Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-18 / 15. szám

1957. JANUAR 18. NAPLÓ 8 Még az első félévben befejeződik az újhegyi szénmosó rekonstrukciója Már az elmúlt évben meg 1 kellett volna kezdenie mun­káját a felújított pécsújhe- gyi szénmosónak. Az októ­beri események azonban megszakították a hatvan millió forintos rekonstruk­ciót. A szémmosó ügye országos ügy. A gázgyáraknak, koksz­műveknek, a dunapentelei vas műnek égető szüksége van a kokszosítható pécsi mosott szénre és a belőle készült kokszra. A régi szénmosó a felújítás után ötven száza­lékkal nagyobb kapacitással dolgozik majd. A kérdés az, hogy milyen stádiumában van jelenleg a szénmosó felújítása és lehet- e számítani a munkák gyors befejezésére? Krisztián Béla, a szénbá­nyászati tröszt beruházási osztá’yának vezetője szerint a munkák zömével már vé­geztek. A ki’átások szerint májusban készülnek el az utolsó simításokkal is és ak­kor megkezdheti az újjáala­kított szénmosó a működését. A transzformátorház már csaknem teljesen kész. Egy transzformátort már be is szereltek, egy másik rövide­sen megérkezik. Mindössze egy védőtető szerelése és a belső szerelési munkák, — fűtés és vízvezetékszerelés — vannak vissza. Ezek a lényeg telennek tűnő munkák azon­ban nehezen haladnak előre. Egyrészt anyaghiány gátolja a munkát, — például nem le­het radiátorokat és bordáscsö­veket kapni — másrészt pedig a szerelést végző budapesti vállalat munkásai fővárosi lakásokon dolgoznak. A szénbunkerek már ké­szek, a bunkerek fölé vezető vasbetonhidak elkészítése vi­szont még hátra van. A for­dítóház építése a munkák fe­lénél tart. Éppen az alapozá­si munkáknál maradt félbe az elmúlt év októberében. Most már ha nem is nagy Mit lehet és kell a dolgosók munka­könyvébe beírni ? tempóban, de azért halad az építése. Számokban kifejezve ez a helyzet: a hatvanmilliós be­ruházásból még 18 milliónyi van vissza. A gépek javaré­sze azonban már helyben van. Az építkezések befejez­tével meg lehet kezdeni sze­relésüket. A gépi berende­zésből mindössze egy-két szi­vattyú, motorok, egy adagoló berendezés, egyes vasszerke­zeti részek hiányoznak A gyárak Ígéretet tettek a gyors szállításra, így tehát — ha Ígéretüket be is tartják — rendben mehet majd a gép! berendezés szerelése. A felújított szénmosó új munkalehetőségeket is bizto­sít majd amellett, hogy a leg­nehezebb — ma még emberi munkával végzett művelete­ket — automatizálják. Pél­dául a rakodást és a szállí­tást csaknem teljes egészé­ben a gépek végzik majd el az iszapszón kitermelés pe­dig, — ami ma még a leg­nehezebb és legkénye’metle- nebb munka a szénmosónál minimálisra csökken a kor­szerű eljárások bevezetésé­vel. K. P. Jelentősen nőtt a bányászok keresete Január 15-én a decemberi elszámolási fizetés után a Széchenyi-aknai dolgozók egyrésze csalódottan távo­zott az aknáról. Egyre azt hangoztatják, hogy keveseb­bet kerestek, mint szeptem­berben. Minek akkor bér­emelés, ha a borítékban még annyi sincs, mint a béreme­lés előtt volt — mondogat­ják. Ahhoz, hogy megtudjuk az igazságot, nem elégséges csak arról beszélni, hogy va­lakinek kevesebb a keresete, mint korábban. Számításba kell venni azt is, hogy de­cemberben kevesebb volt a munkanapok száma, mint szeptemberben cs a hosszú sztrájk miatt romlott a bá­nva á'lapota. Ez pedig ma­gával hozta a fejteljesítmé- nyék csökkenését. Szeptemberben az átlagos vájár-kereset 50.80 forint volt, de ebben már benne van a harmincszázalékos le­szállási pótlék is. Ezzel szemben decemberben — annak ellenére, hogy az át­lagteljesítmény jócskán alat­ta van a szentemberinek — az átlagos váiár-kereset 65.71 forintra emelkedett a har- minc'j'rázo.’ékos leszállási pótlék nélkül. Kié legyen MECSEK a hát SZÁLLÓ? Az október 23-i események nyomán a dolgozók szervezett ^ üdültetése átmenetileg szünetelr Január 17-től azonban olyamatosan isme megnyitják kapuikat a féli üdültetésre al­kalmas üdülök és a szervezett dolgozók rendelkezésére állnak. Megnyílik természetesen a mecseki szakszervezeti üdülő is. A szervezett dolgozók kérésének eleget téve februa«• r-én 104 fel­nőtt és 40 gyermek részére kezdődi1, családos üdü'tetés A Dunántúli Napló 1957 január 16-i számáoan megjelent „Mi legyen a Mecsek Szálló?” című cikk írójának csak anny't, hogy a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének ve­zetői nem a saját részükre, hamm a dolgozók megérdemeli pihenésének biztosítása szempontjából továbbra is szükséges­nek látják a Mecseki Üdülő Szállónak a dolgozok üdültetését szolgáló üzemeltetését. A cikkben megjelent érvek, melyet a Nádor Szálló igaz­gatója és a két tanács elnöke felvetett érvnek elfogadhatók. — A szervezett dolgozók megbízásából mi „érveket” nem hozunk fel és semmiféle „mentségre" nincs szükségünk, mert a Mecseki Üdülő Szálló — helyreállítás után — változatlanul továbbra is a dolgozók megérdemelt üdültetését fogja szolgálni. BOGÁR JÓZSFF A Magyar Szabad Szakszervezetek Baranya megyei szövetségének elnöke --- ’ ...... —..... ...... Am ikor cikkünket megírtuk, tudtuk, hogy nem lesz könnyű javaslatunk megvalósítása, s gondoltunk arra is, hogy lesz­nek, akik azt c’lenzik. Fgy pü­Í lanatig sem vitatkozunk afe­lől. hogy a mecseki üdülőt sze­retik az ország dolgozói s szí­Sűrűn előfordul, hogy egyes vál­lalatok, hivatalok rosszul értelme­zik az 53/1953. M. T. számú rende­letét, valamint a. 1/1954. MTH szá­mú utasítást és a dolgozók mun- kakórtyvébe helytelen bejegyzést es- Szólnék. Ezért az alábbiakban közöljük, hogy a munkáltatóknak mit lehet és mit kell a dolgozók munkakönyvébe bejegyezni. A munkáltatók kötelesek dolgo­zóik munkakönyvében feltüntetni a munkaviszony megszűnésének módját, a munkakörét és bérkate­góriáját. Az „á t h e I y e z v e” megjelölést csak akkor kell a munkakönyvbe bevezetni, ha a dolgozót az alkal­mazó vállalat másik vállalathoz helyezi át. A „felmondás” bejegyzést a vállalatnak csak akkor kell al­kalmaznia, ha a munkaviszonyt felmondással szünteti meg. A „szerződése lej ár t** beíegyzést a dolgozó munkaköny­vébe akkor kell bevezetni, ha meg­határozott munkára (időre) van munkaviszonya megállapítva és az lejárt. Az „önkényesen kilé­pett” bejegyzést akkor kell be­vezetni, ha a dolgozó a vállalat, hivatal vezetőjének (megbízottjá­nak) hozzájárulása nélkül szünteti meg munkaviszonyát. A „hozzájárulást” akkor kell nlkalmazni, ha a dolgozó fel­mond és a vállalat a kilépéshez hozzájárul. Az „azonnail hatállyal elbocsátva” bejegyzést csak abban az esetben szabad a mun­kakönyvbe bevezetni, ha a dolgo­zót fegyelmi úton, azonnali ha­tállyal elbocsátották, vagy ha a dol­gozót a bíróság a közügyektől jog­erősen eltiltotta és ez a rendelet értelmében a munkaviszony meg­szüntetésével jár. Ha a dolgozó munkaviszonyát a munkáltató vállalat, hivatal stb. szünteti meg felmondással, vala­mint akkor, ha a dolgozó mondta fel munkaviszonyát — de a mun­káltató a felmondási idő alatt a munka teljesítése alól felmentette —, a munkaviszony megszűnésé­nek napjaként a felmondási idő utolsó napját kell a munkakönyv­be bejegyezni és a munkakönyvét a felmondással egyidejűleg a dol­gozónak ki kell adni. Ezt a ren­delkezést akkor is alkalmazni kell, ha a dolgozó a felmondási idő alatt máshol vállal munkát és en­nek folytán a felmondási idő, va­lamint az új munkaviszony kezde­te azonos időközökre esik. Tehát, Folytatódnak (/ a qáz'ecsapolás' kísér'efek ha példán, A dolgoz^ osztásának tus elsejével felmondanak augusz­tus 15-re, a munkakönyvbe a mun­kaviszony megszűnésének napja­ként augusztus 15-ét kell bejegyez­ni, de a munkakönyvét augusztus 1-én kell kiadni. Ha ez a dolgozó augusztus 2-án egy másik válla­latnál munkába lép, az a vállalat a munkábalépés napjaként augusz­tus 2-áfc vezeti be a munkakönyv­be tekintet nélkül arra, hogy az előző munkaviszonya augusztus 15- ig fennáll. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány a 3/1956. XI. 16-án hozott rendelete hatályon kívül he­lyezte a 33/1955. M. T. számú ren­deletet és az 53/1955. MTH szám utasítást. Ezzel megszüntette az „önkényes kilépők” és a „fegyel­mivel elbocsátott” dolgozók közve­títését, valamint a vele járó követ­kezményeket. Ha meghagyják a kísérleti osztály je- 'enlegi létszámát, ak­kor tovább tudjuk folytatni a gázlecsa- polási, porvédelmi és robbantási kísérlete­ket — mondotta a minap Radó Aladár, a Pécsi Szénbányásza i Tröszt kísérleti és vezetője. Elmondotta még, hogy Vasason a gáz- ’ecsapolást lényegé­ben már szeptember ő-én megkezdték s a berendezés egy hétig üzemben is volt. Az októberi események, valamint a vácuum szivattyúk gyakori el- ■omlása miatt a kí- -érleteket azonban kénytelenek voltak megszakítani. Most ismét üzembe kíván­ják helyezni a gázle­csapoló berendezést. Addig míg a buda­pesti Szellőző Művek a vacuum szivattyú­kat kijavítja a Koksz művektől kölcsönkért gázfuvóval igyekez­nek azokat pótolni. Ezzel az egyik prob­léma előreláthatólag meg is oldódik. A kísérletek több hónapos szünetelteté­se azonban sok kár­ral is járt. A vasas! bányaüzemben a fú­rólyukak környékén fellazultak a kőzetek és így most a gáz­elszívó berendezésbe levegő is kerül. Ezen­kívül, mivel a fejté­sek sem voltak sokáig telepítve a fedü kő­zetek mozgása meg­szűnt és a gázleadás is szünetel. A teendő most az, hogy a fej­tések megindulásá­val új fúrólyukakat készítsenek, a régeb­bi lyukak tömítését pedig kijavítsák. A kísérletet végzőknek az a tervük, hogy a fejtések előrehaladá­sával párhuzamosan szélesítik a lyukháló­zatot, hogy így meg­felelő mennyiségű és koncentrációjú gázt kapjanak. Ha ez sikerül, azon­nal meggyújtják a kazánban a metán­fáklyát. A kazánon a gáztüzelésre való át­téréshez • szükséges munkák döntő részét már el is végezték. A jövőben a kísér­leti osztály csak a ki­mondottan kísérleti jellegű porvédelmi munkákat akarja vé­gezni. A vízöblítéses fúrás stb. ellenőrzé­se ezután az üzemek feladata lesz. A porártalom meg­szüntetését célzó több irányú kísérletek kö­zül nagy jelentőséget tulajdonítanak a fronthomlok átnedve- sítésének. Ezek a kí­sérletek eredménnyé1 biztatnak s ezért üzemszerűen fogják végezni. Igen érdekes és figyelemre méltó a kísérleti osztálynak az a törekvése, hogy vesen jönnek ide szabadságuk eltöltésére. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a Magyar Sza­bad Szakszervezetek Országos Szövetségének vezetői nem a saját részükre akarják ez* az üdülőt mint szakszervezeti üdü löt használni. De próbá,5uk meg állásnontiainkat úgv ös­szeegyeztetni. hogy „a kecske is jól lakiék és a káposzta is mezmar-djon,‘. Módosító** ta- vaslatunk az ilyen me*>-«’dást *s lehetővé teszi. Ez pedig a következő: A mecseki üdülő nemcsak a volt Hotel Kikelet épükéből áll, hanem hozzá tartozik a szomszédságúban lévő Nansn- zár és Sport szál’ó is. Javasol­nak, hogy a téli hónapokban mim11'■'--m é*iii1p(et ,ssir vezeti üdültetésre hasznának. Az ngyneveze*t főszezonban ne­ttig a Sport szálló teljesen a szak zerveze*i iidii’ést szoVá'tví s -zenkívül 15—20 személyt sz*n- *én szakszervezeti beutu’*val a, főépületben he1 vezb“*”"r'"k al. Ezzel a javaslónkkal a aakszervezeti igényeket 1« ki­elégítenénk, s a deviza 'ehetőség is megvalósulna. És még egy: köztudomású, ^■'ZV ezt az üdülőt 1937-b°n öcs városa éníttete. Ami!ta a repesztéseknél igye- f ^kszervezeti üdülő, ’ett — ki­keznek olyan mikro-LTV V,heVVet ~ késleltetésű időzített f '^rakozéhely elerhetetlen a gyújtót alkalmazni ccsie.h számára. Ezért kérbtk amelyek a külföldi i 1° tapasztalatok szerint sulvtóléebiztosak és 51o1í!Sunk megvalósításával s mégis ^rendelkeznek J irányítással „klncse^á­az időzített gyújtó 'vat‘ ,ehetne be,ö’e teremteni, előnyeivel t Javaslatunkhoz várluk a Sza­Ezek a kísérletek ? J V Szakszervezetek Orsz -os közeljövőt>&n ered- é hozzászólását, mányi ígérnek. 5 GARAY FERENC QtfFCi a eicLkätty melLM NAGY-NAGY téli csend fo­gad, mikor kiszállok a zsúfolt autóbuszból. Még a motor zaja is tompább, mint nyáron. Hangja belefullad a frissen esett hópárnába, mely a tájat takar­ja. Sehol egy lélek, csak a hó- sipkás háztetők fölé emelkedő kémények eregetik bodor füst­karikájukat. Szobafogságra ítéli az idő az embereket, s ha nem muszáj, nem igen baran­gol senki. Azaz, hogy mégis. Lám, én is itt állok a busz­megálló előtt és tájékozódok, merre is vegyem utamat. Ma- radhadtam volna odahaza is valami jó könyv mellett a me­legben, de kihozott a kíváncsi­ság. Találkára megyek. Egy öreg bányászt keresek, aki új­ra csákányt ragadott. Azért mondom, hogy öreg, mert még ugyan nem ismerem, de aki nyugdijat érdemelt munkájá­val, az bizonyára megette a kenyere javát. A Kun utcát mégcsak megtalálom a magam erejéből, mivel tábla jelzi a szélső ház falán, hanem a la­kást már nem igen találom meg, ha csak útba nem igazít valaki. A kanadai ötösikrek nem igen hason'itanak annyira egymáshoz, mint ezek a régi bányászlakások. Méretük, be­osztásúK kopottas szürke színük egyiknél olyan, mint a másik­nál Sok időm nincs a szemlé­lődésre, fiatal katona közeleg és megszólít. i fea Keres valakit? — Igen, a Hauk bácsiékat. — Jöjjön velem — biztat jó­akarattal és kalauzol . — Tessék — mutat az egyik lépcsdfeljáróra — itt lakik. Helyben vagyok hát. Olyan nagy a csend, mintha minden kihalt volna. Már szinte aggó­dom, hogy hiába jöttem, mert senki sincs idehaza. De mégis. A kulcs kívülről van a zár­ban és bentröl rádió hangja szűrődik ki, amint kinyitom az előtér ajtaját. Magányos asszony ül a kály­ha mellett. Hauk néni meg az asztalra rakott tányérok és evőeszközök már várják a gaz­dát. S hogy helyette idegen toppant a szobába, a háziasz- szony nem jött zavarba. Hely­ivel kínál és máris beszélge­tünk. — Már itthon kellene lennie az uramnak — mondja —, de lehet, hogy késik, mert új gu- rítót kell áttörni és azt mond­ta, hogy addig nem jön haza, míg el nem készül vele. Ahogy az ura munkájáról beszél, ér­zik hangjáról a büszkeség és a hozzáértés. Bizonyára sok nehéz évet küzködtek át a DGT urai alatt. Elzárja a rá­diót, hogy ne zavarja beszélge­tésünket. Mire Hauk bácsi lé­pései kopognak kint a cement­lépcsőn, azt is tudom, hogy az öreg „úr” mint aknász ment nyugdíjba. Szakismeretem nem sok ugyan a bányászat terén, de azért annyit konyítok a dologhoz, hogy a csillésnél több a vájár, a vájárnál több az aknász és gondolom, hogy ennek megfelelően a nyugdíj is magasabb. ÉN EGY ÖREGEMBERT vártam, aki talán meg is rok­kant az élet súlya alatt, és ehelyett erős, határozott moz­gású, java erejében lévő em­ber nyitja be az ajtót. Robosz­tus alakja szinte betölti az aj­tónyílást. Mikor felállók, hogy kezetrázzunk a magam száz­kilójával, eltörpülök mellette. Kimért mozdulatai elárulják, hogy pedáns, rendszerető és megfontolt ember. Hiába biz­tatom, hogy előbb ebédeljen és azután beszélgetünk. — Nem olyan sürgős az ebéd — tolja el a tányért maga elől — hisz az ember visz is ma­gával valamit. Kíváncsian kérdezek, kérde­zek, s mindenre készséggel válaszol. — Másfél évvel azelőtt men­tem nyugdíjba. Hogy miért? ez most nem fontos. Nem érde­mes a régi hibákat hünytorgat­ni. 27 ével dolgoztam a bányá­nál, ismerem, mint a tenyere­met. — Mennyi volt a nyugdíja? — kérdezem. Ezerháromszáz forint. — Nem éppen sok, de keres­nek ennél kevesebbet munká- banlévő emberek is, — mor­fondírozok. — Tudom — teszi hozzá — nem is a pénz miatt mentem vissza a termeléshez. — Nem a pénz miatt? Hát akkor? — Nézze lehet, hogy maga se hiszi el, mások is kétségbe­vonták, pedig ketten a fele­ségemmel megélnénk a nyug­díjból is. De hát lehet tétlenül ülni, mikor az országnak kell a szén? — emeli fel hangját akaratlanul. — Hogy fogadták a bányá­nál? Elgondolkozik, szürkülő ha­ját hátrasimítja, s kesernyé­sen mosolyra húzza száját. — Ki hogyan. Volt aki öröm­mel, mások kigúnyoltak. — El kell venni a nyugdí­ját, miért nem marad otthon, dupla kereset neki sem jár — okoskodtak egyesek. Még az egyik vezetőember is úgy vé­lekedett: jobban jártál volna, ha elmentél volna bort fejte­ni, Szóval, ha mindezt átgon­dolom, nem nagyon örültek érkezésemnek. — Milyen munkára osztották be? — Rámbízták a választást, én meg a fejtéshez kértem magamat. Volna kérdeznivaló ezernyi, de csak a fontosabbakat tár­gyaljuk meg olyan rajongás­sal beszél a bányáról, mint serdülő legényke első szerel­méről. — Mintha hazajöttem volna újra, nem is éreztem a másfél éves távolmaradást. Persze, azért változás 9 akadt bőven, sok az új ember. Lazult a ter­melés menete, névleg hétórás a műszak ideje, de legtöbbször ez sincs kihasználva. Nehezen csillapodnak a kedélyek, és bi­zony nem lehet könnyű a ve­zetőknek sem. — Egyszóval baj van a mun­kafegyelemmel? — vetem köz­be. — Az események után ezt sem lehet csodálni. De jó len­ne már, ha az emberek megér­tenék, hogy szén nélkül meg­áll az élet. SOKAN gondolják, ez igen, merek pártembert vagy nem pártembert. En csak becsüle­tes és becstelen ember között teszek különbséget. Aki pedig a semmittevésből akar élni, az nem becsületes. Hauk Jánosnak van vélemé­nye a dolgokról. Arról is, hegy ne a Mária utcában szaporod­janak az íróasztalok, hanem minden energiát a termelésre mozgósítsanak. — Másfél órát várakoztat­tak a felvételi kérelmem elin­tézésekor is, pedig csinálhat­nák egyszerűbben is. Fontos, hogy törődjenek az emberek egészségével és szükséges az orvosi vizsga. De azért talán több biztatás kellene egy-egy munkára jelentkezőnek, mint­sem elriasztás azzal, hogy „csak a saját felelősségére me­het le a bányába”. Találkoztam reszkető kezű emberrel, akinek magam is azt javasoltam, menjen haza. De olyanokat is eltanácsoltak, akik úgy érezték, hogy tudná­nak dolgozni NEZEM ezt a csupa szív embert, termetes alakját már észre sem veszem, sokkal na­gyobbra nőtt gondolkodásával, tettrekészségével, szándékával, testi erejénél. Sok-sok ilyen „nem politizáló” emberre vol­na szükség, aki a felszínre kül­ez egy óntudatos kommunista. ..... Mintapéldány, akit mutogatni csiliek számával igazolja kell. Pedig pártonkívüli. Pártállását és a magyar hazá­— Én nem politizálok — je- hoz val6 ragaszkodását, lenti ki kereken — én nem is- GYENIS JÖZSEB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom