Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-26 / 22. szám

turn. tavtAr m. N A P T ó Viziurbinós házlartás! kisgépek A Háztartási Eszköz- és Bá­dogáru gyárban elkészült a víz- turbinás háztartási kisgépek első sorozata Rövidesen meg­kezdik sorozatgyártását is és még ebben a negyedévben — néhány héten belül — megje­lennek az üzletekben ezek az öteletes kisgépek A vízturbi­nás kisgépek alkalmasak hab­verésre, gyümölcspépesítésre Ital- és szörpkeverésre, és egyéb hasonló műveletek el­végzésére. YJel6rfis mun’ ásl’ircs Görösgallon A görösgalli állami gazda­ságban a központi üzemegység­ben január 24-én választották meg a végleges munkástaná­csot. A munkástanácsnak 24 tagia van. Elnöke Horváth III József, vontató rakodó, elnök- helvettese Jády Gyula, köny­velő. Az intéző bizottság tag­jait Németh Ferenc gépműhe- lyi dolgozó, Kovács László csi­kótelep vezető és Szabó István zetoros. Elhatározták, hogy a jövő héten összehívják a gazdaság valamennyi dolgozóját, ahol beszámolnak a legújabb bér­ügyi kérdések elintézéséről. A hóra szórják a műtrágyát A szentlőrinci tangazdaság tarcsapusztai üzemegységének földjén hóra szórják a műtrá­gyát. Az 58 holdas őszi búza­táblán Zetorral vontatott mű­trágyaszóró dolgozik. A műtrá­gya közé pelyvát kevernek hogy az előírt 70 kilogrammot túl ne lépjék holdanként. A FISZ új címe A Magyar Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség országos ideiglenes intéző bizottsága új helyiségbe költözött, Budapest, VI.. Magyar Ifjúság útja 124. ezam alá. i Szovjetun ó gazdasági segítsége hazánknak Az októberi eseményeik után a Szovjetunió többféle gazda­sági segítséget nyújtott Ma­gyarországnak. Segélyadomá­nyokat küldött, korábban szál­lította lé a kereskedelmi szer­ződés szerint megvásárolt áru­kat, ezen kívül áru és deviza­hitelt nyújt. A szovjet kormány 1956. no­vember 5-i határozata alapján Magyarország negyvenkét millió rubel értékű árucikket kapott minden ellenszolgál­tatás nélküL A segélyszállítmányokban öt­venezer tonna búza és liszt, öt­ezer tonna cukor, kétezer ton­na zsiradékféle, hárommillió doboz kondenzált tej volt. Az építkezésekhez tízezer köbmé tér fűrészárut, ötezer köbmé­ter épület gömbfát, háromszáz ezer négyzetméter ablaküveget, tízezer tonna cementet, ’ ezer tonna tetőbádog-lemezt és 2700 tonna hengerelt vasárut kap­tunk. Ezek mind, még január első feléig megérkeztek Ma­gyarországra. A moszkvai szovjet külön állított össze segélyszállít­mányt Ezekben különböző fel­szerelések és anyagok voltak. Kaptunk öt exkavátort, öt földgyalut, húsz önkiborító te­hergépkocsit, három autóda­rut, öt szemétszállító kocsit és ugyanennyi hótisztító gépko­csit. száz tonna gázvezeték­csövet, tíz tonna troli buszveze­téket, százezer köbméter ab­laküveget és ezerhétszáz köb­méter fűrészárut Ezekben százötvenezer tonna szén, százhuszonötezer tonna kohókoksz, százezer tonna olaj­termék, ötvenezer tonna nyers­olaj, tízezer tonna Diesel-olaj. kétszáz tonna ón hétszáz ton­na ólom, ötszáz tonna szinté tikus kaucsuk, százötvenezer köbméter fűrészáru, tízezer tonna építőanyag és százezer darab vasúti talpfa volt. Ezzel egyidőben a magyar szerveket mentesítették tizenhétezer ton­na Diesel-olaj Szovjetunióba szállításátóL A szovjet külkereskedelnr szervek a magyar ipar tüzelő- és nyersanyagigényeinek ki­elégítésére 1956. negyedik ne­gyedében, tehát határidő előtt nagymennyiségű árucikket szál lítottak Magyarországra, ame­lyeket eredetileg csak 1957-re vállaltak. A határidő előtt le­szállított árucikkek értéke 7.) millió rubel. A szállítmányok között kétszáztizermyolc tonna rezet, ezerháromszázötvenöt tonna ólmot, ötszáz tonna vas­ötvözetet, ezernégyszáz tonna hengerelt vasárut, hatszázöl- ven tonna azbesztet és sok mást találunk. 1957. első negyedében Ma gyarország hatszázezer ‘ón­ná szenet kap. A szovjet kormány a magyar tormány kérésére 1957. első legyedében kétszázezer tonna búzát és ötvenezer tonna ár­pát szállít a magyar népnek Az árpa szállítását, határidő előtt, 1950 decemberében meg kezdték. Magyarország számára nagy­jelentőségű a szovjet kormánv által nyújtott új kétszázmilli.- rubeles hitel, amelyet a szov- iet kormány szabad valutában bocsát rendelkezésünkre. így hazánk a korábban fel­ajánlott hitelekkel együt' 1957-ben kétszáznegyven millió rubel értékű hitelt ka,} szabad valutában a Szovjet­uniótól. Ez nagyban hozzájárul, hogy országunk kiegyenlítse a nyu­gati országokkal fennálló hátra 'ékait és a kapitalista piacon -.zámunkra szükséges árucik­ket megvásárolhassuk. A Budapesten most folyó magyar-szovjet gazdasági tár­gyalások ugyancsak nagyje- ’entőségűek lesznek országunk gazdasági életében. Pécs—ßaranya ? A Dunántúli Napló 13-i szá­ma két érdekes új alakulás­ról számol be. 1. Megalakult a Pécs-Baranya megyei Ipar­művészek Alkotó Közössége. 2. Pécs-Baranya Sportklub 1ész az új sportkörnek a ne­ve. Mindkét megjelölést a .,Pécs-Baranya” kifejezés mi­att rendkívül szerencsétlen­nek tartjuk. Emlékeinkben keresgélve az az idő jutott eszünkbe, amikor még a bu­dapesti keleti pályaudvaron épp oly sűrűn adogatták ki Pécsbe a jegyeket, mint Pécs felé. Akkor a pénztárosnő Pécs után félreértés elkerülé­se végett rendszerint odabök­te: Pécs-Baranya? Ez azt je­lentette, hogy „Magyarnak Pécs, németnek Becs.” A „Pécs—Baranya” kifeje­zés intézményesen a század elején tűnik fel. 1900-ban nyomtatják ki tervezetként ,,A Pécs—Baranyamegyei“ Mtí zeumi Egyesület alapszabá­lyaiét. 1908-tól 1930-ig jele­nik meg „A Pécs—Baranyai Múzeumi Egyesület Értesítő­je’’ 12 évfolyamban 1928-tól 1932-ig nyomtatják Kalotai László szerkesztésében hat kiadásban a „Pécs—Baranya' címtár” köteteit 1931-től je­lennek meg „A Pécs—Bara­nyai Köznonti Takarékpénz­tár zárszámadásai”. 1939-ből A Szovjetunió egészségügyi minisztériuma ipari áron szá­mítva 2.8 millió rubel érték­ben szállít gyógyszereket és kórházi berendezéseket. A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa harmincezer élelmiszercsomagot küldött a gyermekeknek. A szovjet kormány figyelem- beveve a magyar kormány törekvését az ipar tüzelő- és nyersanyagellátásának javí­tására 1956-ban jelentős tü­zelő- és nycrsanyag-pótszál- lítmányokat küldött. A magyar parasztok lsem disszidálnak Bécs (MTI) Grubhófer oszt­rák belügyi államtitkár, az Ausztriában lévő magyar me­nekültek ügyeinek „legfőbb in’ézője" sajtónyilatkozatában elmondotta, hogy disszidált magyarok nyolc­van százaléka 18—35 éves. Nyugat-Németországba, • 10.000 Svájcba, 8.500 Fran­ciaországba, l menekülteknek több mint Btvan száza'éka budapesti, a ábbi túlnyomó részben a ha- irmenti városokból ment át uisztriába. Az államtitkár fel-# 3nő jelenségnek minősítette * zt a tényt, hogy a disszidáll­ak csaknem kizárólag a városi 3kosság köréből kerültek ki, * a maeryar parasztság úry- sz'-,> án c^Tált-dán nincs kép- vise've közöltük. Grubhófer ezután kijele-ntet- > a belügyminisztérium a I többi pedig más nyugati és tengerentúli államokba ke­rült- A leggyengébb visszáian- ;ot a spanyol kormány meg­hívása keltette a menekültek '•őrében. Spanyolországiba od­áig mindössze Öt magyar me- "e'kü't vándorolt ki. i Mesa a 12 txíá.lcdbióí Frről az új magyar filmről n büszkeség hangján szeret­nénk Imi. Hogy miért? — ezt próbáljuk elmondani az a’áb- biailfban. A film kritikusa — megváltjuk őszintén — azt hitte, hogy egy könnyű „toto" Tmet lát majd és a film vé- ~én rádöbbent arra, hogy sok­kal többet kapott. A „mese“ — amely fetnőt- 'O'knek szél — mindennapi éle­lmik szövevényéből kimarkol- !a 4 ember sorsát, akik egy ,/ész/’’vénv körül találkoznak Ne vegyük tőlük rossz néven 'oey életük nehéz prob’émáit "gy 12-es találat nyereményévé’ méretnék megoldani. Egy na­pon aztán ráébrednek arra ... le ne meséljünk el mindent Mind a négy ember reme- ■-ül megrajzolt figura és a ,r,m alkotói mesteri kézzel szö­vik sorsuk szál ad t. Merjük ál- 'ítand, hogy sóit tekintetben a ’égjóbb francia és olasz fe­mekkel veszi fel a versenyt. - u’ébbi években d’vatossá "ált náluk, hogy a film tftr- m-Mét e<*v láthatatlan beszé- ’5 hang kf'éri, mintegy össze­köti és magyarázza a le'ere- ’■/vf Sokan ezért attól fé’tü- a filmet, hogy ezzel epikus ' beszélő jellege nyer hamg- 'h’t és hímáltatja a filmmű vészét fejődését. Nos. a mi fi’-münknok is van egy ilven mesélő je” és úgy éreztük nvy a cső'okmén y feszül tsé- 'ét nem csökkenti sőt! Régen láttunk már magyar "’mben ennyi szívből fakad-' humort, szellemes ötletet és nck remek technikai me" •’"■át. Csak egyet említünP' a fiatal tanár fantáziája k’- '■■ríti a népstadiont, a futball­'á’va z.ö’d gvepén vadvirágé’ 'yfnak és ő kettesben marad '"'dvesével.,. Az illúzió töké ’etes. Nem hai’lgathaljuk el — nbár szeretjük a soortot — orry finom és kissé keserv ’”óniával gúnyolja ki a túlzott iporfűcu’túszt és ez csak hasz- rV-hat a sport 0 zvének. A film egyébként az elrmV’ ■bon készük. sót­naöm-ásban már túl halad a az idő. Külön emlékezünk meg a "ndezőről: Makk Károly a fi- •tal generáció komoly tehetsé- Te, meglátásai újak és ötlete­sek. Sokszor persze megköny- pyítik munkáját az olyan ki- űnő rut’nos színészek, min* ■’‘olmay K’ári, Ruttkay Éva darvas Iván. Somló István "ü’ön tanulmányt éikieme’n' "’éti Sándor a pincér szerepé­ben, alakítása csupa szív és ■’mór, nem lehet p’fe’ei'en’ \ filmet Eiben István fényké- '"zte ragyogóan különösen vá­rosképei szépek. Azzal fejezzük be, amive "zdtilk: büszkék vagyunk a "agyar filmművészet új alko- ására és nem nehéz meejó- ■ö’ni. hogy sikere lesz. Meg­érdemli! — M. Z. — van egy meghívó kezünkben a „Pécs—Baranyai Automobil Club” 12. közgyűlésére. A példákat még lehetne szapo­rítani. hogy a szerencsétlen hangzású „Pécs—Baranya" ki fejezés egyre nagyobb teret hódított. A „Pécs—Baranya” kifeje■> zésbői valami hanyag értel­metlenség ütkö-’k ki Olvas­suk csak az új alkotó közös­ség címét: „Pécs-Bar/mva megvet Ipnrművéoray közössége “ Így. pláne közön­séges (és nem naovkötő'-’iel) úgy fest. mintha volna rzs-s- B aranya nevezetű magve, mint amilyen Gvör.Cnv-nn, megye. Milyen máetré»w>n, mennyire sznhatoxai-'-an hangzik néhány sorral a Du­nántúli Napló i*é?at1 han: A Pararria marnia1 és Pécs városi tanáa.s vén--'- bizottsága Mán Uevtshé hasz­nálható a ..Pérs-TZarnnna” * sportklub menieiölfisére mart a köznvelv erre a két szóra fonja leegyszerűsíteni. Szabatosan „Baranna me­nve és Pécs” vány rö-'**'”e . Baravva és pé-s” meg Az ..és" kötösró 'rnasaj. Zi. hogy mellérendelt *nn-U makrói van szó Már a -—’’t- han Péas ugyanolyan tör­vényhatóság volt mim pa-a- nva menne Ma pariig ma. gyei jornj város”, ami art jelenti. honst ínnznnté-”~g nem tartozik a mans,a aló. hanem vela ensienlö ra-~% Csupán föM-ai-rlan ét hele Paranva rnen-iéhe m-s-aj a SZemsaoa*hój tahá* a s—a„-sin a föSdrairttan v a a,,-s-ly agstség. da man altahnsis—'-„n N meaatört Péas u-ssét yrs^ts A a m-rs-rsnses 13 vak kell első helyen szere­aalníe. A példának vett. ké* *tt 'sármány elneverésa fahSf-éretünk sresdvs fmi ha-anz.-ék szabatosan és h-t-a>„• Baranya Menyei és Pé-si ivarművészek Alkotó Nöz*tr rége", vaiamlnf ..Baransia' é% aécsi Sportklub” Tíoav a-tán a szurkolók miképpen fonták az utóbbi helyes elnevezést lerövidíteni, — az már az 5 dolguk. Cs. L ÍJfra próbál A PETTENDI DALÄRDA A századforduló elején már össze­jöttek a pettendi férfiak és dalokat tanultak az ün­nepségekre. Azu- •án feledés-be ment a neves dalárda, kiöregedtek tagjai. A harmincas évek elején alakí­totta újra meg Tóth József közsé­gi református lel­kész. Működött is szép sikerrel egé­szen 1948-lg mikor is ismét e’m ára­doztak a dalárda tagjai s felosztod az énekkar. Mos' is a református lelkész hívta élet­re a pettendi da­lárdát. Jelenleg 15 tagja van s min’ férfikar szerepe majd. A Kii ü|>'m"iszitr.uin Az októberi események foly. ‘án Nyugatra távozottak h >z?á- 'ariozo hazatérést és egyéb igyekb<n laxiuár 24-tő. ne a rülügymimsztériumhoz, hanem i Magyarok Világszövetségé­hez . forduljanak Cim: Buda­pest, II. kerület Bem tér 4., I. 'melet. Telefon: 350—100 (387 mellék.) lenedékjog nemzetközi szabá-|i ’ainak és Ausztria semlegtw-^ köte’ezettséaének mpefe- ■tőén megtiltotta és nem tűri agy magyar menekültek oszl­ik terü’eten bármi'yen politi-, :a,i tevékenységet fejtsenek ! /1 Grubhófer államtitkár vérii’ J őzö’-te. hogy az Ausztriából < szá” ftott kb. százezer ma<ryar menekü’ * közül az Amerika' Fgycsfi'i AHamokba, 15 ooa Nagy-Britanniába, ll.OOP Százpzer köbméter u kislakás­éin ikezésekhea /o\ A tavasszal megkezdődő kis- lakíiscpitkezesekhez külön’gon­doskodnak faanyagról. A klil- \ kereskedelem százezer köbmé- \ tér fát kötött le és ezt a meny- * byiséget a belkereskedelemnek fcdja át. hogy a kislakás építők Vásárolhassanak majd belőle. 4 ŐSZINTÉN SZÓLVA kicsit irigykedtem rájuk. Mármint a modern, szép új bér.iáz lakói­ra. De az vessen követ rám, aki helyemben nem ezt lenné, hiszen manapság két-három- szobás, összkomfortos belváro­si lakásba beköltözni — való­ban irígylésreméltó dolog. Székely Pista régi ismerő­söm, de az utóbbi hónapok­ban mindig kerültem vele a találkozást. Uton-útfélen ki­bírhatatlan lakásgondjaival ül­dözött. S a minap újra elkapott a Sállái utcában. Meglepően su­gárzó arccal nyújtott kezet, és szinte újongva mondta: — Lakásom van. összkom­fort. Cserépkályha. Két szoba, gáz, parketta, minden: S tu­dod hol? A Perczel utcában. Tudod az az új bérház, amit december harmíncadilcára fel­építettek. örültem Székely Pista sze­rencséjének, főleg azért is, hogy többet nem kell végig­hallgatnom sirámait. — Hanem, jó hogy találkoz­tunk — folytatta lelkesedve. — Gyere, látogass meg bennün­ket, írjál valamit az újságba rólunk... A meghívásnak eleget is tet­tem. HlcgUíídak a HeAozd idea X szám alá Erre nem tudtam mit felel­ni. Nem is olyan régen az úttesten még torlaszok emelkedtek, az építkezés miatt lezárták a köz­lekedést s csak gyalog tudott az ember áthaladni a keskeny- re szűkült járdán a Perczel utcai rendőrőrs előtt. Most tiszta az utca, a nádkerítést le­bontották, s itt emelkedik előt­tem a kétemeletes új bérház Persze, persze! Hiszen ez még az ősszel volt, mert a kőműve­sek megígérték, hogy decem­ber harmincra az új lakók be­költözhetnek. Ígéretüket valóra is váltották. MIELŐTT BELEPTEM a kapun, eltűnődve álltam meg a járdaszélen, Körülnéztem. Nézzük csak a lakótáblát a lépcsőházban: Székely István I. emelet 2. Kovács Bertalan bányász l. emelet 3. Gáspár Miklós orvos 11. emelet 1. Né­meth László technikus 11. eme­let 3. Megállapodtam Kovácséknál. Kovácsné fiatalasszony, alig két hónapja házasok, szép új lakásban kezdik az életet: — Ebben a házban minden lakásban új házasok laknak — újságolja örömmel. — Emlé­kezhet rá, maguk Is megírták, hogy ezt a bérházat a fiatalok­nak adjákl Hogyne emlékeznék! Való­ban hírt adtunk erről a lap­ban. — Tessék megnézni a laká­sunkat — invitált beljebb az asszony. — A gáztűzhely prí­ma! Most jöttem haza a be­vásárlásból, félórája sincs hogy föltettem az ebédet és már föl is. Látja? Elmondja, hogy házassága előtt szüleivel és négy testvé­rével egyetlen szoba-konyhás, vizes lakásban laktak, a vil­lanyt még nappal is égetni kellett, különben vaksiskod- hattak volna. Magas volt a vil­lanyszámla, a gyerekek szal­mazsákon feküdtek a padlón... Még rágondolni is rossz! S most? Egy szoba, összkomfort: ez az övék. bábán „autógejzírH adja a me­legvizet. SZÉKELYEKNÉL már vir- nak. Az egyik szobában hellyel ki nálnak, Pista poharakat szed elő, koccintunk az új lakásra. — öregem, nézd csak meg az ablakot! Az ablakhoz vonszol Lám a tervezők már rájöttek, hogy a szűk, szimpla ablakok helyett célszerűbb és szebb a modern, tágas ablaknyílás. A szobákat összekötő ajtók is úgynevezett „szárnyasajtók“ 'tejüveggel, fe­hérre festett tokkal. — Idefigyelj! A második emeleten az egyik lakás üres még. — Hogyhogy ürest — Hát úgy hogy, nincs 'öbb fiatal házas egyelőre, s ez a va­kás fönnmaradt. Nősülj meg gyorsan, a tanácsnál töltsd ki az igénylőlapot és kész. Kábult fejjel ugrottam fel a székről. Az ám, hát ez nagy­szerű! — Egyelőre elég kettőnknek. Nézze csak? Bevezet a szobába: — Minden reggel egyszer vé­gigvezetem a padlókefélőgépet a parketten és máris ragyog minden! Gáspáréknál maga a gazda nyit ajtót. — Egy kis felfordulás t»n nálunk, — szabadkozik a fia­tal orvos — Most szállítottuk haza a bútort, a feleségem ép­pen rendezkedik... A * .tóráknak két szobájuk van. A fchércsempés fürdőszo­— Azt még nem is mondtam, hogy a telefont is bevezettet­jük. Képzeld el, valakivel aka­rok beszélni, teszem föl veled, akkor csak hívom a számodat, igaz? Bólintottam, s azon gondol­koztam. hogy miféle számot hív Székely Pista, amikor nekem még telefonom sincs. Elvégre albérleti szobába még nem ve­zették be a telefont. Aggályo­mat közlöm is vele, de Szé'tely- nek hirtelen ötlete támad: — lÁtod! Hogy ez nem ju­tott még eszembe! Hát öregem, keli lakás? ... NAGYSZERŰ — LENNE. Csak azt nem tudom hogyan kerültem én hajnalt négy óra­kor pizsamában az albérleti szobám közepére? Dörzsölöm a szemem, most kezdek ébredez­ni, mezítláb állok a jéghideg szobában. Gyorsan vissza az ágybal Most döbbenek rá, hogy én milyen lehetetlent álmodigm az éjjel! Még hogy a Percei utcai bérház/ No hiszen! Las- san egy éve építik, de semmi eredmény, ügy készül mint a Luca-széke. Az utca még min­dig el van barrikádozva, a tábla még lóg, rajta a felirat: „Építkezés miatt zárva!” Mérgemben nem is tudom, mit tudnék most csinálni. Egy­szer, végre egyszer, lenne egy összkomfortos lakásom s végül kisül, hogy ez is csak á l o m...l R, F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom