Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-06 / 4. szám
6 NAPI rt 1957 JANTJÁR % 4 Forradalom a technikában Uj tengerek, új földrészek születnek POMPÁS FICKÓ EZ AZ ÉN LEÓM Á nyugati sajtó az automatizálásró Chaplinnek ma kellene „Modo rn idők” című filmjének második részét forgatnia. A futószalag ugyanis mái- régóta nem a technika utolsó vívmánya. A termelés modem varázsszava: az automatizálás. Angol és amerikai újságok állandóan cikkeznek a termelés legújabb szenzációiról. így például közliik, hogy az amerikai Rocky Island. Refining Company egy teljesen automatizált olajfinomítót helyezett ü/.erhbe. Mindent automatikusan irányítanak. S az eredmény: a munkások számát 800-ról 12-re csökkentették. 14 automata az Egyesült Államokban használt izzólámpák 90 százalékát állítja elő. A legjobb példát a Ford Műnek szolgáltatják. 250 ember kétszer annyit állít elő, mint régebben 2500. A New York Times Magazine leírja azt az elektron-agyat, amely ezekben a Ford Művekben a munkamenetét irányítja» Egyetlen vezérlő asztalról, amelyen zöld, piros, sárga és kék jelzőlámpák világítanak, az egész termelést lehet irányítani. A mun kasok karácsonyfának nevezték el ezt a vezérlő asztalt. A londoni Daily Mirror különösen az alkalmazottak sorsát látja sötéten az automatizálás korszakában. Ezt írja: „Tíz év múiva minden tíz londoni gépírónő, titkárnő, könyvelő köziül, akik ma még a nagyüzemekben dolgoznak, nyolc felesleges lesz. Az angol Lions and Co cég elektronos könyvelése például negyven perc alatt kiszámítja 7.000 alkalmazott heti bérét. Más újságok pedig anról tudósítanak, hogy a mamut üzemek vezér-igazgatói máris úgy beszélnek automatáikról, mintha emberek volnának. Leónak, Jacknafc, vagy Mada- menek hívják és nem egyszer hallani»: „Pompás fickó ez az én Leóm, rengeteg pénzt takarít meg nekem.“ Érthető a szakszervezeti lapok gond terheltsége. Az amerikai konzervipar szakszervezeti újságja így panaszkodik: „A munkanélküliség nő, ez nem titok. Nő azáltal is, hogy új gépeket új termelési eljárásokat vezetnek be az iparban.” Az „Union”, a bányászok és kohászok újságja meg ezt mondja: „A munkások bizonyságot akarnak, hogy az automatizáld* évszázada számukra nem válik hdércnyomássáC Különösen sötét képet rajzoknak az automatizálás következményeiről az amerikai közgazdászok. A „The New Republic“ című folyódmtban kiszámították, hogy az Egyesült Államokban évente az üzemek öt százalékát automatizálják. Ezáltal évente három millió ember munkáját veszélyezteJA IS ||XIKONl 1. Hol halásszák a legtöbb igazgyöngyöt? 2. Hot büntették legsúlyosabban a hazaárulást? 3. Hogyan készüit a papirusz? i. Milyen a tengerek és a szárazföldek aranya földünkön? A legszebb gyöngyöket a J színének 79.8 százaléka víz,_ tengeri kagylók termelik. Aj 1. ML: .. trópusi tengerekben élő gyöngy kagylókból változatos színű és ulakv értékes Igazgyöngyöt hozunk felszínre « gyöngyhalászok, A: evente kitermelt igazgyöngyök értéke meghaladja a 100 rriillió dollárt. A. gyöngyhalászat különösen elterjedt a Perzsa-öbölben, a Vörös-tengerben, Ceylon szigetén, a Csendes-óceán szigetein és Dél- Amerika partjai mentén. A ceyloni gyöngy kagylók 5—6 centiméter át- mérőjilek, de a S und anzlgctv Húgban néha egykilós kagylókat is találnak. A gyöngykagyló, a sekélyebb a (10—30 méter) vizeket szereti . ilt él nagy löm egekben. Valami kor a búvárfelszerelés nélküli gyöngyhalászok évente 30—10 millió kagylót hoztak felszínre. de eladás előtt nem nyitották jel. A kágylókercskedelem akkor szerencsejátékhoz hasonlított, mert nem minden kagylóban van gyöngy. Úlabban a kagylókat búvárok gyűjtik' össze és röntgenkészülékkel vizsgálják meg. Amelyikben nincs gyöngy, visszadobják a tengerbe. A. gyöngy rendszerint a kagylóba került homokszem, körül képződik es anyaga megegyezik a kagylóhéj gyöngyházával. A Crnagorában a hazaárulást a legsúlyosabb bűncse- ínynek tekintették. Az 1798- készült törvénykönyv első a előírja, hogy a hazaárulót gész családját halállal kell tnl. E drákói rendszabályt akkori nehéz helyzete olia. mert a törökök táma- állandóan veszélyeztették itlenségét. 2. ontj s e unté may idők ásai iggfc 3 Az ókort Egyiptomban t.asz- • nált papiruszt a ' Cypems papuru.s nevű vízinövényből készítettük. A növény zöld kérgét eltávolították és puha belét szeletekre várnák. Aztán nedves deszkán egymás mellé illesztették és át kentek ragaszéval. Erre egy másik sorozatot raktak keresztbe, aztán Mz egészet összeprésélték. így ke- í^ikezett a papirusz jellegzetes IZfnkja. n tekercs, amelyet szabályoson körillvágva a készítő bélyegével ellátva áruba, bocsátott. Az ráfira hasznait papirusz rendkívül keresett cikk volt a ókorban. Tartósságáról, legjobban, a reánk maradt papirusz-okmányok óriási száma tanúskodik. 4 röldünk tetsz/ne mint egy • mii mllllö négyzetkilométer. Ebből 861 millió négyzetkilométer tenger, a 149 millió négyzet kilométer pedig szárazföld. Százalékban kifejezve Földünk felrazföld pedig mindössze 29.2 százalék. Körülbelül 3 millió négyzetkilométer nagyságú földterület fekszik 4.000 méternél nagyobb tengerszint feletti magasságban, 185 millió négyzetkilométernyi tengerfenék pedig 4-000 méternél nagvobb mélységű. A mélytenge- rck'területe tóval nagyobb az ösz- szes szárazföldek területénél. A szárazföldek nagy része 200—10U méter magasságban fekszik és csak kis része emelkedik 3.000 meter fölé. tik. Természetesen ma a gigantikus hadiipar ezeknek egy részét ismét felszippantja. De meddig lesz ez lehetséges? A technikának ez a legutóbbi fejlődése a kapitalizmus alapjait is döngeti. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek követeléseinek teljesítése: a munkaidő rövidítése és a magasabb bér — egymagában nem elegendő ahhoz, hogy az automatizált ipair óriási mértékben felfokozott áruözömét értékesíthessék. Ez a kétely magukban ac amerikai szakszei-vezeti vezetőkben is felmerül. Az autóipari munkások szakszervezetének egyik alapítója Nat Gamly mondja „Akltor, amikor majd megszűnik a profit- hajsza, fogja az automatizálás valóban azt hozni, amiben az autóipari munkások szakszervezete reménykedik: vagyis a biztonsagot és a jólétet mindenki számára, az üzemek teljes kihasználását és a lakosság teljes foglalkoztatottságát”. Más szavakkal csak a szocializmus változtatja az automatizálást áldássá. TóDQMANY-T echnika A vakok latnai Az öregséggel rendszerint a szemek romlása is együtt jár, meggyengülnek vagy teljesen el is veszik számukra a színes világ. Vannak azonban olyan emberek is, akik vakon születnek. Az ilyen rokkantak számára különböző intézeteket nyitnak, ahol megtanulnak írni, olvasni, dolgozni, hogy elviselhetőbbé tegyék számukra az örök sötétséget. Az egyik amerikai tudós érdekes elektromos készüléket állított ösz- sze, amelynek segítségével a vakok láthatnak. Ez a készülék ugyanis a fényt hangokká alakítja. így azután a vakok észrevehetik, ha valamilyen fényforrás felé közelednek. Ezt a berendezést olyan orvos készítette, aki szintén vak volt. Méghozzá születésétől kezdve. Egy különleges szerkezet hozzáadásával ezzel a készülékkel a vakok olvashatnak is. Az egész műszer nem nagyobb egy töltőtollnál, így azután a zsebben is elfér. lamosenergia, — lengémből A tengervíz óriási energiája már évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat. Sok híres tudós ismertette érdekes elgondolását arról, hogyan lehetne a tengerek energiáját gyakorlati célokra felhasználni. Voltak tervezők, akik_ a tengervíz erejének kihasználásához bizonyos berendezéseket is készítettek. Evekkel ezelőtt például egy francia mérnök különleges készüléket szerkesztett, mellyel a dagály és apály erejét akarta hasznosítani. Ez a készülék azonban, mint sok más is a gyakorlatban nem adott kielégítő eredményt. Az utóbbi időben néhány újabb érdekes elgondolás látott napvilágot, de ' különféle okokból nem lehetett őket megvalósítani. Á tudósok figyelmét most világszerte egy svédországi hír vonta magára. Nemrégiben két ismert svéd atomtudós újabb lehetőségeket talált a tengervíz energiájának hasznosítására. Egészen új módszerről van szó, amely bizonyos vegyi elveken alapul. A tengervizet ugyanis különleges készülékekben először oxigén atomokkal egyesítik, nagyon magas hőmérsékleten. A vegyi folyamatok eredményeként elektromos energia termelődik. Ezek a tudósok azt mondják, hogy a különleges készülékekben ily módon annyi elektromos energiát termelnének, amellyel elláthatnának egy nagyobb várost, még akkor is, ha az illető városnak fejlett gyáripara van. A svéd tudósok úgy vélik, hogy az így nyert elektromos energia jelentősen olcsóbb lenne, mint az. amit ma az atomközpontok fejlesztenek. ollywood Ki akar filmcsillag lenni? Az a mese, hogy a rendező véletlenül az utcán, fedezte fel a tehetséges színésznőt, és -nyomott azonnal szerződést a Itezébe, Nyugaton ezerféle változatban kering. Az újságolvasónak sokszor az a benyomása, hogy minden valamirevaló színész az utcáról került a felvevő gép elé. Ezek a mesék azonban mi- - OUobbrészl csak a hírverés fogásai. A komoly nyugati filmsajtó is nem egyszer élesen kikelt a. reklám túlkapásai ellen. Legutóbb Ottó Prem- mingernek, a Carmen Jones című kitűnő amerikai film rendezőjének esete váltott ki vitát a sajtóban. Premmingcr több milliót leoltott Shaw egyik színművéből készülő új filmjének reklámozására. Bejelentette, hogy ismeretlen leányra szeretné bízni a főszerepet, s felhívta, hogy jelentkezzenek nála. Felhívását 13 ezer amerikai moziban vetítették. Prem-min- ger Európa filmsajtóját is elárasztotta ezzel a hirdetéssel. Az egész hírverésnek tulajdonképpen nem az a célja, hogy felkutassa az ismeretlen tehetséget, hanem hogy a sajtó és a rádióhírek nyomán a köztudatba vésődjön: Premminger új nagy filmet készít, amit majd érdemes lesz megnézni, ha a mozik műsorára kerül. Hollyivoodban — ugyanis gyakorlattá vált, hogy készülő filmeknek ilyenfajta reklámot csináljanak. Sokezer jelentkező ostromolja ilyenkor az álomváros műtermeit. A vége csalódás: a szerepet rendszerint egy ismert színésznő kapja meg. Rendkívül jellemző példája az -Ej;- fújta a szél'’ női főszerepe körül lezajlott -reklámhadjárat. Scarle tt 0‘Hara szerepére sokan pályáztak, de végül is Vivien Leigh kapta meg, alti abban az időben már nem volt ismeretlen. Hasonló volt a helyzet a „Mezítlábas grófnő1’ című film esetében is.- A felhívásra a filmművészet sok megszállottja jelentkezett, de a főszerepet mégis Ava Gardner nyene el A sajtó annyira támadta Premmingert, hogy kénytelen volt visszavonulót fújni. Sajtóértekezletén elárulta az igazságot. Ezeket mondotta: — ,,Ha nem találok meg felelő leányt az ismeretlenek közül, akkor kénytelen leszek valamilyen ismert filmszínésznőt szerződtetni“. iüiniiiiiniéieres hanglemez, alkoholmentes sör Nyugatnémetországban meg nyitották a hagyományos kis es nagytalálmányok kiállítását. Ezt a kiállítást évek óta már minden esztendőben megtartják és az idén is megszervezték. Egy svájci gyártmányú elektron-doboz nyitotta meg a kiállítást rövid beszéddel, ami után a jelenlévők általános meglepetésére vaskezével karom revolver lövést adott le. így a látogatók személyesen is meggyőződhettek arról, hogy a modern technika legújabb vívmányaival is megismerkedhetnek. A kiállításon több mint háromszáz különféle találmányt mutattak be. A látogatók legnagyobb figyelmét különféle apró találmányok vonták magukra. amelyek közül néhány nagyon szellemes. így például bemutattak egy készüléket, amely az alvásközbeni horkolás megakadályozására, való. Azután félmilliméteres vastag ságú hanglemezeket, különleges ékszereket, — amelyek a sötétben világítanak — és más találmányokat.. A német szakemberek egy újfajta sört mulatlak be, melynek illata es ize ugyanaz mint a közismert söré, de alkoholt egyáltalán nem tartalmaz. Vj üvegedényeket is láthattak a látogatók, amelyek ellenállónk a magas hőmérséklettel szemben. Röntgensugarak a gyümölcsösben Egy ismeri német agrono- mus ötlete, hogy a Röntgen- sugarakat a vetéseket és növényeket támadó különíéle rovarok és különböző élőlények irtására is fel lehet használni. A halálsugarakat sugárzó Röntgen-készüléket egy traktorra szerelik és ez a traktor keresztül-kasul jár a gyümölcsösben. A sugarak nagyon gyorsan elpusztítják az élös- diket és a gyümölcsfákat támadó kártevőket. Bebizonyosodott azonban, hogy a röntgensugarak nem képesek minden rovarfajtát megölni. Az agronómus hosszas tanulmányozások során megállapította, hogy a sugárzás ellenére is életben maradt rovarok nem képesek tovább szaporodni. Ez a német tudós úgy véli, hogy módszere, amellyel a kártevőket pusztítja jelentősen jobb az összes eddigi készítményeknél. amelyek legtöbb esetben a különféle kártevőknél örökölhető ellenállást fejlesztenek. ki. A békés egymás mellett élés nemcsak egys»ertí s»o*n- szédságot jelent, hanem az országok együttműködését is. Különösen fontos ez most, amikor az emberiség megfelelő erőkkel rendelkezik egész szárazföldek átalakításához, kolosszális méretű műszaki terv ek megvalósításához. Utazás 2000Mben Tibet folyót Közép* Ázsia sivatagjait öntözik Kelet-Ázsia öt nagy folyója ered a tibeti hegyekben. A Brahmaputra és a Szaluén vize az Indiai óceánba ömlik, a másik háromé — a Mekong. Jangce és Huanhe folyóké — pedig a Csendes-óceán öbleibe. Igen csábító A. Sulga szovjet tudós elgondolása, hogy gátakkal zárják el e folyók felső folyásait, kössék össze azokat alagutakkal, csatornákkal, s a felesleges víz- mennyiséget szabad folyással irányítsák észak felé a középázsiai sivatagokhoz. Titánokhoz méltó vízépítés lenne ez. amelyet csak az atomenergia nagy arányi! beállításával lehet megoldani. F, terv értelmében az új középázsiai folyam egyesített vizei a Huanhe völgyéből kijutva két ágat alkotnának. Az északkeleti ág a Gobi sivatag keleti vidékét megöntözve az Amur vízgyűjtő medencéjébe ömlik, ez a folyam Lhasz- szálől « Ohotszki tengerig vezet. A másik ág a nyugati Gobi sivatagot teszi termékennyé, majd a Dzsungáriai kapun átjutva a Balhas vizével egyesül. A két ág együttesen alkotja - a hagy transzázsiai víziközlekedési vonalat, összeköti Kazahsztánt. Mongóliát. Mandzsúriát és a Szovjetunió tengermelléki vidékét: hossza több mint 8.000 kilométer. Az új folyam átalakítja a végtelen Gobi sivatag nyomasztó képét, s útközben többezer méteres magasságból lezúdulva száz és százmilliárd kilowattóra áramot termel a rajta épített erőműveken. A Földközi-tenger átalakítása A világsajtó három évtizeddel ezelőtt érdeklődéssel vitatta meg German Sergei tervét a Földközi-tenger átalakításáról. ö abból az ismert tényből Indult ki, hogy az Atlanti óceánból a Gibraltárt szoroson át másodpercenként 88.000 köbméter víz ömlik a Földközi-tengerbe. Ha a Földközi-tenger szintjét 200 méterrel süllyesztenék, ügy érté* sí méretű gibraltári erőműveken majdnem 100 millió kilowatt villamoskapacitást nyerhetnének, ezenkívül létesíthetnének a Dardanellákon is egy erőművet, amely további 7 millió kilowattot adna. Igen ám, de hogyan hozzák létre ezt a 200 méteres esést. Ha nem áramlana víz a Földközi-tengerbe. úgy annak szint je az elpárolgás következtében évente 1.65 méterrel süllyedne. A legnagyobb mennyiségű víz a Gibraltári szoroson keresztül ömlik ebbe a tengerbe: évente 2.702 köbkilométer. A Fekete-tengerből a Dardanellákon keresztül kb. 200 köbkilométer a gyarapodás. A többi vizet a folyók és a légköri csapadékok szolgáltatják. Sergel azt javasolta, hogy zárják el úttal a Gibraltári szorost és a Földközi-tenger szintiének gyorsabb süllyesztése céljából kössék össze e tengert csatornákon át Afrika alacsonyan fekvő síkságaival, létesítsenek a Szaharában belső tengert, amely enyhíti és nedvesebbé teszi e nagy sivatag éghajlatát. Az elgondolás értelmében a Szahara Ködjének 600 ezer négyzetkilométerét termő- middé változtathatják. A tervezet megvalósítása esetén a Földközi-tenger képe igen megváltozna. Az Adriai- tenger egészen megszűnne, Szicília, Szardínia és Korzika egybefüggne ■ Olaszország szárazföldjével. A Földközi-tenger vize visszavonulva 660.000 négyzetkilométer termőföldet ti agy na szabadon. S míg a mérnöki gondolat északkeleten egyesíti Euráziát Amerikával, addig hidat ver Európa és Afrika között is, hogy ezáltal egybefogja a négy világrészt. Tenger Afrika közepében A kutatók figyelme nem ok, nélkül irányul a 30 millió négyzetkilométer kiterjedésű Afrikára. Ennek a földrésznek nagy része trópusi klímájú, déli és északi széle pedig szubtropikus. Ez a kontinens a trópikus és szubtropikus mezőgazdasági termékek legnagyobb szállítója lehetne, hiszen a vegetációs időszak egész éven át tarthatna. A Szahara, a Líbiai és az Arab-sivatag megöntözése a* emberiség egyik legnagyobb távlatokat ígérő problémája. Meg kell gondolni, hogyan lehetne összetett módon kihasználni a nagy afrikai folyamokat energetikai célokra, öntözésre és hajózásra. Sőt tovább menve vasútvonalakat kell építeni, amelyeknek hosz- sza egyenlő a szovjet transz- szibériai vonaléval. A legfontosabb természetesen a sivatagok öntözése. Az előbb említett terv belső tengerrel enyhítené a Szahara klímáját. Egy másik elgondolás szerint a nagy talajvízkészleteket kellene felhasználni a Szahara öntözésére és vízellátására. Egy harmadik terv azt ajánlja, hogy használják fel erre a Kongó folyót és változtassák a Csad-tót hatalmas víztárolóvá. Ilyen módon a Szahara 60 millió hektárnyi puszta földiét öntözhetnék; Végezetül az egyiptomi Poll azt ajánlja, hogy 75 kilométeres csatornán át vezessék el a Földközi-tenger vizét a Líbiai sivatagba, annak inéi von fekvő vidékeire és így tegyék nedvesebbé az ottani éghajlatot:
