Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-27 / 23. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM. ARA 5« FILLÉR VASÁRNAP, 1957. JAN. 27. Nép gyűlés Pécsett Vasárnap délelőtt 10 érakor a Pécsi Nemzeti Színházban népgyűlést tartanak. Elő* adó: Marosán György, az MSZMP ideigelenes Intézőbizottságának tagja, államminiszter. A beszédet a November 7 kultúrotthon összes termeiben hangszórók közvetítik. Igazságos bérezés A dolgozók többsége ma már mm Altatóban beszél az ország sorsát, a dolgozók életét érintő kérdésekről, hanem tényeket sorakoztat fel. A tényeket a tegnapból, a inából veszi. Másszóval a közelmúlt éveiből és az október 23-a utáni eseményekből. Van a véleményekben nagyadag bi­zalom, amolyan „fogd meg magyar* virtus, ami mindig megvolt e sok vészt látott népben. Ez azt példázza, hogy bízik a dolgozó nép saját erejében, alkotó készségében. Példázza, hogy „messze letűnt" már az idő, amikor a vá­rosszerte híres Sopiana gépgyári „összevont munkástanács ülés" egyikén egy érces hangú felszólaló azzal lepte meg a világ összes közgazdászait, hogy: „Követeljük a kormány­tól'. nyilvánítsa hazánkat szociális országgá és eltartásáról gondoskodjon a világ népessége!" Letűnt már ez az idő. A nagyadag bizakodás mellett van azonban jóadag bi­zalmatlanság. Honnan fakad és miért? A múltból és a jö­vőért. A bizalmatlanságnak még sokféle része van. Ezek közül egyről, a bányászok új bérezéséről kívánunk szólni. Aki járatot a bányászok, (különösen a pécsvidéki bá­nyászok életében), jól ismeri a bérezéssel kapcsolatos bi­zalmatlanságot. Ismeretes, hogy a kormány új, az előbbi­nél lényegesen magasabb bért állapított meg a bányászok­nak. Amikor az új bérezést kihirdették, nyíltan ellenvetés nem volt, sőt még kisebb csoportokban sem. Az emberek helyeselték az új bérezést, elégedettek voltak vele. A de­cemberi fizetésnél sem volt zúgolódás, inkáb a „na", „szép” jelzőket lehetett hallani Újabban azonban lábrakapott egy híresztelés, amit nem­csak a bányászok között, de a városban is lépten-nyomon hallani. „Nem fizetik ki a megígért bért a bányászoknak A föld mélyében pedig: úgy fizetnek, ahogy akarnak, a kereset az aknásztól függ." „Sablon szerint fizetnek, po­fára. Egyik ugyanazért a munkáért többet, a másik keve­sebbet kap". Az „optimistábbak" véleménye: „Tavaszig jól keresnek majd a bányászok, aztán majd lassan visszatér a régi”. Számosán a létszám viszonylag gyors emelkedésé­ben látják a fizetés szerintük várható csökkenésének okát. Mások a már jelentkező és kétségtelenül erősbödő átme­neti munkanélküliségben vélik a kereset csökkenésének okát felfedezni. Vagyis nagyobb lesz a munkát keresők száma, mint a munkaalkalom és ez letöri a bért, ' mert akinek nem- 'atszik majd az alacsonyabb fizetés, elmehet: le is út, fel is út. , 1 Ki csodálkozhat t véleményeiben? Egyik része nyilván irányított híresztelés, míg a többi — nyugodtan állíthatjuk — a múlt tapasztalataiból fakad. Bérrendezés. Ez a szó az az elmúlt évek alatt nem fizetés iavulást, hanem a bér csök­kentését jelentette. Ha átmenetileg egy-egy rendezés után emelkedett némit a kereset, utána lassan, de biztosan csök­kent. Ilyen rendezések nyomán alakult ki az a több mint tízezer normatétel a bányászatban, ami kiválóan alkalmas volt a legkülönfélébb elszámolásra és egyszerű halandó számára lehetetlen az ellenőrzése Nem egyszer bemagya­rázták a munkakörülmények műszaki feltételeinek megvál­tozását, ami indok volt a norma emelésére. Ez a bányászok emlékezete szerint úgy fest, hogy egy hónapban kétszer, sőt háromszor is emelték a normát, különösen ha látták: telje­síteni tudják. Ezen a tapasztalaton okulva mondják: „Legfeljebb ta­vaszig lesz igv”. Es vélik „pofára megy az egész". Azaz az aknászok kénye-kedvének tartják a havi kereset alakulását. Kétségtelen, hogy csöppet sem vigasztalónk e téren az el­múlt évek tapasztalatai, de ezért nem az aknászok, bánya­mesterek felelősek, nem ők az okai az e téren elkövetett hibáknak. Utasították őket, végre kellett hajtani nemcsak a termelékenység emelését, hanem az úgynevezett „béralap csökkentését is." Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy egyik hónapban ugyanazért a munkáért kevesebbet fizettek ki a munkásállománynak mint előtte. Az összeg ami „megtakarí- ásként" szerepelt, a borítékokból hiányzott. Emiatt bizal­matlanok most sokan és félve gondolnak arra, hogy vissza­tér a múlt. Nem amellett akarunk kardoskodni, hogy el nem vég­zett munkáért bért fizessenek ki a bányákban és így legyen clyan fizetés, ami „mindenkit megelégedéssel tölt el. Szi­gorúan az elvégzett munkáért fizessék a bért az elfogadott szakmány szerint, amit a munkástanácsok, az üzemi párt- szervezetek is helyeseltek. A január havi fizetés legyen cá­folat (a februári, márciusi és a többi hónapi is), hogy le­tűnt az ideje a prés csavarásának”, napjaink kifejezésével élve, a szakmány önkényes megváltoztatásának. Kérjük a műszaki vezetőket ne kövessék a múlt sok cárt okozott gyakorlatát, bárki is próbálná erre az útra vin­ni őket. Legyenek igazságosak, de ne elnézők. Legyenek szigorúak, de emberségesek és megértők. Ami pedig a kósza híreket illeti, a választ majd meg­adja a fizetés. Lesznek még továbbra is, akik arról beszél­nek, hogy „csak márciusig tart az égési". Higyjék el: jóval tovább, sőt annál íj tovább, mert a régi hibák nem térhet­ne": vissza. Erős a bizalommal teli nép, erősödik rövid idő alatt a ma még ltétkedő réteggel. Es higyjék el: nagyon meggyengülnek azok, akik ma még hivatásszerűen terjesz­tik a hitetlenséget, bizalmatlanságot. Több áruval látják el a kisiparosokat Kétemeletes személyszállító repülőgép Mint a Junge Welt, a Sza­bad Demokratikus Ifjúság köz­ponti lapja közli, a Szovjet­unióban készül a legújabb min­tájú, 180 személy befogadására képes lökhajtásos repülőgép. Az új gépet Tupoljev, a TU 1M lökhajtásos repülőgép ia> mert tervezője szerkeszti. Az új gép kétemeletes lesz, háló- fülkékkel ellátva és több mint 900 kilométeres utazósebesség­gel, leszállás nélkül Moszkvá­ból a világ bármely fővárosába képes repülni, Az utolsó évtized legbravúrosabb nyomozása Mi legyen a Pannónia nagyterméből ? Újabb rekord a baranyai bányákban Péntek: 5243 tonna A szénbányászati trösztök jelentik: Pénteken újabb rekord szü­letett a baranyai bányákban. A Komlói Szénbányászati Tröszt­höz tartozó bányaüzemek dol­gozói 125,5 százalékra teljesí­tették napi előirányzatukat, összesen 2760,6 tonna szenet termeltek. Kivétel nélkül min­den bányaüzem jelentősen túl­teljesítette előirányzatát. A Kossuth-bányaiak 117,5, a III-as aknaiak 128,3, az Anna­aknaiak 130,8, Béta-akna bá­nyászai pedig 154,6 százalékos eredményt értek el. Az északi kerületben a mázai és a szász­vári «bányászok értek el 110 százalék feletti eredményt. A komlói bányászok jó munkáját dicséri ezen kívül az a tény is. hogy esedékes havi előirányza­tukat már 6,9 százalékkal túl­teljesítették. Túlszárnyalták csütörtöki teljesítményüket a pécsi bá­nyászok is. Pénteken — a csü­törtöki 2393 tonnával szemben — 2483 tonna szenet küldtek a felszínre. Marosán György; elviárs beszsde \ Szigetváron (2. o.) t Nagyobb árumennyiséget szállítanak a bányavidékre Mindennap beszámolunk ar­ról, mit adnak a bányászok. Most Józifek Jánosnak, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya vezetőjének tájékozta­Nincs közvetlen árvízveszély A Pécsi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója Még emlékezetünkben élnek a tavalyi árvíz borzalmai: a jeges ár, az úszó állatok, rom- badőlt házak, halottak, a födél nélkül maradt családok. El ez a kép az emberekben és nem csoda, ha most inra foglalkoz­tat mindenkit a i .erdős: i-esz-e árvíz? — A Duna jelenlegi vízállá­sa elég alacsony, — nyugtat­nak meg a vízügyi igazgató­ság főmérnökei. — A hideg kö­vetkeztében a jég zajlik a Du­nán. A zajlás mértéke most mintegy 70—80 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a meder 70—80 százalékát foglalja el je­lenleg az úszó jégtáblák. Az enyhülő irányzatú időjárás miatt a Dunán — reméljük — nem képződnek torlaszok. Te­hát ma nem valószínű, hogy j^- ges árvízveszély fenyegetne. De jeges árvíz előállhat ilyen ala­csony vízállás mellett is, ha nagy és tartós hideg követke­zik be. Ebben az esetben a Duna befagyna. Éppen ezért a Pécsi Vízügyi Igazgatóság a ta­nács-szervekkel karöltve az esetleges védekezéshez az elő­készületeket megtette. Meg-f” szerveztük a magunk állandó] munkásbrigádjait, rész tveszünk a külső erők szervezésében' végül pedig gondoskodunk a védekezéshez szükséges anyag készenlétben tartásáról. Éppen ezért az árvíz elleni vé­dekezésben nagyobb feladat hárul a helyi erőkre, az érde­kelt községi tanácsokra, a la­kosságra. — Kérem, mi a helyzet a Dráván? — A Dráva jelenleg igen alacsony vízállású. Helyenként, így a drávaszabolcsi hídroncs felett és másutt is kisebb sza­kaszokon beállt. Véleményünk szerint ez nem veszélyes. Egy­részt azért, mert enyhülés vár­ható, tehát a befagyott szaka­szok jege is előreláthatólag hamarosan megindul, más­részt pedig a Dráva vízgyűjtő területén olyan gyors olvadás, amely árvizet okozna most nem valószínű. Ennek ellené­re itt is készenlétben állunk. — Tavaly nagy károkat okozott több helyen a belvíz. Milyen mérvű a belvízve­szély most, és mit lehet ten­ni ennek megakadályozása érdekében? — _ A belvízi területeket egyelőre 5—10 centis hótakaró fedi, a terep nincs túlságosan átfagyva, a talajvízszint nem magas. A hirtelen olvadás ese­tében is a közeljövőben nem valószínű, hogy előáll nagyobb veszély. Természetesen feb­ruárban, vagy márciusban sok­kal kedvezőtlenebb helyzet is előállhat. Éppen ezért az igaz­gatóság az állami kezelésben lévő belvízi szivattyútelepeket üzemképes állapotba hozta és megfelelő mennyiségű üzem­anyagot is biztosított A belví­zi csatornákat és műtárgyakat most jégtelenítjük. tása alapján arról tájékoztat­juk olvasóinkat: mit kapnak a bányászok. A meglévő árualapok saj­nos, nem biztosítják — külö­nösen az ipari és ruházati cik­kekből — a zökkenőmentes ellátást. Ennek egyik oka, hogy több gyár még ma sem rendelkezik elegendő szénnel; A legyártott árukkal azonban elsősorban a bányát látják el; A Baranya megyei szénbá­nyászok, mintegy 700 ezer fo­rint értékű bútort kapnak a napokban. Ezenkívül 50 rész­ben magyar, többségében pe­dig szovjet gyártmányú mosó­gépet. A mosógépek faesn- róval is el vannak látva és több ruhát mosnak egyszerre. Hatvan lií> köbcentirnéLenes szovjet motorkerékpárt, 60 ke­rékpárt, 60 különböző típysú rádiót, 25 varrógépet, több mint 3 ezer órát, 200 étkészle­tet, valamint 2 és fél vagon szappant szállítanak ki a bá­nyavidék; Fogadás India moszkvai nagykövetségén Moszkva (MTI): A TASZSZ jelentése szerint K. P. S. Me­nőn, India moszkvai nagykö­vete pénteken nagy fogadást rendezett az indiai nemzeti ün­nep, a köztársaság kikiáltásá­nak évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelentek N. A. Bulganyin, A. I. Mlkojan. V. M. Molotov, N. Sz. Hrus­csov, miniszterek, marsailok, tábornokok, a központi szovjet hivatalok vezetői, több minisz­térium felelős munkatársai, tu­dósok. művészek, a szovjet és külföldi sajtó képviselői. — És van elegendő anya­guk a védekezéshez? — Árvíz esetén a tavalyinál nehezebb helyzettel kell szá­molnunk, mert az elmúlt ese­mények anyagban és közleke­dési eszközökben is nagy kárt okoztak. Tehát a tavalyihoz képest kisebb mértékű orszá­gos segítségre számíthatunk. Mint a belgrádi rádió jelen­ti, dr. Olga Milosevics, a Ju­goszláv Vöröskereszt főtitkára szombaton Genfbe utazott. Dr. Milosevics a Nemzetközi Vö­röskereszt elé terjeszti a Ju­goszláviában lévő magyar me­nekültek elhelyezésének és el- 'átásának problémáját. A Jugopres értesülései sze­rint dr. Olga Milosevics na­gyobb nemzetközi segélyt kér ma jd Jugoszlávia számára, mi­ntán az utóbbi időben a ma­gyar menekültek száma roha­mosa» növekszik. eweee»e»B«esi TjáL a namon Az üveg surrogva csiszolódik a forgó kőkorongon. A vas­tag üvegtáblából ki­metszett barokkvona­lú üveglap széle en­gedelmesen formáló­dik a mester keze alatt. Tükör lesz be­lőle. A kőkorong után a lecsiszolt szélek fé­nyesre dörzsölődnek a fahengeren és a filc- korongon, az átlátszó üveglapra rákerül a csillogóan mindent visszatükröző foncsor réteg és máris kész a tükör. Nem ragyogó fé­nyes műhelyben, ha­nem egy apró pince- helyiségben dolgozik Nagy János üvegcsi­szolómester. A szi­geti vámon túl, a vi­zesárok mellett. Gé­pei nem a technika csodái, hanem egy egyszerű fából ösz- szerótt állvány négy­fajta csiszolókorong­gal. De nem is ez a fontos. Hiszen nin­csen úgysem olyan gép, amelyik verseny* re kelhetne a kezé­vel, amellyel az üve­get a koronghoz szo­rítja és soha nem téved egy milliméter­nyit sem és soha nem szorítja egy gondolat­tal sem erősebben az üveget, mint ameny- nyire kell. Huszonhárom ive él már Pécsett. Há­rom vármegyében is­mert a neve. Tolná­ból, Somogybái is fel­keresik rendelések­kel Miért? — Tessék megnéz­ni a munkámat, —: invitál a tükrök ta­nulmányozására Nagy János. — Beszéljen a munkám! En nem szeretek ilyesmire fe­lelni. öt évig tanulta a szakmáját. Azt pedig, hogy művésze■ is a szakmájának a falon függő oklevél tanúsít­ja. Tíz évvel ezelőtt kapott aranyérmet a pécsi országos ipari kiállításon velencei tükreitrt, Három éve dolgo­zik a városon kívül eső pincecduban. Te­nyérnyi ablakok fé­nyénél csiszolja a vastag üveglapokat' Nyáron a nyirkos fa­lak közé csak a bé­kák húzódnak szíve­sen. Akkor az ö ku- ruttyulásuk vegyül az üvegsurrogás közé. A gép sem fér el se- hogysem a szűk he­lyen. A legraffinál- tabb módon keU ide- oda tologatni, ha na­gyobb üvegtábla ke­rül munka alá, hogy elférjen a parányi helyen a gép is, a mester is, az üveg is. A rendelők mégis kijönnek hozzá a vá­rosból, sőt Szekszárd- ról és Bonyhádról is; Nagy János üveg­csiszolómester nem is fél attól, hogy el­maradnak. — A rossz hír re­pülőn utazik, a jó pe­dig gyalog, — mond­ja 6. — Ha rosszul dolgoztam volna, ak­kor mir ray reade* lóm sem lenne talán. Gyorsan hírem kelt volna. De úgy látszik nem így van, mert mindig többen eljön­nek még ide is, a vá­mon túlra. Nem kis büszkeség­gel említi, hogy ed­dig még csak egy újsághirdetéssel sem adta tudtára a város­nak, hogy él. De most majd azért nemso­kára rászánja magát Mert hamarosan köl­tözik a pinceoduból Be a városba. Ren­des helyre. Ahol nen békakórus zeng nyá­ron át. Ahol majd t, legnagyobb tükör­üveg is elfér majd c gépek között. Aho majd még finomabl széleket csiszolhat velencei tükrökre ét még szebb virágokat rózsákat metszhet r, ragyogó vitrinek vas tag csiszolt üvegajtót ra. fKURUCZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom