Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM ARA 50 FILLÉR SZKRDA, 1957. FEBRUÁR 20. Eisenhower megszakítja szabadságát Az ENSZ csütörtökre halasztotta kösépkeleti vitáját Iyomlon (MTI). Mint a BBC jelenti, Ei­senhower elnök elhatározta, hogy megrövidíti georgiai szabadságát és azonnal visszatér Washingtonba, hogy tárgyalásokat folytasson a középkeleti helyzetről. Először Dulles kül­ügyminiszterrel fotr tárgyalni, szerdán pedig a kongresszus vezetőit fogadja. Ugyancsak a BBC jelenti, hogy az ENSZ közgyűlés az eredetileg keddre tervezett kö­zépkeleti vitáját csütörtökre halasztotta. Haas a hét végén magával viszi Moszkvába Adenaucruek Bulganyiuhoz intézett válaszlevelét Berlin (MTI). Wilhelm Haas, Nyugat-Német- ország moszkvai nagykövete, aki jelenleg Bonnban tartózkodik, nyugatnémet kormány­körökből szerzett értesülések szerint még a hét folyamán visszatér állomáshelyére és biz­tosra vehető, hogy magával viszi Adenauer kancellárnak Bulganyin üzenetére küldött válaszlevelét, A bonni külügyminisztériumban valószínűnek tartják, hogy Adenauer csütör­tökön fogadja Haast és megadja utasításait a a levél átadásának módjára vonatkozólag. •• Önmagukhoz nincs igazságuk? De sokan voltak, akik október előtt és október napjai­ban az igazságért léptek a politikai élet küzdőterére! Külön üzlet tele földi jóval és olcsón, mázsás súlyokkal a népre nehezedő iparosítás, a parasztság gúzsba kötése, kisemberek agyonnyomorítása és ami a legtöbb: magyarnak is kellene lenni, de hol van ez... Lassan szégyen lesz a nemzeti színű zászló. Ezután még sorra került az értelmiség meg­becsülése, az ifjúság novelese, a külföldre utazás és sorol­ták még elég hosszan, majd hozzátettek egy STB-t. így, ahogy írva van, nem kisbetűvel, mert az szokványos. így jelképezték, hogy nem akármilyenek a következő stb-k, de elmondani hosszúi. Amit mondtak — többségében igaz volt. Októberben megvalósulni vélték és azt beszélték, hogy a tisztító forra­dalom tüze váltja valóra a követeléseket. S izgalomban rohantak a napok. Úgy tűnt, hogy nálunk a történelem a leggyorsabb fordulata motorok anyjává vált. Mimién a i'dlósulás útjára lépett a rádióban, gyűléseken, alkalmi szó­nokok és kinyilatkoztatok száján. Ment minden, mint a Imrikacsapás. S mikor kezdtek jönni a hírek a valóságról, hogy mi kezd megvalósulni, látták a szörnyű anarchiát, a felfordult országot, akkor tétován sóhajtottak, vagy félhan­gosan mondták: „Nem ezt akartuk." És kezdtek kétségbe esni, hogy „atyaisten mi lesz itt?!’’ De közben önmagukkal vitatkozva nyugtatták az észt és alkalommal idézték a köl­tőt „... nem lehet, hogy annyi szív, hiába onta vért, s ke­servben annyi hű kebel szakadt meg a honért”. S kavar­góit az ész, erő, az „oly szent akarat„Nem lehet” ...! ..Nem lehet” ...! — -morzsolták Vörösmarty szívtépő és világosságot gyújtó szavalt (egy évszázadot elfelejtve) ak­tualizálva. S ami október végén, november elején a szívük mélyén már nem tetszeti — ami ellen hellyel, móddal, ta­lán nem is halkan tiltakoztak volna — azt a várt virradat rózsaszínű pírjával festette be a puszta vágyakozás, hogy „ma jd kialakul... hát vannak kilengések”. Azóta pedig történt sok minden. A szovjet katonák má­sodszor jöttek el. hogy értünk haljanak. Mi (kommunisták, felvilágosult munkások és parasztok, ösztönösen gondol­kodó parasztok, világosan látó értelmiségiek, sok kisember, alkalmazott) nem vagyunk kevesen, akik erre őszintén mondjuk, hogy hála és gyász nekik, magunknak pedig... na. mondjuk ki: szégyen. De mit mondanak erre, akiknek nincs igazságuk önma­gukhoz? „Levertek bennünket" Mi azt mondjuk (és tesz- szük), — vaskézzel leszámolni az ellenforradalommal. Ők? ..Már megint üldözés folyik.” Harcolunk óráról-órára, hogy október igaz céljai mielőbb valóra váljanak, eltűnjenek, az elmúlt néhány év hibái és közben nem engedjük, hogy te­kergők, bűnözök, politikai kalandorok visszaéljenek a szo­cialista demokrácia nyújtotta lehetőségekkel, megtévessze­nek embereket. Erre a magukhoz őszintétlenek így mor­fondíroznak: „Hm. Időleges dolgok ezek a rendelkezések. Majd visszaszívják. A szocialista demokráciában már annyi jog sincs, mint egy kivénhedt polgáriban, mert még a gyü­lekezés is be van tiltva, a szólásszabadságról nem is be­szélve. Nyikkanás? — Gyorsított bírói eljárás.” Mindezt és a lobbit szinte önszuggeszcióval magyaráz­zák saját maguknak. Az ellenforradalmat „szabadságharc­nak”, az ellenforradalmárokat „szabadságharcosoknak”, a terroristákat „kilengőknek”, Mindszentyt, B. Szabót, Esz- lerházyt „hiú álmodozóknak”, a fosztogatásokat „megté­vedéseknek". a disszidálókat „szabad földre jutottak”-nak titulálják. A kormány vezetőinek nyilatkozataira, vagy beszédeire pedig így szólnak: „Ez még nem biztos.” Vagy ha keményebb hang üti fülüket: „Itt van, megmondtam előre.” Aki eddig elolvasta ezt az írást, lehet, hogy úgy gom (falja: az ilyen politikai állásfoglalásunk jópipák lehetnek, biztos ellenforradalmárok. Szó sincs róla: A fentebb leírtak az ellenforradalmárokra felmentő beszéd lehetne. Akikről sző van, akiknek önmagáikhoz még most sincs igazságuk, többségükben azok, akik ma még megjátsszak „a gondol­kodó értelmiséget”. Az nem baj, hogy soha nem voltak ér­telmiségiek, hogy legfeljebb az értelmiséghez közelálló kö­rökben mozogtak, vagy újdonsült értelmiségiek lettek va­lamelyik káderparagrafus alapján. Ez nem baj. Azért meg- játssszák mint a durikmarsot, ha már előre bemondta és a lap erre nem is jő. Elvégre tartja az ember a szavát. Az igazán értelmiség közül pedig sok óvatoskodik, köpönyeg- forgatásnak tartja, ha feladja álláspontját. Most igazodjon ki az embert Azért, nem nehéz ezt ki­bogozni. A csomó az emberi önhitegetésre, a saját igazság­ban való „biztos hitre", a csalhatatlanságra van kötve. Ne­héz erről lemondani, ha egyszer par héten keresztül bele­élte magát az ember. Mi az igazság? Az, hogy nem igazi énjüket vallják azok, akik mindebből egy kicsit talán magukra ismernek. Ok nem merik kimondani maguknak az igazságot, — bár most már tudják, vagy mindinkább tudják —. mert ugyan ki szereli ilyen egyenes módon felelőssségre vonni önmagát. Egyelőre inkább „gátlásokra”, ..fenntartásokra" hivatkoz­nak. S múlnak majd a napok, eltűnnek ezek is és csendes asszimilálódás következik. Hát igen. Ez legalább nem fel­tűnő. Ne sértődjön meg senki. Nem karrieristákról van szó. Ilyen állásfoglalással ma már nem lehet karriert csinálni. Csak azokról van szó, akik ma még önmagukat ámítják, nem merik maguknak bevallani, hogy nem hiszik, amit ok­tóberről tartanak és főleg azt nem merik kimondani, bár csak. egy mondat az egész, hogy „tévedtem, félrevezettek". Miért? Tévedni nem emberi dolog? Es helyre hozni? Az is emberi. Akkor, — ha titokban is — mi van ezen szé- gyehti való? Építsenek lakásokat a vállalatok! Tizenkét évi börtön fegyverrejtegetésért Aki százmillió fontot tékozol el évente Adoty II. WasUiftfyia fába* Emei edik a kereskedelmi dolgozók fizetése Elkészüli a bérrendezésről szóló utasítás A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a Keres­kedelmi és Pénzügyi Dolgo­zók Szabad Szakszervezete el­nökségével egyetértésben el­rendelte a kiskereskedelem, a közétkeztetés és a nagykeres­kedelem területén dolgozók alapbérének felemelését. Az utasítás értelmében a dol­gozók bérét a betöltött munka­körüknek megfelelően a szak- szervezeti bizottság meghall­gatásával úgy kell megállapí­tani, hogy a helyes bérezési arányok kialakításával az ed­dig esetleg fennálló bérfeszült­ség megszűnjék. A bérrende­zéssel el kell érni, hogy a leg­alacsonyabb fizetésű kereske­delmi dolgozók keresete jelen­tősebb mértékben emelkedjék, így például ahol az előírt bér­tételek erre lehetőséget ad­nak, az eddig 1 200 forinton alul kereső dolgozók alapbérét a lehetőség szerint legalább 12 százalékkal, az eddig 1200— 1500 forint között kereső dol­gozók alapbérét a lehetőséghez képest legalább 8 százalékkal kell felemelni. Azoknak a dol­gozóknak, akiknek prémium­mal, jutalékkal, illetőleg az ezek helyett megállapított pót­lékkal együttes keresete a kis­kereskedelemben. és a nagyke­reskedelemben a havi 800 fo­rintot, a közétkeztetésben a müszakonkint legfeljebb egy- cgy üzemegységvezető helyet­test kell beállítani. Az cgymű- szakos egységeknél vezetőhe­lyettest csak a felügyeleti szerv előzetes engedélyével lehet al­kalmazni. A pótszabadság te­kintetében az utasítás kimond­ja, hogy a kétszázmillió forint­nál nagyobb forgalmat bonyolí­tó éttermek, népbüfék vezetőit, (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött az úttörő vezetők tanácskozása Kedden befejezte tanácsko­zását a magyar úttörőmozga­lom újjászervezése érdekében a pedagógusok és az ifjúsági vezetők részére rendezett két­napos értekezlet. A tanácskozáson a részvevők egyhangúlag elfogadták a Ma­gyar Úttörők Szövetsége orszá­gos vezetőségének és országos elnöksége tagjaira lett javas­latot. A Magyar Úttörők Szö­vetségének elnöke Trencsényi- Waldapfel Imre akadémikus, ügyvezető elnöke Surányi László lett. havi 750 forintot nem érné el. keresetüket 800, illetőleg 750 forintra kell kiegészíteni. Az utasítás kimondja azt is, hogy az a) kategóriájú és a többműszakos b) kategóriájú boltok vezetőit boltigazgatói cím illeti meg, akiknek hat munkanap pótszabadság jár. Ugyanez illeti meg a legna­gyobb forgalmú áruházi osz­tályvezetőket is. A legnagyobb forgalmú áruházi osztályok ki­jelölése az áruházi igazgatóság hatáskörébe tartozik. Egyéb a á rrSri.íL::1.1“ 44)0 serlést, 180 marhát badság jár. , Az utasításban szó van a lel­tárprémiumról is. Azokat a boltvezetőket, áruházi osztály- vezetőket és helyetteseiket, akiknek működésük időtarta­ma alatt a naptári évben mindvégig hiánytalan leltáruk volt, leltárprémium illeti meg. Ehhez legalább nyolc hónapi működés szükséges. Leltárpré- mium címén a besorolás sze­rinti havi alapbérnek legalább tíz, de legfeljcbh 20 százaléka fizethető. Az utasítás külön foglalkozik a közétkeztetésben dolgozók­kal. A hosszabbított nyitva­tartási, valamint heti pihenő­napokon rendszeresen nyitva- tartó üzemegységeknél egy, a többműszakos egységenkint esznek meg hetente a baranyaiak Mekkora az a gyomor, amely ben hetenként 180 marha, 400 sertés és húsz borjú is elfér? Sőt ezen felül 90 mázsa hen­tesárut is „bevesz“?! A válasz nem nehéz: akkora, amekkora Pécs és Baranya húsfogyasztó lakóinak gyomra lenne, ha — össze tennék azokat. A húsüzemben, sokszor ké­szül ilyen cs ehhez hasunió statisztika. Kiszámították pél­dául, hogy naponta a heti több vagon hús és kilencven mázsa hentesáru, szalámi, . kolbász, füstöltoldalas, főtt húsok, stfo. Apróságokból — ezresek a főkönyvelő szerint a rezsi máris jelentősen csökkent. De vegyük egy kicsit köze­lebbről szemügyre Varga Gyu­la birodalmát! A nagy fehérremeszelt te­rem elején szerelik szét a javí­tásra váró fődarabokat. A rozs­dás csavarokat itt nem hideg­vágóval „szelídítik meg”, ha­nem petróleummal, nem dob­ják el őket, hanem egy idős inunkás megtisztítja, és nagy­ságuk szerint osztályozva a sa­rokban álló polcra kerülnek. Ott már egymásmellet sorakoz­Rozsdás csavarok, simmering gyűrűk, apróságok, mint pél­dául a kuplungkiemelő karok, nem is olyan régen még a sze­métbe kerültek a XIV. Autó-f javítónál. Senki nem csodál­kozott azon, ha a javításra be­hozott gépkocsik szétbontásá­nál hidegvágókkal estek neki a csavaroknak, a fődarabokat pedig minden különösebb vizs- gálgatás nélkül dobták az al­katrésztemetőbe. És ma? Ma már máskép van. Nem kerülnek a csavarok a szemétbe, használható alkatré­szek a MÉH-telepekre. Csoda történt? Nem, csupán;" megszervezték a munkaelőké-; szítőt, ahol Varga Gyula veze-5 tésével megmentenek mindent,; ami menthető. : Berkesden már ha­A munkaelőkészítőben mérik: gyományai vannak a fel a javításra kerülő gépko-i tejszövetkezetnek, esik hibáit, szétszerelik a javí-I Még a múlt század tásra szoruló alkatrészeit, al végén — idestova — még használható darabjait pe-: 80—90 éve — aktia­dig elraktározzák. Innét kerül; tolták az elsőt a falu a javításra váró darab a sze-J parasztjai. Abban az relőkhöz, s egyúttal a javítás-: időben a városi má­hoz szükséges összes alkatré-; gánvállalkozók fog- szeket is odakészítik. A szere-; ták össze a falusi tej- löknek nem kell alkatrészek, feldolgozást. Egy-egy után szaladgálniuk, csak sze-: ügyesebb vállalkozó- relniük. ; nak 10—15 üzeme is Amióta a munkaelőkészítő: volt. Ide hordták a fennáll, — pár hete csupán —; lejszövetkezetbe tö- ________ ; mörült parasztok a I tejet, itt dolgozták fel Az IBUSZ útlevél- és! sa*™K tú~ vizuinosztálya közli,] Be^sdet a buda. hogy a XIII. kerület Bulcsu ut-j ^Zák^íá ÍJ), szám alatti Központi ke-; hosszú éveken át. Ne­lyiségéiien február 18-tól a fel-; hezen is váltak meg fogadási idő fél kilenc órától; lőle annakidején. tizenhat óráig tart. Szombaton: "Zlfra ; seg akad a pecsvara­szünnap van. Halálesettel kap-s ffj járásban, de az or- csőlátás, s népi demokratikus: szagban is. A berkes- országokba szóló úílevélkércl-; di tejszöpctkezetből met VI. Lenin korút 9b. szám; m a ^ alatti IBUSZ irodába kell be-« részébe szállították. adui, ■ Rendszeresen küldték nak ládákban a megmentett értékek. Mit mentenek meg? Ma délután például már a nyolcadik simmeringgyűrüt mentettük meg, — mondja Var ga Gyula. — Nem is olyan ré­gen megnézés nélkül eldobták ezeket. Látszólag nem is nagy érté­kek, havonta mégis 8—9 ezer forint megtakarítással számol Varga Gyula a munkaelőkészí­tő működésével. Ennyi értéket megmenteni az elkallódástól, nem is olyan kis dolog; — mellett még közel eaer ka­rika rizsesmájas, és véres hur­ka, s többszáz rúd kenőmájas fogy el. Ez naponta átlagban hét mázsa töltelékárunak lelel meg. A húson és tölteléken kívül az üzem szállítja a város és a megye boltjaiba a füstölt- szalonnát is. Jelenleg mintegy ü0—70 mázsányi készlettel ren­delkeznek — mert naponta csak 80—100 kiló fogy. A meg­lévő mennyiséget arra az idő­re tárolják majd, amikor „na­gyobb cikk“, lesz a szalonna, amikor már bőségesen lesz mellévaló is: zöldpaprika és paradicsom; A húsüzemben most van az úgynevezett „holt szezon“, amikor a vásárlók nagyrésze az otthon tartósított húsfélék­kel él. Éppen ezt az időszakot használják M azonban arra, hogy „előre dolgozzanak”, vagyis minél több húst cs hen­tesárut, valamint félkészárut tartalékoljanak a' forgalma­sabb időimé. A hús egyrészét sózzák, pácolják, cs hordókban tárolják nyárig. Másrészét ki­csontozzák és a budapesti hű­tőháziban tartósíthatják. Egy bizonyos mennyiséget pedig gyulai kolbásznak dolgoznak fel, amiből tavasszal és nyár elején nagy lesz a kereslet. ■■■■•■■■■■■■■■■■••••a ■ aMa*aa«*iaia«Maiiv* aaaaa»waaaaa««a* Újra működik a berkesdi tej szövetkezet Svájcba és Németor­szágba. Olyan híre volt a berkesdiek tej- szövetkezetének, hogy a környéken, de még a járásban is hozzá igazodtak a sajt, vaj és túró árak. Naponta 700 liter tejet vittek a csar­nokba s a havi tej- mennyiség elérte a 21—22 ezer litert. Sőt! Emlékeznek olyan hónapra is, ami kor a csarnokos vég- elszámolásnál 25 ezer literről állított ki je­lentést. A felszabadulás után a csarnokot át­vette a földművesszö­vetkezet. majd az or­szágos tejközpont. Ez működteti még ma is. Azaz, hogy csak mű­ködtetné, mert egyet­len berkesdi paraszt sem viszi már oda a. tejet január 20-a óta. Az történt ugyanis, hogy 200 állattartó berkesdi paraszt is­mét megalakította megyehirü tejszövet­kezetét. Ez már iga­zi szövetkezet — amint a neve is mond ja — s nem a vállal­kozó teszi zsebre a haszon egy részét, ha­nem a parasztok. Egyelőre a felosz­lott termelőszövetke­zet tejcsamokában dolgozzák fel a szö­vetkezeti tagok tejét a földművé sszövetke­zet segítségével. S azóta ismét lehet kap­ni vajat, sajtot és tú­rót a faluban. Nem kell érte Pécsre utaz­ni, mint azelőtt. Csupán az a baj, hogy a régi tejszövet­kezet korszerűen be­rendezett csarnoka és feldolgozó üzeme még más tulajdoná­ban van. Pedig azt valamikor az 1920-as években a tejszövet­kezet tagsága építtette saját erejéből s így tulajdonjogilag is az övé. Itt újra készít­hetnék a márkás ber­kesdi sajtot s fogad­hatnák a külföldi megrendeléseket. En­nek csak az az aka­dálya, hogy a me­gyei tejközpont még mindig köti az ebet a karóhoz, pedig a csarnokot — tej hiá­nyában — már kény­telen volt bezáratni. Ha ismét megkap­ják a korszerűen be­rendezett feldolgozó üzemet, akkor a nye­reségből tartanak majd csarnokost. sait- mestert s az áru nagyrészét Pécsre, Komlóra szállítják. Év végén pedig a tiszta nyereségből arányosan részesedik a tejszövetkezet tag­sága. A másik nye­reség luiponta jelent­kezik majd, amikor a bevitt tejért megkap­ják a pénzt. A szövet­kezet 3 forintot fizet literenként és ezen felül savót is vihet haza minden tag,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom