Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-03 / 29. szám
2 N A P E 6 1957 PEBRT7Ä* S ' Törvényerejű rendelet (Folytatás az 1. oldalról.) berek kaphatnak, akiknek földjét 1919. szeptember elseje után tagosítás, föld- rendezés, közérdekű Igény- bevétel útján vagy más módon, kártalanítás nélkül Igénybcvették. Kártalanítás címén a dolgozó parasztok, továbbá a mezőgazdasági szakemberek legfeljebb tíz, dolgozó kisemberek legfeljebb egy kát. hold csereingatlant kaphatnak, azonban a kártalanítandó személyek, valamint a velük közös háztartásban élő családtagok tu1 a jdonában, haszonbérletében vagy bármilyen- címen használatban levő összes földterület a kártalanítás beszámításával a 25, illetőleg az egy kát, holdat nem haladhatja rrii — t" r "«orban a kevesebb földdel rendelkező, nagycsalá- dú igénylőket kell kielégíteni. Csereingatlan hiányában pénz- kártalanítást megállapítani nem lehet. Azok részére, akik földjüket az államnak 1951, augusztus elseje után felajánlották vagy elhagyták, csak abban az esetben lehet földet visszaadni, ha a kártalanítások rendezése után még marad 25 kát. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő állami tartalékterület. A rendelet ugyanakkor leszögezi, hogy épületeket megtarthatja, kőte les azonban az épületet megvásárolni, vagy használatáért bért fizetni. A rendelet hatály ba lépése előtt kártalanítás nélkül igénybevett, lebontok vagy egyébként megsemmisült épületekért kártalanítás nem igényelhető. az állami tartalékföldek használatára kötött klsha- szonbérleti szerződéseket a szerződésben megállapított határidó előtt kártalanítás vagy földvisszaadás céljából megszüntetni nem szabad. Rendezi a törvényerejű rendelet a dolgozó parasztoktól és dolgozó kisemberektől 1949. szeptember elseje után tagosítás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján, vagy más módon kártalanítás nélkül Igénybevett bel- és külterületen lévő, nem nagyüzemi gazdasági épületek használatát is. Eszerint, lla az épület nincs termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, intézet, Intézmény vagy vállalat tényleges használatában, azt eredeti tulajdonosának kell visz- szaadni. Nem adható az épület vissza, ha az igénybevételt követően harmadik személy azt megvásárolta. A termelőszövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, Intézet, intézmény vagy vállalat a tényleges használatában lévő ilyen f ebruár 28-ig kell a kérelmet beny újtani Kártalanítási, Illetőleg földvisszaigénylési kérelmet csak az ingatlan volt tulajdonosa vagy özvegye terjeszthet elő és azt 1957. február 28-áig a föld fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságához lehet benyújtani. A községi végrehajtó bizottság határozata ellen az érdekeltek tizenöt napon belül fellebbezhetnek a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságához. A földtulajdon és föld- használat rendezése folytán bekövetkezett változásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított kilencven napon belül a telekkönyvben és az állami, földnyilvántartásokban át kell vezetni. A közérdekű Igénybevételekről és a folyamatban lévő kisajátítási ügyek felülvizsgálatáról a rendelet akként intézkedik, hogy a termőterület védelme érdekében felül keli vizsgálni a közérdekű Igénybevételeket és a folyamatban lévő mezőgazdasági ingatlant érintő kisajátítási ügyeket s ha a körzérdokű létesítmény megvalósítására nem került sor vagy az Igénybevétel a szükséges mértéket meghaladja, a felszabaduló területet állami tartalékföldnek kell minősíteni és az erre vonatkozó szabályok szerint hasznosítani. Legfeljebb öt hold földet lehet vásárolni Intézkedik a rendelet az ingatlanforgalomról és haszon- bérletről is. Magánszemélyek vétel, ajándékozás vagy csere útján mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát a járási mezőgazdasági osztály engedélyével szerezhetik meg. Engedélyt kell adni az élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozók részére. Ideértve a mezőgazdasági szakembert is öt katasztrálls holdnál nem nagyobb föld tulajdonjogának megszerzésére, feltéve, hogy földlcrü- lete a megszerzett földdel együtt nem haladja meg a 20—25 kát. holdat. A földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személy által megszerezhető földterület nagysága nem halad hatja meg az egy kát. holdat, összefüggő zárt terület esetén az egy kát. hold négyszáz négyszögölet. A föld tulajdonjogának megszerzése szempontjából egy kát. hold erdő vagy termo szőlő, illetőleg gyümölcsös öt kát. hold mezőgazdáság! ingatlannak felel meg. Ez utóbbi rendelkezést azonban nem lehet aLkalmazni abban az esetben, ha a földműveléssel, nem élethivatásszerűen foglalkozó személy szerez Ingatlant a megengedett határig. Kimondja a rendelet, hogy magántulajdonban lévő és termelőszövetkezet vagy termelői társulás használatában nein álló földjét bárki haszonbérbe adhatja, illetve részes művelés útján hasznosíthatja. A haszonbérelhető terület élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek esetében a 20—25 kát. holdat, nem élethivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek esetében az egy kát. holdat nem haladhatja meg, figyelem- bevéve a tulajdonában lévő haszonbérelt vagy egyébként használt összes mezőgazdasági területet Is. Egy kát. hold erdő vagy termő szőlő, illetőleg gyümölcsös ez esetben is öt kai hold mezőgazdasági ingatlannak felel meg. Állami gazdaságok és termelőszövetkezetek területi korlátozás nélkül vehetnek földet haszonbérbe. A haszonbérleti szerződés feltételeit a felek a polgári jog szabályai szerint szabadon állapíthatják meg. A Szerződés érvényességéhez hatósági jóvá hagyás nem kell, a szerződés írásbafoglalésára és bejelentésére vonatkozó kötelezettség azonban továbbra is: érvényben marad. A termelőszövetkezetbe bevitt haszonbérelt földek után az 1956—57 gazdasági évtől kezdődően a termelőszövetkezet köteles a földtulajdonos és a belépő tag között szerződésben megállapított haszonbért fizetni. Ha a haszonbérlet Időtartama lejárt és a tulajdonos a haszonbérletet meghosszabbítani nem kfván- jn, részére az állami tartalék- földből lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű őserdőidet kell adni, A törvényerejű rendelet a továbbiakban kimondja, hogy a gazdálkodási területek megfelelő kialakítása céljából, Önkéntes megállapodás alapján, b termelőszövetkezetek, termelő: ársulások és állami gazdaságok egymással és a magántulajdonban levő, — termelőszövetkezet vagy termelői társulás használatában nem álló — földek tulajdonosaival l kölcsönösen megegyezhetnek a használatukban illetőleg tulajdonukban levő földek kicserélésére. Csak bírói úton lehet valakit birtokából kimozdítani A rendelet hatálybalépése után azt, aki valamely mezőgazdasági ingatlant tulajdon, haszonélvezet, haszonbérlet, vagy más jogcímen használ (kivéve a kisajátítás, a rendkívüli veszély Idejére való ideiglenes igénybevétel és a jelen törvényerejű rendeletben, más törvényben vagy törvényerejű rendeletben megállapított eseteket) csak a bíróság határozata alapján lehet az Ingatlan birtokából kimozdítani. A rendelet hatálybalépése után keletkezett, a mezőgazda- sági ingatlan tulajdonjogával vagy használatával kapcsolatos mindennemű jogvita — ha a törvény vagy törvényerejű rendelet kivételt nem tesz — a bíróság hatáskörébe tartozik. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Szc&átyoztáU a Uikütdelisl káiUéfr&Uel A kormány rendelétet adott ki a közszolgálati alkalmazottak belföldi kiküldetésénél felszánlllliatö költségekről. A közszolgálatban álló hivatalos kiküldetés (külszolgálat) teljesítésekor egységesen nahi 31 förlilt napitUjfa (élelmezési költségre) Jogosultak, A rendelet hatályba lépésével a külszolgálat! mcgküiunltöztetés megszűnik. a kiküldetésben töltött id8 kiszámításánál a menetrend szerinti közlekedési eszközök menetidejéhez indulásnál és érkezésnél egv- egy további órát lehet ügyeimbe venni. Szállás-költség elmén szállodában vagy vendégszobában történd elzatéka seáHittbaiö fel. Az ilyen tat« tös kiküldetést a dolgozóval a kiküldetés kezdete etott közölni kell. Nem Illeti meg szállásköltség azokat. akiknek a kiküldő szerv ingyenes szállást biztosít. Ebben az esetben csak a tényleges költség számítható fel. A tartós kiküldetésben levő dolgozók a négyhetertkSttti haza- és visszautazás költségeit Is felszámoltatják. Uven utazásoknál — ha az út személyvonat használatával n bégy órát meghaladja, vagy a dolgozó száz w-métevn*' ......... 0b távolságra utazik — gyorsvonat Vehető igénybe. szállásolásnál a vendéglátói jtrtjd tarifa szerinti igazolt szállási get, magánszállás Igénybevételénél városokban napi 20, községekben napi 15 forint síállásköpséggt lehet felszámítani. EZ az Összeg a fűtési időszakban napi öt—öt forinttal emelhető. Ugyanazon helyiségben harminc napot meghaladó kiküldetés esetén a 91-Ik napjától kezdve a szállásköltség ötven száA kormány felhatalmazza a munkaügyi minisztériumot, UogV a vállalati dolgozók költségeit a jelen rendelet alanel- Velvel, VnlatHlht áz egyes területek (mezőgazdaság, magas- és mélyépítőipar, stb.) sajátosság ólnak figyelembevételével, a Szik- szervezetek Országos Szövetségével és a pértZÜevmiHIstíérlommal egyetértésben külön szabályozza. HÍREK A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat Deák utcai 45-ös számú bútorüzletébe újabb bútor szállítmányok érkeztek. A Német Demokratikus Köztársaságból egy vagon konyhabútor jött, ezenkívül szombaton befutott egy vagon magyar gyártmányú konyhabútor is. Ezeket a bútorokat elsősorban a baranyai bányászok kapják utalványra a bányászcllátásl keretre. Összesen 700 000 forint értékű bútort kapnak a bányászok. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki a földreformmal és telepítésekkel kapcsolatos korlátozások megszüntetéséről és a megváltási ár Magyar jegyzék az osztrák külügyi hivatalhoz A külügyminisztérium sajtó- osztálya közli: A Magyar Népköztársaság bécsi követsége folyó év január 31-én jegyzéket juttatott el az osztrák külügyi hivatalnak, amelyben megállapítja, hogy nem tartja kielégítőnek a 14. évüket ugyan már betöltött, de a magyar törvények szerint még kiskorú gyermekek haza tel építésé ügyében az osztrák külügyi hivatal által adott kúria, elutasító választ. A külügyi hivatal elutasító álláspontja megakadályozza a magyar hatóságokat abban, hogy a magyar családok egységének fenntartására irányuló kötelességüket teljesítsék. A jegyzék végezetül leszögezi, „a magyar hatóságok a hazatérő kiskorúak ellen semmiféle megtorló, vagv megkülönböztető intézkedést nem fognak tenni azon a címen, hogy azok az október 23-át követő eseményekben fegyveresen résztvettek" és felkéri az osztrák külügyi hivatalt fent említett elutasító álláspontjának felülvizsgálására. megállapításáról. Ugyancsak törvényerejű rendeletet adott ki az Elnöki Tanács a magán- személyek által megvásárolható mező- és erdőgazdasági földterületek felső halárának megállapításáról. A Magyar Történelmi Társulat két évvel ezelőtt Ráesett alakította meg a történészek déldunántúli első csoportját. Az elmúlt év őszén azonban hasonló csoportok alaku'tak meg Tolna, Somogy, Zala és Veszprém megyében is. Az öt megyében most több, mint félszáz helytörténész munkVko- dtk Dél-Dunántúl történetének feltárásán és megírásán. Nemsokára sor kerül első évkönyvük kiadására, amelyben tizenhárom nagyobb tudományos értekezés jelenik meg. Az évkönyv a feudalizmus, a kapitalizmus és a népi demokrácia koréból közöl gazdaság- és társadalomtörténeti, ^ jogtörténeti, munkásmozgalmi és haladó hagyományokat megvilágító politikai természetű írásokat Pécsváradon hosszú ideig senki sem jelentkezett véradásra. Az utóbbi hetekben azonban egyre többen jönnek Pécsre, hogy a véradóállomáson életmentésre felajánlják vérüket. Pénteken újabb négy Véradó jelentkezett Pécsvárad- ról és ezzel a pécsváradl véradók száma tizenkettőre emelkedett. ■é Október óta sokat hal« lünk a hazafiságról. Hol így, hol úgy. November közepetáján például viszolyogva hallgattam, hogy a munkástanácsok egy külöttgyűlésén az egyik szónok így beszélt: — Gazember, aki nem adja utolsó csepp vérét is o haza szabadságáért, a függetlenségért, a magyarságért. S mondott még egyebeket is, amelyekhez hasonlót az október előtti időben talán egyedül a „Hannibál tanár úr" című film szereplőitől hallhattunk. Amolyan igazi „talajgyökeres” dolgokat. De aztán megkérdezte valaki: — Mondja csak, van fegyverei — Nincs —* tiltakozott Ijedten, — nem is lesz. Én nem fogok fegyvert.,. (Az ilyen hazafiaknak Kossuth egyszer azt találta mondám, hogy az első csepp vérüket szeretné látni.) Persze, mit Is várjunk a zavaros idők alkalmi szónokaitól? Megdöbbentő volt azonban, hogy majd két hónap múltán szinte ugyanezt hallottam a helybeli Irodalmi élet egyik képviselőjétől, akinek a véleménye n művelt pécsi értelmiség körében mindig mértékadónak számított, széleskörű műveltségre valló kritikáit tanulmányait írók és nem írók mindig haszonnal olvashatták. „Vesszen, ha kell hatmillió magyar, de a maradik négymillió Igazán magyar tegyen!” Ezt kiáltotta hévvel, ■ nem hiányzott az a kijelentés sem, hogy fegyvert nem Szándékozik fogni, TermészeteHAZAFFYAK ÉS PETŐFI sen a négymillió kő2ött kíván maradni, Nem két emberről van szó. Ea a nemzetlszínű magyarkodás eléggé elterjedt, mondhatnám, divattá vált október óta. Mint ahogy divattá vált Petőfit idézni. De csak a nemzetiszínre pingált Petőfit, s nem azt, aki így mennydörgőt! haragosan a hazaszeretetről szájalókra: „Meddig tart ez őrüli hangzavar még1 Meddig bőgtök még a hon nevében? Kinek a hon mindip ajkain van, Nincsen annak, soha sincs szívében!” Nem szívesen emlékeznek hangos hazafiaink arra a Petőfire, akit barátja, Egressy Gábor figyelmeztetett: „Egy gondolat bánt engemet: Agyban, párnák közt halni meg!” Ezt mondád egykor. Az emberek jogosítva voltak, a martiusi napok után téged a harezosok élén látni, a csaták tűiében”. S nem hiába, Petőfi nem tagadta meg szavalt. Ment meghalni a csatatérre, ahol a szabadságért küzdöttek „plrolsó arccal és piros zászlókkt.l, a a zászlókon eme szent jeltzóvalt Vllágszabadság!” Nehéz felháborodás nélkül hallgatni, amint az Amerika Hangja, a Szabad Európa, az angol rádió adásaiban megszólal egy-egy „volt magyar" és éPPe*1 Petőfivel próbálja igazolni tetteit. Fnczi Endrét, az Irodalmi Újság volt szerkesztőjét hallgattam nemrég, amint kenetteljes képmnutatás- sal vallotta magát Petőfi követőjének — az amerikai rádió európai adásában, miután átlépett a határon. „Meddig bőgtök még az ő nevében Eszemágában sincs persze arra biztatni az előbb említetteket, hogy — mint Petőfi — szavaik szerint cselekedjenek. Nem. Dobják csak sutba elcsépelt szólamaikat, feledjék el, tegyenek úgy, mintha sohasem modták volna, Zavaros Időkben megbocsátható a zavaros beszéd, még ha károkat okozott, még ha sokakat félrevezetett is. Próbáljanak inkább — ha késve Is, de még mindig nem későn — józanul gondolkodni és legyenek jó hazafiak. Ez az, amit kérni szeretnék: legyenek jó hazafiak. Szeressék a hazát, mert ha igazán szeretik, akkor azt fogják tenni, ami valóban a haza javát, a haza népinek érdekeit szolgálja. Ma nem hősködésre van szükség, hanem tettekre, gazdaságot teremtő, alkotó munkára. Arra, hogy helyrehozzuk az ország gazdaságát és a múltbeli hibákat kijavítva egészséges, erős, állandó fejlődésre képes szocialista országgá tegyük hazánkat. Hazaszeretetről beszélni és az ország gazdasági gondjaira legyintett! — ez nem más, mint a részeges ember magatartása, aki úgy szereti a családját, hogy csak könnyekig érzékenyülve tudja emlegetni, de azért a keresetét elissza. A munkások és parasztok túlnyomó többsége könnyen meg Is találja feladatát, tennivalóit. Kételyek leginkább az értelmiségieket gyötrik. Okkal. Nemcsak nyolc év alatt látott hibák miatt, — bár ezek önmagukban Is okot adtak a kételkedésre, s tetejébe még ezeket az amúgyis elég nagy hibákat manapság csak felnagyítva, eltúlozva és rendszerint egyoldalúan emlegetjük, — hanem azért Is, mert a nyolc év sehogysem lehetett elég ahhoz, hogy új értelmiség nőjön fel, de még ahhoz sem, hogy a régi a korábbi évtizedek sokféle hatását le tudja küzdeni magában. Uj, jobb utat keresne az értelmiség, de csak a régit ismeri. Ez az oka annak, hogy október óta, sőt már október előtt Is csak ezt hallottuk: „valami más kell az eddigi helyett", de hogy ez a „valami más” ml legyen, arra nem kaptunk választ. Nem is „valami más” kell. Azt kell folytatnunk, amit 1945-ben elkezdtünk és a további években folytattunk — megtisztítva az Időközben elkövetett hibáktól és azok következményeitől. Ezt kell elfogadnunk, ha nem akarunk tévútra kerülni. Hazafiságról és hazafiakról beszélve nem kerülhetem meg a függetlenség kérdését, Sokszor hallunk róla, s többnyire a „tiszta és teljes függetlenség” értelmezésében. Nem akarom a marxizmus idevágó tételeivel bizonyítani, hogy a „tiszta és teljes függetlenség” egyszerűen képtelenség, inkább hadd hivatkozzam mai, nyugati példára. Az angol és amerikai rádió nekünk, magyaroknak Igen melegen ajánlja a körömszakadtáig való harcot a teljes függetlenségért. De ugyanezek a rádióadók egyre gyakrabban közölnek olyan szellemű kommentárokat, amelyek szerint Anglia külpolitikájában „nem ragaszkodhat a régi értelemben vett függetlenséghez”. Magyarül: Anglia, bár nagyhatalom, kénytelen politikájába Amerikához Igazodni. Macmillant, az új miniszterelnököt éppen azért dicsérik, mert figyelem- beveszl ezt a követelmény^ A mi politikánk sem lehet független a nemzetközi erőviszonyoktól. Nem azért, mintha nem szeretnénk a függetlenséget, vagy feltétlenül csak függő viszonyban éreznénk jól magunkat, hanem azért, mert reális politikát csak az adott helyzet alapján lehet folytatni. Helyzetünket pedig az határozza meg, hogy országunk szocialista ország, amely mind politikailag, mind földrajzilag nem is tartozhat máshova, mint a többi szocialista ország közé. S mivel a legerősebb, legtapasztaltabb, legtekintélyesebb szocialista ország a Szovjetunió, kétségtelen, hogy elsősorban vele kell szövetségben és Jóbarátságban élni. Éppen függetlenségünk is szabadságunk követeli, hogy így tegyünk. Persze sokan vannak, akik előtt nem népszerű az Ilyen érvelés. Akadnak, akik szívre- ható, de egyébként ködös frázisoknak szívesebben' hisznek. Még annakidején, a zajosabb novemberben kaptam is névtelen levélkét, amelynek szerzői udvariasan „moszkoVlta söpredéknek” tituláltak és kilátásba helyezték, hogy „közszemlére tesznek”, dehát ez sem új dolog. Már szézegy#éhány éve is előfordult. Sőt éppen Petőfi Sándorral, hogy ismét csak rá hivatkozzam, akit ma annyian Igyekeznek félremagyarázni é* saját szólamaik fémjelzésére felhasználni, ö maga írja le szabadszállási választási harcának egy jelenetét: „A jel meg volt adva, mindenhonnan tódultak felém, s több, mint száz torok bőgte körülöttem: >— Ez a hazaáruló, ez az akasztófáravaló muszka spion, a ki el akarja adni az országot; szaggasd szét, üsd agyon! —• Megálljotok polgárok, kiálték, hagyjatok szólni, hadd igazoljam magamat! Nem hagyjuk szólni, agyon ütjük!.,,* Körülbelül éppen eny- nyl joggal nevezik nyugaton ma Is „moszkovltáknak” azokat, akik felismerték a haza igazi érdekeit. S éppen ezért semmi okuk a szégyenkezésre, mert nem attól lesz hazafi valaki, hogy annak nevezi magát vagy annak nevezi más, hanem attól, amit a haza érdekében teszj Mészáros Ferenc V» I
