Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-07 / 56. szám

■»■Milli

NAPLÓ

195«. MÁRCIUS I*

ii. c& „hetedik mmifazet“ himdalmából

ér

Ahol Pudovkin dolgozott

X Szovjetunió legnagyobb film- rAúterme a moszkvai „Moszfilm" vállalathoz tartozik. E vállalat ebbari az esztendőben Ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját. Nagy eredmények fűzűdnek a a,Moszfilm" nevéhez. Itt és innen indult el diadalmas útjára a szovjet film. Itt tevékenykedett Pudov- kln. Romm, Alckszandrov és mások. Itt születtek mindazok az ismert filmalkotások, amelyekkel a szovjet filmezés abban az Időben, felemelkedett az élenjárók sorába. A „MoszfUm"-ben forgatták a „Potemkin cirkáló", „Alekszandar Nevszkl", „Volga, Volga" és más müveket. Ezek az alkotások ma megtalálhatók a világ minden film/«- tkotárában és a hetedik művészet klasszikus műveiként szerepelnek. Ma a ,.Moszfilm” mintegy húsz diplomával büszkélkedik. Ezeket diplomákat az általa gyártott ;" mek kaptán a különféle nemzeti zi filmversenyeken. így például a „Tücsök", Szadko", „Nahlmov admirális". „Romeo és Júlia", hogy csak néhány díjazott filmet soroljunk fel.

Ami a jelenlegi termelést illeti, minden jel arra mutat, hogy az idén júval több filmet gyártanak máid a Szovjetunióban, így a „Moszftlm"-ben is, mint tavaly és az előbbi épekben. Ebben a vállalatban jövőre negyven szlneifllmet szándékoznak felvételezni. A szovjet film új technikával, az új fii520 új film fai! az idén

Csehszlovákiában \

SttMg&fö títiUály. — fitmen

sámot a leg- \ Ugyancsak f

l el az első#

nézést technika módszerdéek alkalmazásával gazdagodott. így pél-f dául különféle hazai szinesfilm- rendszereket használnak, alkalmazzák a többi műszaki újdonságot is, és a cinemascope Is elfoglalta mél-' tó helyét a szovjet filmgyártásban.

Két irányzat ts érezhető az utóbbi időben a „Motzfllm”-ben. Egyre' sokrétűbbek a témák, amelyek fel- dolgozásra kerülnek és a jelenkorié eseményeket. reálisabban viszik*. jS™S.

filmre, mint az utóbbi esztendők- netét* ismerteti. A DEFA (NDK)

Az utóbbi Időben a szovjet film} fUmvállalattal közös produkcióban egyre jobb hírnévre tesz szert a nemzetközi filmversenyeken, meg-j állja helyét a versenyben és mindinkább előtérbe kerül.

A csehszlovák állami filmválla- lat Idén SO ÚJ csehszlovák film forgatását fejezi be. Ezek közül Karéi Stekly ,.A Jó Svejk katona, sorsa” című Ilim tart számot a leg- f nagyobb érdeklődésre, ebben az évben készül csehszlovák szélesvásznas film „Vi- 'j harban” címmel, Vladimír vicék ~ A film fiatal mun- f kasok és diákok romantikus törté- t (Nr14Cét Ú4 fiiÉ/nMid — soÁoJcáasv; FILMHIREK

készül a „21 évesek” clrnü film, . amely azokról a fiatalokról szól, ( akiket a második világháború alatt á a hitleri Németországban dolgoz- \ tattak. Ezen kívül befejezés előtt, # áU a Bulgáriában forgatott „Le* f genda a szerelemről" című film,, amely Nazim Hlkmet drámai verse

alapján készül, továbbá zászló” című kalandos történet

idegenlégióról.

vörös f

Hans Schómburg híres német, afrikeutazó filmet készített legutóbbi afrikai útjáról.

) * *

Az 1837-es canpes-1 fesztivál ja-í bileumi fesztivál lesz, mért ezidénf rendezik meg tizedszer. #

"Se #

Carah Leander, a híres filmszí-1 # nésznö megállapodott egy svéd hi-i adóval, hogy megírja memoárjait,, és az legkésőbb 1857. őszére piacra kerül. '

ie

December elejéig Nyugat-Német-1 országban 324« filmszínház tért át, szélesvászon vetítésre. Az egész vt-, lágon 39,679 cinemascope mozi van.

a,A törtéuelétn tanulsága4*

Ezzel s eimmet szovjet-bóigár, közös film készült. Géorgl Dimit- , rovről, a kiváló forradalmárról, a f

i Az

f ját z

angol Rank eég 79 kis mozi- árta be azzal az indokolással, hogy túl magas adót kell fizetnie.

1 fasizmus ellen küzdő rettenthetet- 1 len harcosról, A film cselekménye 1 a híres lipcsei per kőéül forog, amelyen a kommunisták, Dimit- , rowal az élükön, leleplezték a fa-# siszták provokációját. j

A Szovjetunió kulturális ügyéi-J nek minisztériuma és a Bolgáré Népköztársaság moszkvai nagykő-# vétségé nemrégiben a Film Házá-i ban díszbemutató keretében ~ tatta be ag új filmet.

Síéretlek, mindig is szerettelek! — ezeket a szavakat sut topja halálos ágyán a Smolensk! csatában súlyosan megsebesült Andrej Bolkonski Natasának, elhagyott szerencsétlen menyasszonyának. A képet és az idézetet Tolsztoj: „Habon cs béke” című regényének filmváltozatából tagadtuk ki A szereünespár és egyben a két főszereplő: Audrey Hepburn és Mel Ferrer,

nf

í

n#

Az amerikai filmesek egyre újabb J eredeti ötletekkel harcolnak a Iá-.

csökkenése ellen. Te-7 egyik mozltulsjdónos f előadást rendezett, amelyen <

*

# togatottság t xasban az

i éjjeli előad ...... ..........

\ k

ét, bisértetről szóló filmet mutat-a

# tak be. A filmelőadást tombolával"

Á kötötték össze, az első díj égy ql- a s'őosztályú temetés • volt. A mozi f előcsarnokában egy nagy koporsót

# állítöttak ki, amely az első díjhoz

# tartozott

# *

. Carl Zuckmayer, híres német író,# \ akinek számos műve —• köztük a a

# „Köperüczkl Kapitány” filmen ts\

( ment — most ünnepli 60. születés-# a napját. #

i * i

\ Lengyelország és India között

# megállapodás ' történt kölcsönös

# fümcseréről. A lengyelek egyelőre . s játék és 11 rövidfilmet vettek i Indiában.

i *

t Svédország az utóbbi években

# átlag évi 30 ftlmet gyártott. 1956Tiil Eulcnsplegcl — a német Ludas Matyi — kalandokkai.' *¥&£» \onmú kom^ou'vagy tréfákkal, huncutságokkal teli történetét közös keletnémet— (> kalandos ’film. Művészi értékük a francia filmalkotás viszi közönség elé. Képünk azt a jelenetet > svéd sajtó szerint, nem túlságosan

mutatja be, amikor Eulenspiegel (Gerard Philipe) nagy hó-#mas#3- íf

kusz-pókuszok közepette egy tojást varázsol elő megrökönyö-# New.Yorkhan francia filmhetet

. ját zárta

# nÜPi1 s^z/giEors^fír \ ^e5S az 0sc(ir~(lij?) Francia Író Oroszországról szóló történelmi regényét franci#

A* amerikai filmakadémia rövt-} fl,toe" porták fél. A Carmin Galloné áltaj rendezett szín« desén kiosztja az idei oscar-díja- francia film ugyanis Verne Gyula: „Strogoff Mihály, a cár latban mär* meg^dódtók. 'a^üi- \ 1 futárja” című, nálunk is közismert izgalmas történetet eleve- «ont -vs— rz-n *' -(l njj[ meffi melyet Verne halálának 52. évfordulóján, február

a 1110-cn mutattak be a francia filmszínházak Strogoff Mihály e ? szerepét Curl Jurgens, Nádját pedig Genevieve Page játssza még ismeretlen carou%aktrn2k #A íílm érdekessége: Jugoszláviában forgatták, hogy a*

van. Érdekes megjegyezni, hogy#ázsiai Oroszországnak megfelelő tájak között játszhassák le * az idén elsőizben a legjobb kül-J ...... , . , , ...

földi fiira la kap oscar-díjat. f car futárjának izgalmas történetet.

mozijának. A nagy adók melletti komoly konkurenciát Jelent zik számára a televízió.

*

Azáltal, hógy Marcel Pagnol és! Jean Cocteau tágját lettek a fran-l cia akadémiának, a film komoly! tudományos Jelleget kapott. Igyi történt, hogy a francia érettségi! tételek között szerepelt az alábbit kérdés: „Helyes-e nagy irodalmi!

földi sajtó egész sereg férfi színészt sorol fel, aki szerintük nagy eséllyel indul. A színésznők listája kisebb. Legnagyobb esélye állító lag Ingrid Bcrgmannak, Katherine Hepburnnak és a fiatal, nálunk

# művek’ fiimrevltele7”

# *

(~f.ilmekiűL amely éli — idueienek

/

dőlt ellenfelének orrábóL Ä film egyébként már születésekor# tartanak, a műsoron „A pék feio kiváltotta a holland cenzúra figyelmét. Az Eulensplegelt ugyan-1 is a sajtok hazájában betiltották, mert „antiklcrikális és pápa-^

ellenes”

sége", „a kútásó lánya”, „A párH zst háztetők alatt”, „A veronait szerelmesek” és a „Ködös utak”, szerepelnek.

„Rémlik, mintha rámám termetes növését,

Pusztító csatában szálfa

. ökletését,

Hallanám dübörgő hangjait

szavánakKft ma képzeljétek isten

haragjának."

Ki ne tudná, hogy Toldi Miklós képét idézi így Arany János, és ki ne látná szavalnak képíró ereje nyomán a legendás vitézt, a test- vérgyllkosságba keveredett. . de mégis olyan rokonszenves hőst?

Es — azt hiszem, jogos a kérdés — miért ne láthatnók valóban a magyar mondavilág egyik leg- robusztusabb alakját, mtért ne láthatnánk ma, amikor a film korlátlan lehetőségei a birtokunkban vannak, hogy éleire támasszuk mindazokat, akiket látni szeretnénk?>

A ..Toldi" filmen — nem tehetetlenség, sót talán az a csodálatos, hogy mindmáig nem született újjá á magyar filmgyártás munkája eredményeként az. a hős, aki olyan közel áll a néphez, és aki annyi „filmszerű" kalandban verekedik, harcol Igazáért.

Igen, amíg Danáin Györgyről készítenünk filmet (de milyen rossz filmet!), 0 magyar történelem és mondavilág szinte kiaknázatlanul maradt legalább ts a filmgyártás szempontjából. Nágy történelmi filmjeinket (ha vannak egyáltalában ilyenek), fél kezemen meg tudnám számlálni: a „Rákóczi hadnagya" (a maga gyengéivel) a: egyik, a „Feltámadott a tenger" (sajnálatosán ez sem több. mlfit történelmi állóképek Sorozata, némileg dokumentumfllm jelleggel) a másik, 0 Tanácsköztársaságnak emléket állító „A harag napja” a harmadik — de felesleges tóvá pb sorolni (lia lenne is mit), nem kell különleges bizonyíték ahhoz, hogy megállapítsuk: a magyar filmgyártás nagy adósa a történelemilek és a mondavilágnak.

Nemzeti dicsőségünk, nagy .tragédiáink — a mohácsi vésztől Má- tyás király uralkodásán át Dózsáig vagy a szabadságharcig — megfilmesítésre várnak, fllmesiiésre vár a Toldi, a János vitéz, Attila története. és a többi. „Kapásból" tu- catszdmra lehetne sorolni a témákat.

Csak a szomszédba kell «tflnfi példáért: a szovjet filmgyártás bizony nem feledkezett rneg Nág'J Péterről, vagy „Rettenetes" Ivánról, sem Borisz (Jodunovról.,.

Borisz Godunov ■ .. Miért ne készíthetnénk operafilmet, első ópe- rafllmünket. Katona József és Er- , kel Ferenc alkotásából, a Bánk bin-ból?! A színpad, amely a Búnk bánt és a János vitézt felhasználta, közel sem élhetett azokkal az eszközökkel, azzal a korlátlan szabadsággal (Itt térbeli és rendezési szabadságra gondolokh mint a film.

Természetesen a filmgyár csgk költ segvetésének szűk határai közöl* tervezhet, a történelmi filmek .viszont igen nagy tömeget mozgatnak, költséges díszleteket és kosztümöket igényelnek. Mégis, ez fiait: lehet akadálya annak, hogy évente legalább egy filmmel ne adózzunk nemzeti múltunknak; hogy 1 legalább évente egy olyan filmet né v készítsünk, amely a nép száján örökké élő mondákat, hősi regéket keltene a valóságban Is éleire,

G. t.

ti

EDGAR POE: DR. TOLL ES PROP. KÁTRÁNY

EDGAR POE: DR. TOLL $S PROP. KÁTRÁNY

15

Fordította: BABITS MIHÁLY V:

Aztán itt volt Jules Desouliéres, aki valóban nagyon különös zseni volt és abba az ideába őrült bele, hogy ő egy óriási tök. Valósággal üldözte a szakácsnőt, hogy vagdalja bele ót a pástétomba; — amit a szakácsnő méltatlankodva hárított el magától. Én a magam részéről nem vagyok biztos benne, hogy egy ilyen tökpástétom á la Desouliére nem lenne valóban pompás falat..

— ön bámulatba, ejt! —; feleltem és kérdőleg néztem Mohsieur Matllardra.

. — Ha, ha! ha! — szólt Monsieűr Maillárd; — he! he! he!,., hl! hl! hl!... ho! ho! ho!,.- fyi! hűl hú! csakugyan nagyszerűt Ne ejtse Önt bámúlátba semmi, mon ami: ez a barátunk itt egy vicces szellem, egy dróle, 5; nem szabad öt szószerint érteni.

— És aztán itt volt, — mondta a társaság egy másik tagja — Buffon Le grand! ez is rendkívüli személy a maga nemében. Ot a szerelem zavarta meg, és azt képzelte, hogy két feje van. Az egyikről azt állította, hogy át á Ciceró feje; a másikat compositumnak képzelte, mely fejtetőtől szájáig Demosthenes, szájtól álllg Lord Brougam fejéből volt össze téve. Lehetséges, hogy nem volt Igaza; de meggyőzte volna önt, hrwty Igaza van: mert nagy ékesszólást tudott kifejte:. ,'valóságos orá- tori szenvedély élt benne, 3 nem állhatta meg, hogy

...I-,: ■ .. . _________________'_______________

foly

ton csillogtassa elokvenciáját. Például felugrott az ebédlőasztalra, így! és akkor ... és akkor...

Itt a szólónak valami barátja, aki mellette ült, a vállára tette a kezét s néhány szót súgott a fülébe; mire hirtelen abbahagyta a beszédet és visszahanyat- lott a székére.

— Aztán — kezdte, most a susogó jóbarát •— itt volt Boullard, a pergetőkocka. Pergetőkockának nevezem, mert csakugyan az a furcsa, bár nem teljesen ésszerűtlen rögeszméje volt, hogy pergetőkockává változott át. Megszakadt volna a kacagástól, ha látta volna őt peregni. Órákig tudott ferdén állva, félsarkán forogni, nézze... ilyenformán... í

Itt barátja,- aki az imént fülébesúgva félbeszakított, hasonló manővert hajtott végre a maga részéről ővele szemben.

— Hát ez az ön Monsieur Boullardja bolond volt, tökéletes bolond, — kiáltott egy öreg hölgy, ahogy csak a hangja .bírta — és még a bolondok közt is ostoba; mert engedje meg kérem, hogy megkérdezzem: ki látott valaha eleven pergetökockát? A dolog abszurdum. Madame Joyeusenek több esze volt, mint.önök.is tudják, A rögeszme nalá sem hiányzott, de az teljesen értelmes rögeszme volt ég kellemes hatást .tett mindenkire, akinek szerencséje volt őt megismerni, ö hosszas megfontolás után rájött, hogy valami különös véletlennél fogva kiskakas lett belőle; de mint ilyen, egészen illendően viselkedett. Pompás hatással tudta csapkodni szárnyait .... így ... így .., ÍRy ... és am: a kúko- rikolását illeti, az valósággal élvezetes volt! Ki-ke-rlkil! __ ko-ku-rl-kuu-ku-ko-ri-kuu-kuu-ku-ku-küüüűu

u-u-u

!

— Madame Joyeuse, hálás lennék önnek, há mérsékelné magát! — szólt közbe ekkor házigazdánk, nagyon hangosan. — Vagy úgy tud viselkedni, ahogy egy úrlnőhöz Illik, vagy elhagyhatja az asztalt azonnal; tessék választani.

A hölgy — akit nagy meglepetéssel hallottam Mada-, me Joyeusenek nevezni, az után a leírás után, amelyet maga adott az imént Madame Joyeuseről — egész a szemöldökéig elpirult, és látszólag rendkívül elkedvetlenedett a szemrehányás miatt. Fejét lecsüggesztette. s egy szót sem válaszolt. De egy másik és fiatalabb nő újra kezdte a témát. Ez az a szép lány volt, akit az irodában láttam.

— Oh, Madame Joyeuse őrült volt! — kiáltotta. — De Eugénle Salsafette okoskodásában mindent összevéve csakugyan sok Jőzan vonást lehetett találni. Egy szép és szinte aggodalmasan szemérmes fiatal léány volt, aki illetlennek találta a ruházkodás közönséges módját és mindig úgy akart öltözködni, hogy ne belülről, hanem kívülről legyen a ruháin. Ez tulajdonkép nagyon könnyen megvalósítható. Csak így kell csinálni, aztán így így..; és így.:; és aztán így így i *: így ;;: és aztán akkor.; 1 ' — Mon Dieu! Ma’m’selle Salsafette! — kiáltotta egyszerre vagy egy tucat hang. — Mit akar csinálni? hagyja abba! elég már! anélkül is látjuk, mit akar mutatni! fogják lé! fogják le! — és már többen föl is ugrottak székeikről, hogy visszatartsák Ma’m’sellé Sál- safette-et, mielőtt a Medici Venus plénpárádjára vetkőzik, mikor, ezt a célt nagyon hatásosan megvalósította, egy csomó hangos visítás vágy sikoltás, mely a chateau főépületének valamely része felől hangzott.

Ezek a visítások, bevallom, az én idegeimre ts meglehetősen hatottak: de a társaság többi részét valósággal megsajnáltam. Sohse láttam még értelmes embetek csoportját ilyen eszeveszett rémületben. Mindannyian oly sápadtak lettek, mint a hullák, és. összehuzodva székeiken, remegve és a'félelemtől dadogva Ültek, s füleltek, nem Ismétlődik-« a hang? Ismétlődött — hangosabban és nyilván közelebb, aztán harmadszor nagyon hangosan és aztán negyedszer láthatóan megfogyatkozott erővel. (Folytatás a vasárnapi számban-)