Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 4. szám

KU LON KI A DAS! BüMflÜHUKLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1957 JANUÁR fi Tömörüljön égés* népünk a lom* adat ni i in un k ás- pa raszt kormány mögé ! November negyedikén döntő fordulat következett be az el­lenforradalmi erők ellen foly­tatott harcban: megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány, A kormány tevé­kenységét súlyos körülmények között kezdte meg. A Nagy Imre kormány áru­lása megnyitotta az utat az ellenforradalom előtt, mely ezekben a napokban emberte­lenül gyilkolta a szocialista fo3x&dsláa,M-, fiait. JgUsá­nyáil, a békés állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fe­nyegette. a fejetlenség és zűrzavar állapotába taszította az országot, megbénította az eletet hazánkban. Az ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a Ma­gyar Népköztársaság álla­mát, a nemzetközi imperia­lista nagytőkétől függő és az általa támogatott fasiszta földesúri, kapitalista államot akartak teremteni és az im­perialista erőkre támaszkod­va, háborús tűzfészekké akarták tenni hazánk terü­letét. Ilyen körülmények között a forradalmi munkás-paraszt kor mány legfőbb feladata a Magyar Népköztársaság állami rend­jének. szocialista forradal­munk vívmányainak megvé­dése volt. Szét kellett zúzni az ellenforradalom fegyveres ere­jét. vissza kellett verni poli­tikai támadásait és provoká­cióit. helyre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett teremteni a normális élet, a békés alkotó munka feltételeit. A kormány sikerrel oldotta meg rendkívül nehéz felada­tát. Az ell*nforradalom fő fegyve­res erőit néhány nap alatt megsemmisítettük, maradvá­nyait pedig szétvertük. A kor­mán}' kérésére a szerződéses kötelezettségek és a proletár­nemzetköziség elve alapján nagy segítségünkre volt ebben a szovjet hadsereg, majd pe­dig az új magyar honvéd és rendőr karhatalmi erők forra­dalmi fellépése s a magyar dolgozók támogatása. A gazdasági élet. a termelő- munka helyreállítására: irá­nyuló kormányintézkedéseket napról-napra, hétről-hétre fo- kezódu mértékben támogatták a leleplezett ellenforradalom­mal szembenálló munkás- és paraszttömegek, valamint • az értelmiségiek legöntudatosab’o rétege, mely nemcsak szavai­ban, hanem tetteiben is hű maradt a néphez. Politikai és gazdasági.téren felbecsülhetet-» len n.7 ." . segítség, melyet a szo­ríttábor kormányai és hépt ., . az egész -világ haladó és forradalmi erői nyújtottak népünknek. A forradalmi munkás-pa- raszt-kormany fellépését és te­vékenységét természetesen féktelen haraggal és gyűlölet­tel fogadta a magyar ellenfor­radalom és gazdája, a nemzet­közi imperializmus. Haragjuk és gyűlöletük forrása abban rejlik, hogy kormányunk nem a nagybirtokosok, a nagytőké­sek, a-dollárimperialisták, ha­nem a szocialista forradalom, a munkások és parasztok: a prole tárdi k tatjára ^kprm|ny a. Az elleníoáradalmáiék, miután a fegyveres harcban vereséget szenvedtek, álnok és csaló mó­don ..szabadságot!’ és ’a ..de­mokráciát" kezdték számon­kénti és követelni korxná- nyunktól. Mi ebben a kérdés­ben is világosan és félreért­hetetlenül beszéltünk, amikor kijelentettük: Magyarországon proletárdik­tatúra van. Kormányunk és népünk az ed­digi eredményeket is az ellen­forradalom és imperializmus erői ellen folytatott nyílt és következetes harcban tudta csak elérni. A magyar prole­tárdiktatúra munkás-paraszt, államában demokrácia és sza­badság illeti meg a munkáso­kat, a dolgozó parasztokat, a néphez hű értelmiséget, min­den törvénytisztelő magyar ál- ■ampolgárt. Az ellenforradal­mároknak, az imperialista ügy­nököknek, a Magyar Népköz­társaság törvényes rendje és alapvető intézményei ellen tá­madó és uszító elemeknek azonban nincs és nem is lehet része szabadságban még ak­kor sem, ha demokratikus jel­szavakkal álcázzák is ellen­forradalmi törekvéseiket. Ezek osztályrésze mindenkor a tör­vény legszigorúbb büntetése 'esz. Mindebből következik, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységében el­sősorban a munkásosztályra, s általában a dolgozó tömegek­re támaszkodik. Hazánk alap­vető^ kérdéseinek megoldását — mint azt a november ne- gyediki nyilatkozatunk tizenöt pontjában is leszögeztük, — a Magyar Népköztársaság de­mokratizmusának elmélyítése és kiszélesítése útján kívánjuk megoldani. Soha többé nem engedjük meg, hogy a közügyek veze­tésébe visszatérjenek a Rá­kosi—Gerő-klikk antileninis- ta vezetési módszerei, a sze­mélyi kultusz s a tömegek érdekéinek figyelmen kívül hagyása. Kormányunk intéz­kedéseinek egyetlen célja a dolgozó nép és a szocializ­mus teljesen azonos érdekei­nek védelme és szolgálata. Meggyőzően bizonyítottuk ezt eddigi munkánkkal és har­cunkkal is. A kormány tevékenységének kezdeti szakaszában — a szo­cialista forradalom érdekeinek megfelelően — jelentős részét képezte a katonai és karhatal­mi feladatok megoldása, az im­perialisták hazánk belügveibe való beavatkozási kísérletei­nek visszaverése, a termelő munka, a közlekedés megindí­tása, s a törvényes rend hely­reállítása a fővárosban és az egész ország területén. De az állemvezetés munkájának már ebben az-igen' ftgHézTjgatanlzá- ban is megoldottunk egy sor igen fontos politikai és gazda­sági’kérdést. Ezekből az intéz­kedésekből már eddig is min­denki világosan láthatta: a forradalmi munkás-pa­raszt kormány cl van szánva I Az imperialisták és az-*-• ellenforradalmárok fegy­veres felkeléssel, majd ennek meghiúsulása után demagóg jelszavakkal folytatott politi­kai támadásokkal és provoká­ciókkal minden erejüket arra összpontosították, hogy meg­semmisítsék vagy legalábbis bomlasszák és gyengítsék a magyar munkás-paraszt álla­mot, annak központi és helyi szerveit. Ezzel egyidőben anarchikus, kispolgári nézeteket képviselő emberek is, akik nem átallot­ták magukat marxistáknak ne­vezni valójában állami és tár­sadalmi rendünk bomlasztását és felforgatását tűzték ki cé­lul maguk elé „demokratizá­lás”, „sztálintalanítás” és más ehhez hasonló jelszavakkal. Ezekkel a törekvésekkel szemben első és legfontosabb feladatunk volt és lesz a jövő­ben is, hogy minden erővel védelmezzük és erősítsük szo­cialista típusú, népi demokra­tikus munkás-paraszt államunk intézményeit és szerveit, mert csak ez az állam testesí­ti meg a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály ha­talmát a proletárdiktatúrát, s biztosítja hazánkban a szocia­lizmus építését és végleges győzelmét. Az ellenforradalmi, vala­mint a zavaros anarchista, kis­polgári nézetekkel és törekvé­sekkel szemben most és a jö­vőben következetesen érvénye­síteni kell a proletárdiktatúra lenini elveit:' a dolgozók túl­nyomó többségét képviselő tö­megek diktatúráját a megdön­tött kizsákmányoló» népelnyo­nemcsak arra. hogy minden erejével megvédi az elmúlt tizenkét év vívmányait, ha­nem arra is. hogy halározot- lan szakít minden olyan hi­bával, amely az elmúlt években a szocializmus épí­tését kísérte és hátráltatta hazánkban. Ilyen intézkedések voltak pl: az ipari munkások, bányászok és más dolgozó rétegek béré­nei,: emelése, a munkaszüneti • napok- -rendeséé«, az- üzemi munkástanácsokról szóló ren­delet, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a gép­állomások vagyonának“ védel­méről szóló rendelet, a begyűj­tés, a kötelező biztosítás, a me­zőgazdasági fejlesztési járulék, a kisiparosok és kiskereskedők fasiszták felett. . Érvényesíteni keli mindazokkal szemben, akik bármi módon, bármilyen esífközökkel a kapitalista — földesúri rendszer visszaállítá­sára törekedve a munkás-pa­raszt államot támadják és gyengítik. O Fontos kötelességünk- nek tartjuk azt is, hogy a proletárdiktatúra feladatait betöltő népi demokratikus ál­lamunk minden erejével a dolgozó tömegek támogatásá­val védjük a dolgozó népnek, az alkotmányban biztosított jogait s a felszabadulás óta elért szocialista vívmányait. Biztosítsuk az össznépi tulaj­donban levő üzemek, bányák, bankok, szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások vé­delmét és erősítését a paraszt­ság földjének, a kisemberek munkával szerzett tulajdoná­nak védelmét minden ellen- forradalmi restaurációs kí­sérlettel szemben, éppen úgy, mint az anarchikus felforga­tókkal és úszítókkal szemben. Q Népi államunk ' demok­*-'• ratizmusának egyik leg­fontosabb biztosítékát abban látjuk, hogy a nép által vá­lasztott államhatalmi szervek: az országgyűlés, a megyei, városi, járási, kerületi és fa­lusi tanács rendszeresen ülé­sezzenek és döntsenek az al­kotmány által reájuk ruhá­zott jogkörben, az ország és -5 nép érdekében határozato­ké. hozzanak. A kormány tevékenységé­nek fő irányvonalát a megfe­lelő törvények, törvényerejű alkalmazottai után fizetett kü­lön .jövedelemadó. a gyermek- telenségi adó eltörlése, a ko­rábban jogtalanul megvont nyugdíjak rendezésé, stb. Tudatában vagyunk annak, hogy sok súlyos, megoldásra váró feladat, áll még előttünk, különösen gazdasági téren. Mielőtt azonban továbbmen­nénk, híven ahhoz az elvünk­höz, hogy a szocializmus épí­tése Népköztársaságunkban a tömegek legsajá tabjp ügye, a forrádaUri'i munkás-paraszt kormány szükségesnek tartja, hogy a munka újabb szakaszá­nak kezdetén nyilatkozatban is ismertesse az egész nép előtt, milyen elgondolásai van­nak a legfontosabb időszerű kérdések megoldására. nacsok határozzák meg. A A kormány fontos fel­A* adatának tekinti állam- rendszerünk, kormányzati szerveink munkája demokra­tizmusának továbbfejlesztését. Az állami szervezetet úgy kell fejleszteni, hogy legjobban megfeleljen a szocialista épí­tés feladatainak, a mi viszo­nyaink között, lehetővé tegye a dolgozók tevékeny részvéte­lét az állami ügyek intézésé­ben, saját gazdasági, kulturá­lis, szociális körülményeik ala­kításában. Ott, ahol eddig a közügyek intézését nagyszámú hivatalnokkal oldották meg, most ezt kevesebb fizetett al­kalmazottal, a lakosság széles rétegeinek bevonásával, a mun ka jobb megszervezésével va­lósítjuk meg. Népi demokratikus állam- szervezetünk fejlesztésével nagy körül tekintéssel, gondos­sággal. tudományos megalapo­zottsággal kell foglalkoznunk. Szakítanunk kell az ötletsze­rű, meggondolatlan szervezge- tésekkel vagy a külföldi pél­dák gépies másolásával. Az államszervezet továbbfejleszté­sében is elsősorban a magyar sajátosságokból, jó és rossz ta­pasztalataink helyes elemzésé­ből kell kiindulni, figyelembe- véve a baráti országok gyakor latban bevált tapasztalatait, vezetési módszereit. 'EJ A kormány egyik leg- * fontosabb feladata az ál­lamapparátus egyszerűsítése, az évek során felduzzadt bü­rokratikus apparátus létszámé­I. Az államhatalom erősítése és további demokratizálása mó kisebbség, a volt gyárosok, rendeletek és döntések útjá: bankárok, földbirtokosok és az országgyűlés, a helyi vég rehajtó szervekét pedig a ta nak nagymérvű csökkentése. Államszervezetünk demokra­tikus népi jellegének érvényre- juttatása parancsolóan írja elő, hogy az eddigi túlméretezett, a munkásoknak nagy terhet jelentő államapparátust le­építsük. A kormány ennek ér­dekében több minisztérium és országos hivatal összevonását, illetve megszüntetését határoz­ta el. /J A központi szervek -összevonásával, szerve= zetük egyszerűsítésével párhu­zamosan fokozatosan növeked­nie kell az államhatalom he­lyi szervei, a megyei, járási, városi és községi tanácsok — mint a lakosság legszélesebb képviseleti szervei — hatás­körének, gazdasági önállósá­gának. Éppen ezért szüksé­ges, hogy az évek óta tartó halogatás után a hatáskörök leadása, a decentralizálás tény­legesen megtörténjék. Ennek során, módot kell adni arra, hogy a tanácsok a területükön működő helyi jellegű vállala­tok, intézmények felett tényle­ges hatáskört gyakorolhassa­nak. H Az állami szervek mun­* * kájának gyökeres meg­javítása érdekében a kormány következetesen biztosítja, hogy állami szerveinkben a dolgo­zók ügyeinek intézésével a népi demokratikus rendsze­rünkhöz hű, a szocializmus építésének ügyét híven szol­gáló szakképzett munkások, parasztok és értelmiségiek foglalkozzanak. Ezért a kor­mány arra törekszik, hogy az államapparátust politikailag és szakszerűség tekintetében egyaránt megerősítse, Q A kormány határozott szándéka az államveze­tés demokratizmusának kibon­takoztatása, valamint a népi demokrácia állami fegyelmé­nek egyidejű biztosítása. Ez a két feladat különösen most, de a későbbiek folyamán sem választható el egymástól. Szi­lárd állami fegyelem az appa­rátusban, a kormány határo­zatainak maradéktalan meg­valósítása minden területen, a dolgozók hatékony részvétele a gazdasági és kulturális élet irányításában biztosítja, hogy népi államunk demokratikus tartalma minél teljesebben ér­vényre jusson, Q A magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány fontos kötelességének tartja a szocialista törvényes­ség megszilárdítását, az állam­polgárok jogainak és törvé­nyes érdekeinek védelmét. A kormány biztosítja, hogy min­den becsületes, a nép, a haza érdekeit védelmező s a haza javára dolgozó magyar állam­polgár törvényeink védelme alatt, félelem nélkül élhessen» (Folytatás a 2-es oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom