Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-24 / 71. szám
VTLÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA xn\ ÉVFOLYAM, 71. SZÁM. ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP. 1957. MÄRC. 24. £asssaKa*BSKSescis*ftiMstB»tcsai.ascaaa*sac«BBaMiBaaaaaa*Bas«a'aa«aaw«««HaBB««icaMBa«*«aa«KR«iB*ia«»KBss£t'C»9M*»9B£****»fl»9|i Mai szamiinkban: \ HossutU Jlafos te-wete- Épül Pécs legszebb útja j a * Rendelet a vallásoktatásról ■ a Ki vezet a repülőgépiparban ? \ od „ió. cLunás paá" Milyen lesz az időjárás? I Okos szóval Nem igaz, hogy az egyszerű emberek nem gondolkodnak. Még kevésbé igaz, hogy azt hiszik el, amit sokszor ismételgetnek, attól függetlenül, hogy igaz-e vagy sem. Az egyszerű emberek, a dolgozó tömegek megérzik és megértik, hol az igazság. Kell erről beszélnünk, mert ha az ellenforradalmi ígérgetések propagandahadjáratával szemben győzött is a kommunisták józan, a dolgozók igazat kereső értelméhez közelálló szarra, újra jelentkezik a kérdés abban a harcban, amely a dolgozó tömegek megnyeréséért, meggyőzéséért folyik szóban, írásban és tettekkel. Mostanában sokszor hallunk ilyesmit: „Lám. a múlt évben folyton a nehézségekről, a gazdasági bajokról beszéltek a vezetők, hogy bebizonyítsák, nem lehet az életszínvonalat gyorsan emelni. A munkás-paraszt forradalmi kormány pedig milyen egy-kettőre tudott intézkedni!’’ Van ebben valamennyi igazság. A munkás-paraszt forradalmi kormány a rendkívüli helyzetben gyors intézkedésekkel —, hogy csak a begyűjtés eltörlését és a sok munkást érintő béremelést említsük — emelte a dolgozók életszínvonalát. De az következik-e ebből, hogy most sokkal jobban állunk gazdaságilag, hogy ma már indokolatlan nehézségekről beszélni? őszintén meg kell mondanunk, hogy a csodák kora régen letűnt, nincs senki, aki képes lenne semmiből valamit teremteni. Az a többlet, amely ma a dolgozóknak jut, nem a semmiből teremtődött elő, hanem onnan, ahol volt, s ahol ma hiányzik. Nehéz lenne pontos számszerűséggel kimutatni, hol, mennyi hiány mutatkozik, s ez milyen bajokat okoz, de gazdasági életünk szinte minden vonatkozásában egyre több olyan jelenség tűnik fel, amely bizonyítja, hogy sürgősen cselekednünk kell a hiányok megszüntetésére, ha nem akarónk igen nehéz helyzetbe kerülni. Az bizonyos, — nem is ütközhet meg rajta senki —, hogy az életszínvonal emelésére fordított összegek nem a termelés növekedéséből kerültek elő. Közismert tény, hogy a múlt év utolsó negyedében iparunk csak kapacitásának egy töredékét használta fel, a. termelés színvonala messze elmaradi a korábbi évnegyedektől. S még ma sincs minden rendben. Még ott sem, ahol a termelés mennyisége elérte a korábbi szintet, mert ott meg a termelési költségek megnövekedése rontja az eredményt. Általában ma kevesebbet és drágábban termelnek, üzemeink, mint korábban. Itt nem kereshetjük a dolgozók részére jutó több élelmiszer és iparcikk forrását. Az igaz, hogy a népi demokratikus országok gyorsan és áldozatkészen segítségünkre sietlek. A Szovjetunió nemcsak fegyveres segítséget nyújtott az ellenforradalom leveréséhez, hanem gazdasági segélyt is adott és jól tudjuk, hogy éppen most folynak tárgyalások olyan gazdasági egyezmények megkötéséről, amelyen újabb nagy segítséget jelentenek számunkra. De segélyekre nem lehet alapozni egy ország gazdasági életét, különösen nem várhatjuk, hogy az egész ország dolgozói életszínvonalának tartós emelkedését olyan segélyekkel fedezzük, amelyeket nálunk nem jobban élő népek nyújtanak számunkra. A szocializmust építő országok között ugyanis életszínvonal dolgában korántsem állunk az utolsó helyen. Az életszínvonal emelésének eddigi forrása tehát csak ezeken kívül kereshető: az állami tartalékok csökkenésében, az exportszállítások csökkenésében, a beruházások lassításában, sőt leállításában. De előnyös lehet-e népünk számára, ha túlzott mértékben nyúlunk ezekhez a forrásokhoz? Az állami tartalékok felélése előbb-utóbb megbosszulja magát, hiszen nincs a világon olyan raktár, amely ki ne ürülne, ha csak elvesznek belőle, de bele nem tesznek. Ha kevesebbet szállítunk külföldre, kevesebb árut hozhatunk be, hiszen a behozott árukat nyilvánvalóan meg kell fizetni valahogy. A beruházások lassítása vagy leállítása ideig-órúig látszólag kedvező eredményekkel jár, sőt, ha figyelembevesszük, hogy a beruházások üteme a korábbi évek során túlzott volt, bizonyos mértékig egészséges is. De ha nem építünk új gyárakat, ha nem készítünk új gépeket, nem növekedhet a termelés sem, sőt a gyárak, gépek természetes elhasználódása és elavulása folytán csökken. Ne is szóljunk arról, hogy beruházások nélkül ma még elmaradt technikánk sohasem érheti utol az etekintetben szüntelenül fejlődő külföldet. Végülis csak oda. lyukadhatunk ki, hogy az életszínvonal jelenlegi szintjének fenntartása és további állandó javítása csak úgy képzelhető el, hogy magunk igyekszünk segíteni magunkon, azaz mindent megteszünk azért, hogy többet, jobban és olcsóbban termeljünk. Csak ez lehet az egyedüli módja gazdasági nehézségeink leküzdésének és népünk élete szüntelen javításának. Ne féljünk attól, hogy mindezt nem értik meg a dolgozók. A munkás és paraszt mindig is tudta, hogy munka nélkül nem boldogulhat. S ha a munkás és paraszt egyénileg semmire sem jut szorgalmas munka nélkül, nyilvánvaló, hogy a munkások és parasztok államának, létalapja sem lehet más, mint a szüntelenül új értékek bőségét termelő alkotó munka. Mondjuk ki nyíltan, hogy aki ezt megkerülve, ígérgetésekkel, a helyzet rózsaszínűre festésével igyekszik népszerűségre szert tenni, aki mézesmadzaggal akarja „megnyerni” a népet, az csak árt az országnak, a népnek, a szocializmus ügyének. A mi politizáló és az életről józanul gondolkodó népünket nem lehel másképp megnyerni, mint okos szóval, amely egyúttal igaz és őszinte. Pártmunkásaink, a társadalmi szervezetek aktivistái ne hallgassák el a bajokat, a nehézségeket. mert csak úgy segíthetünk azokon, ha ismerjük őket és tudjuk, hogy mit leéli tenni ellenük. Ezt a gondolatot tegyük mindenütt a meggyőző, agitációs munka alapjává. Leningrádba érkezeit ■■BnBBBUSnnnHraBSnHHBfönSBBMHBHnGnHnHHKHMMHB a magyar kormány- és pártk üi dottség Leningrad. A Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti: Pénteken a késő éjszakai órákban különvonaton Lenin- grádba utazott a magyar kormány- és pártküldöttság. A küldöttek búcsúztatására Moszkvában a Leningrádi pályaudvaron többek között megjelent L. M. Kaganovics, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A magyar küldötteket leningrádi útjukra elkísérte M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és több más vezető állami funkcionárius. A magyar kormányküldöttség különvonata helyi idő szerint pontosan féltízlior érkezett meg Leningrádba, a Moszkvai pályaudvarra. A város dolgozói nagyszámban gyűltek össze magyar vendégeik fogadására. A vonatból kilépő Kádár Jánost, Dobi Istvánt és a küldöttség többi tagját elsőnek N. I. Szmirnov, a. leningrádi városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és a város több más vezetője köszöntötte. Kádár • János fogadta a kivonult diszszázad tisztelgését, majd üdvözölte a fogadásra megjelent leningrádiakat. Ezt követően N. I. Szmirnov mondott beszédet. Szmirnov hangsúlyozta, hogy Leningrad dolgozói nagy szeretettel várták magyar vendégeikéi es tzt remélik, hogy a találkozás következtében még jobban elmélyülnek. még gyümölcsözőbbé válnak a magyar és a szovjet nép baráti és testvéri kapcsolatai. As üdvözlésre Kádár János így válaszolt: Kádár János: Féltőn őrizzük a szovjet-magra 1» barátságot Kedves Elvtársak! Drága Barátaim! Lcningrádiak! A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége nevében szeretettel köszöntőm önöket, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bölcsőjének. Leningrad városának lakóit. " Engedjék meg. hogy átadjam Önöknek a magyar dolgozó nép testvéri üdvözletét. Mcghatottan lépünk a nagy Lenin városának földjére, hiszen nekünk, magyar dolgozóknak is drága ez a forradalmi hagyományoktól megszentelt föld. Soha el nem múló hálával gondolunk azokra a szovjet hősökre, és köztük Leningrad hős fiaira, akik a második világháborúban életüket Látogatás a Kirov-gyárban Leningrád (MTI). A Lenin- grádban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség szombaton délelőtt a Kirov- gyárba látogatott el. Kádár Já tű szerelőcsarnokában többezer munkás és értelmiségi gyűlt össze, hogy meghallgassa Kádár Jánosnak, a Magyar Szocihlisla Munkáspárt Köznép ellen, akik évi 1*25 millió dollárt fordítanak a népi demokratikus országok társadalmi rendjériek aláaknáfására. Azok az imperialisták tános, a párt- és kormánykül- ponti Bizottsága elnök,tjnek, :• madtak Magyarországra, akik döttség vezetője beszédet mondott. A gyár dolgozói a magyar kormányküldöttség tiszteletére nagygyűlést rendeztek. A Ki- rov-művek egyik, óriási méremagyar forradalmi munkásparaszt kormány elnökének beszédét. Az ünnepi díszbe öltözött csarnokba lépő vendégeket hatalmas hurrával, dörgő tapssal fogadták. Kádár János: Á magyar proletárdiktatúra él Elvtársak! Testvéreim! Az. ellenforradalom októberben fegyverrel támadott, pártházainkra, középületeinkre. Előbújtak rejtekhelyeikről a bur- zsoák, a fasiszták, a hercegek, a jobboldali szociáldemokraták, az egész szennyes fasiszta régi világ. Állati kegyetlenséggel gyilkolták a városokban és falvakban, az utcákon és lakásaikon a kommunistákat, az államvédelmi hatóság tisztjeit és katonáit, rombolták a vörös csillagokat, a szovjet hősök emlékműveit, égették a vörös zászlókat. Ezt az ellenforradalmat Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere, az Amerika Hangja és a Szabad Európa forradalomnak nevezi. Ezen mi nem csodálkozunk. Ez teljesen megfelel aljas riépcsaló módszereiknek. De ha van a világon olyan ember, aki kommunistának nevezi magát és azt mondja, hogy ez forradalom volt, az vagy nem tudja, vagy nem akarja meglátni az ellenforradalmat. Ezért tölt el haraggal bennünket, hogy Magyarországon is akadt néhány olyan zavaros fejű értelmiségi, aki ezeket az eseményeket forradalomnak próbálja feltüntetni s ezért kell a leghatározottabban visszautasítani, hogy Kardelj és más jugoszláv vezetők a magyar nép elleni gyilkos támadást forradalomnak nevezték. Azok az amerikai imperialisták támadtak a magyar ugyanazokban a napokban az egyiptomi népre támadtak: az angol és a francia imperialisták. A Magyar Népköztársaság ellen támadtak azok a belső árulók — Nagy Imre és társai —, akik az ellenforradalom létezéséhez szükséges ideológiai fegyvereket adták a párt és a.nép elleni támadáshoz. A magyar nép szocializmushoz hű erői azonban a Szovjetunió segítségét kérték és ma mi, akik úgyszólván a frontról jöttünk, elmondhatjuk a Kirov-gyári munkásoknak, hogy a Szovjetunió segítségével a magyar forradalom erői meghiúsították az imperia(Folytatás a 3. oldalon.) áldozták a magyar nép szabadságáért. Forró szeretettel gondolunk azokra a leningrádiak- ra is, akik 1956. ószén segítségünkre siettek az imperialisták és a belső reakciós erők által kirobbantott ellenforradalmi felkelés leverésében. Azért látogattunk el ide, hogy megismerkedjünk a le- ningrádiakkal. életükkel, munkájukkal és személyes ismeretség útján fűzzük még szorosabbra népeink barátságát. A szovjet—magyar barátság nagy erő. A szocialista országok Szovjetnnió-vezeilc táborának megbonthatatlan egysége hatalmas erő. Ml féltőn és tiszta fényében őrizzük ezt > barátságot és ezt az egységet. Köszönet elvtársak a meleg fogadtatásért. Éljen Leningrad hős nepe! Éljen a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátsága! Kádár János beszédét cj egybegyűltek nagy szeretettel, hosszantartó tapssal és éljenzéssel fogadták. A küldöttség tagjai ezután a pályaudvar előtti térre mentek, ahol nagy tömeg gyűlt egybe, hogy köszöntse a vendégeket. A magyar küldöttség a város vezetőivel együtt nyitott gépkocsin hajtatott végig Leningrád főútvonalán, a Nyevszkij Proszpjekten, amelyet ebből az alkalomból magyar és szovjet nemzeti zászlókkal lobogóztak fel. Az út mindkét, oldalán sűrű sorokban álltak a város lakói és tapssal, éljenzéssel köszöntötték Kádár Jánost és a küldöttség többi tagját. Rendőri felügyelet alá helyezhetők a bűnöző, garázda, huligán elemek belügyminisztérium tájékoztatási osztályának közleménye Az októberi ellenforradalom óta rendőrségünk és karhatalmi szerveink nagy erőfeszítéseket tettek a közbiztonság és a közrend helyreállítása érdeelleníonradalam is jelentős let álé helyezés hat hónapi számban hozott felszínre az időtartamra szólhat, s három állaimra, a közbiztonságra és esetben újabb hat hónappal a sizocialista társadalmi együtt- meghosszabbítható. azonban élésre veszélyes huligán, ga- két érméi tovább nem tartható kében és jelentős eredménye- rázda elemeket, akik gátolják fenn. két értek el. Az ellenforradal mi események ideje alatt azonban számos bűnöző szabadult ki a börtönökből és maga az Érvényesítik a személyi igazolványokat A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint valamennyi magyar állampolgár állandó, vagy ideiglenes személyi igazolványát — tekintet nélkül kiállításának időpontmeghatározott helyen — megjelenni és személyi igazolványát érvényesítés végett bemutatni. Az érvényesítéskor a 18—60 életév közötti tartalékos hada gyors kibontakozást. Ezek megfékezésének egyik eszköze a belügyminiszter 1/ 1957. (III. 19.) BM. számú rendeleté a kitiltásról és a rendőrhatósági felügyelet alá helyezésről.; A rendelet hatálya kiterjed azokra a bűnöző, zavar tkeltő, Az eljárás alá vontak ügyét minden hat hónap elteltével hivatalból felül kell vizsgálni. A rendelet nem engedélyezi ezeknek a korlátozó intézkedéseknek az elrendelését olyanokkal szemben, akikre az előrehaladott koruk, szociális körülményeik, egészségi állagarázda, az államra és a köz- potuk, előrehaladott terhességük biztonságra, a szocialista tár- miatt súlyos hátrányokkal jár- sadalmi együttélésre veszélyes, na. A rendelet lehetőséget ad továbbá gazdasági okokból ká- a kitiltott személynek, hogy ros személyekre, akiknek eláíö- új lakhelyét maga válassza jára — érvényesíteni kell. Az kötelesek katonai igazolványát vetett cselekménye nem olyan meg. A kitiltást, a rendőrhatósa __Ci'.. _ 3___1 '__ lA<r«M«.eAn-í SlllwiK Vlflf^V hlHwárili öí f/aliimr/Visf oliú hí»lvf*Ví>KÍ u ér vényesítés az Igazolvány tu lajdonosának állandó lakóhelye szerint illetékes járási (városi, kerületi) rendőrkapitányság feladata. Az igazolvány tulajdonosa a rendőrkapitányság által megállapított időpontban köteles — városokban és járási székhelyeken a rendőrkapitányságok, községekben a járási rendőrkapitányság által (tartalékos tiszti, legénységi, súlyos, hogy bűnvádi eljárást gi felügyelet alá helyezést a alkalmatlansági, összeírás!, vonjon maga után. Ezeket a megyei (budapesti) főkapitány - vagy sorozás! igazolványát) is személyeket közigazgatási el- Rágok rendelhetik el. A renbe kell mutatni. járás alá kell vonni es az A személyi igazolványok ér- egyes fontosabb területeiből •vényesítését az ország egész való kitiltással, rendőrhatósá- területén 1957. szeptember gi felügyelet alá helyezéssel 30-ig kell befejezni. Az eddig kell korlátozni mozgási, tevé- üz időpontig nem érvényesített kenységi lehetőségükben, zen.clyi igazolványok érvé- Az új rendelet szerint a ki- nyiiket vesztik. tiltás, rendőrhatósági felügyedelet lehetőséget nyújt az eljárás alá vont személynek, hogy fellebbezéssel éljen. Azokat, akik a kitiltás, vagy a rendőrhatósági felügyelet alá helyezés szabályait megszegik, szabálysértés miatt vonják felelősségre.
