Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-16 / 40. szám
4 NAPLÓ 1957 FEBRUAR 1« Nyugati j Qwxsascufyok j Eutanasia T. C. Boyd angol munkáspárti képviselő Javaslatot terjesztett az alsóház elé az emberölésről szóló törvény módosítására. Boyd azt javasolja, bogy az emberölés bizonyos eseteiben az eutanasiát (a fájdalommentes, kegyes halált) alkalmazzák büntetésként. így például, ha a tettes korlátozott bcszámíthatóságú, akkor csak »nem szándékos emberölésért" lehetne elítélni és' a halálos ítéletet „kegyesen“ hajtanák végre. A képviselő azonban nem magyarázta meg javaslatában, hogy az új kivégzés! mód mennyiben lenne .^kegyesebb" mint az eddigi. Hipnózis n dohányzás ellen Henry Blythe angol hipnotizőr hanglemezeket terjeszt, amelyekkel állítólag le tudja szoktatni „pácienseit“ a dohányzásról. A hanglemezekhez mellékeli saját fényképét, amelynek hipnotikus tekintete „könnyű hipnózisba“ helyezi a nézőt. Amint ez az állapot beállt, a hanglemezről Henry Blythe hangja azt szuggerál- ja a hallgatónak, hogy nem is kívánja a dohányzást s arra Inti, nehogy a dohány teljes elhagyása után lógó orral Járja a világot. A hanglemez ezek kel a szavakkal ér véget: ,iMost ismét felébredhet". Blythe azt állítja, hogy a hanglemezzel közvetített kezelés ugyanolyan hatékony, mint a személyes. Halált okozott az elromlott Fred Muggs nyugdíjba vonul ... Szóval nyugdíjba vonul az Öreg Fred! Hát ez érdekes, nagyon érdekes. KI gondolta volna, bogy ilyen hamar végeszakad ragyogd pályafutásának!,.. Persze — ilyen a sztár-sors ... Bocsánat Ön nem ismeri Fredet? ... Nem ‘tesz semmit kérem, megtörténik... Mindenesetre tessék megengedni, hogy a Paris Presse l'Intransigeant alapján bemutassam a nevezett • úriembert. • Fred Muggs — egy négy és fél• esztendős csimpánz s egyben a tvilág leghíresebb majma. Jelenleg ! súlyos betegségben szenved és gon- ! előzői, Manclla és Roy Waldron, ! Itamseyban (USA) lévő tízszobás • lakosztályában féltve ügyelnek rá, Shogy betartsa az orvosi előlráso- » kát. • Fred az NBC elnevezésű ameri• kal televíziós állomás és a film • révén tett szert a hírnévre. Mű• vészeié a tObbi között abban áll, Í hogy ért ötszáz szót, számol, zongorázik és kártyát oszt. A majmok j közül első Ízben neki Jutott osz- jtályrészül az Is, hogy — felségsér- tés cmlen az angol alsóházban támadták (lévén hogy a koronázási híradó kellős közepén néhány pillanatig reklámokat adott elő.) Fred Muggs — mint minden jól nevelt sztár — megfelelő anyagi javadalmazásban részesül. Hetente — gondozőlval együtt — csekély félmillió franknyi Jövedelemből kel! tengetnie életét. Egy hét alatt ezer levelet kap. utazásait külön ; vagonban bonyolítja le, s a leg- Sjobb szállodában száU meg. Az i említett tízszobás lakosztályán Kí- ! vili Chevrolet gépkocsija van és • ruhatárában 450 öltöny között váltogathat ... S Jelenleg, betegsége miatt, való- jszfnílleg hosszú Időre visszavonul. • Utóda a 1? hőnapos Cocomo — ál- • utólag hasonló pályafutás előtt ! áll... Ezek ntán mondja még valaki, hogy nincs Jó dolguk a majmok- Snnk a korlátlan lehetőségek orszá- • gában... !” é-a -n kipufogócső A délolaszországi Pontosában egy gépkocsin elromlott a kipufogócsőre szerelt hangfosó. A nagy zaj megrémített egy öszvért, amely menekültében feldöntött egy telcfonpóz- nát. A telefonpózna Antonio Cttlnlello fejére esett és halálát okozta. A riporter és a távvezeték Amerika nyugati .részéin egy kis városkában elszakadt a magasfeszültségű távvezeték. A helyi lakosság köréből senki sem merte bántani gondolván, hogy a drótokban áram van. Amikor a szakadásról a helyi lap főszerkesztője értesült, azonnal a helyszínre küldött két újságírót! És miért kettőt? — kérdezték meglepetten a riporterek! Miért? Azért, ha van áram a drótokban, a másik még megírhatja jelentését és egyben a nekrológot Is." — hangzott a szellemes és a vidék mentalitásának megfe- le’ő válasz. Mi fiiság; a filmstúdiókban? Í A HUNNIA FILMSTÚDIÓBAN befejezték a ..Bakaruhában" aimü mfltm matermi felvételeinek forga- stdsdt. Folynak a „Csigalépcső" és • „Ldz" próbafelvételei. * : „REUMA- CÍMEN az Egészéég- ; ügyi Minisztérium megrendelésére iüj klsfilmet készítettek, amely a I sok szenvedést okozó betegségről, ; annak megelőzéséről szól. A fűimet Basüldes Abrts írta és ren- Idézte, Somló Tamás fényképezte. : * I A SZOVJET FILMSTÚDIÓK 2957- • ben 87 művészt filmet készítenek. • A tervek kOzOtt a polgárháború i évelt megörökítő nagyszabású tOr- íténclmt film Is szerepet. A telepi ! filmstúdió „Igazság" című alkotá- • sában az ukrán népnek a szovjet • hatalomért vívott harcát eleveníti •fel. Több mint SO flirrt témáját hl- •rcs irodalmi müvek adják. Fllm- • forgatókönyvet írnak például A. S Tolsztoj „Golgotha”, Solohov l „csendes Don" és Puskin „A ka- • rrltdny leánya" című müvébOl. ISzámos filmet külföldi szakembe- S rek bevonásával, közös alkotásként ; készítenek el. : BETTE DAVIES egy amerikai Ifllmben Mária Terézia csdszárnöt ! fogja alakítani a közel jövőben. F elvevőgéppel AfoiUa Számtalan vadállat él még Afrikában, de sajnálatos, hogy lassan-lassan beszorulnak a védett területekre, az úgynevezett rezervátumokba és az állatkertekbe. A fekete földrész végeláthatatlan szavannáinak felerészéből ugyanis valósággal eltűntek a vadállatok — az erősen megnövekedett vadbőr-kereslet miatt. így hát annak a néhány német filmesnek, akik a vadállatok életéről filmet készítenek, a védett területen kellett sátorfájukat felütniük, hogy feladatukat végrehajtsák. E területen tilos a vadászat, a vadállatok éppen ezért gyanútlanul, minden félelem nélkül közelednek az emberekhez. Kiváncsion bámul a filmfelvevőgép lencséjébe a keletafrikai zsiráf, és az elefántról Is kiderül, hogy szétterpesztett füle és kinyújtott ormánya ellenére — ami támadó szándékára vall — csak egy fényképfelvételhez áll modellt. (Jobboldali képünk.) A német filmesek a szavannák állatcsordáinak fényképezéséhez könnyű teherautóra praktikus facmolvényt építettek (alsó képünk). Erre áll fel munka közben a két operatőr, teljes felszerelésével, a filmfelvevőgéppel és az ágyúhoz hasonló teleobjektíwel. Innen könnyen kilátnak a magas fű közül, sőt — ahol a fű és a cserjés nem túlmagas — a menekülő bölényeket is üldözhetik. Csak az átkozott földlyukak okoznak sok gondot, mert a vezető csak néhány méterről látja meg őket Ilyenkor képtelenség hirtelen fékezni, tehát a gépkocsi operatőröstül, felszerelésestül beleszáguld a lyukba, tekintet nélkül az autótengely érzékenységére, ü . MSSE* . fe'), i Gondolatok a hetedik művészetről Je mdáUatai A világ legnagyobb filmrendező- francia: neve Jean Renoir. CHARLIE CHAPLIN A felvevőgépeknek, mint a filmezés egyik legfontosabb tényezőjének, alkotó szerepet kell Játszania és összhangban kell lennie a filmről alkotott rendezői elképzeléssel. FRANK VODOP1VEC Jugoszláv felvételező Ezt a filmet („Diktátor”) a világ zsldöl számára készítettem .., Látni akartam a szépség visszatértét... Nem vagyok kommunista... egyszerű ember vagyok, aki látni 1 szeretné, miként teremtik meg a világon az igazi demokráciát, az Igazi szabadságot, távol ettől a pokoli elkülönüléstől, amely ma a világot mérged ... Megismertem a megaláztatást, A megaláztatás olyasmi, amit nem lehet elfeledni. Megaláztatás alatt értendő , nyomor és a kétségbeesés Is. Szívem legmélyén nem érzek különbséget köztem és a szerencsétlen legyőzött és szenvedő emberek között. CHARLIE CHAPLIN Őrület lenne, ha (a filmet) nem trklntenők művészetnek. Képzeljük el, milyen nagy lett volna Shakespeare öröme, ha Ismerte volna ezt az álomnak testet adó masinát... JEAN COCTEAU francia akadémikus ... A „Mennyország”-nak nevezett Jelenet nyUvánvalóan egyike a filmművészet legizgalmasabb és legtisztább lapjainak. Tökéletes stílusbeli egyensúlyával és egyszerű lírájával a kifejezésnek olyan tisztaságát és az érzelmeknek olyan romlatlan nalvságát tárta fel, amilyenre csakis a zseni képes ... LUIGI ROGNONI, filmesztéta, a „Kölyök” című Chaplin filmről. Filmhírek Nemrégen a lengyelek a franciák közreműködésével rendkívül jólsikerült fesztivált rendeztek Rene Clair francia filmrendező munkáiból. Úgyszólván minden jelentősebb művét bemutatták. Az egyik elóadáson Hene Clair személyesen Is megjelent. * Az ellnait év végén a Szovjetunió hat városában rendeztek finn filmhetet. A filmhéten a finn mS- vészküldöttség Is rétztvetf. Bemutatták „A szép Inkerl", „Igazságszolgáltatás", „Merész kislány"i „Vetélytársnő" és a „Gyufa mögött" című finn Rímeket. A francia tájékoztatási miniszter feloldotta a „Bel ami" betiltását. amely egy éve akadályozza a film franciaországi bemutatását. Humphrey Bogart ismert amerikai filmművész a napokban rákbetegség következtében ötvenkét esztendős korában elhúnyt. A kiváló jellemszínész legjobb alakításait a John Huston-rendezte filmekben adta. így például az „Aranyásók”-ban — amely Trauen nagy művéből készült —, valamint „A máltai sólyom"-ban, a „Csendes Óceánon át" című filmben, a „Largó szigeté"-ben és az „Afrika klrálynOfé"-ben. Az utóbbiért „Os- kar-dijat" kapott. Ezen fcfuílJ három ízben kiérdemelte az amerikai filmakadémia elismerését is. EDGAR POE: ' V ‘ ej art iMi ' Fordította: BABITS MIHÁLY V. Most azt is. láthattam — fölösleges mondanom, milyen borzalommal —, hogy alsó széle csillogó acél félholdat formált, melynek egyik szarva a másiktól körülbelül egy lábnyi távolban volt: a szarvak fölfelé görbültek, s a félhold alsó éle láthatóan oly éles volt, mint a beretva. Amellett tömömek és súlyosnak is látszott, mint egy beretvakés, élétől fölfelé szilárd és acélmasszává vastagodva. Nehéz bronzrúdon függött, s az egész alkotmány sziszegett, amint lengve szelte a levegőt. Nem lehetett kétséges tovább előttem a sors, melyet a szerzetesi kínzó-zseni számomra készített. Az inkvlzítorok közegei rájöttek, hogy tudomást szereztem a kútról. — Kútról, melynek borzalmainál nem szánhattak csekélyebb büntetést a magamfajta vakmerő renitensnek — a Kútról, mely képe volt a Pokol kútjának, s melyet a kósza hír és minden kínzás-mesterségük Ultima Thuléjának tekintett. A kútbazuhanást a legelőre láthatatlanabb véletlen folytán kerültem ki, s tudtam, hogy a meglepetés, — kínok csapdájába ejteni az áldozatot — fontos részét tette e tömlöcbeli kivégzések groteszk fantasztikumának. Miután nem estem bele magamtól a mélységbe, a démoni tervben nem szerepelt többé az, hogy belelökjön: s így — nem lévén egyéb alternatíva — más, szelidebb pusztulás 14 EDGAR POE: várt re ám. Szelidebb! szinte mosolyogtam kínjaim között, mikor e szónak Ilyen alkalmazására gondoltam. Ml célja volna beszélnem a halálénál nagyobb borzalom hosszú-hosszú óráiról, míg leeső acél zuhogó rengéseit számláltam! Hüvelykről-hüvelykre, — vonal- ról-vonalra — körömhegynyi esésekkel, amelyeket csak évszázadoknak tetsző Időközök múltán lehetett észrevenni — szállt lejjebb, s egyre lejjebb! Napok múltak — s valóban lehet, hogy több nap múlt el, — míg oly közel ért fölém lengésében, hogy félős szelével meglegyezett. A kifent acél szaga tolakodott orrlyukamba. Imádkozni kezdtem — kifárasztottam az eget Imáimmal, hogy gyorsabban, gyorsabban szálljon le! Majd különös őrület fogott el, s hosszasan próbálgattam erőszakkal följebb emelni magam, a rettenetes Pallos éle alá. Aztán hirtelen lecsillapodtam, és úgy hevertem ott, mosolyogva a csillogó halálra, mint a gyermek valami ritka Játékszerre. Közbejött a teljes érzéketlenségnek egy újabb Intervalluma is; rövid volt: mert mire visszatértem az életbe, az Inga leereszkedése nem tett észrevehető haladást. De lehetett hosszú Is; mert tudtam, hogy démoni hatalmak figyelik ájulásom, s kényük szerint szüneteltethették az inga-mozgást. Es fölocsúdvn fáradtnak is éreztem magamat — óh! kimondhatatlanul fáradtnak! — betegnek, gyöngének, mint valami hosz- szú koplalás után. Még e szörnyű napok agóniája közt Is az emberi természet táplálékot kívánt. Fájdalmas erőlködéssel nyújtottam ki balkaromat, amennyire kötelékeim megengedték, s birtokba vettem a csekély maradékot, amit a patkányok meghagytak. S amint egy falatkáját ajkamhoz emeltem, egyszerre megrohanta lelkemet egy kibontakozni kezdő gondolata az örömnek — a reménynek. Pedig ml közöm lehetett nekem a reményhez? Mondom, csak félig megformált gondolat volt — sokszor vannak ilyen gondolatai az embernek, amik sohasem érik el teljes formájukat. Ereztem, A KOT ES AZ INGA IS hogy öröm, hogy remény van benne; de éreztem azt la, hogy elfulladt, még mielőtt kialakult volna. Hiába küszködtem, hogy végiggondoljam, hogy visszahódítsam. A hosszú szenvedés majdnem megsemmisítette minden rendes lelkierőmet. Gyengeelméjű voltam és tehetetlen. Az inga lengésiránya testem hosszával derékszöget adott. Láttam, hogy a pengének szívem környékét kell átmetszeni. At fogja reszelni ruhám darócát, aztán visszaleng és megismétli vágását újra meg újra. Dacára Ijesztően tág kilengésének — mely harminc láb Is megvolt, vagy még több már — s dacára esése sziszegő erejének, mely akár e vasfalakat is átszelhette volna, eleinte több percen keresztül munkájának egyetlen eredménye az lesz, hogy ruhám szövetét reszeli. S ennél a gondolatnál szünetet tartottam. Nem mertem továbbmenni tűnődésemben. Makacs figyelemmel időztem e ponton — mintha e veszteglés által meg is állíthattam volna ebben az acél leereszkedését. Kényszeri- tettem magam rágondolni a félkörű penge hangjára, amint a szövetet átmetszi, — arra a különös, borzongó érzésre, melyet a daróc éles köszörülése kelt az idegekben. Annyira elmerültem e haszontalan képzelődésekbe, hogy a fogam vásott és vacogott tőlük. Lefelé, — megállás nélkül, egyre lefelé szállt közben a Penge. Vad örömöm telt, ereszkedése lassúságát, lengése gyorsaságával szembeállítani. Jobbra, balra, tágan és szélesen — egy kárhozott szellem szításaival' de a szívem felé egy tigris lopózc lépteivel! Fölváltva kacagtam vagy üvöltöttem, amint egyik vagy másik elképzelés lett agyamban uralkodóvá. Lefelé, — halálos biztossággal, kérlelhetetlenül lefelé! Három hüvelyknyire vibrált már mellemtől! Kétségbeesve, dühüdtén küszködtem, hogy kiszabadítsam balkaromat. (Folytatás a keddi számban.)
