Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-28 / 50. szám
4 NAPLÓ 1957. FEBRUAR t& 1 HaMotta.-&Z LÁNYOKNAK s;. hogy amikor 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyi, és megdöntötték a Kelet-Római Birodalmat, a menekülő tudósok egész Nyugat- Euiópában szétszóródtak, s így a törökök is közvetett módon hozzájárultak a keleti kultúra nyugati elterjedéséhez. Azzal pedig, hogy kezükben tartották a Földközi-tenger keleti részét, a portugál tengerészek arra kényszerültek, hogy új vízi-* útat keressenek Indiába, a nyugatafrikai partok mentén. * Nem egészen egy fél évszázad-* dal később Vasco de Gama körülvitorlázta a Jóreménység fokát. Kolombus pedig ugyanezzel a céllal nyugat felé vitorlázva, felfedezte Amerikát. * s:. hogy a kávé az arábiai kávéfa gyümölcsének magva. Cserjéje 2—3 méter magas. Évente többször is terem. Gyümölcse a cseresznyéhez hasonlít. A húsos gyümölcs belsejében pergamentszerű maghéjban rendszerint két fél tojásalakú mag: 7—14 milliméteres kávészem található, , * $ s . hogy a teve nem tud úsz-i, ni, mert rossz az egyensúly-i érzéke. A feje a víz alá merül és megfullad. |i ::. hogy a linotype fegyes sorokat szedő és öntő) gépet Ottmár Mérgén thaler Baltimoreban született órás 1885-ben fedezte fel. Míg az egyes betűket szedő gépet (monotype) Tolbert Lanston 1893-ban Chicagóban mutatta be először, * :;. hogy krétázott (chromo) < papírosnak az olyan papírokat J nevezzük, amelyeknek felületét \ krétaréteggel vonták be, a célból, hogy a papíros likacsait l betömjék. Az így nyert simái felületű papír képek nyomásá- \ ra a legalkalmasabb. * :.. hogy Peary 1905. április! 6-án fedezte fel az Északi-sar-! kot és Amundsen 1911. decem-( bér I6-án a Déli-sarkot, * •...hogy az Eiffel-torony té-! len kisebb, mint nyáron? A to-! rony csak tavasszal és ősszel! pontosan 300 méter magas. A) nap hatására az acélváz nyá-! ron körülbelül 50 centiméterrel! megnövekszik, télen pedig a< hidegtől körülbelül 40 centiméterrel összezsugorodik, * :..hogy a világ legtisztább! vizű tavában, a japán Masya- tóban még a 40 méter mélység-! ben úszkáló halakat is jól lehet \ látni. * ;.. hogy a vadászhal, tudományos nevén toxotidae, egy Kelet-Azsia vizeiben élő hal- fajta, a víztükör felett repülő,* rovarokat egy vízcsöppel „lövi ! le". A vízcsöppel megcélzott! rovar az ütéstől elbódul s a • víz felszínére esik, ahol a va- J dászhal kényelmesen eléri és ' elfogyasztja. ! Minden not érdeket Aki keres az talál — tartja a közmondás. De a mai, dúsan megtömött női táskákban bizony néha hiába keres tulajdonosa valami apró tárgyat, nem találja meg. Éppen ezért — hogy a kézitáska-tulajdonosoknak ne kelljen soká keresgélniük, egy japán divat- tervező olyan kézitáskát állított össze, amely kinyitásakor kivilágosodik, Ez nem csoda, csupán egy apró zseblámpaelem és a vele ösz- szeköttetésben lévő kis izzó következménye. A kivilágosítható kézitáska még tartalék elemet is elbír. c/l mllaniosou találta meg szeeenesÁjét-----——--------:! ' v / Y A ^ A' ■»* éj&gj * .. I ijíí'í : % '* v mföteU Jtliii í~^-r-a n f-iao rs q. Mire jó a távcső?! Leleményességben Firenze polgárai sem maradnak el a többi olasz- országi város polgáraitól. Egy fi- | renzei lakos ugyanis a Michel' Angelo téren csillagászati távcső-!1 vet állított fel. A távcső mellett# hosszú sorokban álltak a férfiak, j várva, hogy rájuk kerüljön a sor. t De a sorbanállás már a rendőrség f figyelmét Is felkeltette, s ezek aztán megállapították, hogy a férfiak nem Holdat, vagy más égitestet nézték, hanem a nyári napokban szállodájukban lenge öltözékben pihenő nőket figyelték ... „Kitűnő szakképzettség” Vietnam államfője egy legújabb! rendelettel felszámolta Saigon éj-f jeli mulatóit, kártya-barlangjait, í nyilvános házalt Az Itt alkalma- i zott nőket varrónőkké képezték kl, T illetve csak azokat, akiket sikerülté elkapni. Nagy részüket ugyanis aí saigonl pénzemberek házvezetőnő-J ként alkalmazták. Egyes életmű- . vészek tízezer piasztert Is fizettek \ egy-egy ilyen „kitűnő szakképesí-# tésű” háztartásbeli alkalmazottért./ A férj jóbarátja Ezt a címet viseli a nemrégen! 1 Svédországban megjelent könyv-j i újdonság, amelyet állítólag még azt I autóbuszban Is olvasnak. A könyv ( , 100-nál több jótanácsot tártalmaz! az olyan férjek számára, akik ké-1 i sőn szeretnek hazajárni és nehe-t j zen találnak feleségük előtt ma-1 , gyarázatot. A könyv első kiadása É ’ órák alatt elfogyott, vásárlói és \ revől mind — asszonyoki » Kilenc gyermek után if — hármasikrek 4 Albániában Duse Cselja asszony,* i a dragocsi termelőszövetkezet tag- , Ja eddig kilenc gyermeknek adott életet, akik közül három meghalt, 1 hat pedig életben maradt. Decemberben az asszony Ismét lebetege- , dett és a skodral városi szülőotthonban ezúttal hármaslkreknek 1 adott életet. A három újszülött közül kettő leány, egy fiú. Az anya i és a hármasikrek jó egészségnek örvendenek. Tíz percig szünetelt a szívműködése * Az egyik bristoli kórházban mű-, tétet hajtottak végre Margery# Marks asszonyon, aki évek óta# vastüdőben él. Az asszony szíve a műtét után tíz percig nem dobogott, míg végre a sebésznek masszázs segítségével sikerült megindítani a szívműködést és így visszaadta az asszonyt az életnek. Január végén került sor a „Miss Franciaország” válás»« (ásóra a lyoni Téli Palotában. A legtöbb szavazatot Gcnovie* ve Zanctti 18 éves párizsi szin inövendék kapta, míg további két szépségkirálynő esélyest az új szépsegkirálynő udvarból- gyévé választottak. Tetszik Önnek az olasz divat? Szakértők véleménye szerint Roswita Wlnnlnger 19 éves leány, a német színpad nagy Ígérete. Az elmúlt év tavaszán, amikor Roswita Irodába menet fel akart szállni egy villamosra, neki ment egy embernek. Az Illető, akibe beleütközött, Stcinweg színpadi rendező volt, akinek feltűnt a fiatal leány bájos arca, alakja és mozgása és rábeszélte, hogy iratkozzék be egy müncheni mozgásmüveszeti tanfolyamra. Tanulmányai közben kisebb színpadi szerep okét Is vállalt. Most filmet akarnak róla készíteni Olasz- és Törökországban. A kép: Roswita Wlnnlnger portréja. A római szalonok most mutatják be legújabb tavaszi modelljeiket. A ruhákat a „más- állapotos" vonal jellemzi, ame—------ . lyet a jóhangzás kedvéért elegyé” kéma e!moendyÓL.,zSogyédílJ kereszteltek középkorinak. ------asszony tíz év óta beteg és szívóst Ugyanis az effajta szabás ki- kel átszőttek, akaratával már több ízben legyőz- hangsúlyozza a hasat. , te a halált. il ..... A test első részének ezt a Egy gondos hivatalfőnök kidomborítását — amit néme- Salemben dr. Bewerlay Smith,' | lyik modellen egy-egy sima az adóügyi osztály főnöke azt kö-\ masni fokoz — hátul rendki- vetell hivatalnokaitól, hogy hlva-f rs/nőrész talos útjaikra feleségükkel menje-# VUl SZÜKen SZaOOtl CSiporesz nek, vagy ha nőtlen az Illető, ak-J kisén. A szoknyák olyan fórkor azzal, akinek udvarol, mert' májúak, mint a svájci juhnyá- _fgy kevesebb kiadásuk lesz és töb-* jafon a vezérürü csengője: Az olasz tavaszi divatot az eddiginél még nagyobb mér* fékben jellemzik a rendkívül könnyű szövetek, amelyeket néha különböző rikító színek* ÉS AZ AMERIKAI? bet gondolnak majd a munkájukra. „Asszonyfclesleg” Nyugat-Némelországban Nyugat-Németország elsőszámú problémája még mindig a nők kérdése. Majd hat és fél millió aszszony van munkaviszonyban, ami a munkaviszonyban levők felét jelenti. Még mindig 3 millióval több nő él Nyugat-Németországban, mint férfi. A háborús özvegyek é szaténból készültek, a cipőknj^levan "százaléka"« ^éven^alulL * [ ne\ Porcelán, vagy kerámia A hóborús özvegyek nyugdíjukat sarkuk van. Az egyik cipomo- vesztik, mihelyt íérjhezmennek,4 delien miniatűr sarkantyúk rrszVbanVmég Ä**tó falában szalmatástelen gyermek. J kákát viseltek a manekenek. vagyis fönt szélesek és gömbölyűek, lefelé pedig keskenyed- nek. A kalapok tokja széles, karimája keskeny. Bemutattak néhány lapos kereksapkát is. A ruhák tartozékai igen merészek: a kesztyűk elasztikus Egészen nagy pettyekkel jelent meg a tavasz az amerikai divatbemutatókon. 4 Fordította: BABITS MIHÁLY n, — Igen, igen, — ne Is mondjon többet: inkább nekem kell köszönetét mondanom az utánzásraméltó óvatosságáért, melyet tanúsított. Ritkán akadunk ennyi elővtgyázatra a fiatalságban: s nőm egyszer történt sajnálatos contretemps látogatóink gondatlansága folytán. Míg régebbi szisztémám volt érvényben, s pácienseim szabadon jártak kedvük szerint mindenfelé, gyakran veszélyes kitörésig ingerelték őket a meggondolatlan egyének szaval, akik az Intézmény megtekintésére Jöttek ide. Ezért kényszerültem bevezetni a merev elzárkózás rendszerét: s most senki se nyer bebocsátást helyiségeinkbe, akinek tapintatára nem számíthatok: — Míg a régebbi szisztémájuk volt érvényben! — mondtam, ismételve szavait. — Eszerint jól értem, ha azt veszem ki beszédéből, hogy a kedélycsillapító kezelést, amiről annyit hallottam, már nem alkalmazzák? — Már néhány hete elhatároztuk, — felelte —, hogy erről végképpen lemondunk. — Igazán? ön bámulatba ejt! — Elkerülhetetlenül szükségesnek találtuk — válaszolt sóhajtva — visszatérni a régi szokásokhoz. A ke- délycslllapító rendszer veszélye mindig döbbentő volt: s előnyeit nagyon Is túlbecsülték. Azt hiszem, uram, ha valahol: ebben a házban nagyarányú kísérlet történt. Mindent elkövettünk, amit az ésszerű eniberEDGAR POE: DR. TOLL ES PROF. KÁTRÁNY I szeretet sugallhatott. Sajnálom, hogy nem látogathatott meg bennünket valamivel előbb: akkor a maga szemeivel ítélhetett volna. De fölteszem, hogy ismerős a csillapító metódussal — értem a részleteket. — Nem tökéletesen. Amit tudok, csupán hallomásból, harmad- és negyedkézből nyertem. — Hát általánosságban úgy határozhatom meg a rendszert, mint amelynél a páciensek folytonos elnézésben részesülnek, mint kiméit betegek, ménagés. Semmiféle szeszélynek nem mondtunk ellen, ami az őrült agyában megfogan. Ellenkezőleg, nemcsak elnéztük, hanem még bátorítottuk is azokat, s legtartósabb gyógysikereink egynéhányát ekként értük el. Nincs érv, mely az örült gyenge értelmére oly meggyőzően hatna, mint a reductio ad absurdum. Voltak például betegeink, akik csirkéknek képzelték magukat. A kúra abban állt: hangsúlyozni a dolgot, mint egy tényt, ostobaságot vetni a páciens szemére, ha nem eléggé látja ténynek, — s így egy hétre megtagadni tőle minden más diétát, mint ami természetszerűleg illik egy csirkéhez. Ily módon egy kis árpa és kavicsos homok csodát tettek. — Dehát ez volt minden: úgyszólván belemenni a rögeszmébe? — Semmiesetre sem minden. Sokat bíztunk az egyszerű szórakozásokban, mint a zene, tánc, általában a testgyakorlatok, kártya, bizonyos fajta könyvek és így tovább. Ügy teltünk mintha mindenkit valami rendes testi betegség ellen kezelnénk: az elmezavar kifejezést sohasem ulkalmnztuk. Nagy súlyt helyeztünk arra, hogy minden őrült órlelmességében és diszkréciójában annyi, mint megnyerni őt magunknak, testestül-lelkes- tül. Ily módon az ápolók és örök egész költséges személyzetét nélkülözhettük. — És sommiféle kényszereszköz nem volt? — Egyáltalán semmi. — És sohasem zárták el a pácienseiket? « EDGAR POE: DR. TOLL ES PROF. KÁTRÁNY — Nagyon ritkán. Megtörtént, hogy némelyik beteg állapota krízishez vezetett, vagy hirtelen dühöngésre fordult: Ilyenkor titkos cellába szállítottuk, hogy rohama ne inficiálja a többieket, s ott tartottuk mindaddig, míg haza nem ereszthettük hozzátartozóihoz, mert dühöngő őrülthöz nekünk semmi közünk. Az ilyent rendesen nyilvános kórházakba szállítják. És most mindezt megváltoztatták, s hitük szerint: jobbra? — Határozottan. A rendszernek meg voltak a hátrányai, sőt a veszélyei. Most szerencsésen kitört a dolog, az egész Franciaország minden Maison de Santé-jében. — Nagyon meglep, amit mond, — válaszoltam —, mert szinte meg voltam győződve, hogy ebben a pillanatban nem is létezik más kezelése a rögeszmés betegeknek egész Franciaországban. — On még nagyon fiatal, barátom, — felelt házigazdám —, de el fog jönni az idő, mikor megtanul a saját szemével ítélni arról, ami a világban történik és nem hallgat mások fecsegéseire. Amit hallunk, abbóí semmit sem kell hinni, s amit látunk, abból is csak felét. Már ami a mi Maison de Santé-nkat illeti, világos, hogy valami sarlatán félrevezette önt. De maja ebéd után, ha eléggé kipihente a lovaglás fáradalmait, örülni fogok, ha körülvihetem önt az épületben s bemutathatok önnek egy szisztémát, amely véleményem s mindenki véleménye szerint, aki működésben látta, hasonlíthatatlanul a legeredményesebb minden eddigi közt. — S ez az ön rendszere? — kérdeztem. — Az ön saját találmánya? — Büszkén vallom, hogy az — felelte — legalább bizonyos mértékben. Egy-két óra hosszat társalogtam ekként Monsieur Maillarddal, míg megmutatta az intézet kertjeit é> Üvegházait. (Folytatás a szombati számban.)
