Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-07 / 32. szám
2 NAPLÓ 1957 FEBRUAR 1 KI A FELELŐS? nökhelyettese. Hogy miért? „Lemondott“ — mondja Nagy László, amit Niesz is állít. Viszont hozzáteszi: ......Megszólta k, hogy miért tárgyalok a kommunistákkal, ha pedig tárgyalok, miért egyedül?... Én nem akartam tovább hallgatni, elegem volt belőle! Inkább lemondtam!...“ Ezek szerint tehát nem Niesz múltja bántotta a munkástanács vezetőségének egyes tagjait (amit mindegyik ismer), hanem a jelene. Pártatlanság, ahogy ők értik Niesz utóda Nagy László lett és maradt minden a régiben. tagja, hogy Hódos Imre, aki annak idején kikelt a sztrájk ellen, határozottan rokonszenvezik a kommunistákkal. — (Hogy Bencsik elvtárs a legjobb művezetője a gyárnak, Hódos pedig egyedül tartja el családját és nincs földje — mindea nem számít.) A „hivatalos" álláspont természetesen nem említi, hogy Bencsik és Hódos haladó nézete miatt került a listára. Ö, nem! „Mi pártatlanul ítéltünk és így ítélünk ezután is, nem teszünk különbséget párttag és nem párttag között“ — mondotta Nagy László. Ezt „bizonyították“ a tettek is! Mert hiszen Hódost elbocsátották, Ju hász János nevű munkatársa ráti viták ma sincsenek, a munkástanács egyes tagjai úgy mennek el a kommunisták mellett, mintha vadidegen emberek lennének. Igaz, szavakban már nem ágálnak a kommunisták ellen, a tetteik azonban .; s K.^?ös.,^egbeszélések _é*_ ba: yiszont (akinek pedig földje és szívesebben írnánk a múnkásjól kereső gyereke van) a he- tanács és a pártszervezet ter- lyén maradt. Igaz, Juhász egy- veiről. így is fejezzük be. A szer se szólt a sztrájk ellen, pártszervezet kész az együtt- inkább mellette, dehát... A működésre, szívesen segítene a gyárban maradt Klauda László gyár égető szénhiányának a \ az egyik leghangosabb ellen- megoldásában, szívesen segíte- j. forradalmár is, az a 44-es nyi- ne a bérkiigazításoknál is. hogy ■ Nos nézzük csak mee Naev lasV€zér> aM annakidején még elkerüljék a hibákat. Altalá- Lászlóék tetteit azokat az embereket is megíe- ban az a véleménye, hogy jó , Amikor a munkástanácsülés- I^os nyakken- lelme már összefogni, mert], ről vagy az elbocsátásról, illet- dot kötöttek! S végül, ugyan- csak ágy lesz véglegesen béke., ve kényszerszabadságolásról a , párt a 11 antóg'nevében ^ nyugalom az üzemben. kifizettek dr. Szabó Elemérnének 4000 forintot, csak azt nem tudni, milyen címen. Mert a „racipénz" indok nem elfogadható, hiszen dr. Szabót nem „racizta“ senki, hanem megdöntő ötösbizottság üléséről van szó, akkor úgy tesznek, mintha nem is lenne pártszervezet a gyárban. Nem hívnak meg senkit, nem szólnak róla a pártszervezetnek. Ha viszont az elbocsátandók, vagy a sza- szökött badságolandók kerülnek szóba, Kíváncsiak lennénk, hogy mindjárt tudják, hogy Bencsik vajon hogyan is értelmezik a István művezető az MSZMP „pártatlanságot“? így talán?: Csodálkozik az ember, amikor a beremendi cementgyárba ér. Mintha elmaradt volna egy hónappal a többi üzemtől! Itt most is kutya-macska barátság ban van egymással a munkás- tanács és a pártszervezet, még egyszer sem ültek össze, nem vitatkoznak és nem beszélgetnek egymással... Nagy László, a munkástanács elnökhelyettese szerint mindkét fél felelős a jelenlegi állapotokért. De ha nagyon firtatjuk, inkább a pártszervezet az’’ — tette hozzá. E kijelentés arra késztet ben nünket, hogy visszalapozzunk kissé a gyár történetében. Megjegyezzük, sokkal szívesebben írnánk a jelenről és a jövőről, hiszen az a fontosabb. De választ kell adni a kérdésre: ki a felelős a mai állapotokért? ;s5 Hot volt a többség? A kezdet Beremenden ís olyan volt, mint máshol. A munkástanács vezetését megkaparintották az ellenforradalmárok: Dr. Szabó Elemér, volt horthysta katonatiszt, Kiss László, egy közismert „vitéz” fia, aki novemberben azzal dicsekedett, hogy ha már senki se bírja a sztrájkot, neki még lesz kitartása két hónapig!... (Meg is tehette volna. Általában tíz-tizenöt hízó röfög óljaiban és nem egy motor- kerékpárja volt, mint más, tehetősebb embernek, hanem kettő. E két adatból már következtetni lehet Kis vagyoni helyzetére.) És végül ott volt •éhítSS" a&SSSS- a pArdmnnlta hHhöznaplanxil lás után menesztették a községházáról, mert holmi bikavá- vásárlások után több zérusszámjegyet írt be a kelleténél. Utána építkezéshez és állami gazdasághoz ment, de itt sem dolgozott megszakítás nélkül, ugyanis mindkét helyről börtönbe került bércsalásért és sikkasztásért. Nos, elképzelhető, mit tettek ezek az emberek amikor hatalmat éreztek a kezükben. Valóságos ellenfórrádalmi diktatúrát csináltak az üzemben. Bár a dolgozóknak csak mintegy egyharmada szavazott a sztrájk mellett, a többi pedig ellene és tartózkodott, mégis belehajszolták a gyárat a sztrájkba, nyolcgyermekes családapát, háromgyermekes özvegyasszonyt — mindenkit, nem volt kivétel..: Kitiltották az üzemből az MSZMP járási intéző bizottságának kiküldöttjét (1), rávetették magukat a kommunistákra. Ne is írjunk többet a fasiszta terrorról. Zárjuk le az első felvonást és állapodjunk meg abban: Nagy László egész idő alatt a gyárban élt, de nem emelte fel szavát az embervadászat ellen, még ma is helyesli, hogy nem engedték be az MSZMP járási kiküldöttjét a gyárba. És utána? Kimondja, hogy elsősorban a pártszervezet hibás a kutya-macska barátságért. Hát nem különös? — Legyél kommunista és nondd meg, hogy a sztrájk Pusztulásba dönti az országot. Racionalizálnak vagy szabad- tágolnak érte. — Legyél nyilasvezér vagy lorthysta százados. Követeld a sztrájkjogot és üldözd a kommunistákat! Meglátod, nem ra- eiznak érte. Esetleg megjutalmaznak négyezer forinttal... Az a gyanúnk, hogy így értelmezik. Most már csak egyet nem értünk: miért állítja Nagy László, hogy a pártszervezet nem akar összefogni s hogy az a felelős a jelenlegi állapotokért? .: a * Ügy kezdtük a cikket, hogy Mi is így véljük és reméljük. nem is lesz akadálya az összefogásnak. A munkástanács vezetőségének és — mivel az elnök beteg — Nagyi Lász'ónak a közeledésétől függ <» minden. A pártszervezet már megtette, amit tenni lehetett. (Magyar) A pártszerű vezetés két példája A minap egy értekezleten arról beszélgettek: hogyan dolgozzanak ma, az új körülményeknek meg felelően az üzend pártszervezetek. Ber- tus Imre elvtárstól — a komlói Kossuth-bá- nya pártszervezetére hivatkozva — két apró példát hallottam. Ezt mondta: — Egy alkalommal intéző bizottsági ülésen beszámolt Kovács elvtárs, a bánya vezetője. Rosszal mondtam: nem is beszámolás volt ez, a bányavezető, mint a pártszervezet, az intéző bizottság tagja elmondta, milyen problémákkal küzdenek, miben kell sürgősen változtatni és a jövő terveit is vázolta. Az üzemvezetés gondjait osztotta meg a pártszervezet vezető testületével... Most már, ugye, nyolc-tíz pontba szedett, aprólékosan ejkészített, kötelező erejű határozat következik, amelyben a pártszervezet előírja: ezt, meg ezt kell tenni az üzemvezetőségnek... Nem, a Kos- suth-bányai elvtársak mást utat járnak. Csupán véleményt mondtak, javaslatot tettek. Kovács elvtárs néhány kiváló kommunista vájártól, aknásztól tanácsot, segítséget kapott, — a helyi viszonyok és a párt gazdaságpolitikája alapján. Ez a párt szava volt, de nem a régi bürokratizmus. az utasítg&tá- sok hangján, hanem a vitán alapulva. Nem sértették meg jogkörét, nem avatkoztak munkájába, mégis sokat tanult, az ország és a munkások érdekében hasznos tanácsokat kapott. A másik, bizonyára mindenütt alkalmazható munkastílust így lehetne ösz- szcfoglálni: pártcsoport a munkástanács kommunista tagjaiból. A munkástanács új, önálló munkásönkormányzati szerv. A régi út itt sem járható: a mechanikus, kötelező párthatározatoknak nincs semmi helyük, gyakorlati értékük. Annál több a létjogosultsága vitának és a kezdeményezésnek. — A munkástanács kilenc tagja kommunista — hangoztatta Bcrtus Imre elvtárs. — De hát hasznos az, ha mind a kilencen másként beszélnek, másként foglalnak állást?... Ezért határoztuk el a pártcsoport megalakítását. Mit csinál ez a pártesoport? Először is, a párt intéző bizottság gyakran ösz- szeliívja a kommunistákat, tájékoztatja őket a politikai és gazdasági kérdésekről, egyszóval: rajtuk keresztül juttatja cl a munkástanácshoz a párt véleményét. Másrészt a munkás- tanács egy-egy ülése előtt megvitatja a napirenden lévő ügye. kot és a kilenc kommunista már itt közös álláspontra jut, amelyet mindnyájan megfelelő érvekkel védelmeznek. Az intéző bizottság azt tanácsolta nekik: legyenek ta munkások jogos érdekelnek legjobb szószólói, akik érvényesíteni tud fák a párt politikáiának szellemét a munkástanács tevékenységében. Ez a vezetési módszer is helyes, mert a meggyőzésen, a vitán és a kezdeményezésen alapul. Beszéljenek a tények Nem a népi hatalmat védelmezték 1 Hangzatos és szép elnevezések: Hazafit Forradalmár! S aki viseli e jelzőt — s méltón viseli — büszke lehet rá. Sajnos tavaly október—novemberben olyanok is a szájukra vették e szót, akiknek nagyon kevés közül volt a hazafisághoz, forradalomhoz. Gálád tetteikkel bemocskoltálc szabaasag- harcos őseink szent nevét. Azt hangoztatták, hogy az egyenlőség elvét kívánják megvalósítani az országban s közben kivételesen csak a kommunistákat üldözték, bántalmazták, távolították el munkahelyeikről. Szebényben a párttitkárt bevonszolták egy szobába. Utötték-rugták, ahol csak érték. A feleségét az udvaron kínozták hátborzongató módon. Aztán gondoltak egyet és a begyűjtési iratokat egy nagy ládába gyömöszölték. Leöntöttek petróleummal és erre akarták ráállítani a párttitkár lányit, aki begyűjtési megbízott volt a községben. Nem rajtuk múlott, hogy tervük meghiúsult és a fiatal ártatlan lányt nem égették el az iratok teteién. A csendőröket, volt nagygazdákat nem bántották. Hogyan is tették volna, mikor közülük kerültek ki a „megtorló" csoportok vezetői. Nem hiányoztak a nyilasok sem. Ahol kommunistát üldöztek, bántalmaztak, ott jelen voltak ők is. Sásdon Hab Kovács Tibor nyilas újságíró vitte a prímet Jó segítőtársa volt Szólics Iván, az egyik ellenforradalmi csoport „parancsnoka”. Szólics hajtotta végre azokat a megbízatásokat, melyeket Rab Kovács úr kiagyalt számára. Sellyén Bráda úr futkározott és intézkedett a „nép” nevében. Elfogta a rendőröket. Géppisztolyos őrrel kísértette a szobájába. Mint államminiszter mutatkozott be. Aztán a szívükre tetette a kezüket és feleskette őket az „új rendszerre Hogy milyen is az „új rendszer”, azt már nem volt ideje bebizonyítani, mert megszabadították ettől a fáradtságtól. Különösen akkor csodálkozott el Bráda úr, amikor az egyik községben a falhoz szorították. Azt magyarázta a parasztoknak nagy hangon, hogy elvettük a járástól a gépkocsit, elvettük a termelőszövetkezetektől a gépeket. Minden a mienk. Mire a józan gondolkodású parasztok azt válaszolták: Hogyan vettük cl, hiszen eddig is a mienk volt, ha a közös földjén dolgozott ts? Hát meglopjuk saját magunkat? Milyen rendszer ez? Erre már Bráda úr sem tudott válaszolni. . Inkább kocsiba Ült (a járási tanács kocsijába) és gyorsan kereket oldott. Zsibriken valaki (!) orvul leütötte a párttitkárt. Nem mást, éppen a párttitkárt érte a súlyos ütés. S közben népi hatalomról, „Igazi demokráciáról” harsogták teli a falmkat. De milyen demokrácia, népi hatalom az, ahol a nyilas újságíró parancsolgat és Bráda úr kinevezi mdgát államminiszternek és a népi vagyon megőrzőjének — a maga zsebe számára? S milyen demokrácia az. ahol a legnagyobb és üldözendő bűn a kommunista párttagság? Nem kérünk belőle Rab Kovács úr és társai rossz helyen kereskedtek. Hamarosan ráütött a kezükre a népi hatalom igazi védelmezője és tulajdonosa: a becsületes magyar nép. Mit kaptak a kereskedelmi do gozók a munkás-paraszt kormánytól? Tárgyalni bűn? A decemberi és Januári he- \ tek még inkább nem kedvez-], tek az ellenforradalmároknak. , Hiába kiabáltak például ki- , Rend, béke, nyugalom! Ez fSStomLídTSrkSS;:“ ■“** “»»“■ szervezetre, mert így is meg- , az> hogy parasztságunk az ese- alakult, s mint egy szervezet \ mények ellenére is 2,700.000 általában, már a puszta létévelj holdon elvetette a gabonát és to iSvíévi része már kétkedve fogadta ,11311 jórésze biztosítottnak szavaikat és nem vette kész-] t mondható, de a munka zöme pénznek a „nemzeti” forrada-. i azonban még hátra van. A falómról szóló álhazafias szóla-], vasszal még mintegy hat mil- rnokat. (i hó holdon kell vetni, ültetni, Summa-summárum: megkez(»kapálni. Ehhez pedig más- dődött a visszavonulás. Dr. (i egyéb feltételek mellett rend. Szabó útilaput kötött a talpára (i békesség, biztonság kell. és ismeretlen helyre szökött, 1» _ . .. . . . Kiss László is otthagyta az* E* biztosítja a kormány ha- üzemet, Niesz Gábor pedig pu- tározata az Elnokl TanáCs tor- hatolozó lépéseket tett a párt- 1 venyereju rendelet*. Mindkét- szervezetnél, hogy nem lehet- 1' vUá»» ■helyzetet teremt a ne-e összefogni.., l»föld tulajdonjogi és használati A pártszervezet maga is ke-i* viszonyaiban, reste a kapcsolat fel vételének (• A rendelet a minduntalan a módját és elfogadta Niesz 1' felbukkanó kérdésekre: Ml közvetítését. Rövid vita után (»lesz a régi sérelmek orvoslá- megállapodtak abban, hogyi* sával, ki melyik földön kezd- közös nyilatkozatot készítenek. I* heti meg a munkát...? így egybehangolják munkájukat.(* válaszol: „A folyamatos ter- segítenek egymásnak stb. Ad me lés érdekében az 1956/57. jég tehát — megindult! 0 gazdasági évben minden terhiig telt el azonban egy hét,, ’ meló részére annak a törvé- mint derült égből a villámcsa-i* 1 nyesen kialakított földterületeié Jött a hír: Niesz Gábori1 nek a zavartalan használatát aoár nem a munkástanács el-$ kell biztosítani, amelyen a jeTörvényesen, igazságosan A lehetőség szerint rendezik a parasztság sérelmeit len törvényerejű rendelet hatálybalépésekor gazdálkodik, illetőleg, amelyet a termelő- szövetkezetből' történt kilépése esetén részére kijelöltek vagy 1957. március 1-ig kijelölnek”. Tehát a zavartalan termelés mind az egyéni gazdák, mind a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok számára biztosított. A rendelet kimondja, azt is, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok tagosított területéhez nyúlni semmiféle címen sem szabad. Ez alól csak az lehet kivétel, ha kilépett termelőszövetkezeti tagnak adnak ki földet a rendelet által meghatározott módon. De ml lesz a múltban elkövetett sérelmekkel, hibákkal? Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete a kirívó sérelmek orvoslásáról is intézkedik. A múltban elkövetett hibákat, amennyire lehet, ki kell javítani. Minden sérelem orvoslására azonban nem lehet számítani. Ehhez nincs elegendő tartalékterület. Különösen hangsúlyozni kell azt, hogy azok részére, akik 1951. augusztus 1. után felajánlották, vagy elhagyták a földjüket, csak abban az esetben lehet földet juttatni, ha a kártalanítások rendezése után még maradt 25 holdnál kisebb szétszórtan fekvő állami tartalék- terület A rendelet az eddigi gyakorlattól eltérően a földdel kapcsolatos panaszok, viták elintézését o községi tanácsokra bízza. Ez bizalom, de felelősség is egyúttal. Bizalom a kormány részéről, felelősség a tanácsok részéről. Ha a községi tanácsok így kezelik ezt a kérdést, akkor közmegelégedésre teljesíthetik a feladatukat, hisz ők maguk ismerik legjobban a községüket, ismerik a panaszt- tevőket, az emberek véleményét, kívánságát és a rendelet biztosítja számukra azt ts, hogy elősegíthessék az önkéntes földcseréket. A rendelet tág teret biztosít a föld igazságos rendezéséhez. Ezt a lehetőséget helyes, ha kihasználják a községi tanácsok, de ne feledjek el, hogy csak a törvényerejű rendelet keretein belül Intézkedhetnek. Ezt azért is hangsúlyozzuk, tart. Az iparcikkeket árusító boltok szombaton csak 2 óráig, az élelmiszerboltok pedig délután 4 óráig tartanak nyitva. Szakszervezetünk követelése alapján megszűnt az igazságtalan II. területi bércsoport és így január 1-től a kereskedelem vidéki dolgozói is az első területi bércsoport szerint kapják fizetésüket. Ugyancsak január 1-től kezdve rendezték azoknak a kereskedelmi dolgozóknak a fizetését is, akiknek jövedelme eddig a forgalomtól függött. Ezzel elértük azt, hogy az állami kereskedelemben fog lalkoztatott dolgozók bérminimumát 800 forintra emelték fel. Tárgyalás alatt van a pénz intézeti dolgozók fizetésének 'rendezése is. Javaslatunkra a földművesszövetkezeti és állami kereskei delemben dolgozók részére ja- <>nuár 1-ével bevezették a ter- 11 mészetbeni juttatásokat. On- költségi áron havonta 250 főmért jelenleg az tapasztalható,»rint, illetve évi 3 000 forint ér- talun, hogy mindenki az ősi (i tőkben vásárolhatnak külön- földjén szeretne gazdálkodni, iböző cikkeket. Elértük azt is. Ezt megvalósítani jelenleg le-} hogy a vendéglátó iparban és A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szabad Szakszerveze tének elnöksége megtárgyalta a szakszervezethez tartozó dolgozók élet- és munkakörülményeit. Megállapította, hogy 1949—1955-ig a szakmához tartozó dolgozók anyagi helyzete romlott, reálbérük csökkent. A forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása óta, a KPDSZSZ harca eredményeként, a szakszervezethez tartozó dolgozók helyzete javult. A kereskedelemben megvalósult a szombati vikend és bevezették a vasárnapi zárva- tartást is. A vendéglátó ipar kivételével, vasárnap most már minden állami üzlet zárva hetetlen, mert ez azt jelente né, hogy megyénk községeinek túlnyomó többségében újra megmozdulna a föld. Az igazságkereséshez eleaz üzemélelmezés területén foglalko7.tatottak — a forgalomtól függő munkakörben — térítés nélkül napi egyszeri főétkeztetésben részesülnek. A gendő idő áll mindenkinek a#más munkakörben foelalkoz- rendelkezésére, hisz e hónap f tátották pedig beszerzési áron végéig lehet beadni a községi i1250 forint értékig vásárolhat- tanácsokhoz a földdel kapcso- <1 nak. latos sérelmeket, panaszokat, <| amelyeket október 1-ig kell* Az elért eredmények közé ► tartozik az is, hogy a kereske- 1 delem dolgozóinak a munkaidőn belül időt biztosítanak az És hogy ez valóban aPa-J árusításon kívüli munka: a izok, sérelmek orvoslását f ..... rendezni. Tehát nem kevesebb, mint nyolc hónap áll rendelkezésre, a panaszok orvoslásá ra nászok ovivmiwv v w eredményezze, ahhoz rendre,(»Pénzfeladás, rakodás, takarítás fegyelemre, nyugalomra van f stb., elvégzésére. Megoldás fe- szükség. *]ié közeledik az áruházi osztály VV 1 • Hl • I» r _ L 14« ■ A Hamarosan kisut a nap, beköszönt a tavasz, felszikkad a föld. Addigra befejeződik ez a földkérdés is, legalábbis az első része és akkor a parasztság újra megfogja az ekeszarvát, szánt, vet, mert tudja,iátvevési munkákat hegy ezt kell tennie, ha élni i kell megváltani: akarunk, ezt kell tennie, merti* ezt kívánja tőlünk az élet, ai KPDSZSZ. haza. i , Megyei Bizottságai vezetők és helyettesek, boltvezetők és boltvezető helyettesek beosztásuk után járó pótszabadság megszüntetése, mert ma már a leltározási és árupénzben
