Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-10 / 8. szám

N A P L fi 1S57 JANUÄR 10 cd mai 1957. január 10. s m & r ...Aogjy ne íeMjen ideijwáen símú. A ki az Érdekes Újság ja- a Balaton mellett? S mi lesz nuári számát lapozgatja, ha megszólal majd bennük va- többek között két fényképet lami, valami, ami nem hagyja láthat. A fényképek mellett a nyugodni őket, ami tovább és felirat: ,,Visszasírja az gttha- tovább kergeti őket keresni, gyott hazát két menekült a kutatni azt, amit elvesztettek, Névnap: Vilmos. ügyeletes gyógyszertárak: 1-es ( Széchenyi tér 8-as Irányi Dá- ( niel tér, I2-es Doktor Sándor és, Petőfi utca sarok. Idő járásjelentés. Europa déli fe-f lében csendes, csapadékmentes az| időjárás. Az éjszakai gyenge fa-J ,'yok után ködösek a reggelek. de\ enyhék a nappalok. A szárazföldi északi területein folytatódik f Spiegel—gassei-i magyar ven­déglőben: Pásztor Vera, az Operaház balerinája és Ferrari Violetta színművésznő”. keresni a magyar hazát? Sokan elmentek, elmentek1 olyanok is, akiknek ez a ma-' gyár haza megadott mindent,* Az egyik fényképen Ferrari amit adhatott, talán néha még1 Violetta arcát kezébe temeti, erején felül is ... VA LAS Z: Kinek van joga az NB 1-es csapathoz iV__ _ ________ ____ a Dunántúli Napló a közel múltban közölte az NB 1. csapat .játékosainak nyilatkozatát, mely­áz esős idő, a Szovjetunió európadi ben kijelentették, hogy a jövőben Pécs-Baranya színeiben kívánnak szerepelni. A nyilatkozatok élénk u.-.......•....it —----- „„«„coir Póf-cótt honoin t>o^K'r RaríinvaDan. Vasárnapi S7ámiinkb;;ii NTns?x me llette sírásra göfbült ajak­kal Pásztor Vera. Mindketten egy asztalnál ülnek, hátuk mö­gött zsinóros mentében cigány­S mi vár sokukra idegenben?, Ferrari Violettának például táncosnői állást ajánlottak egy reviiszínházban ... Nem fo prímás hegedül. A másik ké- gadta el, méltatlankodott. Még pen Pásztor Vera lehajtja, fe- hogy táncosnő legyen? Ö? Aki jét és kezével könnyeit töröl- itthon klasszikusokat játszott? geti, Ferrari Violetta pedig át- £s méltatlankodunk mi is, karolja őt. akik az ilyen ajánlatokról hal­IVejH lehet nézni könny nél- htnk. Nem, korántsem Ferrari kiil ezt a két képet, amelyen Violettáról beszélünk mostan, hazáját elhagyott két magyart De igen is szót emelünk azok sírni látunk. Nem, nem azért ellen, akik szép ígéretekkel könnyes a szemünk, mert ők csábítgatják ki a magyar nő­simák, hanem azért, mert két, s aztán bordélyházakba, eszünkbe jut; milyen szomorú orfeumukba igyekeznek irányi­lehet elszakadni a hazától, tá- tani őket. Erre kellenek nekik ■col szeretteinktől, barátaink- a magyar nők? Ők védik a tói, távol az otthontól, idegen magyar népet?..-, földön, idegen szót hallani. tfoígos és sokat szen­Több mint másfelszázezren t-x vedett nép kezd ismét hagyták el az országot. Sokan sorai rendezéséhez, újra mun­va imák ezek között becstelen kához lát, hogy megteremtse kalandorok, gyilltosok. Ezekkel hazájában a becsületes életle­nem ülünk egy asztalhoz, ezek hetőségeket. Már megtettük az hez nincs szavunk. ^ __ első lépéseket s.ezek biztatóak. De kinyújtjuk segítő kezűn- Rajtunk múlik, hogy az egye­ket azok felé, akiket a pilla- nes áfrgi soha többé le ne tér­natnyi. már csaknem tömeg hisztériává vált menekülési láz meggondolatlan cselekedet­re késztetett. Azok felé, akik tatán magamaguknak sem tud­ják megmagyarázni tettüket. Igaz, nagyobb a Csendes Óceán, mint a Balalaton, de fodrozik-e olyan szépen az óceán vize. mint a Balatoné, szebb-e ide­gen földön a naplemente, mint jünki Rajtunk múlik, hogy soha többé egy magyart sem té­veszthessenek meg hazug ígé­retekkel, hogy soha többé egyetlen jószándékú magyar­nak se kelljen meggondolat­lansága, hazája elhagyása miatt idegenben sírnia... GARAY FERENC részén a havazások. Várható idő-j .járás csütörtökön estig: kevés; felhő, csapadék nélkül. Párás idő. több helyen köd, mérsékelt lég-^ áramlás. Az éjszakai lehűlés aj Tiszántúlon erősödik máshol alig! változik. Nappal az évszakhoz ké-í pest enyheség. Hűi müve iájSak, hol szórakozzunk? SZSNHÁÍ Nincs előadás. MOZI Kossuth: Azokban a napokban (4, 6 és 8 órakor) Petőfi: Emberek a havason (4, ,6 és 8 órakor) Park: Emberek a havason (fél 4, fél 6, fél 8 órakor) visszhangot váltottak ki. nemcsak Pécsett, hanem egész Baranyában. Vasárnapi számunkban Nagy- Gyula elvtárs, a Pécs-Baranya Petőfi volt ideiglenes intézőbizottságának tagja is hozzászólt kér- déshez, és vázolta azokat a tárgyalásokat, melyek megelőzték Pécs-Baranya létrejöttét. Az alábbiakban a Pécsi Dó zsa vezetőségének nyilatkozatai közöljük: A Magyar Forradalmi ifjúmun­kás Szövetség 1957, január 10-én nyitja meg klubját a Szakszerve­zetek Művelődési, Házában. A klub-délutánom 5 órai kezdettel be­mutatásra kerülnek a Pécsi Rádió legújabb külföldi tánclemezei. Minden Ifjúmunkást szeretettel vár az Ifjúmunkás Szövetség. A Pécsi Képzőművész Kör ve­zetősége kéri növendékeit, hogy 195". január 14-én délután 4 óra­kor a Doktor Sándor művelődési házban munkamegbeszélésre fel­tétlenül jelenjenek meg. Uj je­lentkezéseket Is szívesen fogad minden nap délelőtt 11—12 óra kö­zött a művelődési ház dekorációs szakkörében. Korhatár nincs. FURCSASÁGOK ffTTfffTITm'fffTfffTffTfTTTTTTTTTTf a világban „tHesebeti" óiíá-sok JtatifoiMÚbaf* Nemrég, amikor Kalifornia e..yik \ ároskájának utcáin óriá sül; jelentek meg, a gyerekek nem hittek szemüknek. Nagy szakállukkal és még nagyobb baltájukkal a mesebeli óriá­sokra hasonlítottak. Talán csak ruhájukban különböztek a me­sehősöktől, piert északnyugati fametszőöltönyt viseltek. Elő­ször csak lassan sétáltak, de azután mind gyorsabban ha­ladtak. nagyokat ugrottak, mindjobban beleélték magukat óriás mivoltukba. A két óriás után természetesen megfelelő távolságban a városka kíván­csi népe ment. De akármennyi­re is félelmetesek voltak ezek ‘'•'«•ok, a gyerekekkel még­is kedvesen bántak. Az egyik kisiány. aki úgylátszik a leg­bátrabb volt a tömegben, hoz­zájuk ment, hogy a hatalmas emberek felemeljék. Az óriá­sok ezután mindennap ugyan­abban az időpontban megjelen­tek és bemutatták ügyességü­ket az utcán. A gyerekek min­dig összeültek, hogy gyönyör­ködjenek a két furcsa ember ügyes ugrásaiban. Csak ké­sőbb jöttek rá, hogy ez tulaj­donképpen két ismert akro-. bata reklám-hadjárata. Ezzel* akartak tenni. népszerűségre szert ItlaUm&d, a 14-6 éves tfnbec A világ legidősebb embere valószínűleg a Bakuban élő Mahmed. Ez az ember ugyan­is azt jelenti, hogy jelenleg 148 éyes. Az ő szavai szerint jelen­legi felesége 106. éves. Eddig több felesége meghalt. Való­színűleg a jelenlegi majd túl­éli, mert mintegy 43 évvel fiatalabb férjénél. Az öreg Mrhmud állítása szerint a 23 családja közül a legöregebb már 123 éves. Csakhogy ezeket az adatokat nem tekinthetjük teljesen megbízhatóknak, mert semmilyen írással nem igazol­hatók. Abban az időben ugyan­is nem volt Oroszországban anyakön y weze tő. A |i r ó hirdet é'Sek Véleményünk szerint sok hasz­nos problémát; tárgyal Nagy elv­társ írása. Különösen figyelemre- -----------— -o*--- , mé ltó az a tény, ho-gy Nagy elv- azonban gazda nélkül történt, társ is a többi tízezrekkel együtt Dózsa SE vezetősége tudta nerKoi. ni Nagy elvtársat. 1956 február­jában tényleg tárgyalták a Dózsa átadásának ügyét. E megbeszélés gyünk benne, hogy a sportkedvelő közönség Is velünk ért egyet. Elismerésünket fejezzük ki Nagy eivtárséknak azért, hogy az októ­«ud iß «. wuui v.ö^ --- —— ------------- .. v béri események után a csapat ag gódik az NB I-es labdarúgó csa- Ennek az lett azután a kováméz- <gyQtt maradt, mert komoly air; ....................... .......... ' - menye, hogy zür-zavar keletkezett...............................................­a játékosok között. ígérgettek a pűtunk jövőbeni működését 9ille­tően. Csak helyeselni tudjuk azt is, hogy azonnal meg kell kezde- Bástya SE akkori vezetői és na- ' '• - sonlóan a Dózsa vezetői is, amely nünk a csapat szervezését, az ed­zések megtartását. Emellett elen­gedhetetlenül szükséges a barát­ságos mérkőzések rendezése tó- amennyiben a szakvezetés szüksé­gesnek tartja. Van egy másik kér­dés is, ami azonban bizonytalan­ságot szül a játékosok, de a szur­kolók körében tó. Az, hogy a csa- . pa-t melyik sportegyesület színé- támogatást rnegvom a c ben fog résztvenni az elkövetke- Ez 1956 szeptemberéig zendő bajnokságban, Nagy elvtárs míg nem kerestük fel Naöy_elv­még jobban fokozta a bizonytalan­ságot. amely éreztette is hatását az első bajnoki mérkőzéseken. Emlékezzék csak rá Nagy _ elv- társ, éppen ön volt az. miután nem sikerült megszerezni a csa­patot. aki sértődöttségből vagy más elgondolások miatt minden csapattól, tartott, úgy veti fel, méghozzá teljesén mellőzve a tárgyilagosságot, hogy ,.kinek van joga az NB I-es csa­pathoz?" társé kát segítségkérés érdekében. Amikor szóvátettük a Dózsa át­adását, * az elv társak ismét támo­gattak bennünket. E tényekből le­Az NB I-es csapat két éven ke- vonva a tanulságokat, úgy gondot resztül. - mint Pécsi Dózsa szere- juk, hogy Nagy elvi a rse kát tálán pelt és harcolta ki bentmaradá- nem tó az izgatja, hogy lesz-e a eát. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy városban NB I-es csapat, hanem elsősorban a Dózsának van joga az. hogy a Bástyának legyen NB az NB I-es csapathoz, áldozatot hoztak. Szerv kihangsúlyozni. hQgy mi nem sza­kítottuk meg a . tárgyalást d v* - f> tya SE-vel. mint ezt Nagy e1 Var­sóknak tó tudniuk kell, hiszen re­lent eg is folynak megbeszél év k. Szeretnénk kihangsúlyozni célun­kat: az az ideálunk, hogy Pé'*s városában megalapozzuk, de most már véglegesen az NB 1-es labda­rúgás jövőjét és legalább egy kö­zépcsapatot hozzunk létre. Véle­ményünk szerint ez úgy érhető el; ha széles társadalmi alapokra he­lyezzük sportkörünket^ Ennek ér- etekében szívesen tárgyalunk azok­kal. akik Pécs-Baranyát * alkarnak, hívjuk és várjuk őket, hosv kö­zös sportkörben; a Pécs-Baranyai Dózsa keretein belül alakítsuk ki a megye minőségi' sportját. Úgy gondoljuk elgondolásaink he­lyesek, találkoznak Pécs s Ba­ranya sportszerető közönségéiv k Egy néhány kérdésre azonban Nagy elvtárs, de ezt nem szükségasnek' tartjuk emlékeztet- korrekt dolognak, és biztosak va­tartjuk véleményével is. Pécsi Dózsa Vezető?.' ül twrlsfcs egyesület glaknlt Pécseit Karády Károly, a* intézőbizaítság titkára nyilatkozik Célkitűzések, tervek, feladatok Budapesten, már megalakult a Magyar Turista Szövetség, amely­nek vezetősége felhívást intézett az ország turistáihoz.. . Kérte, hogy az ország minden részében szervezzék meg az új turista egye­sületeket. A szervezés Pécsett is megkez­dődött, megalakult a Mecsekvidéki Turisták ideiglenes intézőbizottsá­ga. Az intézőbizottság titkárát, Ka- rády Károlyt kérdeztük meg, me­lyek az új turista egyesület cél­kitűzései, tervei. Karády Károly a kővetkezőket mondotta: — Az elmúlt évek során bebizo­nyosodott, hogy — különösen vi­déken — a természetjáró szakosz­tályok nem tudták megvalósítani e sportág követelményeit. Az erők szétforgácsolódtak. a tájékozódási versenyek erőltetése teljesen fel­emésztette az amúgyis csekély anyagi eszközöket. Mivel e sport- 'ág 'bevétellel nem rendelkezett, a legtöbb sportkör mostohán kezelte, így erkölcsileg és anyagilag meg­közelítően sem élvezte azt a tá­mogatást, amelyet célkitűzései és fontossága alapján megérdemelt volna. Sokat hallottunk a termé­szetjárásnak. mint az egyik alap­vető tömegsportnak fontosságáról, erkölcsi nevelőhatásáról, az embe­ri szervezetre, az egészségre vo­natkozó előnyeiről, mégis a bü­rokratikus sportszervezet nem se­gítette e sportág fejlődését. — Mit kívánnak tenni a szerve­zeti felépítés megjavítására? — Az ideiglenes intézőbizottság terve az, hogy a turisták ne sport­köri szakosztályokban szétforgá- csolód^a. hanem egy területi, tám sadatmi egyesületben tömörítve snortolhassanalk. Ez a megoldás véleményünk szerint előnyösebb a régi szervezeti formánál. Az új egyesületnek tagjai lehetnek az eddig sportköri szakosztályokban sportolt természetjárók, az eddig szakosztályokba be nem szerve­zett turisták és minden természe­tet kedvelő és e sportág iránt ér­deklődő egyén, aid a később meg­állapításra kerülő alapszabályban levő kötelezettségeket vállalja. Az egyesület céljai: A természetet kedvelő tömegek részére a legna­gyobb lehetőségeket biztosítani a természet megismerésére, túrák, kirándulások szakszerű szervezése, valamint ismeretterjesztő előadá­sok bevezetése. Lelkesen dolgo­zunk azért, hogy az egyesület tag­jai megismerhessék hazánk ter­mészeti, történelmi és kulturális nevezetességeit. Ezért elhatároztuk hogy túrákat szervezünk az or­szág különböző hegységeibe. Eh­hez azonban feltétlenül szükséges, hogy az egyesület tagjai — mint az 1951. előtt is volt — 50 szá­zalékos vasúti kedvezményben ré­szesüljenek ezekre a túrákra. Terveink között szerepel a né­pek közötti barátság és a sport­kapcsolatok fejlesztése is. Tehát külföldi túrákat is szeretnénk szervezni. A természetvédelemben aktívan vesszük ki részünket. Fel­adataink közé tartozik tehát a for­rások. turista létesítmények, tu­rista Jelzések karbantartása és ki­bővítése, valamint a növény- és a madárvédelem biztosítása is. Fej­lesztjük a természetjáró tájékozó­dási versenyeket, résztveszünk a helyi és az országos versenyeken, az egyesületen belül pedig ver­senycsapatot szervezünk. — Mindezeket a célkitűzéseket, feladatokat, hogyan valósítják meg? — Különböző szakcsoportokat lé­tesítünk. Kezdetben barlangkutató, növénytani, földtani, madártani, régészeti és fotószakcsoportok mű­ködnének. A későbbiekben a ta­gok kívánságának megfelelően újabb szakcsoportokat is szervez­nénk. — Mit kívánnak tenni a gazda­sági nehézségek megoldására? — Az egyesület gazdaságilag — társadalmi és állami ellenőrzés mellett — önállóan működne. A sítaná ha a Mecsek hegységben lévő turista létesítményeket (<2ö- mörkapui, fehérkúti, istehkúti, valamint a mistnatetői menedék- házakat az egyesület visszakap­ná. Ezeknek a létesítményeknek a nyeresége lenne az egyesület epvík anyagi alapja. Ezeket a turistaha­zakat az egyesület átvenné a Tu- rlstaházakat Kezelő Vállalattól — leltár szerint. A turistaházak nyereségén felül az egyesület támaszkodna, még a tagdíjbevételekre, valamint a me­gyei és városi és nem utolsó sor­ban a szakszervezet támogatására is. Az egyesület a várható bevé­telek alapján éves költségvetést készítene, amelyet az Országos Tu­rista Szövetség (illetve az énnek megfelelő, esetleg más elnevezésű országos központi szerv) szakmai javaslatára a helyi tanács hagyná jóvá. Sajnos jelenleg még helyiségünk nincs, ahol a gazdasági és szer­vezési ügyeket intézhetnénk. Re­méljük azonban, hogy a városi tanács a kidolgozott működés: ter­vezetünk tanulmányozása után segítségünkre lesz. Amint Karády Károly lelkesen felelt kérdésünkre, úgy éreztük, életképes Jesz az új turista , egye­sület.' Életképes lesz különösön akkor, ha a tagok — mint egy nagy család — összefognak és a természetjárás hagyományainak szellemében új módszerekkel, szív­vel, lélekkel dolgoznak, szórakoz- hak és művelődnek. n PVSK tomaszakosztálya a vas­utas sportcsarnokban kedden és csütörtökön 5-től fél 8-ig, a btc tornaszakosztálya megszokott he­lyen 1 hétfőn, szerdán és pénteken 5-tai 7-ig tartja edzéseit. Mi- tkét szakosztály vezetősége a snorto- gazdasági önállóság alapját bizto- lök pontos megjelenését kéri. Mélységes, megtört, fájdal­mas szívvel tudatom, hogy drá­ga jó férjem, Szabó Kálmán, a Tettye vendéglő üzletvezetője január 8-án, kedden délelőtt 10 órakor rövid szenvedés után elhunyt. Temetése csütör­tökön. január 10-ón délután fél 4 órakor a központi teme­tőben lesz. Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik drága halottunk, id. Iteichfeld Lajos temetésén resztvettek, fájdalmunkat bár­mi módon enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család. Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik felejthetetlen, jó feleségein, Tarr Ferencné temetésén resztvettek és ezzel fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. A gyászoló Tarr család. Y kiadó értelmiségi nő rt- . Bajcsy Es. utca 5. Kovács n. Telefon: ASZTALITÜZHELY eladó. Böck János utca 4. ? K megvételre Ripária éri sima-vadvesszöket óbb tételekben. Ma­rérek. szőlőoltvány t­AGY eladó, német halókészlet- bói. Athtaai u. 1. tsz. I, Érdek­lődni; a jtózmesteraói­KÜLÖNBEJARATU bútorozott szoba fürdőszobahasznáiattal értel­miségi férfi részére azonnalra ki­adó. Telefon: 39-65. ELCSERÉLNEM belvárosban lé­vő nagyméretű, modern szobából áliő társbérleti lakásomat egy­szobás garzonra, költségtérítéssel. Pécs, Rózsa Ferenc y. 3. Érdek­lődni délután 5 után. EGY diószínre fényezett kétsze­mélyes rekaanié eladó. Bartók Bé­la \U. 55. EGY darab 170 kg-os hízoG-cér­tés eladó. Alkotmány utca 87. EGY darab 130 kg-os hízott-ser­tés eladó. Kiss Ernő utca 40. ELCSERÉLNEM 1 szoba-ko nyhás baromfi- és disznótartásos lakáso­mat "a budai részen, vagy Mesze­sen 2 szobásért, vagy hasonlóért. Cím: Major utca 19. VENNÉK egyszemélyes rekamiét vagy nagyobb sezlont. Bódis, Lánc utca 23. RÁDIÓT, varázsszemeset. eset­leg más világvevőt vennék. Saliai (Ferenciek) utca 4. em. 4. EGY Kutschera bécsi hangver­seny zongora, egy elektromos kí- sérögitár és elektromos lemezját­szó sürgősen eladó- Magyart, Nagy Flórián u, 12. KONYHAKERTESZET 6 és 3 tutid, öntözési lehetőséggel, részes művelésre kiadó. Ovegház, ■ meg­felelő mennyiségű melegágy ren­delkezésre áll. Ajánlatok január AilamJ Gazdasághoz, Bolyba 21-ig Állami külder.dőSj ELADÓ Siklósi rizllng 25 literen­ként. Szabadság u. 5., földszint, ígért. MÜ-FOGSORAT sororikívül meg­javítja Vajda Lajos fogtechnikus. Mártírok u. 7., em. PÉCS varos III. kerületi tanács, legeltetési bizottsága. sertéspász.- tori, csordást és apaállatgondozót keres. Tájékozódni a ni. kerületi tanács v. b. mecselfbJjai kirendelt­ségénél lehet. 038726 sz. Magyar Beruházási Bankhoz szóló bianco elszámolási csekk elveszett. A csekk érvény­telenítése megtörtént. Kéri a Vál­lalat az összes kereskedelmi válla­latokat, hogy ezen csekk ellené­ben árut ne szolgáltassanak ki. 26/5 Üt- és Csatornaépítő Vállalat Pécsi Építésvezetősége, Hőerőmű­építkezés. dunántúli napló a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Intéző Bizottsága és a megyei tanács lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: A MEGYEI PART INTÉZŐ BIZOTTSÁG Szerkesztőség és kiadóhivataJ: Pécs, József A. u. 10. T: 15-32, 15-33 Hirdetésfelvevő Iroda: Kossuth Latos utca 22. Tel.: 19—18. Terjeszti a Megyei Postahivatal Hirlaposztálya és a hírlap-kézbesítő postahivatalok. Előfizetés: postahivataloknál ‘ i és kézbesítőknél. Havi előfizetés; őt- M.— Ft. MECSEK NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u, 10, sz. Telefon: 20-27. Nyomdáért felel! Melles Rezső Olimpikonjaink ut|a Faragó István Az olimpia városa, Melbourne Ar. első benyomásunk Ausztrá­liából a higiénia, rend és tisztaság mindenekelőtt. Érdeklődésünkre és a későbbi ' beszélgetések során megtudtuk, hogy ebben a távoli világrészben még igen sok a ki- aknazatlan természeti kincs. Ért­hető is, hiszen területe csaknem akkora,_ mint Európa, lakosságai-' nak száma pedig nem több, mint Magyarországé. Ezzel aztán sokminden megma­gyarázható, ami nálunk sűrűn la­kott országunkban szokatlannak tűnne, vagy éppen lehetetlen Is. Elmondok néhányat ebből. A fő közlekedési eszköz Auszt­ráliában a nagy távolságok miatt a repülőgép. Városokban pedig számtalan gépkocsi fut az utcá­kon. A vonattorgalom, az autóbusz es villamosjáratok elenyészően csekélyek a hazai viszonyokhoz képest. > Melbourne városa olyan nagy ki­terjedésű, hogy a Város egyik végétől a másik végéig 80 km-t kell megtennie az utazónak. A vá­ros belsejében nincsenek lakóne­gyedek. Itt helyezkednek el az üzlettömbök es a hivatalok. Az emberek a külvárosokban laknak és így cgy-egy munkahely a la­kástól 20—30, sőt nemritkán 59 km-re is fekszik. Mi, a lövészsport kedvelői az olimpia alatt egészen közelről 1$ megismertük Melbour­ne e speciális helyzetét és adott­ságát. Az olimpiai falu ugyanis a város Északkeleti szélén épült. Löterünk pedig a Délnyugati ré­sien volt. Gyors közlekedésünk személyautóval is aCáák” egy órát vett igénybe oda az út. Mint érdekességet meg kell em­líteni, hogy emeletes ház csak a belvárosban található. A külvá­rosok lakóházai mind földszintes és ízlésesen épített családi házak. Az épületek zöme fából épült, megkönnyíti az építést az, hogy különleges faanyaggal rendelkez­nek ezen a részen és így az épít­kezés igen olcsó. Könnyű ez azért is. mert ezen a vidéken fagy­pont körüli hőmérséklet évente legfeljebb egy alkalammol mér­hető. Európai embernek igen nehéz megszoknia a város éghajlatát, amiről nem hiába írt olyan sokat a sajtó. Északról, az egyenlítő fe­löl forró szelek ostromolják a vá­rost. Délről pedig a tenger a dőli sark hideg ciklonjait önti Mdtoour- nere. A város azon a ponton fek­szik hoi a két ciklon összetalálko­zik s így érthető, hogy percek alatt és' igen sűrűn váltakozik az időjárás. Gyakran előfordul, hogy az olimpiai lőtéren még szitáló csőben edzettünk, s mire visszaér­tünk az olimpiai faluba, már per­zselő szárazság fogadott bennün­ket: A különleges éghajlat hatása legjobban a növényeken észlelhe­tő. Mindazok a mezőgazdasági és kerti növények megtalálhatók Ausztráliában, melyeket nálunk is termesztenek, de alakra, színre, s főleg pedig ízre nagy eltéréseket mutatnak. így fordult elő az a saj­nálatos eset velünk magyarokkal, hogy hiába vittünk magyar sza­kácsokat, kiváló szakembereket magunkkal, a legjobb akaratuk ellenére sem tudtak magyarosan főzni. Mindent beletettek, amit idehaza is használnak a magyaros ételekhez, mégsem volt olyan ize és zamata, lehetetlen volt vissza­adni a magyar étel sajátosságát. S itt szeretnék megemlíteni egy sajátos körülményt, mely kihat a hazaszeretetre és a honvágyra is. A legtöbb versenyző állandóan a magyaros ételeket kereste, mert megszokta azok ízét, zamatái, s nem túlzás, ha azt mondom, hogy ez is csak fokozta a honvágyat, a hazaszeretetet, ez is meghatározza a haza fogalmát. Erre azonban Ausztráliában, de sehol másutt a világon nem lehet orvosságot venni, csakis Magyaror­szágon. Ezért vártuk annyira, hogy megérkezzünk a magyar határra^ hogy újra ízlelhessük a magyar konyha ízét, újra szippanthassunk íz igazi, a hazai levegőből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom