Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-08 / 6. szám

ISM JANUAR 8 N "A *» r n 3 „A rendszer fó, de a módszer bűnös volt“ Népgyűlés Sellyén Vasárnap délelőtt közel négyszázan gyűltek össze a sely- lyei járásból a járási kultúrolt honban, az MSZMP járási in­tézőbizottsága népgyűlésére. A népgyűlésen Hajdú Gyula elv­társ, az Eötvös Lóránd Tudom ányegyetem tanára tartott be­számolót. BEVEZETŐBEN ismertette a főváros helyzetét a legutób­bi napokban, majd elemezte a gazdasági helyzetet, mely a múlt év utolsó két hónapját jellemezte. A parasztok helyt­álltak és az őszi munkákban nem volt fennakadás. Nem mondható ez el az iparról, a termelés megállt. Ezenkívül nagy károkat okoztak az or­szágnak a fosztogatók. „Tizen­öt milliárd forint a kár, me­lyet a munkakiesés és a fosz­togatások miatt kellett elszen­vednünk’* — mondotta Hajdú elvtárs. A továbbiakban elemezte az okokat, melyek idevezették az országot. Elmondotta, hogyan alapoztuk meg a felszabadulás után szocialista társadalmun­kat, hogyan lett hazánkból a nép országa. A rendszer jó, de a módszer elhibázott, sőt bűnös volt.“ S feltette a kér­dést: „Vajon a szocialista rend­szer hibája ez? Talán azt mu­tatja, hogy a szocialista beren­dezkedés nem alkalmas a jó­lét megteremtésére?*’ Nemcsak, hogy alkalmas, de aki a történelmi fejlődést fi­gyelemmel kíséri, könnyen rá­jöhet, hogy ez feltartóztatha­tatlanul a szocialista társa­dalomhoz vezet, — mondotta. Majd felsorakoztatta a Rá­kosi klikk-rendszer hibáit: a talpnyálók és karrieristák el­hatalmasodását, elszakadtak a tömegtől, önimádatból éltek és aránytalanul nagy, erőn­ket meghaladó gazdasági be­ruházásokat végeztek.Ezek a hibák vezettek oda, hogy elé­gedetlen lett a munkásság, a parasztság, az értelmiség. Ma­gában a pártban egyre han­gosabban követelték a becsü­letes kommunisták hogy ... „a szocializmus valódi útját járják.“ ÍGY KÖVETKEZETT BE az október 23-i esemény. Ezután Hajdú elvtárs az ellenforra­dalmat értékelte, melynek so­rán a seliyei Draskovich gróf már hazakészülödött, hogy régi kastélyában üsse fel ta­nyáját. Ilyen helyzetben ala­kult meg a Kádár-kormány és kérte a szovjet hadsereg se­gítségét, az ellenforradalom leverésére. Egy ország függetlenségéhez hozzátartozik, hogy területén ne legyenek idegen csapatok. De a Szovjetunió nagyhata­lom, szocialista nagyhatalom, mely a jelenlegi nemzetközi helyzetben nem nézheti tétle­nül, mi történik egy másik, szomszédos szocialista ország­ban. Ezért nem reális és nem időszerű ilyen követelések hangoztatása. Majd ha a nem­zetközi helyzet megengedi, akkor összeül a varsói szerző­dést aláíró nyolc ország és közös tárgyaláson döntik el a vitás kérdéseket, nevezetesen a szovjet csapatok kivonását. S egy másik dolog. Azok az amerikaiak, akik „messzeme­nően elítélik“ a szovjet csapa­tok itt-tartózkodását, vagy ezer katonai támaszpontot tar­tanak fenn saját országukon kívül, a világ különböző ré­szein. Ezután a parasztok jövőjé­ről beszélt. Arról, hogy vége az erőszakos tsz-fejlesztésnek. A legszigorúbb önkéntesség alapján hozzák létre a szövet­kezeteket és támogatják a ter­melés egyéni módját is. A leépítésről elmondotta Hajdú elvtárs, hogy 250 ezer ember kerül ki az üzemekből és hivatalokból. Ebből úgy ter­vezik, hogy 100 ezer a mező- gazdaságban helyezkedik el, akinek pedig van szakképzett­sége, az újonnan felállított .könnyűipari üzemekben kap munkát. „Munkanélküliség lesz, de csak átmenetileg.*’ „Minden becsületes magyar feladata: nagy nemzeti össze­fogással lehetetlenné tenni az ellenforradalmat és támogatni a kormányt, mely munkásnak, parasztnak, minderr dolgozó­nak akarja a sorsát megjaví­tani“ — fejezte be beszédét Hajdú elvtárs. Az egyik felszólaló a mun­kanélküliségről beszélt. Sze­rinte a munkanélküliek nem kapnak elegendő segélyt ah­hoz, hogy megéljenek. Börzsei elvtárs feltette a kérdést: Ki a felelős ezekért az esemé­nyekért, s ha Rákosi és Gerő, vonják őket felelősségre. A leépítéssel kapcsolatban meg­jegyezte, hogy azt felülről le­felé kell elkezdeni. Vörös elv­társ azt kérdezte, hol a biz­tosíték arra, hogy a kormány programja megvalósul, hogy nem jönnek vissza az elmúlt évek káros módszerei? HAJDÚ ELVTARS válaszá­ban ismételte, hogy a „mun­kanélküliség csak átmeneti intézkedés”. Másrészt a kor­mánynak nincs módjában töb­bet juttatni, de... „ugyanak­kor nem kell elfeledkezni ar­ról sem, hogy a Horthy idő­szakban nem gondoskodott a kormány a munkanélküliek­ről”. A leépítéssel kapcsolat­ban elmondotta, hogy azt igenis felülről kezdik, így mi­nisztériumokat szüntetnek meg és vonnak össze. A felelősség- revonás is megtörténik. Far­kas Mihály bíróság előtt felel bűneiért s a többiek is, akik elérhetők, megkapják méltó büntetésüket. Vörös elvtárs­nak azt válaszolta Hajdú elv­társ, hogy a Kádár-kormány eddigi ígéretei jórészét már valóra is váltotta. Megszűnt a begyűjtés, megszűnt az erő­szakos tsz szervezés. Ez a biz­tosíték a kölcsönös bizalom­hoz. Uj irodalmi művek Az október 23-i események óta most érkeztek meg a köny­vesboltokba a legújabb magyar irodalmi művek. így többek között: Kosztolányi Dezső vá­logatott versei, Tóth Árpád: „Versek*’ című kötete bibliofil kiadásban, a „Szerelem“ című verseskötet — amely magyar költők szerelmes verseit tar­talmazza — valamint Krúdy Gyula: A kék szalag hőse” c. regénye. Új gazdája less a földnyilvántartásnak A Magyar Közlöny a ma gyár forradalmi munkás-pa­raszt kormány határozatát közli a földnyilvántartás szerve­zet áö!. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal látja el a földnyilvántartási feladatokat. A hivatal átveszi a pénzügyminisztérium földnyil vántartási osztályát, a megyei földmérési kirendeltségek pedig a földnyilvántartási cso­portokat. Közlemény (Folytatás az 1-ső oldalról.) lista propaganda útmutatása szerint a lakos ság körében bomlasztó, provokatív tevékeny­eget kifejtő népellenes elemekkel szemben Békésen folytatja termelő munkáját a magyar parasztság, amelyet nem sikerült félrevezetni az imperialista és ellenforradalmi propaganda provokációinak c* amely a magyar faluban méltó választ adott a földbirtokosi rendszer visszaállítását célzó kísérletekre. A magyar dolgozók azon része, amelyet az ellenforra­dalom demagóg és provokációs nacionalista jelszavai félrevezettek, mindjobban meggyő­ződik, hogy félrevezették, most már látja, hogy ezért a félrevezetésért és az ellenforra­dalom tevékenységéért a magyar nép legjobb fiainak, az ellenforradalmi bandák terrorjá­nak áldozatul esett hősök vérével kellett fi­zetni. Magyarország dolgozói mind jobban fel­ismerik azon út végzetességét, amelyre a népi demokratikus rendszerrel és a szocializmus ügyével szembenálló ellenséges erők akarták őket vezetni. A magyar munkásosztály, parasztság és az értelmiség helyesen értékeli hazája helyzetét, valamint a magyar ncp és a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány előtt álló fel­adatokat A magyar dolgozók mind jobban megértik, hogy csak a termelés és a normális gazdasági helyzet helyreállítása, az ország népgazdaságának fejlesztése a munka-tenne- lékcnység növelése az iparban és a mezőgaz­daságban, a termékek önköltségének csökken­tése és a szocialista felhalmozás útján tudják biztosítani a nép életszim onalának emelését és a népi demokratikus Magyarország megerő­södését. A találkozó résztvevői a véleménycsere so­rán megállapították, hogy a magyar kommu­nisták mind jobban rendezik soraikat és ké­szek minden erejüket latbavetni a népi de­mokratikus rendszer és a szocialista tábor minden országával fennálló szilárd, baráti kapcsolatok további fejlesztése érdekében. Bulgária, Csehszlovákia, Románia és a Szov­jetunió képviselői biztosították a magyar elv­társakat, hogy országaik népei minden támo­gatást cs minden segítséget megadnak a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány­nak és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a népi demokratikus állam megerősítése, az ország függetlenségének és biztonságának az agresszív imperialista erők cselszövéseitől való biztosítása érdekében. A találkozó résztvevői kicserélték vélemé­nyüket a Szovjetunió kormányának 1956. évi október 30-1 nyilatkozatával kapcsolatban és azon egységes meggyőződésüket fejezték'KI, hogy a szovjet kormány e nyilatkozata teljes egészében megfelel a szocialista országok kö­zötti baráti kapcsolatok erősítése érdekeinek, az egyenjogúság és az összes népek érdekel­nek tiszteletbentartása, az egymás bclügyclbe való be nem avatkozás, a proletárlntcmaclo- nalizmus lenini elvei alapján. Az országok képviselői megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a nyilatkozat tételei si­keresen megvalósulnak a szocialista országok kölcsönös kapcsolatainak gyakorlatában, ami hozzájárul a szocialista tábor további egybe- forrásához, a szocializmus országai gazdasági és kulturális építésének további sikereihez, az ezen országok népei közötti barátság erősödé­séhez és a testvéri kölcsönös segítés kiszéle­sedéséhez. A nemzetközi helyzet aktuális kérdéseivel kapcsolatban folytatott véleménycserék ered­ményeként a találkozó résztvevői megállapí­tották. hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet észrevehetően éleződött. Ezen kíé’czö- dést a nyugati államok agresszív köreinek te­vékenysége váltotta ki, amelyek a világot újra > hidegháború állapotába szeretnék visszafor- l'tani. Erről tanúskodik mind az Egyiptom el­leni angol-francia-izraeli agresszió, mind az mperia'ista körök magyarországi tevékeny­sége. A nemzetközi feszültség kiéleződésének má­sik oka az Egyesült Államok tevékenysége, amely újabb nagyméretű akciókat indított a Közel- és Közép-Kelet államainak leigázására. Az Egyesült Államok i'ycn irányú gyarmato­sító törekvésének klfo>zése az úgynevezett Eisenhower—Dulles doktrína. Ezen doktrína a'kotó részét képezi az Egyesült Államok el­nöke részére biztosított különleges fe’hVal- mazás amerikai fegyveres erőknek a Közcl- és Közép-Keleten az elnök belátása szerint való felhasználásáról. Az amerikai monom'- tökc és militarista köreinek a Közel- és Kö­zép-Kelet államainak ügyeibe történő durva beavatkozása a helyzet új. konio'y kiélező­dését eredményezné, ezen térségben, amclv az Egyiptom ellen elkövetett agresszió eredmé­nyeként a közelmúltban katonai küzdőtér volt. Ebben az esetben a közel- és közép-kc’eti helyzet kiélezéséért járó felelősség ur, ős--cs ebből folyó következményekkel az Égve- ö't Államokra hárul. A Közel- cs Közép-Kelet népeinek érdekei, valamint a béke és nyuga­lom ezen térségben történő biztosításának ér­dekei megkövetelik, hogv minden állam le­gyen erőfeszítéseket az Egyiptom elleni ag­resszió következményeinek felszámolására, a közel- cs közép-keleti államok ügyeibe kívül­ről történő bármiféle beavatkozás megakadá­lyozására, ezen államok önállóságának és füg­getlenségének biztosítására. A szocialista tábor országai, amelyek válto­zatlanul védelmezik a népek közötti béke ügyét, minden erőfeszítést meglesznek a hi­degháborúhoz való visszatérés megakadályo­zása érdekében. Ezen országok szilárdan el­határozták, hogy felhasználják a szocialista rendszer erejét cs saját befolyásukat annak érdekében, hogy megakadályozzák az agresz- szív köröknek a nemzetközi feszültség to­vábbi kiéleződésére, a fegyverkezési verseny növelésére, a háborús pszichózis felszítására irányuló kísérleteit. Ezen országok szilárd meggyőződése, hogy még távolról sincsenek kihasználva az államok közötti viszony meg­javításának és a népek igazi biztonsága biz­tosításának összes lehetőségei. A jelenlegi fel­tételek között hatalmas jelentősége lenne az olyan gyakorlati lépéseknek, amc'yck a fegy­verkezés és az államok fegyveres erőinek csökkentésére, valamint az olyan veszélyes- pusztító fegyverek, mint az atom- és hidro- génfegyeverek megtiltására irányulnának. Az összes európai cs ugyanakkor a világ összes népei biztonsága érdekeinek megfelelne az európai kollektív biztonsági rendszer létreho­zása. A találkozó összes résztvevői szilárd elhatá­rozásukat fejezték ki, hogy a szocialista ál­lamok még jobban egybeforrnak, védelmezni fogják megbonthatatlan egységüket, s méltó választ adnak a szocialista tábor szétzúzására és gyengítésére irányuló összes kísérletre. As ''ZKP és a szovjet kormány kiküszöböli a múlt hibáit a Amint már rámutatturfk, a Szovjetunió külpolitikája lé­nyegében megfelel a nemzet­közi proletáriátus, az elnyo­mott nemzetek és az összes népek érdekeinek. A szovjet nép az elmúlt 39 év alatt, ha­talmas erőfeszítéseket tett és hősies áldozatokat hozott a különböző országok népei ügyének előmozdítására. Sztá­lin hibái minden bizonnyal nem homásolyíthatják el a nagy szovjet népnek ezeket a történelmi eredményeit. A Szovjetunió kormányának a Jugoszláviával való kapcso­latok megjavítására tett erő­feszítései, a szovjet kormány 1956 október 30-i nyilatko­zata, valamint az 1956. no­vemberi szovjet-lengyel tár­gyalások mind azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány cl van tökélve a külkapcso- latok terén a múltban elkö­vetett hibák teljes kiküszö­bölésére. Ezek a lépések a Szovjet­unió részéről jelentősen elő­mozdítják a proletáriutás nem­zetközi szolidaritásának meg­szilárdítását. Nyilvánvaló, hogy napjaink­ban, amikor az imperialisták kü’önböző országokban eszeve­szett támadásokat intéznek t kommunisták sorai ellen, min­den ország proletáriátusának a proletáriátus nemzetközi tülkapcsolalokból szolidaritásának megszilárdítá­sára kell törekednie. Mivel hatalmas ellenségekkel állunk szemben, nem találhat rokon- szenvre a különböző orszá­gok kommunistáinál és dolgo­zóinál az olyan szó, vagy tett — bármiként tüntessék is fel — amely káros a nemzetközi kommunizmus sorainak szoli­daritására. A proletáriátus nemzetközi szolidaritásának megszilárdu­lása — amelynek középpont­jában a Szovjetunió áll — nemcsak a világ-proletáriátus érdeke, hanem érdeke az ösz- szes elnyomott nemzetek füg­getlenségi mozgalmának és a világ békéjének is. Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika népei­nek széles tömegei saját ta­pasztalataikból jól láthatják, hogy kik az ellenségeik és kik a barátaik. Ez az oka annak, hogy az imperialisták által a kommunizmus, a nép és a bé­ke ellen szított kampánv olyan gyenge visszhangra talált és hogy az említett kontinen­sek több mint egymilliárd la­kosú országaiban csak ma­roknyi hívet tudott szerezni. Tények bizonyítják, hogy a Szovjetunió, Kína, a többi szo­cialista ország és az imperia­lista országok forradalmi pro- ’etáriátusa erőteljesen támo- atja Egyiptom agresszió-e’le nes harcát, támogatja az ázsia. afrikai és latinamerikai orszá­gok függetlenségi mozgalmát. Meghiúsult imperialista tervek A szocialista országokat, a? hiperialista országok és p lemzeti függetlenségért kü: írszágok proletáriátusát, ezt ■Járom erőt közöe érdekek kö­telékei fűzik össze az imperia­’izmus elleni harcukban és az •»vm ásnak bKV««»-K<ten nyű* Jöntö jelen: ,ü az erab.­Ség jövője és a világ békéje szempontjából.; Az agressziós imperialista erők legutóbb is­mét bizonyos feszültséget idéztek elő a nemzetközi hely­zetben. Az előbb említett három erő közös harcával, valamint a világ összes békeszerető erői­nek egybehangolt erőfeszíté­seméi azonban ki lehet vívni ennek a feszültségnek az eny­hülését. Az agressziós imperia­lista erők semmit sem tudtak elérni Egyiptom elleni táma­dásukkal. sőt ellenkezőleg, sú­lyos vereséget szenvedtek. Mi több, hála a szovjet csa­patok által a magyar nép­nek nyújtott segítségnek, meghiúsultak azok az impe­rialista tervek is, hogy há­borús tűzfészket létesítse­nek Kelet-Európábán és megbontsák a szocialista tá­A proletariátus nemzetközi szolidaritása azt fogja ered­ményezni, hogy az imperialis­ta háborús úszítók kétszer is meggondolják majd, mielőtt újabb kalandokba bocsátkoz­nának. Ezért — annak ellené­re, hogy az imperialisták to­vábbra is igyekeznek szembe­helyezkedni az előbb említett erőfeszítésekkel — a béke erői végeredményben diadalmas­kodni fognak a háború erői Vett. 1861-től az I. Internaciona’é megalakításától számítva a nemzetközi kommunista moz­galom 92 éves múltra tekint­het vissza. A mozgalomnak, mint egésznek fejlődése — a -ok hullámzás ellenére is — "n gyors vo’t, *- n rr­<nt a ;ö: 6:.km »zi ;padá. a föld egyhatodát magában foglaló Szovjetuniói A másé­bor országainak szolidaritá­sát. A szocialista országok to­vább folytatják erőfeszítései­ket a kapitalista országokkal való békés együttélésre, foly­tatják erőfeszítéseiket, hogy diplomáciai, gazdasági és kul­turális kapcsolatokat ■ létesítse­nek velük, hogy békés tárgya­lások útján rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket, tovább küzdenek egy újabb világhá­ború előkészítése ellen, küzde­nek h béke megszilárdításáért és a békés együttélés öt alap­elve alkalmazásának kiszélesí­téséért. Ezek az erőfeszítések minden bizonnyal világszerte egyre nagyobb rokonszenvre találnak az elnyomott nemze­teknél, és a békeszerető né­peknél. dik világháború után létrejött a szocialista országok tábora, amely magában foglalja az emteriség egyharmadát. Ami­kor a szocialista országok ilyen vagy olyan kérdésben té­vednek, ellenségeink örvendez­nek, elvtársaink és barátaink közül pedid egyesek elkedvet­lenednek, sőt olyanok is akad­nak, akiknek megrendül a kommunizmus ügyének jövő­jébe vetett bizalma. Ellensé­geinknek azonban alig van okuk örülni, cppenúgy. mint -hogy elvtársainknak és ba­rátainknak is alig van okuk az elkedvetlenedésre vagy az ingadozásra. A proletáriátus a történelemben első ízben vet­te kezébe az állam ügyeinek intézését. Egyes országokban ez csak "■i'rv évvel e'sp'fr* töt*•'<**' ..e még a iegivgibb öleiüli&u. országban is csak néhány év­tizedei Igp képtelenség azt várni, hogy nem érnek ben­nünket balsikerek. Ideiglenes és részleges siker­telenségek előfordultak a múltban, előfordulnak ma is és előfordulnak a jövőben. Emiatt azonban egyetlen éles­látásé ember sem kedvetlene- dik el, vagy lesz borúlátó. A sikertelenség a siker szülő­anyja. A legutóbbi ideiglenes, rész­leges sikertelenségek gazda­gították a nemzetközt pro­letáriátus politikai tapaszta­latait és egyengetik az utat az elkövetkező évek még nagyobb sikerei számára. A kommunizmus ügyének sikertelenségei jelentéktelenné törpülnek, ha összehasonlítjuk őket az angliai és a francia- országi burzsoá forradalmak tö-ténetével. Angliában 1640- ben kezdődött a burzsoá for­radalom. A forradalmat, amely eltávolította a királyt, Crom­well diktatúrája követte. Az­után 1660-ban restaurálták a régi királyi családot. Az angol burzsoázia diktatúrája csak 1688-ban szilárdult meg, ami­kor a burzsázia pártja állam­csínyt hajtott végre és olyan királyt hívott meg a trónra, aki szárazföldi csapatokat és tengeri erőket hozott magéval Hollandiából. A francia forra­dalom kitörésétől, 1789-től 1875-ig, a III. Köztársaság megalakulásáig eltelt 86 év alatt a franciaországi burzsoá forradalom különösen viharos időszakon ment át, gyors egy­másutánban váltakozva hala­dás és reakció, republikaniz- mus és monarchizmus, forra­dalmi terror és ellenforradal­mi terror, polgárháború és “’i'áború. idegen orszó'’ neghódításu és-idi en orsza gok előtti kapituláció között. Jóllehet a szocialista forra­dalom a világ összes reak­ciós erőivel áll szemben, fej­lődése egészben véve mégis zökkenőmentes és állandó­Híven tükrözi ez a szocia­lista rendszer példátlanul álló vitalitását. Habár a nemzet­közi kommunista mozgalom az elmúlt időkben bizonyos bal­sikereket szenvedett, mégis elmondhatjuk, hogy sokat ta­nultunk ezekből a balsikerek­ből. Kijavítottuk, illetve kija­vítjuk a javításra szoruló hi­bákat sorainkban. Amikor majd végeztünk ezzel, erőseb­bek és egységesebbek le-szünlt, mint valaha. Ellenségeink várakozásával homlokegyenest ellentétben, a proletariátus ügye nem ha­nyatlóban van, hanem egyre jobban halad előre. Az imperializmus sorsa azonban egészen más. Az im­perialista világban alapvei ö érdekellentétek állnak fenn az imperializmus és az elnyomott nemzetek között, az imperla- ’ista országok között, valamint ezen imperialista országok kor mányai és népei között. Ezek az ellentétek egyre kirívók" . ’esznek és nincs gyógyszerük. A proletárdiktatúra új- rend­szere természetesen még sok nehézséggel áll szemben és kü­’önböző gyengeségei vannak, összehasonlítva azonban azok­kal az időkkel, amikor a Szov- ielunió' egymaga küzdött, nvi a helyzet lényegesen jobb. f',- ki látott már olyat, hogy az új születése ne járna nehézségek­kel és gyenceséeekkel? A é- nyeg a jövő. Akárhán v aka­dály tornyosul ion is méc útun- kon, az emberiség végül is ci­kkezik narvszerű rewle' ”Óhe7. H ! \nrnrn’»r! Nincs olyan erő, ame.t ;rt - akadályozhatni ezt — fejező­dik be « Zsenminztópao cikke. A részleges ideiglenes sikertelenségek Xtizdagítollák a proletariátus tapasztalatait

Next

/
Oldalképek
Tartalom