Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-20 / 43. szám

W8T. FEBRUAR 20. IV A PT« 8 Teljes erőnkkel támogatjuk a kormányt Az MSZMP pécsi középiskolai alapszervcsetének határozata WORUM Építsenek lakásokat a vállalatok is! Február 16-án, hétfőn meg­alakult a Magyar Szocialista Munkáspárt pécsi középiskolai alapszervezete. A taggyűlésen a következő határozatot hoz­ták. “I A Magyar Szocialista Munkáspárt középiskolai alapszervezete elítéli az MDP vezetőségének a személyi kul­tuszon alapuló szektára, bü­rokratikus, a marxizmus—le-, niniznvust eltorzító vezetési módszereit. Teljes erejével tá­mogatja az MSZMP Ideiglenes Központi Intézőbizottságát, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormányt különös te­kintettel a demokratizmus ki­szélesítése, az ország független­sége, az ellenforradalom végle­ges szervezeti és ideológiai szétverése, a normális élet tel­jes helyreállítása érdekében végzett munkájában. O Fontos feladatnák tart- juk a középiskolai okta­tó-nevelő munka messzemenő támogatását, amelynek célja a hazájához, népéhez hű, a szo­cializmust építeni akaró ifjú­ság nevelése^ Az elmúlt hónapok esemé­nyei középiskoláinkban sem múltak el nyomtalanul; A nagyrészt Jogos követelésekért harcoló jóhiszemű diákság az ellenforradalom hálójába ke­rült. Megsértett nemzeti ön­érzetünket a burzsoá társadal­mat restaurálni akaró, álhaza- i'ias jelszavakat hangoztató el­lenforradalom középiskoláink­ban is jól kihasználta. Ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat feltétlenül felhasználjuk isko­lai p ár tmunk án kban. O Az elmúlt néhány esz­*-'• tendő helytelen politi­kai és gazdasági módszereinek alkalmazása, valamint a párt- ellenzék ideológiai hadjárata következtében pedagógusaink köréten is csökkent a marxiz­mus—lenimzmus elméletének tekintélye. Igen fontos felada­tunknak tartjuk, hogy nevelő­ink között helyreállítsuk an­nak az elméletnek a tekinté­lyét, amelynek alkalmazásával juthatunk csak el a szocializ­mushoz. /I. Küzdeni fogunk azért, hogy középiskoláinkban fokozottabban előtérte kerül­jön az igazi hazafias nevelés és ifjúságunk egységesen lás­sa, hogy igazi hazafiságunk és a szocializmus táborába való szilárd tartozásunk egymástól elválaszthatatlan; Ezer éves múltunk haladó hagyományain, a demokrati­kus hazafiságon keresztül if­júságunkat szocialista hazafi- ságra neveljük és neveltetjük. Szükségesnek tartjuk leszögez­ni, hogy az 1956. október 23-án indult felkelést objektíve el­lenforradalomnak tartjuk. EJ Elkövetünk mindent an- *-** nak az érdekében, hogy oktató munkánk során feltár­juk a vallás és a tudomány ellentmondását, rámutassunk a vallás kialakulásának osz­tálygyökereire, az elnyomás fenntartásával kapcsolatos ideo lógiai szerepére. 6 Harcolunk az ellen, hogy • Q n írni nemzeti sajátosságainknak | megfelelő alkalmazását. : 0 Az ellenforradalom tel- : *-** jes szétverése élőit fel- j tehető, hogy középiskolás diák- ; Ságunkat újabb provokációk ! számára kísérlik meg felhasz- : nálni. Mindent elkövetünk, • hogy ezt megakadályozzuk, s I nyugodt, békés élet legyen is- : kol átokban. Q Oktató-nevelő munkánk ! során oda fogunk hatni, ! hogy tanulóifjúságunk a jövő- s ben fokozottabban megbecsül- • je a munkások és parasztok, a • fizikai dolgozók munkáját, a : békés tanulásunkat biztosító J termelő tevékenységet. 1 f) Tisztában vagyunk a : nevelés óriási jelentő- • 6égével a szocializmus építése ■ terén. Azt várni azonban, : hogy pedagógusaink és tanuló- ■ ifjúságunk hangulata gyorsan • és gyökeresen megváltozzék, ! túlzott követelmény pedagó- ! gusainkkal, és túlzott pedagó- • a tudomány, a kultúra =— -----------, me gcsúfolását jelentó barbár kapcsol atban. Nevelői giai optimizmus ifjúságunkkal . tévé- : kenységünk süketének legfőbb * feltétele: a dolgozók, köztük a * pedagógusok nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülésében rejlik. Az MSZMP pécsi középiskolai alap­szervezete. Pécs nem szenvedett kárt a második világháborúban, en­nek ellenére mégis nagy a la­káshiány. Oka elsősorban ab­ban keresendő, hogy 1938—39 után egy évtizeden át majd­hogynem teljesen szünetelt az építkezés. Az állam hábo­rús célokra fordította a pénzt, a magánvállalkozás pedig a hirtelen áremelkedés folytán teljesen összezsugorodott. A felszabadulás első évei, a talpraállás ével voltak. Érthe­tő, hogy ekkor a pénz más­hová kellett. Majd a nagyará­nyú ipari fejlődés évei követ­keztek és ekkor újból megin­dult a lakásépítés Is. Mesze­sen többszáz lakás készült el és most egymásután adják át a repülőtéri lakásokat is. A fejlődés hatalmas iramú volt, s mégis azt kell mondanunk, egyáltalán nem kielégítő. Ma már a város lakosságá­nak a száma eléri a 120 ez­ret. A lakásoké pedig alig négy-négy és félezerrel több, mint 1939-ben volt, amikor Pécsett csak 70 ezer embert tartottak nyilván. Tehát a la­kásépítkezés jelenlegi formá­ja és üteme egyáltalán nem elégíti ki a szükségletet. Megállapításom szerint mintegy 20—25 ezerre tehető azoknak a száma, akik zsúfol­tan w* két, három, négy csa­könyvégetést pedagógusaink a jövőben ne nézzék ölhetett kéz­zel, s ilyen szégyenteljes jelen­ség középiskoláinkban ne­fordulhasson elő soha többé. ej Mindent megteszünk an~ • • nadc érdekében, hogy az ellenforradalmi ideológiák to­vább ne terjedhessenek középis kóláinkban, különös tekintet-s'","M,M" ......................................................".................................................. uw etoä a-orsílo»l eliárás a) szovje teTlenesség, b) kommunista ellenesség, * c) túlzott nyugatlmódat, d) népi demokratikus rend-: szerünk eredményeinek lebe-; csülése, és hibáinak felnagyí-j Egy puska és egy fása, i halom töltény fekszik e) a nemzeti kommunizmus; a tárgyalást vezető bí­eszméje, ; ró asztalán. S az asz­f) a marxizmus—lentafcmu?: tál előtt lehorgasztott lebecsülése és mellőzése. ; fejjel áll Csirke Ugyanakkor leszögezzük« István szatinai lakó*, hogy a legmesszebbmenő«! hí-« \ per ítélettel vég­vei vagyunk annak, ami jó é-; ződik: tizenkét évi haladó a nyugati tőkés vilá'.g börtön fegyverrejte- kultúrájában, azt feltétlent! j getés miatt..« iád — laknak egyszoba-kony- hás, illetve kétszoba-konyhás lakásban. Meg kell mondani, hogy nem ritka eset, amikor 8—10 fő lakik egy, vagy két­szobás lakásban, sőt van olyan is, ahol ez a szám elén a tizenhatot. Emberek százai laknak vizes, egészségtelen lakásban, présházban, veran­dán, mosókonyhából, fáskam­rából átalakított és lakásnak kinevezett mellékhelyiségek­ben. A helyzet súlyos és aggasz­tó. Lehet azonban még segl teni. Ha egyszerre nem is, de pár év alatt be lehet hozni a mulasztottakat. Ehhez pedig minden ember összefogására és arra van szükség, hogy többet törődjenek felsőbb szerveink a lakásépítkezéssel. Szerintem az első segítség a kormányzat részéről az len­ne, ha a város területén álla­mi erőből épülő lakások felet­ti rendelkezési jogot a taná­csoknak adná, amelyek azo­kat arányosan, a szükséglet­nek megfelelően osztanák el. Ugyancsak az állam segítsége kell ahhoz, — ha csak forint- összegben is — hogy váro­sunkban a szövetkezeti tár­sasház és családiház építési akció mind a bányász, mind az üzemi, vállalati és intéz­Tizenkét évi börtön fegyverrejtegetésért felhasználjuk a magyar közne-; , . . . ­veié« eredményeinek növelése J ^ MIMiaiHIMIHIMHIIMI érdekében. Legfontosabbaknak: a í”r1?sá*: tartjuk azonban a szociálist?: A neveléstudomány eredménye • ^fegyverr^tegetés^1 ..........................miatt már megbün­, *. _ . . : tették. Nem tanult Az Ifjúsági Világszövetség végre- j * a vádlottak padjára ; került: elszabotálta a Berlin (MTI): Berlinben hét- döttje vesz részt. A világszö-i vetést, a beadást. főn délelőtt megnyílt a De- vétség új státusáról szóló napi-J S> amikor jöttek az mokratikus Ifjúsági Világszö- rendi ponthoz az első napon; októberi _ események vétség végrehajtó bizottsága- Hollandia, Nyugat-Németor-j — ncm j® csodalko- nak ülése. Az ülésen harminc- szág, Olaszország és Lengyel-: zun?t “ c®*1r , , v,an négy ország hetvennégy kül- ország küldöttei szóltak hozzá. ; * „forradalmi ta­hajtó bizottságának berlini ülése nács“ tagja lett. Hogy miért? És hogy ki bízta meg őt ezzel a „tisztséggel"? Ki bíz­ta a község „irányí­tását’* őrá, egy ro- vottmultú emberre? Senki. Fölkapaszko­dott, mint ahogy másutt is. az ország­ban mindenütt fel- burjánzott a gyom. Persze nem sokáig. De Csirke István nyughatatlan ember. A veje talál egy pus­kát, hozzá lószert, át­adja apósának azzal, hogy adja be a ren­delkezéshez híven. Ez november harminca­dikon történik. Csirke István nem adja be sem akkor, sem a statárium ki­hirdetése után. Most, január végén házku­tatás alkalmával ta­lálják meg nála a fegyvert és a lőszert. Miért is adná be a puskát? Inkább „ki­próbálja“ egyik este az erdőben: jó-e, Ie- het-e vele lőni alka­lomadtán? Csirke azt vallja a tárgyaláson, hogy ne­ki semmi szándéka nem volt azzal a fegy­verrel. KI hiszi ezt? Egy puskával az ég­világon semmi mást nem lehet elkövetni csak lőni. Másra nem jó. Csak lövésre. Vagy ha úgy tetszik: gyil­kolásra. Mert ha nem ez a szándéka, olaj­ágat is dugdoshalnaa pajtában. De erre még nem volt példa. Csirke tehát tizen­két évi börtönt ka­pott. A bíróság nem bánik kesztyűs kézzel a törvény megszegői­vel. Az utcákon, a kirakatokban, a hir­detőoszlopokon min­denütt láthatjuk azt a fényképes falra­gaszt, amely bemül tatja, mivé fajult a „forradalom“ az or­szágban. Fölakasztott, véresre vert, agyon- kinzott emberek tra­gikus fotósorozata Int minden józan be­csületes embert a ta­nulságra: soha többé ellenforradalmat! Csirke kezében Is elsülhetett volna a fegyver ügy, hogy az életet olt ki mind­örökre. Nem rajta múlott, hogy nem sikerült elhúznia a ravaszt. ményi dolgozók részére lehe tővé váljék. A tanácsra vár az a feladc hogy szorosan összefogva helyi vállalatokkal, intézm nyekkel — lehetőséget t remisen további lakások éj. téséhez. Ehhez fel lehet használni, a vállalatok, üz mek terven felüli nyereség nek egy részét és más oly összegeket, amelyeket eseti kulturális, sport vagy m célra akartak fordítani. Fi dítsák ezeket az összegei lakásépítkezésekre! Erre c nál inkább Is szükség ve mert véleményem szer nincs olyan vállalat, üz< vagy intézmény itt Pécsi amelynek dolgozói között lennének, akik egészségié! . körülmények között Iáknál A Pécsi Bőrgyár példi félmillió forintot akar a U darúgópálya átépítésére Je­leni. Nem lehetne ezt az t szeget lakásépítkezésre for tani? Mert a lakás jól jöi. a bőrgyár dolgozóinak is, véleményem szerint a lal most fontosabb Is, mint labdarúgópálya. A Pécsi B. gyár dolgozói az összefoi szép példáit mutatták az múlt években: üdülőt épít tek a Balaton partján és H> kányban, de házat egyet tt pedig nem kevesebb, mint : házhelyet kaptak a felsza dulás után. A tanács gondoskodik an hogy az építkezéshez házhi legyen, a vállalatok viszi gondoskodjanak munkáé> ről. Szervezzék meg a doh, zókat, hogy vegyenek rét munkaidő után a lakásép kezésben. Az is nagy segíts less a város lakásgondjain megoldásában, ha mind vállalat, üzem, intézné, csak 3—4 lakást épít társ dalmi munkában dolgozi nak. A tanács gondoskodik c ról is, hogy olcsóbb legyen lakóházak építése mégped úgy, hogy szorgalmazza a s laktéglagyártást, az előr gyártott elemek és a könyel előregyártott födémszerkez tek gyártását. Véleményem szerint rtu ebben az évben többszáz U kast lehetne építeni a lei rászorultábbak részére. H ehhez még hozzászámítjuk c állami erőből épülő 1.500 U kast, akkor láthatjuk, hog valamit könnyítettünk < helyzeten. JÉHN JÓZSEF a 11. kerületi tanács v. b, elnöke Segíteni, tanítani kell, hogy jól vezethessen a komlói Ill-as aknai munkástanács Az üzemi demokrácia j kifejlesztésében nagyon jelen­tős szerepe van a munkásta­nácsoknak. A munkástanácsok létrejöttével lehetővé vált, hogy az egész nép tulajdoná­ban lévő gyárakat valóban a széles munkástömegek részvé­telével vezessék és a munkás­ság akaratának megfelelően iránvíteák. Még kevés munkás­tanácsról mondhatjuk azon­ban el, hogy valóban irányító­jává, vezetőjévé vált saját üzeme tevékenységének. A munkástanácsok zöme — és így a III-as aknai munkás­tanács is — mégcsak keresi azt az utat, amelyen be tudja töl­teni feladatát. Egy bánya gaz­dasági életének irányítása nem könnyű dolog. Nem csoda te­hát, hogy amikor Pavlicsek József elvtárssal, a III-as ak­nai munkástanács elnökével s több elvtárssal a munkásta­nács eddigi munkájáról beszél­gettünk, kereken kijelentette: „Még nem sok eredményt ér­tünk el." III-as aknán a végleges mun­kástanácsot alig egy hónapja választották. A tanács tagjai­nak fele kommunista. Az el­nökség azóta két esetten tar­tott ülést. Először az üzem át­szervezését, másodszor a mun­kástanácson belüli bizottságuk. létrehozását tárgyalták. Az üzemi átszervezés végrehajtá­sára még nem került sor, mert az. üzem élére új vezető. Do­bos József került. A munkásta­nács hét bizottsága viszont hozzákezdett feladata végre­hajtásához. Mivel az ideiglenes munkás- tanács működéséből nem sok tapasztalatot meríthettek, _ a múlt héten felkeresték a Béta­aknai munkástanácsot, hogy tőlük tanuljanak. De beszéltek már a Kossuth bányai és az Anna-aknai munkástanács ve­zetőivel is, és a hallottakat igyekeznek felhasználni. Elha­tározták például, hogy ezután minden nap tartanak fogadó­órákat, hogy a dolgozók észre­vételeit összegyújthessék. Eredményként kell elköny­velni: a munkástanács elintéz­te, hogy ezután az aknától a fürdőig autóval szállítják majd a bányászokat. Nem leéli mint­egy 160 lépcsőt megmászniok. Az elnökség jelenleg azt vizs gálja: hogyan lehetne meg­szüntetni az V. szinten az üres­hiányt, miként tudnák az ed­diginél jobban megoldani a faellátást. Mindebből láthatjuk, hogy a III-as aknai munkástanács tagjai az üzem gazdáinak érzik magukat és gazdához illően akarnak is cselekedni. S hogy igyekezetük nem minden eset­ben a legfontosabb problémák megoldására irányult, azért ko­rái lenne szemrehányásokat tenni. Segíteni viszont annál jobban kelL A munkástanács elnökgj és titkára elmondotta, hogy szinte szóról-szóra ismerik a munkástanácsokról szóló ren­deletet, valójában mégsem tud­ják, mi az amit nekik cstoál- niok kell. Szeretnék, ha valaki megmagyarázná e rendeletet, esetleg előadást tartana a munkástanácsok feladatairól; A munkástanácsnak nincs ki­alakult munkastílusa. Ahhoz, hogy a tanácstagok között a tcnmiva'ókat felosszák, a szak- szervezet szervezeti felépítését vették sémául. így aztán most van termelési, bérügyi, szociá­lis. munkásellátási, munkavé­delmi, kultúr és sport, vala­mint újítási bizottság, de ezek számára konkrét feladat nincs. A termelési bizottság számá­ra azt a feladatot Jelölték meg, hogy a termelést közvetlenül érintő kérdések — az ürescsil­le-, a faanyag-ellátás, kisebb üzemzavarok elhárítása stb. — megoldáséhoz azonnal nyújt­son segítséget. A'termelési bi­zottság tagjait is ennek figye­'embevételével válogatták öez­sze. A termelési bizottságnak azonban sokkal nagyobb hord­erejű feladatokat kell megolda­nia, mint amire készült, mert bármennyire függ is a terme­lőmunka gazdaságossága az említett, de végeredményben mégiscsak apróbb problémák megoldásától, az elsősorban a a helyes tervezésen, a produk­tív és improduktív műszakok arányán, a gépesítésen, és ter­mészetesen az anyagellátáson, a szállításon múlik. A terme­lési bizottságnak főként ilyen nagy problémák megoldását kellene a munkástanácsnak javasolnia, hogy jó, a termelés növelését, az önköltség csök­kentését eredményező határo­zat szülessen. Natívon heh es lenne | például, ha a munkástanács minél előbb megvizsgálná^ az önköltségcsökkentés lehetősé­geit. Ugyanis még 1956-ban át­lag 228 Ft-ba került egy ton­na ezen kitermelése, jelenleg 407 forint. A közvetlen anyag- költség 52,94 Ft-ról 66.70 forint­ra emelkedett. Még 1956 har­madik negyedévében 1 tonna szén kitermeléséhez 18,94 forint értékű sűrített levegőt használ­tak fel, januárban 38,46 forin­tot fordítottak erre a célra. Bár a termelés még nem érte el az októberi szintet, egy ton­na szénre 82,05 százalékkal több munkaBor jut, mint ak­kor. A bányaműveletek közötti eltolódás egy tonna szén 1956 harmadik negyedévi árának 41 százalékos emelkedését okozta. A termelés csökkenésének kö­vetkeztében nagyon megnőttek az üzemi általános költségek is. Ha a munkástanács alapo­san megvizsgálja, hogy mi okozta e költségek ilyenmérvü emelkedését, bizonyára hatha­tós intézkedéseket Is tud ten­ni, és kell is hogy tegyen. Ami a többi bizottság mun­káját illeti, hasonló a helyzet. A bérbizottság tagjainak sem­mi esetre sem lehet az a fel­adatuk. hogy a szakirány rek­lamációkkal foglalkozzanak. A munkástanács az üzemben lé­nyegében a munkaadó szerepét tölti be, tehát az érdekvédelem a szakszervezet feladata. Nehéz lenne előre véleményt mondani a többi bizottságról. Mindenesetre megfontolandó hogy egyáltalán szükség van-e ezekre a bizottságokra, nem fenyeget-e az a veszély, hogy a szakszervezet munkáját vég­zik majd, s közben nem jut erő a valóban munkástanácsi feladatok megoldására; Meg kell mondani, hogy a munkástanács tagjai sokszor kényszerítve is vannak, hogy a szakszervezet, sőt az üzemve­zetőség feladatát végezzék. A bányászok bizalma kényszeríti erre őket. A bányászok ugyan­is bármilyen problémájuk van, először a munkástanácshoz sietnek, s ott — érthetően, ha csak lehet nem küldik őket odébb egy irodával. A munkástanácsokra váró nagy feladatok megoldása azonban megköveteli, hogy a munkástanács ne legyen „min denes”. Az üzemvezetőség dől ga — az üzemvezetőségé, í szakszervezeti teendők pedig í szakszervezetre tartoznak. Per­sze, ez nem zárja ki, hogy t munkástanács ne törődjék t dolgozókat érintő kérdésekké! — de magyarázzák meg, hogj eredményes munkát csak ak­kor tudnak végezni, ha nem csak a munkástanácsban, ha­nem az üzem többi vezetőiben is bíznak« Az ET rendelet« \ vüá­■" ■ "" r gosan megszabja, hogy m i t kell ten­ni a munkástanácsoknak. A hogyan kialakítása viszont tőlük függ. Nem könnyű ezt megtalálni, s hogy a III-as ak­nai munkástanács helyes mun­kastílust tudjon kialakítani, ahhoz sokat kell tanulni is. A III-as aknai munkástanács tag­jainak zöme — ahogy mondot­ták — bizony még nem tudná megmondani, miből tevődik össze az önköltség, milyen ha­tással van a teljesítmények, a termelés alakulása a bérekre; De elmondották azt is, hogy a munkástanács tagjai meg akarják tanulni az Iparvezetés alapelveit. Bizonyára akad majd III-as aknán olyan mű­szaki vezető, aki szívesen meg is tanítja őket erre. A III-as aknai munkásta­nács tagjainak igyekezete a hi­bák ellenére is elismerésre méltó, mert III-as aknán aka­ratban nincs hiány és ez biztató a jövőre nézve, Mesterfalvi Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom