Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-09 / 7. szám
1951 JANUAR 9 N * P L 6 3 /I sport, kultúra falusi központjai EPOSZ leánykoszorú Gazdakörök ifjúsági csoportja Mezőgazdasági szakismeret Sütés-főzés, varrás^ kézimunkázás AZ EPOSZ TERVÉBEN Gondolqaok egy értekezleten Határozott, gyors intézkedéseket vár a falu Szombaton néhány lelkes parasztifjú, régi EPOSZ vezető megbeszélése nyomán Baranyában is zászlót bontott a nagy hagyományokkal rendelkező, a paraszt fiatalok között oly népszerű Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége. Mit hozott ez a négy nap? Megalakult a megyei szervező bizottság. Tagjai között találjuk Tóth István, pata- poklosi parasztfiatalt, Ambrus Lajost, Bense János régi EPOSZ vezetőt. A bizottság nem végleges, néhány hét múlva fiatal falusi tanítókkal, szakemberekkel bővül ki. A mohácsi járási szervező bizottságban dolgozik Hergen- rőder József, babarc! tanító, Fábián László, erdősmároki parasztfiatal, Tárnok József Lippóról. Amint a községekben megalakulnak a szervezetek, demokratikusan megválasztják a megfelelő járási és megyei szerveket. Ma még mindössze három EPOSZ-szervezet működik: — Kóroson, Ózdfalun és a mohácsszigeti állami gazdaságban. A mohácsi járásban, ahol legelőbb mozdultak meg a fia- ta’ok, hét községben láttak a szervezetek létrehozásához. Rövidesen végleges formában is elkészül az EPOSZ programja. Az előzetes értesülések szerint az EPOSZ pártoktól és a kormánytól független, a parasztifjúság érdek- képviseleti szerve lesz. Célkitűzései a szocializmus talaján állnak, fenntartva maguknak azt a jogot, hogy vitatkozza- n : mindazokkal és mindazzal, akikkel és amivel nem értenek egyet. Sportolási lehetőséget, ltalános műveltséget, szakismeretet akarnak nyújtani a falu fiataljainak a legváltozatosabb formában. A falvak sportéletének központjai az EPOSZ-szervezetek lesznek, a szakmai szervek — TSB-ok — szakmai tanáccsal támogatják őket. Ez a program tág lehetőséget nyújt az egyéni kezdeményezésnek, egyes vidékek régi. eredeti hagyományainak felújítására. Máris okos tervek, elképzelések forognak közkézen. Valamikor híres volt az EPOSZ-leánykoszorú. Esténként együtt kézimunkáztak, varrtak a lányok, a falu legjobb háziasszonyai oktatták őket a főzés-sütés tudományára. Vasárnap délutánonként mindig más lányeoházhoz vendégségbe invitálták a legényeket, teával, finom süteménynyel kínálták őket; késő estig szólt a nóta, ropták a táncot, kacagás, tréfa töltötte be a házakat. A farsangi jelmezes felvonuláson, a műsoros bálon a falu apraja-nagyja jól érezte magát. A szüreti mulatságok, a néhányszáz négyszögöl Országunk megsegítésére nagy összegű adományokat I küldenek a népi demokráciák. ! Szomszédaink közül Csehszlo- : vákia 90 millió csehkorona értékben építőanyagot, gyógy- ' szert és közszükségleti cikke- j két ajándékoz hazánknak. Jugoszlávia adománya 150 millió dinár értékben építőanyag és fogyasztási cikk. Románia sót, fűtő- és építőanyagot küldött, rimelvnek é AV« t'izenhárom- millió lejt tett ki. A Német Demokratikus Köz társaság 22 millió márkát ajánlott fel Magyarország megsegítésére és ezért az összegért ablaküveget, Diesel-gépekhez üzemanyagot és közfogyasztási cikkeket kapunk. Albánia félmillió rubel segélyt ajánlott föld közös műveléséből szerzett pénzt sportfelszerelésekre fordították. A mohácsi busójárás megszervezéséből is részt kértek mindenkor az EPOSZ- fiatalok. A gazdakörökben külön ifjúsági csoport működött, s ki ne emlékezne a húsvéti 'ocsolásokra s más népi szokásokra. Most ezeket s a többit is felújítják. Ma mgg persze csak a terveket latolgatják s közben néhány fáradhatatlan ifjúsági vezető a fiatalokat szervezi. Szívesen látnak maguk között minden falusi fiatalt, legyen az paraszti vagy más foglalkozású, volt DISZ-tag, vagy szervezeten kívüli. A falu fiatal értelmiségeit is várják, hogy kezükbe adják a fiatalok nevelését, szórakozását s hamarosan egészséges, mindenki számára hasznos, kedves estéket szerezzenek a falvak ifjai- nak. fel és ezt részben devizában >ocsátja rendelkezésünkre. A lengyel kormány képviselői a ..apókban jártak Budapesten és megbeszélték, hogy a segélyként felajánlott száz millió zlotyért milyen árucikkeket küldjenek. A tárgyaláson részvevő magyar kereskedelmi megbízottak a teljes összegért fogyasztási cikket, főleg ruhaneműt kértek. A lengyel áruk szállítása januárban kezdődik meg. A Szovjetunió 40 millió rubel értékben élelmiszereket, építőanyagot, út- és házépítő gépeit küldött a segélyszállítmányokban. A Kínai Népköztársaság az elsők között sietett segítségünkre. Harminc millió rubel A ceruza siklik a jegyzetfüzet papírján is amint az óra mutatója előrehalad, úgy telnek a lapok. Olyan kérdésekről van szó a megyei tanácson összehívott értekezleten, amelyek jelenleg mozgatják a falut, nem egyszer ellenségeskedést szítanak. De vegyül, csak sorjában! A szigetvári járásban, de másutt is probléma a betarosított földek szétosztása, hisz rendelet mondja ki, hogy az 1956 előtt betagosított földeket nem lehet szétparcellázni. Mit lehet itt csinálni9 Mindenki kéri vissza a földet: hogyan adhatják ki, ki adhatják-e egyáltalán...? És még az egyik kérdést jóformán át sem gondolhatták máris előtolakszik a másik. intőkben szabad devizát adományoz országunknak. A 2,700 000 agonl font már kereskedelmi szerveink rendelkezésére áll. Ezért a nyugati jószágokból tudunk fontos áru kát beszerezni. A távoli testvéri országok is támogatást nyújtanak hazánknak. A népi Vietnam kormánya a nagy távolság miatt Romániában vásárolt számunkra építő- és tüzelőanyagot a felajánlott három millió' rubelért. Koreából tízezer tonna cementet cs százezer négyzetméter üveget kapunk. Mongóliából kettőezer tonna gabonát és száztizenöt tonna húsárut küldenek ajándékbaA feloszlott termelőszövetkezeteknél az állatok egv részét az egyénieknek adták. — főleg azokat, amelyeket annak idején transzferálássá' vittek el az egyéniektől és az állam eladta a rmelőszövet- kezeteknek. A feloszlott tsz most visszaadta ezeket az ál- latokat ezzel a megjegyzéssel „Húsz év alatt vissza kell fizetni az árát az államnak!“' Mit lehet itt tenni? Az állat ára a termelőszövetkezetet terheli, de a jószág ■* az egyéni gazdánál van. Itt csak egy lehetőség van — hangzik a felelet — mégpedig az, hogy az egyénit kell megterhelni. Igen ám, de az egyéni azt mondja: „Tőlem ezt a tehenet annak idején 1400 forint tartozás fejében vitték el. Én csak any- nyit fizetek érte!“ Igaza van abban, hogy ennyiért vitték el de az állatforgalmi ezt az állatot kilóban adta el a termelőszövetkezetnek, mondjuk 4 500 forintért. Es most mégis melyik árat fizesse az, aki elvitte az állatot? Természetesen az'utóbbit, ez a jogos mert az állam annakidején felszólította a gazdát, hogy 15 napon belül fizesse ki az adóhátralékát. ő ekkor még eladhatta volna az állatot. Nem tette. Elvitték tőle az adósság fejében. De van itt még kérdés bőven. Maradjunk csak a feloszlott termelőszövetkezeteknél. Sok helyen például széthordták a termelőszövetkezet vagyonát. Azok akik vittek be a közösbe azok vittek is ki, míg azok, akik nincstelenek voltak, azok nincstelenek is maradtak. Igaz ságos ez? Nem, mert a meglévő vagyonhoz munkaegység arányában ők is hozzájárultak, tehát nekik is részesedniök keli a közösből. Baj van a közös épületekkel is, amelyeket a rendelet szerint fel kell becsülni és át kell adni a községi tanácsnak. Ezt meg is teszik a termelőszövetkezetek, csak a baj egyes termelőszövetkezeteknél ott adódik, hogy a bank nem akarja elismerni azt, amit saját erőből ruháztak be abba az épületbe, ók csak azt akarják elismerni, amire a bank mondjuk 100 ezer forint hitelt adott, hogy aztán az 150 ezerbe került, azzal ők már nem törődnek. Helytelen álláspont ez, mert véleményünk izerint a banknak el kell ismerni mindazt a beruházást, ■"it a feloszlott termelőszövetkezet papírral tud bizonyítani. Gyűlnek a kérdések és köztük varrnak ilyenek is. A megyében szinte mindenütt kérik vissza, a» Ofi föMe- ket. Vannak olyan jelenségek is, ’íoey 40—50 holdasok most ^elosztják a vők és fiúk között a földet és így akarják visszavenni mind az ötven holdat. Mit lehet ezekkel csinálni és mit lehet egyáltalán azokkal csinálni, akik visszakérik az államnak leadott földüket? Az igaz, hogy ez a föld az államé, erről a földről a gazda annakidején lemondott, de a kormány még mindig nem nyilatkozott arról, hogy mre mód és lehetőség van, melyik a felső határ, amelyen belül vissza kaphatják a földjüket ezek az emberek. — Mi lesz a felosz'nlt terme'iwrnvptkwMít mí*' ~>a- láiiwvs’1? A kiadott kai. a halast,avakkat r'^i- évetőkkel és téglagyárakkal? — jegyeztem le a kérdést és még alig, hogy a végére érteni a mondatnak, máris megkaptam rá a feleletet. — A méh családokat át kell A proletár internacionalizmus nagyszerű példája Több millió dollár árut adnak a szocialista országok Családlrfás Pécsváradon Meggyilkolta feleségét, gyermekét, aztán önmagával végzett a bestiális apa Fehérre meszelt, szegényes, egyszerű falusi parasztházikó áll Pécsváradon a Csigervölgyben. Háztábla nincs rajta, de mindenki tudja, hogy ez a Zengő utcá 23. Csendjét sűrűn felverte a családi perpatvar. Kedd reggel azonban olyan, mint a halottas ház. Idegtépő a csend s amerre nézünk, mindenütt vér;; 5 Vértócsa a padlón, vérfolt a dunyhahuzaton, párnán, hálóingen. S az asztalon véres, vadonatúj kis tőr hever. A feldúlt ágyban 7 éves szép kislány fekszik holtan. A padlón 30 év körüli férfi, ruhástól, csizmástól holtan hever a vérben. A szomszéd lakásban pedig egy 29 éves fiatalasszony holtteste az ágyon. Fehér mentőkocsi áll be a ház udvarára és egy mellbeszúrt ötévos gyermeket szállítanak el; A mészárlás Reggel még sötét volt, amikor Buják Péter, a hirdi gazdasági kisvasút dolgozója felkelt. A kis óra mutatója fél hetet jelzett, amikor elhatározta, hogy nem válik el feleségétől, inkább megvalósítja régi tervét: egész családját kiirtja, hogy még hírmondó se maradjon. Elővette a pécsi vásárban hétfőn vásárolt tőrjét s a konyhából berontott a szobába. A két ágyban négyen aludtak, felesége: Aug Margit, két szép gyermeke: a 7 éves Buják Mária, az öt éves Buják Pé- terke és egy 14 hónapos kislány, aki feleségének más férfitől való gyermeke volt. Buják Péter odalépett az ágyhoz és szívenszúrta kislányát, majd mellbeszúrta kisfiát. — Most veled is végzek! — kiáltotta, majd szívenszúrta feleségét és hálóingben kidobta az udvarra. A következő pillanatban becsapta az ajtót. Szívenszúrta önmagát is, majd elterült a padlón; A kis Buják Péterke lekec- mergett az ágyról, belebújt fehér hócipőjébe, amelyet saját vére festett pirosra és kiment anyja után. Mire az udvarra ért, anyja a szomszéd lakásban az ágyon már holtan feküdt. Ki volt ez a Buják Péter? Állok az udvaron s beszélgetek a kíváncsiskodó szomszédokkal. — Ki volt ez a Buják Péter, miféle ember, mi indíthatta szörnyű tettének elkövetésére? A Csiger-völgy lakói közül mindenki mond valamit róla: — Kalandok után vágyó ember volt. A Bács megyei Hercegszántón született, valamikor földműveléssel foglalkozott. Ott lakott a magyar— jugoszláv határ közelében. Kétszer is átszökött Jugoszláviába és tiltott határátlépésért több évre elítélték. De jól dolgozott és ezért amnesztiát kapott. Nézem a személyazonossági igazolványát s olvasom a bejegyzést: „Határövezetből kitiltva, 1955. május 23.” <— Nem élt jól a feleségével — szól közbe egy idős asszony. — Szombaton is fejszével ment neki. Felesége el akart válni tőle, mert állandóan rettegésben tartotta. — A községi tanács is hibás, tudta, hogy milyen veszélyes ember, miért engedte meg. hogy egy fedél alatt éljen az — Múlt hét péntekjén volt az első válóperi tárgyalásuk. Január 11-én, pénteken lett volna válóperük végleges tárgyalása. Utána az asszony kiment volna Nyugat-Németor- szágba szüleihez, minden nap várta a hivatalos papírokat — Nem volt egészen normális ember. Ütötte, verte a fe- tocégét “s ivott — jegyzi meg az egyik szomszéd. Búcsúlevél S miközben hallgatom a véleményeket s kirajzolódik előttem Buják Péter rabiátus egyénisége, valaki kezembe nyomja búcsúlevelét. Január 6-án Pécsváradon kelt s szüleinek a következőket írta: „Kedves Szüleim, pár soraim a legjobb egészségben találja kedves mindnyájukat. Én hála Istennek meg vagyok erőben, egészségben, amit kedves mindnyájuknak is tiszta szívből kívánok. Kedves Szüleim, tudatom, hogy ma, vasárnap szerettem volna haza menni, de mivel hogy rossz a vonatközlekedés, nem tudtam volna visszatérni mire szolgálatba kell menni. Nagyon fontos lett volna, mert bizonyos adatokat szerettem volna beszerezni, mert olyan komolyra ment a dolog köztünk a Margittal, hogy mindenből ki akar zárni, hogy minden az övé. Mikor elment hazulról december 6-án, akkor elvitt mindent, mikor nem voltam otthon, feltörte a lakást és kirámolt mindent. Én csak a padlón tudtam alud ni és a télikabátommal taka- rództam. És azt állítja, hogy minden az övé, mert az anyjá- éktól kapta. Tehát kérdezem én azt, hogy a nyolc év alatt kinds termett a föld és m alatt az idő alatt mi nem vettünk semmit? Hol van a tehén, amit ő eladott és disznók és az a sok baromfi? És csak azért, csak elválni nem akarok, mert egész életre esküdtem és az egész dolog valótlan ság és hazugság; Bűnösök s ? s Tóth Péter, Kovács Józsefné és Michll Jánosné. És ezekután életet folytatni nem lehet, mert sajnálom a családom. Oktalanul kényszerítettek, hogy hagyjam el a családom.” A „családom“ szót aláhúzta és mintha egy könnycsepp elmázolta volna. A gyilkos nem volt normális Mire a levél végére érek, rendőrök, orvosok érkeznek. Fényképezik a kis fehér házat, a holttesteket, s helyszínrajzot I készítenek. S miközben a fészerben megkezdik a holttestek boncolását, szétnézek a szegényes kis konyhában. Az asztalon petróleumlámpa, kenyér, maradék grizestészta, lésztaszűrő. A kifeszitett spárgán mosott ruhadarabok lógnak. A tűzhely alatt szaloncukor-papír, kis íenyőfaágacska. A földön prices, rongyszőnyeggel betakarva. Itt a tűzhely mellett aludt Buják Péter. Bekeccsel, nadrággal és egyéb ruhadarabokkal takaródzott. A tűzhelyen kis bőrönd. Benne: egy iiveo cseresznye- pálinka megbontatlanul, 1 kiló kockacukor, egy üveg só, zsír, „Utitárs” fényképezőgép, gyertya, tükör, dohány, cigaretta-papír, piros paprika, egy füzet családi fényképekkel. Á képen boldogan mosolyog felesége, kislánya és kisfia. Ez az utitáeba ma «agad következtetni, hogy Buják Péternek menekülési szándéka volt; Most ott fekszik a fészerben két deszkán és boncolgatják. Az orvosok megállapítják, hogy szeszt fogyasztott. Nézegetik az agyát; — Agyhártyája vastagabb — szól a boncoló orvos — ami azt jelenti, hogy nem volt egészen normális. Amikor felesége boncolását végzik, kiderül, hogy Buják Péter nem háromszoros, hanem ötszörös gyilkos. Mert nemcsak önmaga életének vetett véget, nemcsak kislányát és feleségét ölte meg, hanem meggyilkolta két születendő iker-gyermekét is. Már koporsóba raknák a három holttestet, de a pécs- váradi községi tanács packázik. — Nem tudunk három koporsót adni — mondják a tanácsházán, — mert csak kétszáz forintunk van, egy koporsó ára pedig 400 forint. És miközben folyik az üzenetváltás a községi tanács és a rendőrök között, elkészül a boncolási jegyzőkönyv is. Nem sokára megkondul Pécsváradon a harang és temetnek. Temetik a Buják-család három tagját..; A hírmondó A pécsi gyermekklinikán pedig, hófehér ágyacskában ott fekszik Buják Péter egyetlen életbenmaradt családtagja: az ötéves Péterke, átszűrt mellkassal, súlyos májsérüléssel, belső vérzéssel. Gondos gyermekorvosok őrködnek fölötte vérátömlesztéssel próbálják megmenteni a „kis hírmondó “ életét ;; ; adni a megmaradt termelő- szövetkezeteknek, ha ilyen nincs, méhészeti szakcsoportnak, földművesszövetkezetnek, vagy állami gazdaságnak. A halastavakat kapják meg az állami gazdaságok, hogy adott esetben, ha egy új termelőszövetkezet alakul, vissza kaphassa azt. A mészégetőket és téglagyárakat vegyék át a községi tanácsok és üzemeltessék azokat. Tehát a feloszlott termelő- szövetkezet halastaván nem lehet úgynevezett „halászati szakcsoportot” alakítani, mint ahogy azt sok helyen kitervelték, de nem lehet mészégető, téglaégető, vagy más ilyen szakcsoportot sem alakítani a volt termelőszövetkezetek területén. Ezeket a problémákat a legrövidebb időn belül meg kell oldani, Meg kell oldani a földkérdést, hogy az egyéniek ne mehessenek be az állami gazdaságok és meglévő tsz-ek területeire szántani, vetni, mint ahogy azt a pécsváradi járásban teszik, vagy ne fordulhasson elő olyan dolog, mint a sellyei járásban, ahol van olyan egyéni gazda, akinél 160 ezer forint értékű szövetkezeti vagyon is van.., Meg kell oldani ezeket a kérdéseket, méghozzá gyorsan, mert ez a huzavona, a falun megtalálható ellenségeskedés gátolja a munkát. És ezeket a kérdéseket — mint ahogy ez már ezen az értekezleten is megmutatkozott — a megyei tanácsnak, sőt vannak olyanok, amelyeket a kormánynak, a szakminisztériumnak kell megoldani a törvényesség betartásával, de határozott, ellentmondást nem tűrő intézkedésekkel.
