Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-08 / 57. szám
VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ; a&s&my.ainkab/ leányainkat XIV. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM ARA 50 FfLLÉR PÉNTEK, 1957. MÁRCIUS 8.5 'Daoiuzi világo t... Egy névtelen asszony rovátkái arcát, törékeny alakját, fekete keszkenőjét citálja elém a könyörtelen emlék..-. Ez az asszony a pályaudvarról kézenfogva vezet ki egy kisfiút, kit szülei itthagytak, vándorbotot fogtak, s elhagyták a szülőföldet. A Névtelen Anya magához vette a sápadt fiút s imigyen biztogatta, valami mérhetetlen szeretetteljes hangon: „Gyere kicsi Fiam... gyere...” Ma meghajtom fejemet a Névtelen Anya előtt a férfiak nevében, ma, a világ valamennyi asszonyának, lányainak ünnepnapján. A földkerekség minden zúgában. Londontól —Moszkváig, Sevillától—Rigáig és Budapesttől—Kansas Cityig, mindenütt, az egyszerű emberek kezében megáll a szerszám, a logarléc, a paraszt megpihen a szántáson s egy percre gondolatban ott érzi maga mellett az Anyát, a hitvestársat, a kedves szerelmest, mert ez a nap, az — Övéké... Mert ha férfi vagy s van benned tisztelet és becsület, elismered, hogy bár az emberiség egén évszázados viharok zúgtak által, de a Nő, melletted maradt! Emlékezz csak...! A Dobó Katicák, a Szent Johannák, a Klara Zetkinck és Raymond Dienck, Zóják és Juditok felesküdtek arra, hogy nő létükre kivívják jogaikat, szabadságukat saját maguk és a nemzet számára. Bár férfi vagy, s ha esetlenül is, de egy szál, csak egyetlen egy szál virágot, a tavasz első virágját nyújtsd át Anyádnak, tegyél egy szálat hitvesed fejpámájára és köszöntsd őket ...De valamit ne feledj! A közelmúlt tragikus eseményei megtépázták asszonyaink szívét, lelkét, nem csak sok vér, hanem sok könny is elfolyt Budapest utáin s a könnyerecskék nem mindenütt apadtak el azóta sem! Az októberi vihar családokat züllesztett szét, gyermekeket szakított el az anyáktól, férjeket űzött el hazulról a határon túlra, s itthagyták a hitvesiársat, a családot, a kis otthont, ahol annyi boldogságban és keserűségben eltelt évet töltöttek el,,, Nem maradt hát minden szem szárazon ...I Tizenkét esztendőt hagyunk immár magunk mögött, s ez évtized alatt — ha követtünk is el hibákat — megteremtettünk valamit asszonyainknak, lányainknak, amitől míg a világ áll, mindig meg voltak fosztva: a jogot és a megbecsülést... Alkotmányba iktattuk az anya és csecsemő- védelmet, törvényre emeltük az egyenjogúságot s mindez nem maradt csupán papír és pecsét, hanem értelmet, valóságot nyert a hétköznapi életben is. Bölcsődék, napközik, szülőotthonok ezrei épültek fel az országban, hogy asszonyaink nyugodtabb körülmények között nevelhessék gyermekeikét, a jovS nehizetségét. Nincsen1 olyan hivatás országunkban, amelyet nő ne gyakorolhatott volna. Az is biztos, hogy a bölcsődék felépítése és a napköziotthonok létesítése még nem old-otta meg a nők évezredes álmait. Mert hiszen a technikai feltételek megteremtésén kívül volt még valami, amit el kellett palántáznunk az emberek gondolkodásába, szívébe: a bizalmat és az egyenjogúság elismerését. Nem mindenütt sikerült, akadtak szép számmal férfiak, kik elzárkóztak e ma már elvitathatatlan jog elöl s a kibontakozást akadályozták is, De azért, — ahogy a közmondás mondja, — „a kocsi haladt..,” s bizton állíthatjuk. hogy asszonyaink érdekében tettünk valamit a tizenkét esztendő alatt. Mert nem akarjuk és nem is engedjük, hogy asszonyainknak olyan sorsuk legyen ebben az országban, mint a múltban, amit megdöbbentő igazsággal megrajzolt József Attila, saját anyjáról: „...Anyám volt, apró, korán meghalt, — mert a mosónők korán halnak, — a cipeléstől reszket lábuk — és fejük fáj a vasalástól. — S mert hegyvidéknek ott a szennyes! — Idegnyugtató felhőjáték, — a gőz s legevőváltozásul — a mosónőnek ott a padlás...” Igen. így volt. S a múlt év októberében majdnem így is lett... Hiába csitult el a véres harci zaj november első napjaiban az országban, akadtak, kik asszonyainkat kihajtották az utcára hamis jelszavakkal Budapesten, Salgótarjánban, de itt, Pécsett is... Az igazságtalanság, — amely az utóbbi években elkeserítette asszonyainkat is, — meglovagolható lett, s éltek is ezzel az alkalommal azok, akiknek még nem volt elég a vérengzésből. Jött a sztrájk-„korszak”, amelynek kezdetén az asszonyok még férjeik oldalán álltak, de legelőször, — nekik nyílt ki mégis a szemük \ S ezekben a napokban, — amikor hazánkban már- már megindult a vérkeringés e szörnyű hetek után, — szinte egyetlen szívdobbanásként megmozdult a világ asz- szonyainak, lányainak serege ...! Szolidaritást vállaltak a magyar nőkkel, tudták hogy veszély fenyegette a magyar nők tizenkét éves harcának eredményeit. S adtak. Eleimet, ruhát, gyógyszert és még valamit, amit nem lehet vagontételekben. nem Tehet számokban és indexszámokban kifejezni: szcretetel... Ez volt a legdrágább adomány. S a szeretet megnyilvánult később abban, hogy gyermekeinket vendégségbe hívták hetekre Németországba, Csehszlovákiába. Nos. nem akarjuk többé a véres októbert, nem akarják asszonyaink sem. mert fiég volt a könnyekből és a félelemből. Sötta többé! De amikor vérünk minden cseppjével tiltakozunk ez ellen, akkor, — éppen ezen a napon, — kötelezze egy fogadalom dolgozó nőinket: becsülettel álljanak helyt ezután ott. ahol eddig is megbecsülést és tiszteletei vívtak ki önmaguk számára. Az üzemben, a hivatalban, kint a földeken, vagy otthon, gyermekeik mellett. Es ha valamikoris nem kapták meg azt a szeretet, tiszteletet, amely őket megilleti, feledjék el ezen a napon, mert ahogy egy kis családi otthonban is mindenekelőtt a békesség és a szeretet az alapja a szilárd együttélésnek. — úgy egy egész nemzet békéje függ attól, hogy az emberek váll-vállvetve dolgoznak egy szebb jövőért, együvé tartoznak, egy a gondolatuk, egy a szándékuk, s együtt dobban szívük a sírig. Fehérszirmú, gyengécske virágot kötünk csokorba, a tavas- első virágát. Átnyújtjuk nektek, drága édesanyák, kedves lánykák, szerető hitvestársak s ha e néhány köszöntő szót, — az ünnepléstől már rég elszokva, — esetlenül, férfimódra elrebegjük, fogadjátok azért olyan szeretettel, mint amilyennel mi adjuk. RAB FERENC 11 Hazaíias népfront Megyei és Városi Elnökségének leifele megyénk és városunk asszonyaihoz és leányaihoz! Kedves Édesanyák, kedves Leányok! Közel felszáz esztendeje annak, 'hogy a nemzetközi mun-5 kassá g számottevő eredményeket ért cl a nők megbecsüléséért; és emberi jogainak kivívásáért folytatott harcában. Azóta már-I cius 8-át az egész világon mint a nők napját ünnepük. E nap alkalmából a Hazafias Népfront Megyei- cs Városi'. Elnöksége meleg szeretettel köszönti a megye és Pécs város asszonyait és leányait a családi élet meghitt melegét nyújtó hitvestársakat, gyermekeink édesanyját, harcostársainkat és szabad hazánk egyenjogú állampolgárait. Kívánjuk, hogy ez, ünnepi alkalommal a szeretet, a békesség fénye ragyogjon be; minden ház ablakán és szebbé, boldogabbá, vidámabbá tegye* életünket. Sokat szenvedett hazánkban valamennyiünk feladata: most a nagy család, a Haza békességének, rendjének és to-; vábbi felvirágoztatásának segítése. Ki-ki a maga módján és; tehetségével munkálkodjon ezért, így lesz vidámabb és boldo-j gabb családi jövőnk és otthonunk. ; Édesanyák cs Leányok! !/egyetek e célok lelkes képvisc-; lói, merítsetek erőt a világ asszonyainak eredményes harcai-: ból! Sok sikert kívánunk Nektek és azt, hogy sok-sok nöna-: pót érjetek meg erőben és egészségben! ; Éljen március 8-a. a Nemzetközi Nőnap, a világ asszonyai-- nak nagy ünnepe! Éljen a Magyar Népköztársaság, a magyar"., nők egyenjogúságát biztosító, szocializmust építő hazánk! A Hazafias Népfront Megyei cs Városi Elnökségének nevében: SZTERGÁR JÁNOS és BÓDIS ISTVÁN Faludi Imrénc munkásnő . V § 'v. " Györék Lipótnc munkásnő Lippa.v Lászióné pedagógus Horváth Mária (2) munkás nő Az Alexandrov-együties Pécseit Az Alexandrov ének- és táncegyüttes ma este <> órakor lép fel a Pécsi Nemzeti Szín házban. Ünnepséa a Nemzetközi lőnap aikalmábfil Gumiszalagok, bányafafogazó, automatikus olajoző-készülék készül a komlói újítási kísérleti műhelyben A Baranya Megyei Nőtanács március 9-én délután 5 órakor ünnepséget tart a városi tanács nagytermében a Nemzetközi Nőnap alkalmából. Ünnepi beszédet mond Sztergár János elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára. Minden asszonyt és leányt szeretettel vár a Baranya .Megyei Nötaniies. Érdekes és főleg hasznos ötletek megvalósításán fáradoznak a Komlói Szénbányászat! Tröszt újítási kísérleti műbe*•*«*■»*•■ *»• Ivének szakmunkásai. Annak hez fűződik. Az újító elképze- ellenére, hegy az októberi el- lését továbbfejlesztve egy lenforradalom következtében olyan csővázas 4.5 méter hosz- az újító mozgalom is vissza- szú s mindössze -80—85 kiló- hanyatlott, a kísérleti műhely- , gramm súlyú szállítószalagot ben bem csökkentek a meg- akarnák készíteni, mnely k:Hely iségeket biztosít a tanács a kisiparosoknak oldásra váró feladatok, m * Fischer Jenp mii vezető; elsőinek egy részben már eíké- ■ szült szállító szalagot mutat. • Érdekessége, hogy hossza 3 vétel nélkül minden komlói bányában eredményesen hasz. nálhátó. Érdekes, hogy á gú- miszalágpt meghajtó, sűrített levegővel működő .motort is a kísérleti műhely dolgozói kéA pécsi kerületi tanácsok az amelyek jelenleg üzlethelyisé- ;méterről 9 méterre növelhető .... n-., , ■ - . 7elmúlt hónapokban számos geket foglalnak el. Az értekez- Sanélkül, hogy a gumihevedert Jenő és Sz^es László iparengedélyt adtak ki. Jelen- letet március 7-én, csütörtökön !el kellene vagm. Az egesz be- -------, , ... . ... leg az a probléma, hogy az új iparengedéllyel rendelkező kisiparosok és kiskereskedők számára nem tudnak elegendő üzlet- és mühelyhelyiséget biztosítani. Az új iparengedélyről szóló utasítás pedig úgy intéz- lat, Vetőmag felügyelőség, Sü kedik, hogy a kisiparos, kiskereskedő harminc napon belül köteles üzlethelyiségét vagy műhelyét megnyitni. A városi tanács úgy akar segíteni az új iparengedéllyel ellátottakon, hogy megbeszélésre hívja össze azokat a vállalatokat és intézményeket, csoportvezető lakatos elképzelése szerint. S ami ugyancsak nem .mellékes: hazai anyagokból. A meghajtó motor 3.5 lóerős, leszj. A kísérleti műhely — jellegénél fogva — minden gépből délután fél 3 órakor tartják a ! rendezés súlya körülbelül 120— városi tanácsházám A megbe- J130 kilogramm. lesz. A teljesí- szélésen a következő vállala- ; tőképessegérol még nincsenek tok képviselői vesznek részt: -adatok, de előreláthatólag nem Mcevei Szeszipari Vállalat, .győzik majd szénnel. S bár a Cipőnagykereskedelmi Válla- !kísérleti műhely dolgozói igyelat. Vetőmag felügyelőség, Sü- -kéznek a lehető legjobban meg , tőipari Vállalat, Postaigazga- «valósítaná az újító elgondolá- csak egy darabet készít. 11 tőség. Mélyépítő Vállalat, Ci- Fischer Jenőnek ez a ti- «her Jenő véleménye szerint, pész KTSZ ezen kívül a Pécsi :PU-s kevésbé tetszik. Szerinte a ha az említett, gumiszalagot Vendéglátó Vállalat és a MÉK. ísaaíag vasváza nem elég szí- sorozatban gyártanák egy-e >y Az értekezletnek az a célja, Slárd, a komlói bányaviszonyok berendezés ara nem lehetne hogy felszabadítsanak olyan ; között nagyon hamar használ- egy kerékpár o!3helyiségeket, amelyek üzletbe- Ihatatlanná fog válni. állítási költségé. S mivel ilyen lyiségeknek vagy műhelyeknek • A másik, a jobbnak tartott szalagokkal valamennyi ban> a - ® ^ - í - — - üzemet el akarjak látni, érdemes éhhez mielőbb hozzákesalkalmasak: : gumiszalag Győri Tibor névéi na ■■■■■■ ci isua >*■■■■■•■• KELEMENNE A dohánygyári csomagolóban, az ablak melletti nagy gépnél dolgozik Kelemen Józscfné. A termet betölti a dohányillat, a gép ezerszám nyeli a Tervet és kifogyhatatlanul önti magából a. szürkéskék csomagokat. Óránként kétszázezret, naponta másfélmilliót. Kelemenné áll a gép mellett és nézi a fogaskerekek, tolókák és hajtogatórudak között folyó cigarettafolyamot. Ha az automata hibát jelez és megállítja a gépet, villanásnyi idő alátt helyreigazítja a hibát és folyik tovább végeérhetetlenül a kis csomagok árja a kiszedő elé. Ezerkilencszáznegyvennégy óta áll Kelemenné a gép mellett. A gép azóta áll az ablak melletti helyén s csomagolja ugyanazzal az ütemes, megállás nélküli folyamatossággal a cigarettákat. Egy gép tizenhárom év alatt egy gyár életében egy kicsit történelemmé is válik. A gép mellett munkásnemzedékek nőnek fel, új szakmunkások nevelődnek a gép mellé álló félénk Tanulólányokból, akik aztán maguk is tanítóvá válnak egyszer. Nos itt, a gép mellett Kelemenné is történelmet csinált. Felnevelt már jó pár munkásnőt. Számsze- rint mennyit? Megpróbál utánaszámolni, keresi a neveket, az arcokat az emlékezetében, amelyek már megfordultak az utóbbi tízegynéhány esztendőben itt, a gépe körül, de hiába, solcan vannak. Nagyon sokan. Most is van két tanítványom, két kislányom, — mutatja a garatot tömő Szőke Ilonkát és Kolorites Arankát, aki a gép végénél rakja ládába a huszonötös Terv-csomagokat, » Ügyesek nagyon,. Ezért is szeretem őket, esért hívom lányaimnak őket.., Majd rájuk hagyom a gépet is, ha nyugdíjba megyek. *. Szőke Ilonka már helyettesítette is Kele- mennét, amikor szabadságon volt. Kolorites, Aranka- még csak egy-két hónapja dolgozik a gyárban, de. majd az évek gyakorlata belőle is mestert nevel, úgy, mint Kelemennéből nevelt a gyárban eltöltött harmincnégy év . .. — En is kislánykoromban kezdtem, — mondja Kelemenné. — Alig múltam tizenöt éves. A legszebb emlékek? A fiatalság. Lehet annál szebb emlék? Itt ismerkedtünk meg a férjemmel is.,. Szép idők voltak.., M ost már csak egy vágyam van. Nagyon szeretném, ha a kislányom ■ érettségizne már. Azután nyugdíjba megyek. Negyven évi szolgálat után átadom a gépet az itteni lányaimnak . i A történelem ismer hős asszonyokat, dobó- katalinokat, jeanned’arcokat A kelemennék nevét nem ismeri az egész világ, még az egész ország sem. Pedig ők is csinálják a történelmet. Igaz csak a gyárakban, a gépek,mel- lett. De itt sem könnyebb történelmet csinálni, mint másutt. Harmincnégy évig állni a gépek melleit, csak látszólag egyszerű cs könnyű dolog. Valójában ehhez is kell elhivatottság és ki ícépes leszámolni, hogy hány lépésre esik ettől a jeaned’arcok hősiessége? Köszönet ezért a három és fél évtizedes munkáért Kelemennének és a többi kelemen« tbékMekm „ denn ; Még ebben a hónapban elké• szül — ígéri a kísérleti műhely ! vezetője — a bányafafogazó 5 gép. Ez a Gyarmati—Szalon• tot féle újítás ugyancsak a bá- I nyászok munkáját hivatott ! könnyíteni. Ha elkészül nem ; keM a bányászoknak annyit I fűrészelni, gyorsabban tudnak [biztosítani. A gép mintapéldá- •nya részben elkészült; : Az automatikus olajozó első •pillantásra egy 40 milliméter • átmérőjű 60—70 milliméter j hosszú vasdarabnak tűnik. Va- ■ lójában végtelenül egyszerű s • mégis nagyszerű megoldást •tartalmaz. A fejtőkalapácsot •vagy fúrógépet működtető • energiával, a sűrített levegőivel fuvatják be az olajat a ! gépbe. Az újítás jól bevált s • ezért nem olyan nagy bűn, • hogy nemcsak egyet csináltak : belőle. • Az újítási kísérleti műhely •szakemberei büszkén említetitek, hegy számos általuk el- 5készített újítás jól bevált, hasz • nos volt. Panaszkodni nem ra- Snaszkodtak. Általában elége- 5dettek mindennel s csak az úi • ötletekre várnak. Egyetlen völgyük: egy anyagvizsgáló kcszü- 5 léket szeretnének, mert — ; ahogy mondták — a köszörű les a reszelő nem műszer. Ha {továbbra is jól dolgoznak bi• zonyára ez a kívánságuk is tel- éiÉSUl,
