Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-31 / 26. szám
1957 TANTTAR 31 (M 4 P f A n Elbeszélgetünk a volt MDP tagokkal — A pécsbányai pártszervezet tervei és gondjai — Végre bennünket iü megtalált a Napló!... így fogadtak a pécsbányai pártszervezetben és üzemvezetőségben. A félig tréfás kijelentésből korholás érződött, hogy írni kellett volna már róluk, hiszen Péesbánya nem az. ami volt, másfél, fait hónappal ezelőtt!..) Jól mondták. Csakúgy ömlik a szén a bányából, ha az alacsonyabb létszámot és a csökkentett munkaidőt figyelembe vesszük, ma- atb a fejteljesítmény, mint október 23-a előtt volt. A párt- szervezet és a munkástanács viszonya is megváltozott: az in'éző bizottság tagjait ma már meghívják a munkástanács üléseire, és szinte minden nap találkoznak, beszélgetnek és vitatkoznak egymássá1. Ha így megy tovább, hamarosan ki lehet mondani hogy a két szerv viszonya egé- Ezen jó. A volt MDP-fagság álláspontja Az MSZMP üzemi intézd bizottsága munkatervének egyik fontos része az, hogy elbeszélgetnek a volt MDP tagokkal. Már összeállították a névsort. A pécsbányatelepi volt üzemi MDP szervezetek tagságának — mint a volt MDP szervezetek tagságának általában — nem egységes az álláspontja. Az október 23-át követő események után a következőképpen rétegeződ tek: Alapvető és legállhatatosabb masfva belépett az MSZMP-be és az új tagokkal együtt (15 út párttag van az MSZMP-ben' minden megpróbáltatást kiállva kitartanak a párt mellett. A volt MDP tagság elég számottevő párt- és osztálvhü része még az MSZMP-n kívü1 van. Egyelőre nem léptek bemert az ellenforradalom propagandája hatott rájuk, egyes kérdésekben nem látnak tisztán és sokat vívódnak önmagukkal. Akadnak közöltük oVanok is, akiket az ellenfor- radá1 marok életveszélyes fenyegetései tartottak vissza eddi« a be'épéstől. A pártszervezet számít ezekre az elvtársikra, hiszen olyanok vannak köröttük, mint Blazsek József aki rés •'■tvett a december 9-J tün*etésen és most is szívesen sepft a pártszervezetnek. A volt MDP-tagság egy másik rétesét az olyan becsületes bányászok alkotják, akik bár szorva'masan elvégzik napi munkáiukat, visszavonulnak a pn’itikától és nem akarnak párttagok lenni. A pártszervezet nem is számít belépésükre, viszont hasznosnak tartja a velük való elbeszélgetést, hiszen a kommunisták is tanulnak belőle, meg a volt MDP-tagok is. Végül megmaradtak a köpönyegforgató karrieristák, az MDP sírásói és az MSZMP el lenséged. A kommunisták jól tudják, hogy kik voltak azok, akik október 23-a előtt pápáb- bak voltak a pápánál is, utána pedig az „éhségsztrájk“ szervezői lettek, ök nem is kerültek a névsorra, elég volt belőlük! A volt MDP tagokat a pártcsoportvezetők keresik fel ott hónukban. Az elbeszélgetés nagyon hasznos lesz, mert elvtársi segítséget kapnak azoK, akik még vívódnak, a jelek szerint számban is erősödni fog a pártszervezet és végre egészen hű képet kapnak arról, hogy miként is gondolkoznak a volt MDP-tagok. A beszélgetések nem lesznek összekötve valamilyen régies ízű toborzással. A pártszervezet segíteni alkar régi elvtársain, de elitéli a számok hajszolásának politikáját. Helyesen mondják, hogy kisebb létszámú, de erősebb pártszervezetet akarnak a régebbinél. Etsl élvtárs gondjai Etzl István elvtársat egy hónappal ezelőtt választották meg az intéző bizottság elnökének. Azóta kiderült, hogy amilyen szép, legalább olyan nehéz ezt a tisztséget betölteni. Az egyik legnagyobb veszély, amellyel minduntalan meg kel birkóznia az intéző hzottság többi tagjával együtt: az elszigeteltség. Mindnyájan 'enn dolgoznak a bányában és bár jól megismerik szűk környezetük éleiét, nem Ismerik átfogóan az egész üzem helyzetét. Eddig a lehető legnagyobb '-ni/ektivitással harcoltak ez '•’len és nem is sikertelenül. \ kollektivitás azt jelenti, hogy mindenről közösein döntenek: hetenként egyszer in- ««ő bizottsági ülést tartanaik kéthetenként pedig összeü1- ",ek a pártcsoportvezetők is. yz intéző bizottság tagjainak ás a pártcsooortvezetők szám« '!bb mini 25. Ennyien pedi« ■'ám jói látják az üzem hely- 'etét. Az elszigeteltség vészé’vér «hát már túl tet ték magukat "«vet hiányolnak még: a városi intéző b’zottság segítségét. Amint elmondották, ritkán "mnek ki Pécsről, s ha kijönnek, akkor délelőtt, amikor Etzl elvtáns dolgozik. Fél három, három órakor, amikor kiszáll, csak az ü. b. irodában hagyott kis papírszeletrc írt üzenet tudatja vele, hogy ott lávtak. És ez a rossz. Nem azért, mintha gyámkodást kémének, eszük ágában sincs. De úgy vélik: havonta ’egalább egyszer délután jöhetnének és beszélhetnének velük. Jó lenne néha tanácsot kapni a nagyobb tudású és öbb helyen járt elvtársaktól, meg aztán, ha egészen kicsinyes hétköznapi dolgokról is beszélgetnek, akkor is jobb a kedvük, mert látják, hogy . őrödnek velük... Ügy véTjük, hogy igazuk van a_ pécsbányai elvtársafcnak. A városi intéző bizottság ki"döttje havonta legalább «gyszer délidén is meglátogathatná a pártszervezetet, hiszen nem utolsó helye a városnak Pécsbányai Magyar László | 120 sertést — 18 mázsa lucernamaqot — 1 vagon rzst vzál ti e Úttest a vze>hH&íímí exei Újévi malacokkal kezdte a szentlőrinci földművesszövetkezet. Később hatvan hasitor: sertést szállított Pécs ellátására. Most Budapestről gondoskodik. Ma 120 hasított sertést Indít útnak a fővárosba. Cmv a Közértnek. A körzet ellátásáról is gondoskodnak. Mintegy 150 sertést dolgoznak még fel füstölt és töltelékárunak. Tavasszal értékesítik boltjaikban. Eddig 18 mázsa lucernamagot vásároltak fel a parasztoktól jó pénzért. Tervük: exportálják az értékes magot Most folynak a tárgyalások Ha nyélbeütík a kiszállítást, mázsánként 800 dollárt kap az állam ^ és egy teherautót a szentiőrinci földmű vessző vetkezet. Ugyanis minden vágyuk a szállítás meggyorsítása s a 1-icernamag árán teherautót vásárolnak. A töldművesszövetkezet felvásárlója az Alföldet ’áfa. Eg> vagon rizst vásárol. Ebből jut a körzet községeinek, de a szomszéd földmüvesszö- ve’kezeteknek is. Ilyen gazdá kodás mellett érték e! hogy tavaly 709 ver forint volt a tiszta ha-?r ,k. Míg 1955-ben csuk 272 644 forintos haszonnal zártak Ebből a tagoknak 141 ezer forintot fizetnek vissza térítésként. 16 sikerük a próbaégetés A Porcelángyárban üzembehelyezett egyik nagy gázkemencéből hétfőn szedték ki az edényeket, ezenkívül a telefon- és a sajtolt kisfeszültségű szigetelőket. A próbaégetés jól sikerült. A körkemencékben januárban tizenhat alkalommal égettek. HÍREK Fésűs férfi gyapjúszövet érkezik rövidesen Pécsre Bulgáriából. A budapesti textil- zy&rakbó' pedig többszázezer forint értékű fehér lepedővászon. ágynemű sifon, aszta!- ‘erítő és szalvéta matrac, va- 'anrmt grádll jött a Pécsi Textl’magykereskedelmi Vál- 'a’athoz. Ezeket az árukat egy héten belül kiviszik a bányás«A technika ú'donsáqa •• Önműködő autógarázs A világvárosok rohamosan növekvő forgalmát erősen akadályozzák — garázsok hiányában — az utcán hagyott járművek. Üj garázsok építésére a nagyvárosok belterületein pedig ritkán nyílik mód, mert a bérházak közötti telkek kis alapterületük miatt vajmi ritkán alkalmasak feljárós garázsok céljaira. Ez késztette Hoel német professzort arra, hogy újtípueú garázs* tervezzen, amely az autósiló nevet kapta. Először Svájcban építettek autósilót, amely a régi típusú «arázshoz viszonyítva feleannyi alapterületen és sokkal o1 csobban építhető fel, s a kccs’k elszá” ásol ásóval járó műveleteket ‘eljesen automatizálja. Külföldön nem egy helyen már 3— 400 gépkocsi befogadására alkalmas autó silókat építenek. Alaprajzilag az autósilót egy hosz- szanti folyosó osztja ketté. A fo’yosó mind két oldalán több emeleti mélységben és magasságban fülkék helyezkednek el. A fülkék méreteit a kocsik tényleges méreteihez tervezik. A cél az, hogy kis helyen minél több autót lehessen elhelyezni és a parkiro«ási munkafolyamatok auto- matizálhatók legyenek. Az autók a' garázsban liften jutnak tel és le. Mechanikus kocsiirányítónak nevezhetnénk azt a berendezést, amelyet a liftben elhelyezett kezelőaszta’ról irányít egy ember, és segítségével a fülkébe, illetve onnan a ki járati kapuhoz juttatja a gépkocsit. De nézzük, mi történik akkor, amikor az autó hazatér a silóba. A gépkocsivezető behajt valamelyik kapun, és beáll a sorba. Majd mint aki jól végezte dolgát, távozik. A magára hagyott autó kerékszé’ ességére beállítják a futószalagot, amely aztán a liftbe szállítja a gépkocsit. Itt az autó kerekeit automatikusan rögzítik. A lift egy acéltoronyban jár fel és alá. De maga az acéltorony is mozog, még pedig síneken, a folyosókon hosszirányban. A kijelölt sornál megáll és addigra már a felfele vagy lefe’e ha’adó lift meg is érkezik a kívánt eme'etszintre. Itt a liftből egy to’ószerkezet begurítja az üres fülkébe az autót. A fülke padozatának belső végén egy kis emelkedő van. amely a gépkocsit kellő helyzetben megállítja. Mindez — kezdve attól, hogy a gépkocsivezető magára hagyja az autót — két perc a’att zajlik le. Ilymódon nemcsak időt, hanem tetemes üzemanyago* is megtakarítunk, — mert az autók lesrö- vid“bb úton jutnak el tü’ké’kbe i”etve innen a bejárati kapuhoz. Ha ugyanis a kocsinak dolga van a városban, vezetője csak felszól érte telefonon az autóst’ő kezelőjéhez, s néhány kapcsolás után a síneken guruló acélto- rctny és a benne mozgó lift már hozza is az autót. utal-níák ’akta területekre, aho’ ványra a bányászok meg. Nyo'c vagon só érke-ett "éc-rc RomániábM. Ugyan"likőr 5 vagon mokka, kri'-'-’v, tor-, és kockacukrot I« szállítottak a FÜSZÉRT VV’a- 'áthoz. A cukor a kapi'-árí cokorcyárból cs Sárvá-r«’ 4r- k-rett. A sőt és a cukrot a FÜSZÉRT Vá^a* fn»——a- osan szállítja ki az üzletekbe. A MEGYEVILL hétén •ejezte be a sumon’ii belgazdaságban a szerelést. Ezután a medencékbe ne*~ 'é- zi vagy benzinmotorra' •öltik a vizet, hanem viTi-mi, motoros szivattyúval A mun1'áslak •’•okba is belezették a villanyt. ötezerötszáz pár női és FÄrFi kesztyűt készít export« !=>- ooárban a Pécsi Kesztyű és T,ővko<nf'4cció KTSZ. A keselyűiket Svédországba. Fo1- -•Tviiéba, va'amlnt N,-ugat- 'Témetor®zágba szállítják. Harminchat Kö’'*«5*'ö« Cn- -ftő Takarékpénztár *>-v-*’t a megyében. Pécset* a r>n-*á- "ok közti’ *5bb mint 300-an agjaí a KST-nek. EXPORTRA napraforgó olajat szállít a Növén"-1-j- Inari Vállalat. A vasúti tartálykocsikat má-is tő":k, hogy minél előbb útnak indulhasson a szerelvény. Nyu**-rl »’em leW nyu'at lőni Miután elbeszélgettem becefaá tanácsélnökkel erősen kételkedem, hogy akadna a megyében sósét vezető ember, áld kedvelné a vadászatot ] | Fegyverforgató a legtöbbjei’ s ha várja a te’et, csak azért t teszi, hogy ismét Erre aztán senki sem számított. Ugyan, ki hallott már délelőtti razziáról? A büfék és sú rr kocsmák „törzsvendégei” teljes nyugalommal élik a é maguk bonyolult, foltos éledét, nem számítva arra. hogy i’a rendőrség egyszer maid vi- élágos nappal is „meghúzza” a a "árost. jg 1 Hiába, ma a nyomozók sem * (mennek a szomszédba egy kis . .. | urfangért... Tegnap délelőtt hbz- órakor lecsaptak az „isme önerősökreu. sonníi „Juci! Pasain!et i A nyomozók elvegyülnek a leakaszt- tömegben, s a prostituáltak, hada perc „S3Ühassa a duplacsövűt a szeg- stricik, munkakerülők (»nem is sejti, hogy égy íx>:. Csakhogy a tél meglepe- megkezdődik test hozott a vadászoknak \ r * te. <» — Annakidején le kellett I» adná a fegyvert a szentlász— Kérjük a személyi iga- olványokat! Ebben a pillanatban egy 5i hang visítva figyelmeztelói rendőrőrsre — panaszol- (i ** ja a becef-ü tanácselnök ’irfivel támaszkodik barátnőjét, aki két részeg __ a ; sönAz óta nyomaveszett. Igaz '' *®SPUÍÍ™^: már sokan visszakapták va- 1! -foci/ Razzia, vigyáz? dászpuskáju'kat, de a mozs- J _ Ju<* gói vadásztársaság négy iBo" ?vú Ufoma' Klí,ű" tagja üres kézzel volt kén®-tó’ fzv'n« 1 wiMil n UotówTvsn «„n vflCt ÓtvCt f Cl'lSWi'WW/l. Í!jQU it'd í !tsni a határban sza-é^j (jumicsism^s pattanásos E'ismervényt adtak -i»^C“ ocasugja a melez rendjén Is lenne - dei’ tte ?llón'lk- nvu-ává nem lehet vadat)» — örco»m. benne vágnunk' lőni ak-5-Tni'yen négy p«-) T‘‘ vannak az ..óberhéről”. csé* is van azon. Puska kel’ •(» a vé-é felé meglépünk. Adják vissza a vadászok sa-i» — Marad) csak itt édesiát puskáját, vagy másik' f apám, jó helyen vagy — vá- hasonló összeget érőt; ila&zol a megszólított és ■megmutatja a nyomozói igazolványát. Ez is rajta vesztett. A Jiússe*zfendos utcalány B. Aranka márciusban tölti be huszadik életévét. Foglalkozása: utcalány. — Éppen most akartam rendes munkát keresni, föl is vettek volna az ujmeszesi konyhára, de előbb S. Magdának, a barátnőmnek akartam beszólni a kocsmába, hogy jöjjön ki velem... Sűrűn pislog, újabb hazugságokon töri a fejét. A nyomozó hallgat, ismeri már az ih/esmit: „Éppen most akartam dolgozni..Minden munkakerülő ezzel védekezik, amikor elcsípik. Nézzük csak meg Aranka múltját Titkos kéjelgésért és közveszélyes munkakerülésért egy évi börtönt kapott. Októberben szd- badult. A lány kikéri magának: — Én nem szoktam titkos rs'nAlnl. Hm. Szóval csak a „titkos” 'clző sértő. — Miből élt eddig? — Kérem szépen Hegedűs Andrással éltem eddig együtt, de Andris átlógott dugóba és most hát... Most Ujmesze- sen van a vőlegényem, Jánosnak hívják, ö most válik a t-l-ségétől és mondta, hogy elvesz... Tehát Andris meglógott, két hét után új vőlegény, vagy férj... vagy az istentudja minek nevezzük, — szóval új ember akadt a horogra. Bonyolult dolog ez és szennyes, ragadós, undorító. „4dfaunk munkát, akkor nem állok ki a sarokra /“ B. Ferencné, a Sörház utcából. Feketehajú, hosszúkás arcú asszony, fülében nagy arany- karilcák, száján rúzs, kabátja hajtókáján Kossuth-jelvény, mellette egy másik jelvény, szerencsepatkó, benne négy- levelü lóhere. Hát csak eny- nyit ér már az úgynevezett hnemzeti érzés”? Űton-útfélen mindenütt és mindenkin Kossuth-jelvény? — Nem tudtam elhelyezkedni. Most szabadultam, ültem egy évet. Titkos kéjelgésért és munkakerülésért. De ez csak a vád volt, mert kérem szépen velem nagyon igazságtalanul bántak. Én nem voltam kérem soha k... Csupán a bíróság azért Ítélt el, mert... S most végeláthatatlan mesébe kezd, hogy nem is ő volt a rossz, hanem a nővére hordta haza az „ismerőseit” és a bíróság mégsem a nővérét, hanem őt csukatta le, mert nem „vigyázott nővére erkölcseire. B.-né bolondnak néz, hogy ezt el akarja hitetni. Egyszerre kifakad, ordít, hisztizik: — Adjanak munkát, akkor nem állok ki a sarokra! Egy esztendővel eze'őtt, amikor pedig volt munkalehetőség. nem kiabált munka után. Annyira kerülte a munkát, hogy még le is csukták érte. Most dolgozni akar. De csak most ám. amíg a nyomozó előtt áll. Ha elengednék, holnap már megint... Hm, szóval megint másképpen keresné a kenyerét. Tíz budapesti gyermek **r- '--vett Kom'óra. Va’amewv'en n IX. kerületi üzem* rrum- '-íisok gyermekei, akiket a '-«ro’ói bányász-családok gon- -’««irifík és felruháznak. get a kedves családjának, hadna ov úr! Még hogy koldul? Ugyan! — Ki mondta ezt? Ki meri ezt mondani Kolompár Gumidra? — méltatlankodik szikrázó szemekkel. — Én kérem még sohasem koldultam! Azután mégis csak emlékezik valamire. Igen, inén. ö az, aki ismeretlen helue’"*e betoppan, sir, rimánkodik, hogy a felesége hnldnkl"<• és most éppen egy Hs házi fü**ölt kolbászt kíván. Esetlen enu darabkát, ha adnának. Ha nincs, — elfogadja a pénzt is. wa az sincs. No akkor. Kolompár Gyuri úgy elátkozza a ház népét, hogy a keresztvíz sem marad raitnlc. Egyébként büfébeli társaságában csak „Benedeknek“ hívják, ö a furfangos koldus, aki nem koldul, 'iá- nem csak farsangol. Benedek Ismét lekezel mindenkivel össze vonta a bokáját és elordítja magát: — Bort, búzát, békességet a tiszt uraknak! S ezzel elvonul. Elengedik. Igazolványa rendben van bűncselekmény elkövetéséve\ egyelőre nem gyanúsítható. De rendszerint, ezeknél az embereknél, ami késik, — nem múlik.;, Nem koldulok, rttnk tárnángolok“ Idősebb cigányember — Kolompár Györgynek hívják — de annyi ravasszán szorult belé, mint hat fiskálisba. Kezet fog a nyomozóval: — Isten éltesse soká, hadnagy úr! Bort, búzát, békesséDélre befejeződik a razzia, ötven-ötvenöt ember kerül be a rendőrségre. Közülük né hányat ottfognak. EHirás 'nduf ellenük, mert rdrrolgá'tak. A többit elengedik. De, fi«*'-!—•—fsté-kénner r-H-- llk velük, hogy a rendőrség kapujának küszöbét, jól nézzék meg.;, R. F,
