Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-01 / 51. szám

1957. MÁRCIUS 1. NAPT rt 3 A kormány új Biszku Béla tagjainak életrajza Kállai Gyula 1921 szeptember 13-án szü­letett a Bereg megyei Marok községben. Napszámos szülők gyermeke. Elvégezte a négy középiskolát, majd kitanulta a lakatos szakmát. Hamarosan bekapcsolódott a munkásmoz­galomba. Már inasévei alatt, 1938-ban, tevékenyen részt- vett a vasas ifjúmunkások meg mozdu’ásaiban. 1944-ben tagja lett a Kom­munista Pártnak, amelynek azóta is aktív harcosa. A fel­szabadulás után függetlenített Révész Géza 1902-ben született Sátoral­jaújhelyen. Apja kisiparos volt. Mint fémmunkás tanonc, már 1916-tól résztvett az ifjúmun­kás mozgalomban. A Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak megalakulásától, 1918-tól kezdve tagja volt. A Tanács- köztársáság idején mint a har­madik nemzetközi ezred kato­nája résztvett a vörös hadsereg harcaiban. A Horthy-korszakban a KíMSZ egyik vezetőjeként dolgozott az illegális mozga­lomban. 1922-ben letartóztat­ták. Tíz évi fegyházra ítélték, de a Szovjetunió 1925-ben ki­. pártfumkcionárius lett). 1945- ben a XIII. kerületi pártbizott­ság munkatársaként üzemszer­vezési ügyekkel foglalkozott, majd egy év múlva a budapes­ti pártbizottságon kapott fon­tos beosztást. 1949-ben tagja lett a budapesti pártbizottság­nak. 1951-től két nagy mun­káskerület politikai életét irá­nyította: előbb a X. kerület, majd a XIII. kerület párt- szervezetének a titkára volt. Jelenleg a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt intéző bizott­ságának tagjai altábornagy cserélte. Elvégezte a moszkvai műegyetemet, majd számos szovjet gyárban dolgozott. A Magyarországot felszabadító harcokban tevékeny részt vett. Mint a Magyar Kommunista Párt képviselője működött köz­re a partizán mozgalom meg­szervezésében. A felszabadulás után 1947. végéig a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége katonai karhatalmi osztályát vezette. Utána egy évig varsói követ volt, majd a néphadsereg altábornagya. 1954. végétől mostanáig a terv­hivatal elnökhelyetteseként dolgozott 1910-ben Berettyóújfalun született. Apja csizmadia volt. A középiskola után a budapes­ti tudományegyetem bölcsésze­ti karán tanult. Mint egyetemi hallgató 1931-ben az illegáli­san működő Kommunisták Ma gyarországi Pártjának tagja lett és részt vett az egyetemi mozgalmakban. Évekig, fő­ként Debrecenben tevékeny­kedett, ahol a márciusi front­mozgalom neve alatt több tár­sával szervezte a munkásfia­talok és diákok kommunista mozgalmát. 1939-től 1945-ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dolgozott. A háború alatt az antifasiszta népfront szervezésének propa­gandamunkájában vett részt. Egyik szervezője volt az 1942- ben megalakult tröténelmi em­lékbizottságnak, amely az an­tifasiszta pártok vezetőiből s a magyar értelmiség antifasiszta rétegének képviselőiből ala­kult. Egyik szervezője volt az 1942 március 15-i emléke­zetes nagy fasiszta s háború- ellenes tüntetéseknek is. A felszabadulás után a Ma­gyar Kommunista Párt Köz­ponti Vezetőségének tagja lett. 1945-ben miniszterelnökségi államtitkárrá nevezték ki. Éve­ken át vezette, a párt ku’+u-ál.V- osztályát. Közben mint újság­író publicisztikai tevékenysé­get fejtett ki. 1949-től 1951-ig külügyminiszter volt. Az utób­bi időben a párt kulturális osztályát vezette. Jelenleg az MSZMP intéző bizottságának és titkárságának tagja. Dr. Dolescháll Frigyes Az új egészségügyi minisz­ter 1897-ben született. Orvos­doktori diplomáját 1922-ben szerezte meg. Ettől kezdve a budapesti, majd a debreceni egyetem orvostudományi ka­rán dolgozott. 1935-ben Deb­recenben egyetemi magánta­nárrá képesítették. 1939-től 1945-ig kórházi igazgató főor­vos volt Léván. A felszabadu­lást követően Budapesten kór­házi belgyógyász főorvosként dolgozott. 1951-től 1953-ig az egészségügyi miniszter helyet­tesének tisztét töltötte be. Ez­után a Szabolcs utcai állami kórház, illetve az ebből szer­vezett orvostovábbképző in­tézet igazgatója lett. Tudomá­nyos munkásságáért 1952-ben elnyerte az orvosi tudományok kandidátusa címet. Kórházi és tudományos munkásságában a beleyógyászattal, ezen belül elsősorban a szívgyógyászat kérdéseivel foglalkozott. KIDOBOTT EZRESEK 1995—56-ban új csilléket kaptak a pécsi bányaüzemek. A csilléket Tatabányán készí­tették. Az új csillék megérke­zésével egyidőben leállították a csillegyártást a pécsi bányák csiilejavítóműhclyeiben. így ésszerűbb, így jobb, — mond­ták a csilleügy főszakértői, és minden ellenkező véleményt leszerelve, megkezdték a csil­lék nagybani szállítását. Ezután jött a gyakorlat. Az új csillék egymásután borultak fel a kanyarokban. Megálla­pították: rossz a lökhárítójuk. Üsse kő! Lecseréljük az egye­nes ütközőket íves ütközőkre, amelyek már jól beváltak a ré­gi csilléknél. A javítóműhely­ben meg is kezdték a munkát. Szépen sorjában mindegyik csillén elvégezték az ütköző­átalakítást. De még nem is ér­tek a munka végére, amikor egy 6—8 csille olajozásával képes végezni. Ugye, itt is kilóg egy kicsit a ráfizetés lólába? Egy szép napon a bányaren­dészet is talált kivetnivalót az új csilléken. Megállapították, hogy a kerekek küllői közé nem lehet fékezőfát dugni, nem lehet „bremselni“ ezért megtiltották a csillék használatát, illetve kötelezték a bányát, hogy fűrasson na­gyobb lyukat a küllők közé. A bányarendészetnek igaza van, mert mindennél fontosabb a balesetek megelőzése, az embe­rek életének és testi épségének a megőrzése. Most tehát az összes új csil­lének nagyobb lyukat fúratnak a küllői közé. Ezt a munkát a Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat végzi, nyilvánvalóan nem ingyért;;: A csillejavítóműhelyék pil­lanatnyilag nem tudnak új csilléket gyártani. Sem anya­guk, sem elegendő munkaere­jük nincs hozzá. Az újtípusú csillék átalakítása és örökös javítása ugyanis bőven ad mun kát nekik. Valószínű, hogy egy nagyobb üzem olcsóbban képes csilléket gyártani, mint a kis műhelyek. De az a bizo­nyos csillegyártó üzem jó csil­léké) gyártson! Gyártson olyan típust amilyent gyártottak a pécsi bányák műhelyei és hosszú éveken keresztül nagy­szerűen beváltak. Ne gyártson olyan csilléket, amelyekre még két csille ára átalakítási és javítási költséget kell for­dítani, hogy használhatók le­gyenek. Nem lehetetlen kívánság ez, hiszen kinek nem érdeke, hogy soha többé ne legyenek feles­legesen kidobott ezresek. Üdvözlő távirat a Norvég KH 1 IX. kongresszusához A Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának Oslo Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és párttagsága forró kommunista üdvözletét küldi a Norvég Kommunista Párt IX. kong­resszusa minden részvevőjé­nek. Pártjuk a marxizmus—le­ninizmus szc'lemében -ezeti a norvég dolgozó nép életszín­vonalának megjavításáért fo­lyó harcot, szilárdan őrködik a párt eszmei és szervezeti egységén. Ebben a küzdelem­ben kívánunk újabb sikereket és kongresszusuknak eredmé­nyes munkát. Forró kommunista üdvözlet­a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA újabb vész «■«■»WMWWMRtHWinMMWft ütött ki az új csillék között. Egymásután kerültek a mű­helybe az új csillék tengelytö- réssel. Tengelyutánpótlásról nem gondoskodott a gyártó üzem, így nem tehettek mást a javítóműhelyben,’ mint elha­tározták, hogy az új csilléket felszerelik a régi típusú futó­művekkel. Nem kell túlságosan nagy fantázia ahhoz, hogy valaki a fentiekből arra a következte­tésre jusson, hogy ezzel a csil­le üzlettel sikerült kidobni az ablakon par ezer (ha nem tíz­ezer) forintot. Nem hiszik? Akkor számol­junk. Hatszáz új csillét kapott eddig István-akna. Legyünk egészen naivak: mondjuk, muidegyik csillére esik a mai napig száz forint átalakítási és javítási költség. (Valószínű azonban, hogy jóval több). Ez összesen Qát érzik magukat hatvanezer forint Ehhez még számoljuk fel az apróságokat. Például: a régi típusú csillék csapágyai köny- nyen, az újaké roppant nehe­zen kenhetők. Ugye sokan mondják most: na azért nem kell ennyire kukacosnak lenni! Pedig ez az apróság is sok pénzbe kerül. A régi típusnál ugyanis olajozónyílásokon ke­resztül lehet a csapágyakat olfyozni, a lehető legegysze­rűbb fogásokkal. Két betaní­tott munkás nem nagy erőfe­szítéssel képes naponta 50—60 csille csapágyainak a megola- jozására. Az új típus olajozá­sát már nem is végezhetik be­tanított munkások. Mert ha csak egy csepp olajat is akar nak a csapágyhoz juttatni, le kell szerelni a kerekeket, ami­hez csak a lakatosok értenek Emellett, ha két lakatos jól ne­kilát, akkor egy műszak alatt« — Énekeljétek el a „Három szabólegény”-t kérte a kicsi­ket Tamási Béléné óvónő, a Stock-házi napköziben — ez tetszik nektek a legjobban. A gyerekek — meg kell je­gyeznem, igen szőfogadóak és rendesek — rázendítettek a szellemes, kedves kis dalra. A napközi körülbelül egy éve kapott helyet itt, a Stock- házban, ebben a XVIII. szá­zadbeli, ma mér műemlékké nyilvánított épületben. A bolt- hajtások, a vastag falak da­colnak az idővel és kiszolgál­ják még a ma nemzedékét is. Vidám Játék folyik az ódon épületben Valamikor katonai börtönnek is használták. Természetesen ennek az időnek nyomai egy­általán nem találhatók meg itt a napköziben. i — A padlót mi festettük be barna olajfestékkel — mondta Tamási Béláné — a függönyö­ket is mi varrtuk és a gyere­kek szülei is segítenek, hogy minél kedvesebbé, szebbé te- hessük ezt a kis otthont. — Gyerekek — szólt az óvó­néni, vigyétek székeiteket egy­más mögé, vetítünk., i A dadanénik befűggönyözik az ablakokat, a gyermekek szá­mára bűvös szekrényből elő­kerül a vetítőgép és a játszó­terem pillanatok alatt mozivá változik. A falra erődített fe­hér lepedőn megjelenik a „Hü­velyk Matyi" és a „Kis kakas gyémánt krajcárja°. Ekkor gondoltam arra, mi­lyen kár, hogy Pécsett nincs olyan mozi, ahol csak gyere­kek részére vetítenének. Ezek a kis óvodások együtt küzdöt­tek Hüvelyk Matyíval az óriás ellen és együtt izgultak a kis kakassal, vajon síkerül-e túl­járnia a török császár eszén. — Köszönjük szépen — hang zott a film végén a kis közön­ség udtvariasságának hanyag megnyilvánulása. S gondolatban — a szülők nevében én is köszönetét mond tavi az óvoda minden dolgozó­jának azért a szerétéiért, amellyel egész napon át elhal­mozzák a gyerekeket. (P. E.) A Megvár Szocialista Munkáspárt (Folytatás a<2-es oldalról.) az egyezményeket és megálla­podásokat, amelyeket pártunk küldöttei kötöttek. A Központi Bizottság ugyan­akkor sajnálattal állapítja meg, hogy a Jugoszláviával fennálló normális állami kapcsolatok mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt álláspontja és a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének egyes vezetői nyil­vánosan kifeitett állásn^-via között lényegbevágó nézetelté­rés áll fenn fontos kérdések­ben, mint például a párt épí­tése és a magyar úgynevezett „területi munkástanácsok” ér­tékelése kérdésében. Reméljük azonban, hogy nézeteltéréseink a kommunisták között szokásos elvtársias vita keretében tisz­tázódnak. A Központi Bizottság a párt eszmei színvonalának emelést és a Magyar Népköztársaság államérdeke szempontjából nagy súlyt helyez mind a oárt tagságának hazafias és esvber proletárinternacionalista szel­emben való nevelésére, mind t párt nemzetközi kaocsolata- ■ o vábbi erősítésére Ennek é’-de kében jelenleg is és a inv "bér is kezdeményezőleg fog fel’ép ni t készséggel vesz részt min den olyan találkozáson é* c«at lakozik minden olyan közé akcióhoz, mely 3 oroletárinter nacionalizmus erősítését szol gálja. Á Magyar Szocia':sta Munkása rí ideig’enes Központi Bizottságának határozata szervezeti és szetné y kérdésekben A Központi Bizottság elha­tározta a párt vezető szervei­nek megerősítését. Az ideigle­nes Központi Bizottságot 14 taggal, az Intéző Bizottságot 2 taggal kiegészítette. Az Intéző Bizottság mellett megszabott hatáskörrel létrehozta a Köz­ponti Bizottság öt tagú d'kái ságát valamint öt tagú K*7 ponti Ellenőrző Bizottság ' .< vezető szerveket újonnan bt választott e’.vtársakkal kiest szitve, az alább közölt összt tételben erősítette meg: Az MSZMP Központi Bizottságának • • * tagjai: 1. Aczél György építőmun­kás, vállalati igazgató, 2. Apró Antal építőmunkás, 'parügyi miniszter, 3. Benke Valéria tanítónő, á Rádió alelnöke, 4. Biszku Béla szenszámlaka- ks, pártmunkás, 5. Cservcnka Fercncné tex- 'iimunkás, pártmunkás, 6. Dabronoki Gyula sütőipari munkás, vállalati igazgató, 7. Dögéi Imre földműves, 'ö’dművelésügyi miniszter, 8. Fehér Lajos újságíró, párt­munkás, 9. Fock Jenő műszerész, a "EOT titkára, 10. Földes László asztalos, m iniszterhel yet tes, 11. Friss István közgazdász, 12. Gáspár Sándor autósze­relő, a SZOT főtitkára, 13. Gyencs Antal közgaz­dász, újságíró, 14. Horváth Imre lakatos, külügyminiszter, 15. Kádár János műszerész, miniszterelnök, 16. Kállai Gyula újságíró, oártmunkás, 17. Kiss Árpád mérnök, a Tervhivatal elnöke, 18. Kiss Dezső szerszámla­katos, pártmunkás, 19. Kiss Károly bőripari munkás, pártmunkás, 20. K. Nagy Sándor kertész, a turkevei Búzakalász tsz e. nöke, 21. Komócsin Zoltán kere< kedelmi alkalmazott, pártmur. kás, 22. Kossá István közlekedés alkalmazott, pénzügyminisz’e; 23. Köböl József műasztal o pártmunkás, 24. Major Tamás szinművés színigazgató, 25. Marosán György sütő ipari munkás, államminiszte: 26. Dr. MUnnich Ferenc jo gász, minisztere’inöVbe’vet'es. 27. Németh Károly húsipar munkás, pártmunkás, 28. Nyers Rezső nyomdász megbízott minisztériumi ve zető, 29. Pothomyik József bá­nyász, trösztigazgató, 30. Révész Géza nemesfém ipari munkás, altábornagy, 31. Rónai Sándor kőműves az országgyűlés elnöke, 32. Sándor József szűcsipar munkás, pártmunkás, 33. Sándor Kálmán kubikos pártmunkás, 34. Somogyi Miklós építő- munkás, a SZOT elnöke, 35. Szurdi István textilmun­kés, pártmunkás, 36. Tömpe István kárpitos­segéd, miniszterhelyettes, 37. Úszta Gyula erdész, ve­zérőrnagy. Az Intéző Bizottság tagjai: Apró Antal Biszku Béla Fehér Lajos Kádár János Kállai Gyula Kiss Károly Marosán György dr. Münnich Ferenc Rónai Sándor Somogyi Miklós A titkárság tagjai: Kádár János, a Központi Bi- Kállai Gyula, a Központi Bi­zottság e’nöke, zottság titkára, Fock Jenő, a Központi Bi- Kiss Károly, a Központi Bi. zottság titkára, zottság titkára, Marosán György, a Központi Bizottság titkára. A Központi Ellenőrző Bizottság tagjai: Asztalos Géza vasmunkás, pártmunkás, Marót! Károly közlekedési a'kalmazott, tanácselnök, Mózes Viktor szabósegéd, nyugdíjas, dr. Nezvál Ferenc bőripari munkás, megbízott miniszté­riumi vezető, Péteri István textilmunkés, pártmunkás. A Nemzetközi Vöröskereszt ajándéka A napokban érkezett Pécsre vasúton az adorhány, amelyet a Magyar Vöröskereszt megyei kirendeltsége vett át. A vagon­ban 6 831 kiló vegyes ruha­nemű jött. Szétosztásáról a Vöröskereszt gondoskodik. A pécsiek részére külön adomány érkezik, Doktoravatás a járási tanács nagytermében A pécsi tudományegyetem jogi karának vezetősége közli az érdekeltekkel, hogy a már­cius 2-a déli fél 11 órára meg­hirdetett ünnepélyes doktorrá- avatásl nem az egyetem au’á- jában. hanem a járási tanács nagytermében (Kullch Gyu'a utca 5. szám) alatt tartják. Az uvutandók tehát a járási ta­nács nagytermében jelenjenek meg már délelőtt 10 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom