Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-19 / 42. szám

1957. FEBRUAR 19. NAPCÖ 5 v * W.BAKACS JUDIT A UzettkatocUU körzeti lendeßa Hófehér minden: a fal, a szekrény, a mosdó körüli csempe, az asztal, s rajta a po­hárba helyezett hóvirág csok­rocska, a tavasz előhírnöke ... Az üvegvitrinben homlokref­lektor, sterilizátor, vérnyomás­mérő, stetoscop, olló, vérsejt- süllyedésmérő, injekció, géz... A berendezés még hiányos. A váróteremben kevés a pad, nincsen asztal. S a belső terem falai még csupaszok, nem dí­szítik grafikonok, képek. Ho­gyan is díszíthetnék, amikor csak nemrég készült el ez a helyiség. De elkészült és ez a fontos! Hétfő délelőtt 10 óra van. Or vosok sorakoznak egymás mel­lett: dr. Hal József, a váró tanács egészségügyi osztályá nak vezetője, dr. Ratkóczi Ká roly, a pécsi Közegészségügy és Járványügyi Állomás igaz gatója, dr. Unka László, a Me gyei Rendelőintézet igazgatója dr. Gárdos László, a II. kerü let főorvosa, Papp Zoltán vá rosi orvos, dr. Stefanits János a III. kerület főorvosa, dr. Ba kács Judit orvos. Szemük csillog a boldogság tói, amikor Török Gézának, II. kerületi tanács végrehajtó bizottsága titkárának ünnepi beszédét hallgatják: — A II. kerületi tanács ne vében örömmel adom át ez az új körzeti orvosi rendelő amelyet 61 000 forintos beru húzással létesítettünk. Ebben a körzetben eddig nem volt kör­zeti orvosi rendelő. Ezért a Rét útca, a Szabadság út, a Laskó és egyéb távoli utcák lakosai, betegei, kénytelenek voltak a Megyei Rendelőinté­zetbe járni. Pécsnek még leg­alább hat körzeti orvosi rende­lőre lenne szüksége. A Rákóczi út 67. szám alatt és a Mecsek nyomda dobozüzemének fel­szabaduló helyiségeiben is sze­retnénk körzeti orvosi rendelőt létesíteni. S miközben dr. Bakács Judit átveszi az új körzeti orvosi ren delőt, kinyílik a váróterem aj­taja. Középkorú asszony, Ba­logh Jánosné. Majláth utcai la­kos lép be. O az első beteg, aki átlépi az új körzeti orvosi ren­delő küszöbét. Kezében két vi­rágcserepet tartogat. Elér zeke - nyülve adja át: — A körzet betegeinek nevé­ben adom át ezt a kis ajándé­kot. Kérjük, hogy a körzet be­tegeit továbbra is olyan szere­tettel kezeljék, gyógyítsák, mint eddig. Dr. Bakács Judit megható- dottan veszi át a lila cineráriát s a másik cserép virágot. Oda­teszi a hóvirág mellé, azután újból nyílik a váróterem ajta­ja. A padokon már ott sora­koznak a betegek. S amikor az óra mutatója pontosan 11-et mutat, a Jókai Mór és a Dischka Győző utca sarkán, megkezdődik a rende­körzeti orvosi rendelőjében. QorJtaíaa, lazJélyes aJi éíet j voí&TkTreaT az Ifjúság Házában j ajándéka Pécsnek ■ Csaknem percenként nyílik délutánonként az Ifjúság ; A Nemzetközi Vöröskereszt Házának ajtaja. TJjabb és újabb gyermekcsoport érkezik. A ;négy teherautó küldeménye a t T *• •• « > i 1 • . acts. Í ss r. 4 SSa ff 1 lí^/SC szakkörök most kezdik munkájukat. A szabó-varró szakkör tagjai az év végi kiállításra készül­• napokban érkezett meg Pécsre, ia Magyar Vöröskereszt megyei ■kirendeltségéhez. Az ötven­• nyolc mázsa ruhanemű és a Shat tonna tejpor elosztása cél- íjából hétfőn délelőtt alakult ■meg a megyei társadalmi bi­■ zottság. ■ A küldeményt az októberi • isirények folytán elesettek : hozzátartozói, a sebesültek, a {harcok során károsultak, a sok­• gyermekes családok (6—7 gyer­• éktől felfelé), közsegélyesek, s ; házikeze'ésben lévő tbc-sek és ■ az egyéb rászorultak között • osztják szét. Az igazságos el- 5 osztás érdekében a Vöröske­■ reszt megyei kirendeltségének • tagjai, aktívái és a tanácsok • szociálpolitikai aktívái végez­nek. Először csak a varrás könnyebb fogásait sajátították el, ;nek kömyezettanulmányozáso' r .. , , ... i ajiuoiiUi loan a tan uo jíuiuijvuu io9uv7<»ii vt, 1Kí később kötényt, blúzt, szoknyát is varrnak, öt varrógépen dől- -kát. Az 6 javaslatukra osztja gozik 15 kislány. És — amiért meg kell őket dicsérni. — soha- -majd szét a segélyt a megyei PUSZTAI JÓZSEFJ sem vesznek össze! : bizottság. BÍRÓSÁGI statisztikája Sok az alaptalan vádaskodás UáwfnhtitUá fount Uáii aUtoztaU a sikkasztok és tolvafak Két—hat éves együttélés után van a legtöbb válás os évd bűnügyi statisztikát, amely érdekes adatokat tartal­maz. Eszerint az elmúlt év­ben összesen 4 288 bűnüggyel foglalkoztak a bíróságok. Ezek közül 2 282 ügyben az ügyész­ség emelt vádat, míg (1986 ügyben az eljárás magánvád alapján indult meg. Anyakönyvi hírek Születtek: Bera Mária, Illés Attila. Hencz Gizella, Lantos Ilona, Varga Zsu­zsanna, Hegyi László, Géczl János, Puszta Sándor, Molnár Irén. Kirá­lyi István, Horner Attila. Kanlzs- lai Éva, YVcintraut József, Horváth Agnes, Kollár Nóra, Báthory Má­ria, Szili Csilla, Vaszllov Judit, Sárossy Katalin, Kovács János, Sclilitt Mária, Pesti Kálmán, Ba­logh Gyöngyi, Bayer Henrik, Kie­fer Matlld, Varga János, Kalányos Mária, Varga Ferenc, Havasi La­jos. Bányai Valéria, Varga Mária, Székely György, Tóth Béla, Sáf­rány Ilona, Simon Miklós, Bauer. Imre. Inhoff Ferenc, Kovács Lau­ra, Kardos Márta, Petrel Csaba, Tóth Katalin, Arnold János, Pan­dur Irén, Studer Brigitta. Újhelyi Hona, Gyarmati Mária, Veres Éva. Házasságot kötöttek: Rab Ferenc újságíró és Kaik Erzsébet géplrónö. Nyí­ri Kálmán kirakatrendező és Batlz Adél védőnő, Illés István cipész és pörényl Anna fagylaltárus, Fújsz Ferenc villanyszerelő és Tóth Em­ma eladó. Bérceshegyi Ferne helypénzszedő és Fekete Anna, Francslcs László bányacslllés és Keszthelyi Mária, Gédert Pál épí­tőipari segédmunkás és Petiik álária takarítónő, Jakab Sándor gyári mgnkás és Müller Gizella bányamunkás. Keszthelyi József egyetemi hallgató és Heizer Kata­lin adminisztrátor. Kárpáti István elektrotechnikus és Vajda Márta gyors- és gépírónő. dr. Kett Ká­roly orvos és Borbás Ilona orvos- tanhallgató, Petrus József nevelő és Rácz Magdolna takarító. Meghaltak: Szabó Istvánné szül. Kaszai Emí­lia 88 éves, Virágvárt Péter 66 éves, Turcsi Istvánné szül. Hoffmann Eva 53 éves, Maroslcs Andrásné szül. Mitrovics Katalin 72 éves, Meckler Györgyné szül. Bárth Mar­git 76 éves, dr. Pongrácz Péter 56 éves. Juhász Antalné szül. Próka! Erzsébet 42 éves. Czakó János 73 éves, Potosnyák Andrásné szül Pálfi Ttozálla 91 éves. Schmidt Já­nos 68 éves. Horváth Gyula 69 éves. Novák Sándorné szül. Han- zlh Róza 60 éves, Schönberger Konrád 45 éves. Orsós Ferenc naoos. Blum Péter 81 éves. Balos László 6 hónanos. Balog Agnes hOnsoos. Stummer Leontin 75 éves Hermész Dezső 56 éves, Vidák Irén A Baranya megyed bírősá- A bíróságok tavaly összesen gok most készítették el az 1956- 4 977 felnőtt korú vádlott ügyé­- • - - - ..........................’ ben hoztak jogerős, érdemi ha tározatot. Ezek közül 2 686 vádlottnál megállapították a bűnösséget és marasztaló íté­letet hoztak, 2 262 vádlottat pe­dig felmentettek a vád alól, illetve velük szemben az eljá­rást megszüntették. Érdekesen alakult a ma­gánvád alapján megindított bűntettek miatti határozatok aránya. Magánvádas bűntet­tek miatt a bíróságok 2115 vádlott ügyében hoztak hatá­rozatot, de csak 395-öt ítéltek el. A többit, számszerűit 1 720 vádlottat felmentettek. Az elítéltek legnagyobb ré­szét, számszerint 965-öt — több mint egyharmadát — a bíróság a társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt marasztalta el. Legnagyobb számmal a lopás és a sikkasztás szerepelt. A társadalmi tulajdont károsító cselekményekkel az elítéltek 2 hetes, Müller Jánosné szül. En­gel Éva 71 éves, Koch Agnes 1 hónapos, Csutl György 21 éves, Asztalos Ildikó 6 hónapos. Deák István 80 éves, Kiss Lajos 78 éves, Kovács Józscfné szül, László Ro­zália 58 éves, dr. Varga Ferencné szül. dr. Kátai-Pál Etelka 43 éves, Tóka Anna 45 éves, Légrádl Ibo­lya 4 hónapos, Wéber Károlyné szül. MUlvoJevlcs Margit 74 éves, Lukács Gyula 66 éves, özv. Lau- kotka Vllmosné szül. Mekl Terézia 86 éves, Aradi Ferenc 29 éves. Tar­ró Mária 4 hónapos, Szabados László 5 hónapos. \ Kicsiny a Halász-tanya Többször voltam a szépen berendezett Halász-tanyán, ahol kitűnő felszolgálás mel­lett igen ízletes halászlét fo­gyasztottam. Minden esetben zsúfolásig tele volt a terem és napról-napra nő az érdek­lődők száma. Helyes lenne, ha a Vendéglátó Vállalat megnagyobbítaná a helyisé­gei — amelu nagyon népsze­rű lett városunk dolgozói kö­rében — mert a jelenlegi ki­csiny, =r Hunyadvári Béta. mintegy 3,000.000 forint' kárt okoztak népgazdaságunknak. Ennek a büntető eljárás , so­rán csak egyharmada térült meg. A büntető ügyek mellett a bíróságok polgári perekkel is foglalkoztak. 1956-ban össze­sen 6 171 polgári perben hoztak h.. jrozatot. A perek 15 száza­léka gyermektartási volt, 500 per munkaügyi viták miatt volt, a lakásperek száma pe­dig közel 300-ra tehető. A megyei bíróság az elmúH évben összesen 440 házasságot bontott fel jogerősen. A bon­tások legnagyobb része a há­zasságot követő 2—G évben kö­vetkezett be, de közel 10 szá­zalékukban a házasság tarta­ma 20 éven túli volt. A fel­bontott házasságok több min' egyharmada gyermektelen há­zasság volt. De 11 olyan há­zasságot is felbontott a bíró­ság, amelyekből 4 vagy több gyermek származott. FORUM (Váljak a izakemkezeA aílejnémjít Mikor jelennek merj | ismét az ablakokban a cédu­lák, az újságban a hirdeté­sek: „Lakás kiadó”? Sokan mondják: sohasem. Bizony nem könnyű opti­mistának lenni manapság la­kásügyben. Szalai János feb­ruár 10-1 cikkében azt írja, hogy csupán a második kerü­letben 2765 lakásigénylő ma­radt lakás nélkül 1956-ban. A többi kerületekben sem ró- zsásabb a helyzet. Ez a szám pedig évről évre növekszik 500—1000 lakásigénylővel, akik a fiatal házasok állan­dóan növekvő táborából ke­rülnek ki. Furcsán hangzik talán, de így van: a nyomasztó lakás­hiány legjobban a város ben- szülött lakosságát sújtja. Akik vidékről jönnek a szen­es az urániumbányához dol­gozni, könnyebben jutnak la­káshoz — a vállalati építke­zések folytán — mint azok, akik itt születtek, itt nőttek fel, itt alapítottak családot. Mit lehetne tehát tenni az ő érdekükben? Szalai javasolta, hogy nye­reménybélyegek eladásából és hasonló bevételekből te­remtsenek lakásépítési ala­pot. Számítása szerint 8 334 900 forint jönne így ösz- sze. Ebből az összegből mint­egy 80—100 lakást lehetne te­tő alá hozni, — tekintve, hogy egy összkomfortos lakás megépítése mintegy 60—100 ezer forintba kerül. Száz lakás azonban még mindig csak csepp a tenger­ben. Más megoldásokat is fel kellene kutatni, A lakáskérdés, — tudjuk jól — pénzkérdés. Az építke­zésekhez pénz kell. Honnét vettek a kapitalisták pénzt a lakásépítéshez? Egy öreg kőműves mesélte a napokban, hogy az építési vállalkozók két-három épület felépítésén kerestek annyit, hogy abból fel tudtak építeni maguknak is egy új bérházat. Nem való­színű, hogy az állami építő­vállalatok haszon nélkül, rá­fizetéssel dolgoznak. Talán érdemes lenne megvizsgálni: lenne-e mód arra, hogy az építőipari vállalatok ne az összes nyereségüket fizessék be, hanem egy részét hasz­nálják fel lakásépítésre. Érdemes lenne alaposan fe­lülvizsgálni az állami házak helyzetét is. A jövedelmező házak hasznának egy részét fel kellene használni új la­kások építésére. A lakásépítések I Prob­--------------------------------lémái közé tartozik az is, hogy ke­vés a közművesített telek. Az építési költségek nagy részét felemészti az új utak, vízve­zeték, gáz, stb. bevezetése az új lakóházakhoz. Jó lenne, ha a hozzáértő szakemberek i megvizsgálnák azt, hogy nem lenne-e kiflzetőbb, ha a meg­lévő földszintes, vagy egy­emeletes erős alapzatú házak­ra emeletet építenének. Az emeletesítéssel meg lehetne takarítani a közművesítést tereprendezést és nem utolsó sorban közlekedési problémá­kat ás, hiszen a város tér jeszkedése közlekedési ne hézségeket is támaszt, A társadalmi munkára is lehetne számítani. A sok ki elégítetlen lakásigénylő bizo nyara szívesen szánna időt és munkát a lakásépítésre, ha tudná, hogy abban a házban amelynek az építésénél se gédkezik, egykor lakó lehet. Végül:] jó lenne, ha------------- szakemberek nyilvánosságra hoznák véle ményüket az építkezések technikai lebonyolításának lehetőségeiről, pénzügyi szak emberek pedig új ötletekké segítenének az anyagi alapo! előteremtésében. Kurucz Pá A fa-mozaik művésze Resteltem ma­gam, amikor ott­honában megláto­gattam Bezdán bá­csit. Évek óta dol­gozik városunk­ban, művészete egyedülálló, műre­mekei helyet kap­tak a budapesti múzeumokban, sőt a Szovjetunió For­radalmi Múzeumá ban is, — s én, pé­csi létemre csak igen-igen keveset hallottam róla. Igaz, Bezdán bácsi éppen Pécsett nem állíthatta ki mun­káit. Hogyan is is­merhetné őt akkor a város?! — Az a bizo­nyos zsűrizés, az volt az oka. No meg más egyéb, amit jól tudnak azok, akik elgán­csoltak — mondta. — De én elfelejtet tem a sérelmeket. Dolgozom — és re­mélem, hogy a leg­közelebbi kiállítá­son a pécsiek is megismerhetik munkáimat. Hogyan lett Bez­dán Józsefből ipar­művész? —- A harmincas évekig földműves voltam. Aztán Pécsre jöttünk. Én a Hegedűs aszta­losnál dolgoztam a Siklósi utcában. Mindig szerettem rajzolni. Kijártam a Séta térre, lefes­tettem, amit ott láttam. A képek­ért kaptam 1—2 pengőt. És akkor gondoltam arra, mi lenne, ha én ezt fából készíte­ném, — talán töb­bet fizetnének ér­te. Mert bizony szűkösen éltünk... Festmény fából? — Bezdán bácsi előszedte készülő müvét, egy fa-mo­zaik „képet”, amely egy legelé­sző ménest ábrá­zol. Nem, nem in­tarzia, mert azt égetik és festik, ez pedig a fa eredeti színében eleveníti meg a ménest, annyira híven, hogy szinte várja az ember, mikor kezdenek el szágul dani a lovak. Munkamódszerét röviden így mond­ja el: — Legelőször is lerajzolom, amit elképzeltem. Az­után a fába bele­vésem — így mon­dom — a negatí­vot. Furnérból ki­vágom az alakokat és beleragasztom a kivésett helyre. Aztán természete­sen a fényezés kö­vetkezik. Ez így elmondva eléggé egyszerű, de képzeljük el, milyen elképesztő­en apró mozaikok ból kell összeállí­tania az alakokat, vagy a mintát. Gyönyörű stili­zált, magyaros mo­tívumokkal díszí­tett asztalokat mu­tat, dobozokat, amelyek fedőlapjá nak belső oldala i3 gazdag mintáktól ékes... Megkérdeztem Bezdán bácsitól, ml a kívánsága a jövőre vonatkozó­an? így válaszolt: — Szeretnék leg alább húsz évvel fiatalabb lenni, hogy még sokat dolgozhassam és szeretnék a legkö- ‘ zelebbi kiállításon én is részt venni. Ami az első kí­vánságot illeti, az kissé kívül esik a földiek hatáskö­rén, a másodiknak azonban — remél­jük — nem lesz akadálya. Ha a pé­csiek megismerik e szerény mester nagy művészetét, minden bizonnyal az ő szívüket is meghódítja. PAPP ETA. HÍREK Vasárnap reggeltől este 10 óráig csaknem ezer ember for­dult meg a Menedékházban. Ez alatt az idő alatt 60 liter bort. 400 üveg sört, 200 bambit és hat liter rövid italt fogyasztot­tak. Épül a bükkösdi gyógyszer- tár. A gyógyszertár épületében kap helyet a háromszobás, össz-komfortos szolgálati lakás. A gyógyszertárat, amely előre­láthatóan az év közepe táján készül el, korszerűen rendezik be. Korszerű Röntgen-berende­zést szerelnek fel a szülészeti klinika laboratóriumában. A korszerű Röntgen-berendezést néhány hét múlva mái' üzembe helyezik. Megkezdődtek a méz-szerző- déskötések a megyében. A mé­hész szakcsoportok tagjai a szakcsoportok elnökeitől kap­ják meg a nyomtatványokat. Az igényelt előlegeket a szer­ződéskötéstől számított 10—15 napon belül a földművesszö­vetkezetek fizetik ki. Az SZTK tájékoztatója Nyugdíjak újbóli megállapítása A tájékoztatás első részében rész­letesen Ismertettük az elbocsá­tott dolgozók nyugdíj kérdését. Megemlítettük, hogy olyan dolgozó részére, aki valamilyen elmen már ellátást, illetve nyugdijat élvez, az ellátottság megszűntét kővető nap­tól, a nyugdiján felül nyugdíjpót­lékra Is megnyílik az Igénye. A 6/1957. sz. kormányrendelet lehetővé teszi ezek részére azt Is, hogy az új nyugdíjtörvény alapján nyug­dijuk újbóli megállapítását, vagyis átcserélését kérhessék. KI kérheti a nyugdíjátcserélést, vagyis annak újbóli megállapítá­sát? 1. A közszolgálati régi nyugdíja­sok, 2. vállalati pénztári nyugdíja­sok, 3. bányanyugbéresek, 4. öreg­ségi — rokkantsági Járadékosok, 5. az 1952. január 1.—1954. október 1. közötti időben az alközpont ál­tal nyugdíjazottak, 6. baleseti já­radékosok, ba a balesetből eredő munkaképességcsökkenés a 66 szá­zalékot meghaladta. Mikor kérhető a nyugdíjátcse- rélés? Csak abban az esetben, ba a fen­ti 1—6 pontok alatt felsorolt nyug­díjas 1956. október 23-án munka- viszonyban állott és munkaviszo­nyát azt követően, de legkésőbb 1957. március 1. napján megszün­tették, vagy megszüntetik. Mikor jogosult a régi nyugdíjas az új nyugdíjra? Természetesen csak abban az esetben, ha az új nyugdíj összege magasabb, mint a régi, nyugdíj- pótlékkal emelt ellátása, nyugdíja lenne. Nem kérhet nyugdíjátcserélést: 1. A mezőgazdasági járadékos, 2. a kivételes alapon nyugdijat él­vező, 3. a közszolgálati nyugdíjas, ha nyugdiját csökkentett összeg­ben kapja, 4. a megvont közszol­gálati nyugdíjas, ha 1956. december 1-én rokkant volt, vagy 60. élet­évét már betöltötte. Ez az átcserélésl Jog megilleti azokat a jelenleg is munkaviszony­ban álló és földalatt dolgozó nyug- béres — nyugdíjas bányászokat is, akik 1957. január 23. napján is földalatti munkahelyen dolgoztak. Ezek a földalatt jelenleg Is dol­gozó bányászok tehát a munkavi­szonyuk fennállása mellett is kér­hetik a régi nyugdíjuk átcserélé­sét. Bányásznak azonban csak azt a földalatti dolgozót lehet tekinte­ni, aki 1957. január 23. napján vá­jár, csatlós, szállító csillés, csa- patcslllés, Iőmester, robbantó mes­ter, gépész, szállító gépkezelő, fel­vigyázó. aknász, bányamester mun­kakörben dolgozott. Aki tehát 1957. január 23. napján Ilyen mun­kakörben nem dolgozott, a nyug­díj átcserélésl kedvezmény szem­pontjából bányásznak nem tekint­hető. Az Ilyen részére csak ab­ban az esetben cserélhető át az új törvény szerint a nyugdíj, ba aá 1956. október 2S-án fennállót! munkaviszonyt az üzem 1957. máé* cius 31-ig megszünteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom