Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-26 / 72. szám
4 N API isin. március m> A* ohmabb eftRid,*, Marié von Ebner-Eschen- hach, a réti Ausztria legnagyobb köjtnnője 18 esztendős volt, amikor az 1848-as forradalom kitört és egy évvel a Nagy Októbert Szocialista Forradalom előtt halt meg. A* alábbiakban néhány gondolatát közöljük: # A» okosabb engedi Szomorú Igazság; ezen alapszik a buta- •ág világuralma. JMlt neveznek az emberek legszívesebben butaságnak? A? okosat, amit nem értenek meg. A sors keményre vagy puhára döngöl bennünket: hogy milyenre — az u anyagtól függ. ^ A kivétel nem mindig a szabály erősítése; néha aa új szabály hírnöke. Jobb valamit mint klkoldulnl. * kiharcolni) Nem adni ba van — néha rosszabb a lopásnál. Az erény Is művészet — van* nak. akik gyakorolják és vannak akik csak csodálják. Egy jó cselekedet indoka gyakran a — bűnbánat. Sok ember azt hiszi: ba bevallott egy hibát, már nem kell azt levetkőznie. Aki nem emlékszik Jól gyermekkorára, nem lehet jó nevelő, * Egy ítéletet meg lehet cáfolni — egy előítéletet soha. Ha tekintélyt akarsz szerezni az emberek előtt, légy szolgálatukra. Minél Jobban szereted önmagád, annál Inkább vagy saját magad ellensége. * Váml többnyire esak akkor tanulunk meg, fea már nincs mire várnunk. * A legegyszerűbb és legismertebb Igazság Is újnak és csodálatosnak tűnik előttünk, amikor elfiazör tapasztaljuk ön- magunkon. Egy pillantás a gyógyítás tudományába Újabb élethosszabbitó EűV újabb etodivul ejti ámulatba # világot a tudomány. Nem először s bizonyára nem utoljára. Ezúttal nem a rákbetegség csalhatatlan ét gyökeres gyógyítását találták fel újra, mint már annyiszor, hanem egy nem kevésbé világraszóló, és szintén nem eUólzben hirdetett csodát: az emberi élet meghosszabbítását. Egy kaliforniai egyetemi tanár bejelentette, hogy sikerült bizonyos vegyszerekkel az egerek életét meghosz- szabbltania, s minden reménye megvan arra, hogy ugyanezt sikerül elérnie az emberrel is. Hogy pedig nem egyszerű sarlatánéig az egész, abból is kitűnik, hogy dr, Denham Hármán fenti kísérleteinek eredményét is-i mertette a* Amerikai Küni-j kai Szövetség és a Nyugat-( Amerikai Orvosszövetség j együttes ülésén. Ha kísérleteimet kitér jelelhetem emberekre is mondta a tanár — bizonyos vagyok abban, hogy ez vegyszer 13—lé évvel meghosszabbítja életünket Ezzel a normális átlagos 70 éves emberi kor felemelked hetik 82—84 évre. A tanár egyelőre még nem <j próbálta ki a vegyiszer hatását embereken, A tudós az élő szervezetnek bizonyos ismert visszahatásainak vizsgálataiból In-' dúlt ki. Dr. Hármán elméié te szerint a szervezet elhalását, azaz öregedését a normális anyagcsere közben képződó úgynevezett „szabad gyűltök" okozzák. Ezek a „szabad gyökök” testünkben keringő közönséges molekulák elszakadt részei, s ha nem egyesülnek más molekulákkal vagy nem semlege• ' sitik ókét, mérgező hatásukkal öregltik, vagyis gyengítik a szervezetet. A szabad gyökök a tanár szerint méregként hatnak a szervezetben. Ez az elmélet vezette arra a gondolatra, hogy megfelelő vegyszerekkel le lehetne kötni ezeket a szabadon garázdálkodó molekulákat, és semlegesíteni mérges hatásukat. Hamarosan rájött arra, hogy bizonyos kénes vegyültek jó ellenszernek bizonyulnak. Végül kiválasztott három ilyen kénes vegyüle- tet a ciszteint, mertaptoeti- lamint és diaminodletlldi- szulfldot. (Valóban nagyon tudományosan hangzanak, tehát hiteltérdemlök). Amikor ezeknek a vegyü- leteknek egyikét beoltották élő egerekbe, az állatok élettartama mintegy tíz hónapig terjedt, tehát átlagos nyolc- hónapos élettartamuk 20 százalékkal meghosszabbodott. Dr. Harman azt állítja, hogy ezekkel a vegyietekkel le lehet kötni a sugárzás, röntgen és egyéb sugarak következtében elszakadt szabad gyököket is, amelyek nek pusztító hatása ellen semmi orvoslást nem talált eddig a tudomány. Hogy mennyire állja meo a helyét ez az elmélet, arra majd felel az ‘ orvostudomány és a gyakorlat. Baktériumölő ruhaanyagok Az amerikai piacokon a színtartó, gyurődésmentes és vízhatlan ruhaanyagok mellett most olyan kelmék jelentek meg, amelyek állítólag megölik a baktériumokat. Az új higiénikus eljárás — amellyel ezek az anyagok készülnek — megakadályozza az Izzadságszagot, a penészt és az elszíneződést okozó baktériumok tenyészését. Az új anyag gyártól rámutattak arra, hogy az amerikaiak egyedül szagtalanító szerekre 200 millió dollárt költöttek a múlt évben. Eddig fürdőruhákat, fehérneműt. ruhákat, blúzokat és gyormekholmit, ápolónői és orvosi köpenyeket, cipőket, lepedőket és játékszereket vetettek alá az említett eljárásnak. A kísérletek azonban tovább folynak, és augusztusra megjelennek majd Amerikában az első „higiénikusan kidolgozott’ gyapjú, selyem, gyapot és műanyag textíliák. A szovjet orvostudomány újdonságai Az elektromos altatás A Szovjet orvostudományi A ka- dérntán bevezettek egy új gyógy* módot — az elektromos altatást. A beteg ágyánál erősítővel ellátott generátort helyeznek el. A generátorból vékony vezeték húzópre lev mérnökkel együtt megszerkesztette az elekiroencephalotikóp amely lehetővé te- mosgdsangk tanulmáalkalmazták. A klinikai kísértetek lehetővé tették, hogy g nőgyógyászok és az agytébiszek i# sikeresen használjak az új gógymó- dot. A kivetített agy . . ,, szovjet tudósak új móazurt doiamelyben ^tegTlT^TeÍTrfl ^TkuZZra^M. Ä dörzsölik fterretfrnaTménlge, teológus professzor y. m. Anan. vegyi oldattál lemossák. Ide helyezik ezután az elektródákkal telt csészét, a készüléket bekapcsolják ét az elektródák árammal telítődnek. Mit érez ilyenkor a betegt Először kellemetlen rezgést, maid kisebb lökésekét, de ezek az inger- hatások gyorsan elmúlnak. A szemhéjak elnehezednek, a gondolkodás „lelassul" majd a beteg mély álomba merül. Légzése megritkul, de mély és egyenletes marad, A pulzus Is lassabban ver. A beteget másfél-két óránként részesítik a fenti elektromos kezelésben. A kezelés végén kikapcsolják az áramot, de még ezután is hosszú ideig alszik a beteg. Az elektromos altatás teljesen ártalmatlan. A kutatások kezdetén csupán az elmegyógyászok — vírusos aovvelőgvuHadásnál és más súlyos agyi megbetegedésnél — HARKÁNYI KÉPEK Sokan a harkányi melegvíznek csak azt a jó tulajdonságát Ismerik, hogy hathatós gyógyszere a reumának. Pedig a melegvíz érleli már februárban a salátát, paprikát és paradicsomot a fürdő melletti hatalmas Üvegházikban és a messzegőzölgő vízben télvíz Idején is mezítláb mossák fehérre a ruhát a falubeli asszonyok, nevű műszert, ezt az agy nyozását kivetítés útján. A beteget különlegesen hangszigetelt szobában helyezik el, amelyet minden elektromos behatástól védnek. A beteg fejére M elektródából álló sapkát tesznek. A szomszéd helyiségben az etektro- encgphaloszkóp ernyőjén ptegjelé- nilc is agy sejtmazalkjának képe. Ha az illető nyugodtan ül és nem gondolkodik, az ernyőn megjelenő agy-kép fényereje egyforma. Ha azonban például két számot szőröz össze, abl/an a pillanatban az ernyőn hatá-ozott elváltozások észlelhetők: egyes pontok fényereje növekszik, a többieké pedig el halványul, vagy teljesen elmosódik. Az agyféltekéken sajátságos foltok Jelennek meg, amelyek Jelzik, hogy az ember gondolkodik — az agy dolgozik. A berendezés segítségével köményen megállapíthatjuk at agytu- morok helyét. Livanov professzor nemrégiben házlnyulakkal végzett kísérleteket. A nyulak szilárd agykérge alá borsószem nagyságú na rafinrészecskét helyezett el, vagyis mesterséges agytumort okozott. A kísérleti állatot ezután elektroen- cephaloszkóplkus módszerrel vizsgálta. Az ernyőn eeemmelldtható agy sejt-elváltozást észlelt. A mesterséges daganat felett elhelyezkedő pantoefkák nem változtatták meg fénh-rejüket, de a kissé távolabb lévő pontok már sokkal fényesebben világítottak. Az agy egészséges részén az agyselt-elhe- Ivezkedés — vagyis a pontok fényereje — normális volt. Ha az embert agyban tumor keletkezett, a daganat közvetlen közelében erősen csökken a b i- elektromos aktivitás, távolabb vedig szakadatlanul, de lassabban játszódik le ez a folyamat, as elektroencenhaloszkóolkus vizsgálatok eredményeit teljes egészében igazolták a más módszerekkel végrehajtott kutatások, Az új módszerrel bővült az aovdananat i1 elleni harc orvost fegyvertára. ti. wnszKu orvos KIFÍIM ÜREGTBiMYE Háromszáz éve annak, hogy az egyik legelterjedtebb gyógyszer, a kinin megjelent a gyógyít,is történetében. Ennek a nagyszerű gyógyszernek megvan a maga regényes története. Peru spanyol hódítói között a XVII, században pusztító Járvány ütötte tel a lejét, a malária. Ez a szörnyű betegség osztálykülönbség ......... lusztltott. még viceklrálynak nélkül pusztí spanyol vice . _ felesége sem kerülhette el a Jár..................idt gy önyörű a ” «yt. . , arról, hogy az Indiánok közül áruló lányt azonban az Indiánok bosszúja sújtotta: tulajdon édesapja fojtotta meg. így szól a történet, Megírták ezt mar versben, novellában, drámában, most írjuk meg a valóságot Is, Az exotlkus vidékek évezredek óta pusztító betegsége, a nagyfokú hidegrázással, magas lázzal járó még magának a malária nem kerülte el a bennVányt. A spanyol hódítók tudtak egyesek Ismerik a betegség gyógyszerét, elmentek tehát az Indián törzsfönökhöz, Karkllashoz és arra kérték, hogy árulja el a titkot, gyógyítsa meg > királynét. A törzsfőnök azonban nem volt hajlandó erre, bárhogy fenyegették, bármlnt könyörögtek neki... Csak pusztuljanak a gyűlölt hódítók. Az egyik spanyol nemesnek volt egy Indián leány kedvese, aki vegUUs elárulta, hogy a rejtélyes gyógyszer kínafában van. Az szülötteket sem. de különösen súlyosan támadta meg a bevándorolt Idegeneket. Dél-Amerika spanyol gyarmatosítói hamarosan megtudták, hogy a megszállott Peru nemcsak kincsekkel kecsegteti őket, hanem halált hozó betegségekkel Is, hogy Peru uralkodó osztályának egyes tagjai, az Inkák, ismerik ennek a betegségnek gyógyszerét, amely egyike volt azoknak, az évszázadok óta féltve Őrzött csodaszereknek, melyekkel a kiválasztott osztály a nép előtt hr ‘almasnak, mindentudónak mutathatta magát. Mint ahogyan a hódítások történetéből tudjuk, a régi urak és az új hódítók mindig összebarátkoznak és összefognak a nép ellen. A régi urak elárulták a titkot az új hódítónak, és így lassan kiszivárgott és csakhamar általánosan ismertté Vált. Egy jezsuita barát Spanyolországba hazatérve, magával hozta a kínafa kérgét és felhívta rá a spanyol orvosok figyelmét. A rákövetkező évben két Agoston-ren- dl szerzetes már Londonban számolt be arról, hogy milyen fényes eredményeket értek el a malária gyógyításánál a kínafa gyökerével. Es az orvostudomány csakhamar arra Is rájött, hogy a gyógyulás fája nemcsak a maláriát gyógyítja meg, hanem hatásos gyógyszer minden lázas betegségnél. A spanyol hódítók híres rablók voltak, megkezdték tehát a kínafa Irtását, melynek értéke vetekedett az arannyal. Egykori feljegyzések szerint háromszáz évvel ezelőtt Európában 400 márkát fizettek egy font klnafa-kéregért. A többi gyarmati hódítók — franciák, angolok, hollandok — is rájöttek már akkor, milyen nagy kincs a kéreg hatóanyaga; a kinin. Az általuk meghódított területeken — Indiában. Afrikában Is tömegesen pusztított a malária és mivel Peru nem tudta ellátni a világ kinlnszükségletét, megnehezült • védekezés, óriási volt a kereslet. A hódítók tehát hozzáfogtak, hogy birtokaik hasonló talajú és éghajlatú vidékeikre telepítsék a kínafát. A franciák Később elvitték a kínafát Algírba, a hollandok az Indlal-óceén hegyekkel borított szigetein kísérleteztek, a németek Jávába Igyekeztek áttelepíteni a kínafát. A kínafa azonban az Idegen talajon sorra elpusztult, és csak hosszú próbálkozások és szívós kísérletek után tudták meghonosítani Jávában. Ma már második hazája lett Jáva, és Innen hozzák Európába a legtöbb kínafa kérget. N. GV. Henry Barbusse t-@7 életen tél Fordította: SÁRKÖZI GYÖRGY Ni — Eh! el van merülve... Pardon uram! Mi ez, süket? Még közelebb lépek. Mozdulatlan, másfelé néz, elfordult profilja, mint a függő-ón. Karjára teszem kezem. Nem mozdul. Erősebben megró-, zom. Hanyatt esik: halott, halott! Alit, de hulla volt. Csökönyös szememet erre-arra fordítom a sűrű tömegben ... Mindenütt teljes mozdulatlanság. A zsúfolt tribün úgy áll előttem, mint egy plakát. Ezek nem emberek, hanem bábok.., Ezek holttestek! A katasztrófa ‘megölte mindegyiket egy szempillantás alatt. Támolyogva lépek Ide-oda — mindegyik alak vonz és el taszít.' Legközelebb van most hozzám, kéznyúj- tásnytra, a fenyő-építmény tövében, kék zubbonyban: Morei, a gépész. A levegőbe néz, a korláthoz dőlve. Megveregetem a vállát. Szeme merev, halott, örökké csöndes makacsul érzéketlen válla enged kezemnek s ismét visszablllen. Beszáguldom a deszkaépítmény lépcsőit, eleven 'ény után kutatva. De itt mindenki halott. Csakhamar visszajutok e tökéletesen halálrasujtott tes’ek glédái elé. melyek mégis élni látszanak. A halál egy másodperc századrészében merevítette meg őket, csoportosan, abban a helyzetben, ahogy érte. Testükkel együtt múló mozdulataikat is megkővesítette és ércberögzítette, fogható fotográfiákba! Szép vázak ülnek itt teljes díszben, kékselyem vagy fekete szatin 14 HENRY BARBUSSE: AZ ELETEN TÜL szemmel.:: Ha beszélni próbálnék velük, megőrülnék. Elmenekülök a tribünről. A pályán itt-ott testes kísértetek. Néhány alak előre vagy hátrabukott — mozdulatuk vonala hintáztatja őket — de a mechanikus mozdulatlanná válás oly gyors, határozott és teljes volt, hogy majdnem mindenki, állóhelyzetben, külső támasz nélkül Is, egyensúlyban maradt — mereven, mint a fenyő, vagy az útféli kereszt. A mozdulatlanság borzalmas valami. Olyasmi, ami erőre kap, megnövekszik és önálló lesz a szemlélőben. Engem a mozdulatlanság mindig megőrjített, azelőtt is: egy szobortól, egy karikatúrától félni kezdtem, ha sokáig néztem. Térdem megrogyik, térdreborulok az Iszonyatos magányban, kétségbeesett kezekkel. A fejem szédül. Érzem, hogy még nem tudom látni azt, amit látok, a gyász e teljes aratását a földön. Az esemény arányai nem fémek a fejembe. Föl kellett nyögnöm. Oh, Istenem, inkább elátkozott testek kavargó összecsapását, (ahogy a közeli háborút képzeltem) semmint a fogható kísértetek e tömegét, amely békés képét mutatja az egyetlen végtelen gesztussal való életnek. Elég! Ebbe meg lehet háborodni. Hanyatt-homlok menekültem. Aztán észbekapva, hirtelen ezt gondoltam: a telefon. Futottam a fülkébe; a fogantyút forgatom, forgatom: semmi. Hogy lehet az, hogy senki sem Jelentkezik? Hát ml van a többi emberrel? Hirtelen egy gondolat, mint a villám: Carla.:: Nem volt a tribünön. Biztos, hogy nem’ Rohanva fordulok vissza. TJjból, utolsó erőfeszítéssel, végignézem a borzalmas látványt. Átkutatom a nézők sorait. Fáj e Kyászos, meredt üvegszemű tömeget látni, s gyorsan elfordítom tekintetemet; mintha belésebese- dett volna mindkét szemem. Carla nincs e holt moz> HENRY BARBUSSE: AZ ELETEN TOL 15 dulatokkal szántott, fehér ruhákkal foltozott, borzalmasan üres emelvényen.:. :.. Úgy látszik villámcsapás sújtotta ezeket az embereket: eszembe jut a villámok szörnyű clkázása, ami fölött a gépem táncolt... Ah, ez még egyszerűbb... Most értem csak! Lém: az egyik műhely — a kísérleti laboratórium — helyén csak egy füstölgő gödör látszik. Mi földrengés és villámcsapás: képtelen és romantikus feltevést Durvábban egyszerű a dolog. Az új találmány; a katonai találmány, mely Íme már is száz és száz életet oltott ki. A robbanóanyag és gáz, amelyről Marc beszélt. Valamelyik irtózatos új robbanószer véletlen meg- gyulása áshatta ezt a krátert és szabadíthatta k: tömegesen az új mérgező gázt, a pokoli gázt, összezúzván a tartalmazó tartályokat, csöveket vagy harangokat. íme, a határtalan sokaság mozdulatlanságán k oka. Carla;;; Bizonyára hazament a szállóba. Fölléleg- zem. Menekülök Innen. Már futok Is az autók felé. Nem akarok mást látni, csak ami orrom előtt van. A pályán kikerülöm a kártyavárként álló alakokat vagy elterült testeket, akiket földrehúzott egy-egy megtett mozdulat (ezek ebben a pózban haltak és merevedtek meg, mielőtt idejük lett volna elbukni, csak azután vágódtak el; különös, groteszk helyzetben hevernek, mint a lefordult szobrok, melyek egy forradalmi jelenet után fekszenek a kövezeten.) Mások összehúzód tak, szétroncsolódtak a darabokra tört autókban, vagy alatt, vagy mellett: érthető: a gázáram megfojtotta őket s a vezető nélkül futó gép összetört az első útjába eső akadályon. De Ők mitsem tudtak erről: mindnyájuknak. még a legtépet*ebbeknek is, még azoknak Is, akiknek látni kifordult belsejét izmostul, inastul, arca nyugodt, vagy éppen mosolygó szóra nyílt..; (Folytatás « csütörtöki számban)
