Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-16 / 40. szám
2 NAP L ö 1957 FEBRUAR 1* Eredménytelen volt az ügynökök munkája A magyar tengerészek hűek maradtak hazájukhoz A belügyminisztérium tájékoztatási osztálya közli: AZ IMPERIALISTÁK a magyar tengerészeket sem hagyták ki számításaikból akkor, amikor a Magyar Népköztársaság megdöntésére latba vetették minden erejüket. Meg akarták bénítani a magyar kereskedelem tv seri hajózását. Ügy gondolták, hogy az 1956 október 23-i események meghozták ennek kedvező előfeltételeit. A hazájuktól- távollevő magyar tengerészeket is megkörnyékezték Ígéretekkel és nem ritkán fenyegetésekkel, rémhírek özönével rá akarták bírni árra, hogy elhagyják munkájukat, a magyar hajókat, hazájukat. Az aljas propagandamunkájuknak csak azoknál a tengerészeknél volt eredménye, akiket megtévesztett a hazánkban lezajlott eseményekről szóló imperialista híradás. amelynek előkészítését és gyakorlati végrehajtását a budapesti amerikai követség hazánkban jól ismert, volt katonai attaséja, Kovács ezredes irányította. Kovács ezredesnek sikerült kihasználnia azt a kedvező lélektani pillanatot, amikor a hazájuktól távollevő magyar tengerészeket a Magyarországról szóló nyugati híradások nem kevéssé megzavarták és sokukat meg is félemlítettek, ugyanakkor az un. szabad országok pedig káprázatos ígérgetésekkel halmozták el őket, hogy rábírják hazájuk elhagyására. A tizenegy magyar tengerész ilyen előzmények után kért és kapott menedékjogot a beiruti amerikai konzultól; Ami sikerült Kovács ezredesnek és társainak a „Debrecen" hajón, nem sikerült többi hajóinkon. alaposan meg kell szűrni, hogy valamennyire is megközelítsék az igazságot. Az események hallatára nem riadtak meg így nem fordultak vissza, hanem folytatták a tervbe vett útjukat, amely nem kevés meg lepetéssel szolgált számukra. Például Piraeusban, amikor a? olajozó kikötőben horgonyt vetettek, három hatósági személy, több tengerészkatona kíséretében a hajóra ment és rá akarták bírni a hajó személyzetét, hogy disszidáljanak és kérjenek menedékjogot a hatóságoktól. Ezt a személyzet kereken visszautasította és így azok kénytelenek voltak dolguk végezte nélkül eltávozni, bár az Amerika Hangja erről pont ellenkező híradásban számolt be. A Szabad Európa az események első napjaiban világgá kürtölte, hogy a magyar kereskedelmi tengeri hajók személyzete elhagyta hajóit, többek között a „Budapest“ nevű hajó személyzete is menedékjogot kért és kapott a „szabad“ országokban. Az igazság az A „BUDAPEST* tengerjáró hajó személyzete az októberi eseményekről Alexandriában értesült. A hírek hallatára ösz- szeültek és megvitatták az eseményeket, amelynek során arra a megállapodásra jutottak, hogy minden külföldi hírt A HAJÓ személyzete és parancsnoksága becsülettel kiállta a próbát és példát mutatott a hazaszeretetről, hitet téve hazafisága mellett, valóban a szabad hazát választották és szerencsésen, bár hosszú viszontagság után ismét visszatértek Magyarországra, szeretteik körébe. hogy volt ugyan egy-két olyar magyar tengerész, aki felült az imperialisták ígérgetéseinek, illetve az olyan rémhíreknek, amilyeneket például a Görögországban kiadott és e magyar hajósok között elterjesztett különféle röplapokon terjesztettek és nem kevesebbet hazudtak, mint azt, hogy Magyarországon az oroszok csoportosan, fogják el a ma- , gyár fiatalokat és SzibériábB rabszolgának hurcolják őket. Az ilyen és ehhez hasonló Vita a gyermek- szervezet jövőjéről A Magyar örszemcsapatok Szövetsége országos tanácskozást rendez, ahol pedagógusok, úttörőház-igazgatók és a gyermekek nevelésével foglalkozó szakemberek mondják el véleményüket s döntenek a gyermekszervezet jövőjéről. A kétnapos tanácskozás hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szabad Szakszervezetének szék házában. © Megalakul az M SZUSZ motoros szakosztálya A Szabadságharcos Szövetség székházában (Pécs, Megye u. 20) február 18-án, hétfőn délután 5 órakor a társadalmi motoros sportvezetőség tartja alakuló ülését. Feladatuk lesz a motoros sport fejlesztése, versenyek betervezése és megrendezése. A társadalmi motoros sportvezetőséghez a következő megyék tartoznak: Baranya, Somogy, Tolna és Zala. Kérik a pécsi Zalka Máté motoros klub tagjait, a Dózsa motoros szakosztály vezetőségét és mindazokat a motoros sportolókat, akiket a motoros sport érdekel, hogy az alakuló ülésen vegyenek részt. MSZHSZ megyei titkársága Tanácsülésen beszélték meg Eilenden a földrendezést Azt mondják, hogy még nem volt ilyen tanácsülés Eilenden, mint a szerdai. Először a kis tanácsteremben akarták megtartani, de a parasztok egyre csak gyülekeztek a tanácsháza előtt. Végül is több mint százan töltötték meg az iskola tanhazúg hírverésnek hatásárr j termét. hagyta el egynéhány magyar; A nagy érdeklődés oka, hogy tengerész a hajóját. A „Debre-j a tanácstitkár beszámolt a mi- cen“ nevű hajónk 11 dolgo-; nisztertanács legutóbbi határozóját is megtévesztette a nyu-I zatáról, mely intézkedik a föl- gati propaganda hírverése; dék rendezéséről, vlsszaadásáMegkezdődött a bíróságok vezetőinek országos értekezlete ról, a sérelmezett parasztok kártalanításáról. Mind olyan kérdés, amelyik érinti a parasztok nagy többségét A beszámoló röviden tárgyalta a rendelet egyes pontjait s ezt követték a felszólalások, észrevételek és kérdések. A legtöbben azt szeretnék, ha visszakapnák régi földjüket, a tagosítás és rendezés előtti területet, vagy még korábbi időkre szeretnének visszamenni. Ez azonban lehetetlen. S ha most felforgatják újra az ellendi határt, isimét csak lesznek sérelmesek, ; akiknek a panaszát majd nem ■lehet orvosolni. E Számos, korábban leadott Pénteken délelőtt az újvárosháza nagytermében megkezdődött a budapesti és a vidéki bíróságok vezetőinek kétnapos országos tanácskozása. Az értekezleten megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Mtín- nich Ferenc, ott voltak az igazságügyminisztérium vezető sérelmét orvosolni. Helytelen lenne továbbá, ha most megbolygatnák a kialakult táblákat, a nagyüzemi gazdálkodás előfeltételeit. Ezért nem teljesíthető minden tekintetben az ellendi parasztok kérése. Azt azonban ígéri és biztosítja a kormány, hogy a föld- rendezés a jogos sérelmek lehetőségszerinti orvoslása után többet nem zaklatják a parasztokat különféle határrendezésekkel. A jövőben biztos lehet a paraszt, hogy amelyik parcellán elvetette a gabonát, ott is aratja le. Egyéni sérelmek is előkerültek. Toka bácsi és Simon Mihály istállóját sok éven át a termelőszövetkezet használta. Annakidején úgy állapodtak meg, hogy a két gazda nem kap bérleti díjat. Helyette a ter;vagy betagosított területen munkatársai, a társhatóságok j ugyanis már új gazdák dolgoz- képviselői. Inak. Bérbevették, művelés alá Dr. Kovács Kálmán, az igaz- I fogták és fáradtságot fektettek ságügyminiszter első helyette- "bele. Szerződésüket felbontani sének megnyitó szavai után ■ törvénysértés lenne. Ha lejár a melőszövetkezet köteles rend- dr. Nezvál Ferenc, az igazság- I kishaszonbérleti szerződés és ben tartani és tataroztatni az ügyminisztérium kormánymeg- I felszabadulnak a földek, akkor istállót. Ezt a termelőszövetbízottja tartott beszámolót az ■— s ismét csak a törvények kezet elfelejtette. Most a két időszerű politikai és igazság- Iszigorú betartása mellett — le- paraszt kéri a megállapodás ügyi feladatokról. Ihet majd egyes gazdák jogos betartását ! Stuvimjl JllikLés Tp ebruár 16-án lenne hetvenöt éves, s mdr húsz éve ha- lőtt Surányi Miklós, a két háború közti magyar irodalom egyik jelentős prózaírója. Életének és írói pályájának számos szála köti megyénkhez és városunkhoz, illő, hogy mi pécsiek és baranyaiak különös tisztelettel és kegyelettel gondoljunk rá születésének 75. évfordulóján, amikor művei ismét olvashatókká váltak. Felsőmindszenten ma is áll a ház, amelyben született. Érettségi után a pécsi jogakadémiára iratkozott. A végszigorlatok letétele nélkül Máramarosszigetre került megyei levéltárosnak. Itt talált tápot nagy történelmi érdeklődése, filológus hajlama, s itt bontakozott ki írói tehetsége. 1916-ban jelent meg első regénye, ennek sikerén felbuzdulva a fővárosba költözött, napilapok munkatársa lett. később csak az irodalomnak élt. Első regényei közül többnek választotta színhelyévé a pécsi és baranyai tájat (Cantate, Noé bárkája). Pécs lelke igazán 1931-ben érintette meg. Az ekkor megalakult Janus Pannonius irodalmi társaság élére elnöknek hívták meg, s ettől kezdve — bár a fővárosból — sok gonddal és szeretettel buzgólkodott az irodalmi decentralizáció, a vidéki irodalmi élet felvirágoztatása körül. A pécsiek ekkor ismerték meg igazán Surányi Miklós írói érdemein kívül egyéniségének rokonszenves vonásait. Surányi Miklósnak, az írónak elsősorban történelmi regényei jelentősek. Ezekben mélyebb nemzeti és társadalmi problémákat érint, és művészibben ábrázolja azokat, mint a kortárs írók közül pl. az egykor oly népszerű, de erősen stilizáló Gulácsy Irén, vagy az életrajzi regény-gyáros Harsányi Zsolt. Surányi történelemlátása mélyebb és igazabb, mint az övék. — Surányi remek portréfestő, mesterien jellemzi alakjait, igazán élő, hús-vér emberekkel népesíti be regényeit. Igen erős a drámai érzéke, műveinek legértékesebb fejezetei a színpadra kívánkozó párbeszédes jelenetek. (Több drámát is írt!) Ha van is történetszemléletében sok hamis, elavult vonás, de a magyar múltat mindig erős nemzeti érzéssel szemléli, s történelmünk nagy katasztrófájának az idegen elnyomást, a német mételyt tartja. 1936. június 23-án hajnalban érkezett meg Pécsre Su- rányí Miklós halálhíre Csathó Kálmán író táviratozta meg: „Surányi Miklós ma éjjel félkettőkor meghalt.” (tt) Nyugodt öregkort a szentegátiaknak is ! Tegnapi számunk ban ezzel a címmel adtunk hírt a Porcelángyár harminchárom nyugdíjba menő munkásának búcsúztatásáról. Az ő boldogságuk, a dől gos évtizedek után járó megérdemelt pihenésük felett érzett öröm is arra késztet, hogy az illetékesek figyelmébe ajánljam a Szentegáti Kísérleti Gazdaság harminckét 65—70 év közötti dolgozójának jogos kérelmét. ezerholdjain, és fizették a megjáró illetéket az akkori nyugdíjintézetnek. 1945 tavaszán mélyen földbe vert karók jelezték a cselédkor pusztulását; egyéni gazdák lettek valamennyien. Az akkori rendelet értelmében 10 évig megszakíthatták munkaviszonyukat s nem vesztik el nyugdíjjogosultságukat. Pergessük csak vissza az éveket! Pendelyes gyermekkoruk óta ették a mezőgazda- sági cselédek keserű kenyerét báró Biedermann 1950—51-ben meg alakult a kísérleti gazdaság. Tagosítás és önkéntes földfelajánlás után javarészük az állami gazdaságban vállalt munkát. Ismét mezőgazdasági munkások lettek. Igenám, csakhogy ekkor új rendelet lépett életbe: öt évre szállították le a munkamegszakítás idejét, tehát nem ismerték el többévtizedes mun kájukat. S most öreg fejjel, reszkető kézzel dolgoznak, holott nagyon, nagyon megérdemelnék a pihenést. Szeretnék, ha hamarosan Szente- gáton is búcsúztatás lenne; harminckét derekas munkában megöregedett do'go- zónak kívánhatnánk jó pihenést, nyugodt öregkort — ajándékozás és borral teli poharak koccanása közepette. Nagy Imre miniszterelnöki tevékenysége (2.) O De Nagy Imréék még *-'• tovább mentek ég elfogadták a választások sürgős kiírásának követelését. Vajon abban a légkörben, a kommunisták elleni terrorakciók, a pártházak elleni támadás légkörében, az ellenforradalom demagógiájának légkörében mi egyebet jelentettek volna a választások, mint a hatalom átjátszását a burzsoá pártok kezébe. Ez a lépés teljes kapituláció volt az ellenforradalom erői előtt. való szembehelyezkedés Nagy Imréék a semlegesség formális deklarálásával, a Varsói Szerződés egyoldalú törvénytelen felrúgásával megtették ezt is. Arra nem is hivatkozunk, hogy Naigy Imréinek nem állott jogában felmondani a Varsói Szerződést, mert azt az országgyűlés iktatta törvénybe. Es valójában egy ország, ahol a hatalom várományosai (sőt részben már nyílt birtokosai) olyan erők, akik ENSZ- csapatok (tehát angol, amerikai csapatok) megszállását követelik, nem rossz befektetés az imperialisták számára. De a történelem arra tanít, hogy ami jó az imperialisták számára, az semmiképpen nem lehet jó az egyszerű emberek számára. kezményeként — sem számottevő fegyveres erő, sem számottevő szervezett politikai bázis nem volt. A fegyveres erők olyan elemek vezetése alatt állottak, mint Maiéter, Király vezérőrnagy. Ezenkívül fegyverben állottak a különféle ellenforradalmi csoportok, olyan elemek vezetésével, mint pl. Dudás, a hírhedt szélhámos, Szabó József, a volt csendőr, stb. így is volt. Egymásután támadták meg a pártházaikat, fogtak el és gyilkoltak le vadállati kegyetlenséggel ismert kommunista vezetőket, de Nagy Imrének, a kommunista miniszterelnökinek ez ellen egyetlen szava sem volt! Hová vezetett ez az út? egy ilyen kormány élére az amerikai kormány Mindszenty bíborost tartaná megfelelőnek; A miniszterelnöki szók e várományosa rá is szolgált a bizalomra, és ismert rádióbeszédében már nyíltan, mint bukott rendszert említette a népi demokráciát. Csupán azt vizsgáljuk meg röviden, hová vezetett volna ez a „semlegesség”, mit tartogatott a jövő egy ilymódon „semlegesített” Magyarország számára. A. De nemcsak az ország *** színe előtt tett engedményekről van szó. A parlamentet elárasztották a legkülönfélébb személyek és küldöttségek, mindegyik megrakodva pontokba-szedett különféle politikai és gazdasági követeléssel. Előkerültek a Horthy-rendszer letűnt figurái, herceg Eszterházy, Takách- Tolvay tábornok, Horthy-tisz- tek és csendőrök régi egyenruháikban, a koronaőrök, palotaőrök, testőrök, stb. Nagy ím- réék az ilyenfajta elemek közvetlen nyomása alá kerültek és a „rend helyreállítása" érdekében szinte válogatás nélkül elfogadták követeléseiket. GJ Az ellenforradalom előtti behódolás szerves része volt a szocialista országokkal A legelső lépés a szovjet csapatok kivonása volt, amely Budapestről már meg is történt. Márpedig, az ellenforradalmárokat egyetlen tény, a szovjet csapatok jelenléte késztette — úgyahogy — bizonyos „mértékletességre”. A szovjet csapatok kivonulása után semmi nem gátolta volna őket abban, hogy a kezükben levő kulcspozíciókon keresztül az USA reakciós körei által Inspirált régi tervük szerint — nyíltan kezükbe vegyék a hatalmat. A kapitalista körök nem is titkolták, hogy „fantáziát” látnak Magyarország helyzetének ilyetén alakulásában és a legkülönbözőbb kölcsönöket, hiteleket ajánlották fel. Márpedig a kapitalista jól megnézi hová teszi a pénzét! Amerikai orientáció, vagy éppen megszállás esetén — senki előtt nem vitás, — szó sem lehetett volna a szocializmus építéséről. A magyar és a külföldi tőke járma visszakerült volna népünk nyakába. De az új háború veszélye is igen közelivé vált, hiszen az imperialistáknak éppen mint a szocialista országok közé beékelt haditámaszpontra volt szükségük hazánkra. Vajon az ilyenfajta „semlegesség” a Nagy Imre-csoport által fennen hangoztatott szocialista demokrácia megteremtésének útja volt-e, vagy a szocializmus felszámolásának útja? Erre a kérdésre nem nehéz felelni. Egyetlen józan ember sem gondolhatja, hogy a szocialista demokrácia megteremtésének nem a szocialista országok baráti közössége a támasza, hanem az amerikai imperializmus. Igen tanulságos, ahogyan G. Cole, az oxfordi egyetem szociális és politikai elméletek tanára Nagy Imre szerepét szemléli a „New Statesman and Nation” c. angol lapban: „Nagy Imre ... nem mutatta semmi jelét annak, hogy képes lenne a felkelők fő csoportjait kormányának elismerésére .késztetni. Minél inkább igyekezett kormánya alapját kiszélesíteni a legkülönfélébb irányzatú politikai személyek felvételével, annál kevésbé volt képes eredményes vezetést adni. A százszázalékos reakciósok olyan erőseknek érezték magukat, hogy egyszerűen nem vettek tudomást róla”. Mi volt a tényleges szerepe a Nagycsoportnak ? A kezükben ekkor már — a sorozatos engedmények követMiért tartották meig mégis Nagy Imrét a miniszterelnöki székben? Azért, mert számukra igen előnyös volt, hogy meghúzódhattak egy kommunista miniszterelnök mögött és így némileg leplezhették, hogy az események egyre nyíltabban ellenforradalmi Jelleget öltenek. így igyekeztek bekötni a hazai és külföldi haladó erők szemét. Tudták, hogy Nagy Imrétől nincs mit tartaniok, mert előretörésüket meg sem igyekezett gátolni. Valóban Bármennyire behódolt is Nagy Imre az elleni orrada- lominaik, pozícióját nem szilárdíthatta meg. Egyre jobban előtérbe kerültek azok az erők, akik elérkezettnek látták az időt a hatalom nyílt megragadására. Napirendre került egy Mindszenity-kormány megalakítása. Ez a lépés persze nem volt független az amerikai Imperialisták terveitől, akik be akarták takarítani a Magyar- országra szabadított emigránsokra költött százmillió dollárok termését. Igen szemléltetően mutatja ezt Streibertnek, az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala főnökének október 31-én New-Yorkban tartott sajtóértekezlete, ahol a következőket mondotta: „Nagy Imre kormányát az amerikai külügyminisztérium csak átmeneti kormánynak tekinti. Amerika vaskezú kormányt vár emigráns politikusok részvételével, mely gyökeresen szakítani tud a kommunista rendszerrel és képes megtisztítani az államapparátust. Mindezek után Magyarországot visszavezeti a nyugati táborba." Streik bort azt is kijelentette, hogy Ide vezetett Nagy Imréék tevékenysége A becsületes kommunisták nem nézhették tétlenül, hogyan válik hazánk az ellen- forradalom vadászterületévé. A kormány szocializmushoz hű elemed szakítva a Nagylmre- csoporttal, megalakították a Forradalmi Munkás-Paraszt ty i 'y Kormányt és a szovjet csapatok segítségét kérték az ellenforradalom leveréséhez. Nagy Imre azzal tetézte be egész tevékenységét, hogy lövetett a szovjet csapatokra és az ENSZ hez fordult a szocializmus meg védéséért harcbaszálló erők ellen. Ehhez a lépéshez nem kell kommentár. Harcot hirdetni a szocializmus sorsát megmenteni képes egyedüli erő ellen és a kapitalistákhoz fordulná segítségért, ez már lep- lezhetetlen elárulása volt a szocializmusnak. De bármilyen megdöbbentő Is ez az árulás, nem meglepő Nagy Imre eeész október-novemberi tevékenységének ismeretében. Az az út, melyen Nagy Imre akkor elindult, szükségszerűen ebbe a szakadékba torkollott.
