Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-25 / 21. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. JANUÄR 25. Mai számunkban: „önkéntes Fontos kormány­megfigyelők" határosatok Ismét önálló Mi van a TTiT-ve!? a nőmozgalom A humor könyvéből GYŐZELEM! Győzelem — nálunk kissé elkoptatott, ,Agyonhasznált' szó. Győzelemről beszéltünk, ha egy hatodrendű üzem tel­jesítette vagy éppen „túlteljesítette” évi tervét, győzelem­ről irtunk, ha egy kétszázholdas termelőszövetkezet idejé­ben bevetette a földbe az őszieket.'Ez alkalommal azonban teljes értékű a „Győzelem!” — felkiáltás. Teljesértékű, mert csak ez az egy szó adhatja vissza híven azt, ami vasárnap Lengyelországban történt. A Nemzeti Egységfront, a Lengyel Egyesült Munkáspárt által vezetett nagy népi tömörülés győzelmet aratott a len­gyelországi választásokon. Íme két legfontosabb számadat: A szavazásra jogosultak 04.14 százaléka úmák elé járult; az érvényes szavazatok 98.04 százaléliát a Nemzeti Egységfront jelöltjeire adták. A két számadat kettős győzelmet jelent. A Nemzeti Egységfront győzött azok ellen, akik a választás bojkottját hirdették, éppúgy, mint győzelmet aratott azok fölött, akik a Nemzeti Egységfront jelöltjeinek kihúzását sugalmazták. A két számadat diadalt jelent: a szocializmus, az októberi program, a LEMP diadalát. A lengyel választás: népszavazás volt. A lengyel nép bizalmat szavazott a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a Nemzeti Egységfrontnak, annak a programnak, amit az em­lékezetes Vili. plénumon Gomulka elvtárs tárt a kommunis­ták — és nemcsak a kommunisták, hanem az egész lengyel nép elé. Az egész nép (nem egész két százalék kivételével) a szocializmusra, a demokráciára, a függetlenségre szavazott Lengyelországban. E hármas jelszónál kezdődött a választási kampány. E hármas jelszó ellen hiába agitált a reakció, hiába támadott a dogmatikusok tábora, hiába uszított Nyugat, próbálkozá­saik már eleve sikertelenségre voltak ítélve. Miért7 Ha távolból, hírügynökségek és sajtótudósításokból meg tehet ítélni a lengyel helyzetet, akkor az első és legvaló­színűbb magyarázat az, hogy a lengyel nép bízik Gomulká- ban és vezetőiben, mint ahogyan a vezetők is bíznak a népben. A nép bízik a vezetőkben, mert a VIII. plénum célki­tűzéseinek egyrésze mar az eltelt néhány hónap alatt sorra' megvalósult. Széttörték a nép és a párt, a párttagság és a pártvezetés közé ékelődött bürokratikus falat, eredménye­sen zárultak a lengyel—szovjet tárgyalások, megkezdődött a széleskörű demokratizálás. A vezetők bíznak a népben — ennek legfényesebb tanú­bizonysága éppen a választások meghirdetése volt, — mert kiteregették a hibálcat, tanácsot kértek e hibák kijavításá­hoz, bíztak a népben és fegyvert adtak a munkások kezébe, hogy megvédjék a választások tisztaságát, bíztak a népben és a néphez appclláltak, amikor a demagógok, a dogmatiku­sok, az ellenforradalmárok az egységfront ellen emeltek szót. E kölcsönös bizalom a lengyelországi győzelem kútfor- rása. E bizalom jegyében ül majd össze az újonnan megvá­lasztott lengyel parlament, a szejm, hogy a választás által teremtett politikai kibontal:ozás után hozzálásson a gazda­sági élet újjárendezéséhez a lengyel nép életkörülmé­nyeinek megjavításához. A nyugati tudósítók izgatottan várták Lengyelországban a választás napját. Forradalomban (tehát ellenforradalomban) bíztak, rendzavarások, tüntetések szenzációs tudósításaira hegyezték előre ceruzáikat. Hiába fáradtak, mint ahogyan hiába fáradt Morawski, volt miniszter, remélve, hogy úgy mint régen, elegendő, ha egyetlen képviselő elkiáltja magát „nye pozvolem!” (nem akarom), akkor hiába szavaz pozvo- lem-mel a többség, az egyetlen „nem akarom” győzedelmes- ■edik. így volt ez a régi szejm-beli szavazásokkor. A lén­ynél választásoknál azonban hiába mondta Morawski a Nemzeti Egységfront programjára, hogy „nye pozvolem”. A nép egyhangúan, tétovázás nélkül azt mondta rá: akarom! Es a nép szava törvénnyé lett. Megtörtént, amit Gomulka telve a nép iránti hittel, bi- -alommal, már jóelnre kinyilatkoztatott: „Meggyőződésem, hoqy a nép politikai érettségéről tesz tanúságot a választá­sokon, felelőssége tudatában dönt az ország sorsáról, meg­nyilatkozik ismert hazafisága, és elveti a reakció, a szószá- yárok suttogó propagandáját." Újabb rekord 5005 örömhír érkezett tegnap a baranyai bányaüzemekből. Megyénk bányászai október óta először termeltek egy nap alatt 500 vagon szenet. A pécsi bányászok ezen a napon 2385, a komlóiak pe­dig 2620,3 tonna szenet küld­tek a felszínre. Ebből a leg­többet 943,6 tonnát a Kossuth bányaiak adták. 2300 VÁGOM CUiCOa Kaposvár ttszM a baranyai szenet Baranya hétezer hold cukor­répa termését a kaposvári cu­korgyár dolgozza fel már 63 éve. Idén közepes termés mel­lett is 6500 vagon répát szál­lított a vasút megyénkből a p'árba. Ha mennyiségre nem is több a tavalyelőtti termés­6200 8 Az állami építőipari vállalatok több mint 6200 új lakást adnak át a vidéki városokban az év végéig. A tervek szerint Miskolcon hatszáz, Tatabányán 631, Oroszlányban pedig 324 lakás épül. Ajkára Veszprémben, Szombathelyen, Szolnokon, Sajószentpéteren, Jászberényben, Nagykanizsán s még mintegy 30—35 városban többszáz új lukasba költözhet be tulajdonosuk. nél, de a minősége — szak­nyelven a cukortartalma — sokkal jobb. Eléri a 17—18 szá­zalékot, míg korábban a gyár átlaga alig volt 12—13 százalék körül. A kaposvári gyár 17000 va­gon répát dolgozott fel eddig s 2300 vagon cukrot nyertek. Bár hozzánk is elért a sztrájk szele — mondja Tabák Lajos igazgató — mégis egye­düli cukorgyár voltunk az or­szágban, amelyik megszakítás nélkül termelt. Később a szén­hiány veszélyeztette a répa fo­lyamatos feldolgozását. A ba­ranyai bányászok segítettek ... Január 1-ig 500 vagon szenet küldtek a gyárnak. Volt nap. amikor hivatalos közlemények­A mélyfúrók álláspontja: t Legyen önálló a vállalat A szénbányászati trösztök átszervezésével kapcsolatban felmerült az a kérdés is: mi lesz a mélyfúró vállalatok sor­sa. A Nehézipari Minisztérium azt tanácsolja, hogy a szénbá­nyászati trösztök vegyék át ezeket a vállalatokat, illetve mélyfúró részlegeket. Mivel Baranyában Pécsnek sí, Kom lónak is, rőt a kővágó-, szőlős! uránium bányának Is a Komlói Mélyfúró Vállalat vé gezte eddig a mélyfúrásokat, a pécsi szénbányák vezetői azt javasolták, hogy a mélyfúró vállalatot a Komlói Szénbányá szati Tröszt vegye át A kom­lóiak azonban hallani sem akarnák róla, s más a mélyfú­rók véleménye is. A igazgató távollétében a mélyfúrók álláspontját Gyime- si László, a vállalat főkönyve­lője mondja el. — A mi véleményünk is elő­ször az volt: vissza a szénbá­nyászathoz. Ma azonban már nem ez a véleményünk. Ugyan­is eredményes munkát csak ak kor tudunk végezni, ha válla­latunk továbbra is önálló ma­rad. Tudvalevő, hogy a mélyfú­csóbb, ha a trösztök saját ma- v liasnék a mélyfúrásokat. — Az alkalmazottak száma akkor sem csökkenne lényege­sen O ' nem is ez a probléma meggyőződésem, hogy tudnánk mi, sokkal olcsóbban is fúrni, ha jobban megszerveznénk a munkát, ha nem növelnék tu­datosan az egységárakat, s ha nem lenne az a sok, egyenkén t is több százezer forint kárral járó mentési munka. Hogy mennyit jelent a műszaki szer­vezés azt példával is lehet bi­zonyítani. A komlói 112-es fú­rásnál BU—40-es fúróberende­zéssel 610 forint volt egy mé­ter önköltsége. A hosszúheíé- nyi 10-es fúrólyuknál viszont — bár itt is BU—40-es beren­dezéssel dolgoztak 1900 forint­ba került egy méter lefúrása. És ez csak egy példa. — Az előbb amikor azt állí­tottam, hogy tudnánk mi ol- -róhhpiu is fúrni az említett műszaki hiányosságokon kívül az árrendszerünkre is gondol­tam. A múlt év második és harmadik negyedévében pél­dául szinte hihetetlenül ma­gas nyereséget értünk el. A III. _ negyedéve* egy millió 437 ezer ráshoz csupa speciális anyag-^0™^ nyereséggel zártuk. Cso- szükséges, amelynek döntő ___ •észét külföldről kell besze-' ......................................... re zni. Szerintem nem lenne helyes, ha az eddigi központi beszerzés helyett a jövőben a trösztök külön-külön vere -.űrének az anyagokért. Ezen­kívül van egy központi javító műhelyünk is, aminek hova­tartozása körül ugyancsak vi­ta alakulna ki. Ez igaz, de nem lenne-e ol- 1 da, ha sokba került egy-egy Ymés elkészítése? Tehát mit javasol? — A vállalat legyen önálló. Ésszerűbb gazdasági vezetés mellett biztosítani tudjuk, hogy a fúrások önköltsége jelentő­sen csökkenjen. Érdekelté kell tennünk munkásainkat a ter­melésben, hogy növelni tudjuk a termelékenységet, — & ami szinte a legfontosabb — hogy ne legyen szükség mentésre. ben 15—16 vagonos szénterme-* lésről adtak hírt, s a kaposvá­ri cukorgyár aznap is 12 vagon tüzelőanyagot kapott megyénk­ből. A baranyai bányászok — pécsiek és komlóiak — között általános vélemény volt: „Nem hagyjuk a répát megrothadni!” Nem is hagyták. A cukorgyár sem feledkezett meg Baranyáról. Abban az időben 200 vagon cukrot kül­dött. A kaposvári cukorgyár látja el Baranyán kívül a környező megyéket, sőt a fővárost is cu­korral. Szerencsen és itt ké­szítik a kedvelt mokka-cukrot. De a kaposvári gyár termékét ismerik külföldön is. Jugoszlá­viába szállítanak, de a nyu­gati országokba, sőt tengeren­túlra is. S hogy 63 év alatt mindig kiváló minőségű áru­val elégítette ki a külföldi megrendelők igényeit, azt bi­zonyítják a levelek és megke­resések, melyek még most is egymást érik. Természetesen a közvetlen kapcsolat külfölddel korlátozott, mert a AGRIM- PEX Vállalat bonyolítja le a külkereskedelmet. — Pedig a gyár maga is képes lenne erre — mondja Ta­bák elvtárs — s a közvetlen kapcsolat a gyárnak Is, az or­szágnak is csak a hasznára válna. Hiszen a kaposvári cu- ktK kiváló minőségének-hagyo­mányai vannak. Gáldonyi Béla Honvéd—Botafogo 4:2 Dél-amerlkal körútja során szer­dán délután Rio de Janelroban játszotta második brazillal mérkő­zését a Honvéd. A magyar csapat ezúttal eredmé­nyesebben szerepelt, mint a bemu­tatkozón s a Botatogo eUen 4:2 (2:1) arányú győzelmet aratott. A találkozóra fülledt, párás, me­leg időben került sor. Az első fél­időben szép kombinációs támadá­saival a magyar együttes játszott fölényben, s tervszerű, látványos akciói sok tapsot kaptak. A 10. percben Kocsis szerezte meg a ve­zetést, ezt a 24. percben Carrln- cha egyenlítette ki (1:1). Hullám- zóbbá vált a játék és a 44. perc­ben Puskás ll-esból lőtt góllal új­ból előnyhöz juttatta a csapatát (2:1). A második félidő első negyedórá­jában erősen visszaesett a Honvéd s a 84. percben Paullnn Ismét ki­egyenlített (2:2). Továbbra is a brazil csapat támadott, mégpcöig igen viharosan s ebben az idő­szakban Grosics parádés védései mentették meg a budapesti csapa­tot a vereségtől. A magyar játékosok lassan ma­gukhoz tértek emyedségiikböl s két pazar támadás után Kocsis lőtt még két gólt s Így alakult ki a 4:2-es végeredmény. * Az AFP jelenti Llma-ból, hogy Peruba is meghívást kapott a Bp. Honvéd s a megindult tárgyalá­sok eredménnyel kecsegtetnek. A magyar együttes perui túrája so- -án amatőr csapatok ellen mér­kőzne. ITELRE, KORLÁTLANUL lehet majd kisgépeket venni Több gazdálkodó panaszko­dott már, hogy vásárolna dará­lót, morzsol ót, vagy más mező- gazdasági kisgépet, de hiába kutat, nem találhatott a me­gyében, mert a szállítási ne­hézségek következtében a bá­zisraktárakban porosodnak. Ami készlet volt a MEZÖ- SZÖV raktárában, azt az októ­ber 23-át követő események idején mind felvásárolták. El­vitték még a törött, használha­tatlan fűkaszálókat is. Az ilyen buzgó felvásárlók most aztán bánkódhatnak, mert annyi kis­gép lesz a megyében, amennyi Csak kell. A Baranya megyei MEZÖ- SZÖV vezetői az elmúlt na­pokban látogatták meg a lo­vasberényi és gyöngyösi bázis­raktárt, ahol még mindig igen sok gép vár gazdájára. Egy vagon, morzsoló, daráló már meg is érkezett a pécsi állo­másra. Mindkét raktár ígérte, hogy az első negyedévben, annyit küld, amennyit a me­gye kér. A MEZÖSZÖV, — hogy csak a leglényegesebbe­ket említsük — 200 morzsolót, 500 ekét és 50 kalapácsosdará­lót rendelt. A raktárak soha nem ürül­nek ki. A MEZÖSZÖV buda­pesti igazgatósága most tár­gya] a Német Demokratikus Köztársasággal, ahonnan na­gyobb mennyiségű mezőgazda- sági kisgépeket hozattunk be. Megállapodás történt a pécsi Sopiana Gépgyárral és a Mo hácsi Szeráru gyárral is, a kis­gépek gyártása ügyében. A mohácsiak lőcsös szekereket gyártanak majd. A MEZÖSZÖV terve az hogy a nagyobb járásokban és a megye székhelyén mezőgaz­dasági kisgép szaküzieteket nyit, ahol megfelelő szakem­berek bemutatják a gépek használati módját is. Ezekben a szövetkezetekben csak kész­pénzért vásárolhatnak a gaz­dáit. Alakul azonban Pécsett egy olyan szövetkezet, amely tagjai részére 3 éves hitelre i« ad majd nagyobb mezőgazda- sági gépeket. •nniii»inmmnniii«»aiII1„nlamlllllimH Miért csak ketten? Ma mindössze két kisiparos van Pé- c'ett, aki exportra dolgozik. Haraszti László orvosi műsze­reket gyárt, Bérces József kefekötő pe­dig gyümölcskosara­kat. Mindketten érté­kes munkát végez­nek. Valutát termel­nek az országnak. Igaz, hogy ketten nem termelnek any- nyit, hogy egyszerre végetvessenek az or­szág valutagondjai­nak, dehát sok kicsi sokra megy, illetve menne, ha többen len nének. De hol van a többi kisiparos, aki szintén bekapcsolód­hatna a valutaterme­lő vállalkozásba? Egyelőre még nin­csenek. Miért? Erre talán legjobb, ha megnézzük hogyan juthatott ki a kisipa­ros a világpiacra. Akinek eszébe ju- ított az exportálás, annak először bead­ványt kellett előter­jesztenie a Kisipari Exportra Termeltető Irodánál. Részletes számvetéssel és pon­tos tervekkel. Ezután a KET1 utánanézett, hogy a kisiparos által előterjeszti cikket nem alcarja-e előál­lítani áüami vállalat, vagy szövetkezet. Mert ha igen, akkor a kisiparos előtt már be is zárult az ex­portálás lehetősége. Ha minden rendben ment, akkor a KET1 megbízást adott a kisiparosnak, hogy készítsen egy részle­tes számvetést, ár- kalkulációt, anyag- igénylést, hiteligény- lést. Aki nekivágott ennek az útnak, az egy év leforgása alatt, ha mindenké­pen szerencséje volt, el is jutott odáig, hogy hozzákezdhetett áruja gyártásához... Ettől az úttól ret­tegtek a kisiparosok. Ezért van ma Pé­csett mindössze két exportra dolgozó kis­iparos. No meg az­ért is, mert az al­kalmazott tartás sem volt egyszerű dolog, ezért legtöbben egye­dül dolgoztak és nem volt erejük arra, hogy a helyi szük­ségleten felül is tér- meljenek. Mi a helyzet ma? A KIOSZ egyik ké­rése a kormánytól ép­pen az, hogy a kis­iparosokat is kapcsol­ják be az exportter­melésbe, és szüntes­sék meg az eddigi bürokratikus huzavo­nát. Ha ez igy is lesz, akkor mehetünk vi­lágpiacot hódítani. Angliát meghódít­hatnánk a gojzervar- rott cipőkkel —mond ta a KIOSZ egyik vezetője. — Nem is gondolják talán, hogy mennyire bolondul­nak ott az ilyen tí­pusú cipőkért az em­berek. Ha a kisipa­rosok esetleg bérmun­kában megrendelé­seket kapnának, nem is lenne valószínűt­len dolog ez az angli­ai hódítás. Ha meglesz a mód­ja rá, Bérces József kefekötő is angliai ex­portüzletet köt. Ö eddig gyümölcsszál­lítókosarakat és ecse­teket exportált. Most egy egészen új áru­cikket szeretne kül­földre vinni. Vannak a pécsi kisiparosok között sokan, akik tudnak külföldön is keresett cikkeket termelni. Ha egyszerűbbé válik a KETl működése és a hitelszerzés, biztosít­va lesz számukra a nyersanyag, biztos előlépnek igen sok új árufélével, amiért értékes valutát kap­hatunk,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom