Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-07 / 32. szám

4 NAPLÓ 1957 FEBRUÁR 7 Egészség — orvostudomány DÉLÉN GYAKORIBB A SZAMARKÖHÖGÉS. MINT ÉSZAKON A* Egészségügyi Világszer­vezet Jelentése szerint a leg­veszélyesebb fertőző gyermek- betegség a szamárköhögés. Kü­lönös sajátossága, hogy a déli vidékeken sokkal elterjedtebb, mint északon. Míg Svájcban például a halálozási arányszám 100.000 emberre számítva mind­össze 0.0. Guatemalában 110.2. AGY-FOTÖ A bécsi pszycholőgial klini­kán tökéletesítették azt az el­járást, amelynek segítségével filmre lehet venni az agyban végbemenő vérkeringési és egyéb folyamatokat. ÜJ KÉSZÜLÉK AZ IDEG­IZOMBETEGSÉGEK MEG- ALLAPITASARA A szovjet orvosi műszeripa­ri tudományos kutatóintézet univerzális készüléket — elektromos Impulzátort szer­kesztett, amely lehetővé teszi az ember idcglzomrendszeré- nek elektro-dhtgnosztlkai vizs­gálatát. Az elektromos impulzátor segítségével megvizsgálhatják, mennyire Ingerlékeny az élő szövet különböző áramok hatá­sára. így az orvos megállapít­hatja. hogy sérült-e az Ideg- Izomszövet, majd később a sé­rülés okát és helyét is. Az új készülék előnye a ré­giekkel szemhen, hogy a vizs­gálat eredményét nem befo­lyásolják olyan mellékes té­nyezők, mint például a bSrel- le" állás. Ezáltal a diagnózis sokkal pontosabb. A BETEGSÉGBE VALŐ VISSZAESÉS OKAI A filmopemtőrök nemrégi­ben lassított felvételikkel nagy segítséget nyújtottak a srovlet bakteriológusoknak egy érdekes jelenség megoldásá­ban. A lassított felvételek kimu­tatták, hogy a baktériumok egy része az orvosság hatásá­ra nem pusztul el. A tovább élő kórokozók új formát ölte­nek. A tudósok már azelőtt Is ismertek néhány új alakú bak­tériumot, de teljesen veszély- telunnék tartották azokat. A megfigyelések bebizonyították, hogy ezekkel a baktériumok­kal továbbra is számolni kell, hiszen az orvosság hatásának megszűnése után a baktériu­mok visszaalakulnak veszélyes kórokozókká. így a már gyó­gyult beteget visszavetik ere­deti betegségébe. E megálla­pítást gyakorlatilag a hastífusz baktériumok penicillines keze­lésénél is igazolták. A Szovjetunió Orvostudomá­nyi Akadémiája a felfedezés eredményeként azonnal hozzá­kezdett új gyógymódok kiala­kításához. Toyty a $úly> — & UUnéi/ Utaűa Cattas csodás páttyafuiáta 1945. dereka I New "York. -------------------—— A világvá­ros egyik zugának operaszín­padán fiatal kezdő énekesnő lép fel: Maria Anna Szófia Ce­cilia Kalogeropoulos. A rival­dán fejek hullanak, emberi szenvedélyek lobbannak, vödör számra vér ömlik — a nézőté­ren pedig majd szétveti az em­bereket a felgurgulázó nevetés. — Kegyelem, kegyelem, ne bánts! — esdekel kétségbeeset­ten a zenedráma könnyfakasz­tó tetőfokán a soknevü mű­vésznő. A nézősereg pedig uf­óul, mintha talpát csiklandoz­nák. Még az első sorban ter­peszkedő félelmetes kritikus sem tudja megőrizni mogorva­szigorú komolyságát. Hogyis­ne! Fent, a reflektorok fényé­ben, 110 kilós nőszemély, a( grófnő viaskodik pehelysúlyú, cingár partnerével, a gróffal. A csenevész gróf, mint szerepe kívánja, megfojtaná a testest grófnőt, ám sehogy sem férhet vaskos nyakához... S Mária stb. Kalogeropoulos a tragikomédia után azt sem mondta, befellegzett. Nyomta­lanul eltűnt az amerikai opera­ház közeléből 1953-ban 70 kilójával és pá- zött a legkiválóbb, s a Scala lelt döntenie Renata Tebaldi ratlan hangjával, játékával ősz primadonnája egyúttal a világ a Scala primadonnájának, Tos­tatlan sikert aratott, véglege­sen befutott. Most már küz­delmet indíthatott a Scala pri­madonnájának címéért. A Scalaban sok hires éne­kesnő van, de csak egy prima­donna, azaz a művésznők kö­primadonnája is. canmi védencének, a közönség 1953-ban I« vasszorgalmú körülrajongott kedvencének •-------------------karcsúvá zsu- hn,n'mnt gorod ott végtelenül tehetséges s ugyanilyen mértékben kiál- hatatlan és ravasz Callas meg­kezdte élete-csatáját. Meg kel­1956. októbere. I ................. .1 ..................... Ne w York. A Metropolitan operaház évad­nyitó előadásán Maria Callas, a karcsú derekú, elbájoló szép­ségű olasz énekesnő mutatko­zott be az elkényeztetett közön­ségnek. Csodás hangjával, re­mek játékával megrikatta az egybegyűlteket. Óriási sikert aratott. Hol itt a mesebeli csoda? Elárulhatjuk. Maria Galogero- poulos és Maria Callas egy és ugyanazon személy. A rút, ki­fütyült és 110 kilós kezdőből csodaszép, ünnepelt és 70 kilós világhíresség lett. Maria Kalogeropoulos . mi­után 1945. derekán csúfosan járt New York egyik zugszin- padán, Olaszországba, a mu- . zsika birodalmába ment. Leg­először megszabadult kimond­hatatlan nevétől. Maria Callas lett. S eltökélte, addig nem nyugszik, míg fel nem verekszl magát a világ legjobbjai közé. 1949-ben | elérkezett a ^ ————— karrierhez re-r zető út első állomásához. Cio- vanni Meneghini dúsgazdag gyáros hitvese lett. Pénzhez jutott, most már ádáz csatát kezdhetett a sikeréért és a fo-f gyásért. Koplalt, füveket evett, tornázott, evezett, ma- szíroztatta magát. 1952-ben már csak két szám-, jegy kellett testsúlyának nyil-f vántartására. Eljutott a 90 kilóig. No, meg felléphetett a milánói Scalaban. Ahogy fogyott a súlya, úgy nőtt a hírneve. ( Viseljen sárga és piros színű ruhát, így elkerüli a közlekedési balesetet! Amerikában sokat foglal­koznak azzal, hogy tapasz­talatok ismertetésével, grafi­konon statisztikák készítésé­vel védelmezzék mind a já­rókelőket, mind pedig a gép­kocsivezetőket a balesetek­től. A szakemberek már át­tanulmányozták, hogy mi­lyen legyen az új gépkocsik legalkalmasabb formája, ma­gassága. szélessége, most pe­dig áttértek a színek tanul­mányozására. És éppen ak­kor, amikor az amerikaiak a sötétebb színű gépkocsikat kezdik vásárolni, nem a vilá­gosakat, a legújabb statiszti­kák kimutatása szerint sür­gősen változtatni kellene ezen, mert a meghatározhat tatlan színű gépkocsikat sok­kal előbb érheti baleset, mint az élénk, de különösen a sárga és piros színűeket. Ezért javasolják a járó­kelőknek is, különösen a fér­fiaknak, legyenek óvatosak, mert a közlekedési balese­tek áldozatai sokkal inkább férfiak, mint az élénk, szí­nes ruhákat viselő nők. Csak nem kétszer annyi férfit ér baleset, mint nőt. Az ameri­kai szakemberek vé'eménye szerint ezek a statisztikái adatok talán hatással lesz nck a férfiruházat színének megváltoztatására. Lehet' séges, hogy ezentúl az ame­rikai férfiak sárga vagy pi­ros nadrágot viselnek? (A Ncviszádd Dmevnik-ből.)-\ hatalmát. Híveket gyűjtőd s mint a hadvezérek az ütközet­re készült. S ha Renata Tebaldi fellé­pett, nemcsak viharos taps fogadta, hanem mind gyakrab- I»in kihívó, szemtelen fütty­koncert is. A Callas tábor iá- támadásba lendült. Pletykák áradata is szárnyrakapot*• Te­baldi gerinctelen, nem mer el- í1 jönni a Scalaba, amikor én lépek fel — jelentette ki Cal­las. Gyáva kukac, nem akar velem együtt énekelni. Hadd ’ássák ki a jobb.' Az igazai megvallva Tebaldi sem min­dig maradt adós, s Callas a ri­valdán hajlongva nem egyszer emelt fel az elébe hulló bok­réták között retekcsomót, nem mii újságcikkben únv szere­pelt, mint az ördög, női kiadás­ban. 1956-ban Jmindketten át­-------- vándoroltak az Újv ilágba, hogy a dollárhe­gyek völgyében is összecsap­janak. Callas hatalmas előnyt szerzett. A Metropolitan, min­den lehetetlen követelését el­fogadva 1956 októberében őt léptette fel idénynyitó elő- á adásán. Fokozódik a házasodási kedv wSS Ausztriában Hivatalos statisztikai ada­tokból kitűnik, hogy Auszt­riában Ismét emelkedik a házasságkötések száma. 1935- ben közel 60 000 új pár kö­tött házasságot. Az újdonsült asszonyok közül szép szám­mal akadt egészen fiatal: két menyasszony tizenhat, 51 tizenhét és 1022 tizen­nyolc éves volt. De a fiatal férjek közt is akadt három IS éves. . A menyasszonyok átlagkora 22, a vőlegényeké 25 év volt az 1955. éri há­zasságikötéseknél. Ugyancsak növekszik a születések száma is. ben 108 575 gyermek 1955­szüle­A dallasi (Texas) bíróság­nak egy érdekes pert kellett megoldania. A per tárgya egy fogsor volt. Mr. Keen felesége ugyanis, sehogy sem bírt magának úi fogsort sze­rezni. s miután férjének mű­fogsora éppen jó volt neki is, — sokszor használta. Egy ilyen a’kalomkor kitört a ve­szekedés köztük, s az asz- szony védekezés (vagy tá­madás) közben megharapta t Senki. Legalábbis addig nem, J rtmíq Callas fel nem lépett. Kedvenc pudliiának megada­tott az a meptiszteltetés, hogy tett Ausztriában. Minthogy részt whet a Próbákon, s ked- ugyanakkor mindössze 81 995 f*er'nt h”leugathat a dal­1! lamos áriákba. Régi szokás, hogy a közön­ség tapsára a főszereplők -avütt vonulnak ki a rámpa elé. Igen ám, csak akkor, ha ríalias nincs jelen, ö mindig ’gyedül akar a közönség elé kerülni. Egyedül Borisz Krisz- fof, a robosztus bolgár basszista f 'adta megfékezni a primadon­nát. Hatalmas mancsaival vál­tson ragadta és rárivalt: „Vagy I'mindketten a függöny elé lé- tnünk, vagy egyikünk sem.” 1 [ Enzo Sordellonak a nagynevű \olasz baritonistának pedig fel­mondott a Metropolitan veze­tősége. Nagy bűn terhelte lel­két. Kettőst énekelve Callas­ugyanakkor mindössze 84 995 haláleset volt, a születések száma 23 580-al haladta meg a halálozások számát. A leg­fiatalabb anya mindössze 12 esztendős volt: egy egészsé­ges leánygyermeket szült. Egy 14 éves anyának fia, egy 15 évesnek leánya szüle­tett — mindkettőnek házas­ságból. J6 eves anya már 150 volt — ezek közül 23 volt fér In él, 127 házasságon kívül szült gyermeket. Ha közös a fogsor mosni döntést hozott: a há­zasságot nem bontotta fel, a feleségnek azonban vissza kellett adnia férje fogsorát és soha többé nem volt szar bad használnia. Ha harapni akar, harapjon saját fogsorá­val... a férjét. Mr. Keen emiatt beperelte a feleségét, s a há­zasság felbontását kérte. A bíróság sokat gondolkodott sál tovább tartott ki egy han- az eseten, míg végül Is sa'a- \ not, mint ameddig a prima­I donna szusszal bírta.. Callassal nem lehet ujjat | húzni. Nem hiába apasztotta le ' testét 49 kilóval, nem hiába [igyekezett éveken át, nem hiá- I ba szőtte hadicseleit, az élre [tört igaz. ha hangját halljuk elismerjük, nem érdemtelenül — s a világ primadonnája lett. fCoJmßtikoL __ I Ar cápolás A téli szeles, hideg idő ross* hatással van a nők érzékeny arcbőrére. Ennek ellensúlyozás sára ajánljuk az alábbi keze* lesi módokat: Pattanásos, zsíros arcbőrt a következőképpen kezelünk: Vegyünk egy evőkanál mé­zet és adjunk hozzá egy ká­véskanál citrom’evet és egy késhegyni bóraxot. Ezt jól kei verjük össze egy porceán edényben. Használat előtt mos suk meg arcbőrünket meleg vízzel és körülbelül 5 percig gőzöljük. Azután kenjük be a kenőccsel. Reggel dörzsö'jük le a kenőcsöt egy darab vat­tával, amelyet előzőleg tejbe áztattunk. A tejbe is csepeg­tethetünk egy kevés citromle­vet. A nagyon zsíros arcbőrt mossuk le me'es vízzé1, smo’v. hez egy kis bóraxot adtunk: Miután meleg vízzel megmos­tuk, öb'üsük le hideg vízzel; Ezt az eljárást háromszor na­ponta megisméte’hetjük. A száraz arcbőrhöz készít­sük a következő kenőcsöt: Egy tojás fehérjéhez adiimfe néhány cseop citromlevet és egy klskanál olajat vagy nv°rs tejet. M'előtt a bőrre kernök, az arcot tisztítsuk meg e’^bb és egy fél óra múlva nedves frotir-törölköző vei dörzsöljük le; Az egyiptomiak Kleopátra idejében és a régi rómaiak így tüntették el arcukró’ a fe­lesleges ráncokat: tejbe ázta­tott kenyérrel beborították egész arcukat, majd bekötöt­ték, úgyhogy csak a szem és az orr maradt szabadon. Ezt a maszkot egész éjjel arcukon hagyták, de elég, ha 3—1 órát hagyják csak fenm. Ha ezt az eljárást egy Ideig többször is­mételjük, a felesleges ráncok hamarosan eltűnnek. Sovány akar lenni? Az ember mindig elégedet­len a meg'évő állapottal. Aki sovány az hízná szeretne, aki pedig kövér, az fogyni szeret­ne. Különösen a kövér embe­rekben él a vágy a karcsú de­rék, a zörgő csont, a beesett arc után. Véleményünk sze­rint a fogyná vágyó emberek előtt új reménység csillant meg: Dr. A. Kerwlck profesz- szor, a londoni orvosi egyetem tanára a következőket írta a ..Lancet" című hetilapba: „A gyors fogyás a legjobban magas zsírtartalmú diétával érhető eL" Aki karcsú akar lenni, nyil­ván ne.n riad majd vissza egy kis spártai szalonna-kúrától. P F.DGAR POE:. o4 Jóit J* ||g Fordította: BABITS MIHÁLY Impta tortorum longas hie túrba furore» Sanguinis Innocul, non satlata, ájult, Sospite mine patria, fracto nune funeris antro, Mors uM ólra fűlt, vita sal usque patent. (A párizsi jakobinus klubház helyén emelendő vá­sárcsarnok kapuja számára készült versfelirat) Már beteg voltam — halálos betege e hosszú agó­niának: t amikor végre föloldották kötelékeimet, és megengedték, hogy leüljek, éreztem, hogy érzékeim megtagadják a szolgálatot. Az ítélet — a rettenetes halálítélet — volt az utolsó határozott hang, mely füleimhez ért. Azután az inkvizitori szavak nesze mintegy elmerülni látszott a kábulat elemezhetetlen zsivajában. Ez valahogy a for­gás képzetét hozta elmémbe talán asszociálva gon­dolatban valami malomkerék berregésével. Csak egy pillanatra, mert nemsokára már semmit sem hallot­tam. De még egy darabig — és micsoda túlzott közel­ségben! — rettenetes tlsztánl — láttam — láttam a feketepalástos bírák ajkait. Edgar Allan Poe (1809—1849) az amerikai Irodalom egyik kiemelkedő alakja. ElbeszéKselt, verselt szinte a világ vala­mennyi nyelvére lefordították. A magyar könyvkiadás moat rendezi — évtizedes méltatlan metlOzds után — elbeszélései­nek válogatását sajtó alá. í EDGAR POE: Fehérnek tetszett — fehérebbnek mint az ív, me­lyen e szavakat vonom — és keskenyeknek a gro- teszkségig; keskenyeknek a megfeszített szilárdság ki­fejezésével. Láttam, hogy a Sors dekrétumai — vagy ami az én számomra Sors volt — még egyre ömlöttek e szörnyű ajkakról. Láttam vonaglanl rajtuk halálos szavaikat. Láttam, amint nevemnek formálták szó- tagalt: és borzadtam, mert hang nem jött közülük. S a kéjes borzadás pár pillanatára láttam a terem falait borító sötét kárpitok lágy és alig észrevehető rnegleb- benését is. S akkor szemem az asztal hét magas gyer­tyatartójára esett. Először az Irgalom színeit viselték, s hét karcsú fehér angyalnak tűntek föl, akik menté­semre jöttek, de aztán egyszerre valami halálos meg- csömőrlés ereszkedett szellememre, éreztem, hogy vé­gigreng testem minden rostja, mintha egy galvántelep drótját érintettem volna, míg az angyal-alakok ért­hetetlen lángfejű rémekké váltak, s tudtam már, hogy tőlük nem jöhet segítség. S akkor mint egy dús zenei szólam lopózott érzéseim közé a gondolat, micsoda édes pihenés eshet a temetőben! Halkan és tolvajmód jött e gondolat, s hosszú időnek tetszett, míg teljes erejét elérte; de mihelyt szellemem végre igazán át- érezte és befogadta, a bírák alakjai mintegy varázs­latra eltűntek előlem; a magas kandeláberek a sem­mibe süllyedtek; lángjuk teljesen kialudt; s az éj fe­ketesége ereszkedett rám; mintha minden érzésemet elnyelte volna valami őrült zugalmas zuhanás az Al­világ legeslegmélyére. S akkor csönd lett és némaság és az éj az egész mlndenség. Elájultam; de evvel még mindig nem azt akarom mondani, hogy minden tudatom elveszett. Mi maradt belőle, nem kísérlem meg definiálni; csak leírni sem; de nem tűnt el minden. A legmtffyebb álomban, sőt dellriumban — bármiféle önkívületben — nemi még a halálban sem — még a sírban sem tűnik el min­den. Másféle halhatatlanság nincs Is az ember szá­mára. Fölriadva a legérzéktelenebb alvásból, valaml­A KÜT ES AZ INGA 3 fajta álomszövet pókhálófonalait minden ébredésünk­kel széttépjük. De egy másodperc múlva már — oly finom tud lenni ez a háló — nem emlékszünk arra, amit álmodtunk. Az ájulásból az életbe való vissza­térésben két fokozat van: először a lelki vagy szellemi lét föléledése: másodszor a fizikai lété. Valószínűnek látszik, hogy ha a második fokozatot elérve, vissza tud­nék Idézni az elsőnek hangulatait, e hangulatok ékes­szólóan beszélnének a küszöböntúli mélység emlékei­ről. S mi van e mélységben? Hogyan különböztessük meg árnyait a Sír árnyaitól? De ha e hangulatok — amiket az első fokozat hangulatainak neveztem — nem is idézhetők vissza tetszés szerint, nem jönnek-e néha vissza hívatlanul, hosszú idő múltán, úgyhogy csodál­kozunk, honnan jöttek? Aki sohasem ájult el életében, az talál-e vajon különös palotákat és ijesztően Isme­rős arcokat az égő parázsban? az látja-e lebegni a lég­ben ama szomorú látomásokat, melyeket a tömeg soha­sem láthat? az tűnődik-e el valamely új virág illatán? annak agyát kergeti-e őrülésbe olykor valamely zenei ütem titkos jelentése, mely azelőtt sohasem vonta ma­gára figyelmét? Gyakran tűnődve törekedtem visszaemlékezni: ko­molyan küzdöttem visszahódítani egy jeldarabkáját a látszólagos megsemmisülés ez állapotának, melybe lel­kem süllyedt: s voltak pillanatok, amikor sikerről ál­modtam: voltak rövid, nagyon rövid percek, amikor oly emlékeket idéztem föl, varázsló módjára, melyek egy későbbi korszak elfogulatlan ítéletének tanúsága szerint is csak e látszólagos öntudatlanság állapotával függhetnek össze. Az emlékezet e különös árnyékai határozatlanul beszélnek magas emberalakokról, akik mintha fölemeltek és csöndben vittek volna lefelé, csak lefelé, mígnem szörnyű szédülés fogott el, csak a leszállás végérhetetlenséaének gondolatára is. Be­szélnek aztán szívemnek valami ködös rémületéről, amit e szív természetellenes megcsöndesedése okozott (Folytatás a szombati számiban.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom