Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-30 / 25. szám
1957 JANUAR 58 N \ P f rt * Ki-ki a maga mód ián segítse a széntermelést! A szakszervezet munkája a komlói bányákban A komlói bányaüzemek termelése napról-napra növekedik. Kezd lassan helyreállni az október 23-a előtti munkarend. Nagyon nagy szükség van erre, mert sok a pótolnivaló. Lehet is pótolni a sztrájkokozta szénkiesést, csak arra van szükség, hogy a vezetők és dolgozók összefogjanak. szót értsenek. Ma még nem lehet eticsekedni azzal, hogy teljes az egyetértés, van még «•*; tennivaló e tekintetben. De bizalom nélkül nem lehet megoldani a megnövekedett feladatokat. Ennek megteremtésében komoly szerepe van • a munkás- tanácsoknak, pártszervezetnek és nem utolsó sorban a szak- szervezetnek. Sajnos, ma még az a helyzet, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok egy része nem ocsúdott fel, vagy csak félig-med- dig az ellenforradalom okozta zűr-zavarból. Lassan lendülnek munkába. Pedig ha valamikor szükség volt kitartásra, fokozod munkára, ma igen. Ez teszi indokolttá, hogy a komlói szakszervezeti vezetők saiát maguk előtt is felvessél? azt a kérdést: vajon mi az oka annak, hogy olyan lassú tétova léptekben halad előre a szak- szervezeti munka. Miért kénytelenek a dolgozók olyan problémákkal a munkástanácshoz, az üzemi pártszervezethez fordulni. amelyek egyébként a szakszervezet profiljához tartoznak, Czéder János elvtárs, a tröszt-bizottság elnöke ezekre így válaszolt: — Az ellenforradalmi események megzavarták a szakszervezeti munkát. Néhány szak- szervezeti funkcionáriust ebben az időben szabályellenesen elzavartak. Nagymértékben nehezíti a szakszervezet munkáját ma az is, hogy felsőbb szerveink határozata értelmében a trösztbizottság felét és az ü. b.-elnököik kétharmad részét el kellett küldeni fizikai munkára novemberben — mondja Czéder elvtárs. És ez éppen olyan időben történt, amikor legnagyobb szükség lett volna a dolgozók ösz- szefogásána. 18 üzemben a szak- szervezeti munkát ezzel a csökkentett létszámmal nehezen lehetne megoldani. Ma már azonban nem helyes a régi hibákkal takarózni, mert ezek nem viszik előre a szak- szervezeti mozgalmat Komlón. Annál inkább sem lehet hivatkozni létszámkérdésre, mert a bányász szakszervezetnek egy határozata értelmében a korábban visszahívott ü. b.-elnö- köket be lehet állítani munkára. Tehát a feltétel adva van. Most már arra van szükség, hogy a gépezetet indítsák be. Az üzemi munkástanácsokkal és pártszervezetekkel fogjanak össze, és segítse elő kiki a maga módján a széntermelést. A munkahelyen dől el végső soron a széntermelés és nem az Irodában. Le kell menni a dolgozók közé az üzemekbe, munkahelyekre. Legfontosabb feladat ma az, hogy a dolgozókat az igazság HÍREK A Német Demokratikus KJt’fár'-asá"bál mesterhegedük érkeztek a Hangszcrboltba.A tét szetös kiviteléi mesterhegedűk 8*50—3000 forintért vásárolhatók. A szegedi hangszergyár nr'ndoMnokat, gitárokat szállított. Az iskolahegedűk 270 fo- ri”*ért kaphatók. Erősítőit, lemezjátszók mellett rézfűvós hangszerek is vásárolhatók. Szőnek a szájharmonikák is, íreteket 17,60-tól 53 forint értékben árusítanak. * Az óra- és Ekszerkereskedc’mi Vál’alat Kossuth Lajos utcai boltjába a Német De-I1 mokratikus Köztársaság*»*! I1 és férfi karóráik érkezteti. J. I hat és a tizennégy karátos <[ ar^ny ieeygyűrűkön kívül a’-< párrá dísztárgyak is kaohnfók * íven tetszetős a cseh dohány-1 kér^rt ?«3. melyet 200 forintért f árusítanak., * A Pécsi Kiskercskede’mi Vá'H'at 22-es számú műszaki ho’Hában tíz literes villanyáramra működő boyler kapha** 162t forintért. Mawar g>’ár*minvú exportra készült Csepel férfi kerékpárok, 1030 fr-'-*ért szoviet gyártmányú pő' !r«r*k«árok Is vásáro'hatók. B* választék van a fe'es, há- és az ötnvoica- i do» irijiső ir*riimárfRmiőkh*n. (i Fzy ős a fél literes hőna'<»»kolro- IrÍTT.'i' vfüao verölt is k»o- e'z e-v U*nres sípolás tog forin*őrt áru««t- tafi- a. Aod*ó 'omeziáfsző 20^0 Irnrül, A vil’anvrrzső- lt‘"> kfvűi vasalóitat is lehet vásárolni. hető táblaüveget korlátlan mennyiségben árusítják. Az utóbbi időben igen keresett tárgyak a műanyag tálcák. Ezeket egy forinttól tíz formt értékben árusítják. * A Díszhal és Madárboltban sok érdekes látnivaló fogadja a vásárlót. Az egzotikus halak két-két forinttól kaphatók. Megtalálhatók még a kínai táv' és a folyami halak is. A délamerikai vitorlás ha»at példán' 10 forintért árusítják. erejével meggyőzzék, mert a bizalmat megnyerni csak a dolgozókkal szorosan együttműködve lehet. A dolgozók sok személyes problémával mennek a vezetőkhöz. így például a fürdóta- karítók méltánytalannak tartják Kossuth-aknán, hogy csaknem fele annyi a fizetésük, mint azoknak, akik a népest takarítják. Meg kellene nézni és ha mód nyílik erre, ki kel) javítani az aránytalanságokat. Értekezleteken és másutt — bárkivel beszél az ember —, mind panaszkodik arról, hogy nem biztosítják a munkahelyeken az üres csilléket és az anyagot. Valami baj van a szállítási részlegnél. Pedig a mostaninál nagyobb szállítást is lebonyolítottak sokkai kevesebb hibával. Sokan kifogásolják, hogy nem ^látják a szakszervezeti vezetőket a bányában. Pedig akadna kérdés jócskán, amiben tanácsokat akarnak kérni, vagy éppen várják, hogy intézkedjenek a hiányosságok megszüntetése érdekében. Tehát akadnak problémák, csak észre kell venni őket, vagy legalább is azt, aki mondja Az utóbbi napokig a legtöbb üzemnél a dolgozók hiába keresték a szakszervezeti funkcionáriusokat, nem találták. Nyilván, hogy máshol kerestek orvoslást problémáik megoldására. Leggyakrabban a munkástanácsnál és az üzemi pártszervezetnél Nem baj, hogy ezeken a helyeken elmondják kérésüket, észrevételüket, hisz meghallgatják őket ott is, és az esetek többségében segítenek a nehézségek megoldásában. De ha sokáig így megy, akkor az említett szervek képtelenek lesznek saját feladatuk megoldására. Éppen ezért a szakszervezeti funkcionáriusoknak úgy kell dolgozniok, hogy bizalommal forduljanak hozzájuk a dolgozók. S ezt a bizalmat pedig mindennapi kitartó, nevelő munkával érhetik eí Most már itt az ideje, hogy minden vezető a maga posztján lásson munkához. Mert enélkül nem alakulhat ki komoly, felelős vezetés. Baris István Dirin« a honim laiézksflíseii A helyi termelőszövetkezet feloszlása után egyre több gazda érdeklődik a föld után. A begyűjtés e'törléséről szóló kormányrendelet olyan termelési kedvet eredményezett, hogy úgyszólván minden darab fö’dre szüksége lesz i községnek. Az a baj, hogy még most sem tudják, melyik lesz az ő parcellájuk és határozatlanok, nem tudják hová hordják a trágyát. Pedig erre most lenne legjobb alkalom. Vannak a községben o'yan parasztok is, akiknek nem volt földjük és most ál'andóan járnak a tanácshoz klshaszonbérleti igénylésükkel. Eddig 156 hold földre nyújtották be igényüket. Vannak olyan gazdák, mini Németh Gyula, Trábert János és Simon Miklós, akik 10—12 holdat béreltek. A fö’dkedve'ők száma azonban nap mint nap emelkedik. Már attól tartunk, hogy nem lesz annyi fö'd hogy mindenkit ki tudjunk elégíteni, amely azt mutatja, hogy a határunkban egy talpalatnyi terület sem marad műveletlenül Most már csak a kormány rcnde’etét várjuk a földek hasznosításával kapcsolatban. BANOVITP 'ANOS v. b. elnök. Apái var ásd Az első találkozó... „... Mert összeülni nem kötelez«, viszont — hasznos lenne...” — ezzel búcsúztunk múlt heti cikkünkben a Pécsi Bőrgyár munkástanácsától és a pártszervezettől. AZ IGAZGATÓI SZOBA nagy asztala körül az MSZMP intéző bizottságának és a munkástanács elnökségének tagja! ülnek. Ismerik egymást, de most mindkettőjük közös gondjaival, az üzem munkájává' ismerkednek. — Üdvözlöm a munkástanács elnökségét az első meg- beszé’ésünk alkalmával — mondja Damyi elvtárs, az intéző bizottság tagja. — Azt hiszem, ezt további baráti találkozók fogják követni... Az asztalon kiterítve a megbeszélés tartalma: a gyár átszervezésének terve. A munkástanács gondosan, a dolgozók véleményét meghallgatva, az ország más bőrgyárainak ta- oasztalatalt elemezve, a gyár átszervezését határozta el. Az intéző bizottság is tanulmányozta a tervezetet s kérte a munkástanácsot, hadd mond Ion róla véleményt. „Szívesen1 — ez volt a válasz. — Sok lesz az osztály — Fejti ki nézetét Sas elvtárs, az intéző bizottság egyik tagja — a ez megnehezíti az irányítás* Sőt, bürokratikussá is teheti Ez a véleménye Kamará- elvtársnak is. — A műszaki résszel egye*- értünk. Az adminisztráció terén viszont kevesebb osztály kellene. Ez anyagiakkal is indokolható .., Ezen már lehet vitázni, mee- védeni az elképzeléseket. A szó legszorosabb értelmében ez Három Iskolás fiú láp be a mohácsi rendőrség szobájába. — Csókolom! — köszönnek — Tessék kérdezni, bácsi. Mindent elmondunk: Aztán sorra bemutatkoznak H. József a József Attila utcából, B. Péter a Szabadság útról és a szemüveges, folyton beszélő T. fiú. a dr. Heim Pál uteából. Mindhárman hetedt kesek és a Szabadság úti általános Iskolába járnak. Jóbarátok. Együtt fociznak s ha kell, együtt is verekszenek. — Hárman intőt kaptunk szombaton — mondja T. — Sár.al verekedtünk... Megvertük a kisebbeket. Behívatott az igazgató s nekem azt mondkisfiúk ta, hogy mikor hagyom már zbba. Megígértem, hogy ezután '■evesebb gyereket verek meg le én boxoló szeretnék lenni. S a három gyerek már ott, íz Iskolában elhatározta, hogy nem mennek haza az Intővel Kiszöknek külföldre, de nem maradnak sokáig. Csak egykét hétig, aztán visszajönnek s akkor idehaza örülnek majd is nem bántják őket az intőirt, verekedésért. T. azért még hazavitte a táskát, de az intőről hallgatott Kapóra jött, hogy a szülei egv ■édulával elküldték a henteshez, hozza el a füstölt húst. El is indult, de egy kis gyerek kel hazaküldte a cédulát ő meg csatlakozott a többiekhez Gyalog indultak el a ható A Az éjszakát Belvárdgyu a .alatt egy szalmakazalban tölMi az oka a borhiánynak? Nincs bor a városban. Éppenséggel nem tragédia, de mégis baj. Hiányát csak akkor érezzük valójában, amikor nincs. A pécsiek szeretik a jó bort. Érthető is, hiszen bortermő vidéken élünk. Hozzátehetjük: ez a vidék jó bort terem. A borhiány okát három illetékes szakember a következőképpen látja: A Pécsi Üve»- és Porcelán. érMkoopAcj Vá'la'at Kossuth Latos utcai boltlábain húsz év után most árusítanak először irézífsstésű dísrtárzva- kat. A világhírű eoziinvázák 6(K>-»ól 1300 forintig vásárolhatók. Igen tetszetősök az uevsirrrso.^ Zso'nay műv'rác,ok is. A kwíKKsn au,| VinzzáférmpniplpnH 3 h'iáW e'sn rám Szerdán meeje'enik úi kül- po’.'HVM folyóiratunk, a Nemzetköri Szemle e'ső száma. Ez a szám e’sősorbnn a maeyar- orszári. valamint az egyiptomi tseményelc külföldi visszhangjával magyarázataival érté-i1 ke'ésével foglalkozik. (' A Nemzetközi Szemle havon- < * .ként lát napvilágot * TAMAS1 MIHÁLY, a Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi csoportvezetője: — Vállalatunkhoz 60 bolt tartozik. Szükségletünk egy hónapra 1100 hektó bor lenne, s ebben a hónapban csupán csak 650 hektót kaptunk. Ez a mennyiség el is fogyott, s ezért kénytelenek voltunk meggybort forgalomba hozni. Nem mondhatnám azt, hogy a meggy- bor nem fogy. A Zöldfában például 200 liter, az Elefánt vendéglőben 150 liter meggybort mérnek ki naponta. De a pécsiek mégiscsak hozzászoktak az igazi borhoz, sa meggybort csak azért fogyasztják, mert más nincs. — A borhiány okát én a következőkben látom: a földművesszövetkezetek — az eddigi szokástól eltérően — már nem a borforgalmi vállalattól szerzik .be borszükségletüket. Hogy úgymondjam „önellátók lettek”, vagyis saját maguk vásárolják fel a bort. Ez még nem is tenne baj. A baj ott van, hogy magasabb felvásárlási árat fizetnek a termelőknek, mint a Borforgalmi Vállalat, s így felverték az árakat. A termelő természetesen annak adja el a borát, amelyik magasabb árat fizet érié. Minket a Borforgalmi Vállalat lát el borral, de az előbb említett ok miatt ellátásunk súlyos nehézségekbe ütközik. Sajnos, semmi biztatót nem tudok mondani. TREBIN ÁGOSTON, Szálló: Nádor — Palack borunk nincs. A Badacsonyvldéki Borforgalmi Vállalattal szerződést kötöttünk, amelynek értelmében a vállalat még 3 és fél hektó palackozott bort ad át részünkre. Erre a mennyiségre már most szükségünk lene, de sajnos a vállalattól azt az értesítést kaptuk, hogy vonaton nem hajlandók elszállítani az árut — holott erre a szerződés kötelezi őket —, de ha akarjuk, küldhetünk tehergépkocsit a borért. Természetesen a szállítási költséget nekünk kell ebben az esetben megfizetnünk. Erre pedig mi nem vagyunk hajlandók, mert ezzel csak felemelnénk a palackozott bor árát. Az árdrágításnak viszont nem vagyunk hívei. Póruljár,tunk a Budafoki Borforgalml Vállalattal is, mert az igényelt 10 hektóliter helyett, csak 6 hektolitert k"'dtek. Azért mindenképpen előnyösebb J lőtték. Vasárnap délben már Mohácson voltak. Azért jöttek d Ide, mert Jocó már nyaralt a ' városban és ismerte, merre SfÄfÄ "faul «**””*• tó Mii Lní nehl'J^ttrsértők. A három gyerek vént mennyiséget, ha ««te-1 megijedt és elhatározta, hogy ff!* k, de biztosítani t«<W visszafordul. Az éjszakát Jocó juk. Folyó borban például i ismerősénél töltötték s reggel naiunk nines hiány, 1j egy teherautóval akartak PécsK ASS AI SÁNDOR, Borforgal- re , mi,.w. — Már fent ültünk az autón mi Vállalat. ' Jól betakaróztunk. nem fáz— A borhiányt a földmű-< tunk, de a határőrök leszed- vesszövetkezeteknek „kö-1J tek, — mondja fanyar mosoly- szönhetjükt‘, Ugyanis a szö-(( lyal T. — Ha nem szednek le. vetkezetek magasabb felvá-{. már azóta otthon lennénk és sárlásl árat adnak a terme-\ f-úl a verésen, löknek, s ezzel minket kiszo-\ — Féltek a veréstől? ritanak a piacról. , — Azért szöktünk meg. A A földművesszövetkezete!-} ??***, ™Mon tud ütni. Most ir rossz árpolitikájának követ-v,Uss/°Jor- kezményV ma az, hogy nem-,1 akartunk atmen«* ■“«* ~.,r ,™“í "325Ä ft, megyében például a terme-d lók már csak rézgálicért, ku-11 __ Meniavulűnk mi kö riedért, vagy burgonyáért most " Ontsanak. T" egv(GALDONYI) :!Ősnyomtatvánvra bukkantak a sárospataki könyvtárban hajlandók bort adni. Egyiké bortermelő nyíltan meg isf mondotta, hogy neki pénzj nem kell, pénzre csak akkor lesz majd szüksége, ha iparcikkeket lát a városi ki-'( rakatokban. 1 > — Megemlítem még azt,\ hogy fl nehézségek ellenére , A ^ történelmi emléket bizonyos mennyiségű bor- . készletünk van még. amelyet J 5ra6- híres sárospataki könyv- azonban szigorúan be kell , tárban két értékes kötet buk- osztanunk minden hónapra. (i kant elő rendezés közben. Az hogy a szüretig kitartsunk.|( egyilc Frostinus S. J. és Vege A Vendéglátóipari Vállalat a (i tius Flavius „De re militari' következő hónapban is meg-{ \ című munkája. A katonai tárkapja a kiszabott mennyf-(i zyú könyvet 1486-ban adták k séget. Bizonyára nagyoM) < • Bonnban díszes kötésben gonddal osztják majd be a i • nyomtatásitörténeti szempontkészletet, hogy a hónap utol-11 ból ősnyomtatványnak számít só napjaiban is tudjanak d A könyvtárnak ea mi egyetlen bort adni a vendégeknek, f. ősnycmtfdrpóny*, •örténik. Nem a hatalmi szó, hanem az érvek és ellenérvek csatáznak. — A munkástanács e’nöksé- -e nagyon sokat rágódott a erven. Igyekezett egyszerűbbé, gyorsabbá tenni a munkát. S még va'ami vezetett bennünket: elparcellázni a fe'ada- ‘okat, hogy mindenki fe’elős- -éget vállalhasson munká'áért. MEGFONTOLANDÓ FúV. Dr. Tóth Géza, a munkástanács e'nöke hozzáteszi: — önállóságra törekszünk. Pzzel azonban a mi munkánk növekedik, erre fel ken készülni. különösen az áruforca’om ‘erén s ezért létesítettünk egy nagyobb osz*áiyt... Aztán az üzemszervezés és ■nás részlepek kerülnek ..terí» ékre“, apró'ékrxsan elemezve: mgyan lenne jobb?... — A tervezetben kü’ön sze- -epel a gondnokság és a munkásellátás. mint eey csoport, — jegyzi meg ismét Sas elvtárs. — A kettőt egybe lehette vonni.. í — Nem. nem... — tiltakoznak többen is. A kettő kü’ön- böző munkakör, egy ember nem tudná ellátni vagy csak ‘z'ületesen. — A műszaki átszervezésre vonatkozó javas'atok he'vesrit — mondja Bérei elvtám az !sazgató, — azon nem szükséges változtatni. Az adm,r!''zt- -ációról akadt egy-két megfon« K'andó javaslat,.. Valóban kár lenne elhamarkodni a végleges döntés* Ez a tervezet nem szentírás nem megmásíthatatlan, a vé'emé- nyék figyelembe vétele — még ha az első hatásra nem is *át- nzanak indokoltnak —, csak "siszo'hatja, javíthatja. — Az intéző bizottság azt kéri — mondja Parnyl e'vlárs — hogy vizsgá'ják meg a tervezetet. Az eredménytől füg- "eflenül javasoljuk, hogy április 15-én ismét jöiiünk öss^e, akkor már a tapasztalatok érékelésére ..; MINDENKI helyeslőén e’fogadja. Addig azonban — mint mondották — még nagyon sokkor szeretnének ta'á'kozm, közösen, egymás vé’eménvét meghallgatva, megismerve munkálkodni azon, hogy az év végén „tizenharmadik“ ftze‘ést — azaz nyereségrészesedést — fizethessenek a dolgozóknak. Ez nem kötelező, viszont a példa szerint — hasznos..; A műit év utolsó napta'ban i Sztavropo’—Moszkva gá»me- ■míék 1306 kilométeres e-űfc*ió- ’<?tán keresztül e’lu'ott a sztavropoll gáz Moszkvába. A Sztavrooo!—Moszkva gázvezeték első csőszéi a kompresszorállomás nélkül naooota ?—4 milMó köbméter sírt biztosit a fővárosnak. Ez a *ri*- ’czeték tel les kapacitású munka esetén húszszor annyi fűtőanyagot ad a fővárosnak, m'nt a Szaratov—Moszkva fővezeték. A másik kötet Miskolczi Szenei János „Egyedül hasznos tanítás, avagy javálló magyar -iráció’* című munkája. A szerkő a könyv első oldalán a kővetkezőképpen mutatja be ma- 'át, „az ékesszólásnak közelebb elfolyt esztendőkbéli együgyű tanítója“, A könyv 1669-ben látott napvilágot Sárospatakon. Mindkét kötetet elhelyezték a sárospataki könyvtár nagytermében nyitott k+állításan,
