Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-16 / 40. szám

mn február n NAPLÓ S Bányászaink legfontosabb feladata: isegItséget var Megyénk bányászainak mun­kájáról szóló jelentések nap- ról-napra jobb eredményekről számolnak be. Mindkét tröszt jelentősen túlteljesíti előirány­zatát, s az össztermelés már megközelíti a napi 600 vagont Igaz, ez a mennyiség lényege­sen kevesebb, mint amennyi az októberi termelés volt de bíz­hatunk abban, hogy a termelés növekedésének üteme a Jövő­ben sem fog csökkenni Bá­nyászaink többsége világosan látja: az ellenforradalom okoz­ta gazdasági nehézségeink le­küzdéséhez elsősorban az 6 munkájukra, azaz szánra van szükség. Veszélyben a további előrehaladás A termelés ütemes emelke­dése örvendetes dolog, bár­mennyire megnyugtatónak is tűnik, ezzel a gazdasági éle­tünk nehézségeinek csak egyik részét háríthatjuk eL Kétség­telen sokkal több szenünk, energiánk varr mint akár egy hónappal ezelőtt S ennek kö­vetkeztében a legtöbb üzemben teljes kapacitással termelnek, kevesebb munkást fenyeget az elbocsátás, a munkanélküliség veszélye, s mégis a további előrehaladást nagyon komoly veszély fenyegeti. S ez pedig az önköltség hatalmas mérvű nö­vekedése. Ma még kevesen tudják: annak a szénnek a ki­termelési költségei, amit bá­nyaüzemeink, a vállalatoknak, gyáraknak, kórházaknak. Isko­láknak küldenek, kétszer, »őt háromszor nagyobbak, mint október előtt A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányáiban október 23-« előtt átlag 180 forintért termel­tek ki egy tonna szenet Ma kétszer ennyibe kerül egy ton­na szén kitermelése. A komlót bányákban október előtt 269 forint volt, jelenleg pedig 543 forintba kerül egy tonna szén önköltsége. E számok világoson mutat­ják: milyen súlyos bányáink­ban a helyzet, milyen hatalmas erőfeszítéseket kell tenni azok tóber előtti helyzet megterem­téséért. Ml drágította meg ennyire a pécsi és a komlói szenet? Köztudomású, hogy a két hó­napig tartó sztrájk következté­ben a bányáink, különösen Pé­csett nagyon leromlottak. A szállító vágatok, a széntermelő és elővájási munkahelyek rend­behozása nagyon sok munkát, pénzt igényelt és ez jelentősen drágította és drágítja még ma is a szenet De drágítja más is. S ez pe­dig a teljesítmények nagymér­vű csökkentése. Ez már nem indokolt legalább Is nem ilyen mértékben. Előfordult — sőt egyes helyeken mindennapivá vált — hogy egy-egy fejtésben a norma megszüntetése után a korábbi 4—5 csillés íejteljesít- mények egy csillére estek visz- sza. Ennél is rosszabb a hely­zet az elővájási és a fenntartá­si munkahelyeken. Pécs bányán például Januárban a fenntar­tók műszakonként! teljesítmé­nye még a 20 centimétert sem érte eL Februárban valamit javult a helyzet de közel sem mondható kielégítőnek. Nem, mert az üzemi összteljesítmények álta­lában 20—25 százalékkal ala­csonyabbak, mint 1956. III. ne­gyedében voltak, a produktív és Improduktív műszakok ará­nya még majdnem mindenütt rossz s ez mind, mind drágítja a baranyai szenet Növeljük a teljesítményeket El kell ismerni, hogy a múlt­ban gyakran olyan magas tel­jesítményeket írtak elő, ame­lyeket csak a legnagyobb erő­feszítések árán teljesíthettek. Az akkori és a jelenlegi telje­sítmények közötti különbség azonban túl nagy ahhoz, hogy reális lehessen, hogy gazdasá­gos széntermelésről akárcsak beszélhessünk is. Senki sem kívánja bányászainktól, hogy a munka Intenzitását a végső­kig fokozzák, csupán annyit hogy a munkaidőt a munkára fordítsák és ennek eredménye­ként teljesítményeiket reális, a múlt év IIL negyedévének eredményét megközelítő szint­re emeljék. A kormány — munkájuk méltó elismeréseként — első­ként orvosolta bányászaink ré­gi panaszát I 35 százalékkal emelte a béreket E béremelés is kihat az önköltségre, de csak a növekedés egy részét magya­rázza: sőt ezt a bérrendezést végső soron a munka jobb megszervezésével, a teljesítmé­nyek emelésével, a termelés gazdaságosabbá tételével ellen­súlyozni kelL Ha nem Is olyan mértékben, mint a teljesítmények csökke­nése vagy a béremelés, de ki­hatott az önköltség növekedé­sére az anyagpocsékolás is. Az utóbbi időben, amíg a mun­kástanácsok és az üzemvezető­ségek nem léptek fel erélye­sen, már komoly méreteket öltött a külföldről importált Szilárd fegyelmet! Az önköltség csökkentésének, az említett hibák kijavításá­nak van egy másik igen fon­tos feltétele. Ez pedig a mun- fegyelem. Csak fegyelmezett, az ország, saját érdeküket tisz­telő bányászok értik meg mennyire égetően fontos ma és mindenkor a termelés gazdasá­gosságának biztosítása. A fe­gyelem pedig a neveléstől függ. Attól, hogy a vezetők, az idő­sebb szakmunkások milyen légkört teremtenek az üzem­ben, eltűrik-e vagy sem a ló­gást, a pocsékolást. Ma, amikor bányaüzemeinkben százával vannak új munkások, az egész kollektíva összefogása szüksé­ges ahhoz, hogy a szocialista fegyelmet megteremthessék, hogy ne legyenek naponta szá­zával Igazolatlan műszakmu­lasztók, hogy megszűnjön a je­lenlegi nagymérvű munkaerő­vándorlás, ami közvetve ugyancsak «mell a termelési költségeket Annál U tnkább fontos ez, mert „a kormány szükséges­nek tartja, hogy a termelés költségei már a legközelebbi időben legalább a korábbi, vagy art megközelítő színvona­lon alakuljanak, mert csak így hárítható el az árak általános emelkedése, az infláció". Van­nak már biztató jelek, ame­lyek azt mutatják, hogy me­gyénk bányaüzemeiben csök­kenteni akarják az önköltséget. A pécsi bányászok ebben a hó­napban tonnánként 19 forint- tal, a komlói bányászok ton­nánként 80 forinttaL Az ön­költség csökkentését célzó in­tézkedéseknek azonban csak akkor lesz hatása, ha a meg­valósításukat minden bányász teljes tudásával segíti. Az or­szág érdeke, a bányászok érde­ke ezt egyaránt meg is követe­li. Minden bányásznak világo­san kell látnia, hogy a bér­rendezés eredményeként meg­növekedett életszínvonaluk csak akkor lesz biztosítható, ha nem lesz infláció, ha nem emelkednek az árak. Márpedig ha a szén önköltségét nem si­kerül rövid időn belül csök­kenteni, az előbb-utóbb kihat a gyárak, az üzemek, a közleke­dés munkájára, szükségszerűen drágítja a termékek előállítá­sát s ennek az árak emelkedé­séhez kell vezetnie. Ez a ve­szély még elhárítható. A műszaki vezetőkre, a mun­kástanácsokra vár az a nagy feladat, hogy a bányaüzemek minden munkásának a figyel­mét az önköltség csökkentésé­re irányítsa. Az önköltség ked­vező alakulása ugyanis a fel­tétele annak, hogy a bányák munkája jövedelmezővé vál­jon, ez az alapja a bányaüze­mek önállóságának, a dolgo­zók nyereségrészesedésének. Az év végén a bányászok is szeretnének nyereségrészese­dést kapni. Éppen ezért ha a bányaüzemek vezetői, a mun­kástanácsok, ha kell szép szó­val, ha kell erélyes intézke­désekkel megszilárdítják a munkafegyelmet, megszüntetik a lógást, az anyagpocsékolást, ha a lehető legkedvezőbb fel­tételeket teremtenek a teljesít­mények növeléséhez, népsze­rűtlennek tűnő, de valójában a bányászok számára is hasz­nos feladatot oldanak meg, az f ország, munkatársaik érdeké­ben cselekszenek. Közös a cél, közös a munka a tanrendi községi tanács Háromszor tartottak földrendezést a beremendi határ« ban. Az elsőt avatatlan kezek Igen elrontották. A második még rosszabbul sikerült. S a harmadikat nem fejezték be« csak Osszcforgatták az egyéniek parcelláit. így történt, hogy Bcremcnden nem ritka az olyan tábla amcMk már három­szor is gazdát cserélt az utóbbi években, de még egyszer sem telekkönyvezték. S ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy a beremendi ha­tárban 3400 hold egyéni föld van s rajta körülbelü' 800r parcella, akkor könnyű elképzelni milyen nehéz munkája akad most a községi tanácsnak. Az is csak növeli a bajt, hogy annakidején, amikor az I. típnsu termelőszövetkezet feloszlott kiosztották ugyao r. földet, de kinek, s mennyit, az nincs bejegyezve a telek könyvbe. Bemondás után ítélkezni nagyon nehéz. S nem kevesebb, mint 540 holdról van itt is szó, A községi tanács nehéz munkával felmérte már az égés határt. Papíron fekszik, hol, milyen földdel rendelkezne! Most már csak két szakértő emberre lenne szükség, ak> tí napi munkával beoszthatná a határt, elrendezhetné a vita földkérdéseket és elsimítaná a nagy zür-zavart, ami m i uralkodik a beremendi földek körül. S éppen ez a két szakember hiányzik. Lenne ugyan egy önkéntes vállalkozó, aki Ismeri jó’ • beremendi határt, hiszen ő mérte föl a földeket, de in<n a pécsváradi járásnál dolgozik. S a siklósi járás! tanács nei talált még eddig lehetőséget arra, hogy Bacsa Imrét két hétre, hogy megoldódjon egy nagyközség földkérdés. A beremendi községi tanác-einök már többször kért- ■ járási tanácsot: segítsen. A válász: nem tudnak minder hová eljutni. Van benne sok igazság, de a helyzet ó«"’ vánja, hogy elsősorban segítsünk az ilyen nagy határú köz ségekben. ahol többezer holdról és parasztról van szó. b ahol a földek tulajdonjogának eldöntéséhez szakemberekr van szükség. [Ezúton mondunk köszönetét.. . Hoip’ minderi valójában meg . Mindig akadnak vigyázatlan, Pécsvárad községbe láhcly to tud ák oldani, a kormány ' taxi az elmúlt hetek* utasítása értelmében egy prog- ■ f-ledékeny emberek,aMk el- n Allanothan ramot kell készíteniük, s ebben «vesztenek, elhagynak valamit. meg kell jelölni, hogy milyen ; fo vannak olyanok is, akik ha kÄÄKS: I megtalálják, visszajuttatják a si költségeket reális, elfogad- ■ nlajdonosmak. ható szintre csökkenteni. E ■ Én is elvesztettem február program végrehajtása nem Jo-én, szombaton délután 15.55 lesz könnyű feladat. Valójában :Vakor lnduló Pécs_koml61 a munkástanácsok tevekenysé- ■ . „ . ,. . . J/N_ vélnie Picö nróh~ n* ■ autóbuszom a pénztárcámat 400 gének első próbaköve ez. De . ha sikerül megnyeraiök e cél j forinttal. Másnap, vasárnap érdekében a munkások döntő ; reggel 7 órakor a lakásomon többségét, akkor nem vitás, ; hiánytalanul visszakaptam a — hogy az eredmény sem marad «kocsi kalauzától. Ezúton mon- lyére. eL A bányaüzemek vezetői, : dók érte köszönetét: bárcsak Ezúton munkástanácsai ebben a mun- ■ mindenki ilyen becsületes len- kában már számíthatnak az !ne. M. F. tossz állapotban vo. hogy hetekig nem lehetett ve közlekedni. A lakosság kérés re felhívtam telefonon a vér. 26. sz. Autóközlekedési VátU lat igazgatóját, kérve, hogy nem üzemképes kocsi helve küldjön másikat. Az igazoal közölte, hogy a fennálló áruin és alkatrészhiányból szárma? nehézségek megnehezítik a ír- gos kérés azonnali teljesítésé Ennek ellenére napokon beli új taxi került a régi, rossz lu. egyre erősödő üzemi MSZMP szervezetek támogatására is. A közös összefogás pedig min­dig meghozza a gyümölcsét. Mesterialvi Gyula Hosszúké tényj szeretnénk köszörű: tünket kifejezni a figyelme és gyors intézkedésért. VARGA SÁNDO! v. b. elnök. Hasznos növényünk: a komló Orvosolják a bakonyai bányászok panaszát Felszabadulás előtt öltött a ki) íróidról importalt a telepített « sok-sok panasz hagyta i műszak után a bányában ön bányafa pocsékolása. Pécsbá- £ ÍVj“írt . ff2 holddal együtt nemsokára [hagyja ti még ma is a bakonyai szegyülemlett derített talajvíz nyal, István-aknai példákkal iS£kÍ! harminc hold- termését szállít- ; bányászok ajkát. Kint az erdő ben kell megmosakodnlok. A lehet bizonyítani, hogy egyes vájárok, csillések 2.40 méteres bányafát daraboltak fel azért, hogy haza vihessék. A Jövőben Is szigorúan meg kell akadá­lyozni az ilyesmit, de nemcsak a bányafával, hanem egyéb anyagokkal, különösen a villa­mos energiával és a sűrített levegővel kell nagyon takaré­koskodni, mert ezek is önkölt­ségnövelő tényezők. fontos nyersanyagát. 1954-ben a bárt állami gazdaság 10 holdat telepített a mohácsi út mentén. Két év múlva a lány- csóki termelőszövetkezet Is kö­vette példáját és hamarosan zöldellt a komló a szövetkezet­ben. S hogy a Jövőben még ke­vesebb gondot okozzon a kom­ják a Pécsi Sörgyárnak. j Szépén meghúzódó kis üzem­éi komló-betelepítés után a •ben, ahova még járt út is alig második évben már terem és jj vezet, ugyanis majdnem min­tsem ritkák az 50-60 éves tö- ; ^ ideiglenes jellegű s hí­vek sem. Érdemes termelni, izony nemcsak a kényelmet, mert mázsájáért 4400 forintot • hanem elég gyakran még a leg­fizetnek az állami gazdaság- [elemibb tisztálkodási feltétele­ink. Egy holdon 3—4 mázsa [két is nélkülözni kell. A lég­terem. Tavaly például a bári ; meglepőbb, hogy a bányászok gazdaság átlagos termése 3 [számára nélkülözhetetlen für- 16 importja az államnak, a bá- mázsa első osztályú komló volt [dési lehetőség sincs megfelelő riak még telepítenek ti* hol- holdanként len biztosítva. A bányászoknak meretes, hogy Kant nem ta­níthatta trascendentalls dia­lektikájának konzekvenciáit, mert az szembekerült volna a keresztény teológia istenbi­zonyítási módszereivéL Hasonló tényeket, mint pél­dákat még számtalan meny- nyiségben idézhetnénk. A kö­vetkeztetésünk ennek alapján csakis az lehet, hogy a tudo­mány'eleddig a politika szol­gálója volt, és társadalmi funkcióját az osztály, illetve a pártérdekek szabták meg. A helytelenül értelmezett pártérdeknek a tudományra gyakorolt feltétlen hatása ve­zetett hazánkban is azokhoz a torz képződményekhez, ame­lyekről a XX. kongresszus után a történelem, közgazda­ságtan, filozófia és a .pedagó­gia területén már szó volt. Itt felmerült a kérdés: szük­ségszerű velejárója-e a tudo­mányos igazság elferdítése a trásadalom fejlődésének? Jó­zan emberi ész úgy gondolja: nem szükségszerű. Hogy menyire nem szükség- szerű a mindennapi politikai érdekek kritlkátlan befolyása a tudományos munkára, azt negative mutatja ennek káros hatása, pozitlve pedig társa- ■ rlalmi rendszerünk eszmei, Ideológiai alapja. Ez utóbbi azt jelenti, hogy mivel a kor­szak uralkodó világnézete a taaterialianus, ez már egy­maga is kifejezi, hogy a szo­cializmus viszonyai között a tudományos gondolatnak nem lehetnek olyan korlátái, mint az olyan társadalmi rendsze­rekben, ahol az uralkodó ideo­lógia — az idealizmus. Annak ellenére, hogy ha­zánkban a dialektikus mate­rializmus volt az uralkodó ideológia, amely állítólag min­den tudományos, kulturális és politikai cselekvésünknek fun­damentumát képezte, a tudo­mányos Igazság sorsa némely esetben mégis súlyos helyzet­be Jutott Ennek oka kétség­kívül nem az Ideológiai ala­pokban keresendő, hanem ma­gával ezzel az ideológiával Is szembekerülő politikában. Érthető, hogy az érdekeltek féltve őrzik tudományukat az olyan politikai befolyástól amely a tudományos igazság­gal egyező dialektikus mate­rialista filozófiának is ellent­mondott. Mégis indokolt-e a párt beleszólása, un. elvi irá­nyítása a tudományos életbe? Történelmünk néhány éves tapasztalatai feltétlenül azt a választ teszik logikussá, hogy nem. Viszont van egy ugyan­csak tényekre alapozott meg­győződésünk, az t. i., hogy pár­toktól, osztályoktól, független tudomány nem létezik. Milyen legyen az álláspontunk mind­ezek alapján? Csakis az, hogy a tudományinak és politikának kapcsolata szükségszerű, de ez a kapcsolat fordítottja kell legyen az eddiginek. Ne a tu­dományos igazság igazodjék a politikához, hanem fordítva: a politika igazodjék a tudomá­nyos igazsághoz. Ez a Jogos óhaja minden olyan embernek, áléit egyaránt érdekel úgy a ’pxúitika, mint a tudomány. Mert hogyan el­lenőrizheti eljárásának helyes­ségét az a politikai hatalom, amely a tudomáty ellenőrző szavát, az ész vétóját már ele­ve elfojtja. A tudományok mű­csodálkoznl való sincs, ha a szocialista állam is megkö­veteli az általa finanszírozott és fenntartott egyetemektől, hogy szocialista világnézetre neveljék az ifjúságot. A* utóbbi évek pedagógiai gyakorlatában sok félreértésre adott okot az „oktatás“ és a „nevelés" pedagógiai elve. é# általáncs Iskolától kezdve, egé­szen az egyetemig hangozta­tott elv, hogy csak akkor vég­zünk p>edagógiailag értékes munkát, ha hallgatóinkat az bakonyai bányászok szerint ez még nem is volna olyan nagt' baj, ha ez a víz megfelelő me leg lenne. Sajnos nem mindif az. Az elmúlt hetekben — ami­kor még javában tombolt e tél — az is előfordult, hogy befagyott a vízvezeték s nem, hogy meleg, de még hideg víz sem volt. így a bányászok kénytelenek voltak porosán, piszkosan hazautazni. Persze előfordult olyan eset ts, hogy ................... .....................................«««; olyan forró víz zúdult a bányá­ge . akik szót emelnek az egye- {’zok nyakába, hogy hajnem térni tanszabadság mellett, ; a szennyel együtt a semmi egyébtől nem határol- ■ borukét is lemosta. ják el magukat, mint a múlt- J Hogyan lehet ezt ban sokat emlegetett átpoliti- [ A dolog egyszerű. A hányd« zálástóL A tanszabadság nem :ból érkező vizet egy tartályba jelentheti a burzsoá ideológia i qyűjtik össze s ez alá tüzet kritikátliam befolyását Az a : raknak. Csupán a fűtőtől függ tény, hogy a közgazdaságtan [a víz hőmérséklete. Hát bl- és a filozófia területén Ismer- ■ tony nem valami modern meg- tetni fogjuk a polgári irányza- : oldás. tokát is, még nem jelentheti. | ^ ««m változtatnak hogy ezek az elvek fognak • rajta? meggyökeredzeni, a hallgatók ; A ^^srt Helfer Alajos tudatában. A Jól átgondolt, j bányamérnök elvtárs válaszol. tárgyilagos, eszmei bírálat nyo- * . , „ „ . mán fog kialakulni az a tudó- : A mi üzemünk nagyon velői bármennyireMs tisztában oltott tananyag«! keresztül, ^ónve»8 világnézet amely* té~ • sokáig kutató jellegű volt. Ad- vammalk azzal a ténnyel, hogy vi.i6sndzetre neveljük. Sem a TökS&ilT?érinél ’ «"fc « kutatások rém pedagógia, sem a politika ?oy^dSekS matenúüsl \»*** «*"*»*■ l*™,1 ft a tudományos igazság felette áll a képzelt politikai igazság­nak, a gyakorlatban mégis mindig saemelött kell tarta- nlok az állam érdekelt Az egyetem nem adhat men­levelet az olyan társadalomtu­dományi nézeteknek, melyek­nek kanzekvanciói szembeke­rülnek a szocializmus elméle­tével és gyakorlatával. Ez az állami prarancs nem holmi „szocialista specialitás“, — egyetlen burzsoá állam sem engedi meg, hogy tudomány elmén olyan tanokat hirdesse­nek, melyek a polgári állam­rendszer elleni elvi és politikai állásfoglalásra kényszerítenek. Ha a burzsoá állam megköve­teli a maga egyetemeitől, hogy a kapitalizmus szája-fze sze­rint neveljen, akkor semmi szempontjából nem értékes az az iskolai munka, amely tar­tózkodik levonni a világnézeti következtetést az oktatott anyagból. Az Ilyen Jellegű ne­velés nem hasonlítható az évé­ts világnézetet eredményezi. : netn ^ komolyabb Az érdekeltek többségében [beruházásoknak A létesitmér helyeslésre talál a kormány : "JJj* f* ké­azon igyekezete, hogy egy ké- | a fűtrd„ő iS' Ah?™ szülő egyetemi törvényben rög- csoport üzemmé fej­zítse az ec ve térni élet és » no- ' odott, úgy ragasztottunk egy­ken át agyonkompromittált éSwSb ImnesoLt ke- l*W ré*zt a fürdőhöz is. Tud­„átpolltizálási" Jelszóhoz. Nem “ * ^ kapcsolat .ke- . hogv a jelenleffi fürdß a retelt. De ez nem mehet túl j követelményeknek távolról azokon a határokon, amelyeket | sem felel meg, de ez nemcsak a tudomány és a politika év- ?a mi hibánk. arról van szó, hogy „vörös­sarkot” illesztünk az óra anya­gába és ezzel eleget tettünk a szocialista nvelési követelmé­nyeknek! Az oktatás és neve­lés dialektikus kapcsolatát a pedagógusok által Ismert her- barti „nevelőoktatás” értelem­ben kell felfogni, amely azt jelenti, hogy az oktatott anyag­ból szükségképpen kell utalni annak világnézetformáló jelen­tésére. Az egyetemi oktatók többsé­azázados kapcsolata létrehozott és amely korlátokat a prole­tárdiktatúra viszonyai között az ideológiai osztályharc tör­vényei szükségszerűen elénk állítanak« Takács tősrSÖ tanszékvezető egyetemi docens, Az üzem új. modern fürdő­iének ugyanis már a múlt év­ben el kellett volna kés rill ni. Az építkezések elmaradása miatt azonban csak ez év má­sodik felében lesz kész. Addig is, hogy a jelenlegi áldatlan állapotot megszüntethessük, az épülő új fürdő mellé ápri­lis 1-ig egy ideiglenes fürdőt építünk,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom