Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-26 / 48. szám

2 nap t; ö 1957. FEBRUÁR *«. ' OííL^ú ti dL&Lq&Si iz&eiaUita mibeité | megyénk minden áttöeé fin es Lexinqd\ Rajtuk múlik... jr'Hetek óta vita folyik az or­szágiban a magyar gyermek- mozgalom hivatásos vezetői a pedagógusok, szülők, volt út­törők és gyermekek között, a gyerrnekmozgalom megújhodá­sának elvi, tartalmi, módszer­tani kérdéseiről. E vita eredményeit foglalta össze e hó 18—19-én lezajlott országos tanácskozás, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége új korszakának kezdetén. Melyek az Úttörő Szövetség új korsza­kának máris látható főbb vo­násai? So lián mondhatják: a név a forma nőm döntő, a helyes cé­lok, a tartalom, a célravezető módszerek, s az élet által iga­zolt gyakorlat a lényeges. Ha ebben sok is az Igazság, mégis azt kell mondanunk, hogy a formaságnak látszó döntés fon­tos tartalmat takar. Az Úttörő Mozgalom 10 éves fennállása alatt minden hi­bája ellenére különösen az első 3—1 évben a gyerme­kek kedvelt, vonzó gzerveze te volt, 1954-től ismét kemény harc folyt azért, hogy az első évek­ben kialakult vidám, lüktető úttörő élet meghonosodjon is­mét csapatainkban. Mindnyá­junk szemeláttára nevelődtek nagyszámban gyermekeink olyan if jakká az úttörő szerve­zetekben, akik művelt, edzett, népünk érdekeiért nagyszerű tettekre képes férfiakká vál­tak. E szervezet bölcsőjét a Ma­gyar Kommunisták Pártja rin­gatta. Az első években megkü­lönböztetett szeretettel, meg­gondolt munkával egyengette szövetségünk útját. Azt gon­dolom nem túlzás mondani, hogy büszkék lehetünk arra, hogy az Úttörő Szövetség­ben népi demokráciánk szü­lötte gyermekeinknek sok érdekeset, szépet és haszno­sat nyújtott. Egy szóval sem tagadjuk azon­ban súlyos hibáit Éppen ezért, ha új nevet adnánk gyermek- szervezetünknek, szinte ezzel is demonstrálnánk, hogy elvetjük a régit, még a nevét is, mert lényegében rossz intézmény­nek tartjuk, Nem, ezt nem te­hetjük; Az a törekvés fűt bennün­ket, hogy a gyakorlatban ül­tessük át azokat a tudományos elveket, amelyek a korosztá­Tehát nem ellentétben az is­kolával, de mégis valami mást, érdekeset, újat, főleg ten­nivalót és nem pusztán gondol­kodni valót akarunk adni a gyermeknek a szövetségben. Ez nagyon fontos alapelv. Uj vonás szervezetünkben, — melyet minden körülmények között’ megtartunk — a szigorú önkéntesség a szervezetbe való belépésnél, önkéntesség a vezetők ki­A «minap a komlói Zója ut­cai munkásszállás gondnoká­val ültünk egy szobában a legutóbbi év eseményein rá- Mindcn úttörőcsapat erkol-! gódtunk, amikor úgy hivatla­---------------T~.-----7TTT;—, . . 1 nul betoppant a szobába két es i, anyagi és politikát ba-8 alacsonytermetű, kerekarcú, zisa e testület, melyben a! harminc év körüli férfi. A « bányához akartak elszegődni s pedagóguson kívül szerepelj szálláshely kellett volna az vállalnak szülők, közéleti! éjszakára. A gondnok mind­járt a felvételi lapot kérte. 4 „ _______ ___________ em berek, gazdasági vezetők; mert szállást csak ennek fel ccvaránt ! mutatásával adhat. Ha nincs, —'•---------- • csak fejenkénti öt forint elle­né ben adhat szállást. Az utób­biba állapodtak meg, mert a felvételük még nem történt választásánál. Nagyban fokozza az érdeklő­dést a szervezet iránt az újonc- próba, a különpróba, és a ve­zetőpróba rendszerének beve­zetése. E pró bálion keresztül hasznos ismereteket adunk a gyermekeknek. Érdekes gya­korlati és elméleti kérdések fokozatosan bővülő ismeretek követelményként való felállí­tásával formáljuk, alakítjuk jellemüket, a magatartásukat, gondolkodásukat. Különös gon dot fordítunk a táborozásra. A nyúltak lábuk mellé elhelyezett táskájuk után és indulná ké­szültek. — Meddig maradnak? — kér Úgy látjuk, ha e testületek; tagjaiban az úttörőcsapat jó: munkájának kialakítása iránti nagy gyermekszeretet, mélyre-; eg’ ható felelősség, tettrekészség; Megelégedett és elhatározás él, akkor min-! den reményünk megvan arra,: hogy szövetségünk újabb ered-; ményeket mutasson fel. ; A gyermekszervezet életében! dem tőlük, nagy szerepe van a formasá-5 Vállukat vonogatják, moso- gotenak, jelképeknek. A csapat,; lyognak, kisvártatva az egyik a raj, az őrs neve egyben esz-; megszólal: majd meglátjuk, köz a gyermek nevelése érdé-! Ha megtaláljuk számításun- kében. A csapat névadójának; kát, tavasznál tovább mara- ismerete a róla való megemlé-« dunk. — Mégis mi a számításuk-’ — Mi? — Hogy rendes mun­kahely legyen, meg legalább kétezret kereshessünk. Egymásra néznek és egy fej­A technika fejlesztéséért! Ismét (eftadilt az u{íléntOz^ato*n a pécsi bányáknál A felszabadulás, és az úji— ** tó-mozgalom létrejötte óta az volt a gyakorlat, hogy a tröszt területén létrejött újítá­sokat központilag, a trösztben bíráltuk el. A kerületekben ál­landóan cserélődtek az újítási előadók és a főmérnökök, s nem tudtunk soha addig eljut­ni, hogy a valóban hozzáértő emberek lássák el az újítási megbízotti munkakört. Október végén úgy látszott, mosollyal jhogy megsemmisül az újító­ké zás (legtöbbször nagy tör-' ténelml személyiség, tudós, író.L művész, kutató) fegyelmező és; jellemformáló hatással van a; csapatmunka legfontosabb _ ré- ^^k, jelvénytk,Aegy^íuha,l ií* ktíJelí szét alkotja A táborozásra köszönés, megszólítás, hasznos! fcv való előkészület és a táborélet neve!« eszközök, valamint aj ^.^«ondol j*,*,d°!' szövetséghez való tartozás ki-! fejezői is. Meg keil mondani,! hogy a következőkben prak-j mert “ Felsóír^óíádon ‘is „ tikusan a célnak megfelelően; vasútinál dolgoztak. Ott 1300- egyenruha bevezeteset tervez-. Bük. ;-2 szintén nagyszerű lehetőséget ad nevelési elveink, célkitűzé­seink érdekes, színes, a gyer­mek érdeklődésének megfelelő módon történő valóravál fásá­hoz. got. De nyomban meg is jegy­zik, hogy a bánya vasútépí­téshez szeretnének menni, a Eltér a rég! gyakorlattól az is, hogy az őrsvezetők például legalább 2 évvel ídősébh. a rajve­zetők 18—20 vagy ennél te idősebbekből állnak. F.gyszn val a vezetők valóban veze­tők lesznek, kiknek szavuk, tekintélyűk lesz a csapatok- ban. Azonban e kérdésnél félrc- érthetetlenfll mondjuk hotryE A gyermek példát lát ezekben a vezetőkben, mert nemcsak korban, .de tudásban is többek már. A gyermekek maguk vá­lasztják meg a különféle he­lyetteseket, csapatkürtöst, csa­patzászlóst, pénztárost, titkárt stb. Itt kell megjegyezni, hogy nagy gondot fordítunk a veze­tőképzésre, mely a szervezet helyes működésének kulcskér­dése. Egyáltalán nem célrave­zető, sőt káros volt a direkt politikád módszerek alkalmazá­sa az elmúlt Időszakban. E ká­ros gyakorlatot elvetjük. Ez természetesen nem jeleniá esz­mei célkitűzésednk helyes, a gyermekellnek megfelelő mó­don történő alkalmazásáról való lemondást, , , , . , A társadalmi összefogás meg lyok, tehát a serdülő gyermek ,, ,,,, . i sajátsága a nevelés terén meg-n^vámulását jelzi a szervező- ; kíván. testület; «.■■■■■HmuininuulutHiHnunuuiHianunlHimin.; at is megkerestünk havonta, hát csak itt is megérdemeljük a 2000-ret, majd a föld alatt. Hogy miért jöttek el Felsö- . mocsoládról? — Mert felesle- a vörös nyakkendő tovább-! gessé váltunk — jegyzi me? ra Is az úttörő egyenruha! kicsit kesernyés hangon, az ■ ' ............ -.......................; amelyik eddig hallgatott. Lat­fo ntos tartozéka marad.* szik rajta, hogy nem szívesen Szembenézünk minden ál-j hagyta ott a régi munkahelyét. :-----7------n-----a------:-----------! Ahogy elhagyják a helyisé­ha zafias, eVensé-ms, kommu-; get> át'ondolom azt, amit a nista ellenes meirnyilvánu-t két fiatalember mondott. 1 7-'—........; Majd meglátjuk... Legalább lá ssál, mert a vőrösnyak-; kétezret. Hát igen, talán ez­kendő Igaz eszme, igaz cé-5 ze^ a gondolattal indul útnak . -----.... . majdnem minden újdonsült ló k hirdetésének szímbólu-j bányász. Ebben a „majd meg­i látonV’-ban benne van a mun- — ; ka, az öreg bányászok segítsé­Meggyőződésünk, hogy me-f gf• ve“tők .támoga­gyénk minden haladószellemű; j05®’ 'akás a koszt es a csu- dolgozója és vezetője, peda-E da tudja mi mindent, gógusok, szülők, gazdasági, ál-; Sok csillének kell kigördüli lami és pértvezetők, minden! ni a vágatból, és sokszor- kell becsületes ember számára, drá-S megtörölni a vájároknak, a ga gyermekeink jövője, a szö-S csilléseknek verejtékies hom- vetség, én cselekvésre késztet; lókukat, de elérhető. Az öre- mindenkát az a felismerés,! 8ek és az újak összefogása le- amely örök érvényű: .akié az! hetővé teszi, ha talán nem is ifjúság, azé a jövő“; ■ az el®ő hónapokban, de később Társadalmi összefogásra hí-; biztos, hogy nem csak kétezer- vünk fel mindenkit, aM ve-! ért, hanem ennél többet is lünk együtt akarja hogy: vál-l kereshetnek. Hogy az újak jón vidám, dolgos, edzett szó-: , ... . dalista emberré, megyénk min; megtaláljak-e számításukat az den úttörő fia és leánya. ! rajtuk is múlik. Elsősorban Pusztai József E rajtuk! ifjúsági vezető ■ (Baris) mozgalom is. Szerencsére nem így történt. Az újítók is hamar magukra találtak. November­ben már érdeklődtek: ml lesz ezután? A minisztériumban mi is kérdezősködtünk és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az újítási mozgalom feltétlenül megmarad, de átszervezik. Ál­lítólag új rendelet jelenik majd meg, amely kevesebb bü­rokráciával, egyszerűbb ügyin­tézéssel segíti a mozgalom to­vábbi kibontakozását. A pangás időszakát arra használtaim fel, hogy a Csécs—Bördös-féle fúróelótoló készüléket módosítottam. Fú­rásokat végeztem a bányában, s eközben figyeltem meg a ké­szülék munkáját. A készülék, amely automatikusan tolja elő­re a fúrógépet — puhább kő­zetben még működött, de a ke­ményebben már nehezebben ment. A hiba kijavítása erdő­kében hosszabb rugókat készí­tettem a szerkezetbe és a lép­kedő ékekre hengereket he­gesztettem, hogy azok köny- nyebben billenjenek. Az átala­kítás, úgylátszik eredményes lesz, mert a fúrási időik jóval rövidebbek mint azelőtt és a gép. illetve szerkezet Uzembiz- tosabban működik. Végleges eredményt azonban csak egy hét múlva kapunk, amikorra már az összes Csécs—Bördös- féle fúróelőtolókészülék már átalakítotton működik. nél is hamarosan rendes kerék­vágásba kerül. Januárban már végeztünk el­bírálást. öt olyan újítást fo­gadtunk el, amely már be is van vezetve. Elbíráltunk több olyan utókalkulációt, amely­nek a határideje már lejárt. Újítási díjat Is fizettünk, kö­zel négyezer forintot. Tehát ki­csiben már megindult az appa­rátus, most azon dolgozunk, hogy minden rednbejöjjön. Eh­hez szükséges az is, hogy min­den kerületben legyen újítási megbízott. Ugyanis az az el­képzelésünk, hogy az újításo­kat a jövőben a kerületekben bíráltatjuk el és a trösztbe már csak* az olyan javaslatok jutnának el, amelyekért ötezer forintnál több újítási díjat kell fizetni. A tröszt újítási Irodája főleg csak mint fellebbezni fórum működne. Csupán az a kérdés, hogy a most megbízan­dó újítási eőladók mennyi idő alatt sajátítják el az új mun­kakört. A z újítási előadók megbi­** zásával van egy kis probléma. Ugyanis a jövőben az újítási megbízottak rendes napi munkájuk mellett végzik majd az újítások elbírálását. Pécsbányán Kodolányi Alajos a gépmesterhelyettesi munka mellett foglalkozik az újítá­sokkal. Újhegyen Marosics Ká­roly villanyszerelőt bízták meg ismét az újítási megbízotti. tisztséggel. Természetes és ma­gától értetődő, hogy ezeknek az embereknek majd segíteni kell, lehetőséget kell adni ne­kik arra, hogyha összezsúfoló­dik az újítási munka — meg­birkózhassanak vele. Serkenté­sükre egyenlőre még csaik gon­dolunk. De valószínűnek tart­juk, hogy bizonyos feladatok teljesítése esetén — éppúgy, mint azelőtt — jutalmat kapju- nafc. Továbbra is él tehát az újí­tó-mozgalom a pécsi szénbá­nyáknál. De a mozgalom csak akkor lesz igazán jó, ha lelki- ismeretesen dolgoznak az újítá­si megbízottaik és a főmérnö­kök is kellő segítséget nyújta­nak ehhez. Elmondta: Csótl József o4 ^ámántolípionuís oidtoá Legyünk tárgyilagosak A Dunántúli Napló február M-i száma a szigeti külvárosi pártszervezet elnökének a nyilatkozatát közölte a me­gyei bíróságnak a pécsváradi rendőrség elleni fegyveres támadással kapcsolatos ügy­ben hozott ítéletéről. A MSZMP bírósági alapszerve­zetének vezetősége a kérdést megvizsgálta és annak ered­ményeképpen a következőket tartja szükségesnek lerögzí­teni. Előrebocsátjuk, hogy örü­lünk annak és köszönettel vesszük, ha a dolgozók ér­deklődéssel kísérik a bíróság munkáját. Igényeljük a jó­szándékú, tárgyilagos bírá­latot. Az említett „nyilatko­zat” azonban, melyre nyil­vánvalóan a Dunántúli Nap­ló 1957. február 0-1 számában a tárgyalásról megjelent tu­dósítás adott tápot, nem a bíróság által megállapított tényekből indul ki. A „nyi­latkozat” „gyilkosokat”, „fő- bűnösöket” említ, holott a bíróság elé került személyek távolról sem voltak a Mecse­ken összeverődött fegyveres ellenforradalmi banda veze­tői. de a pé’sváradi rendőr­ség ellen intézett támadás­nak Is csupán mellékszerep­lői voltak. Ketten nem is vettek részt a közvetlen tá­! zolnék. Csillogó apró szemek- madásban, a ténylegesen! kel> fehér óajuitzal, kis arany. résztvett harmadik vádlott! keretes szemüveggel. Arcáról viszont fegyvert nem hasz-E aradna az emberség, a jóság. nált s nem ő volt az, aki aj senkl !em tudna hogy tragikus sorsú HabllngE ff ® twjré nyolavamnégyéves László rendőrszakaszvezetőt! Pécs legidősebb orvosat lelőtte, négy társát pedlgE ábrázolja. Olyan szemé szfőor- megsebesítette. Nem kívá-E ,voaf-akt kora ellenére se nunk vitába szállni afölött,; Ismeri a szót, hogy „nyugalom- hogy a most helyesbített! bavonulás". Négy év óta na- tényállás mellett magáért aE mitfeJ órát rendel az népi hatalom megdöntésére; SZTK-ban és nincsen olyan irányuló fegyveres mozga-j orvos-kolléga, akinek kérését lomban való részvételért! megtagadná. Szívesen vállal megfelelő-e a bíróság által; helyettesítést. Vannak hetek, alkalmazott büntetés, — an-" amikor napi tíz órát is dolgo- nál kevésbé, mert e tekintet-! 2^- S az elmúlt négy év alatt, ben a végső szót a Legfel-5 egyetlen órát sem mulasztott sőbb Bíróság fogja klmonda-; az SZTK szemészeti rendelő- ni. : iáben. Az ellen viszont mi tlltako-! Szabadidejében, maflánszor- zunk, hogy ezzel az üggyel: gólomból magyar írók regé- kapcsolatban a bíróságot az; nyelt eszperantóra fordítja, cllcnforardalmárokkal ro-! vagy oroszul tanulgat. Dante knnszenvezőként tüntessék: „Divina ComedUT’-ját már ti- fel. „Tisztogatást” sem Iá-; zennyolcszor olvasta el olasz tünk szükségesnek, már csak; nyelven. De tizenkilencedszer azért sem, mert jól ismerjük! Is kezébe veszi és végigolvas­na ügyet tárgyaló büntetőta-E sa. Titokban a költészetnek is nács elnökét és tagjait, is-! él. 1939-ben Pécsett jelent meg merjük egyéniségüket, felfo-l „Emlékezés” című verseskötete Valamikor, fiatal korában, volt még egy szenvedélye: a turisztika. Abban az időben a Mecsekre még nem jár autó­busz, gyalog ment fel a hegyre. Valamikor ő állította fel az llona-plhenőt. — Mivel állhatok rendelke­zésére? — kérdezi csodálko­zással, amikor Sallai utca 20. szám alatti lakásán, a csengő­jelzésre kinyitja az ajtót. — Azt hallottuk, hogy Pécs legidősebb orvosa. Most azonban már egyre töb­ben jelentkeznek az újítók közül. Leginkább azok jönnek, akiknek újítása függőben van, mint Egervári Henrik és Kiss Gyula többszörös újítók. Sokan vannak azok is, aikiik új javas­latot akarnak benyújtani. Loósz Tibor István-aknai ener- getikusríak például két vagy három javaslata van. Pálmai ; Károiy villanyszerelő, aki a iGazda-fanácsadó RUcker-alknai remízben dolgo- ; zik, a villamos mozdonyokkal j . •kapcsolatban ad be újítást. Az ! űlirgoseil Vizsgáljuk újhegyi Bodányi Ferenc, régi; mCnr vetésünket! jó újító mo6t a villanymotorok ; “ tekercselésre nyújt be javasla- ! vetésünk egyik legveszedelme- tot. Az Újítók részéről tehát meg Jsebb kártevője a gabonafutrinka van az érdeklődés és így re- ; lárvája, a „csócsárolő”. Gyakran mény van arra,hogy az újítási «egész táblákat képes felfalni, ki- mozgalom á Pécsi Széntröszt- «pusztítani. A gabonatövek mellett ! függőleges aknát készít, Ide búz­............................. »za be a gabonanövények alsó lc­•v elelt. A levelek I4”y részelt kl- •szopogatja „csócsárolja”, a rostokat ! pedig zöldesszürke színű, kóc- • szerű gomolyagba összegyömöszölt „ , . , . .. laz aknáját részben vele elzárja. Hatvan év az egészségügy :maj(I mth szolgálatában bizony szép idő. • csak nagyon kevés orvos di- ! A ‘«'»»termelés érdekében mln- csekedhet vele. Fiatal korában :den termeia k8teles vetésterületeit bejárta a külföldi nagyobb vá- ;m4JUs ,'1* löbb,zör ~ ‘«“tesen rosokat: Londont, Nápolyi, :A"iagAln* ** • joáesároló-terta- Bécset, Berlint... Nem vett !*“ a „«* po"­olyan külföldi orvos-kongresz- 5108 "«>KÍ«UHésévek a községi és szus, amelyen részt ne vett Eviro*1 tRn4csna* öeJe,en^rU’ volna • A fertőzött területeken a védeker- Orvosi működése alatt, mi 5^"* * "fényvédő «iái volt a legnagyobb élménye? :díjtalanul Mindkét kezét széttárja lelkesedve válaszolja rendelkezésre bocsátott • „Agrttos” porozószerrel és háti- ! géppel a termelő — a községi és E városi tanács Irányítása mellett -r Hál ip — mondja dr. Kenessey Ala­dár szemész főorvos — június 27-én leszek 85 éves. Boldog vagyok, hogy még ma is dol­gozhatok és gyémánt diplomá­ról tüntettek ki. Csodálom, hogy a maguk figyelmét ez el­kerülte. A Népszava 1956. szep­tember 30-i száma megemléke­zett kitüntetésemről. Fényké­pemet is leközölte. Mindjárt megmutatom, milyen egy ilyen gyémántdlploma. Apró léptekkel siet a másik szobába. Nylon tasakot hoz és kiveszi belőle a piros-barnás szinü bőrfedelű díszoklevelet. gásukat, múltbeli és jelen-’ s az 1940—1950-es évekből való Olvasom a szöveget: 1 e - A ti -t á _ _____«_2 ua.aallff .íi.LL T.Utaáal JalaM n í a 7/SS* 1 rí I« lé gi magatartásukat s ezek; verseiből újabb kötetet Jelen­alapján a „Nyllatkozaf-ban; lelhetne meg. Minden érdekli telhozott váddal ők nem !l-« Még a meteorológia is. Kis Vihetők. 5 naptárában naponta jegyezgeti MSZMP pécsi bírósági E a hőmérsékletet, a csapadékot, alapszervezetének intéző; a szél irányát s havonta össze- Í tf* Díszoklevél dr. Kenessey Aladár okleveles orvosnak, aki a Budapesti Tudományegyete­men 1895. december 14. napján oklevelet kapott. 60 éven át kifejtett értékes szakmai tevé» kentnépét oBmerftikt Amikor a hályog eltávo- ; végrehajtani kötele*. litása után a beteg felkiáltott, ; a védekezést állami, eél-, stb. hogy: látok! A hályogműtétek «gazdaságokban termelöszövetkeze- legszebb emlékeim és élmé- !teltben és több községre terjedő nyeim közé tartoznak. Több, Jfertőzés esetén a Baranya Megyei mint kétezer iiályogműtétet «Növényvédő Állomás motoros po- végeztem szemészkórházi főor- á rozőegységei végzik el. vosi praxisom ideje alatt. ; a legtöbb fertőzött vetésben a Mintha e szavak után kissé !„ctócsároló” ősztől egész májusig nyugtalan lenne. A faliórára SoU Mí*^ “ *lké“M b«‘ néz és kezével mutatja, hogy JJel*ntésl‘k “ *tamt é>ekb*n 4tt már délután háromnegyed !»*«*o»*ák, hogy igen sok termelő a néau van «rendszeres és tüzetes vetésátvizs­_ ' , . , ; gálást elhanyagolta és csak akkor Bocsánat, de négy órára Jszeraett tudomást a „csócsárolő” k* «jelenlétéről, amikor az a vetés je­lentős részét kiptuztította. Ennek, . u.—Aic ! valamint a sok levelezgetés, tcle- a beszélgetést. S -,oaiiia réfxietekben történő dr‘^eT^S*V Ala~ «saerklszállítás elkerülése érdeké- dar, Pécs legidősebb orvosa be helyl tanácsok mindent kö- visszasiet a betegekhez. Eleget |vf„enek el, „ eByönletű tntUM- tesz hatvankét évvel ezelőtt I me|41U(píaj4ra é, ,, lgy 0sz. tett fogadalmának: betegeit a !,„s(teu beJHentéselcet .„vábbitsák legjobb tudása szerint gyó- ;t - - --- -~ gyitja.j, • vissza kell mennem az SZTK- ba, helyettesítek. Belejezzűk a Növényvédő Állomásra.- NOVßNYVEDÖ AIXOMA» t Ä52S8F..Ä.. Szederkény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom