Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-08 / 6. szám
ISM JANUAR 8 N "A *» r n 3 „A rendszer fó, de a módszer bűnös volt“ Népgyűlés Sellyén Vasárnap délelőtt közel négyszázan gyűltek össze a sely- lyei járásból a járási kultúrolt honban, az MSZMP járási intézőbizottsága népgyűlésére. A népgyűlésen Hajdú Gyula elvtárs, az Eötvös Lóránd Tudom ányegyetem tanára tartott beszámolót. BEVEZETŐBEN ismertette a főváros helyzetét a legutóbbi napokban, majd elemezte a gazdasági helyzetet, mely a múlt év utolsó két hónapját jellemezte. A parasztok helytálltak és az őszi munkákban nem volt fennakadás. Nem mondható ez el az iparról, a termelés megállt. Ezenkívül nagy károkat okoztak az országnak a fosztogatók. „Tizenöt milliárd forint a kár, melyet a munkakiesés és a fosztogatások miatt kellett elszenvednünk’* — mondotta Hajdú elvtárs. A továbbiakban elemezte az okokat, melyek idevezették az országot. Elmondotta, hogyan alapoztuk meg a felszabadulás után szocialista társadalmunkat, hogyan lett hazánkból a nép országa. A rendszer jó, de a módszer elhibázott, sőt bűnös volt.“ S feltette a kérdést: „Vajon a szocialista rendszer hibája ez? Talán azt mutatja, hogy a szocialista berendezkedés nem alkalmas a jólét megteremtésére?*’ Nemcsak, hogy alkalmas, de aki a történelmi fejlődést figyelemmel kíséri, könnyen rájöhet, hogy ez feltartóztathatatlanul a szocialista társadalomhoz vezet, — mondotta. Majd felsorakoztatta a Rákosi klikk-rendszer hibáit: a talpnyálók és karrieristák elhatalmasodását, elszakadtak a tömegtől, önimádatból éltek és aránytalanul nagy, erőnket meghaladó gazdasági beruházásokat végeztek.Ezek a hibák vezettek oda, hogy elégedetlen lett a munkásság, a parasztság, az értelmiség. Magában a pártban egyre hangosabban követelték a becsületes kommunisták hogy ... „a szocializmus valódi útját járják.“ ÍGY KÖVETKEZETT BE az október 23-i esemény. Ezután Hajdú elvtárs az ellenforradalmat értékelte, melynek során a seliyei Draskovich gróf már hazakészülödött, hogy régi kastélyában üsse fel tanyáját. Ilyen helyzetben alakult meg a Kádár-kormány és kérte a szovjet hadsereg segítségét, az ellenforradalom leverésére. Egy ország függetlenségéhez hozzátartozik, hogy területén ne legyenek idegen csapatok. De a Szovjetunió nagyhatalom, szocialista nagyhatalom, mely a jelenlegi nemzetközi helyzetben nem nézheti tétlenül, mi történik egy másik, szomszédos szocialista országban. Ezért nem reális és nem időszerű ilyen követelések hangoztatása. Majd ha a nemzetközi helyzet megengedi, akkor összeül a varsói szerződést aláíró nyolc ország és közös tárgyaláson döntik el a vitás kérdéseket, nevezetesen a szovjet csapatok kivonását. S egy másik dolog. Azok az amerikaiak, akik „messzemenően elítélik“ a szovjet csapatok itt-tartózkodását, vagy ezer katonai támaszpontot tartanak fenn saját országukon kívül, a világ különböző részein. Ezután a parasztok jövőjéről beszélt. Arról, hogy vége az erőszakos tsz-fejlesztésnek. A legszigorúbb önkéntesség alapján hozzák létre a szövetkezeteket és támogatják a termelés egyéni módját is. A leépítésről elmondotta Hajdú elvtárs, hogy 250 ezer ember kerül ki az üzemekből és hivatalokból. Ebből úgy tervezik, hogy 100 ezer a mező- gazdaságban helyezkedik el, akinek pedig van szakképzettsége, az újonnan felállított .könnyűipari üzemekben kap munkát. „Munkanélküliség lesz, de csak átmenetileg.*’ „Minden becsületes magyar feladata: nagy nemzeti összefogással lehetetlenné tenni az ellenforradalmat és támogatni a kormányt, mely munkásnak, parasztnak, minderr dolgozónak akarja a sorsát megjavítani“ — fejezte be beszédét Hajdú elvtárs. Az egyik felszólaló a munkanélküliségről beszélt. Szerinte a munkanélküliek nem kapnak elegendő segélyt ahhoz, hogy megéljenek. Börzsei elvtárs feltette a kérdést: Ki a felelős ezekért az eseményekért, s ha Rákosi és Gerő, vonják őket felelősségre. A leépítéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy azt felülről lefelé kell elkezdeni. Vörös elvtárs azt kérdezte, hol a biztosíték arra, hogy a kormány programja megvalósul, hogy nem jönnek vissza az elmúlt évek káros módszerei? HAJDÚ ELVTARS válaszában ismételte, hogy a „munkanélküliség csak átmeneti intézkedés”. Másrészt a kormánynak nincs módjában többet juttatni, de... „ugyanakkor nem kell elfeledkezni arról sem, hogy a Horthy időszakban nem gondoskodott a kormány a munkanélküliekről”. A leépítéssel kapcsolatban elmondotta, hogy azt igenis felülről kezdik, így minisztériumokat szüntetnek meg és vonnak össze. A felelősség- revonás is megtörténik. Farkas Mihály bíróság előtt felel bűneiért s a többiek is, akik elérhetők, megkapják méltó büntetésüket. Vörös elvtársnak azt válaszolta Hajdú elvtárs, hogy a Kádár-kormány eddigi ígéretei jórészét már valóra is váltotta. Megszűnt a begyűjtés, megszűnt az erőszakos tsz szervezés. Ez a biztosíték a kölcsönös bizalomhoz. Uj irodalmi művek Az október 23-i események óta most érkeztek meg a könyvesboltokba a legújabb magyar irodalmi művek. így többek között: Kosztolányi Dezső válogatott versei, Tóth Árpád: „Versek*’ című kötete bibliofil kiadásban, a „Szerelem“ című verseskötet — amely magyar költők szerelmes verseit tartalmazza — valamint Krúdy Gyula: A kék szalag hőse” c. regénye. Új gazdája less a földnyilvántartásnak A Magyar Közlöny a ma gyár forradalmi munkás-paraszt kormány határozatát közli a földnyilvántartás szervezet áö!. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal látja el a földnyilvántartási feladatokat. A hivatal átveszi a pénzügyminisztérium földnyil vántartási osztályát, a megyei földmérési kirendeltségek pedig a földnyilvántartási csoportokat. Közlemény (Folytatás az 1-ső oldalról.) lista propaganda útmutatása szerint a lakos ság körében bomlasztó, provokatív tevékenyeget kifejtő népellenes elemekkel szemben Békésen folytatja termelő munkáját a magyar parasztság, amelyet nem sikerült félrevezetni az imperialista és ellenforradalmi propaganda provokációinak c* amely a magyar faluban méltó választ adott a földbirtokosi rendszer visszaállítását célzó kísérletekre. A magyar dolgozók azon része, amelyet az ellenforradalom demagóg és provokációs nacionalista jelszavai félrevezettek, mindjobban meggyőződik, hogy félrevezették, most már látja, hogy ezért a félrevezetésért és az ellenforradalom tevékenységéért a magyar nép legjobb fiainak, az ellenforradalmi bandák terrorjának áldozatul esett hősök vérével kellett fizetni. Magyarország dolgozói mind jobban felismerik azon út végzetességét, amelyre a népi demokratikus rendszerrel és a szocializmus ügyével szembenálló ellenséges erők akarták őket vezetni. A magyar munkásosztály, parasztság és az értelmiség helyesen értékeli hazája helyzetét, valamint a magyar ncp és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány előtt álló feladatokat A magyar dolgozók mind jobban megértik, hogy csak a termelés és a normális gazdasági helyzet helyreállítása, az ország népgazdaságának fejlesztése a munka-tenne- lékcnység növelése az iparban és a mezőgazdaságban, a termékek önköltségének csökkentése és a szocialista felhalmozás útján tudják biztosítani a nép életszim onalának emelését és a népi demokratikus Magyarország megerősödését. A találkozó résztvevői a véleménycsere során megállapították, hogy a magyar kommunisták mind jobban rendezik soraikat és készek minden erejüket latbavetni a népi demokratikus rendszer és a szocialista tábor minden országával fennálló szilárd, baráti kapcsolatok további fejlesztése érdekében. Bulgária, Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió képviselői biztosították a magyar elvtársakat, hogy országaik népei minden támogatást cs minden segítséget megadnak a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a népi demokratikus állam megerősítése, az ország függetlenségének és biztonságának az agresszív imperialista erők cselszövéseitől való biztosítása érdekében. A találkozó résztvevői kicserélték véleményüket a Szovjetunió kormányának 1956. évi október 30-1 nyilatkozatával kapcsolatban és azon egységes meggyőződésüket fejezték'KI, hogy a szovjet kormány e nyilatkozata teljes egészében megfelel a szocialista országok közötti baráti kapcsolatok erősítése érdekeinek, az egyenjogúság és az összes népek érdekelnek tiszteletbentartása, az egymás bclügyclbe való be nem avatkozás, a proletárlntcmaclo- nalizmus lenini elvei alapján. Az országok képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy a nyilatkozat tételei sikeresen megvalósulnak a szocialista országok kölcsönös kapcsolatainak gyakorlatában, ami hozzájárul a szocialista tábor további egybe- forrásához, a szocializmus országai gazdasági és kulturális építésének további sikereihez, az ezen országok népei közötti barátság erősödéséhez és a testvéri kölcsönös segítés kiszélesedéséhez. A nemzetközi helyzet aktuális kérdéseivel kapcsolatban folytatott véleménycserék eredményeként a találkozó résztvevői megállapították. hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet észrevehetően éleződött. Ezen kíé’czö- dést a nyugati államok agresszív köreinek tevékenysége váltotta ki, amelyek a világot újra > hidegháború állapotába szeretnék visszafor- l'tani. Erről tanúskodik mind az Egyiptom elleni angol-francia-izraeli agresszió, mind az mperia'ista körök magyarországi tevékenysége. A nemzetközi feszültség kiéleződésének másik oka az Egyesült Államok tevékenysége, amely újabb nagyméretű akciókat indított a Közel- és Közép-Kelet államainak leigázására. Az Egyesült Államok i'ycn irányú gyarmatosító törekvésének klfo>zése az úgynevezett Eisenhower—Dulles doktrína. Ezen doktrína a'kotó részét képezi az Egyesült Államok elnöke részére biztosított különleges fe’hVal- mazás amerikai fegyveres erőknek a Közcl- és Közép-Keleten az elnök belátása szerint való felhasználásáról. Az amerikai monom'- tökc és militarista köreinek a Közel- és Közép-Kelet államainak ügyeibe történő durva beavatkozása a helyzet új. konio'y kiéleződését eredményezné, ezen térségben, amclv az Egyiptom ellen elkövetett agresszió eredményeként a közelmúltban katonai küzdőtér volt. Ebben az esetben a közel- és közép-kc’eti helyzet kiélezéséért járó felelősség ur, ős--cs ebből folyó következményekkel az Égve- ö't Államokra hárul. A Közel- cs Közép-Kelet népeinek érdekei, valamint a béke és nyugalom ezen térségben történő biztosításának érdekei megkövetelik, hogv minden állam legyen erőfeszítéseket az Egyiptom elleni agresszió következményeinek felszámolására, a közel- cs közép-keleti államok ügyeibe kívülről történő bármiféle beavatkozás megakadályozására, ezen államok önállóságának és függetlenségének biztosítására. A szocialista tábor országai, amelyek változatlanul védelmezik a népek közötti béke ügyét, minden erőfeszítést meglesznek a hidegháborúhoz való visszatérés megakadályozása érdekében. Ezen országok szilárdan elhatározták, hogy felhasználják a szocialista rendszer erejét cs saját befolyásukat annak érdekében, hogy megakadályozzák az agresz- szív köröknek a nemzetközi feszültség további kiéleződésére, a fegyverkezési verseny növelésére, a háborús pszichózis felszítására irányuló kísérleteit. Ezen országok szilárd meggyőződése, hogy még távolról sincsenek kihasználva az államok közötti viszony megjavításának és a népek igazi biztonsága biztosításának összes lehetőségei. A jelenlegi feltételek között hatalmas jelentősége lenne az olyan gyakorlati lépéseknek, amc'yck a fegyverkezés és az államok fegyveres erőinek csökkentésére, valamint az olyan veszélyes- pusztító fegyverek, mint az atom- és hidro- génfegyeverek megtiltására irányulnának. Az összes európai cs ugyanakkor a világ összes népei biztonsága érdekeinek megfelelne az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása. A találkozó összes résztvevői szilárd elhatározásukat fejezték ki, hogy a szocialista államok még jobban egybeforrnak, védelmezni fogják megbonthatatlan egységüket, s méltó választ adnak a szocialista tábor szétzúzására és gyengítésére irányuló összes kísérletre. As ''ZKP és a szovjet kormány kiküszöböli a múlt hibáit a Amint már rámutatturfk, a Szovjetunió külpolitikája lényegében megfelel a nemzetközi proletáriátus, az elnyomott nemzetek és az összes népek érdekeinek. A szovjet nép az elmúlt 39 év alatt, hatalmas erőfeszítéseket tett és hősies áldozatokat hozott a különböző országok népei ügyének előmozdítására. Sztálin hibái minden bizonnyal nem homásolyíthatják el a nagy szovjet népnek ezeket a történelmi eredményeit. A Szovjetunió kormányának a Jugoszláviával való kapcsolatok megjavítására tett erőfeszítései, a szovjet kormány 1956 október 30-i nyilatkozata, valamint az 1956. novemberi szovjet-lengyel tárgyalások mind azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány cl van tökélve a külkapcso- latok terén a múltban elkövetett hibák teljes kiküszöbölésére. Ezek a lépések a Szovjetunió részéről jelentősen előmozdítják a proletáriutás nemzetközi szolidaritásának megszilárdítását. Nyilvánvaló, hogy napjainkban, amikor az imperialisták kü’önböző országokban eszeveszett támadásokat intéznek t kommunisták sorai ellen, minden ország proletáriátusának a proletáriátus nemzetközi tülkapcsolalokból szolidaritásának megszilárdítására kell törekednie. Mivel hatalmas ellenségekkel állunk szemben, nem találhat rokon- szenvre a különböző országok kommunistáinál és dolgozóinál az olyan szó, vagy tett — bármiként tüntessék is fel — amely káros a nemzetközi kommunizmus sorainak szolidaritására. A proletáriátus nemzetközi szolidaritásának megszilárdulása — amelynek középpontjában a Szovjetunió áll — nemcsak a világ-proletáriátus érdeke, hanem érdeke az ösz- szes elnyomott nemzetek függetlenségi mozgalmának és a világ békéjének is. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek széles tömegei saját tapasztalataikból jól láthatják, hogy kik az ellenségeik és kik a barátaik. Ez az oka annak, hogy az imperialisták által a kommunizmus, a nép és a béke ellen szított kampánv olyan gyenge visszhangra talált és hogy az említett kontinensek több mint egymilliárd lakosú országaiban csak maroknyi hívet tudott szerezni. Tények bizonyítják, hogy a Szovjetunió, Kína, a többi szocialista ország és az imperialista országok forradalmi pro- ’etáriátusa erőteljesen támo- atja Egyiptom agresszió-e’le nes harcát, támogatja az ázsia. afrikai és latinamerikai országok függetlenségi mozgalmát. Meghiúsult imperialista tervek A szocialista országokat, a? hiperialista országok és p lemzeti függetlenségért kü: írszágok proletáriátusát, ezt ■Járom erőt közöe érdekek kötelékei fűzik össze az imperia’izmus elleni harcukban és az •»vm ásnak bKV««»-K<ten nyű* Jöntö jelen: ,ü az erab.Ség jövője és a világ békéje szempontjából.; Az agressziós imperialista erők legutóbb ismét bizonyos feszültséget idéztek elő a nemzetközi helyzetben. Az előbb említett három erő közös harcával, valamint a világ összes békeszerető erőinek egybehangolt erőfeszítéseméi azonban ki lehet vívni ennek a feszültségnek az enyhülését. Az agressziós imperialista erők semmit sem tudtak elérni Egyiptom elleni támadásukkal. sőt ellenkezőleg, súlyos vereséget szenvedtek. Mi több, hála a szovjet csapatok által a magyar népnek nyújtott segítségnek, meghiúsultak azok az imperialista tervek is, hogy háborús tűzfészket létesítsenek Kelet-Európábán és megbontsák a szocialista táA proletariátus nemzetközi szolidaritása azt fogja eredményezni, hogy az imperialista háborús úszítók kétszer is meggondolják majd, mielőtt újabb kalandokba bocsátkoznának. Ezért — annak ellenére, hogy az imperialisták továbbra is igyekeznek szembehelyezkedni az előbb említett erőfeszítésekkel — a béke erői végeredményben diadalmaskodni fognak a háború erői Vett. 1861-től az I. Internaciona’é megalakításától számítva a nemzetközi kommunista mozgalom 92 éves múltra tekinthet vissza. A mozgalomnak, mint egésznek fejlődése — a -ok hullámzás ellenére is — "n gyors vo’t, *- n rr<nt a ;ö: 6:.km »zi ;padá. a föld egyhatodát magában foglaló Szovjetuniói A másébor országainak szolidaritását. A szocialista országok tovább folytatják erőfeszítéseiket a kapitalista országokkal való békés együttélésre, folytatják erőfeszítéseiket, hogy diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat ■ létesítsenek velük, hogy békés tárgyalások útján rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket, tovább küzdenek egy újabb világháború előkészítése ellen, küzdenek h béke megszilárdításáért és a békés együttélés öt alapelve alkalmazásának kiszélesítéséért. Ezek az erőfeszítések minden bizonnyal világszerte egyre nagyobb rokonszenvre találnak az elnyomott nemzeteknél, és a békeszerető népeknél. dik világháború után létrejött a szocialista országok tábora, amely magában foglalja az emteriség egyharmadát. Amikor a szocialista országok ilyen vagy olyan kérdésben tévednek, ellenségeink örvendeznek, elvtársaink és barátaink közül pedid egyesek elkedvetlenednek, sőt olyanok is akadnak, akiknek megrendül a kommunizmus ügyének jövőjébe vetett bizalma. Ellenségeinknek azonban alig van okuk örülni, cppenúgy. mint -hogy elvtársainknak és barátainknak is alig van okuk az elkedvetlenedésre vagy az ingadozásra. A proletáriátus a történelemben első ízben vette kezébe az állam ügyeinek intézését. Egyes országokban ez csak "■i'rv évvel e'sp'fr* töt*•'<**' ..e még a iegivgibb öleiüli&u. országban is csak néhány évtizedei Igp képtelenség azt várni, hogy nem érnek bennünket balsikerek. Ideiglenes és részleges sikertelenségek előfordultak a múltban, előfordulnak ma is és előfordulnak a jövőben. Emiatt azonban egyetlen éleslátásé ember sem kedvetlene- dik el, vagy lesz borúlátó. A sikertelenség a siker szülőanyja. A legutóbbi ideiglenes, részleges sikertelenségek gazdagították a nemzetközt proletáriátus politikai tapasztalatait és egyengetik az utat az elkövetkező évek még nagyobb sikerei számára. A kommunizmus ügyének sikertelenségei jelentéktelenné törpülnek, ha összehasonlítjuk őket az angliai és a francia- országi burzsoá forradalmak tö-ténetével. Angliában 1640- ben kezdődött a burzsoá forradalom. A forradalmat, amely eltávolította a királyt, Cromwell diktatúrája követte. Azután 1660-ban restaurálták a régi királyi családot. Az angol burzsoázia diktatúrája csak 1688-ban szilárdult meg, amikor a burzsázia pártja államcsínyt hajtott végre és olyan királyt hívott meg a trónra, aki szárazföldi csapatokat és tengeri erőket hozott magéval Hollandiából. A francia forradalom kitörésétől, 1789-től 1875-ig, a III. Köztársaság megalakulásáig eltelt 86 év alatt a franciaországi burzsoá forradalom különösen viharos időszakon ment át, gyors egymásutánban váltakozva haladás és reakció, republikaniz- mus és monarchizmus, forradalmi terror és ellenforradalmi terror, polgárháború és “’i'áború. idegen orszó'’ neghódításu és-idi en orsza gok előtti kapituláció között. Jóllehet a szocialista forradalom a világ összes reakciós erőivel áll szemben, fejlődése egészben véve mégis zökkenőmentes és állandóHíven tükrözi ez a szocialista rendszer példátlanul álló vitalitását. Habár a nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt időkben bizonyos balsikereket szenvedett, mégis elmondhatjuk, hogy sokat tanultunk ezekből a balsikerekből. Kijavítottuk, illetve kijavítjuk a javításra szoruló hibákat sorainkban. Amikor majd végeztünk ezzel, erősebbek és egységesebbek le-szünlt, mint valaha. Ellenségeink várakozásával homlokegyenest ellentétben, a proletariátus ügye nem hanyatlóban van, hanem egyre jobban halad előre. Az imperializmus sorsa azonban egészen más. Az imperialista világban alapvei ö érdekellentétek állnak fenn az imperializmus és az elnyomott nemzetek között, az imperla- ’ista országok között, valamint ezen imperialista országok kor mányai és népei között. Ezek az ellentétek egyre kirívók" . ’esznek és nincs gyógyszerük. A proletárdiktatúra új- rendszere természetesen még sok nehézséggel áll szemben és kü’önböző gyengeségei vannak, összehasonlítva azonban azokkal az időkkel, amikor a Szov- ielunió' egymaga küzdött, nvi a helyzet lényegesen jobb. f',- ki látott már olyat, hogy az új születése ne járna nehézségekkel és gyenceséeekkel? A é- nyeg a jövő. Akárhán v akadály tornyosul ion is méc útun- kon, az emberiség végül is cikkezik narvszerű rewle' ”Óhe7. H ! \nrnrn’»r! Nincs olyan erő, ame.t ;rt - akadályozhatni ezt — fejeződik be « Zsenminztópao cikke. A részleges ideiglenes sikertelenségek Xtizdagítollák a proletariátus tapasztalatait
