Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-07 / 32. szám

2 NAPLÓ 1957 FEBRUAR 1 KI A FELELŐS? nökhelyettese. Hogy miért? „Lemondott“ — mondja Nagy László, amit Niesz is állít. Vi­szont hozzáteszi: ......Megszól­ta k, hogy miért tárgyalok a kommunistákkal, ha pedig tár­gyalok, miért egyedül?... Én nem akartam tovább hallgat­ni, elegem volt belőle! Inkább lemondtam!...“ Ezek szerint tehát nem Niesz múltja bántotta a munkásta­nács vezetőségének egyes tag­jait (amit mindegyik ismer), hanem a jelene. Pártatlanság, ahogy ők értik Niesz utóda Nagy László lett és maradt minden a régiben. tagja, hogy Hódos Imre, aki annak idején kikelt a sztrájk ellen, határozottan rokonszen­vezik a kommunistákkal. — (Hogy Bencsik elvtárs a leg­jobb művezetője a gyárnak, Hódos pedig egyedül tartja el családját és nincs földje — mindea nem számít.) A „hivatalos" álláspont ter­mészetesen nem említi, hogy Bencsik és Hódos haladó néze­te miatt került a listára. Ö, nem! „Mi pártatlanul ítéltünk és így ítélünk ezután is, nem teszünk különbséget párttag és nem párttag között“ — mon­dotta Nagy László. Ezt „bizo­nyították“ a tettek is! Mert hiszen Hódost elbocsátották, Ju hász János nevű munkatársa ráti viták ma sincsenek, a munkástanács egyes tagjai úgy mennek el a kommunisták mellett, mintha vadidegen em­berek lennének. Igaz, szavak­ban már nem ágálnak a kom­munisták ellen, a tetteik azon­ban .; s K.^?ös.,^egbeszélések _é*_ ba: yiszont (akinek pedig földje és szívesebben írnánk a múnkás­jól kereső gyereke van) a he- tanács és a pártszervezet ter- lyén maradt. Igaz, Juhász egy- veiről. így is fejezzük be. A szer se szólt a sztrájk ellen, pártszervezet kész az együtt- inkább mellette, dehát... A működésre, szívesen segítene a gyárban maradt Klauda László gyár égető szénhiányának a \ az egyik leghangosabb ellen- megoldásában, szívesen segíte- j. forradalmár is, az a 44-es nyi- ne a bérkiigazításoknál is. hogy ■ Nos nézzük csak mee Naev lasV€zér> aM annakidején még elkerüljék a hibákat. Altalá- Lászlóék tetteit azokat az embereket is megíe- ban az a véleménye, hogy jó , Amikor a munkástanácsülés- I^os nyakken- lelme már összefogni, mert], ről vagy az elbocsátásról, illet- dot kötöttek! S végül, ugyan- csak ágy lesz véglegesen béke., ve kényszerszabadságolásról a , párt a 11 antóg'nevében ^ nyugalom az üzemben. kifizettek dr. Szabó Elemérné­nek 4000 forintot, csak azt nem tudni, milyen címen. Mert a „racipénz" indok nem elfogad­ható, hiszen dr. Szabót nem „racizta“ senki, hanem meg­döntő ötösbizottság üléséről van szó, akkor úgy tesznek, mintha nem is lenne pártszer­vezet a gyárban. Nem hívnak meg senkit, nem szólnak róla a pártszervezetnek. Ha viszont az elbocsátandók, vagy a sza- szökött badságolandók kerülnek szóba, Kíváncsiak lennénk, hogy mindjárt tudják, hogy Bencsik vajon hogyan is értelmezik a István művezető az MSZMP „pártatlanságot“? így talán?: Csodálkozik az ember, ami­kor a beremendi cementgyárba ér. Mintha elmaradt volna egy hónappal a többi üzemtől! Itt most is kutya-macska barátság ban van egymással a munkás- tanács és a pártszervezet, még egyszer sem ültek össze, nem vitatkoznak és nem beszélget­nek egymással... Nagy László, a munkástanács elnökhelyette­se szerint mindkét fél felelős a jelenlegi állapotokért. De ha nagyon firtatjuk, inkább a pártszervezet az’’ — tette hozzá. E kijelentés arra késztet ben nünket, hogy visszalapozzunk kissé a gyár történeté­ben. Megjegyezzük, sokkal szívesebben írnánk a jelenről és a jövőről, hiszen az a fon­tosabb. De választ kell adni a kérdésre: ki a felelős a mai állapotokért? ;s5 Hot volt a többség? A kezdet Beremenden ís olyan volt, mint máshol. A munkástanács vezetését meg­kaparintották az ellenforradal­márok: Dr. Szabó Elemér, volt horthysta katonatiszt, Kiss László, egy közismert „vitéz” fia, aki novemberben azzal dicsekedett, hogy ha már sen­ki se bírja a sztrájkot, neki még lesz kitartása két hónap­ig!... (Meg is tehette volna. Általában tíz-tizenöt hízó rö­fög óljaiban és nem egy motor- kerékpárja volt, mint más, te­hetősebb embernek, hanem kettő. E két adatból már kö­vetkeztetni lehet Kis vagyoni helyzetére.) És végül ott volt •éhítSS" a&SSSS- a pArdmnnlta hHhöznaplanxil lás után menesztették a köz­ségházáról, mert holmi bikavá- vásárlások után több zérus­számjegyet írt be a kelleténél. Utána építkezéshez és állami gazdasághoz ment, de itt sem dolgozott megszakítás nélkül, ugyanis mindkét helyről bör­tönbe került bércsalásért és sikkasztásért. Nos, elképzelhető, mit tettek ezek az emberek amikor ha­talmat éreztek a kezükben. Va­lóságos ellenfórrádalmi dikta­túrát csináltak az üzemben. Bár a dolgozóknak csak mint­egy egyharmada szavazott a sztrájk mellett, a többi pedig ellene és tartózkodott, mégis belehajszolták a gyárat a sztrájkba, nyolcgyermekes csa­ládapát, háromgyermekes öz­vegyasszonyt — mindenkit, nem volt kivétel..: Kitiltot­ták az üzemből az MSZMP já­rási intéző bizottságának ki­küldöttjét (1), rávetették ma­gukat a kommunistákra. Ne is írjunk többet a fasiszta terrorról. Zárjuk le az első fel­vonást és állapodjunk meg ab­ban: Nagy László egész idő alatt a gyárban élt, de nem emelte fel szavát az emberva­dászat ellen, még ma is helyes­li, hogy nem engedték be az MSZMP járási kiküldöttjét a gyárba. És utána? Kimond­ja, hogy elsősorban a pártszer­vezet hibás a kutya-macska barátságért. Hát nem különös? — Legyél kommunista és nondd meg, hogy a sztrájk Pusztulásba dönti az országot. Racionalizálnak vagy szabad- tágolnak érte. — Legyél nyilasvezér vagy lorthysta százados. Követeld a sztrájkjogot és üldözd a kom­munistákat! Meglátod, nem ra- eiznak érte. Esetleg megjutal­maznak négyezer forinttal... Az a gyanúnk, hogy így ér­telmezik. Most már csak egyet nem értünk: miért állítja Nagy László, hogy a pártszervezet nem akar összefogni s hogy az a felelős a jelenlegi állapoto­kért? .: a * Ügy kezdtük a cikket, hogy Mi is így véljük és remél­jük. nem is lesz akadálya az összefogásnak. A munkásta­nács vezetőségének és — mi­vel az elnök beteg — Nagyi Lász'ónak a közeledésétől függ <» minden. A pártszervezet már megtette, amit tenni lehetett. (Magyar) A pártszerű vezetés két példája A minap egy érte­kezleten arról beszél­gettek: hogyan dol­gozzanak ma, az új körülményeknek meg felelően az üzend pártszervezetek. Ber- tus Imre elvtárstól — a komlói Kossuth-bá- nya pártszervezetére hivatkozva — két apró példát hallot­tam. Ezt mondta: — Egy alkalommal intéző bizottsági ülé­sen beszámolt Ko­vács elvtárs, a bánya vezetője. Rosszal mondtam: nem is be­számolás volt ez, a bányavezető, mint a pártszervezet, az in­téző bizottság tagja elmondta, milyen problémákkal küzde­nek, miben kell sür­gősen változtatni és a jövő terveit is vázol­ta. Az üzemvezetés gondjait osztotta meg a pártszervezet veze­tő testületével... Most már, ugye, nyolc-tíz pontba sze­dett, aprólékosan ej­készített, kötelező erejű határozat kö­vetkezik, amelyben a pártszervezet előírja: ezt, meg ezt kell ten­ni az üzemvezetőség­nek... Nem, a Kos- suth-bányai elvtársak mást utat járnak. Csupán véle­ményt mondtak, javaslatot tettek. Kovács elvtárs né­hány kiváló kommu­nista vájártól, ak­násztól tanácsot, se­gítséget kapott, — a helyi viszonyok és a párt gazdaságpoliti­kája alapján. Ez a párt szava volt, de nem a régi bürokra­tizmus. az utasítg&tá- sok hangján, hanem a vitán alapulva. Nem sértették meg jogkörét, nem avat­koztak munkájába, mégis sokat tanult, az ország és a mun­kások érdekében hasznos tanácsokat kapott. A másik, bizonyá­ra mindenütt alkal­mazható munkastí­lust így lehetne ösz- szcfoglálni: pártcso­port a munkástanács kommunista tagjai­ból. A munkástanács új, önálló munkásönkor­mányzati szerv. A régi út itt sem jár­ható: a mechanikus, kötelező párthatáro­zatoknak nincs sem­mi helyük, gyakor­lati értékük. Annál több a létjogosultsá­ga vitának és a kez­deményezésnek. — A munkásta­nács kilenc tagja kommunista — han­goztatta Bcrtus Imre elvtárs. — De hát hasznos az, ha mind a kilencen másként beszélnek, másként foglalnak állást?... Ezért határoztuk el a pártcsoport megala­kítását. Mit csinál ez a pártesoport? Először is, a párt intéző bi­zottság gyakran ösz- szeliívja a kommu­nistákat, tájékoztatja őket a politikai és gazdasági kérdések­ről, egyszóval: rajtuk keresztül juttatja cl a munkástanácshoz a párt véleményét. Másrészt a munkás- tanács egy-egy ülése előtt megvitatja a napirenden lévő ügye. kot és a kilenc kom­munista már itt kö­zös álláspontra jut, amelyet mindnyájan megfelelő érvekkel védelmeznek. Az in­téző bizottság azt ta­nácsolta nekik: le­gyenek ta munkások jogos érdekelnek leg­jobb szószólói, akik érvényesíteni tud fák a párt politikáiának szellemét a munkás­tanács tevékenységé­ben. Ez a vezetési mód­szer is helyes, mert a meggyőzésen, a vitán és a kezdeményezé­sen alapul. Beszéljenek a tények Nem a népi hatalmat védelmezték 1 Hangzatos és szép elnevezések: Hazafit Forradalmár! S aki viseli e jelzőt — s méltón viseli — büszke lehet rá. Saj­nos tavaly október—novemberben olyanok is a szájukra vet­ték e szót, akiknek nagyon kevés közül volt a hazafisághoz, forradalomhoz. Gálád tetteikkel bemocskoltálc szabaasag- harcos őseink szent nevét. Azt hangoztatták, hogy az egyenlőség elvét kívánják megvalósítani az országban s közben kivételesen csak a kom­munistákat üldözték, bántalmazták, távolították el munka­helyeikről. Szebényben a párttitkárt bevonszolták egy szobába. Utötték-rugták, ahol csak érték. A feleségét az udvaron kí­nozták hátborzongató módon. Aztán gondoltak egyet és a be­gyűjtési iratokat egy nagy ládába gyömöszölték. Leöntöttek petróleummal és erre akarták ráállítani a párttitkár lányit, aki begyűjtési megbízott volt a községben. Nem rajtuk mú­lott, hogy tervük meghiúsult és a fiatal ártatlan lányt nem égették el az iratok teteién. A csendőröket, volt nagygazdákat nem bántották. Ho­gyan is tették volna, mikor közülük kerültek ki a „megtor­ló" csoportok vezetői. Nem hiányoztak a nyilasok sem. Ahol kommunistát üldöztek, bántalmaztak, ott jelen voltak ők is. Sásdon Hab Kovács Tibor nyilas újságíró vitte a prímet Jó segítőtársa volt Szólics Iván, az egyik ellenforradalmi cso­port „parancsnoka”. Szólics hajtotta végre azokat a megbíza­tásokat, melyeket Rab Kovács úr kiagyalt számára. Sellyén Bráda úr futkározott és intézkedett a „nép” ne­vében. Elfogta a rendőröket. Géppisztolyos őrrel kísértette a szobájába. Mint államminiszter mutatkozott be. Aztán a szí­vükre tetette a kezüket és feleskette őket az „új rendszerre Hogy milyen is az „új rendszer”, azt már nem volt ideje bebizonyítani, mert megszabadították ettől a fáradtságtól. Különösen akkor csodálkozott el Bráda úr, amikor az egyik községben a falhoz szorították. Azt magyarázta a parasztok­nak nagy hangon, hogy elvettük a járástól a gépkocsit, el­vettük a termelőszövetkezetektől a gépeket. Minden a mienk. Mire a józan gondolkodású parasztok azt válaszolták: Ho­gyan vettük cl, hiszen eddig is a mienk volt, ha a közös földjén dolgozott ts? Hát meglopjuk saját magunkat? Milyen rendszer ez? Erre már Bráda úr sem tudott válaszolni. . Inkább kocsiba Ült (a járási tanács kocsijába) és gyorsan kereket oldott. Zsibriken valaki (!) orvul leütötte a párttitkárt. Nem mást, éppen a párttitkárt érte a súlyos ütés. S közben népi hatalomról, „Igazi demokráciáról” har­sogták teli a falmkat. De milyen demokrácia, népi hatalom az, ahol a nyilas újságíró parancsolgat és Bráda úr kinevezi mdgát államminiszternek és a népi vagyon megőrzőjének — a maga zsebe számára? S milyen demokrácia az. ahol a legnagyobb és üldözendő bűn a kommunista párttagság? Nem kérünk belőle Rab Kovács úr és társai rossz helyen kereskedtek. Hamarosan ráütött a kezükre a népi hatalom igazi védelmezője és tulajdonosa: a becsületes magyar nép. Mit kaptak a kereskedelmi do gozók a munkás-paraszt kormánytól? Tárgyalni bűn? A decemberi és Januári he- \ tek még inkább nem kedvez-], tek az ellenforradalmároknak. , Hiába kiabáltak például ki- , Rend, béke, nyugalom! Ez fSStomLídTSrkSS;:“ ■“** “»»“■ szervezetre, mert így is meg- , az> hogy parasztságunk az ese- alakult, s mint egy szervezet \ mények ellenére is 2,700.000 általában, már a puszta létévelj holdon elvetette a gabonát és to iSvíévi része már kétkedve fogadta ,11311 jórésze biztosítottnak szavaikat és nem vette kész-] t mondható, de a munka zöme pénznek a „nemzeti” forrada-. i azonban még hátra van. A fa­lómról szóló álhazafias szóla-], vasszal még mintegy hat mil- rnokat. (i hó holdon kell vetni, ültetni, Summa-summárum: megkez(»kapálni. Ehhez pedig más- dődött a visszavonulás. Dr. (i egyéb feltételek mellett rend. Szabó útilaput kötött a talpára (i békesség, biztonság kell. és ismeretlen helyre szökött, 1» _ . .. . . . Kiss László is otthagyta az* E* biztosítja a kormány ha- üzemet, Niesz Gábor pedig pu- tározata az Elnokl TanáCs tor- hatolozó lépéseket tett a párt- 1 venyereju rendelet*. Mindkét- szervezetnél, hogy nem lehet- 1' vUá»» ■helyzetet teremt a ne-e összefogni.., l»föld tulajdonjogi és használati A pártszervezet maga is ke-i* viszonyaiban, reste a kapcsolat fel vételének (• A rendelet a minduntalan a módját és elfogadta Niesz 1' felbukkanó kérdésekre: Ml közvetítését. Rövid vita után (»lesz a régi sérelmek orvoslá- megállapodtak abban, hogyi* sával, ki melyik földön kezd- közös nyilatkozatot készítenek. I* heti meg a munkát...? így egybehangolják munkájukat.(* válaszol: „A folyamatos ter- segítenek egymásnak stb. Ad me lés érdekében az 1956/57. jég tehát — megindult! 0 gazdasági évben minden ter­hiig telt el azonban egy hét,, ’ meló részére annak a törvé- mint derült égből a villámcsa-i* 1 nyesen kialakított földterület­eié Jött a hír: Niesz Gábori1 nek a zavartalan használatát aoár nem a munkástanács el-$ kell biztosítani, amelyen a je­Törvényesen, igazságosan A lehetőség szerint rendezik a parasztság sérelmeit len törvényerejű rendelet ha­tálybalépésekor gazdálkodik, illetőleg, amelyet a termelő- szövetkezetből' történt kilépése esetén részére kijelöltek vagy 1957. március 1-ig kijelölnek”. Tehát a zavartalan termelés mind az egyéni gazdák, mind a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok számára biz­tosított. A rendelet kimondja, azt is, hogy a termelőszövetke­zetek és az állami gazdaságok tagosított területéhez nyúlni semmiféle címen sem szabad. Ez alól csak az lehet kivétel, ha kilépett termelőszövetkeze­ti tagnak adnak ki földet a rendelet által meghatározott módon. De ml lesz a múltban elkö­vetett sérelmekkel, hibákkal? Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete a kirívó sérel­mek orvoslásáról is intézkedik. A múltban elkövetett hibákat, amennyire lehet, ki kell javí­tani. Minden sérelem orvoslá­sára azonban nem lehet szá­mítani. Ehhez nincs elegendő tartalékterület. Különösen hangsúlyozni kell azt, hogy azok részére, akik 1951. au­gusztus 1. után felajánlották, vagy elhagyták a földjüket, csak abban az esetben lehet földet juttatni, ha a kártalaní­tások rendezése után még ma­radt 25 holdnál kisebb szét­szórtan fekvő állami tartalék- terület A rendelet az eddigi gyakor­lattól eltérően a földdel kap­csolatos panaszok, viták elinté­zését o községi tanácsokra bízza. Ez bizalom, de felelős­ség is egyúttal. Bizalom a kormány részéről, felelősség a tanácsok részéről. Ha a községi tanácsok így kezelik ezt a kér­dést, akkor közmegelégedésre teljesíthetik a feladatukat, hisz ők maguk ismerik legjobban a községüket, ismerik a panaszt- tevőket, az emberek vélemé­nyét, kívánságát és a rendelet biztosítja számukra azt ts, hogy elősegíthessék az önkén­tes földcseréket. A rendelet tág teret biztosít a föld igazságos rendezéséhez. Ezt a lehetőséget helyes, ha kihasználják a köz­ségi tanácsok, de ne feledjek el, hogy csak a törvényerejű rendelet keretein belül Intéz­kedhetnek. Ezt azért is hangsúlyozzuk, tart. Az iparcikkeket árusító boltok szombaton csak 2 óráig, az élelmiszerboltok pedig dél­után 4 óráig tartanak nyitva. Szakszervezetünk követelé­se alapján megszűnt az igaz­ságtalan II. területi bércsoport és így január 1-től a kereske­delem vidéki dolgozói is az el­ső területi bércsoport szerint kapják fizetésüket. Ugyancsak január 1-től kezdve rendezték azoknak a kereskedelmi dolgo­zóknak a fizetését is, akiknek jövedelme eddig a forgalomtól függött. Ezzel elértük azt, hogy az állami kereskedelemben fog lalkoztatott dolgozók bérmini­mumát 800 forintra emelték fel. Tárgyalás alatt van a pénz intézeti dolgozók fizetésének 'rendezése is. Javaslatunkra a földműves­szövetkezeti és állami kereske­i delemben dolgozók részére ja- <>nuár 1-ével bevezették a ter- 11 mészetbeni juttatásokat. On- költségi áron havonta 250 fő­mért jelenleg az tapasztalható,»rint, illetve évi 3 000 forint ér- talun, hogy mindenki az ősi (i tőkben vásárolhatnak külön- földjén szeretne gazdálkodni, iböző cikkeket. Elértük azt is. Ezt megvalósítani jelenleg le-} hogy a vendéglátó iparban és A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szabad Szakszerveze tének elnöksége megtárgyalta a szakszervezethez tartozó dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeit. Megállapította, hogy 1949—1955-ig a szakmához tar­tozó dolgozók anyagi helyzete romlott, reálbérük csökkent. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány megalakulása óta, a KPDSZSZ harca ered­ményeként, a szakszervezethez tartozó dolgozók helyzete ja­vult. A kereskedelemben meg­valósult a szombati vikend és bevezették a vasárnapi zárva- tartást is. A vendéglátó ipar kivételével, vasárnap most már minden állami üzlet zárva hetetlen, mert ez azt jelente né, hogy megyénk községei­nek túlnyomó többségében új­ra megmozdulna a föld. Az igazságkereséshez ele­az üzemélelmezés területén foglalko7.tatottak — a forga­lomtól függő munkakörben — térítés nélkül napi egyszeri fő­étkeztetésben részesülnek. A gendő idő áll mindenkinek a#más munkakörben foelalkoz- rendelkezésére, hisz e hónap f tátották pedig beszerzési áron végéig lehet beadni a községi i1250 forint értékig vásárolhat- tanácsokhoz a földdel kapcso- <1 nak. latos sérelmeket, panaszokat, <| amelyeket október 1-ig kell* Az elért eredmények közé ► tartozik az is, hogy a kereske- 1 delem dolgozóinak a munka­időn belül időt biztosítanak az És hogy ez valóban aPa-J árusításon kívüli munka: a izok, sérelmek orvoslását f ..... rendezni. Tehát nem kevesebb, mint nyolc hónap áll rendel­kezésre, a panaszok orvoslásá ra nászok ovivmiwv v w eredményezze, ahhoz rendre,(»Pénzfeladás, rakodás, takarítás fegyelemre, nyugalomra van f stb., elvégzésére. Megoldás fe- szükség. *]ié közeledik az áruházi osztály VV 1 • Hl • I» r _ L 14« ■ A Hamarosan kisut a nap, be­köszönt a tavasz, felszikkad a föld. Addigra befejeződik ez a földkérdés is, legalábbis az első része és akkor a paraszt­ság újra megfogja az eke­szarvát, szánt, vet, mert tudja,iátvevési munkákat hegy ezt kell tennie, ha élni i kell megváltani: akarunk, ezt kell tennie, merti* ezt kívánja tőlünk az élet, ai KPDSZSZ. haza. i , Megyei Bizottságai vezetők és helyettesek, boltve­zetők és boltvezető helyettesek beosztásuk után járó pótsza­badság megszüntetése, mert ma már a leltározási és áru­pénzben

Next

/
Oldalképek
Tartalom