Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-09 / 7. szám

1951 JANUAR 9 N * P L 6 3 /I sport, kultúra falusi központjai EPOSZ leánykoszorú Gazdakörök ifjúsági csoportja Mezőgazdasági szakismeret Sütés-főzés, varrás^ kézimunkázás AZ EPOSZ TERVÉBEN Gondolqaok egy értekezleten Határozott, gyors intézkedéseket vár a falu Szombaton néhány lelkes parasztifjú, régi EPOSZ veze­tő megbeszélése nyomán Ba­ranyában is zászlót bontott a nagy hagyományokkal rendel­kező, a paraszt fiatalok között oly népszerű Egységes Pa­rasztifjúság Országos Szövet­sége. Mit hozott ez a négy nap? Megalakult a megyei szer­vező bizottság. Tagjai között találjuk Tóth István, pata- poklosi parasztfiatalt, Ambrus Lajost, Bense János régi EPOSZ vezetőt. A bizottság nem végleges, néhány hét múl­va fiatal falusi tanítókkal, szakemberekkel bővül ki. A mohácsi járási szervező bi­zottságban dolgozik Hergen- rőder József, babarc! tanító, Fábián László, erdősmároki parasztfiatal, Tárnok József Lippóról. Amint a községek­ben megalakulnak a szerveze­tek, demokratikusan megvá­lasztják a megfelelő járási és megyei szerveket. Ma még mindössze három EPOSZ-szervezet működik: — Kóroson, Ózdfalun és a mo­hácsszigeti állami gazdaság­ban. A mohácsi járásban, ahol legelőbb mozdultak meg a fia- ta’ok, hét községben láttak a szervezetek létrehozásához. Rövidesen végleges formá­ban is elkészül az EPOSZ programja. Az előzetes értesü­lések szerint az EPOSZ pár­toktól és a kormánytól füg­getlen, a parasztifjúság érdek- képviseleti szerve lesz. Célki­tűzései a szocializmus talaján állnak, fenntartva maguknak azt a jogot, hogy vitatkozza- n : mindazokkal és mindaz­zal, akikkel és amivel nem ér­tenek egyet. Sportolási lehető­séget, ltalános műveltséget, szakismeretet akarnak nyúj­tani a falu fiataljainak a leg­változatosabb formában. A fal­vak sportéletének központjai az EPOSZ-szervezetek lesznek, a szakmai szervek — TSB-ok — szakmai tanáccsal támogat­ják őket. Ez a program tág lehetősé­get nyújt az egyéni kezdemé­nyezésnek, egyes vidékek régi. eredeti hagyományainak fel­újítására. Máris okos tervek, elképzelések forognak közké­zen. Valamikor híres volt az EPOSZ-leánykoszorú. Estén­ként együtt kézimunkáztak, varrtak a lányok, a falu leg­jobb háziasszonyai oktatták őket a főzés-sütés tudományá­ra. Vasárnap délutánonként mindig más lányeoházhoz ven­dégségbe invitálták a legénye­ket, teával, finom sütemény­nyel kínálták őket; késő estig szólt a nóta, ropták a táncot, kacagás, tréfa töltötte be a házakat. A farsangi jelmezes felvonuláson, a műsoros bálon a falu apraja-nagyja jól érez­te magát. A szüreti mulatsá­gok, a néhányszáz négyszögöl Országunk megsegítésére nagy összegű adományokat I küldenek a népi demokráciák. ! Szomszédaink közül Csehszlo- : vákia 90 millió csehkorona ér­tékben építőanyagot, gyógy- ' szert és közszükségleti cikke- j két ajándékoz hazánknak. Ju­goszlávia adománya 150 millió dinár értékben építőanyag és fogyasztási cikk. Románia sót, fűtő- és építőanyagot küldött, rimelvnek é AV« t'izenhárom- millió lejt tett ki. A Német Demokratikus Köz társaság 22 millió márkát aján­lott fel Magyarország megse­gítésére és ezért az összegért ablaküveget, Diesel-gépekhez üzemanyagot és közfogyasztási cikkeket kapunk. Albánia fél­millió rubel segélyt ajánlott föld közös műveléséből szer­zett pénzt sportfelszerelésekre fordították. A mohácsi busó­járás megszervezéséből is részt kértek mindenkor az EPOSZ- fiatalok. A gazdakörökben kü­lön ifjúsági csoport működött, s ki ne emlékezne a húsvéti 'ocsolásokra s más népi szo­kásokra. Most ezeket s a töb­bit is felújítják. Ma mgg persze csak a ter­veket latolgatják s közben né­hány fáradhatatlan ifjúsági vezető a fiatalokat szervezi. Szívesen látnak maguk között minden falusi fiatalt, legyen az paraszti vagy más foglal­kozású, volt DISZ-tag, vagy szervezeten kívüli. A falu fia­tal értelmiségeit is várják, hogy kezükbe adják a fiatalok nevelését, szórakozását s ha­marosan egészséges, mindenki számára hasznos, kedves esté­ket szerezzenek a falvak ifjai- nak. fel és ezt részben devizában >ocsátja rendelkezésünkre. A lengyel kormány képviselői a ..apókban jártak Budapesten és megbeszélték, hogy a se­gélyként felajánlott száz mil­lió zlotyért milyen árucikke­ket küldjenek. A tárgyaláson részvevő magyar kereskedelmi megbízottak a teljes összegért fogyasztási cikket, főleg ruha­neműt kértek. A lengyel áruk szállítása januárban kezdődik meg. A Szovjetunió 40 millió rubel értékben élelmiszereket, építő­anyagot, út- és házépítő gépe­it küldött a segélyszállítmá­nyokban. A Kínai Népköztársaság az elsők között sietett segítsé­günkre. Harminc millió rubel A ceruza siklik a jegyzet­füzet papírján is amint az óra mutatója előrehalad, úgy telnek a lapok. Olyan kérdé­sekről van szó a megyei taná­cson összehívott értekezleten, amelyek jelenleg mozgatják a falut, nem egyszer ellenséges­kedést szítanak. De vegyül, csak sorjában! A szigetvári járásban, de másutt is probléma a betarosított föl­dek szétosztása, hisz rendelet mondja ki, hogy az 1956 előtt betagosított föl­deket nem lehet szétparcelláz­ni. Mit lehet itt csinálni9 Mindenki kéri vissza a földet: hogyan adhatják ki, ki adhat­ják-e egyáltalán...? És még az egyik kérdést jó­formán át sem gondolhatták máris előtolakszik a másik. intőkben szabad devizát ado­mányoz országunknak. A 2,700 000 agonl font már ke­reskedelmi szerveink rendel­kezésére áll. Ezért a nyugati jószágokból tudunk fontos áru kát beszerezni. A távoli testvéri országok is támogatást nyújtanak hazánk­nak. A népi Vietnam kormá­nya a nagy távolság miatt Ro­mániában vásárolt számunkra építő- és tüzelőanyagot a fel­ajánlott három millió' rubel­ért. Koreából tízezer tonna ce­mentet cs százezer négyzetmé­ter üveget kapunk. Mongóliá­ból kettőezer tonna gabonát és száztizenöt tonna húsárut kül­denek ajándékba­A feloszlott termelőszövetke­zeteknél az állatok egv részét az egyénieknek adták. — főleg azokat, amelyeket an­nak idején transzferálássá' vittek el az egyéniektől és az állam eladta a rmelőszövet- kezeteknek. A feloszlott tsz most visszaadta ezeket az ál- latokat ezzel a megjegyzéssel „Húsz év alatt vissza kell fi­zetni az árát az államnak!“' Mit lehet itt tenni? Az állat ára a termelőszövetkezetet ter­heli, de a jószág ■* az egyéni gazdánál van. Itt csak egy le­hetőség van — hangzik a fe­lelet — mégpedig az, hogy az egyénit kell megterhelni. Igen ám, de az egyéni azt mondja: „Tőlem ezt a tehenet annak idején 1400 forint tartozás fejében vitték el. Én csak any- nyit fizetek érte!“ Igaza van abban, hogy ennyiért vitték el de az állatforgalmi ezt az ál­latot kilóban adta el a terme­lőszövetkezetnek, mondjuk 4 500 forintért. Es most mégis melyik árat fizesse az, aki el­vitte az állatot? Természete­sen az'utóbbit, ez a jogos mert az állam annakidején felszólította a gazdát, hogy 15 napon belül fizesse ki az adó­hátralékát. ő ekkor még elad­hatta volna az állatot. Nem tette. Elvitték tőle az adós­ság fejében. De van itt még kérdés bő­ven. Maradjunk csak a felosz­lott termelőszövetkezeteknél. Sok helyen például széthordták a termelőszö­vetkezet vagyonát. Azok akik vittek be a közösbe azok vittek is ki, míg azok, akik nincstelenek voltak, azok nincstelenek is maradtak. Igaz ságos ez? Nem, mert a meg­lévő vagyonhoz munkaegység arányában ők is hozzájárultak, tehát nekik is részesedniök keli a közösből. Baj van a kö­zös épületekkel is, amelyeket a rendelet szerint fel kell be­csülni és át kell adni a köz­ségi tanácsnak. Ezt meg is te­szik a termelőszövetkezetek, csak a baj egyes termelőszö­vetkezeteknél ott adódik, hogy a bank nem akarja elismerni azt, amit saját erőből ruháztak be abba az épületbe, ók csak azt akarják elismerni, amire a bank mondjuk 100 ezer forint hitelt adott, hogy aztán az 150 ezerbe került, azzal ők már nem törődnek. Helytelen ál­láspont ez, mert véleményünk izerint a banknak el kell is­merni mindazt a beruházást, ■"it a feloszlott termelőszö­vetkezet papírral tud bizonyí­tani. Gyűlnek a kérdések és köz­tük varrnak ilyenek is. A me­gyében szinte mindenütt kérik vissza, a» Ofi föMe- ket. Vannak olyan jelenségek is, ’íoey 40—50 holdasok most ^elosztják a vők és fiúk kö­zött a földet és így akarják visszavenni mind az ötven holdat. Mit lehet ezekkel csi­nálni és mit lehet egyáltalán azokkal csinálni, akik vissza­kérik az államnak leadott föld­üket? Az igaz, hogy ez a föld az államé, erről a földről a gazda annakidején lemondott, de a kormány még mindig nem nyilatkozott arról, hogy mre mód és lehetőség van, melyik a felső határ, amelyen belül vissza kaphatják a föld­jüket ezek az emberek. — Mi lesz a felosz'nlt ter­me'iwrnvptkwMít mí*' ~>a- láiiwvs’1? A kiadott kai. a halast,avakkat r'^i- évetőkkel és téglagyárak­kal? — jegyeztem le a kérdést és még alig, hogy a végére érteni a mondatnak, máris megkap­tam rá a feleletet. — A méh családokat át kell A proletár internacionalizmus nagyszerű példája Több millió dollár árut adnak a szocialista országok Családlrfás Pécsváradon Meggyilkolta feleségét, gyermekét, aztán önmagával végzett a bestiális apa Fehérre meszelt, szegényes, egyszerű falusi parasztházikó áll Pécsváradon a Csiger­völgyben. Háztábla nincs raj­ta, de mindenki tudja, hogy ez a Zengő utcá 23. Csendjét sű­rűn felverte a családi perpat­var. Kedd reggel azonban olyan, mint a halottas ház. Idegtépő a csend s amerre nézünk, mindenütt vér;; 5 Vértócsa a padlón, vérfolt a dunyhahuzaton, párnán, háló­ingen. S az asztalon véres, va­donatúj kis tőr hever. A fel­dúlt ágyban 7 éves szép kis­lány fekszik holtan. A padlón 30 év körüli férfi, ruhástól, csizmástól holtan hever a vér­ben. A szomszéd lakásban pe­dig egy 29 éves fiatalasszony holtteste az ágyon. Fehér men­tőkocsi áll be a ház udvarára és egy mellbeszúrt ötévos gyer­meket szállítanak el; A mészárlás Reggel még sötét volt, ami­kor Buják Péter, a hirdi gaz­dasági kisvasút dolgozója fel­kelt. A kis óra mutatója fél hetet jelzett, amikor elhatá­rozta, hogy nem válik el fele­ségétől, inkább megvalósítja régi tervét: egész családját ki­irtja, hogy még hírmondó se maradjon. Elővette a pécsi vásárban hétfőn vásárolt tőrjét s a konyhából berontott a szobá­ba. A két ágyban négyen alud­tak, felesége: Aug Margit, két szép gyermeke: a 7 éves Buják Mária, az öt éves Buják Pé- terke és egy 14 hónapos kis­lány, aki feleségének más fér­fitől való gyermeke volt. Buják Péter odalépett az ágyhoz és szívenszúrta kislá­nyát, majd mellbeszúrta kis­fiát. — Most veled is végzek! — kiáltotta, majd szívenszúrta feleségét és hálóingben kidob­ta az udvarra. A következő pillanatban becsapta az ajtót. Szívenszúrta önmagát is, majd elterült a padlón; A kis Buják Péterke lekec- mergett az ágyról, belebújt fe­hér hócipőjébe, amelyet saját vére festett pirosra és kiment anyja után. Mire az udvarra ért, anyja a szomszéd lakásban az ágyon már holtan feküdt. Ki volt ez a Buják Péter? Állok az udvaron s beszél­getek a kíváncsiskodó szom­szédokkal. — Ki volt ez a Buják Péter, miféle ember, mi indíthatta szörnyű tettének elkövetésére? A Csiger-völgy lakói közül mindenki mond valamit róla: — Kalandok után vágyó em­ber volt. A Bács megyei Her­cegszántón született, valami­kor földműveléssel foglalko­zott. Ott lakott a magyar— jugoszláv határ közelében. Kétszer is átszökött Jugoszlá­viába és tiltott határátlépés­ért több évre elítélték. De jól dolgozott és ezért amnesztiát kapott. Nézem a személyazonossági igazolványát s olvasom a be­jegyzést: „Határövezetből ki­tiltva, 1955. május 23.” <— Nem élt jól a feleségével — szól közbe egy idős asszony. — Szombaton is fejszével ment neki. Felesége el akart válni tőle, mert állandóan ret­tegésben tartotta. — A községi tanács is hibás, tudta, hogy milyen veszélyes ember, miért engedte meg. hogy egy fedél alatt éljen az — Múlt hét péntekjén volt az első válóperi tárgyalásuk. Január 11-én, pénteken lett volna válóperük végleges tár­gyalása. Utána az asszony ki­ment volna Nyugat-Németor- szágba szüleihez, minden nap várta a hivatalos papírokat — Nem volt egészen normá­lis ember. Ütötte, verte a fe- tocégét “s ivott — jegyzi meg az egyik szomszéd. Búcsúlevél S miközben hallgatom a vé­leményeket s kirajzolódik előt­tem Buják Péter rabiátus egyénisége, valaki kezembe nyomja búcsúlevelét. Január 6-án Pécsváradon kelt s szü­leinek a következőket írta: „Kedves Szüleim, pár soraim a legjobb egészségben találja kedves mindnyájukat. Én hála Istennek meg vagyok erőben, egészségben, amit kedves mindnyájuknak is tiszta szív­ből kívánok. Kedves Szüleim, tudatom, hogy ma, vasárnap szerettem volna haza menni, de mivel hogy rossz a vonat­közlekedés, nem tudtam volna visszatérni mire szolgálatba kell menni. Nagyon fontos lett volna, mert bizonyos adatokat szerettem volna beszerezni, mert olyan komolyra ment a dolog köztünk a Margittal, hogy mindenből ki akar zárni, hogy minden az övé. Mikor el­ment hazulról december 6-án, akkor elvitt mindent, mikor nem voltam otthon, feltörte a lakást és kirámolt mindent. Én csak a padlón tudtam alud ni és a télikabátommal taka- rództam. És azt állítja, hogy minden az övé, mert az anyjá- éktól kapta. Tehát kérdezem én azt, hogy a nyolc év alatt kinds termett a föld és m alatt az idő alatt mi nem vet­tünk semmit? Hol van a tehén, amit ő eladott és disznók és az a sok baromfi? És csak azért, csak elválni nem aka­rok, mert egész életre esküd­tem és az egész dolog valótlan ság és hazugság; Bűnösök s ? s Tóth Péter, Kovács Józsefné és Michll Jánosné. És ezekután életet folytatni nem lehet, mert sajnálom a családom. Oktalanul kénysze­rítettek, hogy hagyjam el a családom.” A „családom“ szót aláhúzta és mintha egy könny­csepp elmázolta volna. A gyilkos nem volt normális Mire a levél végére érek, rendőrök, orvosok érkeznek. Fényképezik a kis fehér házat, a holttesteket, s helyszínrajzot I készítenek. S miközben a fé­szerben megkezdik a holttes­tek boncolását, szétnézek a szegényes kis konyhában. Az asztalon petróleumlámpa, ke­nyér, maradék grizestészta, lésztaszűrő. A kifeszitett spár­gán mosott ruhadarabok lóg­nak. A tűzhely alatt szaloncu­kor-papír, kis íenyőfaágacska. A földön prices, rongyszőnyeg­gel betakarva. Itt a tűzhely mellett aludt Buják Péter. Be­keccsel, nadrággal és egyéb ruhadarabokkal takaródzott. A tűzhelyen kis bőrönd. Benne: egy iiveo cseresznye- pálinka megbontatlanul, 1 kiló kockacukor, egy üveg só, zsír, „Utitárs” fényképezőgép, gyertya, tükör, dohány, ciga­retta-papír, piros paprika, egy füzet családi fényképekkel. Á képen boldogan mosolyog fe­lesége, kislánya és kisfia. Ez az utitáeba ma «agad követ­keztetni, hogy Buják Péternek menekülési szándéka volt; Most ott fekszik a fészerben két deszkán és boncolgatják. Az orvosok megállapítják, hogy szeszt fogyasztott. Néze­getik az agyát; — Agyhártyája vastagabb — szól a boncoló orvos — ami azt jelenti, hogy nem volt egészen normális. Amikor felesége boncolását végzik, kiderül, hogy Buják Péter nem háromszoros, ha­nem ötszörös gyilkos. Mert nemcsak önmaga életének ve­tett véget, nemcsak kislányát és feleségét ölte meg, hanem meggyilkolta két születendő iker-gyermekét is. Már koporsóba raknák a három holttestet, de a pécs- váradi községi tanács packá­zik. — Nem tudunk három ko­porsót adni — mondják a ta­nácsházán, — mert csak kétszáz forintunk van, egy koporsó ára pedig 400 forint. És miközben folyik az üze­netváltás a községi tanács és a rendőrök között, elkészül a boncolási jegyzőkönyv is. Nem sokára megkondul Pécsvára­don a harang és temetnek. Temetik a Buják-család há­rom tagját..; A hírmondó A pécsi gyermekklinikán pe­dig, hófehér ágyacskában ott fekszik Buják Péter egyetlen életbenmaradt családtagja: az ötéves Péterke, átszűrt mell­kassal, súlyos májsérüléssel, belső vérzéssel. Gondos gyer­mekorvosok őrködnek fölötte vérátömlesztéssel próbálják megmenteni a „kis hírmondó “ életét ;; ; adni a megmaradt termelő- szövetkezeteknek, ha ilyen nincs, méhészeti szakcsoport­nak, földművesszövetkezetnek, vagy állami gazdaságnak. A halastavakat kapják meg az állami gazdaságok, hogy adott esetben, ha egy új termelőszö­vetkezet alakul, vissza kap­hassa azt. A mészégetőket és téglagyárakat vegyék át a köz­ségi tanácsok és üzemeltessék azokat. Tehát a feloszlott termelő- szövetkezet halastaván nem lehet úgynevezett „halászati szakcsoportot” alakítani, mint ahogy azt sok helyen kitervel­ték, de nem lehet mészégető, téglaégető, vagy más ilyen szakcsoportot sem alakítani a volt termelőszövetkezetek te­rületén. Ezeket a problémákat a legrövidebb időn belül meg kell oldani, Meg kell oldani a földkérdést, hogy az egyéniek ne mehesse­nek be az állami gaz­daságok és meglévő tsz-ek területeire szántani, vetni, mint ahogy azt a pécsváradi járásban teszik, vagy ne for­dulhasson elő olyan dolog, mint a sellyei járásban, ahol van olyan egyéni gazda, aki­nél 160 ezer forint értékű szö­vetkezeti vagyon is van.., Meg kell oldani ezeket a kér­déseket, méghozzá gyorsan, mert ez a huzavona, a falun megtalálható ellenségeskedés gátolja a munkát. És ezeket a kérdéseket — mint ahogy ez már ezen az értekezleten is megmutatkozott — a megyei tanácsnak, sőt vannak olya­nok, amelyeket a kormánynak, a szakminisztériumnak kell megoldani a törvényesség be­tartásával, de határozott, el­lentmondást nem tűrő intézke­désekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom