Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-28 / 74. szám

N A P T ó

1057. MARCTTTS 884

©IL©INIO> ÄSVÄTINIÉ !AJ±Jü=!b

JELENTÉKTELEN EMBEREK

a Pécsi Nemzeti Színházban

darab 33 1848-as

badságharc

szaridejében kezdődik. Ásvay Zoltán földbirtokos vidéki kastélyába is eljutnak az egész országot mozgósító szabadságharc eseményei. Beállnia 6 is Kossuth zászlaja alá, ha feleségének egyszer nem ígérte volna meg, hogy nem hagyja el. Adott szava most visszatartja. Ásvay vadászni megy.

Eddig a történet.

relméről s immár lemondva írt szerephez a színészi tehet- • arról, hogy Rosztovszkij az ó ség mennyit tud hozzáadni. • férje, elősegíti, hogy a szerel- mennyivel színesítheti, gaz- : mesek megtalálják egymást, dagíthatja figuráját. Az együt- j

tesben számos olyan színész ■ szerepel, akit minél többször • szeretnénk színpadon látni • nagyobb szerepekben is: Gya- i pay Yvette, Dariday Róbert, ; Szirmay Jenő, Papp Éva biz- ■ tos erősségei a színháznak. Az epizódszerepekben Bálint

Főszerepben: Jean Gabin és Francoise Arnoul

A színdarab nem külö- --■=.-■= nősképpen értékes mű. A szerelem örök

problémájának érdekes bemutatásán kívül vajmi kevés maradandót nyújt. ÉrzelgősEgy országúti fogadó előtt teherautó áll meg. Ot- ven év körüli sofőr száll ki váltótársával, hogy néhány óra pihenőt tartson a fogadóban. Megérkezésükkor drámai jelenet játszódik le. Egy amerikai sofőr valósággal elrabolja a fogandó kiszolgálónőjét. HiáMíg távol van, a szomszéd séget viszont annál többet. György, Korándy Dénes, Pa- • ba méltatlankodik a féllá- földbirtokos Brezovay Olivér Nem tudni bizonyosan; milyen taky Erzsi, Bakos László, Rabb £ bú fogadós, mire az ajtófii Wf a! s —' tf n a~"r rn V* Aff n/f — a m —• 4 ■ v > . / m 1. Ji m m, m ma a« aaa T?a m 4 A

•— Ásvayné leánykori udvarlója — belopózik a kastélyba. Brezovay még mindig szerelmes Asvaynéba, aki annak idején úgy érezte: szereti Bre- zovayt. Később azonban, amikor megismerkedett Ásvay- val, rádöbbent, hogy Asvay iránt érzett vonzalma az igazi. Brezovay most azért jött, hogy ha úgy adódik, hát erőszakkal is elrabolja a fiata?1 asszonyt. Ásvayné azonban tudni sem akar az elmúlt szerelemről”, kiutasítja Bre- zovayt. A szerelmes férfi nem távozik, sőt erőszakoskodni kezd az asszonnyal.

Ebben a helyzetben toppin be a vadászatról visszaérkezett Ásvay, aki hirtelen fel- indultságiában vadászpuskáfá- val megsebesíti Brezovayt. Asvay nem tud hinni feleségének, aki még esküt is tesz, hogy csak őt szereti s Brezo- vayt már régen elfelejtette. Ásvay elhagyja az asszonyt, elmegy katonának.

Az első és a második felvonás között majd hetven év telik el. Asvay nem tér vissza többé. Asvaynénak azonban

elképzelés vezette a színházait, amikor műsorára tűzte ezt a színjátékot, csak sejteni lehet: adjunk valami szépet, érzel- gőst, ahol kicsit nevetnek, kicsit könnyeznek az emberek, adjunk színházat a színházban, minden különösebb mondanivaló nélkül. (Ez az elképzelés vitatható!) Ilyen elképzelésnek valóban megfelel A bolond Ásvayné, amely mindemellett kitűnő színészi produkciókra alkalmas. Köztudomású, hogy Harsányi Zsolt ezt a darabot Bajor Gizi számára írta, s Ásvayné figuráját tette színdarabjának középpontjába. Nem is volt más célja az írónak, mint „nagy szerepet” írni s ezt mesterien valóra is váltotta.

Ásvayné szerepében Kérpely Juditot láttuk és tapsoltunk alakításának. Amilyen nehéz, olyan szép feladat színész számára Ásvayné megformálása. Kettős szerepében — a fiatal és az idős Ásvayné — tanúságot tett arról, hogy nem csalódott a színház, amikor reá számított ennek a bonyolult szerepnek eljátszásában, A fiatalasszony

József, Bódis Irén járultak hozzá a jó előadáshoz.

A darabot Bálint György rendezte. Rendezési elképzelésével kifejezte az író akaratát: őszinte, igaz érzésért minden áldozatra képes az ember. Bálint Györgynek már nem egy rendezését láttuk, de csaknem mindegyikben végighúzódik az a helyes törekvés, hogy a főfigura, a főmondanivaló köré csoportosítja alakjait, s ezek mind a főmondanivaló megoldását segítsék elő. Kü-1 lönösen a negyedik felvonásban érződik ez a jó törekvés, amikor az idős Ásvaynét a színpad közepén egy állólámpa világítja meg. Ez a beállítás már magában kifejezi azt, hogy most minden- Ásvayné körül forog, az ő cselekedete sorsdöntő lesz.

A korhű díszletek Vata Emil munkáját dicsérik.

hoz ér, az amerikai katonai autó már elporzott.

Jean, a sofőr felmegy szobájába, hogy lepihenjen. Az előbb látott jelenet felidézi az ő drámáját, amely ebben a fogadóban kezdődött, két évvel ezelőtt. Karácsony este volt... így kezdődik Jean Viart sofőr története. Jean-t, Jean Gabin, a világhírű, nagy színész alakítja.

Lépésről-lépésre

Egészében véve jó elő—r—-----áras-,. adást pro

du

kált a színház. Mégis az a véleményünk: ennyi fáradtsággal, ennyi színészi munkával napjaink életéhez közelebb álló színdarabot is lehetett volna bemutatni.

rögeszméjévé válik, hogy fér- őszinte, mély szerelmet érez

je egyszercsak betoppan. Ez férje iránt, szinte rajongva GARAY FERENC a ^nvptkpypt „kkWrí tVätl, nem rejcoiogató janosoK a

a hit tartja benne az életet. 8zeretí. Ugy tűnik azonban, FERENC a szövetkezet akkori tagja, az kommunisták! Előfordult már,

Dinyeberki fölött, Mattya- sovszky és Nádasy volt kastélyában talált otthonra a falu termelőszövetkezete. Földterülete alig haladja meg a száz holdat, taglétszáma mindössze 22 fő. Ez a 22 volt agrárproletár azonban olyan egyetértésben dolgozik, mintha egyetlen nagy család tagjai lennének. A tavaszi veteményeket — a kapások kivételével — például már mind földbe tették.

Az októberi napokban a dinyeberki csoportot is szé* akarták oszlatni. Peti Kálmán,

ellenforradalmárok jóbarátja, egy alkalommal részegen ordítozva jött fel a faluból, hogy kioszt mindent, a kommunistákat pedig elzavarja. Természetesen semmi se lett vágyálmaiból: a kommunisták nem voltak ijedősek és úgy elküldték. hogy sietve mentette az irháját.

A csoporttagok azóta úgy tekintenek a pártszervezetre, mint a szövetkezet megmentjére, sőt mi több: a pártszervezet népszerűsége az utóobi hónapokban még nőtt. Pedig fejbólogató jánosok a

így él a • kastélyban fiával, hogy az író mostohábban bánt 4 dédunokáival Lenkével és Ta- a fiaitalu Ásvavné szerepének t mással s azok unokatestvéré- megírásával s fő ereiét az idős ' vei, Franciskával. Nagyszerűen Ásvayné megformálására for|Meghívom az igazgató elvtársatj

hogy vitába szálltak majdnem

ták be az emberek, hogy iga* zuk van a kommunisták laki De amikor belátták, azt is megmondották, hogy elvárjáig A a pártszervezettől: ezen túr j minden fontosabb ügyet tárgyaljon meg a taggyűlés es utána állior. a közgyűlés elé;

A pártszervezet teljesíti n? emberek kívánságát, az utóbb napokban például a tsz évi tervével foglalkozott és több javaslatot tett.

Amint Huri József elvtársiéi, a párt-intézőbizottság elnökétől értesültünk, a pártszervezet hozzákezdett a széleskörű agitáclós munkához. Elmegy az emberek közé. megvezeti a gazdaságot, erélyes kézzel dolgozik birtoka gyarapításán. A fiatalok: Lenke és Pa'aky András között közben szövődik a szerelem, illetve Lenke akarja, hogy Paitaky fe'eségül vegye. Patakynak azonban Franciska tetszik, aki — bár titkolja — viszontszereti őt.

Orosz hadifoglyok érkeznek munkára a kastélyba. A hadifoglyok között van gróf Rosztovszkij Iván író is, aki döbbenetesen hasonlít Asvay Zoltánra. Kiderül, hogy As- v?y annak idején orosz hadifogságba került, s Rosztovszkij nem más mint Asvay Zoltán dédunokája. Ásvayné amikor megpillantja Rosztovszkijt, fé-jét látja benne. Iván — a ház lakóinak kérésére — elvállalja a hazatért férj szerepét, hogy az öregasszonyt megnyugtassák. Iván — miközben beilleszkedik a család életébe — beleszeret Lenkébe.

Lenke és Iván, Franciska és Pataky András egymás iránt érzett szerelme nem marad titokban Ásvayné előtt, aki meggyőződik a fiatalok szedította, A figurának ez a hiá- ■ nyoesága ütközik ki Kerpely • Juditnál, a fiatal Asvpvnénál. : Mint idős asszony — éli ve- ; mekbeírt szerepét. Mély át- ; élés jellemzi alakítását. Kár, : hogy az egyes jeleneteket túlsá- : Fosán megjátssza. A negvedik ■ felvonásban a karosszókben ; ülve például kevesebb moz- • gáesal is kifejezhetné a „hall- : gatózást”. Alakítása egészé- : ben méltán aratja a legtöbb ; tapsot. ;

Tánczos Tibor Asvay Zol- ■ tánt és gróf Rosztovszkij ; Ivánt mintázza meg kitűnően. • Különösen mint Ásvay Zol- : tán tetszik. Nagyszerű hite- : lességgel alakítja a vívódó fia- • tál férj kétségeit s az emberi • érzések egész skáláját mutat- i ja meg. Mint gróf Rosztovsz- • klj Ivánnak már kevesebb ; lehetősége nyílik változatos színészi munkára, de ebben a szerepében is jól oldja meg feladatát

A két nagy szerep mellett örömmel láttunk több jó ala- 3 kítást is: Somló Ferenc Kárász körorvosa tipikus példája annak, hogy egy jól meg- »

Az összes kórházi beteglátogatók nevében ezennel tisztelettel meghívom a Pécsi Közlekedési Vállalat igazgatóját és néhány ellenőrét. Hogy mikorra és hová? Március 31-re, délután 6 órára a Megyei Kórházhoz, illetve a kertvárosi autóbuszmegállóhoz. Azért hívom meg, hogy személyesen győződjön meg, milyen rossz az autóbuszközlekedés vasárnap délután, amikor a Megyei Kórházból 6 órakor a beteglátogatók és a kertvárosi lakosok Pécsre szeretnének utazni.

így volt ez március 24-én, vasárnap is. A kertvárosból

6 órakor indult autóbuszra az utasok fele sem fért fel. Fél

7 órakor azután egyszerre' két autóbusz is berobogott: az egyik folytatta útját Mólomba, a másik visszaindult Pécsre —, de még mindig lemaradt az utasok javarésze.

Háromnegyed 7 órakor Mólomból visszajött ugyan az autóbusz — de tele utassal — és Így a 6 óra óta várakozók közül csak hárman fértek fel, kb. 40—50 ember megint csak ott maradt.

A legközelebbi autóbusz csak 7 órakor jött. Ez felvette a 6 óra óta várakozókat, de ezek is csak azért fértek fel, mert időközben sokan — köztük anyák karjukon gyermekükkel — gyalog indultak haza kertvárosból.

Kérdés: vasárnap délután 6 és 7 óra között nem lehetne több különjáratot beállítani éppúgy, mint a temetőhöz szoktak? Vagy: a temetőhöz indított autóbuszok nem tudnának egy-két állomással tovább menni és felvenni a kórházi látogatókat, hogy ne kelljen egy teljes óráig várakoz- nlok, amíg autóbusszal hazatérhetnek?

Erre a kérdésre szeretnénk választ kapni, igazgató elvtársi A viszontlátásra március 31-én, délután 6 és 7 óra között a kertvárosi autóbuszmegállónál

Tisztelettel: PUSZTAI JÓZSEF

• az egész tagsággal, mint, ami- tisztítja a tejeket az e'len'or- kor a háztájiról volt szó. A cső- radalmárok által beplántál ’é- port zöme. Szomor Jánossal az vés gondolatoktól. Egy hel ven élen, azt kérte, hogy minden már sikerrel jár* a komm. ms- egves családtag kapjon egy ták útja, a község tan V- e.-lö- holdat, a pártszervezet viszont ke köze! féléves vita után lát- taggyűlést hívott össze, ahol a la, 1 ' —>-*-*—* 1

következőket mondották ki: családtagonként egy hold sok lesz, kevés föld marad a közösben. Kapjon a családfő egy holdat, de a családtagok után már csak fél-fél holdat juttassunk a háztájiba.

Csak hosszas vita után láthogv több tekínte.’ben ö- vesen ítélte meg az ellenforradalmi eseményeket.

Dolgoznak a dinyeberki kommunisták. Lépésről-’^résre vívják ki azt, ami a legdrágább — az emberek bizalmát.

M. L.

:

m Baranyában ?

j Van mész a TÜZÉP-telepeken

• Harmincnégy kiló darabos meszet adnak minden kataszt- rális hold szőlőterületre a TU• ZÉP telepein. A darabos me- [ szét tanácsi Igazolásra szőlős- 3 gazdáknak adják, hogy elvé- ■ gezhessék a permetezést A já- ; rási TÜZÉP-telepeken kívül a

Ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága

A városi tanács végrehajtó bizottsága március 30-én, kenteken reggel 0 órakor ülést tart. Ez alkalommal Somogyi Béla osztályvezető beszámol a

tavaszi\mezőgazdaságt munkák állásáról, a termelőszöve*b»ze:

földművesszövetkezetek építötek fejlesztéséről, valamint az állattenyésztésről. Lajos József pénzügyi osztályvezető tsmer; anyag telepein is beszerezhető teti a város háztartásénak

3 a mész.

••••••••aaaaaBa»B»BaaaassaaaBaa»»MaM»MBMa«aaaaaa«aaBa»aaaaaaaa««MM»MMBBM»aaaaaaaaaBaaaB'

következő esetet: az anya kü- lönváltan élt férjétől. VII. osztályos fia nála lakott. A gyermek rendszeres iskolakerülő, tanulásban az utolsók között volt. A mama este a férMióta az első vitaindító oikk helyes irányú fejlődéséért való m^eazSeutcfrr^adtk’énvszerün útjára indult a Dunántúli felelősségtől. Sok szülő távol- Csavargóit, moziba járt me»- Nap’.ó hasábjain, figyelemmel tartja magát az iskolai élet- a szomszédok padkísértem, mit is mondanak, tői. S megmondom azt is: azoA szülő és az iskola

1950-os évi zárszámadását és a tanácsi vállalatok múlt évi

gyermekeink nevelőinek mun- re elmondta: fia időközben; Tamás József vb.-tltkár e’ö- káját. Az iskola és a család eltörte a lábát és örült volna,; terjeszti a végrehajtó bízóti.-íg közötti jó együttműködés te- ha osztályfőnöke, vagy az út-: második negyedévi munkater- rén azonban mindkét részről törővezető felkereste volna: vét, van tennivaló. A pedagógu- gyermekét a betegágyában. Ezj

soknak közvetlenebbül, hatá- nem történt meg. • Legényszállási „szarkák”

rozottabbam kell támaszkod- Hiba a jó kapcsolat kialakí-: niok

akik felelősséget éreznek ifjúságunk magatartásáért, fejlődéséért.

A nevelők és szülők Jó együttműködésének feltétele a szülök részéről a feltétlen bizalom, a pedagógusok részéről a jóindulat és szeretet

Sok — s valljuk be: gyakran indokolt — panasz hangzik el gyermekeink viselkedéséről, magatartásáról. E hiba gyökerét igen sok esetben a családi nevelésben kell keresnünk. Sok baj forrása még ma is: a jóhiszemű szülők jórésze sem Ismeri eléggé társadalmunk nevelésének eszményeit, erkölcsi alapelveit, módszereit. Gondoskodni kell tehát a szülök felvilágosításáról, a szülők közötti állandó, nevelőmunkáról. A munkával járó elfoglaltság nem mentesíthet egyetlen szülőt som gyermeke egészséges,

kát láttam legritkábban a szülői értekezleten, nevelési tárgyú megbeszéléseken, akiknek leginkább ott kellett volna lenniök. Pedig nekik sem volt több munkájuk, mint a megjelenteknek. Amikor baj volt (rossz bizonyítvány, súlyos fegyelmi vétség, stb.), akkor éppen ezek a szülők támadták, rágalmazták legjobban a nevelők, az iskola munkáját. így akarták saját vétküket az iskolára kenni. Felülien szükséges, hogy a szülők résztvegyenck a szülői mun kaközösség munkájában, és kérjék ki minél gyakrabban a pedagógusok véleményét nevelési kérdésekben.

Hosszú évek tapasztalata: a családi közösség felbomlása (válás) igen gyakran sok, nehezen megoldható nevelési problémát okoz. Egyil' látogatásom során tapasztaltam a

iását. A szülő soha át nem lépfe az iskola küszöbét. Sajnos, ilyen és ehhez hasonló példa több is adódik.

Természetesen hiba lenne csak a körülményekkel magyarázni a fiatalok eltévelyedését. Az okok egész láncolata idézi elő legtöbb esetben, hogy egy fiatal gyermek megindul a lejtőn, helytelen utakra téved. A felelősség társadalmunkat is terheli, mindenkinek ismernie kell szerepét, mulasztásait, mert a család, az iskola és a társadalom együttes ellenőrző figyelme nevelési tevékenysége segíti a fiatalság helyes fejlődését. Régi Igazság: kevés haszonnal jár az iskola minden erőfeszítése a szülői ház segítése nélkül. Rajtunk is áll szülőkön, hogy előrelátással, okos szeretettel csökkentsük a gondot, segítsük és támogassuk

ok a szülőkre, ugyanakkor fásában a nevelők'vándorlása]

szülök is teremtsék meg a ^ Kevés e»y esztendő va^yl da. mu u a ?on sereimére oup , rv-onTínrtrvf a, n«7tálvfön,ök- ' lí. 7? ■ if, s szövetkezetben elkövetett !oapcsolatot az osztályfőnök- az itt-ott meg előforduló fél-: á é élv1 tulaldon'ré-elS SS ^endŐ 3 g5^m<* * a CSa"5 mére eMveteriteS bűnteíÍ S te miatt Csonka Józsefet 1 évi

a szülőkben. Bátran tárják fel az oktató-nevelő munka eredményeit és hiányosságait, adjanak meghatározott feladatokat a szülőknek, segítőtársként kezeljék őket. Meggyőződésem, a nevelők szívesen vállalják a segítségnyújtást és a szülőkbe helyezett bizalom meghozza a kívánt eredményt.

A nevelők tegyenek meg mindent a szülői ház és az iskola közötti őszinte, bizalmas viszony kialakításáért. A csak hivatalos jellegű, rendszertelen családlátogatások természetesen nem járnak kellő eredménnyel.

Egy alkalommal az egyik olyan édesanyával beszélgettem, aki látogatásom előtt rendszeresen és lelkesen vett részt az iskola munkáiéban. Elmaradása feltűnt. Kérdétsemnikus együttműködés kialakí-; gs 2 hónapi, Bogdán Adámot, tására. Az állandó tantestüle-; Balogh Györgyöt és Bogdán tek biztosításával kétségtele-; Imrét egyenkint 7—7 hónapi, nül eredményesebb lenne a; fiatalkorú társukat pedig 4 hómunka.

napi börtönre ítélte. ValaA félév hátralévő részében; mennyien Kővágószöllősön *>gy bőséges alkalom adódik arra,; brigádban dolgoztak és 1958 hogy a szülők és a pedagógu-; november 27-én a legénvszál- sok közösen beszélgessenek az! lásról lepedőket, pámahuzato- ifjúság nevelésének kérdései-! kát, kabátokat, törülközőket, ről és levonják azok tanulsá-; nadrágokat, alsóneműeket lop- gait. Feladatunk, hogy élővé,] tak. eredményessé tegyük a szü-\ lói munkaközösségek munká-\ Nyolcvanötezer csibe jót, mert csak így tehetjük;

gyermekeink életét szebbé, is-; A Xavér utcai Baromflkelte- koláskorukat boldogabbá. KÖ-; tőben kikelt a nyolcvanötezrezös munkával, kéz a kézben! ... . . ___,,

se

gíthetjük gyermekeink egész: dlk k*scs,be; fslbé‘ és

emberré válását. ■ szombaton lehet vásárolni, darabonként négy forintért. A

U0R1NCZ JÖZSEFNE . a Vorosilov utcai ólt. iskola! P^si vásárlókon kívül elsősor- szülői munkaközösségének« bän a tojásszállító mintaköz« elnöke 3 ségek kapnak kiscsibéket.