjében , negy­ven-negyvenöt yagon olajat tudnak tárolni a hatalmas be­tontartályokban. De ez sem volt elegendő. Kénytelenek voltak a volt Justus olajgyár tartályait is felhasználni, ahol tizenöt vagon olajat tudtak el­helyezni. Ekkor veszélyeztetett az olajtenger, hogy kilép a medréből. A veszély azonban elmúlt, a meginduló export nyomán lassan apad a magas­ra emelkedett olajszint. -. s Sokan talán nem is gondol­ják, hogy a napraforgóolaj mi­lyen értékes exportcikkünk. A mi háziasszonyaink — no és a férfiak — nem nagy barátai az étolajnak. Az idén különö­sen keveset fogyasztunk belőle, hiszen amíg lehet zsírt kap­ni, legfeljebb a diétás kony­hán élők, vagy az ínyencek használnak a főzéshez olajat, Nos ezt az általunk nem na- gyón kedvelt étolajat szíveset» megveszik a németek, hollan­dok, svájciak, jugoszlávok és a románok. A legnagyobb hazai étolajfo­gyasztók eddig talán a napra­forgó-termelő parasztok voltak, hiszen ők kaptak a gyártól ter­mészetbeni- juttatásként ’Olajat. Legfőképpen nékik szól ez az örömhír is: úgy tervezik az olajgyárban, hogy ősszel már finomított olajat adnak a ter­melőknek juttatásként. Emel­lett minden mázsa napraforgó- mag után húsz kiló olajpogá­csadarát is kapnak majd a gyártók Persze sokan kíváncsiak ar­ra, milyen lesz majd a finomí­tott olaj. A finomítás az olaj nyálkátlanítását jelenti. A fi­nomított olaj a felmelegítés után nem kezd el habot hány­ni, nem kell előzőleg kenyeret sütögetni benne, hogy letisztuljon, hanem azonnal fel lehet használni bármire, akár fánksütésre is -.: A tiszta £iív.-ív*-- M Éer a vorö* csillag | a MEGYEVILL | épületén A MEGYEVILL központi! épületének tételén október 23-r ! előtt nem volt vörös csillag: A napokban a dolgozók ciha-: tarozására mintegy félméteres; kivilágítható vörös csillagot: készítettek, amelyet tegnap; délelőtt szereltek fel. Amikor ez a fényképfelvétel készült, a budai külvárosban, a Kiss Ernő utca sarkán, való­ban ott volt ez a körülbelül hat méter hosszú és két méter magas szemétrakás. Mintegy három hétig kerülgették az ar­ra járók, mert a Köztisztasági Vállalat és az első kerületi ta­nács annak elhordatásáról nem gondoskodott. De nemcsak a Kiss Ernő, hanem a Rudas László és egyéb utcák is tele voltak szemétkupacokkal, ami­ket hetekig nem vittek el. Miközben elkészült az utcai szemétről készített fénykép kli­séje, a Köztisztasági Vállalat dolgozói a Kiss Ernő, a Rudas László és több más utcából gyors ütemben elszállíttatta a hetek óta ott felejtett szemét­rakásokat. Gondoltuk, megdi­csérjük ezért a Köztisztasági Vállalatot és annak dolgozóit, mert az utcák általában tisz­tábbak lettek. De csak általá­ban. Erről akkor győződtünk meg, amikor pénteken délelőtt sze­■ niiuniiiHiiiN métellenőrző körútra indultunk a városba. Mit tapasztaltunk? Azt, hogy sok helyen még most is vannak szemétkupacok. így van ez a Rákóczi út 65. $z. ház, a Geister Eta utca 2. számú ház előtt, ahol a Statisztikai Hivatal van, a Szent István té­ren az Úttörőhöz előtt, a Séta­téren. az Irányi Dániel téren a Gépipari Technikum mellett. A belvárosban, a Pannónia szálloda bájárata előtt salak­hegy tornyosodik, a pécsi tu­dományegyetem közvetlen tő­szomszédságában, a Légszesz­gyár utca 4. számú ház előtt trágyadomb gőzölög. És ami a legfelhábórítóbb, — egyben a legérthetetlenebb — a Kápta­lan, a Majláth és a Felsővám- ház utcában a szemetes..-da mellett, több méter hosszúság­ban odaszőrtan hever a szemét hetek óta. Ideje lenne, hogy a Köztisz­tasági Vállalat ne csak a fő út­vonalakról, hanem a mellék­utcákból is elhordassa a -z«- metet és mire beköszönt a ta­vasz, tiszta várost koszönthes- sünk mi fe< P. Ji i

Next

/
Oldalképek
Tartalom